Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-08 / 23. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 8. Értékelni és A mezőgazdasági termelés alakulását a természeti adottságon kívül számos más tényező is befolyásolja. Az iparban gyártott mezőgazdasági gépek, eszközök, berendezések, anyagok hatékonysága, a központi intézkedések és a mezőgazdasági kutatás milyensége, a gazdasági vezetés aktivitása mind-mind alakítja a termelés menetét. A termelés sorsa azonban az egyes gazdaságokban dől el. Az itteni munka milyenségétől függ: miként teljesülnek a tervek, elgondolások, milyen lesz az ország élelmiszer-ellátása, gazdaságosabb, s valamenyiünk számára előnyösebb lesz-e a mezőgazdasági termelés. Az elmondottakból kiindulva nem a gyengeség, hanem inkább az erő jele, ha a párt és a gazdasági vezetők értékelik munkájukat, számot vetnek hasznosított és még kiaknázatlan lehetőségeikkel. Ez a szellem hatotta át a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Pártbizottság ülését is, melyen elemezték és megvitatták a járás mezőgazdasági üzemeinek, s a velük szoros kapcsolatban levő élelmiszeripari, felvásárló, illetve szolgáltató vállalatok idei tevékenységét, további feladatait. Az ülésen részt vett Ladislav Sádovský, az SZLKP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és lvan Knotek, a kerületi pártbizottság titkára is. A járási pártbizottság elnökségének jelentését Öllé Gyula, a járási pártbizottság titkára terjesztette elő. Előadói beszéde bevezető ré-A PÁRTHATÁROZATOK SZELLEMÉBEN szében kiemelte, hogy a mezőgazdaság, a járás gazdaságának tartópillére. Fejlődéséhez pozitívan hozzájárultak azok a lebontott határozatok, melyek a járás mezőgazdasága számára a CSKP Központi Bizottságának* 4. és 11. ülésén fogalmazódtak meg. A járási pártbizottság és az üzemi pártszervezetek irányításával folyamatban van az egyes mezőgazdasági termelési folyamatokra ás időszakokra kidolgozott termelési programok megvalósítása. Beszéde további részében megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés egyetlen elfogadható útja az intenzifikáció, amely megköveteli, hogy tovább kell növelni a munka termelékenységét szolgáló gépek, berendezések és vegyszerek szintjét. Tovább, de gazdaságosan — számolva. Az élelmiszer-termelés növeléséhez, fejlesztéséhez mind több és korszerűbb gépre, anyagra, eszközre, tudományos eredményre, új épületre, jobb és gyorsabb szállításra, s a partneri kapcsolatok további javítására van szükség. EnélkUI az elért magas színvonal nem tartható meg. Ebben a járásban is egyre jobban láthatók a környezet ökológiai teherbíróképességének kirajzolódó határai, amely újabb gondok, újabb kiadások forrása. A nagyobb költségek, a több ráfordítás növeli az agrártermelés közgazdasági érzékenységét, a termelési kockázat nagyságát. A költség-hozam arányokat nemcsak egyensúlyban kell tartani, hanem az utóbbi pozícióját meg is kell erősíteni. Kétszeres a fontossága tehát annak, hogy a termelési tényezők összhangjára járásszerte ügyeljenek. A gyakran emlegetett belterjességi foknak itt kiemelkedő szerepe van abban, hogy az önköltség és a jövedelem hogyan alakul. Szokványárut különleges ráfordítással előállítani nem érdemes, mert az áruforgalmazás ezt nem honorálja. De a különlegesen jó minőségű áru is elveszítheti értékét, ha a termelés vagy forgalmazás valamelyik forrásában még szokványos kezelésben sem részesül. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az üzem- és munkaszervezésnek, valamint a műszaki fejlesztésnek — még a járás jelenlegi legjobb mezőgazdasági nagyüzemeiben is — kiemelkedő feladatokat kell megoldania. Beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a növénytermesztésben az optimális vetési struktúra kialakításával főleg a szemesek tér mesztésére kell a fő figyelmet összpontosítani. A gabonafélék kiváló termelési eredményei mellett aránylag szerényebbek a cukorrépából és a szemes kukoricából elért hozamok. E két utóbbi terménynél növelni, majd stabilizálni kell a hozamokat. A hetedik ötéves tervidőszak eltelt négy éve alatt a járás a növénytermesztés területén 17 százalékos növekedést ért el a hatodik ötéves tervidőszak hasonló időszakához viszonyítva. A további haladás útját a földalapról való komplex gondoskodásnak és a belterjesítő tényezők optimális és ésszerű kihasználásának kell képeznie. A belterjesítő tényezők és a korszerűsítés nélkülözhetetlen velejárói — és feltételei — a további haladásnak. A joggal várt eredményt azonban csak akkor hozzák meg, ha kellő szakértelemmel, fegyelemmel és lelkiismeretességgel párosulnak. Gyakori, sajcselekedni nos, hogy ez utóbbiról gyakran megfeledkeznek a nagyüzemekben. Ezért az eddiginél sokkal nagyobb gondot igényel a telepek, a gépek, a berendezések teljesítőképességének a kiaknázása. Az eddiginél szervezettebb, fegyelmezetebb munkára, a munkaidő még hatékonyabb hasznosítására van szükség. Azok a különbségek, amelyek hozzávetőlegesen azonos adottságú gazdaságok eredményei között tapasztalhatók, mindenekelőtt azokra az eltérésekre vezethetők vissza, amelyek az előbb felsorolt tényezőkben vannak. Növelni a hozamokat, csökkenteni a termelési költségeket — ennek a kettős, de egymástól elválaszthatatlan célnak a hozzáértő és következetes szolgálata teheti lehetővé, hogy mind a mezőgazdaság, mind a feldolgozóipar megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. Ez akkor is törvényszerű, ha a népgazdaság és az egyes gazdaságok és üzemek anyagi erőforrásai nem elegendőek az egyébként kívánatos fejlesztésekre. Az ebből fakadó nehézségek például azzal is mérsékelhetők, hogy nem hagyják veszendőbe menni a melléktermékeket. Beszéde befejező részében elemezte a párttagok és az üzemi pártszervezetek tevékenységét, a járás agrokomplexumában, s a párttagok felelősségét kiemelve rámutatott, hogy a mennyiség és a minőség nagyon sok szállal kötődik egymáshoz a gazdálkodásiján is. Az olyan gazdaságokban, amelyek felszereltsége a járás nagyüzemeihez hasonló, mindenütt a termelés és a gazdálkodás minőségi mutatói állnak előtérben. Ez a követelmény a járásban is, s ezt figyelembe véve kell elemezni a termelést, s ennek alapján, ebből kiindulva kell döteni minden nagy és kis kérdésben egyaránt. Mindhogy a mezőgazdaság a termelés sok területén csak nyersanyagtermelő, szorosan együtt kell működnie — a termelési tapasztalatok vizsgálatakor is — a felvásárlókkal és feldolgozókkal. Sajnos, a partneri kapcsolatok közötti nézetazonosság csak nehezen formálódik. Ezt figyelembe véve is szükség van a kölcsönös jószűndékra, az egymáshoz igazodásra, ha azt akarjuk, hogy az egész élelmiszer-gazdaság jobban szolgálja a benne dolgozók és az ország érdekeit. Elemezni, közgazdasági szemlélettel vizsgálódni, a termelésben történtek mikéntjein gondolkodni, mind ebben elmélyülni — ma legalább olyan fontos nagyüzemeinkben, mind a munka kedvező feltételeit megteremteni, a munkát, a gazdálkodást jól szervezni. Legalább olyan fontos, azzal a különbséggel, hogy az elemzésnek meg kell előznie a tetteket, a tényleges munkát, amely a jövőben csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha ma a fejekben is jól felkészülnek rá az üzemi pártszervezetek és a gazdaságok vezetői. A jelentéssel összefüggő vitában többek között szót kért Ladislav Sádovský elvtárs is. Felszólalásában szólt a szocialista gazdaság I védelmének kérdéseiről, mégpedig a CSKP KB Elnöksége levelének szellemében, amely a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem betartására hívta fel a pártszervek és szervezetek figyelmét. Felszólalásában Iván Knotek, a kerületi pártbizottság küldötte kerületi viszonylatban ismertette az utóbbi négy év mezőgazdasági eredményeit, foglalkozott a járás mezőgazda, sági termelésének eredményeivel, s rámutatott a további fejlődés döntő fontosságú irányvonalaira. Kiemelte a mezőgazdasági dolgozók közgazdasági szellemben történő nevelésének jelentőségét, s annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy a párttagok vezetésével a járás dolgozói továbbra is becsületesen helytállnak. A tanácskozás végén Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára kért szót. Zárszavában kritikusan szólt azokról a különbségekről és szóródásokról, melyek egyes gazdaságok növénytermesztésében és állattenyésztésében előfordulnak. A mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások, a partneri kapcsolatok tökéletesítése, valamint a termelés korszerűsítésének hangsúlyozása mellett nem feledkezett meg az emberi tényezők fontosságáról sem. Kiemelte, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak köszönve a járás mezőgazdaságában forradalmi változások mentek végbe. Merőben újak lettek az eszközök, új módszerek, más fajták váltak uralkodóvá. Mindehhez alkalmazkodni kellett, — meg ,kellett változniuk az embereknek is. A jelenlegi mezőgazdasági dolgozók többsége műszaki feladatokat old meg. Ezen ismeretek megszerzése pedig óhatatlanul magával hozta — és hozza — a szakmai tudás növekedését is. A mai mezőgazdasági dolgozó a termelési folyamatba történő aktív beavatkozásával óriási erőket és értékeket mozgat, s ezt nem lehet másként tenni, mint nagy közösségi felelősséggel. A felelősség tudata mélyreható változásokat indított el a személyiségben, aminek eredményeit már ma is, de a jövőben még inkább érezni kell. CSIBA LÄSZLÖ I A tartós béke érdekében _ CSKP Központi Bizottsáa®, a Szövetségi Gyűlés As a szövetségi kormány megvitatta azt a felhívást, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a második világháború befejezésének 40. évfordulója alkalmából minden ország népeihez, parlamentjéhez és kormányához intézett. Ebben a Szovjetunió legfelsőbb párt-, törvényhozó és állami szervei felszólítják a népeket és az államokat, parlamnetjüket és kormányukat, hogy tegyenek meg mindent a lázas űrfegyverkezés elhárításáért, a földi fegyverkezés megállításáért, az atomfegyverek korlátozásáért, csökkentéséért és végül teljes megsemmisítéséért. Csehszlovákia nemzetei nemrég népünk nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója kapcsán ismét a háborús tragédiára emlékeztek, felidézték a nagy győzelem dicső perceit, s kifejezték hálájukat a Szovjetuniónak, amely meghatározó mértékben járult hozzá a fasizmus szétzúzásához és az emberiségnek a rabságtól való megmentéséhez. A háború minden népet elsősorban arra tanított meg, hogy az agresszió ellen határozottan és egységesen kell küzdeni, mielőtt még felcsap a háború lángja. Ez most különösen fontos, mert az új világháború általános pusztuláshoz vezetne. A világ népeinek meg kell hiúsítaniuk azok terveit, akik a világot atomkatasztrófába sodorják. A béke és a haladás erői most nagyobbak, mint a reakció és az agresszió erői, az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve egyre inkább utat tör a nemzetközi kapcsolatokban. A CSKP-nak, Csehszlovákia kormányának és népének továbbra is célja az általános és teljes leszerelés, a tartós és igazságos béke. Ezért támogatjuk a Szovjetuniónak arra irányuló felhívását, hogy az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak bizonyos normákhoz tartsák magukat, s kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem vetnek be atomfegyvereket, s nem bővítik állományukat, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentik a fegyverek állományát teljes megsemmisítéséig. Csatlakozunk ahhoz a szovjet felhíváshoz, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormánya tegyenek hatékony lépéseket az európai atomfegyverek teljes eltávolítására, beleértve a közepes hatótávolságú és a harcászati fegyvereket egyaránt. Európát a vegyi fegyverektől Is meg kell szabadítani. Síkraszállunk azért, hogy atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, csökkentsék a katonai kiadásokat és a fegyveres erők állományát. Meggyőződésünk, hogy az említeti felhívás pozitív visszhangra és teljes támogatásra talál az államférfiak, parlamentek, kormányok ég az egész nemzetközi közvélemény körében. A népeknek, parlamenteknek és kormányoknak az ész szavára kell hallgatniuk, közös akciókkal kell megszüntetniük a nukleáris katasztrófa veszélyét. ф Miloi Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Prágában fogadta Kótai Gézát, az MSZMP KB nemzetközi osztályának vezetőjét, aki rövid munkalátogatást tett hazánkban. Áttekintették a két párt és a két ország együttműködésének néhány kérdését. ф Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában Miroslav toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek átadta a Munka Érdemrendet, amelyet Toman elvtársnak 50. születésnapja alkalmából sokéves gazdasági és politikai tevékenységéért a köztársasági elnök adományozott. ф A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának 18. együttes ülésén a legfelsőbb népképviseleti testület a kormány javaslatára ratifikálta a Varsóban 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés időbeli meghosszabbításáról szőlő, 1985. április 26-án Varsóban aláírt fegyzőkönyveit. • A Szlovákiai Ojságfrók Szövetségének kultúrpolitikai klubja és nemzetiségi bizottsága Brattslavában egynapos szemináriumot rendezett, amelyen Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője tartott előadást „A CSKP kultúrpolitikájának időszerű feladatai“ címmel. Ezt követően a CSEMADOK KB és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének jelen lévő képviselői tájékoztatták az újságírókat a nemzetiségi kulturális szövetségek eszmei és népművelői munkájáról. • Karvinában gyászgyűlést tartottak az ostrava-karvimál bányakörzethez tartozó Doubrava Bányában május 7-én történt szerencsétlenség áldozatainak emlékére. • Az SZLKP Központi Bizottsága „A CSKP gazdaságpolitikájának legsürgetőbb feladata a népgazdaság intenzív fejlesztése“ jelsző jegyében kétnapos szlovákiai szemináriumot rendezett Banská Bystricában. A szeminárium vendégei között volt többek között Miloslav HrnSkoviC, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, akt az első napon beszédet Is mondott. Й párt ellenőrzi) szerepének elmélyítése A pártszervezet kollektív joga, hogy ellenőrizze azt, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői miként valósítják meg a párt agrárpolitikáját. Az ellenőrzés célja továbbá, hogy a helyzetet bírálóan elemezzék és rámutassanak a hibák kijavításának módjára. A Safárikovói Állami Gazdaság üzemi pártszervezetének ezirányú tapasztalatairól Susányi Istvánnal, a szervezet elnökével beszélgettünk. ф Elnök elvtárs, a kommunisták eléggé értik az ellenőrzés politikai tartalmát? — Meggyőződésem, hogy igen. Nem végzünk olyan tevékenységet, amely a gazdasági vezetők felelősségének csökkentéséhez vezetne. A termelés irányításával kapcsolatos kérdésekkel csak közvetve foglalkozunk, hiszem az az ágazatvezetők és a technikusok feladata. Ugyanakkor nem elégszünk meg azzal, hogy a taggyűlésen tájékoztatást hallgatunk meg a tervteljesitésről. Ha általában csak ilyen jelentésekre táamszkodnánk, nem alakulhatna ki vita, s a határozatokban csak „a taggyűlés tudomásul veszi“ formulázás bejegyzésére kerülne sor — konkrét pártfeladatok meghatározása nélkül. Nos, a gazdasági tervek teljesítésének ellenőrzésére alapvető jogaink és kötelességeink érvényesítésével szerzünk érdemeket. A gyakorlatban ezt a következőképpen valósítjuk meg: Az éves gazdasági terv főbb mutatóira szabva elkészítjük a fő feladatok tervét, amelybe a központi párthatározatok (legutóbb a CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülésének) reánk vonatkoztatható tételeit is belefoglaljuk. Ez aztán bekerül az üzemi pártbizottság munkatervébe és jő kiindulási anyagként szolgál a politikai-szervezési terv ágazatok szerinti, gazdasági udvarokra történő kidolgozásához, amelyet már a gazdasági vezetőkkel közösen formulázunk meg. Ezzel az üzemi pártvezetőség és taggyűlés által jóváhagyott dokumentummal „meglátogatjuk“ az alapszervezeteket, a termelési részlegeket. Elmagyarázzuk a dolgozóknak a teendőket, utána vita következik, majd módosító javaslataikat, hasznos ötleteiket figyelembe véve a terv az egyéni feladatvállalások útján a munkafolyamiatok szerves részévé válik. ф Következhet az ellenőrzés és a számonkérés. Ez milyen módon történik? — Sok formája van. Kezdeném azzal, hogy a legfontosabb munkahelyeken, meg ahol égetőek a problémák, személyesen Is részt veszek a párt- és gazdasági feladatok teljesítésének az ellenőrzésében. A számonkérés második szakaszában a vezetőségi és tagsági gyűléseinken az ágazatvezetőknek és a technikusoknak — akik egyben a pártcsoportok vezetői is — я hatáskörükhöz tartozó részlegek termelési folyamatára vonatkozó kérdéseket teszünk fel. Ők Ismerik ugyanis a legjobban egy-egy munkaszakasz problémáit, az emberek véleményét, hangulatát. Nem elégszenek meg a globális adatközléssel, kiválaszthatják a legbonyolultabb problémákat, és a pártszervezet figyelmét erre irányítják. Ezenkívül sokat mondanak számunkra a termelési értelezleteken elhangzott megjegyzések, az élenjáró dolgozók és a szocialista brigádok tagjainak véleményei is. Az Így szerzett tapasztalatokat megfelelően használjuk fel a taggyűlések előkészítsében. Pártszervezetünknek csak így lesz saját véleménye, álláspontja. ф Az ellenőrzés jogához tehát a gazdasági dolgozók magasfokú felelőssége is hozzátartozik. — Arról van szó, hogy valamennyien tudtosítsák: a taggyűlésen számot kell adni az elvégzett munkáról. Nem szabad belenyugodni abba, hogy egyesek a taggyűlésen rengeteg számot sorolnak fel, elmondják, hogy teHesltették-e a tervet, vagy nem, s úgy vélik, hogy ezzel minden el van Intézve. Az ő feladatuk javaslatokat előterjeszteni arről, hogyan oldják meg a problémákat, miben várják a kommunisták, a szakszervezeti tagok és a tömegszervezetek tagjainak segítségét. • Milyen a taggyűlések és a nyilvános pártgyűlések előkészítésének a színvonala? — Hogy még nagyobb mértékben érvényesíthessük a párt ellenőrzési jogát, a pártcsoportokat Is bevonjuk a taggyűlések előkészítésébe. így többen szólalnak fel a vitában, és eredményesebbé válik az egész tanácskozás. Sohasem feledkezünk meg arról, hogy egy-egy megoldásra váró kérdés ügyében kikérjük az élenjáró dolgozók és a brigádvezetők véleményét. A .rendszeresített nyilvános pártgyűlések napirendjén az egész gazdálkodást szervezeti vonatkozásban Is átfogó pontok szerepelnek. Ezen a fórumon különféle vélemények, nézetek, javaslatok hangzanak el, amelyeken keresztül ki-ki véleményt formálhat, illetve átfogó információhoz juthat a gazdaság menetét illetően. E tanácskozáson ml is sok mindent lemérhetünk — elsősorban azonban eszmei ténykedésünk eredményességét. A nyilvános pártgyűléseket az emberek meggyőzésére és a pártpolitika népszerűsítésére is felhasználjuk. A Safárikovói Állami Gazdaság dolgozóinak huszonnégy százaléka párttag. A 244 fős tagság utánpótlása, bővítése érdekében évente átlagosan tíz tagjelöltet vesznek fel soraikba. Nagy segítségükre van a SZISZ, a IJonvédeimi Szövetség és a Csehszlovák Tudományos-műszaki Társaság helyi szervezete. A kommunisták taggyűléseken és a pártoktatásokon nemcsak a részvételt és a termelés mutatóit figyelik. A számok mögött az embert, a határozatokhoz és a feladatokhoz való elvhű hozzáállást keresik és látják. Korcsmáros László >
