Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-15 / 24. szám

_ г európai Vitis vinifera шЦк fajták amerikai vagy ke. r "* let-ázsiai vad szőiöfa­­jokkal történő keresztezésével a nemesítők már vagy száz éve foglalkoznak. A nemesítők azon fáradoznak, hogy a vad szőlőfajok előnyös tulajdonsá­gait (fagytűrő képesség, gom­babetegségekkel szembeni re zisztencia stb.) átörökítsék az új fajhibridekre. Az ellenállé fajták nemesíté­sével Európában először a francia nemesítők kísérletez­tek. Termő amerikai vad fajo­kat kereszteztek európai faj­tákkal. Az így nyert hibridek bora azonban nem felelt meg a minőségi elvárásoknak, így a termesztésüket több ország betiltotta. Az interspecifikus nemesítés fejlődését egyebek között az is gátolta, hogy Brei­­der állatkísérletek során szer­zett tapasztalatairól beszámol­va azt írta, hogy a hibrid sző­lők bora károsan hat az egészségre. Később mások is végeztek hasonló kísérleteket, de Breider korábbi állítását nem igazolta senki. Legutóbb Becker jelentette, hogy ellen­őrző kísérletei negatív ered­ménnyel végződtek. Az újabb tapasztalatokból kiindulva, a Nemzetközi Szőlészeti és Borá­szati Hivatal (OIV) szabad te­ret nyitott az interspecifikus szőlőnemesítésnek. A korábbi ellenvetéseknek és fenntartásoknak komoly fé­kező hatása volt, sok nemesí­tő azonban folytatta a munkát és egyre tökéletesítette az in­terspecifikus nemesítést. E ki­tartó munkának köszönhető, hogy ma már számos fagytűrő és bizonyos betegségeknek (gombabetegségek filoxéra) többé-kevésbé ellenálló fajtá­val rendelkezik a világ. Az interspecifikus nemesítés­ben Európában jelenleg a Szov­jetunió, Franciaország, az NSZK és Magyarország jár az élen. Az interspecifikus neme­sítéssel már Micsurin is fog­lalkozott, s ma számos kutató­­intézetben végeznek ilyen ne­mesítő tevékenységet. A vad szőlőfajok közül leggyakrab­ban a tajgában vadon termő Vitis amnrensist alkalmazzák. Ez borának minőségével köze­lebb áll az európai fajtákhoz, mint némely amerikai faj. A Novocserkaszki Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben nemrég rámutattak a Vitis amurensis heterogén voltára. A tajgából szerzett V. amuren­sis gyűjteményben a gombabe­­tegségeknek ellenálló egyedek mellett olyanokat is találtak, amelyek jól gyökeresednek, és a belőlük készült bor oxidá­ciós folyamata is megegyezik az európai fajtákéval. A neme­sítéshez a V. amurensis mel­lett néhol francia származású hibrideket (Seyve Villard) is használnak. A Magaracsi össz­­szövetségi Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézetben a Vitis rotundifoliát használják, amely európai fajtákkal keresztezve, már az első generációban pe­­ronoszpórával és filoxérával szemben immunis egyedeket szolgáltat, a bora pedig minő­Ha majd а gyakorlatban Is megjelennek és elterjednek a betegségeknek ellenálló szőlő­fajták, akkor ki* sebb kockázat­tal, kevesebb fá­radozással és költséggel is megtermelhe­tünk legalább annyi szőlőt mint ma Fotó: —bor ség dolgában az európai fajták szintjén mozog. A Szovjetunióban az elisme­résre bejelentett fajtajelölte­ket komoly összehasonlító kí­sérletnek vetik alá, melynek .során már nem csupán a ter­mőképességet, illetve a ter­més meg a bor minőségét el­lenőrzik, de az ellenálló ké­pességet is értékelik. A jelen­leg figyelés alatt tartott fajta­jelöltek ötven százaléka már két vagy három, tíz százaléka ti Állomáson vannak megfigye­lés alatt. Magyarországon az interspe­­cifikns szőlőnemesítés már több évtizedes múltra tekint­het vissza. Dr. Tamássy és Ko­leda a Vitis amurensis és az európai fajták keresztezésével és többszöri európai fajtával történő visszakeresztezésével kísérleteznek. Az általuk kine­mesített A 6/1 klón jó fagytű­rő képességgel jeleskedik, bő­termő és a bora is kiváló mi-A jövő szőlőfajtáit keressük pedig ennél is szélesebb körű ellenálló képességgel rendelke­zik. Olyan új fajtákat azonban még nem sikerült kinemesíte­ni, amelyek valamennyi jó tu­lajdonsággal és valamennyi betegségre vonatkozó ellenálló képességgel rendelkeznének. Az igen nagy számú francia interspecifikus fajták (pl. a ve Vihart, a Saybel-fajták) ki­indulási anyaga a Vitis labrns­­nálunk is ismert Couderc, Sey­­ca, V. ripária, V. cinerea vad fajok valamelyike. Az új faj­ták közül az ajánlott fajták névsorában azonban egyelőre csupán a Baco 22 A szerepel. Az NSZK-ban számos intézet­ben foglalkoznak az interspe­cifikus szőlőnemesítéssel. A freiburgi intézet Fr. 993—60 törzsszámú fajhibridje igen bő­termő, az Fr. 589—54 ellenáll a lisztharmatnak, az Fr. 946— 60 ugyancsak hőtermő, a bora pedig kiváló minőségű. A Geil­­weilerhofi Szövetségi Kísérleti Intézet új, reziszlens fajhibrid­jei közül említést érdemel a В 7—2 és а В 6—18. Geisen­­heinben az interspecifikus ne­mesítés két irányban halad: a francia Seybel 7053 hibridet rizling klónokkal keresztezik, a másik ágon pedig a Vitis amurensis! használják kiindu­lási anyagként. Az egyik faj­hibridjüket (GM 6495—3) pe­­ronoszpóra ellen már nem szükséges kezelni. Az NSZK- ban előállított interspecifikus hibridek a Brensbachi Kísérle­nőségfi. Az ugyancsak általuk kinemesített 5/18-as klón a szürkepenésszel szemben is re­­zisztens. Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás inter­specifikus nemesítésének ered­ményeként jött létre az immár államilag minősített Zala gyön­gye, az igen jó bort adó Bian­ca, továbbá az ideiglenes sza­porításra engedélyezett Göcse­ji zamatos, a Lakhegyi mézes, a Vértes csillaga és a Médea. Például a Zala gyöngye (ne­­mesítői Csizmazia és Bereznai) az 1981. évi kemény tél után az alföldön 7 tonnás átlagho­zamokat nyújtott, viszont a többi fajtánál a fagykár miatt mindössze 2 tonnás átlagról beszéltek. A Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet inter­specifikus nemesítésű fajtaje­­löltjei az RF—16 és az RF— 48. Az utóbbiról jó tudni, hogy a peronoszpórán kívül a liszt­harmatnak is ellenáll. Csehszlovákiában interspe­cifikus szőlőnemesítéssel csu­pán dr. Kraus foglalkozik a Lednicei Mezőgazdasági Főis­kolán. Saját engedélyezett faj­tánk még nincsen, viszont az Udvardi (Dvory nad Zitavou) és a Füri IRúbaü) Egységes Földműves-szövetkezetben már több éve megfigyelés alatt tartunk néhány — főleg egri származású — fajhibridet. Fő­leg régebbi francia hibridek­ből a Seniral járásban vannak ültetvényeink. Itt jó fagytürő képességüket bizonyították, vi­szont a bor minőségével egye­lőre nem vagynnk elégedettek. Néhány egri eredetű inter­specifikus szőlőfajtával a Mod­­rai Szőlészeti és Borászati Ku­tató Állomás is rendelkezik. Ezek a fajhibridek az idei igen zord telet jól átvészelték, a fő­rügyeknek mindössze 25 szá­zaléka. a mellékrüayeknek ne­­dig 9—10 Százaléka károso­dott. Pedig a közvetlen szom­szédságukban díszlő Rajnai riz­ling főrügyeinek 75 százaléka eifagyott. Az interspecifikus szőlőfaj­ták nemesítése még igen sok lehetőséget rejt magában és várható, hogy az újabb neme­sítést fajhibridek még jobbak, még tökéletesebbek és ellenál­lóbbak lesznek. Ёрреп ezért örvendetes volna, ha mielőbb beszereznénk külföldről a már rendelkezésre álló fajtákat, hogy megismerhessük és ellen­őrizhessük azok jó és rossz tu- Újdonságait, s a nyert ismere­tek birtokában, kiválasztbas­­suk a számunkra legmegfele­lőbb új fajtákat. Ez hasznos és szükséges is, hiszen a fagy­álló, a gombabetegségekkel és a filoxérával szemben rezisz­­tens — ráadásul a mi feltéte­leinknek megfelelő — fajták termesztésével lényegesen mér­sékelhetnénk a szőlészeti ága­zat energia- és vegyszerieé­­nyességét. Ez anyagi vonatko­záson túl. környezetvédelmi szempontból is előnyös len­ne. Az interspecifikus fajták ter­mesztésének különösen ott lesz jelentősége, ahol gyakoriak a téli fagyok, továbbá ahol köz­vetlen vízforrás hiányában ne­héz biztosítani a rendszeres permetezéshez szükséges víz­­mennyiséget, illetve csak kö­rülményesen oldható meg a a permetezés. Telepítésükre feltehetően majd azokban a kiskertekben is sor kerülhet, amelyek távolabb esnek a la­kott településektől s így a kertészkedők többnyire csak a hétvégeken tudják megoldani a vegyszeres permetezést. Renczés Vilmos és Viera Bobeková agrármérnök ro A JUHÁSZNAK JÓL MEGY DOLGA...!? „Mai túlcivilizált vilá­gunkban már lassan an­nak is örülni kell, hogy még fű nő — a patak part­ján .Egy képzőmű­vész barátom fenti szó­lása jutott eszembe, amikor az ipolybalogí (Balog nad Ipľom) Bs. nyus Pál kisállattenyész­tővel éppen egy olyan patak mellett- beszél­gettem, amely szintén „átesett“ a folyamszabá­lyozók beavatkozásain: vályú alakú volt, s med­rében az élet — meg­kérdőjelezhető. — Tudja, a gyerekko­ri patak az más volt. A vidék faunája élt, léte­zett, még a fű is jobban ízlett a számosállatnak, mint ma. A vegyszere­zés okot ad az elkesere­désre. Dehát ennek el­lenére is megtartottuk jó szokásunkat; tovább­ra is foglalkozunk állat­tartással. A patakparton üldö­gélve beszélgettem Be­­nyus Pállal, mellettünk viszont szép csendben ott legelt a gazda ked­venc nyája. — 1979-ben olyannyi­ra leromlott az egészsé­gi állapotom, hogy nyug­díjaztak. Az orvosok azt javasolták, hogy válasz­szák magamnak olyan kedvtelést, ami által so­kat tartőzkodhatom a levegőn, sétálhatok. Mi­vel a két sógorom már régóta foglalkozik juhtenyésztéssel, fgv hát vettem a bátorságot, s az ő segítségükkel én is ne­kifogtam. Eleinte csak néhány állatot tartottam, de most is csak annyi van, amennyit az egészségi állapotom elbír. ■ A szervezettség mennyi­ben segíti a kisállattenyésztőt? — Hát ezen a téren Is sok gond akad. de mindenesetre meg kell mondani azt hogy Biller Emil elnöklete mellett a falunkban aránylag jól mű­ködik a Szlovákiai Állatte­nyésztők Szövetségének helyi szervezete. Évente négy alka­lommal találkozunk, megbe­széljük gondjainkat, bajainkat, szakelőadásokat hallgatunk stb. ■ Amint hallottam, az itte­ni jnhtenyésztők egyik fő gondja a legelő, a kaszálóte­rület biztosítása ... — Hát igen. Korábban helyi szervezetünk Is közreműködött a legelők, kaszálók — vízpart, gátak mente stb — szétosztá­sában, annak érdekében, hogy minden állattartónak jusson legelő. Most a folyamszabályo­luban, de — őszintén szólva — a törvényt egyikünk sem szegi meg. Én úgy látom, hogy kölcsönös tiszteletre, megér­tésre lenne szükség, ugyanis a kisállattenyésztés Is közérde­keket szolgál. ■ Régi szólásmondás: szép a juh, ha jó a juhász... — Így van. A juhok igény­lik a gondoskodást, s persze — érteni kell hozzájuk. Az anyaállat szinte megköveteli az ember Jelenlétét a vemhes­­ség Idején. Törődni kell az ál­latok egészségével is, hiszen ha ezt elhanyagoljuk, komoly anyagi kár érhet bennünket. Csak egv példa: nagyon köny­­nyen kipállik a juhok lába, ez gyorskezelést igényel. Ez ellen a betegség ellen forma­­linnal védekezünk. A köröm­­gyulladás a legtöbb esetben már állatorvosi beavatkozást igényel, mivel nem mindig tudjuk beszerezni a megfelelő gyógyszert, dr. Kellecz József, a körzet állatorvosa nagyon becsületesen végzi munkáját, s mindig segít — ha ezt a szükség megkívánja. ■ A kilenc anyaállat, a kos — vágóállatokat „eredmé­nyez.“ A hús- és a gyapjúel­adás nem ütközik problémák­ba? — Pillanatnyilag nem. A BRANKO-val állunk szerződés­ben, élősúlyban veszi át tő­lünk a 30—40 kilés bárányo­kat. Egy kilő húsra két kilő abrakot kapok előzőleg, kettőt viszont akkor, amikor az árut eladom. A gyapjúeladás Is fo­lyamatos, ám ügyelni kell en­nek gondozására, a nyírásra annak érdekében, hogy első osztályú gyapjút adhassunk el. ■ Egy juhászattal komo­lyabban fog'alkozó ember mennyiben értékeli a szak­könyvet? — Több kedvtelésemmel kap­ző szervektől kapjuk az enge- ván A nyáj — ba tetszik valakinek, ha nem — lege'ni ki- A szerző felvéteiel csolatos szakkönyvem van, ré­gebbiek, s újabb kiadásúak egyaránt. Sokat tanultam szak­könyvből, ám tapasztalataim a kővetkezők: gyakorlat nél­kül nem sokat ér az elmélet. Akkor ugyanis, amikor az em­ber már rendelkezik némi gya­korlati tudással, másként, te­hát termékenyebben fogja fel a szakkönyvekben olvasotta­kat. A gyakorló juhászok — akik sok száz birkák látnak el — sem vetik el a Jó szakköny­veket. jó példa erre sógorom­nak, Varbó Józsefnek az egyik mondása: „Tizennégy éves ko­rom óta foglalkozom Juhászat­tal, de még ötvenéves korom­ban is találtam a szakkönyvek­ben olyan ismereteket, melyek „további munkámban nagy se­gítségemre voltak.“ ■ Melyek azok a tudnivalók, amelyek esetében a szakkünyv sokat tud segíteoi? — Ä juhok gyakorlati ellá­tása már a kisujjunkban van, de.az egészségügyi ellátás... Tehát ezen a téren állandóan újabb és újabb ismeretekre van szükség. Persze, sokat tud se­gíteni ebben az állatorvos Is, aki sok fontos tudnivalóról ad felvilágosítást. — Beszélgetésünk idején nemegyszer hozzánk szaladt a „másodjuhász.“ Fico — a nyájőrző kutya, a gazdi ked­vence — messziről érkezett az Ipoly mentére. Hogy mikéot is. erről Benyus Pál Így véle­kedett: — Sógorom, aki korábban egy szövetkezetben volt juhász, az NDK-ban egy tanulmányi úton vett részt. Onnan hozták Fico szüleit, így jutottam hoz­zá kedvenc kutyámhoz én is. A kutyus amilyen kicsi, olyan ügyes és erős. Egyetlen „bá­nata“, hogy kicsi a. nyáj... A német juhászok véleménye szerint — állítólag — ilyen kutya 700 juhot is képes őriz­ni. Persze Fico megszokta már a nvájat, így a legeltetés fo­lyamán nekem alig akad gon­dom ... XXX Sokszor kimondtuk, leírtuk: a kisállattenyésztés ts — nép­gazdaság! érdekeket szolgál. Éppen ezért kellene tudatosí­taniuk azoknak akik nem szí­vesen „látnak“ környezetük­ben kisállattenvésztőt, s ellen­szenvüket alantas tettekben is tudtukra adják az illetékesek­nek; Az állattartás iránti kedv­­szegés annyit eredményez, eredményezhet, hogy többen ts lemondanak erről a hasznos kedvtelésről. Reméljük, Ipoly­­balogon e2 nem következik be, s lesz hol legelniük azoknak a juhoknak Is, melyek a kis­­álla'tenvésziôk helyi szerveze te tagjainak a tulatdonát ké­pezik. KALITA GÄE0R Benyus Pál kedvenc kutyájával. Fi coval délyt, ám az utóbbi időben már itt is problémák vannak. És, hát akadnak olyan „jó­akarók“ is, akik azzal szóra­koznak, hogy feljelentéseket tesznek a következő értelem­ben: a szövetkezet „holt“ te­rületein — utak mente — vagy a vetésben legeltetünk. Négyen tartunk juhokat a fa-

Next

/
Thumbnails
Contents