Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-15 / 24. szám

J SZABAD FÖLDMŰVES 198!i. június 15-Nagy mesemondónk szülővárosa, Komá­rom (Komárno) az idén már huszonkette­dik alkalommal adott otthont a hazai ma­gyar felnőtt színjátszó együttesek, kisszín­­padok, bábrsoportok, illetve a vers- és prózamondók országos versenyének. Jókai városa május 20-tól 26-ig ismét ünnepi díszbe öltözött, s a hagyományokhoz hűen méltó színhelye, volt az egyhetes rendez­vénysorozatnak. A hazánk szovjet hadse­reg általi felszabadításának jubileumi, negyvenedik évfordulója jegyében meg­tartott központi seregszemle résztvevői sajátos módon, a szép, tiszta szó erejével fejezték ki békevágyukat. A szervezők olyan gazdag műsort készítettek, hogy szin­te egymást követték az ese­mények: a versenyszámok, elő­adások, szakmai értékelések, szórakoztató műsorok. A Du­na menti város hat napig a fesztivál, pontosabban a fiata­lok jegyében élt. Örömmel ta­pasztalhattuk, hogy szerencsé­re nem volt igazuk azoknak a „bölcs prófétáknak“, akik néhány évvel ezelőtt az ama­tőr művészeti mozgalom jövő­jét nagyon sötétnek látták, vagy pedig megkérdőjelezték. A jelenlevők valamennyien meggyőződhettek arról, hogy a mozgalom él, tovább fejlő­dik, s egyre több' fiatal diák, munkás, értelmiségi kap­csolódik be az együttesek te­vékenységébe. Az évről évre megjelenő is­merősök mellett az idén is újabb arcok tűntek fel a szín­padokon, illetve a nézők köré­ben, bizonyítván ezzel az után­pótlás folytonosságát. Mielőtt rátérnénk az egyes versenyek és műsorszámok részletesebb bemutatására, szóljunk a sze­replőkről, akik a sok nehéz­séget leküzdve, fáradságos munkával, sok-sok gyakorlás­sal készültek az idei rendez­vénysorozatra. Természetesen nem mindenkinek sikerült el­képzeléseit teljes mértékben valóra váltania, hiszen voltak gyengébbre sikeredett előadá­sok is. A Szakszervezetek Házában elsőként a CSEMADOK Dnna­­szerdahelyi (Dnnasjká Streda) Helyi Szervezete és a Városi Művelődési Ház színjátszó együttese mutatkozott be. Jo­zef és Karel Capek Ádám a világteremtő című színmüvét adták elő Hunöík Péter rende­zésében. Az előadás kapcsán szükségesnek tartjuk elmon­dani, hogy az igényes darab nagyon nehéz feladat elé állí­totta a dunaszerdahelyteket. Az előadás nagyon hosszúnak tűnt, s ez a szereplők játéká­ban is megmutatkozott. A kassai (Košice) X Iparis­ta Kis Színpadának tagjai Pásztó András rendezésében Shakespeare. Szentivánéji álom című művét adták elő. Bár a produkció elnyerte a közön­ség tetszését, sokan mégis töb­bet vártak az X-esektől, mivel nem sikerült tdőszeríisíteniük e remekművet. A CSEMADOK Muzslal (Mužla) Helyi Szerve­zetének Jókai Színpada, amely az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját, Heitat fe­nő: A tündérlaki lányok című három felvonásos színművét mutatta be. Sajnos, az iróniá­val fűszerezett Heltai-világot nem sikerült úgy ábrázolniuk, hogy a jelenlegi korból is vá­zolják a helyzetet. A CSEMADOK Ipolysági (Ša­hy) Helyi Szervezete és a Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimná­zium József Attila Irodalmi Színpada Tőzsér Arpád művei­ből Kiáltás címmel összeállí­tott műsorral érkezett. A Vas Ottó Irányításával dolgozó fia­talok nagyszerű teljesítményt nyújtottak. Újra beigazolódott, hogy milyen sokat jelent egy színpad fejlődésében a szak­képzett, pedagógiai módszerek­kel felvértezett vezető. Nem véletlen, hogy ők kapták a leg­szebb színpadi beszédért járó díjat, valamint a kortárs szer­ző munkáját népszerűsítő elő­adói díjat. A Gutái (Kolárovo! Városi Művelődési Ház Ecce homo Kisszínpada Hernádi Gyula Vörös rekviemjét dol­gozta fel. A Komáromi Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimná­zium SZISZ-alapszervezetének Irodalmi Színpada a Szülőföl­dem című lírai oratóriummal jelentkezett. Az idén negyed­százados jubileumát ünneplő együttes tagjai az anyanyelv és a szülőföld iránti szeretet, tét választották előadásuk ve­zérmotívumául. Gáspár Tibor rendező rpunkáját dicséri, hogy több ízben sikerült megfele­lően ötvözni a szövegmondást kifejező mozgáskultúrával. A nézők közül többen úgy véle­kedtek az előadást követően, bogy az együttesnek inkább a diákszínjátszás területén kel­lene folytatnia korábban meg­kezdett sikeres útját. A tavalyi siker után az idén is nagy érdeklődés előzte meg Az V. kategória prózamondói versenyének győztese: Vontsze­­mű Henriett pasztalatokat, s a zsűri véle­ményét megfontolva, illetve fi­gyelembe véve fogják folytat­ni nemes kezdeményezésüket. Hasonló elismerés illeti a Diinaszerdabelyi Járási Nép művelési Központ Felnőtt Báb­együttesét, amely Fodor Sára: Három székely népballadáját dolgozta fel — a felnőtteknek. A népballadákban rejlő tragé­diák ötletes kifejezésével a nézőközönség élvezetes elő­adásnak lehetett tanúja. Ezút­tal is azt kell mondani: csak így tovább, dunaszerdahelyi bá­bosok! A hrobonovéi Csiribiri Tár­sulat az idén három vígjáté­kot, mégpedig Tabarin Far­sangi komédiáit választotta, ja rábik Gabriella és Szikhart Zsuzsa rendező érdeme, hogy pezsgő ritmusú nagyszerű szí­nészi játékkal bemutatott elő­adást láthatott a Szakszerve­zetek Házának nézőközönsége. Külön említést érdemel a Ta­­barin-t megszemélyesítő Kiss András, aki mindvégig sablo­noktól mentes módszerekkel tudta megnevettetni a néző­ket. A Komáromi Ifjúsági Klub és a MATESZ-alapszervezeté­­nek Színjátszó együttese Kiss Péntek József rendezésében Holtai Jenő Amerikai párbaját vitte színpadra. Sok érdekes ötlet, illetve groteszk játékstí­lus jellemezte az előadást, amely a jó kezdést követően túl hamar „kifulladt“. Ennek következtében azok az ismert fordulatok, amelyek a nevelte­tést voltak hivatottak szolgál­ni, már nem tudták funkcióju­kat betölteni. így az előadás Buchlovics Péter a IV. kategória prózamondói versenyének győztese Neszinéri Sándortól, a CSEMADOK KB titkárától át­veszi a díjat a kassai (Košice) Pinceszín­pad bemutatóját. Havas Péter érdekes rendezésében Shwajda György Segítség című tragi­komédiáját mutatták be. A so­kak számára szokatlan hang­vételű darab életrekeltésében a rendező nagy segítségre ta­lált a két főszereplő, Bilász Alica és Koncz Árpád szemé­lyében. Tulajdonképpen nekik köszönhető, hogy az előadás szinte valamennyi nézője el­gondolkozhatott a látottakon, A Füleki (Fiľakovo) Városi Kultúrközpont, a CSEMADOK és a Kovosmalt n. v. üzemi klubjának „Zsákszínház“ együt­tese jevgenyij Svarc Hókirály­nő című mesejátékát vitte színre Mázik István rendezésé­ben. A Gordos László által megzenésített darab nagy tet­szést aratott különösen a gyer­mekek körében, akik szűnni nem akaró viharos tapssal ju­talmazták e nagyszerű vállal­kozás résztvevőit. A fülekiek bizonyították, hogy a műked­velők is tarthatnak érdekes gyermekelőadásokat. Remélhe­tőleg az együttes tagjai igye­keznek majd a következő idő­szakban is hasznosítani a me­sejáték bemutatóin szerzett ta­vontatottá vált. A szereplők közül a Badacsonyit alakító Vörös Lajos játéka volt a leg­meggyőzőbb, s méltán nyerte el a kiemelkedő színpadi játé­kért járó egyik különdíjat. Az izsai (Iža) Jókai Kisszínpad egy ismeretlen francia szerző. Oj komédia öt személlyel, az asszonyokról, akik újra öntöt­ték férjüket című darabjával léptek színpadra. A rendező Izsák Elvirának több ízben si­került megtalálnia a vígjáték Igazi hangját, ám az előadás eléggé hullámzó színvonalúnak tűnt. A CSEMADOK Rozsnyói (Rož­ňava) Helyi Szervezetének FÁ­ZIK Színpada Karinthy Fri­gyes: Amit nem mondhatok el senkinek című összeállítását adta él i Badin Adám rendezé­sében. és egyben főszereplésé­vel. A közönség körében a me­rész, szókimondó darab nagy elismerést* aratott, ám ez nem mondható el teljes mértékben a bíráló bizottság tagjainak véleményéről, összegezve az előadáson látottakat megálla­píthatjuk, hogy jő — kissé hosszadalmasnak tűnő — be­mutatót láthattunk. S még va­lamit a szimpatikus társaság figyelmébe: a Fábry Zoltán Irodalmi Kör FÄZIK-ká módo­sítása ötletesnek ugyan ötle­tes, csak ízlésesnek éppen nem mondható. A marcellháziak (Marccln­­vá) Soóky László rendezésé­ben Kiss Anna Pokoljárás (Já­ratlanok) című szatíráját vá­lasztották. A nézők közül egye­sek szimpátiával, mások pedig értetlenül nézték végig az elő­adást, amelyben nem a cselek­ményen vQjt a hangsúly. Az abszurd játék „megértését“ az együttes tagjainak gyenge szín­vonalú beszédkultúrája is elég­gé megnehezítette. A CSEMADOK Nagymegyeri (Calnvo) Helyi Szervezetének és a Városi Művelődési Ház színjátszó együttese Georges Feydeau Aludj ell és Eugene Labiche- Ilyen a világ című két egyfelvonásos bohózatát mutatta be. Feltétlenül szól­nunk kell Bodnár Gyula nagy­szerű rendezői módszeréről, amelyben most sem csalatkoz­tunk. Véleményünk szerint azonban kár, hogy a két bo­hózat főszereplője mindkét esétben Varga Tibor volt. A nagyszerű színész a hasonló helyzetkomikumok szerepé­ben több ízben is ismételte ön­magát. Jó előadás volt mind­kettő, de úgy gondoljuk, hogy az együttes tagjai által felállí­tott mérce ennél magasabban van! * A Jókai-napokon szerepelt vendégek műsoráról is röviden beszámolunk. A SZISZ Turanyi Bazovský Színjátszó együttese F. G. Lurca Yerma című drá máját mutatta be. Ľubomír Paulovič rendezésében nagy­szerű előadást láthatott a saj­nos, gyér számú közönség. El­lentmondásnak tűnik, de a rendezvénysorozat egyik leg­jobb előadását talán a legke­vesebben látták. Pedig tanul­­nivaló volt bőven! A Debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Színjátszó Stúdiója Hubay Miklós- Az efe­­zuszi özvegy című színházpa­ródiáját mutatta be. A magyar­­országi vendégegyüttes fellé­pése is számos új ötletet szol­gáltatott e műfaj kedvelőinek, s a szakembereknek egyaránt. A vers- és prózamondók idei versenyéről sajnos nem sok jót mondhatunk. Ügy látszik a zsűri is megsokallta az utóbbi időszak gyenge színvonalú pro­dukcióit, mert az idei Napo­kon nyilváfmsan értékelte — jobbító szándékkal -- az egyes versenyzők vers- és prózamon­dását. Bizonyára nehéz dolga volt a bíráló bizottságnak, amíg a sok közepes színvona­lú teljesítmény alapján kivá­lasztotta a döntőbe jutott, ka­tegóriánként három-három sze­replőt. Mind a IV., mind pedig Alicának ítélte a zsűri. A kis-* színpadok versenyében a íödí­­jat a hroboíiovői Csiribiri Tár­­salat kapta.! A legszebb szín­padi beszédért, valamint a kortárs szerző művét népsze-. rüsítő előadás díját az ipoty­­sági József Attila Irodalmi Színpad, a legjobb zenei és mozgáskultúráért pedig a Ko-A nagymegyeri Varga Tibornak Sidé Zoltán a CSEMADOK KB elnöke gratulál az V. kategória színvonala gyengébb volt a tavalyinál. Az első helyezettek megítélésekor megegyezett a zsűri és a kö­zönség véleménye. Többen ki­fejtették azon véleményüket, miszerint jó, hogy a szervezők a komáromi Sziget-csoport mű­sorát is közbeiktatták, így leg­alább volt látni — illetve hallgatnívaló. A versmondók IV. kategóriá­jában a komáromi Kerekes Adrienn, a prózamondók ver­senyében pedig a zselizi (Že­liezovce) Buchlovics Péter sze­rezte meg az első díjat. Az V. kategóriában a versmondók közül a nagymegyeri Varga Ti­bor, a prózamondók közül pe­dig a vásárúti (Trhové Mýto Vontszemű Henriett lett a győztes. A színjátszó együttesek ver­senyében a XXII. jókai-napok fődiját a kassai Pinceszinpad kapta, a legjobb darab válasz­tásért a CSEMADOK Dunaszer­­dahelyi Helyi Szervezete és a Városi Művelődési Ház Szín­játszó együttesének a képvi­selője vehette át a díjat. A legjobb férfialakftás díját Varga Tibornak, illetve a női alakítás díját a kassai Biiász máronii Gimnázium SZISZ- alapszervezetének Irodalmi Színpada vehette át az elisme­rő oklevelet. A bábjátszők versenyében a fődíjat a Dunaszerdahelyi Já­rási Népművelési Központ báb­­együttese szerezte meg, a leg­jobb képzőművészeti megoldás díját pedig j a füleki Zsákszín­ház együttese kapta. A kiemel­kedő színészi játékért a kö­vetkezők kapták meg a Jókai­­napok emléklapját: Hajtmanné, M. Borbála, Dallos Tamás, Vö­rös Lajos, Dr. Varga Béla, Bre­zina Cecília és Klimko Béla. Befejeződött a XXII. Jókai­­napok rendezvénysorozata. Le­zárult egy újabb időszak, s kezdetét vette a következő be­mutatókra való alapos felké­szülés. Itt a tanulságlevonás, a vélemények tisztázásának az ideje, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy amatőr művésze­ti mozgalmunk tovább gazda­godjék. El kell azon is gon­dolkodni, hogy hol szorít a ci­pő, mit kell elsősorban módo­sítani. A ; sértődöttséget mi­előbb mellőzni szükséges, hogy jövőre újra találkozhassunk a XXIII. Jőkaí-napokon. BÁRDOS GYULA’ A dunaszerdahelyi bábegyüttes fellé­pése Fotó: Prandl Sándor 4

Next

/
Thumbnails
Contents