Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
_________._____________ SZABAD FÜLDMOVES к BÁTRAKAT IGAZOLTA 5 A szövetkezetben több mint száz nö dolgozik. A munkában legalább olyan derekasan helytállnak, mint a tértiak * 1985. január 19. Gelién iHolice na Ostrove]' az őév alkonyán ünneplőbe öltözött, vidám emberek gyülekeztek a kultúrházban, hogy méltőképpen megemlékezzenek a helyi földművesszövetkezet megalakulásának 35. évfordulójáról. Fiatalok és öregek egyaránt érdeklődéssel hallgatták az ünnepi szónok, Mészáros )ózsef elnök múltat idéző, kezdeményezést és jelenkori lelkesedést méltató szavait. > 1. Ebben a községben az új utat választók már 1949-ben magasba emelték a szövetkezeti gazdálkodás zász-Mészáros józset efsz-elnök Iáját. А II. típusú efsz hivatalosan december 1-én alakult meg, összesen 220 hektáros földterületen. A kezdeményezők hatvannyolcán voltak s elnöknek Klepanec Mihályt választották meg. Miként termelőeszközből, tapasztalatból is nagyon kevés volt, a maroknyi csapatban csak az erős elhatározás és akarat tartotta a lelket. A következő nyáron már együtt vágták á rendet, pedig a zömmel lápos földek nem nagyon igyekeztek kedvében járni az új eszmék magvetőinek. Eleinte sokan megmosolyogták a küszködőket, de az idő őket igazolta, ötvenegyben többen csatlakoztak az új úton járókhoz s az immár III. típusú szövetkezet 482 hektáron Igyekezett bizonyítani a szocialista gazdálkodási forma létjogosultságát. Szó sem volt látványos sikerekről, de akkoriban már az is nagy könnyebbséget jelentett, hogy traktor segítette az ember munkáját. Összközséginek 1952. óta mondják a gellei szövetkezetét. Abban az évben 245 szövetkezeti tag 1330 hektáros mezőgazdasági, Illetve 1138 hektáros szántóterületet művelt. Tegyük hozzá, nagy lelkesedéssel, de szerény sikerrel. Az évi bevételük mindössze 677 ezer koronára rúgott, vagyis 270 ezer korona mérleghiánnyal zártak. Egy hektár átlagában 2,1 tonna búzát, 1,9 tonna árpát csépeltek, a kukorica átlaghozama pedig alig érte el az 1,4 tonnát. Az állattenyésztésben a tehenek voltak legjobbak, de az 1387 literes termelékenység meg sem közelítette az elvárásokat. Más lapra tartozik, hogy jobb eredmény az akkori feltételek közepette nem is volt remélhető. Hiányoztak a gazdasági épületek, így a vállalkozók otthon gondozták az állatállományt. Mégpedig eléggé ínségesen, mert az egykori alapítók visszaemlékezése szerint, jobb híján még a lenszalmát is kénytelenek voltak feletetni a tehenekkel, csakhogy életben tarthassák azokat. Mondogatják is az öregek, akkoriban nehéz idők jártak. Egészen 1959- ig úgymond csak tengődött a közös, egyik kátyúból a másikba zökkent a szekér. A gazdaságnak 20 millió korona adóssága volt, gyakran hónapokon át fizetni sem tudott a tagjainak- Nemhogy munkaruhát, de még kapát sem tudott adni az emberek kezébe. Aki dolgozni akart, hazulról hozta, maga vásárolta a szerszámot. Valahogy mégis kilábaltak a bajból, s kezdetét vehette a fellendülés. Felépültek az első istállók, a gépállomástól traktorokat, kombájnokat és munkagépeket vásároltak, könnyebb, eredményesebb lett a munka, s már gazdaságilag is izmosodni kezdett a szövetkezet. 2. A gellei szövetkezet történetében volt néhány igen fontos határkő. Ezek közül kettő a sokat szorgalmazott egyesítésekkel kapcsolatos. Hatvanháromban a budaíai szövetkezettel foglak össze. Az egyesülés jó lépésnek bizonyult, mert ettől kezdve nagyobb területen és komolyabb feladatok teljesítésére is vállalkozhattak. Már az első évben közel egymillió koronával túlteljesítették pénzügyi tervüket, s első alkalomal gondolhattak némi szociális juttatásra (táppénz, családi pótlék). Hatvanötben „nyugdíjba“ küldték a kapát, a következő évben fellendítették az állattenyésztési ágazatot. A marhahízlalásban 89, a sertéstenyésztésben 50 dekás napi felhízási átlagot, a tehenészetben pedig 2445 literes évi tejelékenységet mutattak fel. A közös gazdálkodás történetének egyik igen fontos határköve 1967. volt, amikor kezdetét vette az ígéretes szovjet búzafajták meghonosítása. Az előlegezett bizalom eredményeként már az első évben 4,9 tonna búzát csépeltek a gellei határban. Hetvenkettőben újabb egyesülés következett, ezúttal a cséfai szövetkezettel. A tagok száma így négyszázra, a közös földterülete 1964 hektárra gyarapodott. A szövetkezet a következő évben letudta maradék tartozását s ettől kezdve itt is többet áldozhattak a korszerűsítésre, a bővített újratermelésre, no meg a jogos szociális igények kielégítésére. 3. Nehéz volt a kezdet, de annál eredményesebb a folytatás. Mindezt túlzás nélkül állíthatjuk, hiszen a napjainkban I960 hektáros mezőgazdasági, illetve 1830 hektáros szántóterület lehető legésszerűbb kihasználását szorgalmazó szövetkezet az ország éléskamrájaként emlegetett Csallóköz, pontosabban a termelési és fejlesztési eredményeiről közismert dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik legjobb mezőgazdasági üzeme. Termelési eredményeinek zöme rendre élvonalbeli, az elért 40 százalékos jövedelmezőséggel pedig két éve éllovas volt a gazdaság. A fejlődés érzékeltetése szempontjából talán nem árt megismerkedni néhány fontosabb ökonómiai mutatóval. Kezdjük talán azzal, hogy a szövetkezet 1983-ban 15 millió korona tiszta nyereséggel zárta az évet. Az előzetes számítások szerint a múlt évi tiszta nyereség mintegy 12,5 millió korona, körülbelül másfél millióval több a tervezettnél. A szerényebb eredmény részben a termelési költségek növekedésének, illetve annak köszönhető, bogy a gazdaság a korábbinál többet áldozott a nem beruházási jellegű épület-karbantartásokra. Ä szövetkezet mindeddig csupán hétszáz hektáron tudja kamatoztatni az öntözőgazdálkodás kínálta előnyöket, következésképpen a múlt évi szélsőséges Időjárás bizonyos fokig itt is éreztette áldatlan hatását. A cukorrépa, a kukorica meg az olajosok tervezettnél szerényebb hozama elsősorban ennek köszönhető. Viszont a szőlőnél tapasztalt többtermés — a hektáronkénti átlag megközelítette a 11 tonnátl — a két éve Özembe helyezett csöpögtető öntözőberendezés előnyét dicséri. Ebben a gazdaságban tavaly 633 tonna szemest termellek terven felül. Igaz, a kukorica ezúttal „csak“ 5,9 tonnás átlagot nyújtott, viszont nyáron a kombájnokból csak úgy dőlt a szem. A búza hektárja 7,3 tonnás, az árpáé pedig 7,8 tonnás hozamot adott. S ami nem kevésbé fontos: tömegtakarmányokból is sikerült megteremteniük a kielégítő téli készletet Az állattenyésztési főágazat szintén becsülettel teljesítette termelési és értékesítési kötelezettségeit. Ső! Tejből a gazdaság hozzávetőlegesen 158 ezer litert adott el terven felül. Aki a közgazdász szemével értékeli az eredményeket, annak elárulunk még néhány fontos adatot. A decemberi felmérés azt jelezte, hogy a gellei szövetkezetben a hektáronkénti mezőgazdasági bruttó termelés értéke tavaly elérte az 54 ezer koronát, a mezőgazdasági árutermelés értéke pedig túlhaladta a 47,5 ezer koronát. A szövetkezet hektáronként 550 kilogramm húst és 1380 liter tejet termelt. Másként számítva, ez a mindössze háromszáz átlagdolgozót foglalkoztató gazdaság évente 48 ezer ember részére termel gabonát, 18 ezer embernek ad húst, 11 ezernek tejet és összesen 21 ezer fő átlagos évi cukorfogyasztását biztosítja. • • © íme, így gazdálkodik a dimaszerdahelyi járásban három és fél évtizeddel ezelőtt megalakult huszonhét földművesszövetkezet egyike. Ügy gondoltuk, az egykori kezdeményezők — közülük már sajnos csak kevesen élnek — és a mai szorgoskodók rászolgáltak a társadalmi elismerésre. KÄDEK GÄBOR A fiatalok és az idősebbek is figyelmesen hallgatták a bárom és fél évtizedes munkát méltató beszámolót (A szerző felvételei) Ritkán fordulok meg Mátyusföldnek ebben a nagyközségében, vagyis a több mint négyezer lakosú Nagyfödémesen (Veiké Ofany), mely a galántai járáshoz tartozik. Mi jellemzi? A dinamikus fejlődés, ellentétben a szövetkezettel, melyet az utóbbi néhány évben az eladósodás kötött gúzsba ... Ahányszor tiszteletemet teszem itt, mindig felfedezek valami újat, a faluközösség Javát szolgáló létesítményt. Két évvel ezelőtt például már üzemelt a fürdőjük. Nagyon közkedvelt és eléggé látogatott a fürdési idényben. Hogyne lenne az, hiszen a .fürdőzni, pihenni vágyók kultúrált körülmények között tölthetnek itt kellemes órákat. Sőt, kellemes élményekkel távoznak innen azok is, akik véletlenül idetévedtek, vagy a község vendégei. Amikor a mostanit megelőzően Ittjártam, már épült a kétemeletes szolgáltatások háza. Többnyire nyugdíjasok, társadalmi munkások ügyködtek, szorgoskodtak azon, hogy minél előbb a lakosságot szolgálja, sokrétűen, s színvonalasan.-4 Nos, az óév utolsó hónapjában már arról győződhettem meg személyesen, hogy a szolgáltatások háza rendre üzemel. Az épület földszintjén ruhatisztító, virágüzlet és a bútorüzlet kiállítóterme látható. Itt van még a gázszolgáltatás, itt ellenőrzik és javít-LELEMÉNYESSÉG ÉS ALKOTÓERŐ A közjó szolgálatában Ják a gázérákat, s havonta egyszer gázpalackhoz Is hozzájuthatnak ez igénylők. Az első emeleten gyűjtik össze és javítják a meghibásodott elektromos háztartási gépeket, rádiókat, televízió-készülékeket. Ugyancsak ezen az emeleten van a fényképész, a fodrászat, és a borbélyüzlet, más szóval: szépítkezést szalon. Előszeretettel járnak ide nemcsak az ifjabbak, hanem a már korosabb nők, férfiak is, mert a mai korban ez már Így dukál. ÉS MI VAN A MÁSODIK EMELETEN? Olyasmi, amit Szlovákiában hiába keresünk, sehol sem láthatunk. Itt van a lakosság második otthona, mégpedig a sző legszorosabb értelmében. Kerďo elvtárs, hnb-elnök régóta dédelgetett vágya öltött testet. Bár nehezen, de mégiscsak megértették az illetékes felsőbb szervek, hogy a lakosságnak jelen korunkban erre a második otthonra igenis, nagy szüksége van. Sokoldalú szükségletet elégít ki, szolgáltatás formájában. Node, szóljon erről a legilletékesebb, a hnb-elnök. , — Magyarországról települtem át. Ott láttam, milyen okosan és célszerűen bonyolítják le a családi ünnepségeket. Ideát nem és nem hagyott nyugton a gondolat: miért kell a lakodalmat az udvarokban, sátrak alatt tartani? Hiszen, lehetne ezt másként, kultúráltabb körülmények között is elrendezni...? Nagyon örülök annak, hogy a jő elképzelés végre valóra válhatott, a szolgáltatások házán belül. Az egész második emelet ezt a célt hivatott szolgálni, berendezéseivel együtt. Természetes, hogy az elnök szívélyes invitálásának nem tudtam ellenállni. A látvány? Lenyűgöző. Mit szuggerál a nézőbe? Azt, hogy a lehető legkövetendőbb példa. Hatalmas „L“ alakú terem, amely szükség esetén ketté osztható, saját erővel készített választőfallal, mely deszka, s olyan színűre festve, mint a bútorzat. A mennyezeten, illetve a falon csillárok, fénycsövek. A teremben ragyogó tisztaság. Olyan, amilyen fegyelmezi az oda lábát betevőt. TEREMHASZNOS1TÄS, ELŐJEGYZÉSSEL A kasztosok, ebédre várva .. ■ A község „főkormányosa“ jól hasznosítja fürge észjárását. Mellém ül, s elújságolja, miként lettek úrrá a jelentkező teremhasznosítási gondokon. i — A rendezvények rendszerint a hétvégi napokra, szombat-vasárnapra datálódtak. Am fejtörést okozott a terem hasznosítása, hétköznapokon. Nos, meg kellett csupán ragadni az adott lehetőséget, hiszen a teremhez korszerűen felszerelt konyha is tartozik. így jutottunk arra az elhatározásra, hogy mivel a Jednota Fogyasztási Szövetkezet éppen szombaton és vasárnap nem tudta biztosítani az érdeklődők étkezési igényeinek a kielégítését (nyugdíjasok, egészségügyi dolgozók, helyi gazdálkodási üzem dolgozói stb.), mi vállaljuk magunkra. Vállaltuk. Így azután naponta üzemel a konyhánk, félszáz étkezőnk vau. Egy Ünnepi rendezvény résztvevői A második otthon gondnoka Tóth Ilona, akit ugyancsak szóra bírtam. Arra voltam legfőbb kíváncsi, milyen rendezvényekre kerül itt sor? — Elsőként említhetem a lakodalmakat. Kettős megoldás érvényesül: vállaljuk a násznép teljes ellátását, beleértve a cukrászsütemények, édességek elkészítését is; ha viszont a lakodalom fő-fő Illetékesei úgy akarják, hogy a násznép által hozott szárnyasokat stb. feldolgozzuk, s étekként felszolgáljuk, erre Is vállalkozunk, felszámítva az erre vonatkozó költséget. A hozott anyag tehát így hasznosulhat. Mivel egyugyanazon időben két rendezvény is lebonyolítható, 150 a férőhelyek száma, sor kerülhet bankettek, életjubileumok, jelesebb találkozók Lebonyolítására. KISEBB LÉTSZÄM0 rendezvények Ebben az esetben a konyhaszemélyzet — Varga Ilona, Laki Márta és Bednárik Júlia — végzi a felszolgál lást, ha viszont több a vendég, szakképzett pincérekre bízzák ezeket a tennivalókat. — Milyen a helyiség igénybevétele iránti érdeklődés? Mennyire elégedettek az igénylők? — érdeklődöm. — Már májusig foglalt a helyiség, előjegyzés szerint. Ami a másik kérdést Illeti, 1984. Július elsejétől végezzük ezt az igényes szolgáltatást, de mindezideig panaszra nem adtunk okot. S azt szeretnénk, ha a továbbiakban is a legnagyobb megelégedéssel nyugtáznák a családi és egyéb ünnepségek rendezői a szolgáltatásainkat. Épp a napnak abban az időszakában tartózkodtam jómagam is a nagyfödémesiek valóban második otthonában, amikor a nyugdíjasok étkeztek. A fegyelmezettségnek, a rendnek az iskolapéldáját volt szerencsém látni. Valamennyien ügyeltek arra, hogy a helyiség ragyogó tisztaságához méltóan kosztoljanak, amit már megszoktak. Nagy megtiszteltetés számukra is, hogy ilyen impozáns helyen étkezhetnek. Az otthoni jellegzetességű, házias kosztot csakis dicsérhetik, mely a konyhaszemélyzet érdeme is. Ha legközelebb újfent Nagyfödémesre visz majd az utam, vajon, ml lesz az újabb meglepetés? Nem tudom! Mindenesetre az lenne a legigazibb, ha azt hallanám: egyenesbe jött a szövetkezet, törlesztette valamenynyl adósságát. Ez azonban nem a község, hanem a közös gazdaság vezetőségén és tagságán múlik — elsősorban. N. KOVÁCS ISTVÁN
