Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
1983. január 19. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Elsődleges feladat az alapvető élelmiszeripari készítményekből való folyamatos áruellátás (Fotó: ČSTK) Ott, ahol ma Komáromban (Komárno) a Járási Szolgáltatóipari Vállalat, a PRIEMKO modern épületcsarnokai állnak, emlékszem, valamikor járhatatlan mocsarak voltak. Ezt az építkezést a termőtalaj-védelmi intézkedések szép példájaként említhetjük. Itt ugyanis nem „kényelmes“ szántóterületet foglaltak el az építők, hanem egy olyan sártengert, amely a lecsapolás után „elbírta“ hátán az épülettömböket. Ám ezekről a nehéz időkről szóljon maga Virágh Károly, a vállalat igazgatója: — Az építkezést 1978-ban kezdtük, bizony nem kevés gonddal. Maga a láp,os terület is olyan helyi jellegű problémák elé állította az építőket, hogy ez nem egyszer komoly megtorpanást jelentett a munkák folyamatos végzése során. Mível azonban a Hydrostav nemzeti vállalat szakemberei sokat próbált, tapasztalt tudói mesterségüknek, így az indulás nehézségein hamarosan túlestünk. Azóta 25 milliós értéket „építettünk be“. A vállalatnak jelenleg ezer alkalmozottja van, ötszázan dolgoznak az új üzemegységünkben, melyet fokozatosan tovább bővítünk. Most adtuk át például az új szociális A kárpitosrészlegen főleg nők dolgoznak tői szabászként dolgozik, a bérezésről kérdeztem: — Fizetésünket a munkateljesítmény alapján kapjuk. A terv túlteljesítését, a nagyobb termelést anyagiakban is érzékeljük. FOLYAMATOSAN át jutunk el abba a műhelybe, ahol a bűtőgépjavítók és a fűtésszerelők dolgoznak. A hűtőgépek központi javítóműhelyébe a vállalat többi részlegeiből is összegyűjtik a háztartási gépeket, s azokat itt javítják. Sajnos ez a részleg komoly gondokkal küszködik. Főleg nyáron, amikor a legnagyobb az érdeklődés a javítások iránt, a hűtőgépgyár nem biztosít elegendő alkatrészt a részleg épületet és a kazánházat, amely kétmillió koronás befektetéssel készült. Jelenleg az autóparkot építjük, amely szerelőműhelyekkel, garázsokkal, tágas parkolóval lesz ellátva. Я A csarnokok mellett kert‘~lep húzódik. Ezt a vállalat uülgozói gondozzák? — Mivel a továbbfejlesztés Idővel új területeket vesz majd igénybe, az üzem kerítésén belül ideiglenes kerttelepet léfesítettünk, s az itt levő parcellákat saját dolgozóink, részére szétosztottuk. Szerintem ez helyes döntés volt, hiszen addig, amíg nem építünk új csarnokokat, ezeken a területeken gyom helyett zöldség és gyümölcs terem. A főbejárat mellett, egy hatalmas propagandatáblán az olyan termékek láthatók, melyeket a vállalat készít. Ezenkívül az érdeklődő a különböző szolgáltatásaikról is tudomást szerezhet. Benn az épületben először is az új szociális helyiségeket nézzük meg, amelyeket valóban korszerűen rendeztek be. Van zuhanyozó, pihenőszoba, étkezde, dohányzó és természetesen több száz szekrény. Ezek a szociális létesítmények a termelőrészleggel folyosókkal vannak egybekötve. A vállalat szabászati részlegén kiegészítő öltözéket készítenek. Az elektromos ollók egyszerre több munkaruha egyedi darabját varázsolják elő. Pataki Terézia már több mint tíz éve mestere szakmájának: — Amióta az új épületcsarnokba költöztünk, minden téren javultak a munkakörülményeink. Egyrészt a gépeink is korszerűbbek, tágas, légkondicionált termekben dolgozunk, másrészt a szociális ellátás színvonala is emelkedett. ■ Cservenák Ilonát, aki 1969-FEJLŐDŐ VÁLLALAT A varroda csarnokában a gépek mögött ügyes kezű asszonyok dolgoznak. Ezen a részlegen „áll össze“ a ruha, amely csomagokban kerül az üzletekbe, a vásárlókhoz. Jó érzés töltött el, amikor a bútorgyártórészleg kárpitosműhelyében nézegettem azokat a termékeket — ülőgarnitúrákat, heverőket, matracokat —, amelyeket gyártanak. Ugyanis jó ízléssel megtervezett, minőségi bútorhuzatokkal ellátott darabokat láttam. Ezek az üzem saját bútortervezőinek a munkáját dicsérik. A részleg tevékenységéről Laczkó Ildikó mestert, a SZISZ üzemi bizottságának elnökhelyettesét kérdeztem: — Kárpitosműhelyünknek pillanatnyilag huszonhét alkalmazottja van, kivétel nélkül szakképzett dolgozók, hiszen ez a mesterség nagy szaktudást igényel. Az itt készült ülőgarnitúrák közül külföldre is szállítunk, persze fő célunk a hazai igények kielégítése. Jelenleg a kassai (Košice) és a prešovi diákszállók részére készítünk heverőket. ■ A beliizemi mennyire szigorú? ellenőrzés — Részlegünkön az ellenőrzést Andó György irányítja. Az ezirányú tevékenység minőségét dicséri, hogy csak nagyon kévés darab selejt „termelődik“. ■ Kecskés Erzsébet a kárpitosrészleg egyik varrógépén dolgozik. Öt munkájáról kérdeztük. — Három éve kaptuk ezeket a dupla varrást végző gépeket, melyek olyan megbízhatóan dolgoznak, hogy külföldön is elégedettek termékeink minőségével, az általunk készített kárpithuzatok színvonalával. A motortekercselő-részlegen számára. Ezért télen a hűtőgépjavítók is ideiglenesen átallnak a fűtésszerelésre. Ezídeig a járás területén hatszáz lakásba vezették be a részleg dolgozói a gázt, emellett állandó fűtés-műszaki ellenőrzőszolgálatot is működtetnek. Írásunkban a PRIEMKO új központját mutattuk be, ismertettük annak főbb tevékenységi körét. Ehhez persze tudni kell még azt is, hogy az anyavállalat mellett további 19 termelőegység működik a járás különböző pontjain, összesen húszféle szolgáltatást — többek közötti televíziójavitást, szőrmekészítést, bútorgyártást és kárpitozást — eszközölnek. A PRIEMKO biztosítja a szolgáltatások java részét a járás területén. A továbbfejlődés érdekében a vállalat fokozatosan bővíti termelési hálózatát. Kolárovóban például új üzemegység építését kezdték meg. A’ szolgáltató vállalat vezetősége tudatában van annak, hogy a továbblépés nélkülözhetetlen eleme a szakember-utánpótlás. A közeljövőben a központi üzemegység területén elkezdik az új szaktanintézet építését. A szociális éllátás javítását tanúsítja, hogy hetven gyermek számára óvodát készítenek, így a kisgyermekes édesanyák időben munkába állhatnak. A Járási Szolgáltatóipari Vállalat a folyamatosan fejlődő termelőegységek közé tartozik. Reméljük, hogy a befektetés, valamint a vállalat dolgozóinak munkakezdeményezése visszatükröződik majd a szolgáltatások színvonalának emelkedésén, melynek legjobb „barométere“ a lakosság elégedettsége. KALITA GÄBOR KÄW& Л'.tis, 4Ä.б < ^ A vállalat új szociális épülete (A szerző felvételei) 7 Színvonalasabb piackutatás -kevesebb hiánvcikk Ä belkereskedelmi hálózat legfontosabb feladata, hogy a lakosság igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű áruval lássa el folyamatosan ez üzleteket. Tudjuk, hogy sokszor túl kacskaringós út vezet a termelőtől a forgalmazóig, vagy akár a tervezőtől a kivitelezőig, amíg az egyes portéka megjelenik a boltokban, s azt megvásárolhatjuk. E hosszú folyamat jelentős lerövidítését hivatott szolgálni a szakszerűen végzett piackutatás. Nem titok, hogy két-három évtizeddel ezelőtt nem nagy figyelmet fordítottak a belkereskedelem irányításában és szervezésében olyannyira fontos területre. A mulasztások kedvezőtlen hatásait és következményeit egyes ágazatokban még ma is érezzük. Miloš Bartošnak és Pavol Kostká nak. az SZSZK Belkereskedelmi Minisztériuma vezetőinek tájékoztatása szerint a tárca 1972-től fordít megkülönböztetett figyelmet a kor szerű piackutatás kérdéseire. Azóta már több területen sikerült felszámolni a legnagyobb hiányosságokat, ám ennek ellenére különösen az információszerzés adatai felhasználásának színvonalával korántsem lehelünk elégedettek, A piackutatás elméleti és gyakorlati módszereinek korszerűsítését nagymértékben etősegítette a Szlovák Nemzeti Tanács 1981-ben hozott törvényrendelete, amely a belkereskedelmi hálózat valamennyi érintett ágazata számára egységes és rendszeres piackutatási módszerek alkalmazását vezette be. Ennek következtében az áruforgalmazásban résztvevő kereskedelmi szervezetek kötelesek a piackutatás eredményeit további terveik elkészítése során figyelembe venni, s ez szerint szabályozni megrendeléseiket. Hasonlóan az áruválaszték növelése és bővítése terén sem szabad figyelmen kívül hagyni a kutatások által szerzett információkat, mert így könnyen felbillenhet a kínálat és a kereslet közti egyensúlymérleg nyelve. Arról pedig nem szükséges bővebben szólnunk, hogy társadalmi szempontból az imént vázolt problémák elkerülése mennyire fontos feladatot jelent. Az SZSZK Belkereskedelmi Minisztériuma az áruellátás folyamatosságának növelése és színvonalának emelése érdekében az érintett felekkel történt konzultációkat követően kidolgozta a belkereskedelem valamennyi területét felölelő, legújabb ismereteken alapuló korszerű piackutatás módszerét. Az ebből adódó konkrét feladatok főleg az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást szolgálják. A rendszeresen, bizonyos meghatározott időszakonként végzett piackutatás elsősorban a piaci helyzet alakulásáról, a kereslet és a kínálat közti aránytalanságokról nyújt reális képet. Az áruellátás folyama: tosságát főleg a havonta elvégzett felmérések alapján lehet megállapítani. A negyedévenként történő ellenőrzések mindenekelőtt a keresletben mutatkozó változásokat jelzik viszonylag megbízhatóan. Az élelmiszeriparban száz. a többi belkereskedelmi ágazatban pedig háromszáz kiválasztott áru iránti keresletet figyelik rendszeresen a szakemberek. Félévenként a fogyasztók körében végzett adatlapos felmérések segítségével, átlagosan másfél ezer háztartásban élő vásárló véleményét kérik ki és dolgozzák fel az ellátással kapcsolatban. Az egyes ágazatok továbbfejlesztése során meghatározó fontosságúak az évente végzett áruforgalmi összegezések, amelyek pontbs kimutatásaikkal jelentős segítséget nyújtanak a különböző programtervezetek részletes kidolgozása terén. Ezenkívül természetesen a piackutatás többi ismert módszerét is rendszeresen alkalmazzák, így például az egyes kereskedelmi-gazdasági egységek a piaci helyzet alapján kiválasztanak néhány árucikket és rajtaütésszerű ellenőrzéseik során hű képet kapnak az ellátás folyamatosságáról, az árukínálat milyenségéről Évente átlagosan 120—130 úgynevezett tematikus árucikk-ellenőrzést tartanak a belkereskedelem dolgozói. A felmérések eredményei nagy segítséget jelentenek, mitanúskodnak. Még mindig gya koriak az olyan esetek, amikor a belkereskedelemben előforduló hiányosságokért a gyártók és a forgalmazók egymásra hárítják a felelősséget. A sajtó hasábjain is szinte napunta találkozhatunk ilyen esetekkel. Hasonlóan, mint a népgazdaság,többi ágazatában, a belkereskedelemben is érvényes, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékképzésnek. Ez jelenti az egyedüli megoldást, amellyel akár az ugrásszerűen megnövekvő keresletet is ki lehet elégíteni. A gyártó és forgalmazó szervezetek közti együttműködés hiányosságaira vezethető vissza az is például, hogy egyes cikkekből (hűtőszekrény, automata mosógép, bútor, méteráru) a szükvel az ily módon szerzett információk által könnyebben irányítható az áruelosztás, elkerülhető a jelentős visszásságokat okozó vásárlási tömegpszichózis. Nemcsak a kereskedelmi szervezetek, hanem a fogyasztási és ipari szövetkezetek, valamint a gyártó üzemek és vállalatok szakemberei is részt vesznek a piackutatásban. A hosszú távú áruforgalmazási programtervezetek elkészítése folyamán fontos szerepet tölt be a Belkereskedelmi Kutatóintézet, amely a CSKP KB 8. és az SZLKP KB ezt követő -ülése határozatai alapján segíti a tárca dolgozóinak irányító munkáját. Az intézet szakemberei a forgalomban levő új árucikkek piaci fogadtatását is rendszeresen ellenőrzik. Nagyon jó! bevált a szerzett adatok feldolgozásán alapuló prognosztikai kutatás módszere, amely a piaci helyzet későbbi alakulásával és változásaival kapcsolatos következtetéseket is lehetővé teszi. Az egy, illetve több évre történő előrejelzések a távlati tervek összeállításakor, a mennyiségi mutatók pontosabb meghatározásakor jelentenek nem kis segítséget. Mi, vásárlók, elsősorban a kereskedelemtől várjuk el, hogy egyre színvonalasabban biztosítsa az igényekhez igazodó folyamatos áruellátást. Ezért gyakran áz áruforgalmazásban résztvevőket hibáztatjuk a foghíjasabb választék miatt — persze nem mindig jogtalanul. Előfordul, hogy a kereskedelem képviselői nem mérik fel reálisan a piaci helyzetet, ám a legtöbb esetben a hibát máshol kell keresnünk. Amint már az előzőekben is említettük, a belkereskedelmi ellátás folyamatossága nagyrészt a gyártó, illetve kivitelező üzemektől függ. Tudjuk, hogy az egyes termelői ágazatok lehetőségei nem korlátlanok, s a különböző szerződésekben vállaltakat az üzemeknek maradéktalanul teljesíteniük kell. A legmegfelelőbb megoldás csakis mindkét fél közreműködésével születhet meg. Sajnos az ezirányú tapasztalatok nem a legideálisabb összmunkáról ségesnél nagyobb raktárkészlettel rendelkeznek a kereskedelmi szervezetek, más árucikkek pedig rendszertelenül jelennek meg az üzletek polcain (divatcikkek, nagyobb méretű ruhafélék, mélyhűtő, toalettpapír). A jelenlegi — ideálisnak éppen nem mondható — helyzeten segítene, ha módosítanák az üzleti szerződéskötés hazai » feltételeit. Bizonyára • nem sokan tudják, hogy miután a gyártó cégek képviselői és a kereskedelmi üzletkötők aláírják a szerződést, a gyártónak hat hétig lehetősége van a szerződésben foglalt árumenynyiségnek akár ötven százalékát (!) más áruval pótolni. A t gyakorlati életbe vetítve mindez annyit jelent, hegy a keres- r kedelem sokszor a gyártó üze- r mek kiszolgáltatottja. r A belkereskedelmi ellátás fo- * lyamatosságát gátló akadályok J mielőbbi elhárítása a közeljövő s feladata, jó volna, ha nemcsak a kereskedelmi szervezetektől, hanem a gyártóktól is elvárnánk, hogy a piackutatás eredményeit jobban figyelembe vegyék. Nem lehet mindent a bonyolult bel- és külföldi kereskedelmi viszonyokra, az ún. objektív akadályokra hárítani. Ehelyett inkább a belső tartalékok feltárásával és főleg az adásvételi kapcsolatok rendezésével kellene az eddigieknél jóval többet foglalkozni A korszerű piackutatás csak abban az esetben lehet a gazdaságpolitika hatásos eszköze, ha az így szerzett információkat a gyártó üzemek és a kereskedelmi szervezetek egyaránt kellőképpen méltányolják, s azokat rugalmasan fel is használják. BARDOS GYULA'