Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-26 / 4. szám

A baromfi „étlapja” Ä baromfifélék takarmányait felosztjuk növényi (szénhidrá­tok, zsírok) és állati erede­­tűekre, valamint ásványi sókat és vitaminokat tartalmazó ki­egészítőkre. A szénhidrátokra mindenek­előtt a hő- és mozgási energia termeléséhez van szüksége az állati szervezetnek, de a zsírok képződésében is szerephez jut­nak. A zsírok a hőenergia-ter­melést és az idegsejtek fejlő­dését segítik. A szénhidrátos takarmányok közé soroljuk az árpát, a za­bot, a búzát, a kukoricát, a kö­lest, a rozsot, a búzakorpát, valamint a burgonyát. Az árpa kiváló baromfieledel, a napi adagban a szemesek 60 száza­lékát adhatja. Csirkék számára legmegfelelőbb az árpadara (árpagyöngy). A zab kedve­zően befolyásolja a nevelést és a tojástermelést. Sok héjrészt (pelyva) tartalmaz, ezért az árpánál rosszabbul emészthető. A napi adagban IS százaléknyi mennyiségben szerepelhet (a ludak kivételével). Ha csíráz­tatva etetjük, növeli a gúnárok termékenyítő képességét. Az értékes búza a baromfiak egyik legkedveltebb eledele. Legke­vesebb rost a kukoricában van, s mivel sok keményítőt tartal­maz. különösen télen igen jő baromfieleség. A napi keverék 40—50 százalékát adhatja. A köles is jó takarmány, de már csak ritkán termelik és etetik. A nagyobb mennyiségben ete­tett rozs hasmenést okozhat, a baromfi egyébként sem kedveli. A búzakorpa inkább csak csir-Kubai ludak Farkas Mihály pusztafödémesi (Pusté Oíany) tenyésztő állományából ~ Fotó: -dek kéknek való, a tyúkok keveré­kében legfeljebb 10—15 száza­lék erejéig szerepelhet. A ke­ményítőben gazdag burgonya a szemesek harminc százalékát pótolhatja. Tojóknak naponta 6 dkg főtt burgonya adható. Az állati eredetű fehérjéket tartalmazó baromfieledelek kö­zül a hús-, hal- és vérlisztet, a tojást, a vért . és a tejipari melléktermékeket tartjuk nyil­ván. A liszteket 10—15 száza­léknyi mennyiségben adagol­hatjuk a keverékbe. A minden­napi gyakorlatban tapasztalt­nál nagyobb figyelmet érde­melnek a tejipari melléktermé­kek (fölözött tej, Író, savó). A tojók és a növendékek elede­lében pótolhatják a hallisztet. A savóban ngyan kevés a fe­hérje, viszont sok Bú-vitamint tartalmaz. Túrót főleg csirkék­kel etetünk. A tojás meg a vá­góhídon beszerezhető vér főz­ve adagolható. A fehérjében gazdag, növé­nyi eredetű takarmányok közül a borsót, a bükkönyt, a szóját, a napraforgót, valamint az olaj­pogácsákat kell megemlíteni. A borsát darálva etetjük, leg“ feljebb 10 százalékos mennyi «égben. A bükköny is megte­szi, de sokkal jobb a szója, a len és a napraforgó. A magpo­gácsákból napi 15 százalékot számíthatunk. A baromfi szervezete által igényelt ásványi anyagok sem­mi mással nem pótolhatók. Ha az adagolt takarmányfélék ke­vés ásványi sót tartalmaznak, gyorsan romlik a termelőké­pesség. Az ásványi anyagok közül legfontosabb a mész, a­­mely a csontozat és a tojáshéj képződésében játszik szerepet. Egyetlen 6 dkg-os tojás meg­termeléséhez 3—4 gramm szén­savas meszet basznál fel a tyúk szervezete. Igen fontos a foszfor, továbbá a klór, amit — 1—1,5 százalékos (1—2 gramm) mennyiségben — kony­hasóval pótolhatunk legegysze­rűbben. A törvényszerű életfolyama­tok szabályos lefolyása jó részt a vitaminok jelenlététől függ, különben hiánybetegségek je­lentkeznek. A baromfi számára legfontosabb az A-, Вг-, C- és D-vitamin található a színes marharépában, a csikórépában és a sárgarépában, Вг-vitamin juttatható sütőipari élesztővel, balzsírral és csíráztatott gabo­nával. D-vitamint a helyesen szárított zöldtakarmányok (szé­na) tartalmaznak, de napfény hatására a bőr és a tollzsfr is termel D-vitamint. A szakszerű takarmányozás­hoz tartozik, hogy a baromfi­nak őrölt kagylóhéjat, finom, apró kavicsot és legalább na­ponta két fzben friss ivóvizet is kell adni (ebbe heti két al­­kálómmal 1—2 gramm kékgá­­lícot ésszerű keverni). K. Molnár Ferenc A hónapos retket, mint ko­ra tavaszi zöldséget, nálunk is sokan kedve­lik, de a Javasolt 1,30 kilo­grammos évi fogyasztást még mindig nem érjük el. Táplálko­zási értékéi elsősorban a C- vitamintartalom adja, csípős ízét a kéntartalmú allil- és buti]-mustárolaj okozza. A hónapos retek felhaszná­lásra kerülő része a gumósze­­rűen megvastagodott, szik alat­ti szárból fejlődik. Színe és alakja különböző, húsa fehér vagy sárgás színű. A hónapos retek szikleveles állapotban a sziklevelek szőrözöttsége alap­ján különböztethető meg a ká­posztaféléktől (a nyári retek­nél csak az erek környéke sző­rözött). A növény hőigénye alacsony, magja már 2—3 Ó-fokon csí­rázik de a 10—15 C-fokos hő­mérséklet alaposan meggyorsít­ja a fejlődést. A 3—4 lomb­levéllel rendelkező növénykék 13—16 C-fokos hőmérsékleten fejlődnek legjobban. A hóna­pos reteknek a hidegtflrő ké­pessége is 16: csírázáskor mí­nusz 3. növekedés Idején akár mínusz 6 C-fokos hideget ts el­visel. A gumóképződés csak kielé­gítő fényviszonyok közepette tökéletes. A tél végén vetett, hajtatott retek 20 Ó-fok körüli hőmérsékleten körülbelül 33 nap alatt ad piacképes árut. A szabadföldi növényzet kifejlő­déséhez — alacsonyabb hő­mérsékleten, de több fényben — mintegy 50 nap szükséges. A gumőfejlődés a tenyészidő utolsó negyedében veszi kez­detét. Aki' jő termést szeretne, gon­doskodnia kell a növényzet fo­lyamatos vízellátásának biztosí­tásáról. A csak rövid ideig Is szárazon tartott talajban a hó­napos retek hamar felmagzik és pudvásodik. A reteknek ki­jelölt terület talaja laza szer­kezetű és tápanyagokban gaz­dag legyen, különben a gumó nem fejlődik ki s a növény felmagzik. A hónapos retek gazdasági érettségének elérésé­hez 30—50 nap, a mag beéré­­séig 110—150 napra van szük­ség. A hőnapos retket — elsősor­ban fólia alatt — elő- és utó­­növényként hajtatják, az üveg­házakban többnyire csak utak mellé vagy az ágyások szélére vetik. Fűtött fóliasátorban — novembertől januárig — főnö­vényként ts hajtatható, ffitetlen sátrakban februártól áprilisig, Illetve szeptembertől novembe­rig termeszthető. A hónapos retket legjobb sorokba vetni, lehetőség szerint megtartva a javasolt 10—12 cm sor- és 5—6 cm-es tőtávolságot. Ha árok helyett lyukakba ve­tünk, akkor a lyuktávolság 5— 8 cm legyen. A négyzetméte­renkénti magszükséglet 12—20 gramm. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy a vetési mélység ne haladja meg a 2— 2,5 cm-t, mert különben egye­netlen lesz a kelés és a gumók később eltorzulnak. Az ápolási munkák legfonto­sabbika a ritkítás: Szikleveles feJlettségMdején a hőmérsékle­tet mérsékelni kell, nehogy megnyúljon a növényzet. Ké­sőbb a hajtatőházban 13—16 C-fokos hőmérséklet uralkod­jék, de borús időben a 6—10 C-fok a legmegfelelőbb. Gumó­képződés kezdetéig mérsékel­ten, később kiadősabban öntö­zünk. A hőnapos retek zavar­talan fejlődéséhez 60—75 száza­lékos talaj-víztelítettség szük­séges. Egy-egy alkalommal ne adjunk túl sok vizet, inkább kisebb adagokkal, de gyakrab­ban locsoljuk a növényzetet. Az öntözés tartós szünetelteté­se komoly zavart okozhaf a fejlődésben. A hajtatott hőnapos retektől négyzetméterenként 200—300 piacképes gumót remélhetünk. Hajtatásra mindenekelőtt élénk héjszínű fajtákat érdemes vá­lasztani. A fajtaválaszték elég gazdag, hiszen a kimondottan hajtatásra szolgáló fajtákon (Duó, Granát, Slávia, Korund, Rodos, Saxa) kívül az Inkább korai szabadföldi termesztésre javasoltak (Ilka, Hellos, Ram­­pouchl Is eredményesen haj­tathatók. Magda Valgiková agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A hűnapos retek iktatása Idén is lehet vetőmagot rendelni 'A rendelkezésre álló földte­rület ésszerű kihasználásához, az önként vállalt árutermelési kötelezettség teljesítéséhez jé biológiai anyagra, minőségi ve­tőmagra van szüksége a ker­­tészkedőnek. Ennek beszerzé­se, sajnos, a kereskedelmi há­lózat bővülése és gazdagabb kínálata ellenére is eléggé kö­rülményes és nem utolsósor­ban sok utánajárást Igénylő feladat. Ennek ismeretében cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy kistermelőink két évvel ezelőtt örömmel üdvözöl­ték a Semex szakágazati válla­lat kezdeményezését, melynek nyomán teljes kapacitással be­indult a vevőszolgálat. Köz­pontja a vadonatúj bratislavai vásárcsarnokban kapott helyet, ahol egyúttal gazdag választé­kot kínáló szakbolt is nyílt. Mint tudjuk, nem új szolgál­tatásról volt szó, hiszen a vál­lalat már évekkel korábban létrehozott egy szakosított, ki­mondottan a kistermelők meg­rendeléseinek intézésével meg­­bízottrrészIeget. Igen ám, csak­hogy minderről maguk a vál­lalat vezetői sem mertek túl hangosan beszélni, mert az új részleg műszaki ellátottsága és munkaerőgondjai közepette a­­zoknak a kertészkedőknek az igényét is csak nagy erőfeszí­téssel tudták kielégíteni, akik kiszivárogtatott hírekből vagy a vállalat fajtajegyzékéből ér­tesültek a rendelési lehetőség­ről. Két éve, amikor az új vá­sárcsarnokban több helyiség­ből álló, tágas központot ka­pott a vevőszolgálat, végre mindenki fellélegzett. De az öröm, sajnos ezúttal sem tartott sokáig. Tavaly év végén olvasóink közül többen érdeklődtek, igaz-e a hfr, mi szerint a vidékről is sokak ál-, tál látogatott szakbolt más helyre költözik és a vevőszol­gálat is megszűnik? Nos, utánajártunk a dolgok­nak s megtudtuk, hogy a szak­bolt — s vele együtt a vevő­­szolgálat központja is — idő­közben valóban új helyre köl­tözött. No nem valami eldu­gott helyre, csupán a vásár­­csarnok emeleti részlegének másik oldalára, de az eredeti­nél lényegesen kisebb helyi­ségbe, rangjának és küldetésé­nek korántsem megfelelő kö­rülmények közé. — Látja, ez maradt a koráb­bi ígéretekből és a nagy re­ményekből — fogadott letörten Miroslav Durech boltvezető. — Pedig milyen szép elképzelé­sekkel indultunk. Volt 151 négy­zetméternyi üzletterünk meg csaknem nyolcvan négyzetmé­ter alapterületű raktárunk, tel­jes választékkal dolgozhattunk és a vevők esetleges szakmai vonatkozású kérdéseinek meg­válaszolására is volt időnk. Csapán zöldségből 228 féle és fajta vetőmagot tartottunk rak­táron, de természetesen virág­magot, virághagymákat, az utóbbi időben már vegyszere­ket, műtrágyát, kertészeti kel­lékeket, szőlőoltványt, facse­metét, bogyósokat meg szamó­capalántát is forgalmaztunk. Időszakonkénti szakelőadások megszervezésére, tanácsadó szolgálat bevezetésére stb. gon­doltunk, de most már minder­ről le kell mondanunk. — Ha nem mondaná is, kőny­­nyen megállapítható, hogy sze­rényebb feltételek közé kerül­tek. Mennyivel kisebb ez a bolt? — Sokkal. Több mint száz négyzetméternyi üzletteret ve­szítettünk és a raktárunk is nagyjából a felével kisebb. A személyzetet négy fővel csök­kentették, tehát a kimért, ta­gakon árukészletet sem tudjuk rendszeresen feltölteni. Nagyon sok mágfélét eladás közben kell kimérni, a vevő félórákig várakozik, ideges, az elárusító kapkod, fáradt, sznsszanásnyi ideje sincs, nemhogy még az Kádek G. felvételei esetleges szakmai kérdésekre is válaszolgasson. — A feltételek változása a választékra is kihatott? — Nem. Továbbá is teljes fajtaválasztékkal dolgozunk, hi­szen azon vagyunk, hogy a vá­sárlók igényeit kielégítsük. Persze oltványok meg facseme­ték forgalmazására nem vállal­kozhatnak, és vegyszereket is csak addig árusítunk, amíg a korábban felhalmozott készlet­ből futja. — Lesz-e továbbra is vevő­­szolgálat, elfogadnak-e még megrendeléseket? — Szerényebb keretek kö­zött, de továbbra is működik a vevőszolgálat. Legfeljebb az ügyintézés tart majd kicsivel tovább, hiszen kevesebben va­gyunk ugyanannyi munkára. A bolt tavaly már augusztusban teljesítette a 3,5 millió koro­nás forgalmi tervét. A kertész­­ketípktől 818 megrendelés ér­kezett. Mondhatnák, hogy ez nem is olyan sok, de ha bele­gondolunk, hogy egy-egy meg­rendelő legalább húsz-harminc féle magot kér, és mindevyik­­ből pár grammot, akkor csúcs­idényben van mit csinálnunk, hogy eleget tehessünk a kéré­seknek. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok megrendelő nem teljesíti az alapkövetel­ményeket, tehát aránylag sok időnket elrabol a levelezés. — Ha már itt tartunk, milyen feltételekről van szó? Nem elég, ha a megrendelésben sze­repel a fajta és a kért meny­­nyiség? — A vevőszolgálat fenntartá­sa csak akkor gazdaságos, ha egy-egy megrendelés legalább ötven korona értéket képvisel, tehát ennél kisebb megrendtH lést nem fogadhatunk el. De ehhez viszont ismerni kellene az érvényes árakat. Ezért jól teszi, aki jó előre kikéri ni* lünk a legfrissebb fajta- és ér* jegyzéket. — Az előbb azt mondta, hogy teljes választékkal dolgoznak. Ez a sokak által keresett kü­lönlegességekre is vonatkozik? — A zöldségfélék esetében igen. Tudunk adni articsókát, padlizsánt, édesköményt, meté­lőhagymát, fodros metélőpetre­zselymet, bimbós és fodros kelt, zsázsát, csillagtököt, kínai kelt, mángoldot, téli fekete retket, pattogatni való kukoricát, sü­tőtököt, sőt kardit és ökrét is. — Hová, milyen címre lehet küldeni a megrendeléseket? — Legjobb, ha a megrende­lés közvetlenül a boltba, a ve­vőszolgálat címére érkezik: Mestská tržnica Semex. zásiel­ková služba, nám. Fr. Zupku, 83104 Bratislava. Persze azok sem követnek el hibát, akik a korábbi fajtajegyzékben szerep­lő címre (Semex, zásielková služba. Púchovská 12, 835 08 Bratislava-RaCa) írnak. S ami­ről eddig nem esett sző: a boltban közvetlenül Is felve­szünk írásos megrendelést, ha a vásáriénál történetesen nincs elég pénz s nem kíván még egyszer utazgatni a bevásárlás miatt. Ilyen" esetekben körül­belül három hét alatt meg­küldjük utánvételre az igényelt vetőmagot. S mivel az időrabló levelezésnek mi sem vagyunk hívei, a bratislavai 213 308-os telefonszámon szóban is szíve­sen tájékoztatjuk az érdeklő­dőket. (bor]1

Next

/
Thumbnails
Contents