Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-08 / 23. szám
1985. június 8. 1 SZABAD FÖLDMŰVES 5 A reszort- és a kerületi kitüntetéseket Ivan Knotek, a kerületi pártbizottság titkára adta át Az állami gazdaság köszönőlevelét 113-an érdemelték ki Benyák József felvételei Mégy évtizede a nagyüzemi mezőgazdasági termelés útján '9vs , V)»4 Május második felében a Zselizi (Želiezovce) Állami Gazdaságban ünnepi aktivaértekezleten emlékeztek meg az állami gazdaság fennállásának 40. évfordulójáról. Az aktívaértekezleten többek között jelen volt Ivan Knotek, a nyugat-szlovákia! kerületi pártbizottság titkára, Vajdák mérnök, a ’Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságának elnöke és Végh Ferenc, a lévai (Levice) járási pártbizottság titkára, valamint a baráti Kö.,iyei Mezőgazdasági Kombinát küldöttsége, Pintér Sándor műszaki igazgató vezetésével. A zselizi alapiskolák diákjainak köszöntője és a nyíri (Nýrovce) éneklőcsoport kulturális programja után Deák György agrármérnök, az állami gazdaság igazgatója tartott ünnepi beszédet, aki 1983. január elsejétől tölti be ezt a tisztséget. Többek között emékeztetett arra, hogy 1945. május 23-én a Zselizi járási Közigazgatási Bizottságon az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyártól átvettek 2989 hektár földterületet és 390 hektár kiterjedésű grófi birtokot. A kezdet nagyon nehéz volt. A háborús események mélyreható nyomokat hagytak maguk után. A lakások és a gazdasági épületek többsége tönkrement. A magtárak üresek voltak. hiányoztak a gazdasági állatok, a földeken lövészárkok és búvóhelyek voltak. Akkoriban a gazdasági állatok állományának feltöltése és a háború alatt elhurcolt munkaeszközök visszaszerzése rendkívüli gondot Igényelt. Pozitívan értékelhető, hogy a nehéz he'yzetben az állami gazdaságok bratislaval körzeti igazgatósága már az első napokban biztosította számukra a szükséges vetőmagot és jóváhagyta a felújítási munkák ütem tervét. Az árokiak már június elején jelentették, hogy a gőzekék üzemképesek, amelyek azonnal munkába is álltak. Az első közös vetést mintegy húsz hektár területen 1945. június 11-én végezték el. A gazdasági rész legeken az emberek nagy lelkesedéssel láttak munkához, a közös munka öröme nagy bizakodást adott nekik. A dolgozók első fizetésüket — még pengő pénznemben, — 1945 júniusában kapták meg. Az első közös aratást kézzel végezték, a csépi«"’« rendkívüli erőfeszítéseket igényelt. Például a tavaszi árpa Árokban (Tárok) a késői vetés elllenére is 2.4 tonna termést adott hektáronként, ami akkoriban jó eredménynek számított. Az állami gazdaság szarvasmarhatenyésztésének megalapozásában nagy szerepet játszott az a több száz vemhes üsző, tehén és bika, amelyek 1946 tavaszán Kanadából érkeztek. Az 1947-es évben a rendkívüli szárazsáe ellenére is a Szlovákiában működő állami gazdaságok közül Zselizen érték el a tehenek legna gyobb évi tejelékenységét. A kezdeti évek sikerei dr. Révay János mérnöknek, az állami gazdaság első igazgatójának nevéhez fűződnek, aki 1948. december 31-tg töltötte be ezt a tisztsége*. Az állami gazdaság fejlesztése érdekében sokat tettek a kommunisták is. akik 1946 áprilisában megalakították a pártalapszervezete*, melvnek első elnökévé Mankoviczky Ferencet választották. A februári győzelem után megalakították a szakszervezetek üzemi bizottságát, amelynek első elnöke Gubrica Sándor lett. Az állami gazdaság földterülete az ötvenes években gyakran változott, főleg a különböző átszervezések eredményeként. A Zselizi ÄG területe 1957-ben volt a legnagyobb, amikoris 9062 hektáron gazdálkodtak, ami egyben azt is jelentette, hogy Csehszlovákiában ez volt a legnagyobb állami gazdaság. 1965. január elsejétől az állami gazdaság a Lévai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Abban az évben az állami gazdaság mezőgazdasági földterülete 8032, ebből a szántóterület 7409 hektár volt. Ezt a területet öt részleg és húsz gazdasági egység művelte. A Zselizi ÄG jelenleg 7263 hektár mezőgazdasági földterület«^gazdálkodik, ebből 6515 hektár a szántó. A gazdasági egységek száma hat (Nyír, Nagypuszta—Vefký Dvor, Karolina, Árok, Lontó—Lontov és a műszaki szolgáltatások gazdasága), a részlegeké pedig tizennyolc. Ünnepi beszédet Deák György agrármérnök, az állami gazdaság, igazgatója mondott A felszabadulás után a fő vontatőerőt a lovak és az ökrök jelentették. Például 1950-ben a lovak száma 188, az ökröké pedig 225 volt. A mezőgazdasági munkák gépesítése az 1951— 1955-ös években vette kezdetét, 1955- ben már 63 traktorral, ebből 12 lánctalpas traktorral rendelkeztek, de vontatóerőként még 418 lovat és 160 ökröt vettek igénybe. Az évek során mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben gyakran változott a termelési szerkezet. Például a növénytermesztésben 1950-ben 38, 1955-ben pedig már 49 növénykultúrát termesztettek, többek között rizst, cirokot, cikóriát, fűszernövényeket, zöldségmagvakat, olajözönt stb. A mezőgazdasági termelés fokozatos összpontosításával és szakosításával a termesztett növénykultúrák száma 1960-ban huszonnégyre, 1979-ben pedig tiezenötre szűkült. Az állami gazdaság egyébként az idén a szántóterület 56,94 százalékán gabonaféléket, 3,68 százalékán hüvelyeseket, 6,13—6,13 százalékán kapás- és olajnövényeket, 26,63 százalékán pedig takarmánynövényeket termesztett. Míg például az őszi búza az ötvenes évek átlagában 2,2 tonna termést adott hektáronként, addig a múlt évben 6,35 tonnát. A szemes kukorica vonatkozásában a hektárhozam 1,6 tonnáról 4,5—5 tonnára növekedett. Az állattenyésztésben Is nagy változásokra került sor. Míg az ötvenes években száz hektár mezőgazdasági területre számítva 44 szarvasmarhát, ebből 17,6 tehenet tartottak, addig a múlt évben már több mint 90 szarvasmarhát, ebből 29 tehenet. A tehenek tejelékenységét illetően az állami gazdaság az ötvenes években a legjobb eredménnyel dicsekedhetett, később azonban kissé visszaestek. A hatvanas években egész sor új technológiát vezettek be, új istállókat, férőhelyeket adtak át rendeltetésének. A hetedik ötéves tervidőszak negyedik évében a Zselizi AG újabb lépést tett gazdasági helyzete további megszilárdítása érdekében. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke 116,8 millió korona volt ami a tervfeladat 1,7 százalékos túlteljesítését jelentette. Az előző évhez viszonyítva 7,7 millió koronával többet termeltek úgy, hogy a növekedés főleg a növénytermesztésben volt. A múlt év, ben 7 millió 380 ezer korona értékű nyereséget könyveitek el, ami a tervfeladat 19,3 százalékos túlteljesítését jelentette. Mindez lehetővé tette a pénzbeli keretek feltöltését és a hitelek részbeni törlesztését. A jövedelmezőség 5 százalékos volt, ami további termelésfejlesztési lehetőségekre utal. A múlt évi gazdálkodás alakulására kedvező hatással volt a gabona félék 6,31 tonnás rekordtermése, jól jövedelmeztek az olajnövények és a cukorrépa, ugyanakkor azonban a szemes kukorica és a sző'ő termesztése nem hozta meg a várt eredményt. Az állattenyésztésben a malacelhuüás és a borjúnevelés kivételével teljesítették a tervfeladatokat. A tehenek átlagos évi tejelékenysége 3111 literes volt, 209 literrel több az előző évinél. Kocánként 18,3 malacot választottak el, ami a járásban a legjobb eredménynek számított. A nagyarányú elhulláson kívül még jelentős tartalékaik vannak a szarvasmarhaállomány felújításában és a juhtenyésztésben. A főbb állati termékek tervezett felvásárlását is túlteljesítették. A gazdasági eredmények Javulása elsősorban annak volt köszönhető, hogy a dolgozónkénti évi munkatermelékenység az 1983. évi 130 ezer 400 koronáról a múlt évben több mint 146 ezer koronára növekedett, továbbá az, hogy 1983 hoz képest száz korona értékű teljesítményre 1,37 koronával csökkent a ráfordítás,. s jelentősen — 18 millió koronával — növekedtek az összteljesítmények. Az állami gazdaság dolgozóinak havi átlagkeresete a múlt évben 174 koronával 2601 koronára növekedett. A dolgozók átlagos létszáma 1060. Deák elvtárs beszédének befejező részében megköszönte elődei jó munkáját, az állami gazdaság jelenlevő és többi dolgozójának áldozatos tettrekészségét, a kerületi és járási szervek hathatós segítségét, s az állami gazdaság dolgozóinak népes családja nevében meggyőződését fejezte ki, hogy közös összefogással, a belső tartalékok mozgósításával a jövőben még jobb eredményeket érnek el, ami a gazdasági helyzet további megszilárdítását és a régi hírnév visszaszerzését eredményezi majd. Az ünnepi beszéd után többek között Knotek elvtárs is felszólalt, akt emlékeztetett az első állami gazdaságok megalakítására, a kommunisták, a szakszervezeti dolgozók és a fiatalok példamutatására. Felhívta a jelenlevők figyelmét a hetedik ötéves terv maradéktalan teljesítésére és a nyolcadik ötéves terv sikeres megkezdésére, a termelés hatékonyságának növelésére, a belterjesítés további elmélyítésére és végül az állami gazdaság új továbbfejlesztési modelljének kidolgozására. Az ünnepi aktívaértekezlet végén kitüntetések, elismerő oklevelek és köszönőlevelek átadására került sor. „A mezőgazdaság és az élelmezésügy érdemes dolgozója“ reszortkitüntetést Ernest HornáCek, Zlehevec Ferenc és Virág Károly, „A mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója“ reszortkitüntetést Herda László mérnök, Ián Tomiik és Szabó Lajos, ,,A nyup'í-szlovákiai kerület építésében szerzett érdemekért“ emlékérmet Péli Arpád. Kiss János, Nap József, Ladislav Medo, Dosztál László és Herda László mérnök vette át. A járási szervek kitüntetéseit és elismerő okleveleit tizenöten, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elismerő okleveleit kilencen, az állami gazdaság köszönőlevelét — több mint harminc ledolgozott év utón — pedig 113-an érdemelték ki. BARA LÄSZLÖ A csárda nevét Csallóköz határán túl Is jól Ismerik, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a Kondoroscsárda Csallóköz egyik legrégibb települése mellett épült. Gelle (Holíče na Ostrove) községről az első feljegyzéseket még 1200 körül készítették. A falunak valaha vásárjoga volt, melyről a „nagy hársfa" melletti szobor tanúskodik. A nyolc kis település közigazgatásilag 1960-től egy községet alkot. A lakosok túlnyomó többsége kis- és középparaszt, vagy földmunkás volt. A legszegényebb településeken — Ögellén és Budafán — a lakóházak a felszabadulás előtt vályogból készültek, tetőzetük pedig zsindelyes volt. A községbe 1945 húsvétvasárnapján köszöntött be a szabadság, amikor a szovjet katonák ellenállás nélkül vonultak át a falu utcáin. Ez a nap aranybetűkkel került be a község krónikájába, mert az elmaradott, szétszórt településeken a lakosság számára megnyílt az út a felemelkedéshez. A szorgos munkájukról ismert gelleiek csakhamar megalapították a szövetkezetei, hozzákezdtek a falufejlesztéshez. Az úthálózat megjavítása és a villanyáram bevezetése lehetővé tette a kulturális élet fellendülését is. A községfejlesztési programot a Nemzeti Front választási programterve alapján valósítják meg. Első lépésként fokozatosan portalanították a községi utakat, parkokat, zöldsávokat hoztak létre. Rendezték a labdarúgópályát, öltözőt építettek, s a gyermekek nagy örömére megépült a játszótér is. Nem kis problémát jelentett a sok kis település üzlethálózatának kiépítése, jelenleg 14 üzlethelyiség áll a lakosság rendelkezésére, s teljesíti küldetését a jól felszerelt egészségügyi központ is. A nagyközség életében a legjelentősebb fejlődésre a 70-es Következetes, tervszerű munkával évek végén, illetve a 80-as évek elején került sor. Kmotrík Ferenc mérnök, a hnb agilis elnöke jó szervezőnek bizonyult. Megnyerte a lakosság bizalmát, és az általa irányított képviselőtestület mindent megtesz a választási programterv megvalósításáért. Az utóbbi években olyan jelentős akciók fejeződtek be, mint a művelődési ház, a 90 férőhelyes óvoda, az iskolai tornaterem, étkezde és a napközi otthon építése, valamint a szolgáltatások bővítése stb. Nem a véletlen műve, hogy ez a község a „Kiváló eredményekért" kitüntetésben részesült. Negyven év a történelemben nem nagy idő, ám Gelle község életében elegendő, volt ahhoz, hogy új társadalmi létet alakítson ki, és tudatot formáljon. Ehhez nem kis mértékben Járult hozzá a hnb és a helyi efsz minden téren gyümölcsöző együttműködése. A jól működő mezőgazdasági üzem jelentős anyagi eszközökkel — és egyéb formában — járult hozzá a településfejlesztés sikeres lebonyolftásához. A tömegszervezetek tagsága ugyancsak aktív részt vállalt és vállal a Nemzeti Front választási programterve teljesítésében. Erről győznek meg bennünket a februári győzelem 35. évfordulójára, illetve a felszabadulás 40. évfordulójára tett szocialista vállalások is, melyekben többek között mintegy 15 ezer óra társadalmi munka is szerepel. Valamennyi nyilvános rendezvényt és tömegszervezeti öszszejövetelt a politikai-nevelő munka elmélyítésére használják lel. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak, melyek kapcsán elsősorban pártunk céltudatos politikájára mutatnak rá. A községen végighaladva szembetűnő a szemléltető agitáció és propaganda hatékonysága. Az elhelyezett propagáciős anyagokból, fotódokumentációkból hűen kirajzolódik a község negyvenéves fejlődése. Ezen a téren előtérbe helyezik a község és az efsz fejlődését, s egyben felvázolják a jövőben elképzeléseiket is. Felújították az iskolában létesített történelmi emlékszoba anyagát, melyet az ifjú nemzedék eszmei nevelésére Is hasznosítanak. Elsősorban a fiatalság tudatára kívánnak hatni, hiszen ők még nem ismerték a múltat, nincs kellő összehasonlítási alapjuk a jelenük értékeléséhez. A társadalmi munkára mozgósítanak, s jól beváltak az agitkettősök. A szocialista demokrácia elve érvényesül abban is, hogy minden téren javult a lakosság ügyintézése. Minden településen létrehozták a polgári bizottságokat, melyek helyben Intézik a lakosság olyan ügyelt, melyekhez nem szükséges a nemzeti bizottsági határozat. Gelle ma már nemcsak a Kondoros-csárda által vonzó a látogatóknak, hanem szép, rendezett utcái, parkjai, s nem utolsósorban megszaporodott középületei, mutatós, összkomfortos családi házai egyaránt lekötik az oda látogatók figyelmét. A képviselőtestület a lakossággal együtt következetes munkát végez. Mindannyian tudatosítják, hogy ebben rejlik eredményeik titka, s hogy a jövőben is csak ily módon érhetnek el újabb kimagasló sikereket. ' SVINGER ISTVÁN
