Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-22 / 25. szám

1985. június 22.

.SZABAti ÍÖLDMOVÉS

TT

Tavaly a szlovákiai mezőgazdasági üzemek a korábbi évhez viszonyítva több mint 73 millió liter tejjel többet termeltek, ezzel ellentétben a tej iránti fogyasztói kereslet jelentős mértékben — pontosabban 16 millió literrel — csökkent. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a Tejipari Tröszt termelési-gazdasági egység vezetőinek és dolgozóinak elsődleges feladata a piaci kereslethez való igazodás volt. Főleg a legkeresettebb, s valljuk be. hogy az üzletekből gyakrak hiányzó tejtermékek skáláját igyekeznek az utóbbi időszakban jelentős mértékben gazdagítani. Amint azt Szabó Sándor, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatásában elmondotta, nem kis akadályokba ütköznek a korszerűsítési és termékfelújítási program keretében.

Ha az idén jubiláló — fennállásátesz jót, ha 2—3 órát az áru az utcán, az üzletek előtt áll.

A szállítás meggyorsítása és főleg korszerűsítése terén néhány városban, illetve községben már viszonylag szép eredményeket érnek el, s a szállítás időpontját, a nyitvatartás, valamint a kereslet szerint rugalmasan módosítják. Ennek a módszernek széles körű alkalmazása azonban az üzlethálózat korszerűsítését igényli, mivel bevezetése csak azokon a helyeken lehetséges, ahol megfelelő kapacitású hűtőszekrények vannak. A kisebb élelmiszerüzletek, mindenekelőtt a korszerűtlen tejcsarnokok gyenge műszaki színvonala, a hűtőpultok hiánya képezi ezen a téren az egyik legnagyobb akadályt, s állítja a tejipari vezetőket főleg ilyenkor a nyári időszakban bonyolult feladatok elé.

A vaj szállításra kész

nak 20. évfordulóját ünnepid — tröszt tavalyi eredményeit nézzük, több érdekes dologra, illetve adatra lehetünk figyelmesek. Szinte valamenynyi előirányzott tervmutatót alaposan túlteljesítették a tröszt dolgozói, hiszen átlagosan több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiségű árut termeltek, mint az azt megelőző esztendőben.

Vajból például több mint 1400, sajtból 1600, túróból pedig 1300 tonnával gyártottak többet. A tejipar vezetői tudatában vannak, hogy nem mindenütt sikerült az elképzeléseket teljes mértékben valóra váltaniuk. Az objektivitás úgy kívánja, hogy a felmerülő nehézségek okait széles körben vizsgáljuk meg, hár az egyes tejipari termékek hiányát követően általában hajlamosak vagyunk mindent a tejipar dolgozóinak a hibájául felróni.

Az utóbbi időszakban a tejtermékek közül mindenekelőtt a sajtok és a savanyított termékek és italok iránt nőtt meg ugrásszerűen a kereslet. Ezért a tejipar dolgozói jelenleg is fokozzák az említett termékek gyártásának ütemét és gazdagabb választék biztosításán fáradoznak. Az, bogy az élelmiszerüzletekben főleg a délutáni órákban nincs elegendő tej és különböző tejtermék, legtöbbször nem a termelők, illetve a gyártók, hanem elsősorban a forgalmazók és árusítók hibája. Már több ízben képezte bírálat tárgyát az áru hajnali szállítása, amely egyrészt lehetőséget nyújt annak megdézsmálására, másrészt pedig az ellenőrzés hiányát követően több nehézséget okoz. Nem beszélve arról, hogy a tej és a különböző termékek minőségének sem

Ha már az üzleteknél tartunk, az üzletvezetők és elárusítók felelősségét sem lehet figyelmen kívül hagyni. Sajnos még mindig viszonylag elég gyakran előfordul, hogy az elárusítók az olyan termékekből sem rendelnek eleget, amelyeknek tartóssági ideje meghaladja például a 21— 28 napot. Itt elsősorban az úgynevezett kemény sajtokra és hasonló termékekre gondolunk. Az ellenőrzések alkalmával olyan esetek is előfordulnak, amikor fény derül az üzletvezetők hanyagságára, akik kényelmi okokból mindig csak annyit rendelnek az egyes termékekből, amennyi azonnal elfogy. Ezzel természetesen nem azt a látszatot szeretnénk kelteni, hogy a tejtermékekből eléggé hiányos választékért minden esetben a kereskedelem, vagyis az üzlethálózat dolgozói a felelősek.

Térjünk vissza a belkereskedelmi hálózatból a tejipari üzemekbe, ahol a különböző termékek készülnek. Arról már korábban szóltunk, hogy az utóbbi időszak piaci változásai milyen szerkezeti módosításokat vontak maguk után. Most pedig rövid helyzetképünkben próbáljunk szétnézni a tejipari üzemek háza táján. A több mint 5400 dolgozó tavalyi tervét közel 4 százalékkal túlteljesítette, s például a savanyított tejtermékek és italok gyártásában 33 százalékkal termeltek többel a tervezettnél. A tröszt egy dolgozójának teljesítménye az elmúlt évben átlagosan 5000 korona értékkel haladta meg a korábbi esztendők teljesítményét. A termelési-gazdasági egység tavalyi tervét valamennyi fő mutatót tekintve maradéktalanul teljesítette, s a célprogram teljesítése is sikeresnek mondható.

A tejipar visszafogottabb ütemű fejlődésének egyik fő oka a műszakianyagi bázis alacsony színvonala. A tröszt vezetősége ezért több olyan intézkedést foganatosított, amely elsősorban az ez irányú továbblépést teszi lehetővé. Több tejipari üzemben ugyanis még mindig elöregedett gépsorokon, idejétmúlt berendezések segítségével készítik az egyes termékeket. Az új, korszerű műszaki követelményeknek megfelelő gépsorok széles körű alkalmazása ugyanis nemcsak a termelés hatékonyságának fokozását, hanem a gyorsabb, a követelményekhez az eddigieknél rugalmasabb igazodást is lehetővé teszi, jelenleg is számos nehézség abból adódik, hogy a használatban levő gépekkel nem lehetséges például a csökkentett mennyiségű sorozatgyártás, vagy pedig problémákba ütköznek az üzemek dolgozói a termékfelújítási program teljesítése során.

Már huzamosabb ideje a kínálatot meghaladó kereslet mutatkozik a csomagolt tejtermékekből, főleg a sajtokból. Ezt a problémát is csak új csomagológépek bevezetésével lehet megfelelően orvosolni. Elismerően kell szólnunk a tejiparban dolgozók szocialista versenyéről és kezdeményezéséről, mivel szerény lehetőségeik között is számos újítással igyekeznek enyhíteni a felmerülő gondokat.

Az eredményes üzleti tárgyalások sikereként könyvelhető el, hogy a tröszt két új — évi ezer tonna kapacitással működő — sajtgyártó gépsort kezdett üzemeltetni a bratislavai, illetve a kassai (Košice) üzemben. Minden valószínűség szerint a közeljövőben már több helyütt megjelenik az élelmiszerboltok polcain az említett gépsor segítségével gyártott Lučivná elnevezésű sajtkülönlegesség.

Több fogyasztó kifogásolja az egyes termékek négyszögletes műanyag tégelyekbe való csomagolását, mivel az éles műanyag könnyen kiszakítja, illetve megsérti a bevásárló táskában elhelyezett többi árufajtát. A tejipar vezetői ezért mielőbb át szeretnének állni a gömbölyített műanyag dobo-A zacskós tej adagolasa

zokba való csomagolásra, hogy ezzel orvosolják a közvélemény által bírált hiányosságot. Ezen a téren is a legnagyobb akadályt a megfelelő minőségű és teljesítményű csomagológépek hiánya jelenti.

Ürömmel vehetjük azonban tudomásul, hogy több új termék már gömbölyített csomagolásban kerül az üzletekbe. A csomagolásnál tartva nem lehet figyelmen kívül hagyni a tej műanyag zacskókba való töltését, mivel a gyenge minőségű csomagolóanyag miatt hatalmas népgazdasági érték megy nap mint nap veszendőbe. Mivel a sokak által javasolt üveges tejre való átállás műszaki és nem utolsósorban kapacitásbeli gondok miatt lehetetlen, más megoldást kellett keresni. Ennek következtében az úgynevezett duplafóliás csomagolás mellett döntöttek a szakemberek, amelynek bevezetésével remélhetőleg a jövőben megoldódik az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett tejipari problémája.

Az árukészletek és a csomagolással kapcsolatos kérdések tárgyalása után szóljunk a minőségi mutatók teljesítéséről is. A vezérigazgató szavai szerint a tejipar területén mögöttünk van már a mennyiségi termelésre való egyoldalú törekvés időszaka és elsődleges követelményként a minőség lépett elő. Mivel pedig a tejiparban „élő“, vagyis biológiailag aktív anyaggal dolgoznak, a jobb minőségre való törekvés során meghatározó fontosságú a mezőgazdasági üzemektől vásárolt alapanyag minősége.

Ezzel pedig elérkeztünk a belkereskedelemtől a tejiparon át egészen az alapanyag termelőjéig. A szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak — de nemcsak a fejőknek vagy az állatgondozóknak — a munkájától függ ugyanis, hogy milyen minőségű alapanyag kerül feldolgozásra a tejipari üzemekben. Főleg ebben az első szakaszban van fontos szerepe az emberi tényezőnek, mivel a gyenge minőségű takarmány, vagy pedig a nem megfelelően megtisztított fejőberendezés eleve kizárja a minőségi termék gyártásának lehetőségét. A tejiparra is érvényes, hogy kész terméket, amely minőségi szempontból is teljesen megfelelő, csakis kiváló alapanyagból lehet készíteni. A közeljövőben a mezőgazdasági üzemek egyik fontos feladata lesz, hogy biztosítsák a feldolgozás számára a jobb minőségű tejet, mert 1887. január 1-től új, az eddiginél szigorúbb minőségi osztályozás és besorolás lép életbe, amely remélhető, leg tisztázza az ilyen jellegű problémákat.

A tejipar dolgozóinak is van még bőven tennivalójuk. Jól tudják ezt a tröszt vezetői is, akik mindenekelőtt alaposan megszigorították az egyes részlegek, illetve üzemek dolgozói által végzett minőségi ellenőrzést. A napjainkban megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő tröszt valamenynyi dolgozójának azt kívánjuk, hogy a „felnőtt korba lépéssel“ mielőbb le tudják küzdeni a viszonylag gyakran jelentkező „gyermekbetegségeket“.

BÁRDOS GYULA

A sajt csomagolása S Kádek Gábor (2), és Pavel Matis felvétele

BIZTOSÍTANI a folyamatos ellátást

Az idei termésbetakaritásoknál feltehetően több mezőgazdasági vezető és dolgozó előtt villannak fel a zord tél és a későn érkezett tavasz pillanatképei. Hiszen a kedvezőtlenül alakuló időjárási feltételek bizonyára több helyen befolyásolják majd negatív értelemben a végelszámolást.

Milyen is lehet a helyzet Ilyenkor egy zöldség- és gyümölcsfelvásárló üzemben? Mennyire tükröződik a raktár készletén az annyiszor emlegetett kedvezőtlen Időjárás?

E célból látogattam el a Zelenina nemzeti vállalat szenei ISenec) részlegébe. A raktárba lépve alacsony termetű, határozott tekintetű férfi üdvözölt — Kiss Imre, az üzem vezetője.

— Ha úgy akarja, először végignézhetünk a raktár készletén — adja az ötletet az üzemvezető.

Javaslatát örömmel fogadom, s az öreg raktár falai között egy kis szemlélődésre indulunk.

— Ez a paprika tulajdonképpen az első leadás az idei termésből. Nem valami sok, s amint látja, a minősége is jól tükrözi a viszonylag korai időpontot — fűzi tovább gondolatszálait az üzem vezetője. Néhány méterrel tovább csomagolt paradicsom látható.

— Ezt nem mi csomagoljuk, tgy küldik nekünk a csomagolóból, Brattslavából. Praktikus, de nem éppen ésszerű, mivel Így eléggé hamar romlásnak indul az áru. De most még gyorsan elfogy, hiszen ez a paradicsom Is az első hazai termések egyikéből való — magyarázza „vendéglátóm“ — nagy szakértelemmel. Nem is csoda, hogy ennyire érti már a dolgot Kiss Imre. Hiszen — ezt későbbi beszélgetésünk során tudtam meg tőle — már 1952 óta dolgozik a zöldség és a gyümölcs „birodalmában“. Egyszerű munkásként kezdte tevékenységét a felvásárlóban, később sofőr, majd raktáros lett. 1985. április 1-től tölti be jelenlegi munkakörét. Miután végigjárjuk a raktár valamennyi részét, az üzemvezető az -irodahelyiségbe tessékel.

8 Tudom, hogy már főleg a jelenlegi árufelvásárlás problémái aggasztják Ünöket, de én még a téli készletről szeretnék hallani néhány szót, — lepem meg riportalanyomat váratlan óhajommal. De a túlzott meglepődés csak látszólagos, hiszen mindössze egy könnyebb sóhajtás, e már adja Is a választ:

— Mintegy 800 tonna áru volt a téli készletünk. Persze ez önnek bizonyára nem mond sokat. Tehát egy kissé konkrétabb leszek. Burgonyából volt a legbőségesebb a készlet, ami megközelítőleg 400 tonnát jelentett. Ezenkívül természetesen más zöldségfélék is voltak a raktárban: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma, zeller. De gyümölcshiányra sem panaszkodhattunk a téli időszak folyamán. Hiszen például csupán almából mintegy 120 tonna volt a készlet, s ami még örvendetesebb — az idén volt bőven déligyümölcsből is. Hiszen ennyi narancs, citrom, grapefruit, banán már régen nem volt a raktárunkban.

0 A téli raktározási időszak április végén lezárult. Kezdetét vette a korai áru előtérbe kerülése. Hogyan értékelné a kora tavaszi felvásárlási időszakot?

— Nem fogja elhinni: Jónak tartom mind az áru menynyiségét, mind pedig a minőséget egyaránt. Ezen a tényen mi is nagyon meglepődtünk. Hiszen tartottunk attól, hogy a váratlanul kemény téli időjárás következményeit raktárunk is megsínyli majd. Ez szerencsére nem így történt. Persze némi késés, lemaradás azért volt. Ez mintegy 10—12 napra tehető, de azóta állandóan kaptuk, illetve kapjuk a korai árut — korai retket, fejes salátát, új hagymát, karalábét, sőt a minap megérkeztek az első szállítmányok paprikából és paradicsomból is. Most pedig már egyre jobban bízunk abban.

hogy a kedvezőre fordult időjárás állandósul, aminek következtében a zöldségfélék mellett remélhetőleg a korái gyümölcsökből Is bővül az ellátás.

8 A nyári időszakra még alaposabban fel kellett készülniük, hiszen a szenei Napfényes tavak az ország valamennyi részéről, sőt külföldről is számos turistát vonzzanak a városba. Önök számára is mindez bizonyos többletmunkát jelent. Miben nyilvánul ez meg?

— Üzemrészlegünk 15 zöldség- és gyümölcsüzletet lát el' nap mint nap áruval. Ezek közül 5 üzlet van Szencen, a többi pedig a környező falvakban és községekben. Ezenkívül a Jednota Fogyasztási Szövetkezet számos- vendéglátó üzeme részére szállítunk árut. S a nyári „pluszmunka“? Számunkra ez további négy- üzlet ellátását jelenti Szencen — természetesen -a Napfényes tavaknál. Reméljük, ezáltal kellőképpen biztosítjuk a városunkban üdülőknek is a megfelelő gyümölcs- és zöldségellátást.

Az üzemvezető nagy megelégedéssel szólt a mindössze 30 tagú munkaközösségről, melynek túlnyomó részét idősebb asszonyok alkotják. Kiemelte a dolgozók áldozatkészségét és becsületes munkavégzését. Tőle tudtam meg azt is, hogy az üzemben két szocialista brigád működik — mindkettő hathat taggal. Az egyik brigád már régebben alakult. Ennek tagjai már 1982 óta a megtisztelő cím arany fokozatúnak a viselői, míg a „fiatalabb“ brigád jelenleg a bronz fokozatot mondhatja magáénak. Munkavégzésükről már többször szóltak elismeréssel.

Bízunk abban, hogy e becsületes, szerény kollektíva az idei nyárra is jól felkészült. S ebben az esetben a Szencen üdülők bizonyára elismerően szólnak majd e város zöldség- és gyümölcsellátásáról is. SUSLA BÉLA