Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-15 / 24. szám

ТШен-fáCan I oHVú^áq____ Tüdőfű ba tartozó évelő növény a leg­régibb gyógynövényeink egyi­ke. Kovasavat, cseranyagot, nyálkát, szaponint, ásványi só­kat Inátrium, kálium, mész/, jitoszterint és cukrot tartal­maz. A hutadó orvostudomány beigazolta azt a korábbi állí­tást, hogy a tüdöfűnek köpte­tő hatása van. Persze, nem olyan erős, mint a szaponino kát tartalmazó gyógynövé nyéknek (pl. szappanfű, kan­kalin, ökörfarkkóró/, viszont egyúttal gyulladást gátló hatá­sa is van, ami a felső légutak gyulladása esetén nagyon elő­nyös. Ezért is szolgál jó mel­lékgyógyszerként a TBC orvos­lásakor. favasolfák, hogy a tü­dőbetegek egyéb speciális ha­tású gyógynövényekkel (csa­lán, papsajt, veronikafű, izlan­di zuzmó, kökény, ánizs). kom­binálva használják. Gyógyászati célokra a tüdő­fű levelét ■ vagy leveles szárát kell gyűjteni, lehetőség szerint áprilistól július végéig (a hegyvidékek növénye, főleg a bükkösökben és a bozótosok­ban fordul elő, de olykor a fe­­nyóerdökben is megtalálható/. Vékony rétegben elterítve, jól szellőző helyiségben kell szárí­tani. Óvatosan kell kezelni, mert a száraz drog nagyon tö­rékeny. A már említetteken kívül íz zasztó, vizelethajtó és hasme nést gyógyító hatását is -ki­használhatjuk. Teája forrázás­sal készül (4—6 teáskanálnyi drog és 1 pohár víz), mérge­zést vagy egyéb káros mellék­hatás nem okoz. Borogatásra (zúzódások, daganatok, arany­ér, börpuhítás, kelések érlelé­se/ szintén forrázással készít­hetünk valamivel erősebb (ti— 12 teáskanálnyi drog) kivona­tot. Dr. Nagy Géza KÉRDÉS: A Korábbi gyakorlattól elté­rően, Idén még nem olvashat­tunk a szakrovatban arról, hogy működik-e — s ha igen, hol? — a központi növényvé­delmi tanácsadó szolgálat? L. J., H. VÁLASZUNK: Igaz, ezúttal valóban nem Irtunk róla, de ettől függetle­nül a növényvédelmi tanács­adó szolgálat — a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Köz­ponti Bizottságának a Bratisla­va! Központi Mezőgazdasági Kllenőrző és Vizsgáló Intézet­tel kötött megállapodása értel­mében — idén tavasszal ismét megkezdte munkáját. Ahogy a korábbi években megszoktuk, a szakemberek a kerületi székhelyeken ponto­san meghatározott időpontok­ban, egész nyáron rendszeres fölfogadó ügyeletet tartanak, és a telefonon keresztül ér­deklődőknek meg a kérdései­ket írásban megfogalmazóknak is szívesen válaszolnak. Per­sze, a személyes találkozás a legcélravezetőbb, mert — akár­csak a humán gyógyászatban — látatlanban nehéz meghatá­rozni, hogy az adott növény milyen betegségben . szenved vagy milyen kártevő pusztítja, s hogyan lehetne ellene leg­eredményesebben védekezni. Egészen más a helyzet, ha az érdeklődő mintát is visz ma­gával és a termesztési felté­telekre vonatkozó felvilágosí­tással segíti a szakember tájé­kozódását és munkáját. Persze, hasonló segítséget jelenthet a tanácskérő levélhez mellékelt minta is, feltéve, hogy szak­szerűen csomagolva (kártevők tisztára mosott gyógyszeres üvegcsékben, növények több réteg nedves újságpapírba csa­varva) kerültek dobozba és postára. Fóliát, műanyag tasa­­kokat vagy táskákat soha ne használjunk a minták csoma­golására. Most pedig lássuk, hol és mikor érdeklődhetnek kertész­­kedőink a termelői munkájuk során felmerülő, növényvédel­mi jellegű problémák eredete, oka és orvoslásának módja fe­lől. A Nyugat-szlovákiai kerület kertészkedőit ezúttal is a szö­vetség bratislavai városi bi­zottságának titkárságán (Mest­ský výbor SZZ, Malinovského Bármennyire szeretjük is, nyáron általában nem „cikk“ a sóska. Viszont ha rendszere, sen vágjuk, fejtrágyázzuk és locsoljuk, folyamatosan terem, és van mit elraknunk télire. A zsenge, ép és egészséges leveleket alaposan — mossuk meg, csípjük le a levélnyele két, majd a leveleket tucatjá­val összesodorva, vágjuk „do­hányra“. Az így előkészített sóskát — kilónként S dkg zsír ulica 88) várják, ahol szep­tember végéig hétfőnként 15— 18 óra között Matlák György agrármérnök tart ügyeletét. Ok­tóberben már csak két alka­lommal lesz szolgálata, még­pedig a hónap első és harma­dik hétfőjén. Ugyanitt és u­­gyanezekben az Időpontokban a 66160-as telefonszámon is lehet érdeklődni. A Közép-szlováiai kerületben az SZSZK Banská Bystrica i Járási Bizottságának épületé­ben székel a tanácsadó szol­gálat I Nábrežie Dukelských hrdinov C. 25). Itt szeptember végéig hétfőnként 16-tól 18 óráig lehet érdeklődni, még-T VÁLASZOLUNK pedig dr. Olga Braslnvskától. A hívható telefonszáin: 245 82. A Kelet szlovákiai kerület kertészkedőit a tanácsadó szol­gálat ügyeletes szakemberei — név szerint Oščenda és Jend­­želovský agrármérnökök — idén is a Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrző ős Vizsgáló Intézet kerületi kirendeltségé­nek székházában (UKSUP, Švermova ulica 3, Košice) vár­ják. Az ügyelet egész évben felkereshető, mégpedig hétfőn­ként 13-tól 17 óráig.A növény­­védelmi gondokkal küszködök természetesen itt is érdeklőd­hetnek telefonon (205 48, 205 49 és 224 25). Mint már az elején említet­tem, a kertészkedők levélben is feltehetik a növényvédelmi jellegű kérdéseiket. A Közép­­szlovákiai és a Kelet-szlovákiai kerületben a tanácsadó szol­gálat már megadott címére kell küldeni a levelet, illetve a mintát tartalmazó csomago­kat. A nyugat-szlovákiai ker­tészkedők ne a tanúcsádó szol­gálatnak címezzék a küldemé­nyeket, hanem a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Központi Bizottságára (ŰV SZZ, Havlíčkova 34, 817 02 Bratislava) írjanak. A szakem­berek örömmel vennék, ha a kertészkedők pár szóval jelle­meznék a termesztés helyi fel­tételeit, a tápanyagpótlás és az esetleges vegyszeres kezelés módját vagy megírnák, hogy a vagy olaj hozzáadásával — sa­ját levében addig pároljuk, amíg a levelekből a víz el nem párolog. Állandó keverés mellett addig melegítjük to­vább, amíg az anyag sercegni nem kezd, majd előmelegített poharakba rakjuk, a pohara­kat azonnal lezárjuk (Omnia) és gyöngyözve forró vízben 8— 10 percig csírátlanítjuk. Végül a lábast letakarjuk, s az üve­geket benne hagyjuk kihűlni. Zsír (olaj) nélküli natúr­sóskát (püré) is érdemes el tenni. A megmosott levelek szárát lecsípjük, a leveleket egészben és a saját levükben pároljuk, majd szitán vagy turmixgéppel áttörjük, forrón poharakba töltjük és a fentiek szerint csírátlanítjuk. (El) betegséggel vagy kártevőkkel fertőzött facsemetéket és é­­gyéb ültetőanyagot hol, melyik faiskolából stb. szerezték be. jkr) KÉRDÉS: Ilyen még soha nem fordult elő velem: szépen kiforrott, mégis émelyítően édes és ugyanakkor szinte elviselhetet­lenül fanyar lett a borom. Miért, és lehet-e ezen még va­lahogy segíteni? Sz. L, Z. VÁLASZUNK: A jellegzetes borhibát, illet­ve betegséget a tejsavas-man­­nitos erjedés idézte elő. Ez a betegség elsősorban az ala­csony savtartalmú, illetve ke­vés cserzőenyagot tartalmazó boroknál fordul elő. A beteg bor opálos, zavaros, puháiba töltve füstszerűen kavarog. A tejsavas erjedéstől beteg bor íze durva, émelyítő, édeskésen savanykás, karcolóan csípős, szaga nehezen megfogalmaz­ható, szúrós, talán kicsit a frissen erjedt káposztáéra em­lékeztet. A tejsavas mannitos erjedést a tejsavbaktériumok (Bacterium gracile, B. mannit-opoeum I okozzák, amelyek a borban lé­vő cukrot és almasavat vfzre, széndioxidra, tejsavra, illó sa­vakra (ecetsav) és mannitra bontják el. A tejsavas-marmi­­tos erjedés leggyakrabban az alkoholos erjedés után követ­kezik be, de már az alkoholos erjedés alatt is megindulhat, ha a must hőmérséklete 24— 30 C-fokra emelkedik. A lágy, kevés savat tartalmazó, lassan erjedő vagy nem teljesen ki­erjedt, édeskés boroknál ala­csonyabb hőmérsékleten is előfordulhat. A tejsavbaktériu­mok igen ellenállónk a kén­dioxiddal szemben (az alko­hollal szemben is), s ami a legveszélyesebb, levegő hiá­nyában is szaporodnak. Tehát nem a bor felületén, hanem a borban tevékenykednek. A na­gyobb alkohol, és borkősavtar­­talom, a megfelelő kénezés és az alacsony erjedési és tárolá­si hőmérséklet gátolja a tej­savbaktériumok szaporodását. A megelőzés érdekében elő kell segíteni a must gyors és tökéletes kierjedését s meg kell akadályozni, hogy a must hőmérséklete erjedéskor 24— 30 C-fokra emelkedjem. A lágy mustot savanyúval házasítjuk, kénezzük, a rothadt szőlőt kü­lön dolgozzuk föl. A betegség kezdeti szakaszában az enyhébb kellemetlen szag fejtéssel, szellőztetéssel megszüntethető. A bort fejtéskor hi-enként 15 — 20 gramm borkénnel ke­zeljük, s ha mód van rá, ke­mény (savas), jól kierjedt bor­ral házasítjuk. Jó eredményt ad a pasztőrözés is. Az erősebb ízű és szagú bort hektolite­renként 15—20 gramm cser­savval (tanin) és 20—25 gramm zselatinnal (želatína) lehet de­ríteni, majd következhet a há­za sftás. A nagy tejsavtartalmú boro­kat gyógyítani már nem lehet. Az ilyen borból ecetet vagy párlatot készíthetünk. (ко) Idén is lelkesedéssel Vágán (Váhovce) 1966-ban alakult meg a Szlovákiai Ker­tészkedők Szövetségének alap szervezete. A kezdeményezés Bakó Sándor, Forró István és Sandula Ferenc nevéhez fűző dött. Ok ismerték el elsőként, hogy a szervezett tevékenység hasznára lehet a háztáji ker­tészkedés iránt vonzódóknak. Sok népszerűsítő és megnyerő munkába került, de megérte a fáradozást, mert idővel so­kakban felébredt a kertészke­dés iránti érdeklődés. Az alap­­szervezel — Dudás Tibor el­nök irányításával — ma 140 főt számlál. Mint Dudás elvtárs elmond­ta, az alapszervezet vezetősége azt tartja legfontosabb felada tának, hogy kedvező feltétele­ket teremtsen tagjai számára az állandó ismerelgyarapítás­­hoz. A rendszeresen megtartott szakelőadásokon a kertészke­dők megtanulhatják a zöldség­es gyümölcstermesztés legfon­tosabb tudnivalóit, felelevenít­hetik és kiegészíthetik a táp­anyagpótlással és a nüvényvé delemmel kapcsolatos ismere teiket stb. Ismereteik és ta­pasztalataik gazdagításához a tanulmányi kirándulásuk, az üzemlátogatások és a rangus hazai és külföldi kiállításokon való részvétel is komoly mér­tékben hozzájárul. Arról nem is beszélve, hogy valaineny­­nyien előfizetői valamilyen szaklapnak, és a hasznosnak ígérkező könyvekért sem saj­nálnak pénzt adni. Vendéglátónk később arról is beszélt, hogy a szervezet­nek két megbízott termény­­felvásárlója van — név sze rint Forró Klára és Júzsa And rásné —, akik tavaly is nagy türelemmel, szinte határtalan lelkesedéssel és a minőségre különösen ügyelve végezték munkájukat. Az eredmény: a szervezet tagjai a múlt évben egymillió korona értékű zöld­séget és gyümölcsöt értékesít­ve járultak hozzá a fogyasztói igények rugalmas és színvo­nalas kielégítéséhez. Igaz, el­tenni való uborkából meg kar­fiolból itt kevesebb termett a tervezettnél, viszont petrezse­lyem ál, póréhagymából, spár­gátokból slb. többet tudtak szállítani, mint amennyire év elején vállalkozni mertek. A vágai kertészkedők ágy tartják, nem elég, ha a kert­ben szorgoskodnak, a köz ja­vát szolgáló társadalmi mun­kában is illik példát mutat­niuk. A szlovák nemzeti felke­lés 40. évfordulója tiszteletére vállalt 450 óra helyett 780 órát dolgoztak társadalmi mun­kában a Nemzeti Front válasz­tási programjának teljesíté­sén. Idén a község kertészkedői 420 gyümölcsfát telepítenek, ami igazolja az elnök azon állítását, hogy errefelé egye­lőre nem gond túladni a tér mésen. Zöldségből főleg pap­rikát, paradicsomot, sárgaré­pát, zellert, kelkáposztát, kar­fiolt, karalábét, hagymát, ret­ket, salátát meg uborkát ter­melnek, természetesen a Zele ninával kötött szerződéshez igazudva. NAGY MIHÁLY A magnézium igen fontos szerepet játszik növé­nyeink életében. Külö­nösen a szamóca igényel so­kat ebből a tápelemből. Hiá­nya esetén a növények elhal­nak, mivel a magnéziumot semmilyen más elem nem pó­tolhatja. Sajnos, az utóbbi években talajaink — minde­nekelőtt a szamóca részére legmegfelelőbb könnyű és mér­sékelten savanyú területek — magnéziumkészlete jelentősen megcsappant. Ennek több oka is van. A legnagyobb vesztesé­get az okozza, hogy az eső- és az öntözővíz a talajban talál­ható magnéziumnak akár nyolcvan százalékát is képes kimosni. S természetesen a nö­vények is felvesznek több-ke­vesebb magnéziumot, viszont a „veszteség“ pótlására nincsen megfelelő — klórt és meszet nem tartalmazó — magnézium­műtrágyánk. A talaj erősebb savanyú kémhatása is káros, mert 5,5 pH-értéktől kezdve a magnéziumfelvétel csökken, 4,2 pH-tól pedig teljesen megszű­nik. A magnézium hasznosulá­sát gátolja a talaj komolyabb káliumkészlete is, viszont a jó nitrogénellátottság serkenti a növények magnéziumfelvételét. A talaj valós magnézium­­tartalmát legjobb laboratóriu­Két-három év­vel ezelőlt még különlegesség­nek számított a fóliás háztáji pa­radicsomba jtatás, ma viszont már csaknem minden községben akad vállalkozó, aki így termel iga­zán korai para­dicsomot Fotó: —bor mi talajelemzéssel kimutatni. A komoly magnéziuméhségre például abból is következtetni lehet, hogy napfényes időben a növények fonnyadtnak tűn­nek, holott a levelük kemény marad, de kanálszerűén meg­­görbiil. Az idősebb levelek el­halványodnak vagy megsárgul-На кеш a magnézium nak, esetleg'.vöröses vagy bar­nás árnyalatot kapnak, főleg a levélerek közötti részeken. Az enyhe magnéziumhiány gyengébb növekedésben és sze­rényebb terméshozamban mu­tatkozik meg. Olykor rejtett magnéziumhiány következik be, melyre a külső jelekből nem lehet következtetni. Ez a jelenség leggyakrabban a bőtermő körzetekben jelentke­zik, ahol egyébként — kielé­gítő ellátás esetén — csúcsho­zamokat lehetne elérni. A felismert magnézium­­hiányt átmeneti jelleggel na­gyon gyorsan és egyszerűen felszámolhatjuk, ha tavasszal áranként 1,5—2 kg keserűsót (magnéziumszulfátot) dolgo­zunk be sekélyen a talajba, majd szüret után megismétel­jük a kezelést. Keserűsót a Drogéria szakboltokban is vá­sárolhatunk, de tartsuk szem előtt, hogy ez a kezelés, csak átmeneti javulást hozhat. Jobb eredményt biztosít a magné­ziumot is tartalmazó lombtrá­gyák (pl. MKH 1.8) használata, főleg ha a permetező trágyá­zást összekötjük a tápoldatos beöntözéssel (tövenként kb. 0,5 liter 0,5—1 százalékos tö­ménységű keserűsóoldat). A keserűsót feltétlenül esővízben kell feloldani (minden tápol­datos beöntözés alkalmával), s a kezelést tavasszal legalább két ízben (virágzás előtt és után), majd szüret után ismét két alkalomami ajánlatos . meg­ismételni. A folyamatosan ter­mő szamócák esetében a tava­szi kezelést júniusi és augusz­tus végi permetezés-beöntözés kövesse. A talaj magnéziumkészleté­nek tartós növelésére finomra őrölt dolomit-mészkő használ­ható, de ezt csak az elővete­­mény alá adhatjuk, mert a sza­móca nem tűri a közvetlen me­­szezést. Továbbá ősszel adható még Kieserit (áranként mini­mum 7,5 kg). (Zalirádkár)

Next

/
Thumbnails
Contents