Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-02 / 5. szám
, A SZŐLŐBEN Február a szőlészetben még tenvésznyugalmi időszakot jelent, a hőmérséklet alakulását azonban érdemes figyelemmel kísérni, hiszen a mínusz 18. C- fokosnál nagyobb' hideg kárt tehet a rügyekben. A háztáji szőlőkben csak a hóvégi fagymentes napokon ajánlatos metszésre gondolni. Elsőként a fagynak ellenállőbb fajtákat célszerű megmetszeni, de mielőtt munkához látnánk, győződjünk meg a rügyek épségéről. Metszéskor vegyük figyelembe az adott fajta specifikus igényeit. Február végén kijuttathatjuk a szőlőnek szánt nitrogén-műtrágya felét. Amíg más tennivalónk nem akad, készítsük elő. illetve javítsuk meg a támberendezést. Témvezetéknek csak horganyzott huzaldrótot használjunk, mert a rozsdát dugó huzal károsíthatja a hajtásokat. Aki telepítéshez készül, előre . kérje ki a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának engedélyét. Februárban megkezdhetjük az oltványkészííést. Oltáshoz egészséges, a Csehszlovák Állami Szabványnak megfelelő minőségű és méretű vesszőt használjunk (az alany 380—400 mm hosszú legyen). Méretrevágás után az alany alsó végén a csonkot a rügy alatt 3—4 mm-re visszavágjuk, talpaljuk, majd késsel eltávolítjuk a rügyeket (vakítás). A nemes veszszőt daraboljuk fel egyrügyes csapokra. Oltás előtt az alanyt 24—48, a nemes részt 2—4 órán át lágy vízben kell áztatni. Az oltást angolnyelves párosítással végezzük, a mefszlap hoszsza a vessző vastagságának másfélszerese legyen. Ügyeljünk arra, hogy az alany és a nemes rész azonos vastagságú legyen, és a metszlapokat úgy illesszük össze, hogy kambiumaik egymással érintkezve öszszeforradhassanak. Ha a párolgás megakadályozására paraffint használunk, ügyeljünk arra, hogy a paraffin ne szivárogjon be a metsztlapok közé. A kész oltványokat fűrészporba vagy durvaszemcsés perlitbe, hajtatőládába rakjuk, fertőtlenítésre Sfmx kénport használunk. A teli hajtalóládákat az előhajta tás kezdetéig 0—4 C-fokos hőmérsékleten tartjuk. A BOROSPINCÉBEN Rendszeresen ellenőrizzük boraink tisztaságát, ízét és stabilitását. A borban külöeféle biológiai folyamatok mennek végbe, miközben a borban kialakulnak a fajtára jellemző iz- és illatanyagok. Ezt a folyamatot érésnek nevezzük. Gyorsasága függ a pince hőmérsékletétől és páratartalmától. A íahordóban és kisebb edényekben tárolt bor gyorsabban érik. Boraink általában fél évtől két évig tartó időtartam alatt érik el az ászokérettséget. Korábban érnek a könnyű, vékony borok, tovább érlelődnek a neheterm zebb, édeskés és testes fehér borok, no meg természetesen a vörösek. A második fejtésre 6—10 héttel az első után kell sort keríteni. Ekkor különítjük el teljesen a bort a seprőtől, éppen ezért a második fejtést még a tavaszi felmelegedés előtt ajánlatos elvégezni, mert csak így kerülhetjük el az esetleges újraerjedéssel járó zavarosodást. Az újborok többsége a második fejtés idejére érzékszervi és kémiai összetétel szempontjából Is éretté válik. A könnyű, vékony borok sok esetben nem is kívánnak második fejtést, palackba fejtve amúgy is megőrzik kellemes ízüket és üde jellegüket. A második fejtés során kerüljük az erős levegőztetést. A levegő hatására a bor vénül, elveszti üdeségét és veszít az ízéből és az illatából is. A vörösboroknál a mérsékelt levegőztetés serkenti a fejlődést. Fejtéskor az egészséges bort is ajánlatos kénezni (hektoliterenként 10 gramm káliumpiroszulfit). A második fejtést öszszeköthetjük a borok házasításával, derítésével és szűrésével. A fehérjék kicsapódása gyakran zavarodást okoz, amit szűréssel nem tudunk megszüntetni. Ilyenkor bentonitos derítést kell alkalmazni (50—200 gramm egy hektoliterre). A kimért bentonitot tízszer annyi vízben 24 órán át duzzasztjuk, majd az így nyert szuszpenziót intenzív keverés közben hozzáöntjük a borhoz (előtte célszerű prőbaderítést végezni). Gyorsabban tisztul a bor, ha a bentonitos derítést csersavas-zselatinos derítéssel kombináljuk. F=D Derítés után 14—20 nappal kell a bort átszűrni. Ha a pincében penészesedést észlelünk, gondosabban szellőztessünk. Munka után a használt tárgyakat mossuk el, a kiürült hordókat mossuk és csöpögtessük ki, majd szikkadás után azbeszt-kénszelettel kénezzük ki. A rozsdásodó abroncsokat tisztítsuk meg és vonjuk be míniumos olajfestékkel. Korpás András agrármérnök A GYÜMÖLCSÖSBEN Az évtizedes rekordokat romboló hideg miatt ezen a télen egyelőre nem sokat foglalkozhattunk gyümölcsfáinkkal. Általános tapasztalat szerint nálunk még februárban is komoly hidegek uralkodnak, tehát elővigyázatosan kell bánni a metszőollóval. Inkább csak az ötévesnél öregebb fákat (alma, körte, szilva, meggy, cseresznye) vegyük kezelésbe, mert itt nem okoz nagyobb problémát, ha a meghagyott csáesrügyek esetleg elfagynak. Ha a hőmérséklet 5—8 C-fok fölé emelkedik, sort keríthetünk a tél végi lemosó permetezésre. Persze, ha nagy a sár, akkor Inkább várjunk ezzel a munkával, ne tiporjuk le a talajt. Fagymentes napokon kerítsünk sort a bogyósok metszésére és ritkítására. Itt túlsúlyban a termőrészek ifjításáról van sző, tehát a metszés aránylag könnyű feladat. Például a málna maga elvégzi az ifjítást — a beteg és a két évnél Idősebb vesszők maguktól elszáradnak —, nekünk csak ezeket a száraz, valamint a beteg, eltorzult (dídimellás és málnavessző-szünyog károsította) vesszőket kell eltávoli tanunk, tőből kimetszenünk. Az egészséges termővesszök magasságát középtájon végzett metszéssel szabályozhatjuk. A ribiszkénél az ötévesnél idősebb hajtásokat kell eltávolítani, ügyelve arra, hogy a meghagyott 10—15 vessző között arányosan legyenek 1—5 éve-, sek. A kaliforniai pajzstetü kertünk veszélyes kártevőjévé válhat. Jó tudni, hogy elsősorban a bogyósokon telepszik meg. Ebből következik, hogy a bokrok vagy törzses fácskák metszése és ápolása során — főleg a ribiszke és az egres esetében — kíméletlenül el kell távolítani a fertőzés-gyanús részeket, s a bokrokat is meg kell permetezni a lemosó permetezéshez használatos oldattal. Februárban ajánlatos ismét komolyabb szemlét tartani a gyümölcstárolőban. Ha szükséges, gondosan válogassuk át a gyümölcsöt, irányított szellőztetéssel szabályozzuk a tároló hőmérsékletét. Az uralkodó hőmérékletet Igyekezzünk 0 C-fok közelében állandósítani, de a fagyponttól óvakodjunk. Február vége felé a Golden delicious már jelzi, hogy a tároló levegőjének páratartalma nem éri el a 90—95 százalékot. A szárazlevegőjű tároló talaját ezért 2—3 naponként ajánlatos fellocsolni, az említett almafajtát pedig letakarni fóliával vagy nagyobb műanyag zacskókban tovább tárolni. Aki elmulasztotta megszedni az oltóvesszőt, az alma- és körtefákról még begyűjtheti, de a csonthéjasoknál már csak a fáról-fára oltási eljárás marad. A hidegebb napokon, amikor a kertben nem tudunk mit csinálni, gondoljunk az elméleti felkészülésre. Talán nem árt, ha azon Is elgondolkozunk, vajon minden fánk megérdemli, hogy tovább ápoigassuk? Nem kellene egyiket-másikat ától tani, kicserélni? Rohanó világunkban aránylag nagy a fajtaváltás. Nem csupán a kukoricánál és a gabonaféléknél, de a gyümölcstermesztésben is. A fajtaösszehasonlító munkát végző tudományos intézményekben így év elején gyümölcskőstolókat tartanak (főleg az almánál). Például a Holovousi Gyümölcsészeti Kutatóintézet kóstolóin az utóbbi években rendre a perspektív fajták Gloster, Sampion, Jonagold, Melrose, Sparjon, Spigold, Mutsu, Fantazia, Jolana, Jonadel) viszik el a pálmát. Tudom, kimondott újdonságokról van sző, melyekkel többnyire csak az Intézeti fajtakísérletekben találkozhatunk, mégis érdemes felkészülni a holnapra, hiszen néhány év múlva ezeket a fajtákat alighanem nálunk is szaporítani és kínálni fogják. Nem beszélve arról, hogy például az NSZK-ból származó Gloster almafajta már egy-két nagyüzemi gyümölcsösben Is megtalálható. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa ö D tennivalók •A ZOLDSEGESKERTBEN A Januárban vetett zöldségfélék palántái részére már a hónap elején el kell készíteni a melegágyat. Amikor a melegágy földjének hőmérséklete eléri a 8—10 C-fokot, még vethetünk korai káposztaféléket, retket, salátát, befejezzük a hajtatásra szánt paprika, paradicsom és salátauborka magvetését. A tűzdelés azonban csak később veheti kezdetét, ha még jobban felmelegszik a talaj. A hónap elején vetett paprika tűzdelése február végén esedékes. A káposztaféléket akkor tűzdeljük, amikor megjelent az első valódi levélpár. Kisebb mennyiségű palántát a lakásban — kisebb rekesz, virágcserepek stb. — Is felnevelhetünk. Arra ügyeljünk, hogy a palánták földje soha ne száradjon ki. Öntözni reggel kell, hogy estére a növényekről felszárad jón a nedvesség. Öntözés után szellőztetni kell. Ha a palántaneveléshez a földet nem fertőtlenítettük, komoly kár is előfordulhat, leggyakrabban a palántadőlés okoz gondot. Az észlelt fertőzött növénykéket azonnal ki kell gyomlálni és a helyüket be kell öntözni fertőtlenítő oldattal (pl. Fundazol), majd mérsékelni kell az öntözést és fokozni a szellőztetést. .Mihelyt az idő kicsit melegebbre fordul, a konyhakertben hozzálátunk a hajtató berendezések előkészítéséhez. A fóliaház fém vázát drótkefével megtisztítjuk a rozsdától és lefestjük fehér festékkel. Ha megszáradt, azonnal felhúzhatjuk a fóliát s hozzáláthatunk a talajmunkákhoz. A hidegházba hónapos retket vethetünk, salátát vagy hagymát ültethetünk, a kényszerfűtött létesítményekben salátapalántát nevelhetünk (magvetés február végéig J. Lassan gondolni kell a korai ülletőburgonya előkészítésére. A kiválogatott, egészséges gumókat lapos rekeszekbe rakjuk, majd párás, világos helyiségben 10—15 C-fokos hőmérsékleten tartva előcsíráztatjuk. Ha az időjárás lehetővé teszi, már február végén megkezdhetjük a kerti munkát. Gereblyézzük el az ősszel megforgatott, Immár kellően megszikkadt talajt, vegyünk mintát belőle s azt megszárítva küldjük el laboratóriumi elemzésre (pl. a legközelebbi agrokémiai vállalathoz). A nyert adatok és a kapott útmutatás alapján szakszerűen elvégezhetjük a növényeink specifikus Igényelt is kielégítő trágyázást. A talajvizsgálati eredmények hiányában általános műtrágyázást végezhetünk, négyzetméterenként 4—5 dkg NPK műtrágyát használva. A zöldségfélék közül ilyenkor spenótot, korai sárgarépát, vöröshagymát, cukorborsót és petrezselymet vethetünk, vörös- és fokhagymát duggathatunk. Mivel a sárgarépa és a petrezselyem általában 4—6 hét múlva kezd csírázni, sorjelzőként kevés retek- vagy salátamagot is tanácsos vetni. A folyamatos szedés érdekében ajánlatos különböző tenyészidejű fajtákkal dolgozni, illetve szakaszos vetést alkalmazni. Ne feledkezzünk meg a tárolt zöldségről. A beteg, rothadó darabok rövid időn belül az egész készletet megfertőzhetik. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A VIRÁGOK KÖRŰIAz örökzöldekről óvatosan rázogassuk le a frissen hullott havat, nehogy letörjenek az ágak. Ha a hó már ráfagyott az ágakra, ne nagyon rázogassuk, mert magunk tehetünk kárt a cserjékben. Száraz fagyok Idején ellenőrizzük és szükség szerint vastagltsuk meg a rózsák és a fagyra érzékeny egyéb dísznövények védötaka-. rását. Kedvező időjárás esetén ritkíthatjuk, Újíthatjuk a későn virágzó díszbokrokat (fagyai, gyertyán, juharj. A virágdíszükért telepített cserjéket nem kell évente metszeni. A mályvacserjét, a nyári orgonát meg a hortenziát viszont erősebben kell metszeni, mivel ezek az új hajtásokon hoznak virágot. Az erőteljes növekedésű rózsákat enyhén, a gyengébben növekedőket erősebben vágjuk vissza, hogy az alvó rügyeket is kihajtásra, a töveket pedig erősebb növekedésre serkentsük. Az élősövényből nevelt kerítés, valamint a rendszeresen alakított díszbokrok tavalyi hajtásait szintén bekurtíthatjuk. A fás dugványozással szaporítható dísznövények (fagyai, arany vessző, somfélék) megszedett, 20—25 cm hosszúra vágott vesszőit homokba ágyazva tároljuk. Fagymentes napokon — a gyümölcsfákhoz hasonlóan — a díszfákat és a cserjéket Is lemosó permetezésben részesíthetjük (Arborol, NitrosanJ. A pázsitról most már legereblyézhetjük a takaróanyagként használt falombot. Erre főleg ott van szükség, ahol kora tavasszal nyíló hagymások (hóvirág, sáfrány) .telelnek. A gyepszőnyeg talaját komposzt és Vitahum szétszórásával javíthatjuk. A sziklakért növényeit most még takarással óvjuk a korai ébredéstől. A pincében tárolt virágbagymákat vizsgáljuk meg, válogassuk át, az egészségeseket 10 C- fokos hőmérsékleten tároljuk tovább. Ha nőnapra virágot szeretnénk, a hajtatott virághagymákat most már melegebb környezetbe kell vinni. Ha a gumós begóniát hajtatóládába telepítjük, áprilisban már virágos növényünk lesz. Aki .maga nevel virágpalántát, a szaporítóládába most kell elvetnie az egynyáriakat (cba-Az illusztrációs felvételeket Kádek G. készítette baud szegfű, petúnia, szalvia, verbéne, tátika, nyári viola, egynyári mályvarózsa). Gondoljunk a szobanövényekre is. A levelükön megtelepedő port nedves szivaccsal, puha törlőronggyal vagy zuhanyozással távolíthatjuk el. A nem virágzó növényeknek a . téli hónapokban biztosítsuk a tenyésznyugalmat (tápoldatozás nélkül, minimális öntözés). Ez a tenyésznyugalmi Időszak általában február végén ér véget. A kaktuszokat, különösen a hűvös környezetben telelőket, szintén nem locsoljuk ilyenkor. A hőnap végén friss földbe ültetjük a muskátlit, s ha már begyökerezett, metszéssel alakíthatjuk. ideje előkészíteni a szobanövények átültetéséhez szükséges virágföldet. Legjobb a kertiföld, komposzt és homok átrostált és 1 százalékos formalin-oldat'tal fertőtlenített keveréke. A földkéverék 2 héttel fertőtlenítés után használható. Februárban már megkezdhetjük némely szobanövényeink (fikusz, filodendron) vegetatív szaporítását. Ha azt akarjuk, hogy a húsvéti kaktusz kivlrágozzék, a növényt most már tartsuk 10—« 12 C-fokos hőmérsékleten és lehetőleg ne nagyon iocsolgassuk. Ilyenkor általában kevés virágzó dísznövényünk van, de a gyümölcsfák és a díszcserjék metszésekor levágott seszszőket könnyen kivirágoztathatjnk. A vesszőket ajánlatos 10—12 órára 38 C-fok körüli hőmérsékletű vízfürdőbe tenni, majd vázába állítva, szobahőmérsékletű vfzben hajtatni. Puha Margit agrármérnök
