Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
1985. január 5. SZABAD FÖLDMŰVES 7 z Élelmiszer-elosztó raktár udvarán népes rsoport gyülekezett. A dolgozók egymás hegyén-hátán tolongtak a fekete tábla előtt. Nyakukat nyújtogatva olvasták az odatüzött felhívás sorait: kiáltványul Védekezzünk az egerek ellen! üzemünkben a rágcsálók elszaporodása veszedelmes méreteket öltöttI Vezetőségünk megállapította, hogy a helyzet válságos, és elhatározta, hogy holnap délelőtt tíz órai kezdettel gyűlést hív össze. A gyűlés célja: hatékony módszert találni az egerek kiirtására, mert az egérfogók és a különböző mérgek csődöt mondtak. Az öszszejövetelen kötelesek megjelenni: I. a vezetőség; II. a raktárnokok, segédraktárnokok; III. továbbá mindazok, akik valamilyen űton-módon segítséget tudnak nyútjanl a nagy harchoz. A legjobb javaslatot újítás formájában jutalmazás végett felterjesztjük... Az ugyancsak használható javaslatokat prémiummal díjazzuk. IPecsétek és aláírások) Utótrat: SiessünkI Minden perc drága, mert felfalnak bennünket az egerekI Másnap délelőtt tíz órakor: A vezetőség elfoglalja helyét. A hosszú asztal a gyászos hangulathoz illően fekete posztóval van ieterítve. Tőle jobbra nagy szemétkosár áll, telis-tele haszontalan egérfogókkal, és egérirtó szerekkel. Az első két sor megtelik a raktárnokokkal és segédraktárnokokkal, majd a többi érintett és meghívott következik. Elsőnek a minőségi felelős tartotta meg a beszédét. Ismertette a szégyentelen szürke állatkák által elkövetett kárt, ami hatalmas összegekre rúg. Amelyik raktárban nem fogják betartani a mai gyűlés határozatának óvintézkedéseit, ott 6 — a minőségi felelős — minden további kár leírását beszünteti! A jelenlévők megszeppenve hallgatták a dörgő szavakat. Aztán megkezdődött a haditanács. A jelenlévők sziporkáztak az ötletességtől. Egyik a raktárak kicsempézését javasolta, padlótól a. mennyezetig. Szerinte a csempékbe feltétlenül belétörnek az egérfogak. Másik a helyiségek azonnali kiürítéséről beszélt, egy két évre. Ezen idő elteltével biztosan éhen pusztul az első számú közellenség. Akadt, akt közönséges ébresztőórával akarta felvenni a harcot az egerek ellen, de volt aki még rajta is túltett: az épületek teljes lerombolását követelte, egérvárnak nevezvén őket. Más könyörgött, rendezzenek be számára egy laboratóriumot, hogy megkezdhesse kísérleteit egy új, eddig ismeretlen anyaggal, melyet képtelenek átfúrni a rágcsálók. Egyik javaslatot sem találták elfogadhatónak. A heves vitában észre sem vették az ajtóban álló Bercit, az öreg portást. Az élelmezésügyi minisztérium érdeklődő táviratát hozta, amely így hangzott: „Hogy állnak egerek dolgában stop javaslatokról azonnali értesítést kérünk stop halál az egerekre stop. A vezetők ujjat SOS-t dobolnak a hosszú asztalon. Cselekedni kell, minél előbb, különben... — Izé, mondja csak, Berci bácsi, nincs valami ötlete, hogyan irthatnánk ki az egereket? — Az egereket...? Hát ez is probléma? Macska kell ide, elvtársaim, macska. Nem is egy! Amióta világ a világ, a macska mindig megette az egeret. Nincs ebben semmi boszorkányság. Óriást hurrázás ... Berci bácsit a vállukra kapták, úgy vitték körbe a teremben. Aztán megszövegezték a választáviratot: „Ellenakció kidolgozva stop siker biztos stop éljenek a macskák stop.“ Kezdetét vette az „M" akció. Pocakos raktárnokok kergették városszerte, kerítések tövében, udvarokon a cicákat, a háziasszonyok nagy felháborodására. Volt aki éppen kölykezni készülő nősténymacskát, más elhízott kandúrt hajszolt. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a városi tanács felhívásban figyelmeztette a lakosságot a városban szaladgáló, egyelőre ismeretlen helyről megszökött őrültekre. Különös ismertetőjelük: macskák iránti beteges vonzódás. A macskák fényesen beváltak. Jóízűen falatozták az egereket és vígan kölykeztek. Berci bácsi külön prémiumot kapott, csaknem annyit, mint a vezetők. Az egerek egyre fogytak. Berci bácsit kinevezték macskafelelőssé. Azután — bekövetkezett a katasztrófa. AZ egerek egytől egyig kipusztultak. A macskák munka és táplálék nélkül maradtak, további élelmezésük egyre nagyobb gondot jelentett. A ve\ zetőség ismét Berci bácsihoz fordult, de most ő sem tudott segíteni. Tudománya itt véget ért. Azon nyomban megfosztották főmacskafelelősi rangjától. Újból a portán találta magát, és a rossz nyelvek szerint azóta is fizeti vissza havi részletekben a felvett prémiumot. Az Élelmiszer-elosztó raktár udvarán népes csoport gyülekezik. A dolgozók egymás hegyén-hátán tolonganak a fekete tábla előtt. Nyakukat nyújtogatva olvassák az odatűzött felhívás sorait: KIÁLTVÁNY!!! Védekezzünk a macskák ellen! Üzemünkben a különböző macskafajták elszaporodása veszedelmes méreteket öltött. Mivel az egerek teljesen kivesztek (csak üres lyukaik gyászolnak feketén), a macskák további élelmezése komoly, megoldhatatlan gondokat okoz. Vezetőségünk megállapítja: a helyzet válságos! Épp ezért holnap délelőtt, tíz órai kezdettel nagygyűlést tartunk, amelynek célja: hatékony módszert találni a macskák kiirtására. Valamennyi dolgozónk számára kötelező a részvétel! (Pecsétek és aláírások) Utóirat: Siessünk! Minden perc drága, mert felfalnak bennünket a macskák! Ardamica Ferenc 4'k • r4s3?-4\ a* л M-ÍO a Tíz-tizenkét évesen gulyát őriztem apámmal, a Felsőhegyen. Sokszor egyedül voltam a nagy rengetegben, a békés állatokkal. Volt nap, hogy kínt háltunk a kolyibában. Lefekvés előtt kiültem a küszöbre, figyeltem a lombok között neszezö szellőt, hallgattam a baglyok kísérteties huhogását, és nem tudtam mit kezdeni a ragyogó, sziporkázó csillagokkal. A középiskolában volt egy tanárom, Bohony Ernőnek hívták, ö kezdte felfedni előttem a csillagos égbolt rejtelmeit, 6 vezette első lépteimet a Világegyetem megismerésének ösvényein. Ekkor kaptam rá az éjjeli cslllagnéző sétákra. Az átsétált, átvirrasztott, az önmagámmal és a csillagokkal átbeszélgetett éjszakák maradandó élményként rakódtak le bennem. Első éj: A szobámban Itt az utókor: két kiságy, benne szuszogó gyermekeim. A kályhában lobog a tűz. Fagyos csillagok kopogtatnak fényükkel az ablaküvegen. Mintha hívnának; felöltözöm és kllopózom a házból. Leülök a körtefa alatti lócára. A Hold a kert végéről bámul. Barna árnyékokat rajzolnak a fák. A csönd örökkévaló, csak a fülemben zúg valami távoli cslllagzúgás, tücsökzene. Ki hinné el fiatalon, hogy a csillagok tovább élnek mint mi, évmilliókig, s hogy a Hold ezer év múlva is ugyanúgy ragyog majd, mint a mai éjszakán. Csak az öntudatlan anyag örök. A múlandó földi élet pár évtizede porszem az örökkévaló csillag-mozdulat lanságban. Megszületünk, rácsodálkozunk a világra; éppen csak belenézünk az Idő s a Tér káprázatába máris visszaszólít bennünket az ösanyag. Talán éppen most Indul felénk egy foton-űrhajó, hogy elhozza az örökkévalóságot. Gazdagabbak vagy szegényebbek lennénk vele? Nem tudom. Második éj: újra a kerti lócán ülök. Fölöttem zörög a körtefa csontvázkoronája; ágfészkeiben csillagok. Jobbomon a mogyorófa sóhajtozik. Ugat a Buksi. A kert alatt emlékeket felidézve csobog a kicsi patak. A levegő Jólesően páradús, enyhén fúj a szél. Arcomat belemártom az éjszakába. Én már örökre Itt maradok, e parttalan idősziget magányában, öntudatom végtelenbe gyűrűző hullámain; Itt maradok, a változó életformák örök állandójaként. Az erdők lombhegedűin Mendelssohn-műveket Játszik a szél. Harmadik éj: Nyugalom és csend vesz körül. Békesség van: A Hold őrködik az égen a csillagok között, a Föld hangtalanul száguld pályáján. Én pedig Itt, a csöndes tájban az emlékek foszló képeit illesztgetem. Átélt és át nem élt múlt öltözik tiszta fénybe emlékeim tükrében. Képzeletben havas sziklák között járok; alattam kőkorszaki gleccserek hordalékhagyatéka. Egy mohás kő: gyermekkorom egy darabja. A sziklából kinőtt egy fa: az Újkor. Leveleit reám hullatja, befed a közelgő második évezred havával. Fölöttem hideg kő-ég feszül, közepén a mustárszínű-holdudvarral. Emlékeimben sorsok mosódnak barázdaráncokká, ekeszarv-karokká. A ma partján túl — velem vagy nélkülem — zajlik majd egy új korszak. Negyedik éj: Rájövök, hogy az éjszakáknak nagyon egyedi arcuk van. összehasonlíthatatlan a nappali maszkkal. Éjjel minden őszinte: a félelem, a csönd, a csillagok időtlensége, saját porszem-voltunk tudata. Talán ezért csak az ilyen csllagragyogású éjszakákon tud az ember mélyen, átfogóan gondolkozni. Hallom szivem pulzáló ritmusát, az erdei madarak rikoltozását... s közben észrevétlenül a láthatár mögé lebegett a Hold. Az inspiráló varázs megszűnt: bemegyek a házba és lefekszem'. Elvonulok egy másik, saját éjszakába, ahol már az az életem értelme, hogy dolgozom, hogy jóllakom, hogy házat építek, hogy megnézek egy filmet, hogy néha nevetek. S közben — tiszta éjszakákon — csodálattal nézni a csillagokat... ötödik éj: A szoba sötét, de mégseín fénytelen csendjében talál. Gyermekeim hat csillogó szeme fénylik őrzőn előttem, vigyázom álmukat. Bennük örvénylettem újra a világra, bennük folytatódnak tovább gondolataim, ösztöneim, szokásaim — az életem. Hatodik éj: Mozdulatlan hajnal felé a csönd. Már csak pár csillag hunyorog, a többit leoltogatta a hajnal. Minden, az egész csendes tá], mintha valamire várna. Egyre sűrűbben porlanak szét a fény-cseppkövek, bíborba öltöztetve az eget; a lángolás egyre erősebb, s-aztán lassan, méltóságteljesen telke* a Nap. Korcsmáros László TÖRÖK ELEMÉR: Tél Különös tél! A táj, mint fényből fújt üveg, a varjak a fákon nagy, fekete rügyek. A csurgókon giccses jégcsapok fénylenek, szikrázó óriás gyémántok a hegyek. Fagy foga harapja a távoli kéket, fehéret suhintó tél, szemedbe nézek. A végtelenbe nőtt behavazott tájon tekintetem ménjét fénylőn kibocsájtora. i / Károlyi András: Fák ML Vajkai Miklós: Veszteglők A fiatal író 1982-ben mutatkozott be sikeresen A másnapos város c. könyvével. Új kötetének, a „Veszteglőkének sűrített légkörű elbeszéléseiben Vajkaí világunk kevésbé ismert oldalait, hétköznapjaink mélyebb rétegeit tárja az olvasó elé szuggesztív, erősen személyes . hangvétellel. A figyelmes olvasónak különleges élményt kínálnak ezek az Írásai. Ara 10 korona Karolina Svetlá: Frantlna Fordította Nagy Judit Karolina Svétlá a cseh romantikus próza egyik kiváló művelője. Frantlna című kisregényének Ještédl hősnőjét a föllelt emlékek tanúsága szerint környezete boszorkánynak tartotta elméssége. szépsége, ügyessége miatt. Frantlna sorsa tragédiába torkollik. Igazságszeretete akkor sem tud megalkudni, amikor saját boldogé ságáről van szó. (Kiskönyvtár sorozat) Ara 16 korona A csehszlovák magyar irodalom válogatott bibliográfiája П. összeállította Szőke József Bibliográfia-sorozatunk más»* dlk kötete a csehszlovákiai magyar irodalom 1961-től 1970-ig terjedő időszakának termését tartalmazza. A- könyv két fő részből áll: a bevezető és kiegészítő adatok után következő általános bibliográfiából, amely műfajok és témakörök szerint közli a műveket, és az ön. sze-* mély! részből, amely az íróknak az adott korszakra eső ténykedését mutatja be. Ara 21 korona Alois Jirásek: Régi cseh mondák Fordította Zádor András „Vissza kell térni a múltba, mert nem érti meg a mát az, aki .a tegnapot nem ismert“ —« ennek az ars poeticának a Jegyében fogant a történelmi ihletésű széppróza avatott mesterének legolvasottabb könyve, mely a cseh régmúlt mondáit dolgozza fel áradó, kiapadhatatlan mesélőkedvvel. A mű második magyar nyelvű kiadásban Jelenik meg. (A Cseh Irodalom Könyvtára sorozat) Ara 20 korona' Szép 'Angéla háza. Csehszlovákiai magyar regényírók 1918—1945 összeállította dr. Turczel Lajos 'Az első Csehszlovák Köztárság két évtizedének rövid periódusában nem született jeles magyar regényirodalom nálunk. Megíródott azonban néhány színvonalasabb kisregény és elbeszélés. A szép Angéla háza c. prőzaválogatás ilyen írásokat tartalmaz: Darkó István és Tamás Mihály két-két, Sellyéi József, Szombathy Viktor és Tichy Kálmán egy-egy kisregényét. (Csehszlovákiai Magyar Írók sorozat) Ara 22 korona Gyűjtőpont. 26 mai szlovák költó összeállította Tóth László. Fordították többen. A versantológia a szlovák líra 1945 utáni fejlődésszakaszának 26 olyan képviselőjét kívánja bemutatni, akiknek a pályája már a felszabadulás után Indult, élükön olyan kiváló költőkkel, mint Milan Rúfus, Miroslav Válek, Vojtech Mihálik és Ľubomír Feldek, akiknek munkásságában nyerte el a szlovák költészet mai, modern arculatát. Ara 31 korona Mária Hajková: Édeskönyv Fordította Schiller Lívia Harmadik magyar nyelvű kiadásban jelent meg a szlovák szerző méltán közkedvelt szakácskönyve a legkülönfélébb sütemények receptjeivel, gazdagon illusztráltan. Ara 47 korona 4
