Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-22 / 25. szám
S98S. június 22. .SZABAD FÖLDMŰVES A vliaglír tudományos kutstasa 'Ä Szojuz T-13 űrhajó, amelyet a világűr kutatásának programjával összhangban június 6-án bocsátottak fel a Szovjetunióban, eredményesen végzi munkáját. Az űrhajót kéttagú legénység irányítja. Vlagyimir Dzsanyibekov ezredes, az űrhajó parancsnoka, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Szovjetunió űrhajós repülője és Viktor Szavinih fedélzeti mérnök, a Szovjetunió Hőse, a Szovjetunió űrhajós repülője. Vlagyimir Dzsanyibekov az 1978—1984 es években négy űrrepülésen vett részt. Parancsnoka volt azoknak a legénységeknek, amelyek meglátogatták a Szaljut-6 és Szaljut-7 tudományos űrállomásokat, közöttük két nemzetközi legénységnek, amelynek tagja mongol, illetve francai űrhajós volt. Viktor Szavinih 1978-ban vált az űrhajósok csoportjának tagjává, 1981-ben a Szaljut-8 űrállomás fedélzeti mérnökeként részt vett a 75 napig tartó űrrepülésen. A Szojuz T-13 űrhajó útjának programja feltételezi, hogy közös munkát végez a Szaljut-7 tudományos űrállo-A Vega-1 és a Vega-2 útja Június 11-én új korszak kezdődött h Vénusz kutatásának történetében: a bolygó északi szélességének 7. foka 11. perce, és hosszúságának 177. foka 48. perce metszéspontjában, a Sellő síkságon sikeresen leszállt a Vega-1 szovjet űrszonda leszállóegysége. Az Esthajnalcsillag felszínén az egység egy sor tudományos kísérletet végzett el, és a kapott adatokat a Vega-1 űrszonda segítségével rádiókapcsolat útján eljuttatta a Földre. Mintegy 500 millió kilométernyi út megtétele után vasárnap vált el a Vega-l-től a leszállóegység. Kedden ez az egység további két részre oszlott: kivált belőle egy, a Vénusz légkörének megfigyelésére szolgáló szonda. A szonda külső burkát a szétválás után héliummal töltötték fel, majd az egység 54 kilométeres magasságban a Vénusz felszínétől megkezdte a bolygó légkörének vizsgálatát. Ehhez megfelelő berendezésekkel, a kapott adatok továbbítására mással, amely már három éve kering Föld körüli pályáján. A purogramban meghatározott feladatok teijesitése közé tartozott a Szaljut-7 űrállomás fedélzeti rendszereinek és berendezéseinek üzembe helyezése. Ellenőrizték a fedélzeti rendszerek, az áramellátás, az i:ányítópultok, elektromus vezetékek, berendezések és műszerek állapotát és elvégezték a szükséges karbantartó munkákat. Az űrhajósok utántöltötték az űrállomás áramszolgáltató rendszerének vegyi forrásait, ellenőrizték a napelemek működését és végrehajtották a szükséges méréseket. Az űrhajósok ugyancsak megkezdték a legénység életfunkcióit biztosító rendszerek üzembe helyezését. A fedélzeti elektromos hálózatba bekötötték a levegő-regenerátorokat, a káros keverékeket elnyelő berendezéseket és az ételmelegítőt. Lapzártakor kapott jelentések szerint egészségesen, jó közérzettel tovább folytatják tudományos megfigyeléseiket, kutatómunkájukat. pedig rádióval van felszerelve. A le szállóegység süllyedésének ideje alatt a Vénusz felhőrétegét vizsgálta, valamint atmoszférájának fizikai tulajdonságait és kémiai összetételét. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a leszállóegység és a légkört vizsgáló szonda műszerei és berendezései kifogástalanul működnek. A Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetében megkezdődött a kapott adatok feldolgozása. Ugyancsak vették a Vega-1 egységeinek információit a Vénusz-Halley üstökös elnevezésű programban részt vevő más országok rádióteleszkópjai is. A programban a Vénusz, illetve a Halley üstökös irányába indított másik űrszonda, a Vega-2 június 15-én érkezett a Vénusz közelébe. A Vénusz kutatására szolgáló egységek leválása után mindkét űrszonda folytatja útját a Halley üstökös irányába, hogy jövő márciusban a tudomány számára értékes adatokat közöljön az üstökösről is. (N) E legnagyobb politikai világszervezet küldetésének pozitív paradoxona, hogy minél rosszabb a nemzetközi helyzet, annál nagyobb szükség van rá. Következésképp az Egyesült Nemzetek Szervezete azon munkálkodik, hogy egyre kevésbé legyen rá szükség. Napjaink valósága azonban az, hogy naponta tudatosítjuk szükségességét és igényeljük jelenlétét, feladatait, úgy is, mint erkölcsi-politikai tényezőét, úgy is, mint a párbeszéd fórumáét, és ügy is, mint a nemzetek vezetőinek lehetséges találkozóhelyéét. Negyvenéves az ENSZ Bírálták az ILO tevékenységét Ä Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genf ben folyó konferenciáján felszólalt Leonyid Kosztyin, a szovjet küldöttség vezetője. Rámutatott: a Szovjetunió arra törekszik, hogy a szervezet ténylegesen védelmezze a dolgozók legfőbb érdekeit, az élethez és a munkához való jogot, hogy küzdjön a munkanélküliség, az infláció, valamint a fejlődő országok dolgozóinak a nemzetközi monopóliumok által történő kizsákmányolása ellen. Az ILO tevékenységét bírálta a szocialista országoknak a szervezeten belül kialakult helyzetet elemző nyilatkozata. Eszerint a szervezet programjában kellő figyelmet kellene fordítani a leszerelés kérdésére, amelynek megoldása elősegítené a foglalkoztatottság és a dolgozók életszínvonalának a növekedését. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet azonban figyelmen kívül hagyja az emberek millióinak és az őket képviselő szakszervezeteknek a véleményét és nem járul hozzá hatékonyan a népek biztonságának megszilárdításához. Leonyid Kosztyin felhívtál a figyelmet arra, hogy bizonyos körök megengedhetetlen kísérleteket tesznek a szervezet felhasználására a szocialista országok és a haladó irányzatú fejlődő országok elleni politikai az ILO-t a nemzetközi együttműködés aláásása felé tereljék. Ezek az elítélendő törekvések különösen szembetűnően nyilvánulnak meg a Lengyel Népköztársasággal szemben, gyengítik a szervezet iránti bizalmat és végső soron az ILO szétesésének kezdetét jelenthetik. A vitában szót kért Miloslav Botfa, a CSSZSZK munka- és szociálisügyi minisztere is. Felszólalásában nehezményezte, hogy ez ILO-ban az utóbbi években a reakciós erők nyomására egyoldalúan, a kapitalista társadéiul! rendszer szempontjából tárgyalják és Ítélik meg az alapvető kérdéseket. Nem veszik tudomásul azt a tényt, hogy a szervezet megalakulása óta eltelt hatvanhat évben az ILO tagjaivá váltak más társadalmi berendezésű országok is, amelyeknek a szempontjait figyelembe nem venni és tiszteletben nem tartani — egyszerűen elképzelhetetlen. Azok az erők, amelyek figyelmen kívül akarják hagyni ezt a tényt, monopolhelyzetükben visszaélnek a szervezet céljaival, felhasználják azt ideológiai harcukban a szocialista országok ellen. Nekik nem a dolgozók jövője a fontos. Ezek a körülmények késztették a szocialista országokat arra, hogy bírálják az ILO tevékenységét — .mondotta hazánk munka- és szövessünk néhány pillantást létrejöttének körülményeire: az 1943. évi októberi moszkvai négyhatalmi (szovjet—amerikai—angol—kínai) értekezleten állapodtak meg létrehozásában, majd a jaltai döntés alapján San Franciscóban ktlencheti tárgyalássorozat után végső formát öltött a világszervezet alapokmánya, amelyet az értekezleten képviselt félszáz ország megbízottai 1945. június 26-án írtak alá. A tizenkilenc fejezetből és száztizenegy cikkből álló — ma is érvényes — alapokmány ezekkel az ünnepélyes szavakkal kezdődik: ,,Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedéket a hábnrú borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre; hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága melett; hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntarthtó; hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását. Es hogy ebből a célból türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben élünk együtt; egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására; alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön; és a nemzetközi szervezet segítségével előmozdítjuk valamennyi nép gazdasági éj> szociális előrehaladását. Megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására egyesítjük erőfeszítéseinket. Ennek folytán Kormányaink San Francisco városában üszszegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen Alapokmányát, és ezáltal nemzetközi szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a Miután az öt nagyhatalom és az aláíró államok többsége letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat — az ENSZ 1945. október 24-én elkezdte tevékenységét. Azért hozták létre, hogy megmentsék a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, védelmezzék az alapvető emberi jogokat, a kis és a nagy nemzetek egyenjogúságát, s előmozdítsák az államok békés és kölcsönösen előnyös együttműködését, minden nép gazdasági és társadalmi haladását. Fennállásának negyvenedik évfordulója, közgyűlésének ősszel esedékes jubileumi ülésszaka jő alkalom lesz arra, hogy a tagállamok áttekintsék a világszervezet négy évtizedes útját, mérlegeljék az eredményeket és a tennivalókat, levonják a jövőnek szóló tanulságokat. Az ENSZ-nek ma 159 tagállama van, háromszor annyi, mint megalakulásának pillanatában. A gyarmati rendszer széthullásával nemcsak a világban rendeződtek át a sorok, hanem a világszervezetben is. A függetlenné vált, fejlődő, zömmel el nem kötelezett országok ENSZ-beli megjelenésével megszűnt a nyugati hatalmak korábban automatikus közgyűlési többsége. E létszámgyarapodás tehát nemcsak kitágította — problémaérzékenységében is — az ENSZ horizontját, hanem javította a szocialista és más haladó országok leszerelési, gazdasági és szociális tárgyú javaslatainak elfogadási esélyeit is. A világszervezet azonban nemcsak összetételében bővült, hanem tagjai kérdésfelvetéseiben és szellemiségében is tükre annak a világnak, amelyben élünk. Tükre és fókusza, fóruma és platformja. Hiszen az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Közel- Kelet konfliktusaival, a fajgyűlölő rezsimek merényleteivel, az imperialista hatalmak gazdasági blokádjaival éppúgy szemben találja magát, mint az Egyesült Államok európai rakétatelepltéseivel és csillagháború# terveivel. Vigyázó szemmel, reménykedve, de feszülten Centre figyelünk. Közben tudjuk, hogy az ENSZ-ben képviselt szocialista országok eső-, portja haladéktalan intézkedéseket sürget a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javítása érdekében. Az ENSZ-* közgyűlés hivatalos dokumentumaként néhány napja tették közzé a Belorusz SZSZK, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK közös nyilatkozatát, amely sürgeti, hogy a világszervezet tagállamai mondjanak le a gazdasági agresszió minden módszeréről, beleértve az embargók, bojkottok, hitelés technológiai blokádok elrendelését és a velük való fenyegetést is. Ä szocialista országok arra is felhívták a figyelmet, hogy a lázas fegyverkezés leállítása jobb feltételeket teremtene az általános világgazdasági helyzet javításához. Az ENSZ szervezetei mérték fel számszerű pontossággal az emberiség legégetőbb problémáit. Néhány példa: Földünk népességének legalább egynegyede nem jut megfelelő ivóvízhez. Az ENSZ programja, hogy tíz éven belül jelentősen javítani kell ezen a helyzeten, hiszen így évente 15 millió gyermek hal meg 5 éves korának betöltése előtt szennyezett ivóvíz fogyasztása következtében. A milliókat pusztító éhínségről nemrégiben írtunk. A fejlődő országokban emberek millió szenvednek olyan betegségekben, amelyeket a hiányos táplálkozás okoz. Az elkövetkező két évtizedben a világ legsúlyosabb prob, lémája a munkanélküliség lesz. És még nem beszéltünk az írástudatlanság arányairól, a környezetszennyeződés méreteiről, az ebből eredő betegségekről — mindarról, amivel meg tudna birkózni az emberiség, ha nem a fegyverkezés emésztené fel a pénzeszközöket, ha — tartós és szilárd lenne a béke. A béke, amelyért az ENSZ megszületett, s amelynek érdekében létének negyven éve alatt szüntelenül munkálkodott. E nélkülözhetetlen, de életünkhöz és boldogságunkhoz szervesen hozzátartozó törékeny ajándék köszöntse az ENSZ születésnapját, és ragyogja be minden munkás hétköznapját mindaddig, amíg csak szükség lesz e világszervezet tevékenységére. H. Mészáros E. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR J és ideológiai harc céljaira és hogy ciálisügyi minisztere. Csehszlovák kulturális napok Lengyelországban Június 11—17-e között rendezték meg Varsóban és a nagyobb lengyel városokban a csehszlovák kulturális napokat, amelyeken a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkalmából szocialista fejlődésünk eredményeivel, legnagyobbé kulturális értékeinkkel ismerkedhet meg a lengyel nép. A cseh és a szlovák zenei, drámai, irodalmi és filmalkotás, valamint a képzőművészet reprezentatív seregszemléjén az alkotószövetségek több mint 400 művészén és képviselőjén kívül részt vett a fosef Havlín, a CSKP KB titkára által vezetett csehszlovák küldöttség is. A delegáció tagjai voltak továbbá Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere, Roman NároZný, a CSSZSZK külügyminiszterének helyettese, valamint a csehszlovák tár< sadalmi és kulturális élet más képviselői. Az eseménysorozatot a Szlovák Filharmónia hangversenye nyitotta meg a varsói Nemzeti Filharmónia nagytermében. A csehszlovák színházművészetet a prágai Vinohradyi Színház és a nyitrai (Nitra) Andrej Bagar Színház képviselte. Lublinban és Tarnówban fán Solovió Meridián című színmüvét és S. Saltenis litván drámaíró Hess, fogas, hessl című vígjátékát adták elő. A lengyel közönség a csehszlovák filmművészet legfrissebb alkotásaiból is ízelítőt kapott. Négy cseh és két szlovák filmet mutattak be. Több kiállításon ismerkedhetett a közönség a mai cseh és szlovák képzőművésznemzedék alkotásaival, Varsóban és Krakkóban továbbá 110 képet mutattak be a prágai Nemzeti Galéria világhírű gyűjteményéből is. jCSTK) Június első vasárnapján több mint hét és fél millió görög választó járult az urnákhoz, hogy az ősz helyett nyár elejére előrehozott választásokon újabb négy évre megválassza, akire sorsát bízza. Négy éven belül másodszor ünnepelhették az athéni utcákon a görög szocialisták választási győzelmét, a konzervatív jobboldal revanskísérletének kudarcát. Papandreu kormányfő, a szocialisták vezére — éppen e tétre utalva — első nyilatkozatában történelminek minősítette a szavazás kimenetelét. Ugyanakkor felhívta honfitársai figyelmét arra, hogy pártállásuktól függetlenül vállaljanak részt Görögország modernizálásából és demokratizálásából. Andreas Papandreu „Az idők szava mást kivan“ jelszava mögött átgondolt program van, amellyel mozgalmassá tette Görögország belpolitikai tavaszát. Mindjárt március utolsó napján új államelnöke lett Görögországnak: Hrisztosz Szárcetakisz. Ű az ország negyedik államfője a katonai diktatúra 1974-es megdöntését követően. Személyében első ízben áll a köztársaság élén olyan politikus, akit a baloldal jelölt erre a hivatalra. A PASOK jelöltjeként induló Szárcetakisz Görögország Kommunista Pártja támogatását is megkapta, s így a pánhellén mozgalom saját emberét ültethette az államelnöki székbe. Papandreu második célja' az alkotmányreform keresztülvitele volt kétlépcsős parlamenti szavazás útján. Ehhez volt szükség a parlamenti választások előrehozatalára, amit szintén sikerült megvalósítania. A március óta eltelt időszak egyértelműen a PASOK sikereit hozta. Nem könynyű helyzetben, az ellenzék támadásai és a propaganda hadjárata közepette került sor a választásokra. A magát Oj Demokráciának nevező ellenzéki párt elsősorban a kormány gazdaságpolitikáját támadta, mondván, hogy a szocialisták a mélybe rántják az országot. (A vádakkal kapcsolatban a kormány illetékes miniszterei elmondották, hogy ebben az évben újabb 2 százalékkal csökkentik az inflációt, amely a PASOK hatalomra kerülésénk évében meghaladta a 23 százalékot, s tavaly még mindig 18,4 százalék volt, jóval a 7,7 százalékos közös piaci átlag felett. A kormány a 2,5 százalékos gazdasági növekedés stabilizálását tervezi, s azt is, hogy a fizetési hiányt 1985-ben a tavalyi 2 milliárd dollárról 1,7 milliárdra mérsékelik. A kül-Hellász holnapja földi kölcsönfelvételek a tavalyi szinten maradnak, azaz nem haladják meg a 2 milliárd dollárt. Az ország külföldi adósságállománya 12,35 milliárd dollár. A munkanélküliség növekedését nem sikerült megállítani, az arány az 1983-as 7,8 százalékról 8,1 százalékra nőtt.) Kétségtelen, hogy Papandreu 1981- es ígéretei közül sok mindent számon kérhettek a négy év elteltével a görög választók. Külpolitikai téren még nem valósult meg (kompromiszszumokkal zárult) a NATO-ból való kilépés, az amerikai támaszpontok felszámolása és a belpolitikai, gazdasági gondok sem csökkentek lényegesen. De a görög nép bízik Papandreuban és elfogadta a magyarázatot. A „kis lépések“ politikáját az eddigi köztársasági elnök által képviselt visszahúzó erő miatt volt kénytelen alkalmazni, és a választók méltányolták Papandreu legutóbb elért sikereit. Például Brüsszelben jelentős összegeket sajtolt ki az Európai Gazdasági Közösség kasszájából a mezőgazdasági termelők, a parasztság támogatására. Most, a választás eredményeit értékelve Papandreu szocialista miniszterelnök, aki most újabb négyéves kormányzati időszakra kapott mandátumot, azt hangsúlyozta, hogy a görögöknek nincs szükségük sem külföldi, sem hazai „pártfogókra“, akik helyettük döntenek róluk. „A haladás, a demokrácia és és a változás erői mérkőztek meg itt a reakció, a függés és a tekintélynralom erőivel“ — mondta — „Mi az egész nép kormánya kívánunk lenni“. Majd arról beszélt, hogy a gondokra, bajokra igyekeznek majd orvoslást találni. Görögország Kommunista Pártjának főtitkára hangsúlyozta, hogy az új helyzetben a kommunisták — akiknek tényleges mozgósító erejük meghaladja parlamenti jelenlétük arányát — azon lesznek, hogy a szocialista balszárnnyaí együttműködve ellensúlyozzák a Papandreuékra konzervatív oldalról kifejtett nyomást. A választásokat kővetően az athéni utcákon a tömeg mindenesetre a történelmi tegnap embereinek bukását, a szocialisták győzelmét — és vele sorsa jobbra fordulásának reményét ünnepelte. E jobb, biztosabb holnap megteremtése nem kis erőfeszítést igényel majd Papandreuéktól és szövetségeseiktől. A gazdaság megerősödése , a munkanélküliség csökkentése saját erőből, pártfogók nélkül nehéz lesz. De ügy látszik, a történelmet saját sorsán tanuló és ismerő Hellász inkább halad előre lépésről lépésre saját erejéből, mint mások által — fegyverekkel „biztosított“ úton. Ezért szerepel továbbra is Papandreu ígéretei között első helyen az amerikai támaszpontok felszámolása és a kilépés a NATO-ból. Az ilyen ígéret megvalósítására pedig — nyilván úgy érzik és gondol, ják — érdemes várni! ч