Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-29 / 26. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1935. június 29. A CSKP Központi Bizottságának 15. üléséről (Folytatás az 1. oldalról) alkalmazásával, igényesebben kell érvényesíteni a lenini gondolkodásmódot és munka­stílust, el kell sajátítani, és alkalmazni kell a kor köve­telményeinek megfelelő új el­járásokat. A továbbiakban Husák elv­társ a politikai rendszer töké­letesítésének kérdéseivel fog­lalkozott. Kiemelte a munkás­ság, a parasztság és az értel­miség szövetsége, s nemze­teink és nemzetiségeink egysé­ge megszilárdításának és a Nemzeti Front minden szerve­zete további aktivizálásának fontosságát. A politikai szervezeteknek a tevékenységében fontosnak tartjuk a szocialista demokrá­cia elmélyítését, s az embe­rek irányításban és igazgatás­ban való részvételének kiszé­lesítését. Ez minden társadal­mi erő dinamizálásának, s a széles körű alkotó aktivitás és kezdeményezés felszabadulásá­nak öntudat- és magatartás-for­málásának alapvető útja. Husák elvtárs a továbbiak­ban az ideológiai és a politi­kai nevelő munka kérdéseivel foglalkozott. Nagyra értékelte hozzájárulását az elért ered­ményekhez, és kiemelte: az ideológiai munkára nézve is érvényes az, hogy javítani kell a minőséget, és növelni kell a hatékonyságot, annál is Inkább, mert az ellenség egyre alattomosabb és élesebb támadásainak vagyunk kitéve. Rámutatott arra, hogy a tö­megtájékoztató eszközökre fe­lelős szerep tjárul a szocialis­ta tudat formálásában, a dol­gozók alkotóerőinek mozgósí­tásában, főként a párt gazda­ságpolitikájának megvalósítá­sával kapcsolatban. Egyflttal kiemelte a nevelésnek és az ok­tatásnak, a tudomány, a kul­túra és a művészet fejleszté­sének -alapvető feladatait. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet elemezve Husák elvtárs hangsúlyozta: a mai helyzetet a szocializmus, a béke és a haladás, valamint a kapitaliz­mus, a háború és a reakció erőinek kiéleződött harca jel­lemzi. Az a számos javaslat, ame­lyeket a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország terjeszt elő, megmutatja a mai világ legégetőbb problémái megoldá­sának útját. A béke megőrzé­séért folytatott küzdelemben a Varsói Szerződés szervezete pótolhatatlan szerepet tölt be. Csehszlovákia nemzetei számá­ra в szabadságnak, a függet­lenségnek, a szocializmus épí­tése békés feltételeinek szilárd A CSKP KB Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ha­­tározatilag kimondta: I. X pártalapszabályzat értel­mében a CSKP XVII. kongresz­­szusát 1988. március 24-re hív­ja össze a következő program­mal: 1. A CSKP Központi Bizottsá­gának beszámolója a párt tevé­kenységéről és a társadalom helyzetéről a CSKP XVI. kong­resszusa éta eltelt időszakban, valamint a párt további felada­tairól. 2. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának je­lentése. 3. Jelentés a párt gazdaság- és szociálpolitikájának fő irá­nyairól az 1986—1990-es idő­szakban és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra. 4. A kongresszusi dokumen­tumok megvitatása és jóváha­gyása. 5. A CSKP Központi Bizott­ságának és Központi Ellenőrző Bizottságának megválasztása. A CSKP XVII. kongresszusa küldötteinek megválasztásához a következő szabályt határozza meg: egy szavazati joggal rendel­kező küldöttet a CSKP ezer tagja választ; egy tanácskozói joggal felru­házott küldöttet a CSKP ötezer tagjelöltje választ. biztosítéka lett. A többi tag­állammal együtt aláírtuk érvé­nyességének meghosszabbítá­sát, s ezt a Szövetségi Gyűlés nemrég a nép akaratából jó­váhagyta. Husák elvtárs hang­súlyozta, hogy külpolitikánk alapja a Szovjetunióval és a többi testvért szocialista or­szággal való szilárd szövetség, a szocialista közösség erejé­nek szilárdítása, a népek fel­szabadító mozgalmának támo­gatása és a viiágbéke megőr­zéséért vívott harc marad. Behatóan foglalkozott azok­kal a feladatokkal, amelyek a a pártszervekre és -szerveze­tekre az év eleji taggyűlések és a pártkonferenciák előkészí­tése során hárulnak. E tanács­kozásoknak hozzá kell járul­niuk a párt egységének to­vábbi szilárdításához, a párt vezető szerepének és akcióké­­pssségének erősítéséhez, a pártszervek és -szervezetek munkastílusának és -módsze­reinek javftásához, a néppel való kapcsolatuk szorosabbra fiizéséhez. Szükséges, hogy a párton belüli demokrácia lég­körében folyjanak le, s bíráló és önbíráló szellem hassa át őket. Azokat a feladatokat, amelyekről a központi bizott­ság tanácskozik, be kell iktat­ni előkészítésükbe és lebonyo­lításukba, s mindenütt érvé­nyesíteni kell azt az elvet, mi­szerint ami elegendő volt a múltban, nem lehet elegendő ma, és annál kevésbé a jövő­ben. Rendkívüli figyelmet kelt fordítani arra, hogy magasabb szintre emeljük a kádermun­kát. Enélkül aligha képzelhető el a kor által felvetett felada­tok hatékony megoldása. A ká­derek stabilitásának elve nem jelenti azt, hogy nem kell fog­lalkozni a hiányosságokkal, nem kell megfelelő káderek­kel megerősíteni a gyenge pon­tokat. Az idősebb káderek ta­pasztalatait céltudatosan egy­be kell kapcsolni a fiatal, te­hetséges dolgozók lendületé­vel. Husák elvtárs hangsúlyozta: az új feladatok teljesítéséhez adottak a kellő belső és kül­ső feltételek. Pártunk erős, eszmeileg egységes és akciéké­­pes. Népünk bizalmára támasz­kodik, s lakosságunk, teljes mértékben támogatja e fejlett szoc’alista társadalom építését. Megbízható támaszunk a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség többi országával valá szilárd barátság, szövetség és együttműködés. A nemrégi moszkvai látogatás és a Mihail Gnrbacsov elvtárssal, ez SZKP KB főtitkárával folytatott ta­nácskozás ismét alátámasztot-15. ülésének h. Jóváhagyta Gustáv Husák elv­társ, a CSKP KB főtitkára által előterjesztett beszámolót mint a pártszervek és -szervezetek, valamint a kommunisták által a kongresszus előtti időszak­ban végzett munkának, a párt­ái apszer vezetek évzáró taggyű­lései, a plenáris ülések, a párt­­konferenciák, az SZLKP követ­kező és a CSKP XVII. kongresz­­szusa előkészületeinek irányel­vét. A pártalapszervezetek évzáró taggyűléseit 1985 novemberé­ben és decemberében, a plená­ris üléseket, az üzemi, a válla­lati, a helyi és a városi párt­konferenciákat legkésőbb 1988. január elején,- e járási pártkon­­íerenciákat január 18-án és I9-én, valamint 25-én és 28-án, a kerületi konferenciákat pe­dig február 15-6n és lü-án kell megtartani. ★ ★ ★ Utasítja a CSKP KB Elnöksé­gét és Titkárságát, az SZLKP Központi Bizottságát, a kerü­leti pártbizottságokat, a prágai és a bratislavai városi pártbi­zottságot, a járási és a város­­kerületi pártbizottságokat, va­lamint az alapszervezeteket, hogy végezzenek céltudatos po­litikai szervező, eszmei-nevelő és tömegpolitikai munkát a CSKP KB 15. ülése határozatai­nak következetes végrehajtása érdekében. Gondoskodjanak az ta, hogy a Szovjetunióban min­dig és minden téren megbízha­tunk. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kongresz­­szusának előkészületei lelkesí­tőén merészebb célok és fel­adatok kitűzésére ösztönöznek bennünket. Végezetül Husák elvtárs ki­fejezte meggyőződését, hogy pártunk, szervei és szerveze­tei, minden kommunista — bármilyen területen dolgozzon is —, 8gész dolgozó népünk, a Nemzeti Front az állami és a gazdaságirányítási szervek mindent megtesznek az előt­tünk üllő feladatok teljesíté­séért. A vitában összesen tizenhe­ten szólaltak fel. A vita befejez* tével Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga egyhangúlag határozatot fogadott el. A CSKP Központi Bizottsága jóváhagyta Václav Hájek elv­társ felmentését a közép-cseh­országi kerületi pártbizottság vezető titkárának tisztsége alól. A közép-csehországi kerüle­ti pártbizottság vezető titkárá­nak tisztségébe jóváhagyta Frantiáek Hanus elvtársat. Az ülés végón Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára szólalt fel. Nagyra értékelte a központi bizottság tanácskozá­sának konstruktív jellegét, hogy egyhangúlag jóváhagyta a CSKP XVII. kongresszusa elő­készületeinek fő irányelveit. „Ezzel nagyon jelentős idő­szakba léptünk — mondotta —, amelyben meg kell olda­nunk a párt további tevékeny­ségének és az egész társada­lom fejlesztésének kulcskérdé­seit.“ Most az lesz a fontos — hangsúlyozta Husák elvtárs —, hogy tanácskozásunk eredmé­nyeit egységesen étvigyük az egész pártra, s megnyerjük kö­vetkezetes megvalósításukra a dolgozók széles rétegeit. Az a cél, hogy végrehajtsuk az el­­fogadott határozatokat, mindé, nütt igényes légkört teremt­sünk, s a pártnak és a társa­dalomnak a tudatába eljuttas­suk annak szükségességét, hogy új, hatékonyabb módon kell viszonyulni az előttünk álló feladatokhoz. Ebből ered az a szükségszerűség, hogy ha­tározottan lekUzdjük az elavult szokásokat, a rutinszerűséget, s üj lendületet és mozgást hoz­zunk a munkába. Husák elvtárs kifejezte meg­győződését, hogy a kommunis­ták minden területen — a dol­gozókkal szoros kapcsolatban — mindent megtesznek azért, hogy elérjék a központi biaott­­ság által kitűzött célokat. határozatából évzáró taggyűléseknek, a ple­náris üléseknek, az üzemi, a vállalati, a helyi, a járáei, a kerületi és e városi pártkonfe­renciáknak, valamint az SZLKP következő és a CSKP XVII. kongresszusénak tartalmi, ká­der- és szervezési előkészüle­teiről és lebonyolításáról. Kötelezi a kommunistákat, az állami és a gazdasági szer­vek, valamint a társadalmi szer­vezetek tisztségviselőit, hogy következetesen valéeltsák meg a CSKP KB IS. ülésének hatá­rozatait a párt 8. ötéves terv­időszakra ssőlő gazdasági és szociális programjának, vala­mint szocialista társadalmunk fejlesztése további időszakra szóié távlatainak kidolgozása során. A CSKP Központi Bizottsága elvárja, hogy a kongresszus előkészületeinek programszerű irányelveivel ösztönzést adnak a nép alkotóereje, társadalmi és munkaaktivitfisa és kezde­ményezése további kibontako­zásának, а XVII. kongresszus­nak és a kommunista pért megalapítása 85. évfordulójá­nak tiszteletére szervezett szo­cialista verseny fejlődésének, hogy a számos ösztönző kezde­ményezés, a Jé munkaminősé­gért, az intenzifikélés meggyor­sításáért és a tudományos-mű­­szaki haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazásáért ki­bontakoztatott mozgalom széles körű alkotó visszhangra talál. Az SZLKP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ményoit, ét figyelmét a párt azon súlyponti feladataira össz­pontosította, amelyeket a CSKP XVII. és az SZLKP következő kongresszusa előkészületeinek időszakában kell teljesíteni. Ezt az időszakot — mondotta a pirt és a nép hatalmas alko­tópotenciáljának felhasználá­sára irányuló koncentrált erő­feszítéseknek keil jellemez­niük. Az a cél, hogy igényes, kommunista hozzáállással hoz­záértően értékeljük az eddigi tapasztalatokat, fejlesszük, s egybekapcsoljuk őket az áj fel­adatokkal és a lejlett szocia­lista társadalom építésének szükségleteivel. Annak, hogy megnyerjük a dolgozókat a gazdasági és a szociális fej­lesztés igényes céljainak el­érésére, egyik hatékony útja, egyre szélesebb bevonásuk a programok és a tervek kidol­gozásának szakaszaiba. Esze­rint kell módosítani a pártszer­vek és -szervezetek munkastí­lusát és -módszereit. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1985. június 21-én tartott ülésén a CSKP KB IS. ülésének határozata «lapján megtárgyalta a Szlová­kia Kommunista Pártja követ­kező kongresszusfinek összehí­vására vonatkozó javaslatot. A CSKP alapszabályzatával összhangban úgy határoz, hogy az SZLKP következő kongresz­­szusit 1988. máricns 13-ra hív­ja össze ezzel a programmal: 1. Az SZLKP Központi Bizott­ságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legntóbbi kongresszusán elfogadott hatá­rosatok teljesítéséről, valamint a szlovákiai pártszervezetek további feladatairól. 2. Jelentés az SZLKP Közpon­ti Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságának tevékenységérdi 3. A kongresszusi dokumen­tumok megvitatása és jóváha­gyása. 4. Az SZLKP Központi Bizott­ságának, va'amint Központi El­lenőrző és Revíziós Bizottságá­nak megválasztása. Az SZLKP következő kong­resszusa küldötteinek megvá­lasztásához a következő sza­bályt határozza meg: a) egy szavazati joggal ren­delkező küldöttet 500 párttag választ; b) egy tanácskozó joggal rendelkező küldöttet ezer párt­­tagjelölt választ. A CSKP KB 15. ülése hatá­rozatainak következetes meg­valósítása megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek nö­veljék az igényeket a kommu­nistákkal és a vezető dolgo­zókkal szemben, tökéletesítsék politikai szervező és eszmei nevelő munkájukat, sokoldalú aktivitást bontakoztassanak ki és nagy erőfeszítéseket tegye­nek az idei és az egész 7. öt­éves tervidőszak feladatainak teljesítésére, az igényes jövő évi feladatok alapos kidelgo. zására, az innovációra, a ter­mékek és a munka minőségé­nek javítására, a gazdaság in­­tenzifikálására és hatékonyab­bá tételére, a tudományos-mű­szaki fejlesztés eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazására. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának meggyőződése, hogy a CSKP XVII. és az SZLKP követ­kező kongresszusát a szlová­kiai kommunisták és a többi dolgozó kezdeményezésének ú­­jabb kibontakoztatásával kö­szöntik, hogy a kongresszus előkészületeinek egész idősza­ka az offenzfv politikai mun­kának s a párt és a nép egy­sége további elmélyítésének Je­gyében zajlik le. A nemzeti bizottságok és a politikai felvilágosító munka A nemzeti bizottságok sok­rétű tevékenységének jelentős és egyben elválaszthatatlan ré­sze a Nemzeti Frontba tömö­rült tömegszervezetekkel közö­sen végzett céltudatos politikai felvilágosító munka. Ez a munkaszakasz már el­sődleges helyet vívott ki ma­gának a Nemzeti Front válasz­tási programjaiban, vagyis ma már a nevelő munka nemcsak kiegészítője a nemzeti bizottsá­gok és a tömegszervezetek te­vékenységének. Ugyanis a ha­tékony politikai nevelő munka értékes segítség a nemzeti bi­zottságoknak, kiváltképpen a közérdekű akciók megszervezé­sében. Most tegyük fel a kér­dést: ki vesz részt a nemzeti bizottságok politikai nevelő munkájában? Mindenekelőtt a nemzeti bizottságok képviselői, tisztségviselői, dolgozói és ak­tivistái, valamint a tömegszer­vezetek tisztségviselői. Miben és hogyan nyilvánul meg ez a nevelő munka? Ezzel összefüg­gésben meg keli említenünk a nemzeti bizottságok nyilvános üléseit, továbbá a társadalmi szervezetekkel karöltve szer­vezett népgyűléseket, a polgári bizottságok és a lakóbizottsá­gok összejöveteleit, az állam­polgárokkal folytatott beszél­getéseket. E gyűléseken, összejövetele­ken évente több millió állam­polgár vesz részt. Ez a tény azonban semmiképpen sem in­dokolhatja a szervezők „ered­ményes“ munkából fakadó ha­mis önelégültségét. Ugyanis a politikai nevelő munka ered­ményeinek és hatékonyságának értékelésében felettébb sokat árthat, ha csak a mennyiségi mutatókat vesszük figyelembe. Viszont ha beszélni, találkozni akarunk'a polgárokkal, gyűlé­seket, összejöveteleket kell szerveznünk. Ez egyben azt is jelenti, meg kell őket győzni a gyűléseken való részvétel fontosságáról. A számszerű adatok azonban semmiképp se vezethetnek a rendezvények gondos tartalmi és szervezési előkészítésének lebecsüléséhez. Ugyanis felettébb fontos, hogy a gyűlések résztvevői milyen ismeretekkel, ösztönzésekkel térnek haza. Pártunk igyeke­zetének célja az aktív társa­dalmi légkör kialakítása és az emberek érdeklődésének fel­keltése annak érdekében, hogy minél többen vegyenek részt a közügyek intézésében, a közös javak létrehozásában, az egyé­nek és csoportok esetleges ön­ző érdekeinek visszaszorításá­ban, valamint az össztársadal­mi érdekek következetes ér­vényesítésében. Ez viszont el­képzelhetetlen céltudatos és irányított következetes politi­kai nevelő munka nélkül. A va­lóságos helyzet azonban olyan, hogy nem minden esetben használjuk ki a rendelkezé­sünkre állő lehetőségeket a ne­velő munka elmélyítése, a dol­gozókkal való élő kapcsolat ki­bővítése és a nemzeti bizottsá­gok munkája iránti érdeklődés fokozása érdekében. Mit ér az állampolgár szá­mára az olyan gyűlés, ahol csak az újságban is közölt dolgokról hall, amelyekkel a televízió és a rádió is bőven foglalkozik, ugyanakkor nem kap tájékoztatást arról, hogyan igyekeznek megoldani az adott község vagy lakótelep problé­máit. A politikai nevelő munka ha­tékonyságának az is sokat árt, ha a polgárok időben nem kap­nak választ kérdéseikre, prob­lémáikra, javaslataikra, esetle­ges bíráló észrevételeikre. Még ennél is nagyobb káro­kat okozhat, ha a nemzeti bi­zottság tisztségviselője vagy valamelyik vezető gazdasági dolgozó abban a hamis igyeke­zetben, hogy véget vessen a hosszadalmas kérdezősködés­­nek, felelőtlenül fecseg a fel­vetett problémák könnyű meg­oldásáról ég meggondolatlanul olyan dolgokat ígér, amelyek az adott feltételek közepette úgysem biztosíthatók. Ilyen esetben felelősségre kell vonni a nemzeti bizottság ilyen ma­gatartást tanúsító képviselőit. Ugyanis a nemzeti bizottságok­nak semmi sem árthat Jobban, mint a nép bizalmával való visszaélés. Mindannyiunk közös érdeke ez új nemzsdék átgondolt és következetes nevelése. Ugyanis mindannyian azt szeretnénk, ha a fiatalok alkotó, aktív ha­zafiak, öntudatos internaciona­listák lennének és becsületesen teljesítenék állampolgári, társa­dalmi és munkaköteiességeiket. Ugyanakkor felettébb fontos, hogy milyen mértékben sikerül differenciáltan befolyásolnunk a lakosság egyes szociális ré­tegeit és korcsoportjait. Negy­ven éve szabadultunk fel, és emi az idősebb nemzedék szá­mára személyes élmény volt, a mai fiatalok és szüleik szá­mára már csak történelem, a­­miről a tankönyvekből vagy az idősebbek elbeszéléséből sze­reznek tudomást. Jé úton haladnak ott, ahol а nemzeti bizottságok beszélgeté­seket, kulturális és művelődési rendezvényeket szerveznek a fiatalok számára és attól sem riadnak vissza, hogy e Nemzeti Front választási programjában szereplő egyes akciók szerve­zését és az akciókért való fe­lelősséget a Szocialista Ifjúsági Szövetségre vagy a Pionirszer­­vezetrs ruházzák. Az esetek túlnyomó többségében ez bevá­lik, mert a fiatalok nagyra be­csülik az irántuk tanúsított bi­zalmat és bizonyítani akarnak. Számos olyan terület létezik, melyeken a nemzeti bizottsá­gok a kulturális népművelési tevékenységet az ideológiai munka szerves részeként szer­vezik. Ide tartozik az iskolán kívüli nevelés és művelődés, a műkedvelő művészeti tevékeny­ség, továbbá a polgári ügyek testületéinek munkája, melyek az elmúlt harminc év alatt ko­moly tekintélyt vívtak ki ma­guknak községeink és váro­saink társadalmi életében. Bár az említett szakaszokon való­ban szép eredményeket értünk el, ám még mindig akadnak olyan problémák, melyek csök­kentik munkánk hatékonysá­gát. Az egyik Ilyen gyengébb pont a fiatalok társas szórako­zása, továbbá a rendezvénye­ken fellépő „modern“ együtte­sek szereplésének és magatar­tásának, viselkedésének szín­vonala. Egyes nemzeti bizott­ságok különböző intézkedések, figyelmeztetések ellenére sem tanúsítanak határozott maga­tartást ebben a kérdésben, ezért felettébb lassú a javulás. Semmi esetre sem engedhető meg, hogy a fiatalok szórako­zási vágyával visszaéljenek а pénz bűvöletében élő egyes felelőtlen csoportok, együtte­sek. A nemzeti bizottságok, vala­mint a Nemzei Front tömeg­­szervezetei álul* végzett politi­kai nevelő munkában sok ége­tő kérdés, probléma vár még megoldásra. Az említett prob­lémákra és kérdésekre foko­zott figyelmet kell fordítanunk és a fiatalokat, valamint a la­kosságot is be kell vonnunk a megoldásukba. —N—

Next

/
Thumbnails
Contents