Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-01 / 22. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 1. Előrelátó fejlesztés - a korszerű termelés alapja Ä fegyverneki (Zbrnjniky) Május 9. Élsz a lévai (Levice) járás ütemesen fejlődő mezőgazdasági üzemei közé tartozik. A gazdaság vezetőivel és dolgozóival folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy minden munkaszakaszon a korszerűsítés érződik; Oj beruházá­sok, haladó termelési módszerek, a minőség javítását célzó intézkedések. A 3955 hektáron gazdálkodó efsz bruttó mezőgazdasági termelése az elmúlt évben 67 millió 91 ezer koro­nát tett ki, ami 13 millióval több az 1981-es évihez viszonyítva. A tervet hiszen már több növény termesztését megalapozták a szövetkezetben. A napraforgó és az őszi repce mellett jók a termesztési tapasztalatok a ko­rai burgonyával kapcsolatban is. A fűszerpaprika termesztésének hagyo­mányai vannak Fegyvemeken. Tavaly 22 hektáron termesztették ezt a nö­vényt, s 1,01 tonnás átlaghozamot ér­tek el. Az idén a 30 hektárból 20 hektárt — részesedési alapon — a tagok és a falubeliek művelik. Az idén a nagy hozamú Karkulka fajta termesztésével próbálkoznak. Kintler József agrármérnök, a szövetkezet elnöke kiváló közgazdasági tapasztalatokkal rendelkezik a gazdaság a nem éppen kedvező ter­melési viszonyok mellett 101 száza­lékra teljesítette. Csupán néhány adat: őszi búzát a gazdaság tavaly 1100 hektáron termesztett, s 5,97 ton­nás átlaghozamot ért el, az árpa 6,38 tonnás hozammal fizetett. A TALAJVÉDELEM - KIEMELT FELADAT Á termelés hatékonyságának növe­lése érdekében Fegyvemeken is nagy gondot (ordítanak a termőföld vé­delmére és kihasználására, űsszef a Tyúkszög-dűlő területeit rekulttvál­­ták. Talajjavítással az idén is számot­tevő, eddig kihasználatlan területet tesznek mezőgazdasági termelésre al­kalmassá. Mivel a gazdaság talajainak Jő része savanyú kémhatású, tavaly 850 hektáron végezték el a mesze­­zést, az idén pedig 900 hektáron me­­szeznek. A gazdaságban a takarmányozásra alkalmatlan szalmát komposztolásra használják fel. Megoldották a szerves trágya tárolását, kezelését és a szán­tóföldre való konténeres kihordását. A gazdaság szakemberei megállapí­tották, hogy a jó munkaszervezéssel az idén képesek lesznek a szántóte­rületnek a 30 százalékát szerves trá­gyával ellátni. Azért, hogy a belüze­­ml anyagszállítás zavarmentes legyen, ügyelnek a mezei utak karbantartá­sára. Az Idén 2,5 kilométeres szaka­szon javítják az úthálózatot, továbbá befejezik a mezei repülőtér építését. A gazdaság vezetősége tisztában van azzal, hogy a jövőben a „tűlke­­mizálás“ helyeit az öntözést kell még­­inkább szorgalmazni. E tekintetben szerencsés helyzetben vannak, mert a közeli Perec és Szlkince patakok — egyelőre — bőséges mennyiségű vizet biztosítanak az öntözéshez. Tavaly az öntözőberendezéseiket 127 százalékra használták ki. Fegyvemeken több éve jő szolgálatot tesznek a Fregatt típu­sú öntözőberendezések Is. Mivel a szántóterületnek mindössze harminc százaléka öntözhető, bővíteni kíván­ják öntözőhálózatukat. A Garam-öntö­­zőrendszer első szakaszának építését a tervek szerint 1987-ben fejezik be, ekkor a szántóterületnek 50 százalé­kát öntözhetik majd. A további sza­kasz átadása után a termőterület 85 százaléka válik majd öntözhetővé. A dohánytermesztés is jól megala­pozott ágazata a gazdaságnak. Ezen a szakaszon asszonyokból álló kiváló szocialista brigád tevékenykedik. Ta­valy a nem éppen kedvező termelés) körülmények mellett is 1,54 tonnás hektáronkénti átlaghozamot értek el. Az elnök elmondotta, hogy a Dohány­ipari Vállalat lévai fióküzemével való együttműködés keretében egy bolgár gyártmányú speciális gépsort kap a gazdaság. Ez nagy segítséget jelent majd a palántaültetésben és a vegy­szeres növényvédelemben. Fegyvemeken hagyományos a ker­tészkedés. Nem kivétel ez alól a szö­vetkezet sem, amely jelenleg 40 hek­tár területű kertészettel rendelkezik, ahol 30 hektáron paradicsomot, a töb­bi területen pedig korai zöldséget, paprikát, káposztát termesztenek. Min­denki azt feltételezné, ha egy gazda­ság ekkora területen termeszt para­dicsomot, akkor teljes a gépesítés. Ez korántsem így igaz. A szövetkezet ve­zetősége úgy határozott, hogy a jelen­legi paradicsomfajták egyenletlen éré­se miatt a kézi szedés és osztályozás egyelőre előnyösebb. A szövetkezet szőlőültetvényeit is bővíti — az eddigi 66 hektárról 120 hektárra. Habár furán hangzik, de ez is részét képezi a termőterület védel­mének. A fegyverneki szőlészek sza­vaival élve: „Feljebb toljuk a dombos területek irányába a szőlőültetvé­nyeinket, így a sík területen jó minő­ségű termőterületeket nyerünk, a fel­só, agyagosabb területeket viszont gazdaságosabban használjuk ki.“ Bár a fentiekben a speciális növé­nyek termesztését ecseteltük, ez nem jelenti azt, hogy a gazdaság nem for­dít kellő gondot a gabonafélék és az ipart növények termesztésére. Ezt iga­zolják az aránylag kedvező eredmé­nyek Is. Az utóbbi Időben szép sike­reket értek el a gabonatermesztés-! ben. Habár a szemes kukorica az idő­járás viszontagságai miatt nem hozta meg a várt eredményeket. MINŐSÉGI SZEMPONTOK az Állattenyésztésben Csontó Károly agrármérnökkel, a szöuetkezet alelnökével és egyben ál­lattenyésztési főágazatvezetőjével ar­ról váltottam szót, vajon milyen irányba halad az állattenyésztés fej­lődése. Tavaly az állattenyésztés szakaszán kiváló eredményeket értek el a gaz­daságban, amiről az is tanúskodik, hogy 108 százalékra teljesítették a termelési tervüket. A gazdasági szer­kezet azt kívánja meg, hogy a jövő­ben csökkentsék a sertésállományt, s növeljék a szarvasmarha-állományt. A gazdaságban jelenleg 3013 darab szarvasmarhát tartanak, a terv 3250 darab. A 4779 darabos sertésállo­mányt folyamatosan csökkentik. A borjúelválasztás 100 tehénre számítva 94,1 darabot tesz ki, a malacelválasz­­tás egy kocára 19,1 darab. A hízó­sertések napi súlygyarapodási átlaga 0,541 kiló. A tejtermelés tehenenkén­­tl évi átlaga 3371 liter, ami 157 liter­rel több az előző évihez viszonyítva. Tavaly a tejeladás tervét 108,1 száza­lékra teljesítették, s kizárólag első osztályú tejet értékesítettek. A gaz­daságban 328 darab juhot is tartanak, a gyapjűeladás tervét 139,9 százalék­ra teljesítették. A jövőben nagy gondot fordítanak az üszők és a tenyészállatok nevelé­sére és kiválasztására annak érdeké­ben, hogy növeljék a termelékenysé­get. Az állattenyésztésben tovább kell fejleszteni a szocialistabrigád-mozgal­­mat. jelenleg két brigád tevékenyke­dik itt. A fejőbrigád jé munkájának köszönhetően az efsz 750 ezer koro­nához jutott azáltal, hogy első osztá­lyú tejet értékesített. Hasonlóan jól dolgozik a sertéstenyésztésben tevé­kenykedő szocialista brigád is. ÜJ BERUHÁZÁSOKKAL A J0 EREDMÉNYEKÉRT Az állattenyésztés fejlesztésének érdekében is beruházásokra, korsze­rű termelési módszerek alkalmazásá­ra van szükség. Tavaly 2 millió 217 ezer korona értékben új borjúnevei­dét, 4000 köbméter befogadóképessé­gű silóvermet, új szénatárolót, a ku­korica nedves tárolására alkalmas tárolóteret építettek. Természetesen más szakaszon is folynak a beruhár zások. 4,5 milliós ráfordítással épül a javítóműhely. A szólóültetvények fel­újítása — 7,5 millió korona befekte­téssel — folyamatban van. Az elmúlt évben a gazdaság 5,5 millió korona értékben vásárolt gépeket. A Jö MUNKÁT — ÉRTÉKELIK A szövetkezet jé eredményeinek el­éréséhez nagyban hozzájárult az a ki­lenc szocialista brigád is, amelyekbe 150 tag kapcsolódott be. A megtisztelő Cím bronzfokozatát eddig harminchat dolgozó kapta meg, • az ezüstöt hu­szonhármán érdemelték ki. A tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásának érdekében nagy hang­súlyt fektetnek a továbbképzésre. A jó munkát, a tervfegyelem betar­tását értékeli és jutalmazza a gazda­ság vezetősége. A gazdaság szociális és kulturális alapjából átlagban 1342 koronát biztosit egy szövetkezeti tag­ra. Előrelépés ... Talán így lehetne leginkább summázni azt a igyekezetét, melyet a fegyverneki Május 9. Efsz vezetői és dolgozói tűztek ki célul. KALITA GABOR ELŐTÉRBEN A SPECIÁLIS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Amikor Kintler József agrármér­nökkel, a Fegyvernek! Efsz elnökével beszélgettem a növénytermesztés je­lenlegi helyzetéről, a Jövő feladatai­ról, kiderült: az elnök a speciális nö­vények termesztésének a híve. Bár véleménye szerint sokan idegenked­nek termesztésüktől annak ellenére, hogy igény van Irántuk. Igaz, a ter­melési feltételek — főleg gépek és biológiai anyag tekintetében — gyak­ran kedvezőtlenek A közgazdász sze­mével nézve: 7-8 speciális növény A fegyverneki szövetkezetben jó hagyományai vannak a kertészkedésnek termesztését bírja majd a gazdaság, ô szerző feivételei Atőketerebesi (Trebišov) járás mezőgazdasági üzemeiben há­rom évvel ezelőtt kezdődtek azok a kísérletek, amelyek a belüze­­mi önelszámolási rendszer bevezeté­sére irányultak. Tavaly a járás több gazdaságában érvényesítették az ön­elszámolást, tizenkét mezőgazdasági üzemben pedig a brigádszerű mun­kaszervezést és iutalmazást alkalmaz­ták. A kuzmicei szövetkezetben Is siker­rel alkalmazzák a brigádszerű mun­kaszervezést. Igen jó eredményt ér­tek el a növénytermesztési szakága­zatban, valamint a műszaki szolgál­tatásokban. Az újszerű irányítás és szervezés sikerének titka és éltetője az anyagi érdekeltségben rejlik, a­­mely vezetőre és dolgozóra egyeránt érvényes. A szövetkezetben elmond­hatják, hogy a kezdeti idegenkedés után az eredmények és tapasztalatok birtokában teljes elégedettséggel fo­gadták el a dolgo­zók az új mód­szert. A brigádsze­rű munkaszervezé­si rendszert a ku­koricatermelő cso­portban vezetlék be elsőként. Kidol­gozták a brigád szervezeti szabály­zatát, s a szövetkezet vezetősége szer­ződésben kötelezete magát arra, hogy megteremt minden feltételt a zavar­mentes termeléshez. Ezzel szemben Sándor János 21 traktorosból álló brigádja szavatolta, hogy 300 hektár területen 4,2 tonnás hektárhozamot ér el. Tudom, hogy ez túl kevésnek tűnhet, de el kell mondani, hogy a szövetkezetben tavaly termesztettek először kukoricát. A brigád eredmé­nyei mindén elképzelést fölülmúltak. Egy hektár átlagában ugyanis öt ton­na kukoricát takarítottak be. Egye­bek között ennek köszönhetően az árutermelés tervét 1 millió 16 ezer koronával túlteljesítették. A termés­többlet rendkívüli jutalmak kifizeté­sét tette lehetővé, amelyet a brigád­tagoknak a munkában való részese­dési arány szerint osztottak szét. Negatívumnak tekinthető, hogy a szö­vetkezet félmillió koronát vesztett a nedvesség következményeként, mert nincs szárítója. Ebből egyértelmű kö­vetelmény adódik: a kukoricaszárítás gondját az Idén meg kell oldani. A kukoricatermelési brigád ered­ményei azt bizonyítják, hogy a járás­ban céltudatosan nagyobb teret kell biztosítani a brigádszerű munkaszer­vezésnek és jutalmazásnak. Ez ter­mészetesen a kellő anyagi és műszaki feltételek megteremtése mellett a tö­­megpolitikal munka kibontakoztatását is szükségessé teszi. * * Az új módszerrel kapcsolatban Mi­kulás Štefan, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gaz­daság igazgatója az alábbiakat mon­dotta: „Nálunk együttes, közös munka folyik. Vezető és beosztott partnerei egymásnak. Ezt Igen fontosnak tartom, már azért is, mert a lehetőségeket a dolgozók jobban Ismerik. A jobb mun­kaszervezést direktív irányítással nem lehet elérni. Az állami gazdaságban a mezőgazdasági bruttó termelés ta­valy 585 ezer koronával haladta meg a tervezett szintéit.“ Az új módszer fontos jellemzői kö­zé tartozik, hogy a vezetők havonta pontos gazdasági áttekintést kapnak. Ez felér egy kisebb évközi mérlege­léssel. Negyedévenként komplex érté­kelésekre kerül sor. Mivel saját bei­üzemi árrendszert dolgoztak ki, min­den munkának koronában mérhető értéke van, ami nagyban segíti a bel­­üzemi egységek közötti elszámolást és a reális ellenőrzést. Az önelszá­moló egységek bevezetésével rugal­masabban lehet reagálni a nem várt követelményekre, s igazodni a kedve­zőtlenebb adottságokhoz. Lényeges szempont, hogy csak alaposan felké­szült, lelkiismeretes vezetés mellett hoz sikert az újszerű módszer. * * A beiüzemi önelszámolás alkalma­zásának vizsgálata bebizonyította, hogy fontos eszközzé válhat a belső tartalékok feltárásának és az inten­zív gazdálkodásra való átállásnak a módszere. Tavaly több önelszámolási egység eredménye igazolta a brigád­szerű munkaszervezés nevelő hatását. Az embereket ökonőmiallag tanítja gondolkodni, és fokozza a felelősség­­érzetükéit a kollektíva és az egész gazdaság eredményei iránt. Például a Terebesi Állami Gazdaságban a nö­vénytermelési dolgozók a gazdaság vezetőségével szerződést kötöttek, a­­melyben szavatolták a borsőtermesz­­tés tervének teljesítését. A brigád a tervet nemcsak teljesítette, hanem 238 ezer koronával megtetézte a ter­vezett bevételt. A szerződést erre az évre Is felújították. * * A brigádszerű munkaszervezési rendszert a járásban elsőként a csú­csén (Cicarnvce) szövetkezetben ve­zették be, mégpedig a szántóföldi zöldségkertészetben. A tapasztalatok­ról Léko Gyula főkertész így nyilat­kozott: — Tavaly a 25; hektárnyi kertészet­ben 15 tagú csoport dolgozott. AZ előző évek hiányosságai kiküszöbölé­sének és a becsülettel végzett mun­kának köszönhetően termelési tervün­ket 56, az árutermelés tervét pedig 30 százalékkal túlteljesítettük. Figye­lemre méltó, hogy brigádunk kisebb létszámmal és önköltséggel teljesítet­te, ill. szárnyalta túl a tervünket. Ez természetesen megmutatkozott kol­lektívánk jutalmazásában is. Az idén 27 hektáron kertészkedünk, a primőr áru termelését 27 fóliasátor alatt vé­gezzük. ® A fóliasátrak fűtése eléggé problematikus, költséges. Egyáltalán kifizetődő? — Természetesen, hogy kifizetődő fólia alatt primőr árut termelni. Bizo­nyos újításokkal a fóliasátrak fűtésé­nél nem kevesebb mint 80 százalékos költségmegtakarítást értünk el. Dol­gozóink kezdeményezésére csopor­tunk 18 hektáron vállalta a dohány­­termesztést is. A dohánytermesztés múlt évi eredménye pozitív mérleget mutatott. Remélem, hogy az idén já­rási méretben is a legjobbak leszünk. Az igényesebb feladatoknak megfele­lően bővítettük csoportunk létszámát, úgy, hogy jelenleg harmincöt dolgo­zóval valósítjuk meg a zöldség- és a dohánytermesztés tervét. Örömmel mondhatom, hogy a szélsőséges idő­járás ellenére a munkákkal jól hala­dunk, s a lemaradást sikerült rövid idő alatt behozni. Remény van rá, hogy a termelési tervünket az Idén ts túlteljesítjük. * * Szólni kell a Terebesi Baromfite­nyésztő Közös Vállalat eredményeiről is. Hiszen az ott tevékenykedő bri­gád a csirkék elhullásának arányát 2,3 százalékkal, az egy tojásra jutó szemes takarmány fogyasztását pedig jelentősen csökkentette, ami együtt­véve 144 ezer 739 korona megtakarí­tást jelent. * * A brigádszerÚ munkaszervezés és Jutalmazás alkalmazásáról Fehér elv­társ, a járási pártbizottság titkára így vélekedett: — Mezőgazdasági üzemeinkben olyan Intézkedéseket hoztunk, hogy a CSKP Központi Bizottsága 11. ülé­sének határozatai életünk minden te­rületén mielőbb érvényesüljenek. Ar­ról van sző, hogy azokhoz a tartalé­kokhoz nyúljunk, amelyek nem igé­nyelnek különösebb beruházást. Ame­lyek az emberek becsületes munkáján és az elvégzett munka következetes ellenőrzésén múlnak. A mezőgazdasá­gi termelés dinamikájának helyreállí­tása és hatékonyságának növelésére törekedve a járásban különösen fon­tosnak tartjuk, hogy a pártszervek az irányítás valamennyi szintjén a dolgozókat feladataik kezdeményező és maradéktalan teljesítésére, az üze­mek belső tartalékainak mozgósításá­ra, a gazdaságosság növelésére és á társadalmi érdekekért vállalt felelős­ségre ösztönözzék. Ez, persze, megkö­veteli, hogy minden dolgozó tudja, mit várnak el tőle, s milyen anyagi eszközök adottak a tervfeladatok tel­jesítéséhez. Ezén erőfeszítés konkre­tizálásának egyik fő eszköze a bei­üzemi önelszámolás tökéletesítése, va­lamint a brigádszerű munkaszervezési módszerre való áttérés. Tavaly a já­rási mezőgazdasági igazgatóság dol­gozóival közösen elemeztük a mező­­gazdasági üzemek irányításának szín­vonalát. Bebizonyosodott, hogy az üzemek egy része alkalmazza a bei­üzemi önelszámolás elveit és módsze­reit, de akadtak olyan gazdaságok is, melyek az önelszámolás fogalma alatt csak a termelési és a pénzügyi terv munkahelyek között elosztását értet­ték. . Ezért konkrét intézkedéseket dolgoztunk ki azzal a céllal, hogy ja­vuljon a gazdaságok beiüzemi önel­számolására alapozott Irányítása, s megteremtsük a fettételeket a brigád­szerű munkaszervezáe és jutalmazás széles körű bevezetésére. Elmondhatom, hogy a gabona- és a tejtermelésben tavaly elért sikerek ellenére járásunk mezőgazdasági üze­meinek zöme kedvezőtlen anyagi helyzetben van. Tudatosítottuk, hogy a belterjesítés területén döntő fordu­latot elsősorban az Irányítás tökéle­tesítésével. a beiüzemi önelszámolás elmélyítésével, valamint a brigádsze­rű munkaszervezéssel és jutalmazás­sal érhetjük el. Nem csupán azért, mert ez nem igényel különösebb rá­fordítást, hanem elsősorban azért, mert ez teszi leginkább lehetővé a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását, ILLÉS BERTALAN A SIKER TITKA AZ ÉRDEKELTSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents