Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-02 / 5. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. február 2. A sokéves áldozatos tevékenységéért Gustáv Hnsák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágában átnyújtotta a Klement Gottwald Érdemrendet Miloslar Hruškoviônak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája képviselőjének. Miloslav Hruškovič elvtársnak a Klement Gottwald Érdemrendet a köztársasági elnök a CSKP KB Elnökségének javaslatára 60. születésnapja alkalmából adományozta Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért. Hruškovič elvtárs 1925. január 25-én a lévai (Levice) járás Pukanec községében született. Falusi bogaár családjából származik. 1949-ig Bratislavában és Léván nyomdászmunkát végzett. A családjában és nyomdai munkáskörnyezetében domináló gondolkodás jelentős mértékben elősegítette osztályöntudatának kialakulását, és szembeállította a klerikálfasiszta rendszerrel. Aktívan bekapcsolódott az antifasiszta harcba, és részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében. A felszabadulás után, 1945 szeptemberében a kommunista párt tagja lett. 1945 és 1982 között a járási pártbizottságának és elnökségének tagja. 1955-től 1957-ig az SZLKP KB póttagja, 1957-től az SZLKP Központi Bizottságának tagja, 1983-tól az SZLKP KB Elnökségének póttagja volt. 1968 májusától augusztusáig az SZLKP KB titkárának tisztségét látta el. 1970 júniusában a CSKP KB tagjává kooptálták, s megválasztották a CSKP KB Titkárságának tagjává, a KB titkárává. 1970-ben és 1971-en a CSKP KB népgazdasági bizottságának elnöke volt. A CSKP XIV. kongresszusa óta a CSKP KB Elnökségégének póttagja. 1973 óta az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, a KB gazdasági bizottságának elnöke. Tizennégy éve tagja a CSKP KB népgazdasági bizottságának. Ugyancsak jelentős tevékenységet fejt ki Hruškovič elvtárs a képviselőtestületekben, ahol húsz éve dolgozik. 1964-től 1971-ig a Szlovák Nemzeti Tanács, 1969-től 1971-ig a Nemzetek Kamarájának képviselője volt, 1971 óta pedig a Népi Kamara képviselője. Miloslav Hruškovič elvtársnak a párt és a szocialista társadalom fejlesztése javára végzett munkáját a Köztársasági Érdemrenddel, a Győzelmes Február Érdemrenddel és más állami kitüntetésekkel méltányolták. JOGI VÁLASZOK Hogyan védekezhet? B. H.: Olvasónk levelében elpanaszolja, hogy a hátsó kerti szomszédja kertje hátsó határa közelében lilaakácot ültetett. Ennek gyökerei a betonkerítés alatt áthatoltak szomszédja kertjébe ts, és azóta állandó küzdelmet vív a lilaakáctövek ellen, amelyek olvasónk egész kertjében elterjedtek. Olvasónk kérdi, miképp védekezhet. Olvasónk a saját telkén a „hívatlan vendéget“ irthatja, hatásosan valószínűleg csak azzal, hogy a töveket és a gyökereket eltávolítja. Olvasónk a szomszéd lilaakácának saját területére átnyúló gyökereit a vegetációs nyugalom idején szintén eltávolíthatja. A szomszéd kérdéses lilaakácának kivágását csak akkor igényelhetné, ha ez arányban kárt okozna, és a szomszéd nem botolja illetve ritkítja úgy, hogy másnak kárt ne okozzon. Ha a szomszéddal nem tudna olvasónk megegyezni, a járásbíróságon beadott keresete alapján a bíróság döntene feltehetően helyi szemle és bírósági szakértő meghallgatása alapján. Dr. F. J. lAGYAláMYŰ fejlődés I Járásunk lakossága is viszszaemlékezik azokra a napokra . és pillanatokra, amikor mér nagyon várták azt a szabadságot, amelyet negyven évvel ezelőtt a dicső szovjet hadsereg hozott meg. Járásunk mai területén a harcok 1944. december 10-től 1945. február 28-ig tartottak. Felszabadulásunkért 1187 szovjet és 700 román katona életét áldozta fel. Járásunk lakossága nem feledkezik meg ezekről az áldozatokról. Az egyes városokban és falvakban nagy tisztelettel adóznak az elesettek emlékműveinél, s mindennapos becsületes munkájukkal teljesítik a felszabadulásért harcolók hagyatékát. A járás az utóbbi négy évtizedben bonyolult fejlődésen ment keresztül. Az 1959. évi területrendezés után megszűnt mint a volt kékkői (Modrý Kameň) Járás, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás mai formájában 1968 óta létezik. E változások ellenére, különösen az utóbbi 16 évben dinamikus fejlődést értünk el, úgyszólván minden vonatkozásban. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaságban, mint a járás döntő termelési ágazatában. Az egy hektárra jutó bruttó mezőgazdasági termelés értéke az 1968. évi 7300 koronáról a múlt évben 13 ezer 500 koronára növekedett. Ezzel az intenzitással járásunk a közép-szlovákiai kerületben az első helyre került. A múlt évben járásunk egységes földművesszövetkezetei és állami gazdaságai a gabonafélék tervezett termelését 20,5 százalékkal túlteljesítették, ami 11 ezer 847 tonna terméstöbbletet eredményezett. Az elért hektáronkénti 5,28 tonnás terméshozam járásunk történetében a legjobb, s kerületi viszonylatban Is az első helyen végeztünk. E kiváló eredmény eléréséhez legnagyobb mértékben az Ipolybalogi (Balog nad Ipfom), az Ipolynyéki (Vinica), a Kőkeszi (Kamenné Kosihy) és a Plachtincei Efsz-ben, valamint a Szlovákgyarmati (Slovenské Ďarmoty) Magtermesztő Állami Gazdaságban Járultak liözzá. Az ipari és a mezőgazdasági termelés sikeres fejlődésével lehetőség nyílt lakosság kulturális és műveltségi színvonalának .emelésére. Ma, amikor emlékezünk a negyven évvel ezelőtti történelmi eseményekre, ismét köszönetünket fejezzük ki a Szovjetuniónak szabadságunkért és a sokoldalúan gazdag életünkért. Járásunk dolgozóinak köszönjük a becsületes és áldozatkész munkát, s főleg azt az elszántságot, hogy becsületesen teljesíteni akarják a hetedik ötéves terv előirányzatait, jó feltételeket teremtve a nyolcadik ötéves tervidőszak sikeres megkezdéséhez. JÄN MIKULÄŠ, az SZLKP Nagykürtös! Járási Bizottságának vezető titkára AZ SZFSZ SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL Igényes feladatok előtt Január 22-én Tatranská Lomnicában tartotta meg ülését a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága, melyen többek között részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Zdeneb Ostrý, az SZFSZ Központi Bizottságának titkára. Cyrii Moravöík' agrármérnök, az SZFSZ -SZB elnöke főbeszámolójában értékelte a szövetség tevékenységét és kijelölte azokat a célokat, amelyek a szövetségre a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülésének, valamint az efsz-ek X. országos kongreszszusának határozataiból hárulnak. Többek között hangsúlyozta, hogy minőségi javulást kell elérni a szocialista kötelezettségvállalások és a versenymozgalom szakaszán. A szövetség a szocialista versenymozgalom fő szervezője és irányítója. A kötelezettségvállalásokat a tervfeladatok túteljesftésére, a mezőgazdasági termékek és termények minőségének javítására és a termelés hatékonyságának növelésére kell Irányítani. Beszédének további részben rámutatott arra, hogy a szövetségnek a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együttműködésben kell szervezni a szocialista versenymozgalmat. Kezdeményezőbben kell hozzájárulni a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítéséhez, csökkenten) kell a költségeket és a veszteségeket, s takarmánytartalékot kell létrehozni. Pozitívan értékelte a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem felhívását, amelyhez 461 szlovákiai efsz csatlakozott. A felhívás sikere érdekében mozgósítani kell a szövetkezeteket, hogy eleget tehessenek a hetedik ötéves terv előirányzatainak. A szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységét értékelve megjegyezte, hogy eddig a munkaszervezés magasabb formáiba cspk minden negyedik szövetkezeti földműves kapcsolódott be. Ugyanakkor az egyes járások között 10—15, az egyes szövetkezetekben pedig 20— 30 százalékos különbségek tapasztalhatók. A helyzet javulása elsősorban a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóitól függ. A tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek viszonylatában nagyok az eltérések a legújabb vívmányok gyakorlati érvényesítésében ás a haladé munkamódszerek terjesztésében. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban nagy feladatok várnak a szövetségre, a komplex ésszerűsítő brigádokra. Előrehaladást kell elérni az újító- és feltalálómozgalomban, a társított kötelezettségek vállalásában és a kooperációs tevékenységben. A vita keretében Janik elvtárs Is felszólalt, aki többek között a következőket mondotta: „Az SZFSZ SZB Illésének az efsz-ek X. országos kongresszusát követően nagy jelentősége van. Ezen az ülésen jelöljük ki a határozatok valóra váltásának útját. Jelentőségét az a tény még fokozza, hogy szervesen kapcsolódik a CSKP KB 11. és 12., valamint az SZLKP KB ezt követő ülései határozatainak valóra váltásához.“ Beszédének további részében viszszatért a kongresszus előtti vita keretében tett javaslatokra, hozzászőla- 4 lásokra. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy javaslat se maradjon visszhang nélkül. Az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak sikeres valóra váltása megkövetel!, hogy az irányítás minden fokán alaposan megismerkedjenek a kongreszszusi dokumentumokkal. A szövetség munkája hatékonyságának növelésére nagy figyelmet kell fordítani, különös tekintettel hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójára, valamint a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának előkészületeire. A vita után az SZFSZ SZB taglal elfogadták a határozati javaslatot, amely az efsz-ek X. országos kongresszusa, valamint a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülése határozatainak lebontását tartalmazza. (vf) Éltető forrásuk a pártdemokrácia — Pártunk következetesen fejleszti, gazdagítja a pártdemokráciát. E tudatos törekvés végig vonul az utóbbi pártkongresszusok, valamint a CSKP Központi Bizottságának határozataiban. Ennek révén a politika és a döntések formálásában a mi üzemi pártszervezetünkben is mind egyértelműbben és erőteljesebben érvényesül párttagságunk akarata. Párttagjainkban él a józan törekvés, hogy tegyünk meg mindent továbbra is a pártélet lenini alapelve: a demokratikus centralizmus érvényesüléséért. Ez a szándék vezette üzemi pártszervezetünket, amikor elhatároztuk, hogy a mindennapok tényeivel szembesítjük elképzeléseinket, törekvéseinket, s az egész pártéletre kiterjedőén gyakoroljuk a pártdemokráciát — tájékoztat Štrbka Lajos, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz üzem) pártszervezetének elnöke. A 130 kommunistát tömörítő üzemi pártszervezet vezetőségének munkastílusa előnyösen segíti a pártélet demokratikus légkörének alakulását, az ehhez Igazodó munkamódszerek meggyökeresedését. A négy pártalapszervezet, a nyolc pártcsoport, a nyári és az őszi munkacsúcsok időszakában pedig az ideiglenes pártcsoportok működtetésével erősíti a pártmunka demokratikus vonásait. Ennek köszönve valóban fontos, feladatmeghatározó témák kerülnek a párt és a gazdasági vezetés ■ elé döntésre; figyelmüket, energiájukat mind kevésbé kötik le olyan ügyek, amelyek elbírálása valójában nem Igényel testületi állásfoglalást. A mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének alapelveivel, valamint a párt Központi Bizottsága 11. ülésének határozataival összhangban egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberi tényezők jobb hasznosítására. Az üzemi pártszervezet és a gazdaságirányítás fő célja az, hogy a lehető legeredményesebben aknázzák ki a felhalmozódott szakmai ismereteket, termelési taoasztalatokat, alkotéenergiát, s lebontsák mindazokat a gátakat, amelyek a tartalékok kiaknázását akadályozzák. Gazdaságirányító munkájában az üzemi pártszervezet politikai eszközöket és módszereket alkalmaz, elkerülve ezzel a gazdálkodó szerv konkrét termelési döntőseinek átvállalását, he-Strbka Lajos lyettesítését. Ezzel összefüggésben előtérbe kerül a politikai meggyőzés, a mozgósítás, a tömegkapcsolatok erősítése, a káderpolitika és az ellenőrző munka javítása. — A párt szervező és ellenőrző munkájában ma aligha lehet szó lazításról. Sőt, célratörőbb munkát, feszítettebb szorgalmat követelnek tőlünk a körülmények. Annál biztosabbak lehetünk a saját portánkon, minél komolyabban vesszük: szövetkezetünk gazdálkodásában nincsenek elhanyagolható tételek sem anyagban, sem Időben, sem költségben. Amilyen létfontosságú országosan a miheztartás tisztázottsága, annyira nélkülözhetetlen a helyt folyamatok tisztázottsága és kézbentartása. Hogy a gyakorlatban is érvényesüljön, s a folytonosan gyülemlő értékgyarapodás Jellemezze termelőmunkánkat, a lehető legkisebb hibaszázalékkal kell megfelelni a párf Irányító, szervező és ellenőrző szerepének — érvel meggyőződéssel beszélgetőpartnerem. A pártelnök érvelésének megfelelően a szövetkezet kommunistái elvszerű fellépésükkel a termelés minden szakaszán ott vannak, törődnek munkatársaik fejlődésével, segítenek látókörük bővítésében. A pártelnök értékelő mondataiban gyakran talál-, koztunk azzal a megállapítással, hogy a párton kívüliek szocialista gondolkodásának, magatartásának fejlesztésében jelentős szerepe van annak, hogy az alapszervezetek, a pártcsoportok és a kommunisták mindenekelőtt önmagukkal szemben növelték az igényeket. Megnőtt az aktivitásuk, bátrabbak és kritlkusabbak a véleménynyilvánításban. Örömteli, hogy a párttaggyűléseken egyre gyakrabban kerül előtérbe a magánélet — közélet összefüggése. Ügyelnek arra, hogy a szavak és. a tettek egysége a magánéletben Is érvényesüljön, ugyanakkor értékelik a párttagság tevékenységét, magatartását, lakóterületén: a tömegszervezetek és a képviselőtestületek munkájában való aktivitást stb. A szocialista közgondolkodás fejlesztésében meghatározó szerepet szánnak a párttagok ideológiai felkészültségének. Ez utóbbi szempontjából igényes feladat hárul a pártoktatásra. Pozitív mérlegének, melynek „tételei“ közül ezúttal csak azokat emeljük ki, amelyek közvetlenül mutatják, hogy a helyes oktatási módszerek megtalálásával és alkalmazásával sikerült a szövetkezet párttagságát és a jelölteket felvértezni mindazokkal az ismeretekkel, amelyekre a szocialista közgondolkodás fejlesztésében minden nap szükségük van. Meg tudták értetni az olyan összefüggéseket, mind a gazdaság és a politika kapcsolata, a politika elsődlegessége, a termelés hatékonysága és az életszínvonal összefüggése, a termelés és az elosztás közötti kapcsolat stb. A párttagok tudati fejlettségének köszönve, gyakorlati bizonyításául annak, hogy a helyi kommunisták nagy többsége reálisan értékeli tevékenységét, felismeri a fogyatékosságokat, egyre magasabb sžintre emelkedik a pártegység szüntelen, óvásának és erősítésének egyik leghatékonyabb eszköze a vita, benne a bírálat is. A nézetek ütköztetése, a fogyatékosságok bírálata viszont nem csap át személyeskedésbe. A vita — benne a bírálat-önbírálat ma már nem szorítkozik különleges alkalmakra, hanem az alapszervezetek, a pártcsoportok és az ideiglenes pártcsoportok egészséges légkörévé vált. A bátor véleménynyilvánítás a nyilvános pártgyűléseken — ezekre negyedévenként a munkacsúcsok .befejezése, Illetve kezdete előtt kerül sor — Is megszokott. Ezek a vélemények a nyilvánosság előtt hangzanak el, így a párt politikája iránti bizalom a pártonkívüliekre is kifejezésre jut. A szubjektivizmustól mentes bátor építőjellegű kritika — a bíráló körül sohasem fagy meg a levegő — azt bizonyítja, hogy a szövetkezet gazdasági vezetése a párttagok fejével gondolkodik, ennek köszönhetően határozottabban érzékeli szakmai tevékenysége során a termelőmunka politikai-társadalmi tartalmának egységét. Különösen fontos ez a fiatalabb agrárértelmiség- esetében, akik mostanság tesznek szert mélyebb politikai érettségre. Jó Iskola számukra, hogy munkájuk és tájékozottságuk érthetőbb körvonalat kap a tapasztaltabb párttagok véleménynyilvánítása nyomén. A bírálat gyakorlati haszna egyébként az, hogy idejében érkezik. Jelentőségének megfelelően a szövetkezet vezetősége a párttagok észrevételeit, bíráló megjegyzéseit vezetőségi ülésén rendszeresen megtárgyalja, a minden részletre kiterjedő elemzés után Intézkedik a fellelt hiányosságok azonnal eltávolítása érdekébon. E konkrét intézkedésekről az érdekelt alapszervezetet, vagy pártcsoportot azonnal értesíti. A demokratikus centralizmus alapelveiből kiindulva a kommunisták Jogainak biztosításán kívül nagy figyelmet szentel a kommunisták kötelességére Is. A pártmegblzatások meghatározásánál a Központi Bizottság, Illetve a járási pártbizottság határozataiból indulnak ki. E határozatok lebontásánál — a személyre szóló és időhöz kötött pártfeladatok konkretizálásánál — e határozatok egységes értelmezésén belül a gyakorlati hasznosítás céljából, kidolgozzák a helyi értelmezés és hasznosítás módozatait is. Az egész népgazdaságot érintő feladatokból kindulva határozzák meg saját tennivalóikat, s helyes irányt keresnek a párt gazdaságpolitikájának rájuk háruló kérdéséiben. E módszertani többletnek köszönve, a teendők árnyaltabb tisztázása révén határozottan kifejeződik, hogy a pártmegbizatást teljesítő párttagok avatnltabban értenek a gazdaságos termeléshez, s politikai tevékenységük közben pontosabban érzékelik a gazdasági vezetés termelési, szervezési, technológiai természetű gondjait, s ezáltal képessé válnak a hatékony segítségre. A demokráciát és a centralizmust együtt, egységes elvként és gyakorlatként kell értelmezni. A Dukla Efsz üzemi pártszervezetét e szempontot figyelembe véve értékeltük. Az elvek és módszerek összhangjára alapozva, nyugodt lelkiismerettel' elmondhatjuk: pártos ügyet szolgálnak, becsülettel! CSIBA LÄSZLÖ
