Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES" 1985. június 8. Az újítómozgalomról valóságtorzítás nélkül Mindig is fenntartásokkal fogadtam azt, amikor a mezőgazdasági újítá­­mozgalom központi értékelésein a komáromi (Komárno) járás mezőgaz­dasági üzemeit elmarasztalták. Volt olyan év is, amikor a 36 járás kö­zül Humenné „előtt“ a 35. helyet ér­demelték ki a járás fijitúi. Fenntartá­som oka az volt, hogy gyakran meg­fordultam a járás mezőgazdasági üzemeiben, azok gépesítési részle­gein, s tudtam azt, hogy nagyon sok értékes újítás születik itt, olyanok is, melyek országos viszonylatban is jelentősek. Az újítók aktivitása az említett kritikus évben is adott volt, sajnos a Komáromi Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság gépesítési részle­gén nem fordítottak kellő gondot ar­ra, hogy az újítási javaslatokat ftsz­­szegyűjtsék, értékeljék, s buzdítsák az ötletekkel megáldott embereket. A kép azóta változott. A jmi vezető­sége a járási pártbizottság támogatá- Woztatott az eddigi gyakor-Habara József gépjavító lelkesen szólt egyik újításáról tételek korántsem olyan kedvezőek, mint az említett járásban. • • • A Hurbanovói Efsz szlovákiai vi­szonylatban nem tartozik azon a gaz­daságok közé, melyek brillíroznak az újítómozgalom terén, de járási vi­szonylatban jó eredményeket érnek el. Évente öt-hat újítási javaslatot terjesztenek elő, s ezek között olya­nok Is akadnak, melyek országos vi­szonylatban is jelentősek. Habara József gépjavítót egy ha­talmas masina alól „kerítem“ elő. Még olajtól fénv'ő kezét törölgette. ШЕЙ Horváth elvtárs bízik abban, hogy az új műhely átadása után javulnak az újítók munkakörülményei (A szerző felvételei) laton. Az újítómozgalom irányítását az egy éve megalakított műszaki-fej­lesztési osztály vette át. Azóta javult a helyzet, csodák persze még nem történtek. Egyelőre ez a munkarész­leg is „tanulgatja a szakmát“, de az eddig elért pozitívumok azt sejtetik, hogy a jövőben dinamikus fejlődésre kerülhet sor. De hadd nézzük, mi­ként is alakult a mezőgazdasági újí­­tómozgalcrm helyzete a múlt évben ebben a járásban: Tavaly a mezőgazdasági üzemek összesen 123 újítási javaslatot adtak be, melyek közül 91-et fogadtak el, ebből 86-ot hasznosítottak. 1984-ben a jmi hatáskörében működő újítási bizottság Brányik Károly agrármér­nök vezetésével rendszeresen ülése­zett. Többek között megállapítást nyert, hogy több gazdasági vezető és közgazdász nincs tisztában az újítókra vonatkozó jutalmazási rendszerrel. E fejlesztésből kiindulva az üzemgaz­dászok számára tanfolyamot rendez­tek, s ezen többen rádöbbentek arra, hogy a jutalmazások kifizetésére tör­vények és keretek vannak csak tudni kell élni ezekkel. Az újítómozgalom terén e járásban tehát történt előrelépés, félő viszont, hogy a mezőgazdasági újítémozgalnm idei szlovákiai kiértékelő gyűlésén ugyancsak csalódás éri majd azokat, akik szurkolnak a komáromi járás ötletembereinek. A kételkedés oka nyilvánvaló: a járásban még mindig vannak olyan mezőgazdasági üzemek, melyek a múlt évben egyetlenegy újítási javaslatot sem nyújtottak be. Vajon ezen szövetkezetek vezetői nem tartják feladatuknak az új és korszerű meglátását, gyakorlati al­kalmazását, a dolgozók új iránti fo­gékonyságának táplálását? Különben a vezető dolgozók év végi jutalmazása a mezőgazdasági üzemekben is függővé van téve — legalább is a határozatok értelmében így kellene ennek lennie — attól is, hogy milyen eredményeket ért el a gazdaság a tudományos fejlesztés terén. Erre a tényre oda kellene fi­gyelnie az illetékes jmi vezetőségé­nek is. Mert ha nem, akkor a járás újítőmozgalma ismét a „liga“ végén kullog majd, olyan járások között, ahol a mezőgazdasági termelési fel­amikor az újításról kezdtünk beszél­getni. — Tudja, sokat mérgelődünk. Sok okunk van erre. Tartalmas előadást lehetne tartani, például az alkatré­szek felújításának a fontosságáról. Ez szépen hangzik, de régi szaki lé­temre mondhatom, erre sokszor nincs mód. Ilyenkor aztán az ember „füs­tölög“. Haza is viszi a gondját... A családtagok nemegyszer meg is kér­dezik: „Mi a fenén töröd már megint a fejed?“ Aztán a szikra — beugrik. Ha — a kollégákra gondolok most — valamelyikünk fejében megszületik az alapötlet, a többi már közösen old­juk meg. ■ Mi volt az a legutóbbi újítás, ami igazi férfimunka volt... — Apróbb újítás szinte naponta születik valamelyikünk keze alatt. Kényszerhelyzetben a szaktudás szin­te „felágaskodik“ bennünk. Legutolsó jelentősebb újítSsunk egy nagyon egyszerű, de nagyszerű ötlet: a ku­koricakombájn motorja meghibáso­dott, s emelő hiányában a mezón nem tudtuk megjavítani. Mi találtunk rá megoldást. Kollár György esztergályos — amint ezt kollégái is elmondták róla — szintén a gazdaság segítőkész ötlet­emberei közé tartozik. Legutóbb egy „kényes“ dolgot oldott meg: a ZKM kukoricaadapter tengelye rendszere­sen elhajlott, ezt a drága alkatrészt csakis cserélni lehetett. A tengelyt megtámasztó csapágy segítségével ez a gond is megoldódott. Horváth elvtársnak, a gépesítési részleg főágazatvezetőjének az aszta­lán ott sorakoztak azok az újítási javaslatok, amelyek előterjesztésre várnak. Mivel ezek felsorolása hosz­­szadalmas lenne, nézzük, milyen kö­rülmények között születtek, várhatő-e fokozatos feljődés ezen a téren. — Amikor a szövetkezetekben meg­alakultak az újítási bizottságok, sok ismert szakember pesszimistán nyilat­kozott róluk. Gazdaságunkban — meglátásom szerint — eredményesen működik ez a bizottság. Pollák János mérnök — efsz elnök — vezetésével. Évente átlagban hat-hét alkalommal ülésezünk, s nagyon alaposan fonto­lóra vesszük a gyakorlatilag jelen­téktelennek tűnő javaslatokat is. ■ Milyen az összhang az újítást létrehozó, s ezt papírra rögzítő szak­emberek között? — Dolgozunk, az összhang adott, persze, nézeteltérések is előfordulnak. Sajnos, az újítási előadók — történe­tesen én is — el vagyunk foglalva a napi teendőkkel. A termelés folyama­tosságának biztosítása, az apró gon­dok sokszor felőrlik a türelmet. Meg­esik az Is, hogy „elhallgatnak“ egy­­egy újítást — mondván: semmi szük­ség az ilyen huzavonára. Szerencsé­re a problémák ellenére mind a két fél igyekszik úgy liozáállni a dolgok­hoz, hogy az mind a társadalom, mind az egyén számára hasznos le­gyen. A fenti példából kiindulva bízunk benne, hogy a komáromi járás mező­­gazdasági üzemeinek többsége a jö­vőben szívügyének tartja az újitó­­mozgaiom további fellenditését. KALITA GABOR Ülésezett az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének Szlovákiai Bizottsága má­jus 23-án tartotta ülését. A résztve­vők értékelték a CSKP Központi Bi­zottsága 11. és 12., az SZLKP Köz­ponti Bizottsága azt követő Ülései, valamint az efsz-ek X. országos kong­resszusa határozatainak eddigi telje­sítését. Az említett határozatok alap­ján a szövetségnek többek között nö­velnie kell részvételét a párt gazda­ságpolitikai céljainak megvalósításá­ban, elmélyíteni a szövetkezeti föld­művesek részvételét az irányításban, tökéletesíteni a szövetkezeti földmű­vesekről való komplex gondoskodást, emelni azok eszmei és kulturális színvonalát stb. Az ülésen többek között jelen volt Rudolf Vančo, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője és Ján Sabík agrármérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettese. A főbeszámolót Cy­ril Moravöík agrármérnök, az SZFSZ SZB elnöke terjesztette elő. Beszédé­ben többek között kiemelte az efsz-ek zárszámadó közgyűléseinek és az SZFSZ járási bizottságai üléseinek jelentőségét, az említett párthatáro­zatok és az efsz-ek X. országos kong­resszusa határozatainak lebontását illetően. Részletesen szólt a szövetkezeti munkaiskola formáiról, jelentőségé­ről, szerepéről és szervezéséről. Az ezzel kapcsolatos szocialista verseny­ből a nyugat-szlovákiai kerületben többek között a csilizradványi (Ciliž­­ská Radvan) Csilizköz, a nádszegi (Trstice) CSSZB, a naszvadi (Nesva­­dy) CSSZB, a nagysallői (Tekovské Lužany) Haladás és a szímői (Zem­né) Haladás Efsz, a közép-szlovákiai kerületben többek között a királyi (Kráľ) Együttműködés és a Kőkeszii (Kamenné Kosihy) Efsz, a kelet-szlo­vákiai kerületben pedig többek között a parányi (Ferin) Győzelmes Út és a bolyi (ВоГ) Haladás Efsz került ki győztesen. Moravöík elvtárs beszédében rész­letesen elemezte az efsz-ek kulturális tevékenységét is. Többek között hang­súlyozta, hogy jelenleg Szlovákia egységes földműves-szövetkezetei mel­lett, illetve azok támogatásával het­venhat folklőrcsoport, kilencvenöt éneklőcsoport, ötvenhét fúvószenekar, harminchárom színjátszó együttes és kisztnpad, valamint tizenhét népi ze­nekar működik. Az idén Szlovákia több járásában első ízben rendezték meg a Szövetkezeti Kulturális Napot, amelyet a jövőben fokozatosan ki szeretnének szélesíteni Szlovákia va­lamennyi járására. Az SZFSZ SZB elnöke nagy figyel­met szentelt a szövetkezeti tagok üdültetésének és gyógykezelésének majd körvonalazta a szövetkezeti földművesek hazánk szovjet hadse­reg általi felszabadításának 40. év­fordulója tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásait. A szövetke­zetekben ez idáig több mint 134 ezer 700 egyéni, 6737 kollektív, 631 üzemi és 79 társított szocialista felajánlást tettek. A szövetkezeti földművesek többek között vállalták, hogy a ter­vezett bruttó mezőgazdasági terme­lést több mint 151 millió koronával túlteljesítik, ugyanakkor az anyag­költségeket több mint 59 millió ko­ronával csökkentik. A főbeszámoiót tartalmas vita kö­vette, melynek keretében Vančo elv­társ Is felszólalt, aki kiemelte a CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt kö­vető ülése, valamint az efsz-ek X. or­szágos kongresszusa határozatai tel­jesítésének népgazdasági jelentősé­gét, különösképpen a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hoszsú távú fejlesztési prog­ramjával összefüggésben. Részletesen szólt az idei év igényes feladatairól és az állati termékek felvásárlásának eredményeiről. Beszédének további részében mél­tatta az SZFSZ SZB eddigi tevékeny­ségét, de ugyanakkor rámutatott a szövetség munkájában fellelhető gyenge pontokra is. Végezetül meg­köszönte a szövetkezeti földművesek­nek eddig végzett áldozatos munká­jukat, s meggyőződését fejezte ki, hogy eleget tesznek a hetedik ötéves terv igényes feladatai maradéktalan teljesítésének. Sabík elvtárs részletesen elemezte a tavaszi munkák mehetét, kitért a takarmánynövények, főleg az állandó rétek és legelők termésének betaka­rítására, s felhívta a jelenlevők fi­gyelmét a minőség szöntelen javítá­sára és a veszteségek rugalmas csök­kentésére. ★ ★ ★ AZ SZFSZ SZB Elnöksége május 22-én ülésezett. A résztvevők között megvitatták az SZFSZ szervezési fel­építésének biztosításáról szóló jelen­tést a Dolný Rubini és a sí Iníki járások vonatkozásában, a szövetsé­gen belüli jogi normák módosítására tett javaslatot, az abraktakarmányok hatékony felhasználását szorgalmazó szocialista verseny kiértékelését, a növendék marha legeltetésére hiva­tott szocialista verseny kritériumait és a szövetkezeti munkaiskola érté­keléséről szélé jelentést, jóváhagy­ták az SZFSZ SZB szerveinek II. fél­évre szóló munkaterveit, értékelték az első negyedévi tervfeladatok tel­jesítését és a munkakezdeményezés múlt évi eredményeit, valamint ele­mezték az efsz-ek vonatkozásában a múlt évi munkaképtelenséget és -bal­eteket. (blm) Az efsz-ek X. országos kongresz­­szusa után az SZFSZ legfon­tosabb feladatai közé tartozik — a szövetkezeti tagakról való komp­lex gondoskodás keretén belül — az üdülések megszervezése és az arra rászorulóknak a fürdőben való gyógy­kezelés biztosítása. A hetvenes évek kezdetétől — ami­óta az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága által biztosítva van a szövetkezeti földművesek üdültetése — a hazai üdüléseken több mint 200 ezer fel­nőtt szövetkezeti tag, illetve ezek hozzátartozója vett részt; a pionírtá borokban pedig mintegy 10ü ezer gyermek üdült. Ezenkívül több tíz­ezren a szövetség járási bizottságai hatáskörébe tartozó üdülőhelyeken gyűjtöttek új erőt a munkához, s mindezek mellett folyt a szövetkeze­tek által szervezett üzemi üdültetés is. A feladatok ezen a téren történő részletes kidolgozásánál a szövetség abból indul ki, hogy teljes mérték­ben érvényesüljön a hazai és külföl­di üdülések biztosításához szükséges minőségi hozzáállás, hogy ezáltal az üdülés vonzóbbá váljék, s így méltó jutalmul szolgáljou a becsületesen végzett munkáért. Az üdülések és a különböző tanul­mányutak politikai-nevelő és kultú­­rális-művelődési programját a szövet­ség úgy állítja össze, hogy az teljes terjedelmében megfeleljen az efsz-ek X. országos kongresszusa határoza­tainak. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának fő követelménye a Szlovák Szocialista Köztársaságban és a Cseh Szocialista Köztársaságban üdölő szövetkezeti tagok üdültetési feltételeinek állandó egyeztetése. A szövetség jelentős fel­zik, amelyek a mozgászervi megbe­tegedésekre vonatkoznak. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az SZFSZ Központi Bizottságával és az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottságával karöltve az üdültetés­ről való gondoskodás beruházási cél­jaira megflelő koncepció kidolgozá­sát tervezi — egészen 1995-ig. ÜDÜLÉS - EGÉSZSEGVEDELEM adatul tűzte ki, hogy növelni kell az üdüléseken és a kirándulásokon részt vevő fiatalok, nők és a nyug­állományba vonult szövetkezeti tagok számát. Nagyobb mennyiségben tervez ki­rándulásokat kollektívák, üzemek ré­szére — főképpen szakmai továbbkép­zés és művelődés céljából. Egyben növelni szeretné a tengernél való üdülések számát, valamint az olyan üdülőközpontokét, ahol a szövetke­zeti dolgozók családtagjaikkal együtt tölthetik szabadságukat. A fürdőben való gyógykezelés te­rületén á szövetség áttért a gyégy­­utalványoknak a társadalombiztosítás eszközeiből való megfigyelésére és kihasználására. Kiegészítésképpen csak azokkal az igényekkel fogtalko-Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az efsz-ek dolgozói, valamint ezek csa­ládtagjai részére számos üdülést és fürdői gyógykezelést készített elő. A szervezők a válogatásnál mindenek­előtt a közkedvelt üdülőhelyeket és fürdővárosokat részesítették előny­ben (Trenčianske Teplice, Piešťany, Dudince, Magas-Tatra). A szövetség járási bizottságai a nyári szünidőben a szövetkezeti ta­gok gyermeket részére saját vagy előre megrendelt üdülőközpontokban biztosítják a pihenést. Több esetben szerveznek cserelátogatást a Cseh Szocialista Köztársaságba, külföldre pedig az NDK-ba és a Magyar Nép­­köztársaságba. A gyermekek üdülhet­nek még a Bolgár Népköztársaságban és Jugoszláviában is. A földművesek elsősorban a Szov­jetunióban — a Fekete-tenger partvi­dékén (Picunda, Szocsi) — üdülhet­nek majd. Számos szovjet városba szerveznek tanulmányi kirándulást (Moszkva, Leningrád, Tallinn, Ír­ku tszk, Riga, Kijev, Krasznodarszk, Tbiliszi, Jereván). Több üdülési lehe­tőséget kínál a Bolgár Népköztársa­ság is (Fekete-tenger partvidéke, Aranyhomok, a Várna melletti Druzs­­ba). Jugoszláviában mindenekelőtt az Adriai-tenger szolgál majd kellemes pihenőül. A szövetkezeti tagok részére ter­vezett tanulmányi kirándulások közül kiemelést érdemel az MNK-ba szer­vezett út, amelynek fő küldetése a növénytermesztés és a mechanizáciő tanulmányozása lesz. Az NDK néhány városában (Drezda, Erfurt, Berlin, Lipcse) pedig a mezőgazdasági kér­déseken kfvill a kultúra fejlődését szeretnék figyelemmel kisérni. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága a szövetkezeti tagok üdültetéséről ás a fürdőkben való gyógykezeléséről való gondoskodást egyik legfontosabb fel­adatkörének tekinti. Ezért évről évre egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít ennek a hatáskörének. Elsődleges célja a szolgáltatások magas fokú mi­nőségének az elérése, s ezen minő­ség továbbítása az üdülő földműve­seknek. Jozef Prokeš j.

Next

/
Thumbnails
Contents