Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-15 / 24. szám
J SZABAD FÖLDMŰVES 198!i. június 15-Nagy mesemondónk szülővárosa, Komárom (Komárno) az idén már huszonkettedik alkalommal adott otthont a hazai magyar felnőtt színjátszó együttesek, kisszínpadok, bábrsoportok, illetve a vers- és prózamondók országos versenyének. Jókai városa május 20-tól 26-ig ismét ünnepi díszbe öltözött, s a hagyományokhoz hűen méltó színhelye, volt az egyhetes rendezvénysorozatnak. A hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának jubileumi, negyvenedik évfordulója jegyében megtartott központi seregszemle résztvevői sajátos módon, a szép, tiszta szó erejével fejezték ki békevágyukat. A szervezők olyan gazdag műsort készítettek, hogy szinte egymást követték az események: a versenyszámok, előadások, szakmai értékelések, szórakoztató műsorok. A Duna menti város hat napig a fesztivál, pontosabban a fiatalok jegyében élt. Örömmel tapasztalhattuk, hogy szerencsére nem volt igazuk azoknak a „bölcs prófétáknak“, akik néhány évvel ezelőtt az amatőr művészeti mozgalom jövőjét nagyon sötétnek látták, vagy pedig megkérdőjelezték. A jelenlevők valamennyien meggyőződhettek arról, hogy a mozgalom él, tovább fejlődik, s egyre több' fiatal diák, munkás, értelmiségi kapcsolódik be az együttesek tevékenységébe. Az évről évre megjelenő ismerősök mellett az idén is újabb arcok tűntek fel a színpadokon, illetve a nézők körében, bizonyítván ezzel az utánpótlás folytonosságát. Mielőtt rátérnénk az egyes versenyek és műsorszámok részletesebb bemutatására, szóljunk a szereplőkről, akik a sok nehézséget leküzdve, fáradságos munkával, sok-sok gyakorlással készültek az idei rendezvénysorozatra. Természetesen nem mindenkinek sikerült elképzeléseit teljes mértékben valóra váltania, hiszen voltak gyengébbre sikeredett előadások is. A Szakszervezetek Házában elsőként a CSEMADOK Dnnaszerdahelyi (Dnnasjká Streda) Helyi Szervezete és a Városi Művelődési Ház színjátszó együttese mutatkozott be. Jozef és Karel Capek Ádám a világteremtő című színmüvét adták elő Hunöík Péter rendezésében. Az előadás kapcsán szükségesnek tartjuk elmondani, hogy az igényes darab nagyon nehéz feladat elé állította a dunaszerdahelyteket. Az előadás nagyon hosszúnak tűnt, s ez a szereplők játékában is megmutatkozott. A kassai (Košice) X Iparista Kis Színpadának tagjai Pásztó András rendezésében Shakespeare. Szentivánéji álom című művét adták elő. Bár a produkció elnyerte a közönség tetszését, sokan mégis többet vártak az X-esektől, mivel nem sikerült tdőszeríisíteniük e remekművet. A CSEMADOK Muzslal (Mužla) Helyi Szervezetének Jókai Színpada, amely az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját, Heitat fenő: A tündérlaki lányok című három felvonásos színművét mutatta be. Sajnos, az iróniával fűszerezett Heltai-világot nem sikerült úgy ábrázolniuk, hogy a jelenlegi korból is vázolják a helyzetet. A CSEMADOK Ipolysági (Šahy) Helyi Szervezete és a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium József Attila Irodalmi Színpada Tőzsér Arpád műveiből Kiáltás címmel összeállított műsorral érkezett. A Vas Ottó Irányításával dolgozó fiatalok nagyszerű teljesítményt nyújtottak. Újra beigazolódott, hogy milyen sokat jelent egy színpad fejlődésében a szakképzett, pedagógiai módszerekkel felvértezett vezető. Nem véletlen, hogy ők kapták a legszebb színpadi beszédért járó díjat, valamint a kortárs szerző munkáját népszerűsítő előadói díjat. A Gutái (Kolárovo! Városi Művelődési Ház Ecce homo Kisszínpada Hernádi Gyula Vörös rekviemjét dolgozta fel. A Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium SZISZ-alapszervezetének Irodalmi Színpada a Szülőföldem című lírai oratóriummal jelentkezett. Az idén negyedszázados jubileumát ünneplő együttes tagjai az anyanyelv és a szülőföld iránti szeretet, tét választották előadásuk vezérmotívumául. Gáspár Tibor rendező rpunkáját dicséri, hogy több ízben sikerült megfelelően ötvözni a szövegmondást kifejező mozgáskultúrával. A nézők közül többen úgy vélekedtek az előadást követően, bogy az együttesnek inkább a diákszínjátszás területén kellene folytatnia korábban megkezdett sikeres útját. A tavalyi siker után az idén is nagy érdeklődés előzte meg Az V. kategória prózamondói versenyének győztese: Vontszemű Henriett pasztalatokat, s a zsűri véleményét megfontolva, illetve figyelembe véve fogják folytatni nemes kezdeményezésüket. Hasonló elismerés illeti a Diinaszerdabelyi Járási Nép művelési Központ Felnőtt Bábegyüttesét, amely Fodor Sára: Három székely népballadáját dolgozta fel — a felnőtteknek. A népballadákban rejlő tragédiák ötletes kifejezésével a nézőközönség élvezetes előadásnak lehetett tanúja. Ezúttal is azt kell mondani: csak így tovább, dunaszerdahelyi bábosok! A hrobonovéi Csiribiri Társulat az idén három vígjátékot, mégpedig Tabarin Farsangi komédiáit választotta, ja rábik Gabriella és Szikhart Zsuzsa rendező érdeme, hogy pezsgő ritmusú nagyszerű színészi játékkal bemutatott előadást láthatott a Szakszervezetek Házának nézőközönsége. Külön említést érdemel a Tabarin-t megszemélyesítő Kiss András, aki mindvégig sablonoktól mentes módszerekkel tudta megnevettetni a nézőket. A Komáromi Ifjúsági Klub és a MATESZ-alapszervezetének Színjátszó együttese Kiss Péntek József rendezésében Holtai Jenő Amerikai párbaját vitte színpadra. Sok érdekes ötlet, illetve groteszk játékstílus jellemezte az előadást, amely a jó kezdést követően túl hamar „kifulladt“. Ennek következtében azok az ismert fordulatok, amelyek a neveltetést voltak hivatottak szolgálni, már nem tudták funkciójukat betölteni. így az előadás Buchlovics Péter a IV. kategória prózamondói versenyének győztese Neszinéri Sándortól, a CSEMADOK KB titkárától átveszi a díjat a kassai (Košice) Pinceszínpad bemutatóját. Havas Péter érdekes rendezésében Shwajda György Segítség című tragikomédiáját mutatták be. A sokak számára szokatlan hangvételű darab életrekeltésében a rendező nagy segítségre talált a két főszereplő, Bilász Alica és Koncz Árpád személyében. Tulajdonképpen nekik köszönhető, hogy az előadás szinte valamennyi nézője elgondolkozhatott a látottakon, A Füleki (Fiľakovo) Városi Kultúrközpont, a CSEMADOK és a Kovosmalt n. v. üzemi klubjának „Zsákszínház“ együttese jevgenyij Svarc Hókirálynő című mesejátékát vitte színre Mázik István rendezésében. A Gordos László által megzenésített darab nagy tetszést aratott különösen a gyermekek körében, akik szűnni nem akaró viharos tapssal jutalmazták e nagyszerű vállalkozás résztvevőit. A fülekiek bizonyították, hogy a műkedvelők is tarthatnak érdekes gyermekelőadásokat. Remélhetőleg az együttes tagjai igyekeznek majd a következő időszakban is hasznosítani a mesejáték bemutatóin szerzett tavontatottá vált. A szereplők közül a Badacsonyit alakító Vörös Lajos játéka volt a legmeggyőzőbb, s méltán nyerte el a kiemelkedő színpadi játékért járó egyik különdíjat. Az izsai (Iža) Jókai Kisszínpad egy ismeretlen francia szerző. Oj komédia öt személlyel, az asszonyokról, akik újra öntötték férjüket című darabjával léptek színpadra. A rendező Izsák Elvirának több ízben sikerült megtalálnia a vígjáték Igazi hangját, ám az előadás eléggé hullámzó színvonalúnak tűnt. A CSEMADOK Rozsnyói (Rožňava) Helyi Szervezetének FÁZIK Színpada Karinthy Frigyes: Amit nem mondhatok el senkinek című összeállítását adta él i Badin Adám rendezésében. és egyben főszereplésével. A közönség körében a merész, szókimondó darab nagy elismerést* aratott, ám ez nem mondható el teljes mértékben a bíráló bizottság tagjainak véleményéről, összegezve az előadáson látottakat megállapíthatjuk, hogy jő — kissé hosszadalmasnak tűnő — bemutatót láthattunk. S még valamit a szimpatikus társaság figyelmébe: a Fábry Zoltán Irodalmi Kör FÄZIK-ká módosítása ötletesnek ugyan ötletes, csak ízlésesnek éppen nem mondható. A marcellháziak (Marcclnvá) Soóky László rendezésében Kiss Anna Pokoljárás (Járatlanok) című szatíráját választották. A nézők közül egyesek szimpátiával, mások pedig értetlenül nézték végig az előadást, amelyben nem a cselekményen vQjt a hangsúly. Az abszurd játék „megértését“ az együttes tagjainak gyenge színvonalú beszédkultúrája is eléggé megnehezítette. A CSEMADOK Nagymegyeri (Calnvo) Helyi Szervezetének és a Városi Művelődési Ház színjátszó együttese Georges Feydeau Aludj ell és Eugene Labiche- Ilyen a világ című két egyfelvonásos bohózatát mutatta be. Feltétlenül szólnunk kell Bodnár Gyula nagyszerű rendezői módszeréről, amelyben most sem csalatkoztunk. Véleményünk szerint azonban kár, hogy a két bohózat főszereplője mindkét esétben Varga Tibor volt. A nagyszerű színész a hasonló helyzetkomikumok szerepében több ízben is ismételte önmagát. Jó előadás volt mindkettő, de úgy gondoljuk, hogy az együttes tagjai által felállított mérce ennél magasabban van! * A Jókai-napokon szerepelt vendégek műsoráról is röviden beszámolunk. A SZISZ Turanyi Bazovský Színjátszó együttese F. G. Lurca Yerma című drá máját mutatta be. Ľubomír Paulovič rendezésében nagyszerű előadást láthatott a sajnos, gyér számú közönség. Ellentmondásnak tűnik, de a rendezvénysorozat egyik legjobb előadását talán a legkevesebben látták. Pedig tanulnivaló volt bőven! A Debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Színjátszó Stúdiója Hubay Miklós- Az efezuszi özvegy című színházparódiáját mutatta be. A magyarországi vendégegyüttes fellépése is számos új ötletet szolgáltatott e műfaj kedvelőinek, s a szakembereknek egyaránt. A vers- és prózamondók idei versenyéről sajnos nem sok jót mondhatunk. Ügy látszik a zsűri is megsokallta az utóbbi időszak gyenge színvonalú produkcióit, mert az idei Napokon nyilváfmsan értékelte — jobbító szándékkal -- az egyes versenyzők vers- és prózamondását. Bizonyára nehéz dolga volt a bíráló bizottságnak, amíg a sok közepes színvonalú teljesítmény alapján kiválasztotta a döntőbe jutott, kategóriánként három-három szereplőt. Mind a IV., mind pedig Alicának ítélte a zsűri. A kis-* színpadok versenyében a íödíjat a hroboíiovői Csiribiri Társalat kapta.! A legszebb színpadi beszédért, valamint a kortárs szerző művét népsze-. rüsítő előadás díját az ipotysági József Attila Irodalmi Színpad, a legjobb zenei és mozgáskultúráért pedig a Ko-A nagymegyeri Varga Tibornak Sidé Zoltán a CSEMADOK KB elnöke gratulál az V. kategória színvonala gyengébb volt a tavalyinál. Az első helyezettek megítélésekor megegyezett a zsűri és a közönség véleménye. Többen kifejtették azon véleményüket, miszerint jó, hogy a szervezők a komáromi Sziget-csoport műsorát is közbeiktatták, így legalább volt látni — illetve hallgatnívaló. A versmondók IV. kategóriájában a komáromi Kerekes Adrienn, a prózamondók versenyében pedig a zselizi (Želiezovce) Buchlovics Péter szerezte meg az első díjat. Az V. kategóriában a versmondók közül a nagymegyeri Varga Tibor, a prózamondók közül pedig a vásárúti (Trhové Mýto Vontszemű Henriett lett a győztes. A színjátszó együttesek versenyében a XXII. jókai-napok fődiját a kassai Pinceszinpad kapta, a legjobb darab választásért a CSEMADOK Dunaszerdahelyi Helyi Szervezete és a Városi Művelődési Ház Színjátszó együttesének a képviselője vehette át a díjat. A legjobb férfialakftás díját Varga Tibornak, illetve a női alakítás díját a kassai Biiász máronii Gimnázium SZISZ- alapszervezetének Irodalmi Színpada vehette át az elismerő oklevelet. A bábjátszők versenyében a fődíjat a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ bábegyüttese szerezte meg, a legjobb képzőművészeti megoldás díját pedig j a füleki Zsákszínház együttese kapta. A kiemelkedő színészi játékért a következők kapták meg a Jókainapok emléklapját: Hajtmanné, M. Borbála, Dallos Tamás, Vörös Lajos, Dr. Varga Béla, Brezina Cecília és Klimko Béla. Befejeződött a XXII. Jókainapok rendezvénysorozata. Lezárult egy újabb időszak, s kezdetét vette a következő bemutatókra való alapos felkészülés. Itt a tanulságlevonás, a vélemények tisztázásának az ideje, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy amatőr művészeti mozgalmunk tovább gazdagodjék. El kell azon is gondolkodni, hogy hol szorít a cipő, mit kell elsősorban módosítani. A ; sértődöttséget mielőbb mellőzni szükséges, hogy jövőre újra találkozhassunk a XXIII. Jőkaí-napokon. BÁRDOS GYULA’ A dunaszerdahelyi bábegyüttes fellépése Fotó: Prandl Sándor 4
