Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

1985. Január 19. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Még egyszer a hozományvadászról Tulajdonképpen nem fs Noszty Feri veti ki hálóját a gazdag polgárrá lett Tóth Mihály lányára, hanem az egész dzsentri-famíliája, úgymond társadal­mi osztálya. Karikagyűrűvel szerzett vagyonnal akarják fényessé tenni a már megfakult mivoltukat. Miközben Mikszáth Kálmán a tóle megszokott anekdotázással kacagtat, elénk tárul a századelő úri világa, minden pom­pájával és fertőjével egyetemben. Korrupciónak vagyunk tanúi, hazudo­­zásoknak, élösdlségnek, cinizmusnak; az alapjaiban megingott nemesi rend végnapjai tárulnak a szemünk elé. Mindezek ellenére a darab figurái kellemesek, sót némelyik szeretetre­méltó. Kissé Jókai-romantlkusak, Ke­mény Zsigmond-különcök, Mórícz-rea­­listák. Igazi „palóc-miliő“. A Komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének színpadi átdolgozásai kö­zül a zenés játékot választotta. A mű az átdolgozás ellenére ízig-vérig „mikszáthi“ maradt, megtartva min­den eredet] báját, a mának szóló szellemi üzenetét. Mert ugye nap­jainkban Is vannak számító rokonok, át nem gondolt kinevezések, vissza­élések .intrikák és fúrások, sőt! oly­kor-olykor még érdekházasságról is hallani... Nincs új a nap alatti — mondhatnánk erre. Konrád József é. in. jó 'érzékkel nyúlt a műhöz, közönségsikert csinált belőle. Az előadásnak volt humora, könnyedsége, eleganciája és komoly tartalma. Kopécs Tibor színpadképe szervesen ötvözte egybe a látványos­ságot és a célszerűséget. A díszlet tágasságával, alakíthatóságával a kor elvárásainak tett eleget. Jelmezei szí­nesek, harsányak, funkciót töltenek be. A rendező népes szereplőgárdát vo­nultatott föl, a színészek tudásuk legjavát nyújtották. Néhányan közü­lük, — Dér Lídia, Vörös Lajos, Ran­­csó Dezső — most debütáltak. (Bí­zunk benne, hogy a színház tapasz­talt művészei majd átsegítik őket a kezdeti nehézségeken.) Most pedig lássuk az egyes szerepeket. Brozik, a vendéglős, Tóth László személyében pompás epizódszereppé formálódott. Nagv kár, hogy a társu­lat „hadvezetése“ olyan sokáig „obsi­tos állományban“ felejtette őt. Tóth László többre is képes ... Velkovícsot Fazekas Imre é. m., Kozsehubát Pűthe István hozta életközeibe. Bugár Gás­pár Klementi sajtólovagként öltött kosztümöt. Bugár Béla Pázmár orvo­sa és Turner Zsigmond Stromm ezre­dese a békeidők hangulatát' idézte föl, hitelesen. A bemutató kellemes színtfoltja volt, Benes Ildikó Tinkája, valamint Mák Ildikó Noszty Vilmája. Az előbbinek a bakfis könnyedsé­ge, az utóbbinak pedig a méltóságos­­asszony-szerűsége váltott ki elisme­rést, tapsot. (Mák Ildikó az utóbbi Időben sokat fejlődött, a nagykosztü­mös figurák hölgyévé vált.) Udvardy Anna kitűnő érzékkel azonosul Máli-Az idősebb és a fiatalabb Noszty: Boráros Imre és Holocsy István val, sok örömet szerzett a hálás pub­likumnak, szépen beszélt és énekelt, magával ragadó volt. Ferenczy Anna é. m. Tóth Mihálynéként lépett a desz­kára. Találóan érzékeltette a fölka­paszkodott ember jellemét, akinek ha pénze van máris úrnak érzi magát. Játéka láttán megint csak óhatatlanul eszünkbe ötlött néhány párhuzam__ Boráros Imre Noszty szerepében ap­rólékosan kidolgozott nagyimat teste­sít meg. Testhez álló, neki való fel­adat. Dráfi Mátyás Kopereczky főis­pánja olyan pontosan sugall helyze­tet, lelkiállapotot, színpadi eseményt, mintha őrá szabták volna az egész komédiát. Mélyen kondított hangját, széles skálán mozgó énekét csodálni lehetett. Oroszlánrésze van a siker­ben. Ropog József Tóth uramja egye­dül dacol az úri haddal, sokszor a feleségével és a szerelmes lányával is. Már-már beadja a derekát, míg­nem egy elveszített levélke megerő­síti a hitében. Elégedettek lehettünk a Játékával. Varsányi Mari is nívós teljesítménnyel ajándékozott meg bennünket. Temperamentuma sodrást adott játékának, amellett mindvégig megőrizte gyermeteg üdeségét, őszin­teségét. Körülbelül ilyennek is kép­zeljük el Tóth Marit. Holocsy István Feri ura (Noszty Feri) vérbeli dzsent­riivadék. Főleg a második felvonás­ban jeleskedik, él a szerep kínálta le­hetőséggel, de a katonai mundérban keményebb feszesebb testtartást kí­vánnánk. A tömegjeleneteknél láthat­tuk még T. Tóth Lászlót, Szalay Má­riát, Nagy Annát, Liska Pált, Leszkó Zsoltot, Konrád Miklóst, Holocsy Ka­tit, Gúlái Erikát és Garai Gábort. A zenei aláfestést és kíséretet Oláh Sándor kvartettje szolgáltatta. Sokak szerint hangos, dzsesszes volt a zene, többen hiányolták a hegedűt is. Ogy vélem, hogy a színlap az együt­tes vizltkártyája. A társulat ezúttal új formában jelentette meg, vonzóra, érdekesre sikerült. Egyetlen szépség­hibája, hogy a művészeket polgári fényképeken mutatja be, ami ásatag dolog. Miért nem az illető darab kosztümjeiben? Egy kis jóakarattal ez is megoldható lehetne, gondolom. Erényeivel és vélt-valós hibáival együtt a színház rangját öregbítette a darab, annak ellenére, hogy a ren­dezés nem mindenben és mindenhol volt szeplőtlen. A szereposztás is kö­rültekintőbb lehetett volna, hiszen pl. az idősebb és a fiatalabb Noszty között alig van korkülönbség. Ennek ellenére — egészében — igényes és sikerrel megvalósított színpadi vál­lalkozás volt. Csiba Géza Mák Ildikó INoszty Vilma) és Dráfi Mátyás (Kopereczky) (Nagy István felvételei) A MATESZ januári játékterve 19. szombat, Bátorkeszi (Vojnice): Energikus emberek 20. vasárnap, Szűgyén (Svodín): Energikus emberek 24. csütörtök. Jóka (Jelka): Energikus emberek 25. péntek. Perbete (Pribeta): Energikus emberek 27. vasárnap, Nagyfödémes (Veiké ОГапу): Energikus emberek 31. csütörtök. Köbölkút -(Gbelce): Energikus emberek Megjegyzés: Az előadások 19.00 órakor kezdődnek. A színház a műsorváltozási jogát fenntartja! Fotóznak a munkahelyen Ha az ember meg akarja örökíteni magát egy-egy nevezetes alkalomból: kiöltözik, elmegy a fényképészhez, kényszeredett mosolyt fagyaszt az arcára és a fotó bekerül a családi al­bumba. Az ünnepélyesebb alkalmak­hoz manapság á fotós már a hely­színre megy, így életszerűbb a ban­kett, az esküvő, az érettségi találko­zó, a nőnapi ünnepség, vagy a két­éves Arnoldka. De ezzel a fotózás szerepe nagyjá­ból ki ts merült. Mindenféle más hí­vatlan, objektívszemű egyén gyanús. Mit akar, honnan jött, van-e engedé­lye, kérjen még kettőt... Ha az igaz­gató megengedi, akkor esetleg... Régebben, amikor a fotók csak a di­­esőségtáblához kellettek, alig lehe­tett az önkéntes modelleket elhesse­getni a gép elől. Mára a fotózásnak romlott a presztízse; nem tudja a fo­­tóaalany, hogy rossz vagy jó példa Illusztrációja lesz-e. Kezdődött a hitelrontás a közleke­désrendészetben. A gyorshajtókról készült fotóknak a címzett a legrit­kább esetben örül. Aztán az utóbbi időben a napisajtóban gyakran jelen­nek meg bíráló felvételek rendetlen ...MAGÁM MGYATVA JÁR! ÖNCSINÁITA CTJÁN...“ Majdnem egy évszázadot élt végig, azt a századot, amelyikben a termé­szettudományok addig soha nem lá­tott fejlődésnek indultak. Ennek a ro­hamos fejlődésnek volt szorgos mun­kása Jedlik Ányos István, aki nehéz körülmények között, távol a hivatalos tudománytól, társ nélkül dolgozta végig életét. Nemcsak a közismerten jelentős felfedezései —a villanymo­tor, a dinamó, a szódavízgyártó gép, az osztó gép — tették nevét ismert­té, hanem a sok apró, jelentéktelen­nek tűnő alkotásával is nagyot tett, sőt igen sok, jobb körülmények között dolgozó idegen tudóst előzött meg. 185 évvel ezelőtt, 1800. január. 13-án a Vág és a Nyitra összefolyásának torkolatában meghúzódó akkori zsel­lérfaluban, Szímőn f Zemné j született. Évfordulója alkalmából a változatos, fordulatokban gazdag óletútja helyett Ismerkedjünk inkább a tudós, a fel­fedező tanulmányaival! Eötvös Loránd a következőképpen vallott róla emlékezetében: „A félénk elzárkőzottság volt az az egy nagy hibája, amely akadályozta, hogy má­sokkal való érintkezés által tudomá­nyos látóköre bővüljön ... Jedlik ma­gára hagyatva járt öncsinálta útján, és mégis nemegyszer azon nagy fel­fedezések nyomán haladt; aiőelyek a múlt század dicsőségét teszik, ö so­kat keresett és sokat talált, de mert maga nem hirdette, honfitársai nem vették észre, a külföld nem látta az ő találmányait; azért a világ tudomá­nyos irodalmában neve alig fordul elő а XIX. század felfedezőinek sorá­ban.“ Feltaláló volt a szó legnemesebb értelmében. Találmányainak, felfede­zéseinek legtöbbje külön-kUlön is el­ismerést, világhírnevet érdemel, vala­mennyi ma már az egyes tudomány­ágak alapjául szolgál, az emberiség javát szolgálja. Legelső felfedezése — a savanyúvizet előállító gép — 25 éves korában látott napvilágot, leg­utolsó találmányát, a magosztásos gépsort 82 évesen rögzítette. S e két találmánya között foglal helyet, még további 74, köztük a még ma is nélkü­lözhetetlenek, mint például a galván­­cellák, az áramváltós motor, az ön­működő áramszabályozó mérleg, az elektromágneses hullámgép, a drót­­tekercses áramszabályozó, a már em­lített villanymotor, dinamó, a szóda­­vízgyártó gép. Ezek -tették őt híres­sé, de nem elég ismertté. Halála után döbbentek rá felfedezéseinek és álta­lában a fizika területén elért ered­ményeinek jelentőségére. Alakja az évek során egyre emelkedik, s foko­zatosan elnyeri a méltó, az őt meg­illető helyet a tudomány nagyjai kö­zött ... Ma már a Szovjetunióban a Szovjet Tudományos Akadémia rend­szeresen tart Jedlik-napokat, a Né­met Demokratikus Köztársaság tudó­sai egyre mélyebben foglalkoznak Jedlik nézeteivel, neve Angliában, Franciaországban és az USA-ban is ismerősen cseng. Ideje, hogy szülő­földjén is tudatára ébredjünk nagy­ságának, s megtiszteljük az őt meg­illető elismeréssel! PÉNZES ISTVÁN FELHÍVÁS A CSEMADOK Központi Bizottsága hazánk felszabadulásának 4Q. évfor­dulója tiszteletére országos irodalmi­­történelmi vetélkedőt hirdet. A vetél­kedő célja, hogy a felszabadulás eseményeinek felidézésével, Irodalmi örökségünk népszerűsítésével és ha­ladó hagyományaink feltárásával to­vább erősítsük a szocialista hazafias­ság és a proletár nemzetköziség elvé­nek érvényesítését a lakosság köré­ben. A VETÉLKEDŐ FELTÉTELEI: 1. A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki az e cél­ra kiadott jelentkezési lapot 1985. január 31-ig kitöltve beküldi a CSE­MADOK illetékes járási bizottságára. (A jelentkezési lapok a CSEMADOK járási bizottságain szerezhetők be.) 2. A vetélkedő járási fordulőjának szerves részét képezi az az írásban benyújtandó munka, melyet a verseny­ben részt vevő csoportok készítenek maximum 10 oldal terjedelemben községük (városuk), a környék vagy a járás telszabadltási harcairól, a lel­­szabadftási harcokban részt vevő csoportokról vagy személyekről, Ш. az ezeket támogató erőkről. A zsűri az elkészített és a CSEMADOK illeté­kes járási bizottságára 1985. február 28-ig benyújtott'írásbeli munkát 0-től 10 pontig értékeli. 3. A versenyben háromtagú csopor­tok vehetnek részt. A VETÉLKEDŐ LEBONYOLÍTÁSA: 1. A háromfordulós vetélkedőt (já­rási forduló, kerületi forduló, döntő) a CSEMADOK KB 1985. március 1,— 1985. május 16. között rendezi meg. Szükség esetén a járási fordulót he­lyi vagy körzeti forduló előzi meg. 2. A vetélkedő kérdéseit a CSEMA­DOK KB állítja össze. Az egyes for­dulókban elért pontszámok a követ­kező fordulóban érvényüket vesztik. 3. A versenyzők részére a CSEMA­DOK KB részletes tájékoztatót készít a felkészüléshez, amelyet a jelentke­ző csoportok a CSEMADOK járási bi­zottságain kaphatnak meg. 4. Az országos döntőben helyezést elért csoportok tagjai könyvjutalom­ban részesülnek, s a vetélkedő vala­mennyi résztvevője oklevelet kap. közterületekről, elhanyagolt munka­helyekről, környezetszennyezésről. Ha a fotós megjelenik egy munkahelyen, feszültség vibrál a levegőben. Az em­berek munkálkodni kezdenek, felve­szik a balesetvédelmi eszközöket, a szabadszájú dolgozót kivezetik a hát­só ajtón. Aztán a vezetőt mosakodások: Ha tudom, hogy jönnek, csináltunk volna egy kis rendet... Józsi, takarítsatok ki az istállóban, fotózni fognak, szól­jál az embereknek... Hol jog ez megjelenni? Remélem én nem leszek rajta ... Pedig az igényes fotóripor­ter életszerű képeket szeretne, le­hetőleg emberekkel együtt. Ha nem sikerül őket életszerűen, munkaköz­ben lefotózni, máris oda a fó fogás. Aztán a panaszkodások: Hát igen, ha több seprő volna... Higgye el, nem mi, gondozók vagyunk a hibásak a nagy rendetlenség miatt... Azért ilyen piszkosak az állatok, mert nem tud hová lefolyni a... Az az Igazság, hogy mi amúgy is csak szívességből csináljuk a takarítást — és így tovább. Aztán az önvédelmet szolgáló támadások: Hát ki tud ilyen ócska, hideg műhelyben dolgozni?... Ss nézze elvtárs, szerszámok ezek? A fizetésről pedig főbb ha nem ts szólok semmit... ... Pedig a fotós csak illusztrációs képet akar készíteni a cikkhez, gom­bostűfejei embereket keres a kép jobb sarkába. De a gombostűjejű em­bereknek úgy látszik, rossz a lelki­ismeretűk. Még hétköznap, munkaidőben is. Vagy tán éppen ekkor leginkább... SZITÁS! FERENC: Virrasztók lélek-fehérben. Csontvázam jelzi, vak vagyok. Ablakomra, tüdőnyi Európára hullanak a hó-csillagok. Tél a tájban: — Menyasszony, vőlegény ölelkezik az utcán. Csókolódznak. A boldogság nem az égből hull rám. Itt mellettem a nagymamák beszélgetnek. Rövid a kezük. Nem ér a túlvilágig ... „ö volt az első életemben, futottunk fától fáig, csak a célban vettem észre, hogy magam futok.“ ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents