Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-15 / 24. szám
_ г európai Vitis vinifera шЦк fajták amerikai vagy ke. r "* let-ázsiai vad szőiöfajokkal történő keresztezésével a nemesítők már vagy száz éve foglalkoznak. A nemesítők azon fáradoznak, hogy a vad szőlőfajok előnyös tulajdonságait (fagytűrő képesség, gombabetegségekkel szembeni re zisztencia stb.) átörökítsék az új fajhibridekre. Az ellenállé fajták nemesítésével Európában először a francia nemesítők kísérleteztek. Termő amerikai vad fajokat kereszteztek európai fajtákkal. Az így nyert hibridek bora azonban nem felelt meg a minőségi elvárásoknak, így a termesztésüket több ország betiltotta. Az interspecifikus nemesítés fejlődését egyebek között az is gátolta, hogy Breider állatkísérletek során szerzett tapasztalatairól beszámolva azt írta, hogy a hibrid szőlők bora károsan hat az egészségre. Később mások is végeztek hasonló kísérleteket, de Breider korábbi állítását nem igazolta senki. Legutóbb Becker jelentette, hogy ellenőrző kísérletei negatív eredménnyel végződtek. Az újabb tapasztalatokból kiindulva, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) szabad teret nyitott az interspecifikus szőlőnemesítésnek. A korábbi ellenvetéseknek és fenntartásoknak komoly fékező hatása volt, sok nemesítő azonban folytatta a munkát és egyre tökéletesítette az interspecifikus nemesítést. E kitartó munkának köszönhető, hogy ma már számos fagytűrő és bizonyos betegségeknek (gombabetegségek filoxéra) többé-kevésbé ellenálló fajtával rendelkezik a világ. Az interspecifikus nemesítésben Európában jelenleg a Szovjetunió, Franciaország, az NSZK és Magyarország jár az élen. Az interspecifikus nemesítéssel már Micsurin is foglalkozott, s ma számos kutatóintézetben végeznek ilyen nemesítő tevékenységet. A vad szőlőfajok közül leggyakrabban a tajgában vadon termő Vitis amnrensist alkalmazzák. Ez borának minőségével közelebb áll az európai fajtákhoz, mint némely amerikai faj. A Novocserkaszki Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben nemrég rámutattak a Vitis amurensis heterogén voltára. A tajgából szerzett V. amurensis gyűjteményben a gombabetegségeknek ellenálló egyedek mellett olyanokat is találtak, amelyek jól gyökeresednek, és a belőlük készült bor oxidációs folyamata is megegyezik az európai fajtákéval. A nemesítéshez a V. amurensis mellett néhol francia származású hibrideket (Seyve Villard) is használnak. A Magaracsi összszövetségi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben a Vitis rotundifoliát használják, amely európai fajtákkal keresztezve, már az első generációban peronoszpórával és filoxérával szemben immunis egyedeket szolgáltat, a bora pedig minőHa majd а gyakorlatban Is megjelennek és elterjednek a betegségeknek ellenálló szőlőfajták, akkor ki* sebb kockázattal, kevesebb fáradozással és költséggel is megtermelhetünk legalább annyi szőlőt mint ma Fotó: —bor ség dolgában az európai fajták szintjén mozog. A Szovjetunióban az elismerésre bejelentett fajtajelölteket komoly összehasonlító kísérletnek vetik alá, melynek .során már nem csupán a termőképességet, illetve a termés meg a bor minőségét ellenőrzik, de az ellenálló képességet is értékelik. A jelenleg figyelés alatt tartott fajtajelöltek ötven százaléka már két vagy három, tíz százaléka ti Állomáson vannak megfigyelés alatt. Magyarországon az interspecifikns szőlőnemesítés már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Dr. Tamássy és Koleda a Vitis amurensis és az európai fajták keresztezésével és többszöri európai fajtával történő visszakeresztezésével kísérleteznek. Az általuk kinemesített A 6/1 klón jó fagytűrő képességgel jeleskedik, bőtermő és a bora is kiváló mi-A jövő szőlőfajtáit keressük pedig ennél is szélesebb körű ellenálló képességgel rendelkezik. Olyan új fajtákat azonban még nem sikerült kinemesíteni, amelyek valamennyi jó tulajdonsággal és valamennyi betegségre vonatkozó ellenálló képességgel rendelkeznének. Az igen nagy számú francia interspecifikus fajták (pl. a ve Vihart, a Saybel-fajták) kiindulási anyaga a Vitis labrnsnálunk is ismert Couderc, Seyca, V. ripária, V. cinerea vad fajok valamelyike. Az új fajták közül az ajánlott fajták névsorában azonban egyelőre csupán a Baco 22 A szerepel. Az NSZK-ban számos intézetben foglalkoznak az interspecifikus szőlőnemesítéssel. A freiburgi intézet Fr. 993—60 törzsszámú fajhibridje igen bőtermő, az Fr. 589—54 ellenáll a lisztharmatnak, az Fr. 946— 60 ugyancsak hőtermő, a bora pedig kiváló minőségű. A Geilweilerhofi Szövetségi Kísérleti Intézet új, reziszlens fajhibridjei közül említést érdemel a В 7—2 és а В 6—18. Geisenheinben az interspecifikus nemesítés két irányban halad: a francia Seybel 7053 hibridet rizling klónokkal keresztezik, a másik ágon pedig a Vitis amurensis! használják kiindulási anyagként. Az egyik fajhibridjüket (GM 6495—3) peronoszpóra ellen már nem szükséges kezelni. Az NSZK- ban előállított interspecifikus hibridek a Brensbachi Kísérlenőségfi. Az ugyancsak általuk kinemesített 5/18-as klón a szürkepenésszel szemben is rezisztens. Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás interspecifikus nemesítésének eredményeként jött létre az immár államilag minősített Zala gyöngye, az igen jó bort adó Bianca, továbbá az ideiglenes szaporításra engedélyezett Göcseji zamatos, a Lakhegyi mézes, a Vértes csillaga és a Médea. Például a Zala gyöngye (nemesítői Csizmazia és Bereznai) az 1981. évi kemény tél után az alföldön 7 tonnás átlaghozamokat nyújtott, viszont a többi fajtánál a fagykár miatt mindössze 2 tonnás átlagról beszéltek. A Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet interspecifikus nemesítésű fajtajelöltjei az RF—16 és az RF— 48. Az utóbbiról jó tudni, hogy a peronoszpórán kívül a lisztharmatnak is ellenáll. Csehszlovákiában interspecifikus szőlőnemesítéssel csupán dr. Kraus foglalkozik a Lednicei Mezőgazdasági Főiskolán. Saját engedélyezett fajtánk még nincsen, viszont az Udvardi (Dvory nad Zitavou) és a Füri IRúbaü) Egységes Földműves-szövetkezetben már több éve megfigyelés alatt tartunk néhány — főleg egri származású — fajhibridet. Főleg régebbi francia hibridekből a Seniral járásban vannak ültetvényeink. Itt jó fagytürő képességüket bizonyították, viszont a bor minőségével egyelőre nem vagynnk elégedettek. Néhány egri eredetű interspecifikus szőlőfajtával a Modrai Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás is rendelkezik. Ezek a fajhibridek az idei igen zord telet jól átvészelték, a főrügyeknek mindössze 25 százaléka. a mellékrüayeknek nedig 9—10 Százaléka károsodott. Pedig a közvetlen szomszédságukban díszlő Rajnai rizling főrügyeinek 75 százaléka eifagyott. Az interspecifikus szőlőfajták nemesítése még igen sok lehetőséget rejt magában és várható, hogy az újabb nemesítést fajhibridek még jobbak, még tökéletesebbek és ellenállóbbak lesznek. Ёрреп ezért örvendetes volna, ha mielőbb beszereznénk külföldről a már rendelkezésre álló fajtákat, hogy megismerhessük és ellenőrizhessük azok jó és rossz tu- Újdonságait, s a nyert ismeretek birtokában, kiválasztbassuk a számunkra legmegfelelőbb új fajtákat. Ez hasznos és szükséges is, hiszen a fagyálló, a gombabetegségekkel és a filoxérával szemben rezisztens — ráadásul a mi feltételeinknek megfelelő — fajták termesztésével lényegesen mérsékelhetnénk a szőlészeti ágazat energia- és vegyszerieényességét. Ez anyagi vonatkozáson túl. környezetvédelmi szempontból is előnyös lenne. Az interspecifikus fajták termesztésének különösen ott lesz jelentősége, ahol gyakoriak a téli fagyok, továbbá ahol közvetlen vízforrás hiányában nehéz biztosítani a rendszeres permetezéshez szükséges vízmennyiséget, illetve csak körülményesen oldható meg a a permetezés. Telepítésükre feltehetően majd azokban a kiskertekben is sor kerülhet, amelyek távolabb esnek a lakott településektől s így a kertészkedők többnyire csak a hétvégeken tudják megoldani a vegyszeres permetezést. Renczés Vilmos és Viera Bobeková agrármérnök ro A JUHÁSZNAK JÓL MEGY DOLGA...!? „Mai túlcivilizált világunkban már lassan annak is örülni kell, hogy még fű nő — a patak partján .Egy képzőművész barátom fenti szólása jutott eszembe, amikor az ipolybalogí (Balog nad Ipľom) Bs. nyus Pál kisállattenyésztővel éppen egy olyan patak mellett- beszélgettem, amely szintén „átesett“ a folyamszabályozók beavatkozásain: vályú alakú volt, s medrében az élet — megkérdőjelezhető. — Tudja, a gyerekkori patak az más volt. A vidék faunája élt, létezett, még a fű is jobban ízlett a számosállatnak, mint ma. A vegyszerezés okot ad az elkeseredésre. Dehát ennek ellenére is megtartottuk jó szokásunkat; továbbra is foglalkozunk állattartással. A patakparton üldögélve beszélgettem Benyus Pállal, mellettünk viszont szép csendben ott legelt a gazda kedvenc nyája. — 1979-ben olyannyira leromlott az egészségi állapotom, hogy nyugdíjaztak. Az orvosok azt javasolták, hogy válaszszák magamnak olyan kedvtelést, ami által sokat tartőzkodhatom a levegőn, sétálhatok. Mivel a két sógorom már régóta foglalkozik juhtenyésztéssel, fgv hát vettem a bátorságot, s az ő segítségükkel én is nekifogtam. Eleinte csak néhány állatot tartottam, de most is csak annyi van, amennyit az egészségi állapotom elbír. ■ A szervezettség mennyiben segíti a kisállattenyésztőt? — Hát ezen a téren Is sok gond akad. de mindenesetre meg kell mondani azt hogy Biller Emil elnöklete mellett a falunkban aránylag jól működik a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Évente négy alkalommal találkozunk, megbeszéljük gondjainkat, bajainkat, szakelőadásokat hallgatunk stb. ■ Amint hallottam, az itteni jnhtenyésztők egyik fő gondja a legelő, a kaszálóterület biztosítása ... — Hát igen. Korábban helyi szervezetünk Is közreműködött a legelők, kaszálók — vízpart, gátak mente stb — szétosztásában, annak érdekében, hogy minden állattartónak jusson legelő. Most a folyamszabályoluban, de — őszintén szólva — a törvényt egyikünk sem szegi meg. Én úgy látom, hogy kölcsönös tiszteletre, megértésre lenne szükség, ugyanis a kisállattenyésztés Is közérdekeket szolgál. ■ Régi szólásmondás: szép a juh, ha jó a juhász... — Így van. A juhok igénylik a gondoskodást, s persze — érteni kell hozzájuk. Az anyaállat szinte megköveteli az ember Jelenlétét a vemhesség Idején. Törődni kell az állatok egészségével is, hiszen ha ezt elhanyagoljuk, komoly anyagi kár érhet bennünket. Csak egv példa: nagyon könynyen kipállik a juhok lába, ez gyorskezelést igényel. Ez ellen a betegség ellen formalinnal védekezünk. A körömgyulladás a legtöbb esetben már állatorvosi beavatkozást igényel, mivel nem mindig tudjuk beszerezni a megfelelő gyógyszert, dr. Kellecz József, a körzet állatorvosa nagyon becsületesen végzi munkáját, s mindig segít — ha ezt a szükség megkívánja. ■ A kilenc anyaállat, a kos — vágóállatokat „eredményez.“ A hús- és a gyapjúeladás nem ütközik problémákba? — Pillanatnyilag nem. A BRANKO-val állunk szerződésben, élősúlyban veszi át tőlünk a 30—40 kilés bárányokat. Egy kilő húsra két kilő abrakot kapok előzőleg, kettőt viszont akkor, amikor az árut eladom. A gyapjúeladás Is folyamatos, ám ügyelni kell ennek gondozására, a nyírásra annak érdekében, hogy első osztályú gyapjút adhassunk el. ■ Egy juhászattal komolyabban fog'alkozó ember mennyiben értékeli a szakkönyvet? — Több kedvtelésemmel kapző szervektől kapjuk az enge- ván A nyáj — ba tetszik valakinek, ha nem — lege'ni ki- A szerző felvéteiel csolatos szakkönyvem van, régebbiek, s újabb kiadásúak egyaránt. Sokat tanultam szakkönyvből, ám tapasztalataim a kővetkezők: gyakorlat nélkül nem sokat ér az elmélet. Akkor ugyanis, amikor az ember már rendelkezik némi gyakorlati tudással, másként, tehát termékenyebben fogja fel a szakkönyvekben olvasottakat. A gyakorló juhászok — akik sok száz birkák látnak el — sem vetik el a Jó szakkönyveket. jó példa erre sógoromnak, Varbó Józsefnek az egyik mondása: „Tizennégy éves korom óta foglalkozom Juhászattal, de még ötvenéves koromban is találtam a szakkönyvekben olyan ismereteket, melyek „további munkámban nagy segítségemre voltak.“ ■ Melyek azok a tudnivalók, amelyek esetében a szakkünyv sokat tud segíteoi? — Ä juhok gyakorlati ellátása már a kisujjunkban van, de.az egészségügyi ellátás... Tehát ezen a téren állandóan újabb és újabb ismeretekre van szükség. Persze, sokat tud segíteni ebben az állatorvos Is, aki sok fontos tudnivalóról ad felvilágosítást. — Beszélgetésünk idején nemegyszer hozzánk szaladt a „másodjuhász.“ Fico — a nyájőrző kutya, a gazdi kedvence — messziről érkezett az Ipoly mentére. Hogy mikéot is. erről Benyus Pál Így vélekedett: — Sógorom, aki korábban egy szövetkezetben volt juhász, az NDK-ban egy tanulmányi úton vett részt. Onnan hozták Fico szüleit, így jutottam hozzá kedvenc kutyámhoz én is. A kutyus amilyen kicsi, olyan ügyes és erős. Egyetlen „bánata“, hogy kicsi a. nyáj... A német juhászok véleménye szerint — állítólag — ilyen kutya 700 juhot is képes őrizni. Persze Fico megszokta már a nvájat, így a legeltetés folyamán nekem alig akad gondom ... XXX Sokszor kimondtuk, leírtuk: a kisállattenyésztés ts — népgazdaság! érdekeket szolgál. Éppen ezért kellene tudatosítaniuk azoknak akik nem szívesen „látnak“ környezetükben kisállattenvésztőt, s ellenszenvüket alantas tettekben is tudtukra adják az illetékeseknek; Az állattartás iránti kedvszegés annyit eredményez, eredményezhet, hogy többen ts lemondanak erről a hasznos kedvtelésről. Reméljük, Ipolybalogon e2 nem következik be, s lesz hol legelniük azoknak a juhoknak Is, melyek a kisálla'tenvésziôk helyi szerveze te tagjainak a tulatdonát képezik. KALITA GÄE0R Benyus Pál kedvenc kutyájával. Fi coval délyt, ám az utóbbi időben már itt is problémák vannak. És, hát akadnak olyan „jóakarók“ is, akik azzal szórakoznak, hogy feljelentéseket tesznek a következő értelemben: a szövetkezet „holt“ területein — utak mente — vagy a vetésben legeltetünk. Négyen tartunk juhokat a fa-
