Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-15 / 24. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 15, Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága ülésének vitájából FALUDY VINCE AGRÁRMÉRNÖK, AZ SZFSZ SZB TAGJA, A SZÍMÖI (ZEMNÉ) HALADÄS EFSZ NÖVÉNYTERMESZTÉSI FÖÄGAZATVEZETÖJE 'Az efsz-ek X. országos kongresszusa állal kidolgozott feladatok teljesítése megköveteli, hogy az SZFSZ az elkövetkező időszakban tovább fokozza tevékenysége hatékonyságát, tökéletesítse munkájának tartalmát, eszközeit és stílusát, valamint az egyes alapszervezetek tevékenységét. Ezt inindeneklőtt azáltal mélyíti el, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a mezőgazdaság állami irányítási szerveivel törlénő együttműködésre. A szövetkezeti földműveseket hatékonyabban vonja be a politikai és a közéletbe, valamint fokozza aktivitásukat a CSKP gazdaságpolitikai céljainak elérésére és szocialista társadalmunk továbbfejlesztése érdekében. E célok megvalósítása érdekében az SZFSZ szervei és szervezetei az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban az SZFSZ KB határozatai alapján új irányzatokat és intézkedéseket foganatosítottak. Pártunk gazdaságpolitikai feladatainak teljesítése céljából már előnyre tettünk szert a munkakezdeményezés és a szocialista verseny fejlesztésében. A termelési aktívaértekezleteken a szövetkezeti földművesek jelenlétében tárgyalták meg a szocialista vállalásokat és a tervjavaslatokat. A mezőgazdaság állami irányítási szerveivel együttesen fogadták el az egyes efsz-ekre vonatkozóan a tervfeladatokat biztosító intézkedéseket. Biztosítjuk a tervezett feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzését az efsz-ek munkakollektivái szintjén, valamint az egész járás keretén belül. Vizsgáljuk a feladatok gyengébb teljesítésének okait, felfedjük a hiányosságokat és a tartalékokat, mind a termelésben, mind pedig a munkaszervezésben, de a szövetkezeti földművesek munka- és életkörülményei biztosítása terén is. Propagáljuk és nyilvánosságra hozzuk a feladatok példás teljesítését, az egyének, a kollektívák és az egyes efsz-ek megbecsülését a jó eredményekért. Figyelmünket mindenekelőtt a haladó irányzatok kezdeményezésére összpontosítjuk, amelyek valamennyi feladat komplex teljesítésénél a termelés hatékonyságának növeléséhez és a munka minőségének javításához vezetnek. Ezért az SZFSZ járási bizottsága értékelte és kibővítette a szocialista verseny feltételeit, főleg a tavaszi mezőgazdasági munj^^SZFSZ kálatokat illetően. Az SZFSZ szerveinek tanácskozásai az utóbbi időszakban azon feladatok teljesítésének jegyében zajlottak, amelyeket a szövetség számára az efsz-ek X. országos kongresszusa után dolgoztak ki. Az SZFSZ járási bizottsága jelentést adott a felsőbb szervnek a CSKP KB 11. ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak teljesítéséről. Az eltelt időszak legjelentősebb járási rendezvényei a következők voltak: a kukorica- és cukorrépa-termelők, az állattenyésztés fejlődését biztosítók járási aktívája. A kulturális események közül a legjelentősebb rendezvénynek az első járási Szövetkezeti Kulturális Nap bizonyult, amelyet 1985. április 18-án Csúzon (Dubník) rendeztek. Az említett bemutató rávilágított a járási szövet, kezeti klubok kulturális tevékenységére. Rámutatott arra, hogy az Érsekújvár! járás falvai is élnek a kulturális élet lehetőségeivel. A bemutató hűen tükrözte a szlovákok és magyarok között kibontakozó kulturális együttműködést. A járási bizottság azon meggyőződésének adott hangsúlyt, hogy hasonló rendezvényeket minden évben meg lehetne valósítani. Ezáltal ugyanis a népművészeti tevékenység hagyománnyá válna, aminek következtében lehetőség nyílna a szomszédos falvak kölcsönös fellépéseire — értékes kulturális műsorra, Az SZFSZ KB kezdeményezésére a szolidaritási alaphoz, valamint a Moszkvában megrendezendő XII. VIT- hez 32 ezer 200 korona értékű anyagi támogatással járulunk hozzá. A szövetkezeti földművesekről való gondoskodás továbbra is a szövetség elsőrendű, feladatai közé tartozik. A kulturális és szociális szükségletek kielégítésére fordított alap értéke az egyik fő mutató, amely hűen tükrözi a szövetség tevékenységét. Járási viszonylatban 1984-ben az e célra tervezett pénzösszeg 18 millió 870 ezer korona volt, a valóságban 25 millió 19 ezer koronát költöttek. Az 1985-ös terv pedig 17 millió 710 ezer korona értékű. Az aktivitás tervei — az SZFSZ SZB legutóbbi ülése megalapozott politikájának jóvoltából, amely az ezen a téren előforduló hiányosságok kiküszöbölésével, valamint a tökéletesítéssel foglalkozott — javullak. Az e téren végbement változások mindenekelőtt abban nyilvánulnak meg, hogy a dokumentumokban mellőzik a formalizmust, s ezáltal egységes kép tárul elénk a szövetkezeti földművelésekről való gondoskodásról az egyes efszekben. A gondoskodás színvonalának eredményeit hűen tükrözik a következő adatok is: Tavaly a járás szövetkezeti tagjai 629 hazai, 398 külföldi és 1171 üzemi üdülésen vettek részt. Más szervezetek által hazánkban 828, külföldön pedig 322 szövetkezeti tag üdült. Most pedig szóljunk néhány szót a szövetség szervezeti felépítéséről. Az Érsekújvári járás szímői (Zemné) Haladás Efszében a szövetkezeti demokrácia elmélyítése érdekében kísérleti célból az SZFSZ munkaszervezésének olyan szerkezetmodelljét hozták létre, amely szorosan összefügg az alapszervezet tevékenységével. Az említett modell a szövetkezeti tagok szükségleteiből indul ki. A sVóbanforgó szervezet kollektíváiban magasabb fokú minőségi viszonyok jöttek létre, mivel kizárták az anonimitás lehetőségét, s növekedett a kollektív munka eredményei iránti érdeklődés. Ezek a változások számos új nézetet és igényt hoztak létre, a szövetségi tevékenységgel kapcsolatosan. A kollektíva vezetője kénytelen egybehangolni a megérdemlést a jutalmazással, a valóban elvégzett munka (s ennek minősége) alapján, s egyúttal fokozni szervezőkészségét és a munkához való jobb hozzáállást, hiszen az anyagiak szempontjából ő személyesen is érdekelt saját kollektívájának gazdasági eredményeiben. A munkakollektívák folyamatosan tájékoztatva vannak a gazdálkodás eredményeiről, hogy a minél jobb gazdasági eredmény elérése érdekében időben meg tudják oldani saját problémájukat. Az említett forma mind ez ideig számos pozitív eredménnyel járt. Mindenekelőtt elősegítette a szövetkezeti tagság részvételét a kollektív irányításban, valamint beavatta őket az egész évi gazdasági tervekbe. Az SZFSZ Érsekújvárt Járási Bizottsága, valamint a járás efsz-einek alapszervezetei tevékenységükkel továbbra is aktívan bekapcsolódnak az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak teljesítésébe — a minél jobb gazdasági eredmények és az egyre jobban elmélyülő szövetségi tevékenység érdekében. Kelet-Szlovákiában a nagygéresi (Vefký Horeš) szövetkezet már 1980- ban, az elsők között szervezte meg az üzemorvosi rendelést, csaknem kllencszáz dolgozója részére. Hetente háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken Jár Ide Pataky Éva doktor és Lőrincz Éva üzemi ápolónő. Bortnyík Istvántól, az efsz munkavédelmi technikusától érdeklődöm az üzemegészségügy sorsa felől. # Szövetkezetükben mit mutat a baleseti statisztika? — Tavalyelőtt 16, tavaly 15 munkabalesetet, s emiatt 538 munkanapkiesést jegyeztünk fel, harminccal többet az előző évinél. A munkahelyen kívüli balesetek száma csökkenőben; tavaly 58 esetünk volt, a táppénzes napok száma alig haladta meg az ezerkétszázat. A mezőgazdaságban a kemizáció, s a hatalmas gépmonstrumok üzemeltetése balesetforrásként tartandók számon. A télen-nyáron szabad ég alatti munka is Idő előtt elkoptatja az embereket. Ezért kell fokozott figyelmet fordítani az egészségük védelmére. — A körzeti orvos munkája össze sem hasonlítható az üzemorvoséval — teszi le a táskáját a jól felszerelt üzemi rendelőben Pataky doktornő. A körzetemben 3 ezer ember tartozik hozzám. Jórészt idős emberek. Mint üzemi orvos, meg elsősorban aktív keresőkkel vagyok kapcsolatban. A körzetben a beteggondozás, Itt viszont a betegségmegelőzés a legfőbb feladatom. Ennek során jórészt munkaalkalmasság! vizsgálatokat, de betegellátást és rehabilitációt is végzek. No meg a nyugdíjasklubba Is eljárok. Bortnyík István veszi át a szót. Két esetet mond el: — Néhány évvel ezelőtt az egyik traktorosunk még szálegyenesen ülte meg a nagy gépmoustrumot. Amikor legutóbb láttam, remegő kézzel, bizonytalan léptekkel Járt-kelt a folyosón. A vibrációs ártalom pusztítást végzett a szervezetében. Most a javítóműhelyben dolgozik. Ha idejében orvoshoz kerül, mindez nem történik meg__Toronyi Tibor traktorost meg csigolyakopás miatt parancsolták le a nehézgépekről. Üj munkakörbe helyezte a rehabilitációs bizottság. A körzetben legfeljebb javasolhatom a betegnek, hogy gyógyulás érdekében változtasson a munkahelyén, az élet„Már hamarabb módján — magyarázza dr. Patakyné —, az üzemben, a szövetkezetben viszont tehetünk is azért, hogy a dolgozó olyan munkakörülmények közé kerüljön, melyek nem veszélyeztetik az egészségét. — Már sokkal hamarabb orvos kellett volna a szövetkezetbe — veti közbe Gönczi Bertalan bérosztályve?ető. — Nagy könnyebbség, hogy a munkába lépőknek és a munkaviszonyt megszüntetőknek nem kell Királyhelmecre (Kráľovský Chlmec) utazniuk. Ezzel rengeteg idő, amellett pénz is megtakarítható. — A rendelés 1980-ban kezdődött — kalauzol körbe a doktornő. — A berendezéseket a szövetkezet vásárolta. Így lehetőség nyílt a dolgozók komplex szűrővizsgálatának a lebonyolítására (szem- és hallásvizsgálat, tüdő- és májkárosodás stb.J. A növényvédelmi dolgozók és a traktorosok egy-, a többi dolgozó pedig kétévenként vesznek részt a szűrővizsgálaton. • Mondana valamit a megbetegedésekről és azok okairól ...? — Örömmel mondhatom: a megbeteggedések száma évről évre csökken. A tavalyelőttihez viszonyítva, tavaly már 100 táppénzessel volt kevesebb. De ez még így is sok! önnek ezt nem kell mondani, ez a vidék tipikusan bortermő. A dolgozók 30 százaléka rendszeres alkoholfogyasztó, ennek következtében sok a lelki- és idegbeteg. Pataky doktornő a kötelező üzemorvosi vizsgálatokon túl egészségnevelési előadásokat is tart a szövetkezetben, sőt a traktorosok részére elsősegélykellett volna •D)) nyújtó tanfolyamot szervezett. Hasonló tanfolyamot szorgalmaz az állattenyésztési dolgozók részére is ... A következő kérdés a munkavédelmi technikusnak szól: ф Az alkoholos befolyásoltság milyen hatással van a munkabalesetekre? — Ha a statisztikát nézzük, az üzemi munkabalesetek száma, aránya nem nagy, viszont a munkahelyen kívüliek 70 százalékát ez a „népi kór“ okozta. Amióta a jogszabály lehetővé teszi, sőt előírja az alkoholszondás ellenőrzést (vitás esetekben a véralkoholszint laboratóriumi vizsgálatát) több a fegyelmi eljárás, kevesebb a baleset. ф Ha nem az italozás az üzemi balesetek legfőbb okozója, akkor mely munkaszakaszokon történik a legtöbb sérülés? — Vezet az állattenyésztés, az összes balesetek 40 százalékával. A tehenészet (a gépesítés ellenére) kézimunka-igényes. Szállításkor szintén sok a baleset. ф Mennyi bajt okoznak a vegyszerek, mérgek? — Az utóbbi években a növényvédő szerek tárolását, felhasználását szigorúan ellenőrizzük. Az összes üzemi baleset egytizedét okozzák növényvédő szerek. Sajnos eme balesetek súlyossága nagy. A technikusoknak jobban oda kellene figyelniük e munkaművelet lebonyolítására, mert a dolgozók nem szívesen használják a védőöltönyöket, védőeszközöket. ф Az esztendőnek már csaknem a derekán járunk. Most kezdődik a munka neheze. Mi a legfőbb tennivaló a munkavédelem szakaszán? — A munkavédelem sokoldalú, összetett feladat. Véleményem: a legtöbb lehetőség a vezetők és dolgozók oktatásában, alapos felkészítésében rejlik. • S történtek ilyen erőfeszítések? — Igen, történtek. Míg 1982- ben csupán 320 dolgozónk vett részt üzemi oktatáson, addig tavaly már 700, s az idei első negyedévben meg ötszáz. A felső- és középfokú káderek továbbképzési vizsgáin 80-an vettek részt. • Ez önmagában nem elég! — Én is ezt vallom. A munkavédelem tökéletesítéséhez elengedhetetlen a rend és a fegyelem szilárdítása. Ez legalább annyira fontos, mint az előírások, rendszabályok, óvintézkedések ismerete. t És a betartás ellenőrzése? — Munkavédelmi ellenőrzéseink eddig is szigorúak, következetesek voltak, amit az is bizonyít, hogy 28 technikus, traktoros, gépkezelő ellen történt fegyelmi eljárás, 8 esetben meg komoly pénzbüntetést róttunk ki. De ha azt akarjuk, hogy tovább Javuljon a dolgozók testi épségének a védelme, akkor a munkavédelmi ellenőrzések feltáró, számonkérő jellegét kell fokozni, különös tekintettel az óvintézkedések, rendszabályok betartására. ILLÉS BERTALAN ORVOS A SZÖVETKEZETBEN Sokoldalúan képzett fiatalok BESZÉLGETÉS EGY TANULMÁNYI VERSENY GYŐZTESÉVEL A csehszlovák nevelési és oktatási rendszer további fejlesztésének tervezete kimondja, hogy középfokú iskoláinkban (a szakmunkásképző intézetekben, a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban) az oktató-nevelő munka fő célja a harmonikusan fejlett és sokoldalúan képzett fiatalok képzése, akik az élet minden területén megállják a helyüket és szükség esetén képesek hivatást is változtatni a szocialista népgazdaság és társadalom igényeinek és elvárásainak megfelelően. Hogy ez a célkitűzés ma már középiskoláink munkájában gyakorlatilag is megvalósul, ezt látszik igazolni az a beszélgetés is, melyet az Ipolysági (Šahy) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium egyik végzős diákjával, Nagy Nándorral folytattam. A beszélgetés apropóját ,az a tény adta, hogy Nándi — ahogyan az osztálytársai ёэ barátai nevezik őt — a „középiskolások szaktevékenysége“ elnevezést viselő tanulmányi verseny nemrég megtartott iskolai fordulójának egyik győztese lett. ■ Mi volt a témája a győztes szakdolgozatának? — hangzott beszélgetésünk első kérdése. — „öszibűza fajták termesztése az ipolyvarbóí (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben.“ Az iskolánkban bevezetett szaktantárgyak (A mezőgazdasági termelés alapjai, Az üzemgazdaság alapjai, A gépészet alapjai) közül én ugyanis „A mezőgazdasági termelés alapjai“ megnevezésű választható tantárgyat tanulom. A mezőgazdaság régóta érdekel, hiszen tulajdonképpen „beleszülettem“ a mezőgazdaságba. Édesapám -Nagy László agrármérnök az Ipolyvarbói Efsz elnöke. Neki is szerepe van abban, hogy megkedveltem a mezőgazdaságot. A mi szövetkezetünk növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és szőlészettel egyaránt foglalkozik. Jómagam a mezőgazdasági termelés minden ágát érdekesnek és hasznosnak tartom, de engem mindig a gabonatermesztés és általában a nagyüzemi növénytermesztés érdekelt elsősorban. Mivel a saját falum szövetkezetének eredményeit, az itt folyó mezőgazdasági munkák technológiáját meglehetősen jól ismerem, ezért döntöttem úgy, hogy szakdolgozatomat az őszibúza fajtáknak a szövetkezetünkben folyó termesztéséről írom meg. M Mi mindennel foglalkozott a szakdolgozatában? — Miután elkészítettem szakdolgozatom vázlatát, melyet az iskolában tanultak, továbbá szakkönyvek tanulmányozása és szövetkezetünk termelési eredményeinek beható tanulmányozása alapján állítottam össze, hozzáláttam a megírásához. Szakdolgozatomban részletesen foglalkozom azzal, hogy milyen technológiai folyamatokat alkalmaznak az ipölyvarbői szövetkezetben az Őszibúza különféle fajtáinak termesztésében, részletesen kitértem a talaj-előkészítés, a műtrágyák alkalmazása, a vetésforgó és az öntözés módjaira, problémáira. Nagy kedvvel írtam meg szakdolgozatomat és igen örültem, amikor a tanulmányi verseny iskolai fordulóján eredményhirdetéskor kiderült, hogy a verseny győztesei közé kerültem. ■ Mi a véleménye a néhány éve bevezetett szaktantárgy tanításáról? — Nagyon hasznosnak tartom ezeknek a szaktantárgyaknak a bevezetését a gimnáziumokba. Tanárainktól tudom, hogy a gimnáziumnak mint iskolatípusnak az az elsőrendű feladata, hogy a diákokat jól felkészítse a főiskolai vagy egyetemi tanulmányokra. Az új koncepció az új nevelési és oktatási rendszer céljaival összhangban lehetővé teszi az általános műveltség megszerzésén kívül a szakközépiskolákban megszerezhető szakképzettséggel azonos szakmai képzettség megszerzését. Így azok a gimnazisták, akik nem kívánják folytatni tanulmányaikat főiskolán vagy egyetemen, vagy pedig — hely hiányában — nem sikerül bejutniuk a főiskolára, a szakérettségit tanúsító érettségi bizonyítvány birtokában elhelyezkedhetnek olyan munkahelyen Is, ahol éppen a megszerzett középfokú szakképesítés a felvétel kritériuma. Nálunk, az Ipolysági gimnáziumban a fentebb említett három szaktantárgyat lehet választani, s nyugodtan elmondhatom, hogy azokat a szaktantárgyakat valamennyien nagyon szívesen tanultuk, mert jól tudjuk, hogy a szakérettségi bizonyítvány tulajdonképpen biztos kenyeret jelent szántunkra. ■ Az eddig elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági főiskolára adta be jelentkezését. — Talán meglepő, hogy nemmel válaszolok. A Komenský Egyetem Orvosi Karára adtam be a jelentkezésemet. Ez a tény, úgy gondolom, mit sem von le azoknak az ismereteknek az értékéből, melyeket „A mezőgazdasági termelés alapjai“ elnevezésű tantárgy keretében sajátítottam el. Köztudott ugyanis, hogy az egyetem orvosi karára évről évre többszörös a túljelentkezés, ezért egyáltalán nem biztos, hogy engem felvesznek. Akkor pedig dolgozni fogok a szakképesítésemnek megfelelő munkahelyen, s később talán mégis a mezőgazdasági főiskolára iratkozom be. De ha felvesznek az orvosi karra, akkor is bizonyos, hogy egyik hobbim a mezőgazdaság marad, mégpedig olyan formában, hogy kis veteményeskertemben és gyümölcsösömben fogom érvényesíteni a gimnáziumban elsajátított mezőgazdasági ismereteket ■ Kedvtelései? — Nagyon szeretek olvasni, szépirodalmat és szakirodalmat egyaránt. Elsősorban a mezőgazdasággal, a biológiával, a kémiával és a fizikával kapcsolatos szakkönyvek érdekelnek. De — talán mint minden mai fiatal — szeretem a popzenét és sporttal ts szívesen töltöm el a szabadidőmet. Tagja voltam a gimnázium labdarúgó- és asztalitenisz válogatottjának. Beszélgetőpartnerem nem mondta el, de a tanáraitól sikerült megtudnom, hogy gimnáziumi tanulmányai során mindig kitűnő tanuló volt, egyetlen tantárgyból sem voltak problémái. Jó tudni, hogy a Nagy Nándorhoz hasonló sokoldalúan képzett középiskolás diákok egyre többen vannak. Üj nevelési és oktatási rendszerünk helyes céljainak első eredményei már mutatkoznak. Középiskolásainkból már harmonikusan fejlett és sokoldalúan képzett fiatalok százai, ezrei kerülnek ki, akik bekapcsolódva fejlett szocialista társadalmunk, népgazdaságunk vérkeringésébe, újabb eredmények, újabb sikerek felé vezetik majd az előző nemzedékek által sok-sok munka és fáradozás árán felépített társadalmat. SÁGI TÓTH TIBOR
