Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-22 / 25. szám

1985. június 22. .SZABAti ÍÖLDMOVÉS TT Tavaly a szlovákiai mezőgazdasági üzemek a korábbi évhez viszonyítva több mint 73 millió liter tejjel többet termeltek, ezzel ellentétben a tej iránti fogyasztói kereslet jelentős mértékben — pontosabban 16 millió literrel — csökkent. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a Tejipari Tröszt termelési-gazdasági egység vezetői­nek és dolgozóinak elsődleges fel­adata a piaci kereslethez való igazo­dás volt. Főleg a legkeresettebb, s valljuk be. hogy az üzletekből gyak­­rak hiányzó tejtermékek skáláját igyekeznek az utóbbi időszakban je­lentős mértékben gazdagítani. Amint azt Szabó Sándor, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatásában el­mondotta, nem kis akadályokba üt­köznek a korszerűsítési és termék­felújítási program keretében. Ha az idén jubiláló — fennállásá­tesz jót, ha 2—3 órát az áru az ut­cán, az üzletek előtt áll. A szállítás meggyorsítása és főleg korszerűsítése terén néhány város­ban, illetve községben már viszony­lag szép eredményeket érnek el, s a szállítás időpontját, a nyitvatartás, valamint a kereslet szerint rugalma­san módosítják. Ennek a módszernek széles körű alkalmazása azonban az üzlethálózat korszerűsítését igényli, mivel bevezetése csak azokon a he­lyeken lehetséges, ahol megfelelő ka­pacitású hűtőszekrények vannak. A kisebb élelmiszerüzletek, mindenek­előtt a korszerűtlen tejcsarnokok gyenge műszaki színvonala, a hűtő­pultok hiánya képezi ezen a téren az egyik legnagyobb akadályt, s állít­ja a tejipari vezetőket főleg ilyenkor a nyári időszakban bonyolult felada­tok elé. A vaj szállításra kész nak 20. évfordulóját ünnepid — tröszt tavalyi eredményeit nézzük, több ér­dekes dologra, illetve adatra lehe­tünk figyelmesek. Szinte valameny­­nyi előirányzott tervmutatót alaposan túlteljesítették a tröszt dolgozói, hi­szen átlagosan több mint 5 százalék­kal nagyobb mennyiségű árut termel­tek, mint az azt megelőző esztendő­ben. Vajból például több mint 1400, sajtból 1600, túróból pedig 1300 ton­nával gyártottak többet. A tejipar vezetői tudatában vannak, hogy nem mindenütt sikerült az elképzeléseket teljes mértékben valóra váltaniuk. Az objektivitás úgy kívánja, hogy a fel­merülő nehézségek okait széles kör­ben vizsgáljuk meg, hár az egyes tejipari termékek hiányát követően általában hajlamosak vagyunk min­dent a tejipar dolgozóinak a hibájául felróni. Az utóbbi időszakban a tejtermé­kek közül mindenekelőtt a sajtok és a savanyított termékek és italok iránt nőtt meg ugrásszerűen a ke­reslet. Ezért a tejipar dolgozói jelen­leg is fokozzák az említett termékek gyártásának ütemét és gazdagabb vá­laszték biztosításán fáradoznak. Az, bogy az élelmiszerüzletekben főleg a délutáni órákban nincs elegendő tej és különböző tejtermék, legtöbbször nem a termelők, illetve a gyártók, hanem elsősorban a forgalmazók és árusítók hibája. Már több ízben ké­pezte bírálat tárgyát az áru hajnali szállítása, amely egyrészt lehetőséget nyújt annak megdézsmálására, más­részt pedig az ellenőrzés hiányát kö­vetően több nehézséget okoz. Nem beszélve arról, hogy a tej és a kü­lönböző termékek minőségének sem Ha már az üzleteknél tartunk, az üzletvezetők és elárusítók felelőssé­gét sem lehet figyelmen kívül hagy­ni. Sajnos még mindig viszonylag elég gyakran előfordul, hogy az el­árusítók az olyan termékekből sem rendelnek eleget, amelyeknek tartós­sági ideje meghaladja például a 21— 28 napot. Itt elsősorban az úgyneve­zett kemény sajtokra és hasonló ter­mékekre gondolunk. Az ellenőrzések alkalmával olyan esetek is előfordul­nak, amikor fény derül az üzletveze­tők hanyagságára, akik kényelmi okokból mindig csak annyit rendel­nek az egyes termékekből, amennyi azonnal elfogy. Ezzel természetesen nem azt a látszatot szeretnénk kel­teni, hogy a tejtermékekből eléggé hiányos választékért minden esetben a kereskedelem, vagyis az üzletháló­zat dolgozói a felelősek. Térjünk vissza a belkereskedelmi hálózatból a tejipari üzemekbe, ahol a különböző termékek készülnek. Ar­ról már korábban szóltunk, hogy az utóbbi időszak piaci változásai mi­lyen szerkezeti módosításokat vontak maguk után. Most pedig rövid hely­zetképünkben próbáljunk szétnézni a tejipari üzemek háza táján. A több mint 5400 dolgozó tavalyi tervét kö­zel 4 százalékkal túlteljesítette, s pél­dául a savanyított tejtermékek és italok gyártásában 33 százalékkal termeltek többel a tervezettnél. A tröszt egy dolgozójának teljesítmé­nye az elmúlt évben átlagosan 5000 korona értékkel haladta meg a ko­rábbi esztendők teljesítményét. A ter­melési-gazdasági egység tavalyi ter­vét valamennyi fő mutatót tekintve maradéktalanul teljesítette, s a cél­program teljesítése is sikeresnek mondható. A tejipar visszafogottabb ütemű fej­lődésének egyik fő oka a műszaki­­anyagi bázis alacsony színvonala. A tröszt vezetősége ezért több olyan intézkedést foganatosított, amely el­sősorban az ez irányú továbblépést teszi lehetővé. Több tejipari üzemben ugyanis még mindig elöregedett gép­sorokon, idejétmúlt berendezések se­gítségével készítik az egyes terméke­ket. Az új, korszerű műszaki követel­ményeknek megfelelő gépsorok szé­les körű alkalmazása ugyanis nem­csak a termelés hatékonyságának fo­kozását, hanem a gyorsabb, a köve­telményekhez az eddigieknél rugal­masabb igazodást is lehetővé teszi, jelenleg is számos nehézség abból adódik, hogy a használatban levő gé­pekkel nem lehetséges például a csökkentett mennyiségű sorozatgyár­tás, vagy pedig problémákba ütköznek az üzemek dolgozói a termékfelújítá­si program teljesítése során. Már huzamosabb ideje a kínálatot meghaladó kereslet mutatkozik a csomagolt tejtermékekből, főleg a sajtokból. Ezt a problémát is csak új csomagológépek bevezetésével lehet megfelelően orvosolni. Elismerően kell szólnunk a tejiparban dolgozók szocialista versenyéről és kezdemé­nyezéséről, mivel szerény lehetősé­geik között is számos újítással igye­keznek enyhíteni a felmerülő gon­dokat. Az eredményes üzleti tárgyalások sikereként könyvelhető el, hogy a tröszt két új — évi ezer tonna kapa­citással működő — sajtgyártó gép­sort kezdett üzemeltetni a bratisla­­vai, illetve a kassai (Košice) üzem­ben. Minden valószínűség szerint a közeljövőben már több helyütt meg­jelenik az élelmiszerboltok polcain az említett gépsor segítségével gyár­tott Lučivná elnevezésű sajtkülönle­gesség. Több fogyasztó kifogásolja az egyes termékek négyszögletes műanyag té­gelyekbe való csomagolását, mivel az éles műanyag könnyen kiszakítja, il­letve megsérti a bevásárló táskában elhelyezett többi árufajtát. A tejipar vezetői ezért mielőbb át szeretnének állni a gömbölyített műanyag dobo-A zacskós tej adagolasa zokba való csomagolásra, hogy ezzel orvosolják a közvélemény által bí­rált hiányosságot. Ezen a téren is a legnagyobb akadályt a megfelelő mi­nőségű és teljesítményű csomagoló­gépek hiánya jelenti. Ürömmel vehetjük azonban tudo­másul, hogy több új termék már göm­bölyített csomagolásban kerül az üz­letekbe. A csomagolásnál tartva nem lehet figyelmen kívül hagyni a tej műanyag zacskókba való töltését, mi­vel a gyenge minőségű csomagoló­anyag miatt hatalmas népgazdasági érték megy nap mint nap veszendő­be. Mivel a sokak által javasolt üve­ges tejre való átállás műszaki és nem utolsósorban kapacitásbeli gon­dok miatt lehetetlen, más megoldást kellett keresni. Ennek következtében az úgynevezett duplafóliás csomago­lás mellett döntöttek a szakemberek, amelynek bevezetésével remélhetőleg a jövőben megoldódik az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett tejipari problémája. Az árukészletek és a csomagolás­sal kapcsolatos kérdések tárgyalása után szóljunk a minőségi mutatók teljesítéséről is. A vezérigazgató sza­vai szerint a tejipar területén mö­göttünk van már a mennyiségi terme­lésre való egyoldalú törekvés idő­szaka és elsődleges követelményként a minőség lépett elő. Mivel pedig a tejiparban „élő“, vagyis biológiailag aktív anyaggal dolgoznak, a jobb mi­nőségre való törekvés során megha­tározó fontosságú a mezőgazdasági üzemektől vásárolt alapanyag minő­sége. Ezzel pedig elérkeztünk a belke­reskedelemtől a tejiparon át egészen az alapanyag termelőjéig. A szövet­kezetek és állami gazdaságok dolgo­zóinak — de nemcsak a fejőknek vagy az állatgondozóknak — a munkájától függ ugyanis, hogy mi­lyen minőségű alapanyag kerül fel­dolgozásra a tejipari üzemekben. Fő­leg ebben az első szakaszban van fontos szerepe az emberi tényező­nek, mivel a gyenge minőségű takar­mány, vagy pedig a nem megfelelően megtisztított fejőberendezés eleve ki­zárja a minőségi termék gyártásának lehetőségét. A tejiparra is érvényes, hogy kész terméket, amely minőségi szempontból is teljesen megfelelő, csakis kiváló alapanyagból lehet ké­szíteni. A közeljövőben a mezőgazda­­sági üzemek egyik fontos feladata lesz, hogy biztosítsák a feldolgozás számára a jobb minőségű tejet, mert 1887. január 1-től új, az eddiginél szigorúbb minőségi osztályozás és be­sorolás lép életbe, amely remélhető, leg tisztázza az ilyen jellegű problé­mákat. A tejipar dolgozóinak is van még bőven tennivalójuk. Jól tudják ezt a tröszt vezetői is, akik mindenekelőtt alaposan megszigorították az egyes részlegek, illetve üzemek dolgozói által végzett minőségi ellenőrzést. A napjainkban megalakulásának 20. év­fordulóját ünneplő tröszt valameny­­nyi dolgozójának azt kívánjuk, hogy a „felnőtt korba lépéssel“ mielőbb le tudják küzdeni a viszonylag gyak­ran jelentkező „gyermekbetegsége­ket“. BÁRDOS GYULA A sajt csomagolása S Kádek Gábor (2), és Pavel Matis felvétele BIZTOSÍTANI a folyamatos ellátást Az idei termésbetakaritásoknál feltehetően több mezőgaz­dasági vezető és dolgozó előtt villannak fel a zord tél és a későn érkezett tavasz pillanatképei. Hiszen a kedvezőtlenül alakuló időjárási feltételek bizonyára több helyen befolyá­solják majd negatív értelemben a végelszámolást. Milyen is lehet a helyzet Ilyenkor egy zöldség- és gyü­mölcsfelvásárló üzemben? Mennyire tükröződik a raktár kész­letén az annyiszor emlegetett kedvezőtlen Időjárás? E célból látogattam el a Zelenina nemzeti vállalat szenei ISenec) részlegébe. A raktárba lépve alacsony termetű, ha­tározott tekintetű férfi üdvözölt — Kiss Imre, az üzem ve­zetője. — Ha úgy akarja, először végignézhetünk a raktár készle­tén — adja az ötletet az üzemvezető. Javaslatát örömmel fogadom, s az öreg raktár falai között egy kis szemlélődésre indulunk. — Ez a paprika tulajdonképpen az első leadás az idei ter­mésből. Nem valami sok, s amint látja, a minősége is jól tükrözi a viszonylag korai időpontot — fűzi tovább gondolat­szálait az üzem vezetője. Néhány méterrel tovább csomagolt paradicsom látható. — Ezt nem mi csomagoljuk, tgy küldik nekünk a csoma­­golóból, Brattslavából. Praktikus, de nem éppen ésszerű, mi­vel Így eléggé hamar romlásnak indul az áru. De most még gyorsan elfogy, hiszen ez a paradicsom Is az első hazai ter­mések egyikéből való — magyarázza „vendéglátóm“ — nagy szakértelemmel. Nem is csoda, hogy ennyire érti már a dol­got Kiss Imre. Hiszen — ezt későbbi beszélgetésünk során tudtam meg tőle — már 1952 óta dolgozik a zöldség és a gyümölcs „birodalmában“. Egyszerű munkásként kezdte tevé­kenységét a felvásárlóban, később sofőr, majd raktáros lett. 1985. április 1-től tölti be jelenlegi munkakörét. Miután vé­gigjárjuk a raktár valamennyi részét, az üzemvezető az -iro­dahelyiségbe tessékel. 8 Tudom, hogy már főleg a jelenlegi árufelvásárlás prob­lémái aggasztják Ünöket, de én még a téli készletről szeret­nék hallani néhány szót, — lepem meg riportalanyomat vá­ratlan óhajommal. De a túlzott meglepődés csak látszólagos, hiszen mindössze egy könnyebb sóhajtás, e már adja Is a választ: — Mintegy 800 tonna áru volt a téli készletünk. Persze ez önnek bizonyára nem mond sokat. Tehát egy kissé konkré­tabb leszek. Burgonyából volt a legbőségesebb a készlet, ami megközelítőleg 400 tonnát jelentett. Ezenkívül természetesen más zöldségfélék is voltak a raktárban: sárgarépa, petrezse­lyem, vöröshagyma, zeller. De gyümölcshiányra sem panasz­kodhattunk a téli időszak folyamán. Hiszen például csupán almából mintegy 120 tonna volt a készlet, s ami még örven­­detesebb — az idén volt bőven déligyümölcsből is. Hiszen ennyi narancs, citrom, grapefruit, banán már régen nem volt a raktárunkban. 0 A téli raktározási időszak április végén lezárult. Kez­detét vette a korai áru előtérbe kerülése. Hogyan értékelné a kora tavaszi felvásárlási időszakot? — Nem fogja elhinni: Jónak tartom mind az áru meny­­nyiségét, mind pedig a minőséget egyaránt. Ezen a tényen mi is nagyon meglepődtünk. Hiszen tartottunk attól, hogy a váratlanul kemény téli időjárás következményeit raktárunk is megsínyli majd. Ez szerencsére nem így történt. Persze né­mi késés, lemaradás azért volt. Ez mintegy 10—12 napra te­hető, de azóta állandóan kaptuk, illetve kapjuk a korai árut — korai retket, fejes salátát, új hagymát, karalábét, sőt a minap megérkeztek az első szállítmányok paprikából és pa­radicsomból is. Most pedig már egyre jobban bízunk abban. hogy a kedvezőre fordult időjárás állandósul, aminek követ­keztében a zöldségfélék mellett remélhetőleg a korái gyü­mölcsökből Is bővül az ellátás. 8 A nyári időszakra még alaposabban fel kellett készül­niük, hiszen a szenei Napfényes tavak az ország valamennyi részéről, sőt külföldről is számos turistát vonzzanak a vá­rosba. Önök számára is mindez bizonyos többletmunkát je­lent. Miben nyilvánul ez meg? — Üzemrészlegünk 15 zöldség- és gyümölcsüzletet lát el' nap mint nap áruval. Ezek közül 5 üzlet van Szencen, a többi pedig a környező falvakban és községekben. Ezenkívül a Jednota Fogyasztási Szövetkezet számos- vendéglátó üzeme részére szállítunk árut. S a nyári „pluszmunka“? Számunkra ez további négy- üzlet ellátását jelenti Szencen — természe­tesen -a Napfényes tavaknál. Reméljük, ezáltal kellőképpen biztosítjuk a városunkban üdülőknek is a megfelelő gyü­mölcs- és zöldségellátást. Az üzemvezető nagy megelégedéssel szólt a mindössze 30 tagú munkaközösségről, melynek túlnyomó részét idősebb asszonyok alkotják. Kiemelte a dolgozók áldozatkészségét és becsületes munkavégzését. Tőle tudtam meg azt is, hogy az üzemben két szocialista brigád működik — mindkettő hat­hat taggal. Az egyik brigád már régebben alakult. Ennek tagjai már 1982 óta a megtisztelő cím arany fokozatúnak a viselői, míg a „fiatalabb“ brigád jelenleg a bronz fokozatot mondhatja magáénak. Munkavégzésükről már többször szól­tak elismeréssel. Bízunk abban, hogy e becsületes, szerény kollektíva az idei nyárra is jól felkészült. S ebben az esetben a Szencen üdü­lők bizonyára elismerően szólnak majd e város zöldség- és gyümölcsellátásáról is. SUSLA BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents