Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-26 / 4. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. Január 28. AZ SZFSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A szövetségi munka hatékonyságának növelésével Január 15-én és 16-án Prágá­ban ülésezett a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága, amelyen többek között részt vett Fran­tišek Pitra, a CSKP KB titkára, Miroslav Toman szövetségi me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Tomáš Trávniéek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke. A napirenden a szövetség munkája hatékonyságának nö­velése szerepelt, különös tekin­tettel a CSKP Központi Bizott­sága 11. és 12. Ülései, valamint az efsz-ek X. országos kong­resszusa határozatainak valóra váltására, továbbá értékelték a zárszámadó közgyűlésekre való felkészülést és jóváhagyták az SZFSZ KB 1985. évi munkatér­­vét. A főbeszámolót Pavel Jonáš, az SZFSZ KB elnöke terjesztet­te elő. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszakban a szövetség szerveinek tevékeny­ségét minden szinten növelni keU, elsősorban is az efsz-ek­­ben. A szövetségi szerveknek hatékonyabban kell hozzájárul­niuk az idei év gazdasági és szociális fejlesztéséhez, vala­mint a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez úgy, hogy jó feltételeket teremtsünk a 8. ötéves tervidőszak sikeres megkezdéséhez. Erre kell irá­nyítani az efsz-ek zárszámadó közgyűléseit, s mindent meg kell tenni a mezőgazdaságban . dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására, hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badításának 40. évfordulója tiszteletére. A zárszámadó közgyűlésekre való felkészülés keretében visz­­sza kell térni a kongresszus előtti vitában elhangzott javas­latokra is. Jonáš elvtárs beszé­dének további részében pozití­van értékelte az efsz-ek X. or­szágos kongresszusának mun­káját. Különösen azt emelte ki, hogy a kongresszuson nagy te­ret szenteltek a fogyatékossá­gok felszámolásának és a belső tartalékok kiaknázásának, va­lamint az ágazat feladatai tel­jesítéséhez vezető utak keresé­sének. Beszédének befejező részé­ben kiemelte, hogy az Igénye­sebb feladatok teljesítése meg­követeli a szövetségi szervek munkája hatékonyságának nö­velését, az Irányítás és a szer­vezés további tökéletesítését. Hangsúlyozta, hogy még nagy tartalékok vannak a szövetke­zeti munkaiskolával, szociális Vonatkozásban az egészségügyi gondoskodással, valamint a kulturális tevékenységgel kap­csolatban. Az első nap vitájában Pitra elvtárs is felszólalt. Hangsú­lyozta: a kongresszus utáni időszakban a szövetkezeti föld­műveseket nemcsak a kong­resszusi határozatokkal kell megismertetni, hanem elsősor­ban azon kell munkálkodni, hogyan valósítják meg a CSKP KB 11. ülése és az efsz-ek X. országos kongresszusa határo­zatainak gyakorlatban való megvalósítását. A kongresszus határozatait figyelembe kell venni a 8. ötéves terv előké­szítése során. Pitra elvtárs a továbbiakban részletesen fog­lalkozott a tömegpolitikaí és a szervező munka fő feladatai­val, majd kienlelte annak fon­tosságát, hogy a belterjesítés elmélyítésében és a hatékony­т. A.: Olvasónk kérdi, hogy a 142/1983 sz. kormányrendelet 1. paragrafusának 2. bekezdé­se értelmében, ha mint efsz­­nyugdíjas 100 munkanapot dol­gozott le, van-e Igénye szabad­ságra vagy annak kifizetésére. Olvasónk továbbá szeretne kö­zelebbi tájékgztatást az 1985. január 1-én hatálybalépett nyugdíjemelésről, főként az alacsony nyugdijak felemelésé­ről abban az esetben, ha a nyugdíj a nyugdíjas egyetlen megélhetési forrása. ság növelésében lényeges for­dulatot kell elérni, elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű gya­korlati érvényesítésén keresz­tül. Sürgető feladatként emel­te ki a munkatermelékenység további fokozását, a vesztesé­gek csökkentését és az agro­­ökolőgiai problémák megoldá­sát. A tartalmas vita keretében a központi, a csehországi és a szlovákiai bizottság tagjai, a járási bizottságok képviselői értékelték eddigi tevékenysé­güket és kijelölték az igényes feladatok teljesítéséhez vezető utakat. A felszólalásokból ki­csengett, hogy . a szövetségi szervek a jövőben még aktívab­ban részesednek a termelési feladatok teljesítéséből, a tar­talékok kiaknázásából, az irá­nyító ás szervező munka töké­letesítéséből, a munka- és tech­nológiai fegyelem megszilárdí­tásából, a minőség javításából, a gazdaságosságra és a haté­konyság növelésére való törek­vésből. Erre irányítják a ha­zánk felszabadításának 40. év­fordulója tiszteletére tett szo­cialista felajánlásokat is. A vitában Toman elvtárs Is Az 112/1975 sz. efsz-törvény 53. paragrafusa szerint annak a szövetkezeti tagnak van igé­nye szabadságra, akinek a tag­sági viszonya legalább 5 hó­napja tart és a kérdéses évben már 75 munkanapot ledolgozott (vagy ennyi munkanapot lehet a javára beszámítani). A tovább dolgozó nyugdíjas­nak, hogy részese lehessen a 142/1983 sz. kormányrendelet előnyeinek, írásbeli szerződést kell kötnie a munkafeltételek­ről és annak Időtartamáról. Né­felszólalt, aki elöljáróban meg­köszönte a szövetkezeti föld­művesek múlt évi munkasike­reit, majd körvonalazta azokat a tervfeladatokat, amelyek tel­jesítésével eleget tehetünk a 7. ötéves terv előirányzatainak. Kiemelte annak fontosságát, hogy a szárszámadő közgyűlé­seken a legnagyobb figyelmet a fő feladatoknak szenteljék. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági termelés továb­bi intenzifikálósát csakis komp­lex intézkedések érvényesítésé­vel érhetjük el, mint ahogy azt a mezőgazdasági termelés és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú programjá­ból is következik. A XVI. párt­­kongresszus határozatainak si­keres valóra váltása és a 8. öt­éves tervidőszakra való alapos felkészülés megköveteli, hogy elmélyítsük és tökéletesítsük a tervezést és az irányítást. Az ehhez vezető út a tudományos­műszaki haladás vívmányainak és ч haladó tapasztalatok gyors ütemű gyakorlati alkalmazása, az ésszerű anyag- és energia­felhasználás stb. A vita után megválasztották az SZFSZ KB titkárságát és bi­zottságait. Az ülés a határo­zati javaslat elfogadásával ért véget. zetünk szerint az Ilyen szerző­dés szerinti tagsági viszonynak kell legalább 5 hónapig tarta­nia (az ún. várakozási idő), hogy az Ilyen továbbdolgozó nyugdíjas efsz-tagnek Igénye keletkezzék szabadságra. Olva­sónk ugyan több mint 75 mun­kanapot dolgozott le, de nem teljesítette az említett 5 havi várakozási időt, így nem kelet­kezett igénye aránylagos sza­badságra. A hivatalos közlések értel­mében 1985. január 1-től a leg­alacsonyabb nyugdíjakat az ed­digi 880 koronáról 950 koroná­ra, az együttélő házaspár (élet­­társak) esetében pedig az ed­digi 1500 koronáról 1600 koro­nára emelik, ha a nyugdíj a nyugdíjasok egyetlen megélhe­tési forrása. Az emelés felté­teleit az egyes hnb-k fogják ellenőrizni. Dr. F. J. Január 15-én a délutáni órák­ban hosszan tartó, súlyos be­tegség után 65 éves korában elhunyt Martin Dzúr mérnök, hadseregtábornok, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés népi kamarájának képviselője. Martin Dzúr elvtárs 1919. jú­lius 12-én Ploštínban (Liptov­ský Mikuláš-1 járás) született. Sokgyermekes kisparaszt-csa­­ládból származott. Erdei mun­kásként dotgozott, majd tech­nikus lett. Osztályöntudatát az a környezet formálta, amelyben felnőtt, s ez vezette az antifa­siszta harcosok soraiba. 1943 elején önként belépett a szov­jet hadseregbe, s ugyanazon év júliusában a Szovjetunióban alakult első csehszlovák dan­dár katonája lett. Katonaként, altisztként részt vett a Kijevért, Belaja Cerkevért, Zaskovért ví­vott harcokban és más hadmű­veletekben. Csehszlovákia fel­szabadítása során ott volt a duklai, a Liptovský Mikuláš-1 és žilinai harcokban. A második világháború befe­jezése után Martin Dzúr elv­társ aktívan részt vett a cseh­szlovák néphadsereg létrehozá­sában. A Szovjetunióban elvé­gezte a katonai akadémiát, majd a szovjet fegyveres erők vezérkarának katonai akadé­miáját. Felelő^ tisztségeket töl­tött be különféle parancsnoki posztokon és a Nemzetvédelmi Minisztériumban. Több mint ti­zenhat évig' hazánk nemzetvé­delmi minisztere volt. Jelentő­sen hozzájárult a csehszlovák néphadsereg fejlesztéséhez és konszolidálásához az 1968— 1969. évi válságot követően, a Szovjetunióval való barátság és szövetség erősítéséhez, vala­mint a csehszlovák néphadse­regnek a szovjet hadsereggel és a Varsói Szerződés többi hadseregével fenntartott fegy­verbarátságához. 1943-ban lépett be Csehszlo­vákia Kommunista Pártjába, párttisztségeket töltött be alap­­szervezetekben, tagja volt kör­zeti választott pártbizottság­nak, s a Nemzetvédelmi Minisz­térium pártfőbizottsága elnök­ségének. 1908 öta volt CSKP Központi Bizottságának tagja, 1971 óta pedig a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának kép­viselője. Régóta tagja volt a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek. Aktív antifasiszta harcát, a szocialista haza és a csehszlo­vák néphadsereg fejlesztésében szerzett érdemeit, alkotó poli­tikai és közéleti tevékenységét a Klement Gottwald Érdem­renddel, a Köztársasági Érdem­renddel, a Vörös Zászló Érdem­renddel, a Győzelmes Február Érdemrenddel, a Vörös Csillag Érdemrenddel, a Munka Ér­demrenddel, két 1939-es cseh­szlovák háborús kereszttel és az SZNF Érdemrend I. fokoza­tával méltányolták. Magas szov­jet érdemrendeket is kapott: a Lenin-rendet és az Októbert Forradalom Érdemrendet, és számos más csehszlovák és külföldi kitüntetésnek Is bir­tokosa volt. Martin Dzúr elvtárs szemé­lyében pártunk, a szocialista társadalom és a csehszlovák néphadsereg becsületes elvtár­sat, példás kommunistát, haza­fit és internacionalistát veszí­tett AZ RN és ZN alapján: —blm JOGI VÁLASZOK Tovább dolgozó efsz-nyugdíjas szabadsága IРШНАТМИШТОК SZELLEMÉBEN Már szinte szabállyá vált, hogy páltszerveink rendszeresen foglalkoznak a pártkongresz­­szusok és -konferenciák határozatai­nak valóra váltásával, úgyszólván a társadalmi tevékenység minden sza­kaszán. A CSKP Központi Bizottsága 11. és 12. ülésének határozatai értei­mében az SZLKP Közép-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának szervei elemzik, hogy mit értünk el a mezőgazdaság tervfeladatainak teljesítésében az u­­tébbi négy évben. Egyúttal meghatá­rozzuk az 1985. évi feladatokat úgy, hogy megbirkózhassunk a hetedik öt­éves terv feladataival és jú feltétele­ket teremtsünk ezen ágazat tovább­fejlesztéséhez a nyolcadik ötéves tervidőszakban. A közép-szlovákiai kerületi pártbi­zottság 1984. november 30-i és decem­ber 14-1 ülésein megállapítást nyert, hogy a mezőgazdaságban sikeresen teljesítjük a kongresszusi irányvo­nal fő feladatait. Ezt mindenekelőtt a bruttó mezőgazdasági termelés és az árutermelés tervfeladatainak tel­jesítése bizonyítja. E mutatók vl; szonylatában a hatodik ötéves terv­időszakhoz viszonyítva dinamikus nö­vekedést értünk el. A mezőgazdasági termelés szerke­zetének helyes formálása szempont­jából és az agroökológiai feltételek­ből kiindulva a legnagyobb figyelmet a növénytermesztés szakaszán a tö­­megtakarmányok. a gabonafélék és a burgonya termelésének, az állatte­nyésztésben pedig a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésének szentel­jük. A gabonatermelés mérlegének el­készítésekor megállapítottuk, hogy az ntőbbi két év feladatainak túlteljesí­tésével behoztuk a korábbi évek le­maradását. Ehhéz legnagyobb mérték­ben a nagykürtösi (Veľký Krtíš), а losonci (LuCenec), a prievidzai és a rimaszombati (Rimavská Sobota) já­rásokban járultak hozzá. A burgonya termelését és felvásár­lását, amelyből a nyugat-szlovákiai kerületbe is szállítunk, a hetedik öt­éve« tervnek megfelelően teljesítjük. E tekintetben a legnagyobb érdeme­ket a Liptovský Mikniáš-i a martini, a Dolný Kuhln-i, a Považská Bystri­ca-! és žilinai’ járásokban szerezték. Kerületünkben kulcsfontosságú a tömegtakarmányok termelése, hiszen az állandó rétek és legelők a mező­­gazdasági ' terület 60 százalékát fog­lalják el. Az utóbbi három évben a tömegtakarmányok termelését 13,5 százalékkal növeltük, aminek kö­szönhetően a téli takarmányozási időszakra egy számos állatra szá­mítva — száraz anyagban — 2,28 ton­nát biztosítottunk, a másodlagos ta­­karmányforrásokon kívül. Az állattenyésztés szakaszán nőtt a szarvasmarha- és juhállomány. Lé­nvolcadik ötéves tervidőszak éveiben: # a mezőgazdaság fejlesztése eddigi ütemének magtartására; # néhány növénykultúra termésho­zamának növelésére; ф a lemaradozó mezőgazdasági üze­mek gazdálkodási színvonalának emelésére; Ф a mezőgazdaság anyagi befekteté­seinek hatékony értékesítésére irányul. E célok megvalósítása azonban a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesíté­se nélkül lehetetlen. Az eddigiek fo­lyamán a már befejezett kutatómun­kák közül 27-et alkalmaztunk, de szükséges, bogy ezt a jövőben még már megközelítettük, és a prievidzai, a žilinai, a öadcai, a Považská Bystri­ca-!, a Liptovský Miknláš-i, a Dolný Kubfn-i és a martini járásban már el is érték, a jövőben lényegesen nö­velni kell a tömegtakarmányok minő­ségét. Ugyan a múlt évben az 1980-as év valóságához viszonyitva az I. és II. minőségi osztályba sorolt széna mennyisége 48,1 százalékról 63,5 %­­ra. a szilázs esetében pedig 40,8 szá­zalékról 57,1 %-ra növekedett, még mindig jelentős tartalékaink vannak. Hogy miben látjuk a tömegtakar­mányok termelésének növelését és a minőség javítását, főleg az állandó rétek és legelők esetében? Elsősor­ban az ésszerű tápanyagpótlásban. Az VALÓRA VÁLTJUK A KONGRESSZUS HATÁROZATAIT Irta: IGOR BELLA, A KÖZÉP-SZLOVAKIAI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI TITKÄRA A takarmányok tápértékének meg­őrzése a tartósítás milyenségétől függ. A hetedik ötéves tervidőszak­ban a korábbi évekhez visznnyftva a beruházási politika is erre a terület­re irányult. Ennek következtében ke­rületünkben 286 ezer köbméter szi­lázs- és szenázstért, valamint 405 ezer köbméter befogadóképességű széna­­tárolót építettünk fel. Az Idén és a nyolcadik ötéves tervidőszakban e program megvalósítását tovább foly­tatjuk, ami bizonyára a tömegtakar­mányok minőségének javulásában is megmutatkozik majd. A gyepterületek hasznosítását legeltetéssel oldjuk meg. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban 7B00 hektár területen vezetjük be a legeltetést, s a „zöld beruházá­sokat" a nyolcadik ötéves tervidő­szakban is folytatjuk. ) nyegében ugyanez mondható el a tej­­termelőképességről és a szaporodás­biológiai mutatókról. Az állattenyész­tési termelés szerkezetében eszközölt változások ellenére a hatodik ötéves tervidőszak ótlagához viszonyítva a bruttó állattenyésztési termelés 8,4 százalékkal növekedett. Mindez jó feltételeket teremtett az állati termé­kek tervezett felvásárlásának teljesí­téséhez, mind az egyes gazdasági évek, mind az egész ötéves tervidő­szak viszonylatában, ami a lakosság alapvető élelmiszerekkel való Jobb ellátásában is megmutatkozott. A jó eredmények elérése mellett azonban rá kell mutatni a gyenge pontokra is, különösen ott, ahol a hetedik ötéves tervhez viszonyítva kisebb-nagyobb lemaradás mutatko­zik. Ez elsősorban a cukorrépa, az olajnövények és a hüvelyesek terme­lésére vonatkozik, ami azonban nem­csak anyagi-műszaki problémákra ve­zethető vissza, hanem a termelők nem megfelelő hozzáállásával és a gyenge minőségű munka végzésével indokolható. Tartalékaink vannak a gazdasági állatok hús- és tejtermelő­képességében, do rendkívül időszerű és sürgető feladat számunkra a ter­melés hatékonyságának növelése is. Ezért kerületünk párt- és gazdasá­gi szerveinek figyelme az idén és a kiszélesítsük. Ugyanis az irányító és termelő szférában sokkal hatékonyab­ban kell kihasználni a tudomány ás a technika adta lehetőségeket. Ez az Irányítás hatásköréből is következik. Az 1985. évi terv az előző évihez viszonyitva elsősorban a marhahús, a tej és a juhhús termelésének és felvásárlásának növelését szorgal­mazza. Hasonló irányzatot tartalmaz a nyolcadik ötéves terv javaslata is. Lényegében ebből határoztuk meg a növénytermesztés feladatait. Tovább­ra is elsőrendű figyelmet szentelünk a gabonafélék termelésének, de javu­lást szeretnénk elérni a tömegtakar­mányok termelésében is, mind az ál­landó rétek és legelők, mind a szán­tóföldön termesztett takarmánynövé­nyek esetében. Az idei és a nyolca­dik ötéves terv feladatainak teljesí­téséhez a mezőgazdasági üzemek ele­gendő állatállománnyal rendelkeznek. Azonban mindenekelőtt e hús- és tej­­termelőképességet kell növelni, hogy céljainknak belterjes úton tudjunk eleget tenni. Az igényes feladatok teljesítésének legfontosabb előfeltétele, hogy e téli takarmányozási időszakra egy számos állatra számftva — száraz anyagban — legalább 2,3 tonna tömegtakar­mány álljon rendelkezésre. Annak el­lenére, hogy • feladat teljesítését utóbbi években ugyan némi előreha­ladást értünk el a helikopteres táp­anyagkijuttatásban, ami meg is hoz­ta az eredmények javulását, de szük­séges, hogy a SLOVAIR és a MÉM jobb feltételeket teremtsenek kerüle­tünkben az ez irányú szolgáltatás ki­szélesítéséhez. örvendetes, hogy az ntőbbi évek­ben az egyes járások és nagyobb mezőgazdasági üzemek részéről ér­deklődés mutatkozik a drágább, de nagyobb teljesftményű, a lejtős terü­leteken is hasznosítható gépek Iránt. Erre jó példa a Kabar. De ez megkö­veteli, hogy az egyik oldalon a gyár­tó vállalat kielégítse az igényeket, a másik oldalon a mezőgazdasági üze­mekben növeljék kihasználását. A tömegtakarmányok minősége el­sősorban a betakarítás és tartósítás gyorsaságának függvénye, ami a nagy teljesftményű gépek és a komplex be­takarítási gépsorok hiányában szinte lehetetlen. Az ntőbbi években e te­kintetben is tapasztalható némi hala­dás, főleg a Martini Nehézgépipari Üzemek termelési-gazdasági egységei részéről, főleg a hegyi kaszálögépek kifejlesztésével és gyártásával kap­csolatban. A mezőgazdasági üzemek igényeit főleg a gépsorok kompletti­­zálásán és teljesftményük növelésén keresztül kell kielégíteni. Nagy tartalékaink vannak a gazda­sági állatok takarmányozásában is. Ezzel indokolható, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben gyakran leromlik a takarmányok tápanyagértékesülése, ami a végső soron a takarmányalap felhasználása hatékonyságának csök­kenéséhez vezet. Igyekezetünk előte­rében a gazdasági állatok tudományos alapokon való takarmányozásának be­vezetése áll. E cél ésdekében a me­zőgazdasági üzemeknek jobban ki kell használniuk az agrokémiai vál­lalatok és központjaiknak kapacitá­sát. Ezzel összefüggésben a Prievidza! Agrokémiai Vállalat emelhető kf; la­boratóriumát és számítástechnikáját a mezőgazdasági üzemek teljes mér­tékben kihasználják, ami a takar­mányfogyasztás ésszerűsítésében , is megmutatkozott. A kerület többi ag­rokémiai vállalatának is hasonló te­vékenységet kell kifejtenie. A XVI. pártkongresszus határoza­tainak teljesítésével fokozatosan az összes járási pártbizottság ülésén fog­lalkoznak. Jelenleg ezek a kérdések a mezőgazdasági üzemek pártalap­­szervezeteinek év elejei taggyűlésein is szerepelnek. Ezeken a fórumokon hagyják jóvá az idei év fő feladatait, amelyek a közép-szlovákiai kerület­ben a mezőgazdasággal kapcsolatban a CSKP XVI. kongresszusa határoza­tainak valóra váltását szorgalmazzák. MARTIN DZÜR (1919-1985)

Next

/
Thumbnails
Contents