Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 4. szám
I 1985. Január 26. .SZABAD FÖLDMŰVES. Az ilyen emberre szokták mondani, hogy a oolán mögött született. Szergel Volgogradszktl ugyanis olyan ügyesen forgatta a mikrobusz volánlát, hogy tán még Niki Lauda is megcsodálta volna. Persze az itteni fisodasojörök“ nem az autósztrádán sajátították el a vezetés csínlát binját, hanem a /altat utak tanították őket az éber vezetésre. Ugyanis itt nem megy ritkaságszámba az olyan meredek hajtűkanyar, mely ,ikifolé“, a tenger leié lejt. Elég egy kis figyelmetlenség és az autó máris zuhan, egyenesen a Fekete-tengerbe. Amikor sofőrünk egyikilnk-másikunk szemében megpillantotta a kezdeti bizalmatlanságot, meglegyezte: Bal nem lesz, ne féljenek, de hát szokni kell ezeket az utakat. Máskülönben jermelni kell“, hiszen Gurzufba, Alustára, Szimferopolba és Bahcsiszerájba megyünk... • • • Gurzuf városkáról van egymonda, amely így szól: Egy hajó a part közelében elsülylyedt, s csak egy kislány élte túl a katasztrófát. Amikor a kimerült teremtésre rátalált egy medve, megsajnálta őt, s lányául fogadta. Az évek múltak, a lány felnőtt, s kérője is akadt. Amikor a lánykérőbe érkezett ifjút a medve elzavarta, 6 nem habozott, s egy csónakon megszöktette a lányt. A kétségbeesett medve társaival együtt inni kezdte a tenger vizét, s közben, mintegy mementóként két szikla nőtt ki a ten-A kán félhold alakú címere a városka több lakóépületén is megtalálható (A szerző felv.j gerből... A mese szimbólumai Gurzuf legszebb látványosságai. A Medve nevű hegy, amely ma is Jssza" a tengert, s a két szikla előtte olyan panorámát képez, amely festő vásznára való. A városka egy sziklákkal övezett hegyoldalon terül el, Arccal“ a tenger felé. Van egy beceneve ts: „gyermekköztársaság“. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen 1959-ben alapított nemzetközi pionírtáborában ezidáig több mint WO ezer külföldi gyermek üdült. Egy turnus alatt 440 gyerek táborozik itt, de már épül az a 15 emeletes épület, ahol több ezer pionírt helyeznek majd el itttartózkodásuk idején. Gurzufot fürdővárosként ts ismerik, hiszen évente több ezren keresnek itt gyógyulást a korszerűen felszerelt szanatóriumokban. Egy Puskin-emlékmú árulja el azt, hogy a nagy költő is gyakran megfordult Gurzufban. Itt írta többek között a Tauriáról szóló versciklusát, a Bahcsiszerájt szökőkút című poémáját stb. • • • Ж щш ъЩШмжШ ШШШIÉIШ Ш& 40 TS S ' 0 00 | в s 1 а 1 2 ф 5 а 40 т а 2 О 3 0 1 а чо * Ä 40 и 1 < Magunk mögött hagyva а festői szépségű tájat, a következő állomásunk Alusta. A síkfekvésű városkát a Jajla-hegység szegélyezi. Itt kapott helyet az a mintegy harminc üdülő és szanatórium, amelyek éppen olyan komfortosak mint a modern . jaltai fürdőhelyek. Gyalog járjuk a domboldalt, ahol történelmi épületek eaész sora áll. Meglátogattuk a Távrida-szovhozt is, ahol megcsodálhattuk a rózsa-, a dohány- és a szőlőültetvényeket. Alusia tengerparti strandia nagyban különbözik a félsziget többi strandjától. A partot több helyen erős falak szegélyezik, ahol megszakítás nélkül folynak a régészeti kutatások. Nem ritkaság az sem, hogy az eayszerű búvárfelszereléssel rendelkező turista is talál víz által ktmosottt ókort cseréptöredékeket, amforákat, bronztárgyakat. • • • Я kíváncst. turista Alusta és Sztmferopol között általában megáll egy emlékmű előtt. Huszonötéves korában alezredesi rangban itt — a mat Verchanaja Kutuzovka mellett — vitte győzelemre csapatait Mihail Kutuzov. A véres ütközetben 6 maga is fellövést kapott, amelynek következtében elveszítette a fél szemét. Szímferopolban ~ meglepett bennünket a magyaros vendégfogadás. Aztán kísérőnk — ebéd közben, a Kecskemét nevet viselő étteremben — elárulta, hogy a Krim-félsziget déli részének központi városa és Kecskemét testvérvárosok. Az együttműködésnek köszönhetően nemcsak a „városatyák“ találkoznak rendszeresen, hanem szocialista brigádok, munkakollektívák ts kölcsönösen látogatják egymást. Az otthoni ízeket Idéző Eszterházy-rostélyos után városnézőbe indultunk. Szimferopolt -a Krím-félsziget kapujának is nevezik. A várost 1784-ben alapították, s csakhamar a körzet admlnlszrációs központjává vált. Az egykori cári kisváros arculata a forradalmi események után kezdett kialakulni. Séta közben nem győztük csodálni gyönyörű tereit, parkjatt, ■ amelyek mindmind g szovjet városrendezést dicsérik. Némely épülete — például a Szovjetek Háza — építészeti remekműnek számít. Simferopol jelentős ipari központ ts. Üzemeiben megmunkálógépeket, televíziókat, gumi- és műanyagtermékeket gyártanak. Több kutatóintézet is működik itt, melyek munkájába élénken bekapcsolódnak a főiskolák diákjai is. Az emléktáblák tanúsága szerint rövidebb-hosszabb ideig élt a városban Alekszandr Szergejevics Puskin, Lev Tolsztoj és Vlagyimir Majakovszkij, de tanított itt Dmitrij Mengyelejev, a nagy orosz tudós is. • • • Nincs az a turista, akit szépségével le ne nyűgözne a Szimferopoltól 30 km-re lévő Bahcsiszeráj. Dél szellemét itt nemcsak a szokások, a népviselet, hanem az épületek is őrzik. A domboldalakon, völgyekben épített fehér falú házak, a vörös hullámcseréppel fedett kerítések, a macskaköves utcák csodálatos hangulatot teremtenek. A 16. százaiban épült Kánpalota szinte meghatározta az itteni városépítést, A különleges hangulatú épület egy restaurátort csoda, hiszen ma is eredeti szépségében pompázik. Az épület több egységből áll. Ezekben helyezkedik el a tanácsterem, .a hárem, a mecset, a toronyépületek és a mauzóleum. Az egyik udvaron található a Könnyek stökőkútja, amelyet Gizej kán parancsára épített 1764-ben egy Omer nevű iráni kőfaragó mester. A kán elhunyt felesége emlékére emeltette a szökőkutat, amelyhez számos legenda fűződik. Puskin ezeknek egyikét választotta témájául, amikor papírra vetette a Bahcsiszerájt szökőkút című poémáját. • • • 'Az élménygazdag nap eseményét időben összegeződtek. A végeredmény egyetlen mondattal kifejezhető: az az ember — érkezzék a világ bármely tájáról —, aki megismerte a Szovjetunió egyes vidékeit, az egészen biztosan újak megismerésére vágyik. KALITA GABOR JOHANNES R. BECHER: Lenin í*« v Fölrázta álmából a világot, szaval villámok voltak. Síneken s folyókon özönöltek, minden országon áthatoltak. Fölrázta álmából a világot, szegények kenyere lett minden szava, az éhezések elleni hadsereg. Fölrázta álmából a világot, szavai gépek lettek, traktorok, házak, aknák fúrótornyok á telepnek — Aramvezetékek, kalapácsok az üzemekben, állnak kitörölhetetlenül az emberi szivekben. (Kalász Márton fordítása) • Január 21-én emlékeztünk meg V. L Lenin halálának 81. évfordulójáról. Az orosz dráma meg újítója CSOKONAI VETSZ MIHÁLY* A rózsabimbóhoz NyilJ ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó! nyílj ki már, NyilJ ki: a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár. Nyílj ki, gyenge kerti zsenge: Hébe nektárt hint terád. Szűz nyakadba Flóra gyenge Bársonyos palástot ád. Oh miként fog diszesednl Véled e parányi kert! Oh, hogy óhajtják leszedni Rólad ezt a drága szert! Hadd szakasszalak le, édes Rózsaszál: szép vagy te már. Hej, ha meglát, hány negédes. Hány kacér leányka vár! Nem, nem! egy leány se nyissa Büszke fűzőjét terád, Ültetőd kedves Julissa, Néked újabb kertet ád. Ott kevélykedj bíboroddal, Ékesebb biborja közt! Ott kevélykedj illatoddal Kedvesebb illatja közt! * Száznyolcvan évvel ezelőtt, 1805. január 28-án halt meg a felvilágosodás korinak legnagyobb magyar költője. Mindössze harminckét esztendőt élt. Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1860. január 29-én született az Azovl-tenger partján fekvő Taganrog városkában Anton Pavlovfcs Csehov, a XIX. századi orosz realista irodalom kiváló képviselője. Szülei szegényesen éltek, Így már gimnáziumi tanulmányai során megismerte a nélkülözést. Apja később anyagilag teljesen tönkrement, a család Moszkvába költözött, csak az ifjú Csehov maradt Taganrogban, hogy ott befejezze gimnáziumi tanulmányait. A tanulás mellett tanítani is kellett,, hogy fenntarthassa magát és támogathassa szűkös körülmények között élő szüleit 1879-ben beiratkozott a moszkvai egyetem orvosi karána. Orvostanhalllgatőként irta első szatirikus elbeszéléseit. Már ezekben megmutatkozott az a kivételes tehetség, amely később Csehovot a kispróza kiváló mesterévé avatta. Az emberi gyarlóságokat: az irigységet, a gyávaságot, a talpnyalást, a hiúságot, a nagyravágyást, az önzést pellengérezte ezekben az apró remekművekben, amelyekből mintegy mozaikként állt össze a cári elnyomás alatt élő orosz társadalom karikatúrája. A Kaméleon, A csinovnyik halála vagy a Prlsibajev tiszthelyettes című elbeszélései kitűnő példák erre. Csehov 1884-ben kapta meg orvosi diplomáját. Orvosi tevékenysége kétségtelenül pozitívan hatott írói munkásságára is. Beteg és egészséges emberek százaival ismerkedett meg, akiknek élete, sorsa szinte kínálta az újabb témákat Csehov, az frő számára. A nyolcvanas évek végétől hosszabb elbeszéléseket is írt. Az elsők egyike volt A sztyepp című novellája, amely kiváló jellemábrázolásokat és hangulatos természetleírásokkal tűnik ki. Csehov 1890 Szahalln szigetére utazott, ahol rabokat és száműzötteket őriztek. Megrázó élményeit Szahalin szigete című riportkönyvében örökítette meg, amelyben a szigetet pokolnak nevezte. 1892-ben ismét olyan elbeszélése látott napvilágot, amelynek témája igen távol esett Csehov, a szatiriÄus témáitól. A hatos számú kórterem című elbeszélésében egy vidéki kisváros kórházának nyomasztó légkörét örökítette meg, azon belül is elsősorban a hatos körterem halálra szánt betegeinek nyomorúságát, a kiket ütlegeltek, éheztettek, emberi méltóságukban léptennyomon megaláztak. A kortárs írók körében az elbeszélés igen kedvező fogadtatásra talált. A megdöbbentő történetben jelképet láttak: A hatos számú kórtermet az önkényuralom és az elnyomás cári Oroszországa jelképének tekintették. 1892-ben írta meg Csehov első nagyobb színművét, A sirályt, amely azonban a pétervárl ősbemutatón megbukott. A közönség nem értette meg a darab mondanivalóját, felépítését, dramaturgiáját. Nem Is érthette meg, hiszen Csehov tulajdonképpen egy szokatlan, teljesen új dramaturgia alapjait fektette le. A sirály, majd további nagy sikerű drámái, a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert, új fejezetet nyitottak nemcsak az orosz, de a világ drámairodalmának a történetében. Miben állt Csehov színpadi művelnek újszerűsége? Elsősorban, hogy ezekből a lírai hangvételű darabokból hiányzik a drámai feszültség, a cselekmény Izgalma, sőt maga a cselekmény is. Mégis nagyon Is realista alkotások ezek, hiszen a Csehov-drámák hősei olyan emberek, amilyenek százezrével éltek az ekkori Oroszországban. Belefáradtak, sőt beletörődtek eseménytelen sorsukba, a megváltoztathatatlanba, ám lelkűk mélyén vágy ég, hogy a mindennapok szürkeségéből kiszabaduljanak. Vannak álmaik, szeretnének tenni valamit sorsuk megváltoztatása érdekében, kirőppenni a közöny fészkéből, mindez azonban — nagyon jól tudják — csak illúzió . Ezekben a színművekben ott kísért Goncsarov Oblomovjának vagy akár a ml Petőfink „Pató Pál urának“ szelleme, az „ej, ráérünk arra még“ nyomasztó és kezdetleges filozófiája. Nem forradalmárok voltak tehát a Csehov színművek hősei, maga a tény azonban, hogy ezek az új hangvételű drámák megszülettek, forradalminak bizonyult. 1898-ban alakult meg Moszkvában a Művész Színház, melynek művészeti vezetői lelkesen fogadták A sirályt, éppen újszerűsége miatt. Lelkesítette őket az a tény, hogy a megszokott drámai feszültséget a stí-* lus, a nyelv vibráló, megfejthetetlen szépsége helyettesíti. A bemutatónak óriási sikere volt; Csehov a színház háziszerzője lett, s többi darabjai Is kirobbanó sikert arattak. Ä Cseresznyéskertet 1904 januárjában, Csehov írói pályafutásának negyedszázados jubileuma alkalmából mutatta be a Művész Színház. Ez a nagy sikerű bemutató volt Csehov életének utolsó jelentős eseménye. A nagy író ugyanis már ifjúkorától fogva súlyos tüdőbajban szenvedett. 1904 tavaszán betegsége elhatalmasodott, és a külföldi gyógykezelés sem bizonyult eredményesnek; néhány hőnapra rá, július 15-én fiatalon, 44 éves korában elhunyt. Sági Tóth Tibor v
