Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-22 / 25. szám

FÍBEN-FÁBAN ORVOSSÁG A porcikák 71 porcikák földre fekvő, ap­ró növények. Az egyéves vagy évelő kopasz porcika a száraz és a nedves területeket egy for mán kedveli. Elágazó, földhöz simuló szára kopasz, csak he­lyenként találunk rajta apró, keresztben átellenes állású le­vélkéket. Az egy kétéves vagy évelő borzas porcika dúsan ágas, szőrös, szürkészöld nö­vény. Elter jediebb, tehát is­mertebb is. Kedveli az utak mentét, az elfekvő, homokos területeket, a mezüket és a ro­mos zugokat. ■ Mindkét faj drogot szolgál­tat. A virágzó szárakat kell gyűjteni. Hu lemostuk róla a homokot és a port, vékony ré­tegben elterítve, jól szellőző helyiségben Igyekezzünk gyor san megszárítani. Ajánlatos Tíz éve próbált védőszerek A következőkben — a Kerté­szet és Szőlészet nyomén — egy olyan magyarországi kör­nyezetvédelmi szakmérnök és tanár bevált receptjeit közöl­jük, aki egy évtizede műveli kertjét biológiai módszerekkel. Paradicsomba jtáshul készült permetlé. Távoltartja a káposz­talegyeket a rajzás, illetve a káposztalepkéket peterakás ide­jén. Két maréknyi (körülbelül 400 gramm) zöld paradicsomhaj­tást apróra vágunk (tanácsos előtte gumikesztyűt húzni, mert különben a nedve megfogja a kezünket), s azt 5 liter eső­vízben 2—3 óráig áztatjuk, majd leszűrjük. Ezzel az ol­dattal permetezzük a káposz­tát a rajzás vagy peterakás idején kétnaponként. Bodzahajtás-főzet. A bodza­hajtásokból (fekete bodza = többször megforgatni, mert könnyen penészedbe. A nyert drog qórcsoltló, nyug­tató, vizeletha/tó, vese és húgy­hólyag fertőtlenítő hatású. Teá­ja mellékgyógyszerként minden olyan betegségnél felhasznál­ható, ahol ki kell hajlani м vi-' z et a szervezetből jlábak, háj j. Vizelethajtó hatása petrezse lyemgyökér és tövises iglice gyökér hozzáadásával fokozha­tó. Enyhe vese és húgyhólyag gyulladás esetén medoeszölu levelével keverve ajánlatos használni (fertőtlenítő hatásj. Az epekövektől vagy epehó­lyag-gyulladásban szenvedők­nek is javasolják a porcikák használatát. A drogból főzéssel készítjük a teát (egy leáskanálnyi drog­ra egy csésze viz/, s hogy job­ban kilúgozódjanak a ható­anyagok, a vízbe egy csipet szódabikarbónát is kell tenni. A csehszlovák gyógyszerkönyv napi 1,5 gramm porcika hasz­nálatát engedélyezi. Más mód­szer: 3 kanál drogot kimérünk, a felét 1 csésze vízben 8 órán át áztatjuk, a másik felét u­­gyancsak egy csésze vízben megfőzzük. A két kivonatot összekeverjük és azt másna­ponként fogyasztjuk. A száraz drogból tiszta szesz segítségével is kivonhatjuk' a hasznos anyagokat. 20 gramm száraz porcikát 1 dl 60 száza­lékos szeszben, sötét helyiség­ben 10 napon át áztatunk, le­szűrjük és a nyert kivonatból naponta két alkalommal 10—20 cseppet fogyaszthatunk. Mérgezéstől vagy egyéb ká­ros mellékhatástól tartós hasz­nálat esetén sem kell tartani, amennyiben megtartjuk a java­solt adagokat. Dr. Nagy Géza Sambucus nigra, földi vagy gyalog bodza = S. ebulus) ké­szített főzet elpusztítja a ká­posztalepke hernyóit. Egy nagy marék (400 gramm) bodzahajtást apróra vágunk és 10 liter esővízben, vasüstben 20—30 percig forraljuk, amíg a főzet fekete színű nem lesz. A kihűlt főzetet 10 liter eső­vízzel hígítjuk-és rózsás öntö­zőkannával megöntözzük azo­kat a növényeket, amelyeken hernyót észlelünk. Üröm- vagy tárkiinykivunat. A káposzta és a répnféléket gyakran támadják a földibol­hák. Ezek nem bírják az üröm, a tárkony illatát, permetlevé­­től elmenekülnek. 500 gramm friss ürömfű (fe­hér üröm = Artemisia absint­hium. vagy fekete üröm = A. vulgaris) föld feletti virágos szárát vagy tárkonyszárátá (A. dracunculis) vagy 100—200 gramm szárítottat feldarabo­lunk. Ezután 5 liter esővízben 2—3 óráig áztatjuk, majd 20— 30 percig lassú tűzön főzzük. A törzsoldatot 5 liter esővízzel hígítjuk és ezzel permetezzük a védelemre szoruló növényein­ket. Kamilla-kivonat. Az orvosi Hajtatott salátauborka lugasszerű támrendszeren Fotó; —bor * 1 Mészvíz, timsó és egyebek Befőzéskor a gyorsan puliit részt óvatosan lefejtjük. Az ló, lágyuló gyümölcsükhöz va- üledéket sem kell eldobni, hi­­lamilyen keményítő, állomány- szén újabb fél kiló oltott mész javító anyagot kell adni, hogy hozzáadása után több ízben is a télire elrakott termék meg- felhasználható további 10 liter őrizze kívánatos külalakját, mészvíz előállítására. darabosságát. Hogy mégis mi­lyen anyagok jöhetnek számí­tásba? Hát mindenekelőtt a mészvíz. Ez a legismertebb szí lárdító anyagunk. Ügy készül, hogy 10 liter vízben feloldunk 1 kg oltott meszet, az oldatot jól felkeverjük, majd tíz órán át tartó ülepítés után a tiszta székfűből készült kivonattal védekezhetünk a zöld levél­te tvek ellen. 300 gramm friss orvosi szék­fű (kamilla) virágos, leveles szárát, vagy 100 gramm virá­got 3 liter esővízben 12 óráig áztatunk. Az áztatás előtt a friss növényt felaprítjuk, a szá­rított virágot pedig szétmor­zsoljuk. Megfelelő áztatás után a tömény oldatot szűrjük. 1 li­ter törzsoldathoz 4 liter esővi­zet és 40 gramm káliszappant adunk, s ezzel a keverékkel permetezünk. Bodzavirág-főzet. A fekete­vagy gyalogbodza virágából készült főzet permetleve elűzi a máktokburkókat. 500 gramm friss bodzavirá­got vagy 150 —200 gramm szá­rított virágot apróra vágunk, szétmorzsoljuk és 3 liter eső­vízben 30 percig főzzük. Kihű­lés után leszűrjük, így kapjuk a törzsoldatot. A törzsoldat minden literéhez egy liter eső­vizet adunk és ezzel permetez­zük meg a nyíló mákvirágokat. Ha a virágzás elhúzódi, vagy az eső lemossa a pennetlevet, akkor a kezelést ismételjük meg. A beporzást végző méltek­­re a szer ártalmatlan! A mészvíz általában befőt­tek vagy cukrozott gyümölcsök készítésekor használatos. A kéz­zel vagy forrázással — esetleg vegyi úton szódabikarbóna fel­használásával — meghámozott és kimagozott gyümölcsöt 15— 20 percig kell ntészvízben áz­tatni. A kezelt gyümölcsöt áramló vízben alaposan leöb­lítve lehet poharakba rakni. Igen jú sejtszilárdító hatása van a tinisónak is (nem a bo­rotválkozási timsóról van szó I, ezért a lágy húsú gyümölcsök és némely zöldségfélék befőzé­sekor ez is felhasználható. Mindenekelőtt a dinnyebefőtt, az uborka és a paprika eltevé­­sekor ajánlatos használni, mert ezek a termények a nélkülöz­hetetlen hőkezelés hatására rendszerint megpuhulnak. Egy kiló zöldség vagy gyümölcs darabosságának megőrzéséhez 1—2 gramm timsót célszerű használni. Túladagolni nem ta­nácsos. mert a kelleténél több timsó fanyar ízt ad a tartósí­tott termékeknek. A timsó víz­ben jól oldódik. Más esetekben — főleg a kezdő gazdasszonyoknak — a tartósításhoz előkészített ter­mény elszínezndés, bámulása okoz gondot. Ennek megeluzé­­zésére a felönlólébe, az öblítő­­vágy előfőző vízbe, esetleg a hnzalónldatba citromsavat (1 kilogramm gyümölcsre 0,5—2,0 gramm), aszkorbinsavat (1 kg gyümölcsre 11.1—1,0 gramm) vagy borkősavat (1 kg gyü­mölcsre 0,5—2,0 gramm) tehe­tünk. Az aszkorbinsav nem más mint C vitamin, tehát a gyümölcshús bámulását a gyógyszertárban kapható C-vi­­tamin-tabletta segítségével is megakadályozhatjuk. |ká) Aki a virágot szereti. .. Fotó: —bor A finom vegyes befőtt többféle gyümölcsből készül. Az a különlegessége, hogy kora tavasztól késő őszig folyamatosan tesszük el az éró gyümölcsöt. Mégpedig igen egyszerű módon, ami szintén lényeges dolog. A nem teljesen érett, de szépen kifejlett, jellegzetes ízű és aromájú, ép és egész­séges gyümölcsöt a szoká­sos módon készítjük elő j mosás, válogatás, szár és mageltáuolitás, esetleg da­rabolás/. A vegyes befőtt részére nagyobb edényt, legalább ötliteres üveget vá­lasszunk. Öntsünk bele egy liter finom rumot, majd ré­tegezőé azonos mennyiségű gyümölcsöt és cukrot rak­hatunk bele. A felső réteg mindig cukor legyen, s az üveget mindig gondosan kössük le kél réteg celofán­nal vagy celofánnal és per­­yamenpapírral. (El) * Falun és városon egy­aránt lehet jól és ered­ményesen kertészkedni. Valahogy így fogalmazhatnánk meg a Szlovákiai Keitészkedők Szövetsége Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága minapi ta­nácskozásának mottóját. A ta­nácskozáson egyetlen napiren­di ponl szerepelt: a kertbarát­­mozgalom helyzetének és fej­lesztési lehetőségeinek felnié-A lehetőség adott rése. különös tekintettel a XVI. pártkongresszus, illetve a CSKP Kit 4. és 11. ülésének határo zalaira. A statisztikai adatok szerint a járás lakosságának nagyobb hányada kertes családi házban él, tehát adott a lehetőség a kedvtelésszerű, illetve áruter­melő ház'táji kertészkedés fel­lendítéséhez. És igény is mu­tatkozik Iránta, hiszen nemrég a járási pártbizottság tanács­kozásán is megállapítást nyert, hogy a közellátás javítása, a piaci árukínálat gazdagítása céljábél a kertészkedük szor­goskodására és kezdeményezé­sére legalább olyan szükség van, mint a húst, tejet, tojást, ■nézet stb. kínáló állattartók és méhészek tevékenységére. Még csak a kezdetnél tartunk, de máris jó nyugtázni, hogy a járás kertészkedői a múlt év­ben csaknem egy millió koro­na értékben szállítottak külön­féle termékeket a felvásárló szervezeteknek. A legutóbbi pártkongresszus óla ebben a járásban négysze­resére nőtt a szervezett ker­­lészkedők száma. A korábbi parlagokon létesített kerttele­peken napjainkban 2225, a há­zikertekben pedig 310 fő ker­tészkedik. A mozgalom fejlesz­tési lehetőségeknek és tartalé­koknak sincsen híján, hiszen a járásban még ma is sok a par­lagföld, illetve a korszerű gé­pek részére megközelíthetetlen földterület. A mozgalom jövője szempont­jából ígéretes jelenség, hogy a fejlesztési lehetőségek egyre tökéletesebb kihasználását- ú­­jabb és újabb intézmények, szervezetek és szolgáltató vál­lalatok támogatják. Jó részt ennek köszönhető, hogy ha nem is látványos gyorsaság­gal, de javul a szakboltok el­látottsága, egyre több műtrá­gyát, vetőmagot és ültetőanya­got, fóliát, korszerű kerti szer­számot és kistraktort kapnak a kertészkedők. Mindez, akárcsak a fizetett jb-titkári funkció, komolyan hozzájárulhat a Rozsnyói járás kertbarátmozgalmának tervsze­rű fejlesztéséhez. (ki) Féfgesedik a sárgarépája? Ha igen, akkor ne sokat te­ketóriázzon, hanem áztasson be egy marékra valót a para­dicsom kitördel! hónaljba jlá­­saiból és a leszűrt oldattal alaposan locsolja meg a sár­garépát. Hosszú ideig nekem is gon­dot okozott, hogy a sárgarépát minden évben meglepték és szinte teljesen tönkretették a férgek. A megrágott, össze­vissza furkált gyökerek csú­nyák és gusztustalanok voltak, ráadásul nagyon korán megfá­­sadtak. Hiába vetettem minden évben máshová, hiába válasz­tottam a legkülönfélébb előve­­teményekel, ez az eredményen mit sem változtatót!. Már-már úgy voltam, hogy kövefem a szomszédok példáját és vagy minimumra csökkentem vagy teljesen beszüntetem a sárga­répa-termesztést, amikor rá­bukkantam a megoldásra. A paradicsom nemkívánatos oldalhajtásainak eltávolítása­kor felfigyeltem a növény jel­legzetes szagára (korábbi szo­kásomtól eltérően, ezúttal kesz­tyű nélkül dolgoztam). És hir­telen eszembe jutott, hogy inennyit beszélnek újabban a biológiai kertművelésről meg a növényi kivonatok előnyéről. Hátha tényleg van benne va­lami, gondoltam, s már aprí­tottam is a zsenge hajtásokat, hogy edénybe téve, vízben ki­lúgozzam belőlük a különle­ges anyagot. A kannát napos helyre állítottam s őt nap múl­va, amikor a keverék erjedni kezdett, leszűrtem a jellegze­tes bűzt árasztó fnlyadékot. Öntözőkannával locsoltam meg a sárgarépát (ekkor 7 cm ma gas volt a növényzet lombja). Másnap kiderült, hugy elég tö­mény lehetett az uldat, mert itt-ott megperzselte a növény­zetet. Később már 1:1 arány­ban hígítva használtam a fo­lyadékot, és állítom, hogy na­gyon jól bevált. A kezelést 14 naponként szoktam megismé­telni s így vegyszer használata nélkül is sikerült incgévnum a sárgarépát a férgesedéstől. Sőt! A petrezselyem zöldjét káro­­siító pockukat is sikerült el­riasztanom a kertből a paradi­csom hajtásainak áztatásával nyert lével. B r a b e c V.

Next

/
Thumbnails
Contents