Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 8. Értékelni és A mezőgazdasági termelés alakulását a ter­mészeti adottságon kívül számos más tényező is befolyásolja. Az iparban gyártott mező­­gazdasági gépek, eszközök, berendezések, a­­nyagok hatékonysága, a központi intézkedések és a mezőgazdasági kutatás milyensége, a gaz­dasági vezetés aktivitása mind-mind alakítja a termelés menetét. A termelés sorsa azonban az egyes gazdaságokban dől el. Az itteni mun­ka milyenségétől függ: miként teljesülnek a tervek, elgondolások, milyen lesz az ország élelmiszer-ellátása, gazdaságosabb, s vala­­menyiünk számára előnyösebb lesz-e a mező­­gazdasági termelés. Az elmondottakból kiin­dulva nem a gyengeség, hanem inkább az erő jele, ha a párt és a gazdasági vezetők értéke­lik munkájukat, számot vetnek hasznosított és még kiaknázatlan lehetőségeikkel. Ez a szellem hatotta át a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Pártbizottság ülését is, melyen elemezték és megvitatták a járás mezőgazdasági üzemeinek, s a velük szoros kapcsolatban levő élelmiszeripari, felvásárló, illetve szolgáltató vállalatok idei tevékenysé­gét, további feladatait. Az ülésen részt vett Ladislav Sádovský, az SZLKP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője és lvan Knotek, a kerületi pártbizottság titkára is. A járási pártbizottság elnökségének jelenté­sét Öllé Gyula, a járási pártbizottság titkára terjesztette elő. Előadói beszéde bevezető ré-A PÁRTHATÁROZATOK SZELLEMÉBEN szében kiemelte, hogy a mezőgazdaság, a já­rás gazdaságának tartópillére. Fejlődéséhez pozitívan hozzájárultak azok a lebontott hatá­rozatok, melyek a járás mezőgazdasága szá­mára a CSKP Központi Bizottságának* 4. és 11. ülésén fogalmazódtak meg. A járási pártbi­zottság és az üzemi pártszervezetek irányítá­sával folyamatban van az egyes mezőgazdasá­gi termelési folyamatokra ás időszakokra ki­dolgozott termelési programok megvalósítása. Beszéde további részében megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés egyetlen elfo­gadható útja az intenzifikáció, amely megkö­veteli, hogy tovább kell növelni a munka ter­melékenységét szolgáló gépek, berendezések és vegyszerek szintjét. Tovább, de gazdaságo­san — számolva. Az élelmiszer-termelés növe­léséhez, fejlesztéséhez mind több és korsze­rűbb gépre, anyagra, eszközre, tudományos eredményre, új épületre, jobb és gyorsabb szállításra, s a partneri kapcsolatok további javítására van szükség. EnélkUI az elért ma­gas színvonal nem tartható meg. Ebben a járásban is egyre jobban láthatók a környezet ökológiai teherbíróképességének kirajzolódó határai, amely újabb gondok, újabb kiadások forrása. A nagyobb költségek, a több ráfordítás nö­veli az agrártermelés közgazdasági érzékeny­ségét, a termelési kockázat nagyságát. A költ­ség-hozam arányokat nemcsak egyensúlyban kell tartani, hanem az utóbbi pozícióját meg is kell erősíteni. Kétszeres a fontossága tehát annak, hogy a termelési tényezők összhangjára járásszerte ügyeljenek. A gyakran emlegetett belterjességi foknak itt kiemelkedő szerepe van abban, hogy az önköltség és a jövedelem hogyan alakul. Szokványárut különleges ráfordítással előállítani nem érdemes, mert az áruforgalma­zás ezt nem honorálja. De a különlegesen jó minőségű áru is elveszítheti értékét, ha a ter­melés vagy forgalmazás valamelyik forrásá­ban még szokványos kezelésben sem részesül. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az üzem- és munkaszervezésnek, valamint a műszaki fejlesztésnek — még a járás jelenlegi legjobb mezőgazdasági nagyüzemeiben is — kiemel­kedő feladatokat kell megoldania. Beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a növénytermesztésben az optimális vetési struktúra kialakításával főleg a szemesek tér mesztésére kell a fő figyelmet összpontosítani. A gabonafélék kiváló termelési eredményei mellett aránylag szerényebbek a cukorrépából és a szemes kukoricából elért hozamok. E két utóbbi terménynél növelni, majd stabilizálni kell a hozamokat. A hetedik ötéves tervidőszak eltelt négy éve alatt a járás a növénytermesztés területén 17 százalékos növekedést ért el a hatodik ötéves tervidőszak hasonló időszakához viszonyítva. A további haladás útját a földalapról való komplex gondoskodásnak és a belterjesítő té­nyezők optimális és ésszerű kihasználásának kell képeznie. A belterjesítő tényezők és a korszerűsítés nélkülözhetetlen velejárói — és feltételei — a további haladásnak. A joggal várt eredményt azonban csak akkor hozzák meg, ha kellő szakértelemmel, fegyelemmel és lelkiismeretességgel párosulnak. Gyakori, saj­cselekedni nos, hogy ez utóbbiról gyakran megfeledkez­nek a nagyüzemekben. Ezért az eddiginél sok­kal nagyobb gondot igényel a telepek, a gé­pek, a berendezések teljesítőképességének a kiaknázása. Az eddiginél szervezettebb, fegyel­­mezetebb munkára, a munkaidő még hatéko­nyabb hasznosítására van szükség. Azok a kü­lönbségek, amelyek hozzávetőlegesen azonos adottságú gazdaságok eredményei között ta­pasztalhatók, mindenekelőtt azokra az eltéré­sekre vezethetők vissza, amelyek az előbb fel­sorolt tényezőkben vannak. Növelni a hozamokat, csökkenteni a terme­lési költségeket — ennek a kettős, de egymás­tól elválaszthatatlan célnak a hozzáértő és következetes szolgálata teheti lehetővé, hogy mind a mezőgazdaság, mind a feldolgozóipar megfeleljen a vele szemben támasztott köve­telményeknek. Ez akkor is törvényszerű, ha a népgazdaság és az egyes gazdaságok és üze­mek anyagi erőforrásai nem elegendőek az egyébként kívánatos fejlesztésekre. Az ebből fakadó nehézségek például azzal is mérsékel­hetők, hogy nem hagyják veszendőbe menni a melléktermékeket. Beszéde befejező részében elemezte a párt­tagok és az üzemi pártszervezetek tevékenysé­gét, a járás agrokomplexumában, s a párt­tagok felelősségét kiemelve rámutatott, hogy a mennyiség és a minőség nagyon sok szállal kötődik egymáshoz a gazdálkodásiján is. Az olyan gazdaságokban, amelyek felszereltsége a járás nagyüzemeihez hasonló, mindenütt a termelés és a gazdálkodás minőségi mutatói állnak előtérben. Ez a követelmény a járásban is, s ezt figyelembe véve kell elemezni a ter­melést, s ennek alapján, ebből kiindulva kell döteni minden nagy és kis kérdésben egyaránt. Mindhogy a mezőgazdaság a termelés sok területén csak nyersanyagtermelő, szorosan együtt kell működnie — a termelési tapaszta­latok vizsgálatakor is — a felvásárlókkal és feldolgozókkal. Sajnos, a partneri kapcsolatok közötti nézetazonosság csak nehezen formáló­dik. Ezt figyelembe véve is szükség van a köl­csönös jószűndékra, az egymáshoz igazodásra, ha azt akarjuk, hogy az egész élelmiszer-gaz­daság jobban szolgálja a benne dolgozók és az ország érdekeit. Elemezni, közgazdasági szemlélettel vizsgá­lódni, a termelésben történtek mikéntjein gondolkodni, mind ebben elmélyülni — ma legalább olyan fontos nagyüzemeinkben, mind a munka kedvező feltételeit megteremteni, a munkát, a gazdálkodást jól szervezni. Legalább olyan fontos, azzal a különbséggel, hogy az elemzésnek meg kell előznie a tetteket, a tényleges munkát, amely a jövőben csak ak­kor hozza meg a várt eredményt, ha ma a fe­jekben is jól felkészülnek rá az üzemi párt­­szervezetek és a gazdaságok vezetői. A jelentéssel összefüggő vitában többek kö­zött szót kért Ladislav Sádovský elvtárs is. Felszólalásában szólt a szocialista gazdaság I védelmének kérdéseiről, mégpedig a CSKP KB Elnöksége levelének szellemében, amely a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem betartására hívta fel a pártszervek és szerve­zetek figyelmét. Felszólalásában Iván Knotek, a kerületi párt­bizottság küldötte kerületi viszonylatban is­mertette az utóbbi négy év mezőgazdasági eredményeit, foglalkozott a járás mezőgazda, sági termelésének eredményeivel, s rámutatott a további fejlődés döntő fontosságú irányvo­nalaira. Kiemelte a mezőgazdasági dolgozók közgazdasági szellemben történő nevelésének jelentőségét, s annak a szilárd meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a párttagok vezeté­sével a járás dolgozói továbbra is becsülete­sen helytállnak. A tanácskozás végén Magyarics Vince, a já­rási pártbizottság vezető titkára kért szót. Zár­szavában kritikusan szólt azokról a különbsé­gekről és szóródásokról, melyek egyes gazda­ságok növénytermesztésében és állattenyészté­sében előfordulnak. A mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások, a partneri kapcsolatok tökéletesítése, valamint a termelés korszerűsítésének hangsúlyozása mellett nem feledkezett meg az emberi ténye­zők fontosságáról sem. Kiemelte, hogy a tudo­mányos-műszaki haladás vívmányainak köszön­ve a járás mezőgazdaságában forradalmi vál­tozások mentek végbe. Merőben újak lettek az eszközök, új módszerek, más fajták váltak uralkodóvá. Mindehhez alkalmazkodni kellett, — meg ,kellett változniuk az embereknek is. A jelenlegi mezőgazdasági dolgozók többsége műszaki feladatokat old meg. Ezen ismeretek megszerzése pedig óhatatlanul magával hozta — és hozza — a szakmai tudás növekedését is. A mai mezőgazdasági dolgozó a termelési folyamatba történő aktív beavatkozásával óriá­si erőket és értékeket mozgat, s ezt nem lehet másként tenni, mint nagy közösségi felelős­séggel. A felelősség tudata mélyreható válto­zásokat indított el a személyiségben, aminek eredményeit már ma is, de a jövőben még in­kább érezni kell. CSIBA LÄSZLÖ I A tartós béke érdekében _ CSKP Központi Bizottsá­­a®, a Szövetségi Gyűlés As a szövetségi kormány megvitatta azt a felhívást, ame­lyet az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a második világháború befejezé­sének 40. évfordulója alkalmá­ból minden ország népeihez, parlamentjéhez és kormányá­hoz intézett. Ebben a Szovjet­unió legfelsőbb párt-, törvény­hozó és állami szervei felszó­lítják a népeket és az államo­kat, parlamnetjüket és kormá­nyukat, hogy tegyenek meg mindent a lázas űrfegyverke­zés elhárításáért, a földi fegy­verkezés megállításáért, az atomfegyverek korlátozásáért, csökkentéséért és végül teljes megsemmisítéséért. Csehszlová­kia nemzetei nemrég népünk nemzeti felszabadító harca be­tetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak 40. évfordulója kapcsán ismét a háborús tragédiára em­lékeztek, felidézték a nagy győzelem dicső perceit, s ki­fejezték hálájukat a Szovjet­uniónak, amely meghatározó mértékben járult hozzá a fasiz­mus szétzúzásához és az em­beriségnek a rabságtól való megmentéséhez. A háború minden népet első­sorban arra tanított meg, hogy az agresszió ellen határozottan és egységesen kell küzdeni, mielőtt még felcsap a háború lángja. Ez most különösen fon­tos, mert az új világháború ál­talános pusztuláshoz vezetne. A világ népeinek meg kell hiú­sítaniuk azok terveit, akik a világot atomkatasztrófába so­dorják. A béke és a haladás erői most nagyobbak, mint a reakció és az agresszió erői, az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve egyre inkább utat tör a nemzetközi kapcso­latokban. A CSKP-nak, Csehszlovákia kormányának és népének to­vábbra is célja az általános és teljes leszerelés, a tartós és igazságos béke. Ezért támogat­juk a Szovjetuniónak arra irá­nyuló felhívását, hogy az atom­fegyverekkel rendelkező nagy­hatalmak bizonyos normákhoz tartsák magukat, s kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem vetnek be atomfegyvere­ket, s nem bővítik állományu­kat, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentik a fegyverek állomá­nyát teljes megsemmisítéséig. Csatlakozunk ahhoz a szovjet felhíváshoz, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormánya tegyenek hatékony lépéseket az európai atomfegyverek teljes eltávolítására, beleértve a kö­zepes hatótávolságú és a har­cászati fegyvereket egyaránt. Európát a vegyi fegyverektől Is meg kell szabadítani. Síkra­­szállunk azért, hogy atomfegy­vermentes övezeteket hozzanak létre, csökkentsék a katonai kiadásokat és a fegyveres erők állományát. Meggyőződésünk, hogy az em­líteti felhívás pozitív vissz­hangra és teljes támogatásra talál az államférfiak, parla­mentek, kormányok ég az egész nemzetközi közvélemény köré­ben. A népeknek, parlamentek­nek és kormányoknak az ész szavára kell hallgatniuk, közös akciókkal kell megszüntetniük a nukleáris katasztrófa veszé­lyét. ф Miloi Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára Prágában fogadta Kótai Gézát, az MSZMP KB nemzet­közi osztályának vezetőjét, aki rövid munkalátogatást tett ha­zánkban. Áttekintették a két párt és a két ország együttmű­ködésének néhány kérdését. ф Ľubomír Štrougal szövet­ségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában Miroslav to­man szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek átadta a Munka Érdemrendet, amelyet Toman elvtársnak 50. születésnapja alkalmából sok­éves gazdasági és politikai te­vékenységéért a köztársasági elnök adományozott. ф A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Ka­marájának 18. együttes ülésén a legfelsőbb népképviseleti tes­tület a kormány javaslatára ratifikálta a Varsóban 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés idő­beli meghosszabbításáról szőlő, 1985. április 26-án Varsóban aláírt fegyzőkönyveit. • A Szlovákiai Ojságfrók Szövetségének kultúrpolitikai klubja és nemzetiségi bizottsá­ga Brattslavában egynapos sze­mináriumot rendezett, amelyen Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője tartott előadást „A CSKP kultúrpolitikájának időszerű feladatai“ címmel. Ezt követően a CSEMADOK KB és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének jelen lévő kép­viselői tájékoztatták az újság­írókat a nemzetiségi kulturális szövetségek eszmei és népmű­velői munkájáról. • Karvinában gyászgyűlést tartottak az ostrava-karvimál bányakörzethez tartozó Doub­­rava Bányában május 7-én tör­tént szerencsétlenség áldoza­tainak emlékére. • Az SZLKP Központi Bi­­zottsága „A CSKP gazdaságpo­litikájának legsürgetőbb fel­adata a népgazdaság intenzív fejlesztése“ jelsző jegyében kétnapos szlovákiai szeminá­riumot rendezett Banská Bystri­­cában. A szeminárium vendé­gei között volt többek között Miloslav HrnSkoviC, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, akt az első napon beszédet Is mondott. Й párt ellenőrzi) szerepének elmélyítése A pártszervezet kollektív jo­ga, hogy ellenőrizze azt, hogy a mezőgazdasági üzemek veze­tői miként valósítják meg a párt agrárpolitikáját. Az ellen­őrzés célja továbbá, hogy a helyzetet bírálóan elemezzék és rámutassanak a hibák kija­vításának módjára. A Safári­­kovói Állami Gazdaság üzemi pártszervezetének ezirányú ta­pasztalatairól Susányi István­nal, a szervezet elnökével be­szélgettünk. ф Elnök elvtárs, a kommu­nisták eléggé értik az ellen­őrzés politikai tartalmát? — Meggyőződésem, hogy igen. Nem végzünk olyan tevé­kenységet, amely a gazdasági vezetők felelősségének csök­kentéséhez vezetne. A termelés irányításával kapcsolatos kér­désekkel csak közvetve foglal­kozunk, hiszem az az ágazat­vezetők és a technikusok fel­adata. Ugyanakkor nem elég­szünk meg azzal, hogy a tag­gyűlésen tájékoztatást hallga­tunk meg a tervteljesitésről. Ha általában csak ilyen jelen­tésekre táamszkodnánk, nem alakulhatna ki vita, s a hatá­rozatokban csak „a taggyűlés tudomásul veszi“ formulázás bejegyzésére kerülne sor — konkrét pártfeladatok megha­tározása nélkül. Nos, a gazda­sági tervek teljesítésének el­lenőrzésére alapvető jogaink és kötelességeink érvényesítésével szerzünk érdemeket. A gyakor­latban ezt a következőképpen valósítjuk meg: Az éves gazda­sági terv főbb mutatóira szab­va elkészítjük a fő feladatok tervét, amelybe a központi párthatározatok (legutóbb a CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülésének) reánk vo­natkoztatható tételeit is bele­foglaljuk. Ez aztán bekerül az üzemi pártbizottság munkater­vébe és jő kiindulási anyagként szolgál a politikai-szervezési terv ágazatok szerinti, gazda­sági udvarokra történő kidol­gozásához, amelyet már a gaz­dasági vezetőkkel közösen for­­mulázunk meg. Ezzel az üzemi pártvezetőség és taggyűlés ál­tal jóváhagyott dokumentum­mal „meglátogatjuk“ az alap­­szervezeteket, a termelési rész­legeket. Elmagyarázzuk a dol­gozóknak a teendőket, utána vita következik, majd módosító javaslataikat, hasznos ötletei­ket figyelembe véve a terv az egyéni feladatvállalások útján a munkafolyamiatok szerves részévé válik. ф Következhet az ellenőrzés és a számonkérés. Ez milyen módon történik? — Sok formája van. Kezde­ném azzal, hogy a legfonto­sabb munkahelyeken, meg ahol égetőek a problémák, szemé­lyesen Is részt veszek a párt- és gazdasági feladatok teljesí­tésének az ellenőrzésében. A számonkérés második szaka­szában a vezetőségi és tagsági gyűléseinken az ágazatvezetők­nek és a technikusoknak — akik egyben a pártcsoportok vezetői is — я hatáskörükhöz tartozó részlegek termelési fo­lyamatára vonatkozó kérdése­ket teszünk fel. Ők Ismerik ugyanis a legjobban egy-egy munkaszakasz problémáit, az emberek véleményét, hangula­tát. Nem elégszenek meg a glo­bális adatközléssel, kiválaszt­hatják a legbonyolultabb prob­lémákat, és a pártszervezet fi­gyelmét erre irányítják. Ezen­kívül sokat mondanak szá­munkra a termelési értelezle­­teken elhangzott megjegyzések, az élenjáró dolgozók és a szo­cialista brigádok tagjainak vé­leményei is. Az Így szerzett tapasztalatokat megfelelően használjuk fel a taggyűlések előkészítsében. Pártszerveze­tünknek csak így lesz saját véleménye, álláspontja. ф Az ellenőrzés jogához te­hát a gazdasági dolgozók ma­gasfokú felelőssége is hozzá­tartozik. — Arról van szó, hogy vala­mennyien tudtosítsák: a tag­gyűlésen számot kell adni az elvégzett munkáról. Nem sza­bad belenyugodni abba, hogy egyesek a taggyűlésen renge­teg számot sorolnak fel, el­mondják, hogy teHesltették-e a tervet, vagy nem, s úgy vélik, hogy ezzel minden el van In­tézve. Az ő feladatuk javasla­tokat előterjeszteni arről, ho­gyan oldják meg a problémá­kat, miben várják a kommunis­ták, a szakszervezeti tagok és a tömegszervezetek tagjainak segítségét. • Milyen a taggyűlések és a nyilvános pártgyűlések elő­készítésének a színvonala? — Hogy még nagyobb mér­tékben érvényesíthessük a párt ellenőrzési jogát, a pártcsopor­tokat Is bevonjuk a taggyűlé­sek előkészítésébe. így többen szólalnak fel a vitában, és eredményesebbé válik az egész tanácskozás. Sohasem feledke­zünk meg arról, hogy egy-egy megoldásra váró kérdés ügyé­ben kikérjük az élenjáró dol­gozók és a brigádvezetők vé­leményét. A .rendszeresített nyilvános pártgyűlések napi­rendjén az egész gazdálkodást szervezeti vonatkozásban Is át­fogó pontok szerepelnek. Ezen a fórumon különféle vélemé­nyek, nézetek, javaslatok hang­zanak el, amelyeken keresztül ki-ki véleményt formálhat, il­letve átfogó információhoz jut­hat a gazdaság menetét ille­tően. E tanácskozáson ml is sok mindent lemérhetünk — elsősorban azonban eszmei ténykedésünk eredményességét. A nyilvános pártgyűléseket az emberek meggyőzésére és a pártpolitika népszerűsítésére is felhasználjuk. A Safárikovói Állami Gazda­ság dolgozóinak huszonnégy százaléka párttag. A 244 fős tagság utánpótlása, bővítése ér­dekében évente átlagosan tíz tagjelöltet vesznek fel soraikba. Nagy segítségükre van a SZISZ, a IJonvédeimi Szövetség és a Csehszlovák Tudományos-mű­szaki Társaság helyi szerveze­te. A kommunisták taggyűlé­seken és a pártoktatásokon nemcsak a részvételt és a ter­melés mutatóit figyelik. A szá­mok mögött az embert, a hatá­rozatokhoz és a feladatokhoz való elvhű hozzáállást keresik és látják. Korcsmáros László >

Next

/
Thumbnails
Contents