Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

12 .SZABAD EÖLDMÜVES 198S. Január 13. A belterjesítés lehetőségei Ä hatvanas évek derekán világvi­szonylatban jelentés fejlődés volt ta­pasztalható a növények nemesítésé­ben. Akkoriban számtalan olyan mun­kahely jött létre, melyek kimagasló eredményei révén világraszóló hír­nevet szereztek. Ilyenek voltak pél­dául a szovjet Krasznodar és Miro­­novka, a jugoszláviai Qjvidék és Zág­ráb, a mexikói Cimmyt. Természeti adottságaink között el­sősorban a szovjet nemesítők — Kukjanyenko, Remeszlov, Rusztovij­­tov, Szokolov, Galejev akadémikusok —eredményei forradalmi változásokat hoztak növénytermesztésünkben. A szovjet észibúza- és a nagy olajtar­talmú napraforgóíajták, valamint a kukoricahibridek egyben új irányza­tot hoztak a növénytermesztésben. A nemesítő munka eredményeit vi­lágviszonylatban a gabonafélék, főleg a búza nemesítésének eredményein mérik. E tekintetben a hazai nemesí­tés viszonylatában értük el a legki­válóbb eredményeket. Persze nem le­becsülendők a többi növénykultúra nemesítésében elért eredmények sem. Az 1966-os évig úgyszólván az őszi búza egész vetésterületén' hazai faj­tákat termesztettünk. A szovjet búza­fajták csupán a terület tíz százalé­kán részesedtek. Nagy termőképessé­gük következtében azonban 1969-ben a termőterület 90, 1979-ben 99 száza­lékán részesedtek. Szlovákia viszony­latában az átlaghozamok elérték a 4,59 tonnát. Hazai nemesítésünk ennek követ­keztében a minimumra korlátozódott, s felmerült a kérdés, mi legyen a további sorsuk. Olyan nézetek is fel­merültek, amelyek a búzanemesítés­nek teljes leállítását javasolták. Ezen irányzat következményeként leállt a beruházásos építkezés, valamint a meglévő nemesítő állomások korsze­­rüsítése. Szerencsére ez a negatív irányzat nem uralkodott hosszú ideig. Evekig tartott viszont, amíg a hazai nemesítésünk ismét kivívta jelentősé­géhez méltó helyét. Az első hazai bú­zafajtát, a Solarist 1976-ban ismerték el. A sósszigeti (Solary) nemesítés!! új fajta termőképességével felülmúlta az összes akkori búzafajtát, s messze­menő fordulópontot jelentett a siker­telen évek sorozata után, mert ezt követően a bucanyi és a sládkovičo­­vói nemesítő állomásokról további újnemesítésű búzafajták kerültek ki. jelenleg e három nemesítő állomás munkája gyanánt hét hazailag elis­mert búzaíajta van a köztermesztés­ben. Ma a hazai nemesítésü fajták a termőterületnek hetven százalékán részesednek, a jövőben pedig további kiterjedésükkel számolunk. A hét elismert búzafajta közül az egyik szülői komponense valamelyik szovjet fajtából származik. A szovjet és a hazai fajták keresztezéséből olyan biológiai anyagot állítottunk elő, amely termelőképességében felül­múlta a szülőket. A kiváló tulajdon­ságok következtében az új fajták gyorsan elterjedtek a gyakorlatban. Gyakran vetődik fel a kérdés, mi­lyen is a növénynemesítés gazdasági hatékonysága, s milyen mértékben segíti elő a növénytermesztés belter­­jesítését. Ezt szeretném legalább az előző év példáján szemléltetni a nyu­gat-szlovákia! kerület adatai alapján. Míg ez 5. ötéves tervidőszakban a szovjet Mironovszkája 808, jubilejná­­ja, Iljicsovka, Auróra és Kaukaz, a jugoszláv fajták közül pedig a Száva és a Zlatná Dolina a kerület átlagá­ban 5,18 tonnás hektárhozamot nyúj­tottak, addig a 6. ötéves tervidőszak­ban nemesített fajták, a Solaris, az Astra, az Amika, a Vala, a Hela, az Odra, a Košútka — tavaly 5,8 tonnát, a 7. ötéves tervidőszak fajtái, a Da­­nubia, az Iris és a Viginta — amelyek már a termőterület 19,6 százalékán részesedtek — 6,37 tonnát teremtek hektáronként. Ebből az következik, hogyha a kerületben nem váltották volna fel a fajtaválasztékot, akkor tavaly is mindössze 5,16 tonnás hoza­mot értek volna el. A hozamokban tapasztalt különbözet 0,80 tonnának felel meg hektáronként, ami a nyu­gat-szlovákiai kerület viszonylatában 182 ezer tonna többlettermést jelen­tett. Az említett példa is jól mutatja, miért is tulajdonítunk a fajtának olyan nagy jelentőséget, és miért ké­pezik az új fajták vetőmagjai a kül­földi piacon keresett árucikket. Az utóbbi években ezen az alapon világ­­viszonylatban a nagy növénynemesítő és a magtermelő vállalatoknak egész sora jött létre, akár szocialista, akár tőkés országok viszonylatában. A bú­za mellett más növénykultúrák neme­sítésében is jelentős előrehaladást értünk el. Többek között a tavaszi érpa nemesítésében. Hiszen az egész termőterületen kimondottan hazai fajtákat termesztünk. A tavasziárpa­­fajtáink nagy termőképességére utal az a tény, hogy tavaly a nyugat-szlo­vákiai' kerületben a hektárhozam mindössze 0,06 tonnával volt kisebb, mint az őszi búzáé. A kapásnövények, így a cukorrépa és a burgonya, valamint a kukorica termesztésével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ezek a növénykul­túrák különösképpen igényesek az agrotechnikára. Sokan még emlékez­nek, mennyi rengeteg kézi munkát igényelt e növények termesztése. Ter­mészetes, hogy nem egyszerű feladat a tökéletes és precíz kézi munkát he­lyettesíteni. A nemesítők e tekintet­ben is igyekszenek segíteni a gyakor­laton az egycsírájú cukorrépafajták nemesítésével. Ezek meghonosítása jelentős fordulatot jelent a termesz­tési technológiában és a nagyobb cu­kortartalom elérésében. Igen jó eredményekkel kecsegtet­nek a hazai és a nemzetközi együtt­működésben létrehozott új kukorica­hibridek. ígéretesnek mutatkozik a nemesítő munka a hüvelyesek és a szántóföldi takarmánynövények új fajtáinak előállítása terén is. A szám­talan pozitív eredmény mellett azon­ban nem lehetünk teljes mértékben elégedettek a hozamok növekedési ütemével. Valamennyi növénykultúra esetében a termőképesség kiaknázása több té­nyezőtől függ: a fajtától és ennek genetikai tulajdonságaitól, a csapadék mennyiségétől, a tápanyagpótlás szín­vonalától, a növényvédelemtől és a komplex agrotechnikától, valamint a talaj termőképességétől. Az emített tényezők közül minden időszakbán valamelyik a minimumba kerül, s ezután ez határozza meg a hozamok nagyságát. Ebből kiindul­va, hogyan értékelhetjük ma a hely­zetet? A fajtaválasztékot kicseréltük, a talaj tápanyagtartalma magas szint­re került, a növényvédő szerekre for­dított költségek elérték az 510 millió koronát, a felszerelés is nagy mér­tékben javult, tovább bővülnek a nagy kapacitású öntözőberendezések, messzemenő fordulat állt be a mező­­gazdasági üzemek vezetőinek szak­­képzettségében. Tehát napjainkban mi határnzza mén a növénytermesz­tés további belterjesítését? A véle­mények e tekintetben alapjában véve megegyeznek abban, hogy a talaj ter­mőképessége a döntő tényező. Ön« ként vetődik fel a kérdés, hogy mi­ért? Szlovákiai viszonylatban a talajok­nak mintegy ötvon százaléka savanyú kémhatású. Az utóbbi években jelen­tősen romlott a talajok fizikális tu­lajdonsága, növekedett tömörödésük mértéke. A talaj szerves anyagának szüntelen csökkenése következtében megbomlott a karbonát és nitrogén aránya, növekedett a talajok nitritek­­kel való szennyeződése, fokozódott a víz- és a szélerózió káros hatása. Több mezőgazdasági üzemben nem tartják be a vetésforgót, a lejtős területeken nem veszik figyelembe a szántással szemben támasztott követelményeket, sok mezőgazdasági üzemben az ala­csony szarvasmarha-állományok kö­vetkeztében kevés istálló trágyát ter­melnek. Ezért az elkövetkezendő években a legjelentősebb feladatunk lesz a talajerőről való gondoskodás. Ma ez a legjelentősebb belterjesítő tényezőnk, amely a többi tényező ha­tását is befolyásolja. ANTON PIRŠEL agrármérnök, a piešťanyi Növénytermesztési Kutatóintézet igazgatója Jön-megy a folyosón, egykedvűen méregeti az embere­ket. Feleslegesen nem szól senkihez. Senki sem tudja kifürkészni, vajon ml lehet a szándéka. Egy ember sem dicsekedhet, hogy kitüntette kegyeivel, de meg sem bántott senkit. Vajon fél, vagy megfélemlítésre készül? Több mint egy éve, amikor a szövetkezet élére került, meg­lehetősen felkorbácsolta a tagság körében az érdeklődést. Mindenki kíváncsi volt: mit mond a messziről jött ember.., AZ ELTŰNT HIBÁK NYOMÁBAN — Tényleg így lett volna? — mosolyodtk el Takács Miklós. — Zavarban pedig nem voltam, legalábbis az elsó napokban, mert közel húsz éve dolgozom a mezőgazdaságban. Az első döbbenet akkor ért, amikor lassacskán kibontakozott előttem a kép: mit örököltem. Mielőtt a részletes elemzésbe kezdett volna, fontosnak tar­totta leszögezni: ami hibát talált, azzal semmiképpen nem kívánta elődje munkáját minősíteni. A döntéseket mindig az adott körülmények alapozzák meg, és pusztán „sportból“, vagy rosszindulatbői soha nem határoz senki az ésszerűség ellen. О Az 1981—1983-as években a tucatnál is több millió vesz­teség mögött azért csak kellett rejtőznie valaminek? — £n a/kívülálló szemével azonnal kénytelen voltam látni! a hiányosságoknak sok összetevője van. Hát elmondok egyet, s mást. A pólyáni (Poľany) Aranykalász Efsz az elmúlt hu­szonöt évben jóformán semmit sem fejlődött: stagnált. A me­zőgazdaság szocialista átalakítása idején épült gazdasági épü­letek elavultak, tönkrementek. A gépesítés színvonala elmaradt a kor követelményeitől. A tagság kiöregedett. A munkafegye­lemről és a szociális ellátásról nem le beszélek. Itt mindig a melléküzemági termelésre fordították a fő hangsúlyt, így a mezőgazdasági termelés csak másodlagos volt, mert a fuva­­roggatásból pótolni tudták a mezőgazdasági termelésből eredő lemaradásokat. Emlékszem, az első határjáráskor, amikor meg­láttam a földeket, én azt mondtam, mától kezdve másképpen lesz minden. Annyira tönkrementek a szántők, hogy elszomo­rították az embert. Tudtam, hogy első és legfontosabb teendő a szántók rendbetétele, termőképességük visszaállítása. El kell jutni oda, hogy elfogadható vetésforgót alkalmazhassunk. О Mindezekből mit valósítottak meg? — Kezdem azzal, hogy 1983-ban az összes felgyülemlett lstállőtrágyát kihordtuk a földekre, és nekikezdtünk a mesze­­zésnek. Hatvan hektár legelőt szakaszokra kerítettünk és be­vezettük a szakaszos legeltetést, amit tovább bővítünk. El­mondhatom, hogy 1983-ban sikerült a szántő 25 százalékát istáUótrágyázni. Nagy gondot fordítottunk a vetőágy előkészí­tésére, a műtrágyázásra és a vegyszeres gyomirtásra, vala­mint a növényvédelemre. Némi változást hajtottunk végre a vetésszerkezetben is. Elértük, hogy a szántó 18 százalékán évelő takarmányfélét termelünk. Természetesen nagy gondot fordítottunk a takarmányalap mind mennyiségi, mind minőségi biztosítására. • A növénytermesztéstől akarva-akaratlanul eljutottunk az állattenyésztéshez. — A szántóhoz hasonló helyzetben találtam a kaszálókat is. Arról nem is kell beszélnem, hogy siralmas állapot uralkodott az állattenyésztési ágazatban is. A gondozók naponta még öt órát sem dolgoztak. A munkafegyelem távfogalom volt. A ser­téshizlaldában a napi súlygyarapodás alig érte el a 30 dekát. 1983-ban száz tehéntől mindössze 78,3 borjúszaporulatot értünk el. Az egyedi évi tejhozam 2223 liter volt. A hiányosságok okát abban látom, hogy nem volt megfelelő gond fordítva a mester­séges termékenyítésre. Sok volt a meddő tehén. A szakszerű selejtezést elhanyagolták, igaz, részben a háztáji gazdáktól vásároltak teheneket, darabját átlagosan 15 ezer koronáért, de erre csak ráfizettek. Mit mondjak még? Megválasztásom napjaiban szinte lehetetlen volt megközelíteni az istállókat a térdig érő mocsoktól. Hát kérem bebizonyosodott az a mon­dás, miszerint rend a lelke mindennek... Mert ahol rend nincs, ott fegyelem sincs, ott dolgozni nem lehet. О Hogyan fogott a rendcsináláshoz? Közösen a tagsággal FELSZÁMOLNI A VESZTESÉGEKET — £n bodrogszerdahelyl (Streda nad Bodrogom) lakos va­gyok. Nem ismertem a pőlyáni embereket, de azt tudtam, hogy szorgalmukat a legrosszabb indulattal sem szabad kétségbe vonni. Nem mondom, kezdetben néha kenyértörésre is sor ke­rült, néha keményebben kellett az asztalra ütni. De elértem, hogy a pólyánlak ismét magukénak érzik a gazdaságot és be­fogadtak. MEGSZILÁRDULT a vezetés A beszélgetésünk további részéből kitűnt: a legtöbbet a ve­zetés szilárdításában, egységesítésében érték el. Konkrétabb lett a felelősség, lehetetlen a teendőket másra hárítani. Ki­dolgozták az irányítás, beszámoltatás és ellenőrzés új rendjét. Ma már nincs olyan vezető, aki a megbeszéléseken egyetért, de a végrehajtásnál már azt mondja: meg kell csinálni, mert az elnök így akarja. A növénytermesztésben érvényesült a kor­szerű agrotechnika, aminek köszönhető, hogy búzából 4,77, tavaszi árpából pedig 5,01 tonnás átlaghozamot értek el a múlt évben. A vetésterületeket jobban alakították a gé­pesítéshez és a kézimunkaerő-mérleghez. Minden munkálat a terv szerint valósult meg. A cukorrépa, a napraforgó és a szemes kukorica hozama a terveknek megfelelően alakult. Egyedül a zöldség az, ami ráfizetéses volt, de ez érthető is, hiszen öntözési lehetőség nincs,, sőt munkaerőből is szűkiben állnak. Egypár hatvanöt-hetven éves asszony dolgozik a zöld­ségkertészetben. Egyes zöldségfélék termesztését felszámolják és a jövőben csakis a jövedelmezőség lesz a- mérvadó. A múlt év tavaszán a rétjeiket és legelőiket szakszerűen fel­javították, aminek köszönhetően elegendő mennyiségű és jő minőségű szénát gyűjtöttek be. A silótakarmányuk is ele­gendő lesz az átteleltetéshez. A határban korszerű trágyate­lepet létesítettek. A múlt évben Is sikerült a szántő 25 száza­lékát lstállőtrágyáznl. Nagy területen végeztek altalajlazítást. Likvidálták a sertéshizlaldát, csupán néhány kocát tartanak, hogy legyen a tagság részére kismalac. A járási pártbizottság határozata értelmében bővítik a szarvasmarha-állományt. s ezen belül a tehénlétszámot. Hozzáláttak a kiöregedett te­henek kiselejtezéséhez. A múlt évben a Kassa-vidéki (Košice« vidlek) járásból 50 előhasi üszőt vásároltak. A saját nevelésű állományukból pedig 136 üszőt soroltak be az állományba. Cé­lul tűzték ki, hogy elérik a 3000—3200 literes évi tejátlagot. Az állattenyésztésben a radikális intézkedések alapján fej­lődés tapasztalható. A tejtermelésben mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatók sokat javultak. Aki járt már valaha a pólyáni szövetkezet telepén, azt most első látásra meglepi a rend, a tisztaság. A gazdasági udvar­ban kiépítették az utakat. Tavaly kezdtek hozzá egy javító­­műhely építéséhez, garázsokkal. Jó ütemben halad egy kétszáz férőhelyes tehénistálló építése Is. A gépparkot folyamatosan feltöltik korszerű gépekkel. — Sok mindenbe belekezdtünk — vallja a szimpatikus fia« talember. — Remélem, hogy terveinket sikerül megvalósíta­nunk. A dolgozókról való gondoskodás figyelmünk középpont­jában szerepel. Megnyitottuk az üzemi konyhát. Noha, kezdet­ben nem nagy jövőt jósoltak az üzemi étkeztetésnek, ma már nyolcvan szövetkezeti tag veszi igénybe, sőt a faluból húsz nyugdíjas is hozzánk jár ebédelni. Ezt a szolgáltatást a jövőben bővíteni fogjuk, mert a falubői nagyon sok idős ember érdek­lődik iránta. A helyi és a járási nemzeti bizottsággal közösen megoldjuk, hogy minden érdeklődő nyugdíjas étkezhessen a konyhánkon. Továbbá szeretném elmondani, hogy a szociális program keretében a hozzánk tartozó Szolnocska községben és Pólyánban egy-egy hatos lakásegységet építünk. Örömmel mondhatom, hogy elnükösködésem óta tíz fiatal lépett be a szövetkezetbe, akik a gépesítés és az állattenyésztés szakaszán dolgoznak. Bízom benne, hogyha felépülnek az üzemi lakások, megfiatalodik az eléggé elöregedett tagság. TOVÁBB HALADNI A MEGKEZDETT ÜTŐN Ä pőlyáni szövetkezet a tőketerebesl (Trebišov) Járás leg­kisebb gazdasága. Szolnocskával való egyesülése után is az összterületük mindössze 1500 hektár, melyből ezer hektár a szántó. A tagság létszáma a nyugdíjasokkal együtt mindössze 170 személyből tevődik össze. Határszemlénk közben az elnök elmondotta, hogy a múlt évre 19 milliő korona értékű terme­lést terveztek, s az előrejelzések szerint minden mutatóban teljesítették az előirányzott tervfeladatokat. A gazdasági eredmények, valamint a határszemlén szerzett tapasztalatok is azt bizonyították, hogy az első lépéseket meg­tették a gyökeres fordulat Irányába. De tovább kell erősíteni a tervszerűséget, a vezető dolgozók felelősségét, önállóságát. A kollektív döntés után követeljék meg a végrehajtásban az egyszemélyi felelősséget. Jobban támaszkodjanak az üzemi pártszervezet kommunistáinak véleményére. Taggyűléseken őszintén beszéljenek az előforduló gondokról. Minden szaka­szon érvényesüljön az anyagi érdekeltség. Az eddiginél na­gyobb teret kell biztosítani a szocialista brigádmozgalomnak és ezen belül a szocialista munkaversenynek. Az eddig megtett intézkedések azt mutatják: az fij vezető­ségben van koncepció és akarat. Ha a pártszervezet segítsé­gével ezt. átviszik az egész tagságra, az eredmény nem marad el. A sok éven keresztül felgyülemlett hibákat egy év alatt teljesen felszámolni lehetetlen, de azt, hogy e rövid idő alatt a szövetkezet életében óriási változás történt, a felsorolt té­nyek is ékesen bizonyítják, ILLÉS BERTALAN V

Next

/
Thumbnails
Contents