Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
12 .SZABAD EÖLDMÜVES 198S. Január 13. A belterjesítés lehetőségei Ä hatvanas évek derekán világviszonylatban jelentés fejlődés volt tapasztalható a növények nemesítésében. Akkoriban számtalan olyan munkahely jött létre, melyek kimagasló eredményei révén világraszóló hírnevet szereztek. Ilyenek voltak például a szovjet Krasznodar és Mironovka, a jugoszláviai Qjvidék és Zágráb, a mexikói Cimmyt. Természeti adottságaink között elsősorban a szovjet nemesítők — Kukjanyenko, Remeszlov, Rusztovijtov, Szokolov, Galejev akadémikusok —eredményei forradalmi változásokat hoztak növénytermesztésünkben. A szovjet észibúza- és a nagy olajtartalmú napraforgóíajták, valamint a kukoricahibridek egyben új irányzatot hoztak a növénytermesztésben. A nemesítő munka eredményeit világviszonylatban a gabonafélék, főleg a búza nemesítésének eredményein mérik. E tekintetben a hazai nemesítés viszonylatában értük el a legkiválóbb eredményeket. Persze nem lebecsülendők a többi növénykultúra nemesítésében elért eredmények sem. Az 1966-os évig úgyszólván az őszi búza egész vetésterületén' hazai fajtákat termesztettünk. A szovjet búzafajták csupán a terület tíz százalékán részesedtek. Nagy termőképességük következtében azonban 1969-ben a termőterület 90, 1979-ben 99 százalékán részesedtek. Szlovákia viszonylatában az átlaghozamok elérték a 4,59 tonnát. Hazai nemesítésünk ennek következtében a minimumra korlátozódott, s felmerült a kérdés, mi legyen a további sorsuk. Olyan nézetek is felmerültek, amelyek a búzanemesítésnek teljes leállítását javasolták. Ezen irányzat következményeként leállt a beruházásos építkezés, valamint a meglévő nemesítő állomások korszerüsítése. Szerencsére ez a negatív irányzat nem uralkodott hosszú ideig. Evekig tartott viszont, amíg a hazai nemesítésünk ismét kivívta jelentőségéhez méltó helyét. Az első hazai búzafajtát, a Solarist 1976-ban ismerték el. A sósszigeti (Solary) nemesítés!! új fajta termőképességével felülmúlta az összes akkori búzafajtát, s messzemenő fordulópontot jelentett a sikertelen évek sorozata után, mert ezt követően a bucanyi és a sládkovičovói nemesítő állomásokról további újnemesítésű búzafajták kerültek ki. jelenleg e három nemesítő állomás munkája gyanánt hét hazailag elismert búzaíajta van a köztermesztésben. Ma a hazai nemesítésü fajták a termőterületnek hetven százalékán részesednek, a jövőben pedig további kiterjedésükkel számolunk. A hét elismert búzafajta közül az egyik szülői komponense valamelyik szovjet fajtából származik. A szovjet és a hazai fajták keresztezéséből olyan biológiai anyagot állítottunk elő, amely termelőképességében felülmúlta a szülőket. A kiváló tulajdonságok következtében az új fajták gyorsan elterjedtek a gyakorlatban. Gyakran vetődik fel a kérdés, milyen is a növénynemesítés gazdasági hatékonysága, s milyen mértékben segíti elő a növénytermesztés belterjesítését. Ezt szeretném legalább az előző év példáján szemléltetni a nyugat-szlovákia! kerület adatai alapján. Míg ez 5. ötéves tervidőszakban a szovjet Mironovszkája 808, jubilejnája, Iljicsovka, Auróra és Kaukaz, a jugoszláv fajták közül pedig a Száva és a Zlatná Dolina a kerület átlagában 5,18 tonnás hektárhozamot nyújtottak, addig a 6. ötéves tervidőszakban nemesített fajták, a Solaris, az Astra, az Amika, a Vala, a Hela, az Odra, a Košútka — tavaly 5,8 tonnát, a 7. ötéves tervidőszak fajtái, a Danubia, az Iris és a Viginta — amelyek már a termőterület 19,6 százalékán részesedtek — 6,37 tonnát teremtek hektáronként. Ebből az következik, hogyha a kerületben nem váltották volna fel a fajtaválasztékot, akkor tavaly is mindössze 5,16 tonnás hozamot értek volna el. A hozamokban tapasztalt különbözet 0,80 tonnának felel meg hektáronként, ami a nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában 182 ezer tonna többlettermést jelentett. Az említett példa is jól mutatja, miért is tulajdonítunk a fajtának olyan nagy jelentőséget, és miért képezik az új fajták vetőmagjai a külföldi piacon keresett árucikket. Az utóbbi években ezen az alapon világviszonylatban a nagy növénynemesítő és a magtermelő vállalatoknak egész sora jött létre, akár szocialista, akár tőkés országok viszonylatában. A búza mellett más növénykultúrák nemesítésében is jelentős előrehaladást értünk el. Többek között a tavaszi érpa nemesítésében. Hiszen az egész termőterületen kimondottan hazai fajtákat termesztünk. A tavasziárpafajtáink nagy termőképességére utal az a tény, hogy tavaly a nyugat-szlovákiai' kerületben a hektárhozam mindössze 0,06 tonnával volt kisebb, mint az őszi búzáé. A kapásnövények, így a cukorrépa és a burgonya, valamint a kukorica termesztésével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ezek a növénykultúrák különösképpen igényesek az agrotechnikára. Sokan még emlékeznek, mennyi rengeteg kézi munkát igényelt e növények termesztése. Természetes, hogy nem egyszerű feladat a tökéletes és precíz kézi munkát helyettesíteni. A nemesítők e tekintetben is igyekszenek segíteni a gyakorlaton az egycsírájú cukorrépafajták nemesítésével. Ezek meghonosítása jelentős fordulatot jelent a termesztési technológiában és a nagyobb cukortartalom elérésében. Igen jó eredményekkel kecsegtetnek a hazai és a nemzetközi együttműködésben létrehozott új kukoricahibridek. ígéretesnek mutatkozik a nemesítő munka a hüvelyesek és a szántóföldi takarmánynövények új fajtáinak előállítása terén is. A számtalan pozitív eredmény mellett azonban nem lehetünk teljes mértékben elégedettek a hozamok növekedési ütemével. Valamennyi növénykultúra esetében a termőképesség kiaknázása több tényezőtől függ: a fajtától és ennek genetikai tulajdonságaitól, a csapadék mennyiségétől, a tápanyagpótlás színvonalától, a növényvédelemtől és a komplex agrotechnikától, valamint a talaj termőképességétől. Az emített tényezők közül minden időszakbán valamelyik a minimumba kerül, s ezután ez határozza meg a hozamok nagyságát. Ebből kiindulva, hogyan értékelhetjük ma a helyzetet? A fajtaválasztékot kicseréltük, a talaj tápanyagtartalma magas szintre került, a növényvédő szerekre fordított költségek elérték az 510 millió koronát, a felszerelés is nagy mértékben javult, tovább bővülnek a nagy kapacitású öntözőberendezések, messzemenő fordulat állt be a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szakképzettségében. Tehát napjainkban mi határnzza mén a növénytermesztés további belterjesítését? A vélemények e tekintetben alapjában véve megegyeznek abban, hogy a talaj termőképessége a döntő tényező. Ön« ként vetődik fel a kérdés, hogy miért? Szlovákiai viszonylatban a talajoknak mintegy ötvon százaléka savanyú kémhatású. Az utóbbi években jelentősen romlott a talajok fizikális tulajdonsága, növekedett tömörödésük mértéke. A talaj szerves anyagának szüntelen csökkenése következtében megbomlott a karbonát és nitrogén aránya, növekedett a talajok nitritekkel való szennyeződése, fokozódott a víz- és a szélerózió káros hatása. Több mezőgazdasági üzemben nem tartják be a vetésforgót, a lejtős területeken nem veszik figyelembe a szántással szemben támasztott követelményeket, sok mezőgazdasági üzemben az alacsony szarvasmarha-állományok következtében kevés istálló trágyát termelnek. Ezért az elkövetkezendő években a legjelentősebb feladatunk lesz a talajerőről való gondoskodás. Ma ez a legjelentősebb belterjesítő tényezőnk, amely a többi tényező hatását is befolyásolja. ANTON PIRŠEL agrármérnök, a piešťanyi Növénytermesztési Kutatóintézet igazgatója Jön-megy a folyosón, egykedvűen méregeti az embereket. Feleslegesen nem szól senkihez. Senki sem tudja kifürkészni, vajon ml lehet a szándéka. Egy ember sem dicsekedhet, hogy kitüntette kegyeivel, de meg sem bántott senkit. Vajon fél, vagy megfélemlítésre készül? Több mint egy éve, amikor a szövetkezet élére került, meglehetősen felkorbácsolta a tagság körében az érdeklődést. Mindenki kíváncsi volt: mit mond a messziről jött ember.., AZ ELTŰNT HIBÁK NYOMÁBAN — Tényleg így lett volna? — mosolyodtk el Takács Miklós. — Zavarban pedig nem voltam, legalábbis az elsó napokban, mert közel húsz éve dolgozom a mezőgazdaságban. Az első döbbenet akkor ért, amikor lassacskán kibontakozott előttem a kép: mit örököltem. Mielőtt a részletes elemzésbe kezdett volna, fontosnak tartotta leszögezni: ami hibát talált, azzal semmiképpen nem kívánta elődje munkáját minősíteni. A döntéseket mindig az adott körülmények alapozzák meg, és pusztán „sportból“, vagy rosszindulatbői soha nem határoz senki az ésszerűség ellen. О Az 1981—1983-as években a tucatnál is több millió veszteség mögött azért csak kellett rejtőznie valaminek? — £n a/kívülálló szemével azonnal kénytelen voltam látni! a hiányosságoknak sok összetevője van. Hát elmondok egyet, s mást. A pólyáni (Poľany) Aranykalász Efsz az elmúlt huszonöt évben jóformán semmit sem fejlődött: stagnált. A mezőgazdaság szocialista átalakítása idején épült gazdasági épületek elavultak, tönkrementek. A gépesítés színvonala elmaradt a kor követelményeitől. A tagság kiöregedett. A munkafegyelemről és a szociális ellátásról nem le beszélek. Itt mindig a melléküzemági termelésre fordították a fő hangsúlyt, így a mezőgazdasági termelés csak másodlagos volt, mert a fuvaroggatásból pótolni tudták a mezőgazdasági termelésből eredő lemaradásokat. Emlékszem, az első határjáráskor, amikor megláttam a földeket, én azt mondtam, mától kezdve másképpen lesz minden. Annyira tönkrementek a szántők, hogy elszomorították az embert. Tudtam, hogy első és legfontosabb teendő a szántók rendbetétele, termőképességük visszaállítása. El kell jutni oda, hogy elfogadható vetésforgót alkalmazhassunk. О Mindezekből mit valósítottak meg? — Kezdem azzal, hogy 1983-ban az összes felgyülemlett lstállőtrágyát kihordtuk a földekre, és nekikezdtünk a meszezésnek. Hatvan hektár legelőt szakaszokra kerítettünk és bevezettük a szakaszos legeltetést, amit tovább bővítünk. Elmondhatom, hogy 1983-ban sikerült a szántő 25 százalékát istáUótrágyázni. Nagy gondot fordítottunk a vetőágy előkészítésére, a műtrágyázásra és a vegyszeres gyomirtásra, valamint a növényvédelemre. Némi változást hajtottunk végre a vetésszerkezetben is. Elértük, hogy a szántó 18 százalékán évelő takarmányfélét termelünk. Természetesen nagy gondot fordítottunk a takarmányalap mind mennyiségi, mind minőségi biztosítására. • A növénytermesztéstől akarva-akaratlanul eljutottunk az állattenyésztéshez. — A szántóhoz hasonló helyzetben találtam a kaszálókat is. Arról nem is kell beszélnem, hogy siralmas állapot uralkodott az állattenyésztési ágazatban is. A gondozók naponta még öt órát sem dolgoztak. A munkafegyelem távfogalom volt. A sertéshizlaldában a napi súlygyarapodás alig érte el a 30 dekát. 1983-ban száz tehéntől mindössze 78,3 borjúszaporulatot értünk el. Az egyedi évi tejhozam 2223 liter volt. A hiányosságok okát abban látom, hogy nem volt megfelelő gond fordítva a mesterséges termékenyítésre. Sok volt a meddő tehén. A szakszerű selejtezést elhanyagolták, igaz, részben a háztáji gazdáktól vásároltak teheneket, darabját átlagosan 15 ezer koronáért, de erre csak ráfizettek. Mit mondjak még? Megválasztásom napjaiban szinte lehetetlen volt megközelíteni az istállókat a térdig érő mocsoktól. Hát kérem bebizonyosodott az a mondás, miszerint rend a lelke mindennek... Mert ahol rend nincs, ott fegyelem sincs, ott dolgozni nem lehet. О Hogyan fogott a rendcsináláshoz? Közösen a tagsággal FELSZÁMOLNI A VESZTESÉGEKET — £n bodrogszerdahelyl (Streda nad Bodrogom) lakos vagyok. Nem ismertem a pőlyáni embereket, de azt tudtam, hogy szorgalmukat a legrosszabb indulattal sem szabad kétségbe vonni. Nem mondom, kezdetben néha kenyértörésre is sor került, néha keményebben kellett az asztalra ütni. De elértem, hogy a pólyánlak ismét magukénak érzik a gazdaságot és befogadtak. MEGSZILÁRDULT a vezetés A beszélgetésünk további részéből kitűnt: a legtöbbet a vezetés szilárdításában, egységesítésében érték el. Konkrétabb lett a felelősség, lehetetlen a teendőket másra hárítani. Kidolgozták az irányítás, beszámoltatás és ellenőrzés új rendjét. Ma már nincs olyan vezető, aki a megbeszéléseken egyetért, de a végrehajtásnál már azt mondja: meg kell csinálni, mert az elnök így akarja. A növénytermesztésben érvényesült a korszerű agrotechnika, aminek köszönhető, hogy búzából 4,77, tavaszi árpából pedig 5,01 tonnás átlaghozamot értek el a múlt évben. A vetésterületeket jobban alakították a gépesítéshez és a kézimunkaerő-mérleghez. Minden munkálat a terv szerint valósult meg. A cukorrépa, a napraforgó és a szemes kukorica hozama a terveknek megfelelően alakult. Egyedül a zöldség az, ami ráfizetéses volt, de ez érthető is, hiszen öntözési lehetőség nincs,, sőt munkaerőből is szűkiben állnak. Egypár hatvanöt-hetven éves asszony dolgozik a zöldségkertészetben. Egyes zöldségfélék termesztését felszámolják és a jövőben csakis a jövedelmezőség lesz a- mérvadó. A múlt év tavaszán a rétjeiket és legelőiket szakszerűen feljavították, aminek köszönhetően elegendő mennyiségű és jő minőségű szénát gyűjtöttek be. A silótakarmányuk is elegendő lesz az átteleltetéshez. A határban korszerű trágyatelepet létesítettek. A múlt évben Is sikerült a szántő 25 százalékát lstállőtrágyáznl. Nagy területen végeztek altalajlazítást. Likvidálták a sertéshizlaldát, csupán néhány kocát tartanak, hogy legyen a tagság részére kismalac. A járási pártbizottság határozata értelmében bővítik a szarvasmarha-állományt. s ezen belül a tehénlétszámot. Hozzáláttak a kiöregedett tehenek kiselejtezéséhez. A múlt évben a Kassa-vidéki (Košice« vidlek) járásból 50 előhasi üszőt vásároltak. A saját nevelésű állományukból pedig 136 üszőt soroltak be az állományba. Célul tűzték ki, hogy elérik a 3000—3200 literes évi tejátlagot. Az állattenyésztésben a radikális intézkedések alapján fejlődés tapasztalható. A tejtermelésben mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatók sokat javultak. Aki járt már valaha a pólyáni szövetkezet telepén, azt most első látásra meglepi a rend, a tisztaság. A gazdasági udvarban kiépítették az utakat. Tavaly kezdtek hozzá egy javítóműhely építéséhez, garázsokkal. Jó ütemben halad egy kétszáz férőhelyes tehénistálló építése Is. A gépparkot folyamatosan feltöltik korszerű gépekkel. — Sok mindenbe belekezdtünk — vallja a szimpatikus fia« talember. — Remélem, hogy terveinket sikerül megvalósítanunk. A dolgozókról való gondoskodás figyelmünk középpontjában szerepel. Megnyitottuk az üzemi konyhát. Noha, kezdetben nem nagy jövőt jósoltak az üzemi étkeztetésnek, ma már nyolcvan szövetkezeti tag veszi igénybe, sőt a faluból húsz nyugdíjas is hozzánk jár ebédelni. Ezt a szolgáltatást a jövőben bővíteni fogjuk, mert a falubői nagyon sok idős ember érdeklődik iránta. A helyi és a járási nemzeti bizottsággal közösen megoldjuk, hogy minden érdeklődő nyugdíjas étkezhessen a konyhánkon. Továbbá szeretném elmondani, hogy a szociális program keretében a hozzánk tartozó Szolnocska községben és Pólyánban egy-egy hatos lakásegységet építünk. Örömmel mondhatom, hogy elnükösködésem óta tíz fiatal lépett be a szövetkezetbe, akik a gépesítés és az állattenyésztés szakaszán dolgoznak. Bízom benne, hogyha felépülnek az üzemi lakások, megfiatalodik az eléggé elöregedett tagság. TOVÁBB HALADNI A MEGKEZDETT ÜTŐN Ä pőlyáni szövetkezet a tőketerebesl (Trebišov) Járás legkisebb gazdasága. Szolnocskával való egyesülése után is az összterületük mindössze 1500 hektár, melyből ezer hektár a szántó. A tagság létszáma a nyugdíjasokkal együtt mindössze 170 személyből tevődik össze. Határszemlénk közben az elnök elmondotta, hogy a múlt évre 19 milliő korona értékű termelést terveztek, s az előrejelzések szerint minden mutatóban teljesítették az előirányzott tervfeladatokat. A gazdasági eredmények, valamint a határszemlén szerzett tapasztalatok is azt bizonyították, hogy az első lépéseket megtették a gyökeres fordulat Irányába. De tovább kell erősíteni a tervszerűséget, a vezető dolgozók felelősségét, önállóságát. A kollektív döntés után követeljék meg a végrehajtásban az egyszemélyi felelősséget. Jobban támaszkodjanak az üzemi pártszervezet kommunistáinak véleményére. Taggyűléseken őszintén beszéljenek az előforduló gondokról. Minden szakaszon érvényesüljön az anyagi érdekeltség. Az eddiginél nagyobb teret kell biztosítani a szocialista brigádmozgalomnak és ezen belül a szocialista munkaversenynek. Az eddig megtett intézkedések azt mutatják: az fij vezetőségben van koncepció és akarat. Ha a pártszervezet segítségével ezt. átviszik az egész tagságra, az eredmény nem marad el. A sok éven keresztül felgyülemlett hibákat egy év alatt teljesen felszámolni lehetetlen, de azt, hogy e rövid idő alatt a szövetkezet életében óriási változás történt, a felsorolt tények is ékesen bizonyítják, ILLÉS BERTALAN V
