Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-01 / 22. szám
1985. június í. SZABAD FÖLDMŰVES Г Л mezőgazdaság nagyüzemi r J\ átszervezésének befejezése óta az Időközben lezajlott társadalmi, tudományosműszaki fejlődés hatására jelentősen megváltozott a mezőgazdaság termelőerőinek színvonala és összetétele. E változás legmarkánsabb vonása, hogy korábban a föld termelőképességére, az élőmunkára, az ígaerőre és nagyrészt a saját termelésű termékekre alapozott mezőgazdasági termelés ma már egyre több szállal kapcsolódik a népgazdaság ágazataihoz. A mezőgazdasági nagyüzemek mindennapos tevékenységét, eredményességét, az Iparral, kereskedelemmel való együttműködését a kölcsönös termelési és közgazdasági kapcsolatok határozzák meg. A CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozata leszögezi: az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladatainak a népgazdaság belső tartalékainak feltárását és ésszerűbb kihasználását kell tekintenünk. A tartalékok felismeréséhez, felhasználásuk feltételeinek a megteremtéséhez és a gazdasági fejlődés szolgálatába állításához azonban megfelelő vezetési-szervezési ismeretekre, a jól bevált módszerek általánosítására, átvételére, illetve a partneri kapcsolatok javítására van szükség. A felsorakoztatott tények Ismeretében — a címben szereplő kérdéssel — Mészáros György agrármérnököt, a nagymagyari (Zlaté Klasy) Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat igazgatóját kerestük fel. — A mezőgazdasági termelés jellegének és módszereinek gyors ütemű átalakulása iparszerű termelési módszerek, megoldások alkalmazását igényli. Az iparszerü termelésnek azonban nemcsak az új, korszerű technikai eszközök egyre szélesebb alkalmazásában, a nagy tömegű árutermelésben, az egyéb tudományágak eredményeinek a felhasználásában kell kifejezésre jutnia, hanem a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások ágazataiban alkalmazott szervezési módszerek gyakorlati felhasználásában is, amelyek megfelelnek a gyakorlatnak. A múlt tapasztalataiból kiindulva különösen kedvezőtlen eredményekhez vezethet, ha a vállalati átszervezés átmeneti divattá válik és megalapozatlan intézkedésekre késztet. A folyamatos, tervszerű szervező munka napjainkban nem támasztja azt az igényt, hogy állandó szervezési változásokat hajtsunk végre, \ ' Я reggeli csúcsforgalmai kerülve Tenyeres egy éleb miszerüzletbe „menekül“. Néhány fáradt tekintetű, gondolataiba mélyen elmerülő ember áll a sorban. Tenyerest ez végképp nem zavarja, soron kívül kérdezi meg az ugyancsak nyomasztó ábrázatú elárusítót: ■—> Van kétszáz kiflije? Nincs — feleli kissé meglepődve az üzletes, mintegy azonosulva a felelősségre vont egyén szerepével.• A váratlan kérdés többek arcán enyhe mosolyt fakaszt, egy pillanatra feloldva a komor, borongás hangulatot. Tenyeres pedig — hiszen igenlő választ úgysem nagyon várt — elégedetten ballag ki az üzletből. Átszalad az úton, annak ellenére, hogy a lámpa éppen pirosat mutat. Mitsem törődik ő azzal. Meglátja ugyanis neki éppen szükséges villamosát — s azért rohan g^y határozottan. A munkahelyére időben érkezik. Másnap reggel a jelenet az előző napihoz hasonlóképpen alakul. Az üzlet előtt talán valamivel többen álldogálnak. mint tegnap. Tenyeres szinte észrevétlenül előreoson, egy ideig minden feltűnés nélkül a pultra kirakott árut szemléli, udvariasan rámosolyog a sor elején álló középkorú, barna hölgyre, majd a leghatározottabb elszántsággal szólítja meg az eladót: —i Tessék mondani, van kétszáz kiflije? — Hova tetszik gondolni, uram, természetesen nincs 11 hangzik a kissé sértődött elárusító válasza, aki minden bizonnyal felismerte Tenyerest, A tömeg vigyorgását Tenyeres figyelmen kívül hagyja — arcáról a legnagyobb megelégedés sugárzik. Magabiztos, büszke léptekkel távozik az üzletből. A háta mögött hall még néhány gúnyos, ócsárló megjegyzést — de ez sem zavarja őt. Most nem siet annyira, így az átjárónál türelme-A kíváncsi „vevő "33 sen várakozik, s csak akkor lép a zebrára, miután a lámpa zöldre vált. „Holnap is szerencsét próbálok az üzletben“ — fontolgatja magában, miközben egy ismerősébe ütközik. Harmadnap reggel az utóbbi két napi „minta“ szerint cselekszik. A szokásosnál azonban néhány perccel korábban indul el otthonról. A minimális előny tudatában megfontoltan, könnyedén lépeget. Az üzlet előtt eléggé hosszú sor álldogál. Merev tekintetek merednek a reggeli lapok betűrengetegébe, ki-kí kedvenc rovatát olvasgatja. Sokakat már az előtte álló nap kisebb-nagyobb problémája aggaszt, mások viszont még tegnapi eseteiken tűnődnek el,Tenyeres a tőle megszokott higgadtsággal tör előre — a tolongást nem . tűrő, érzékeny női testeket sem kímélve. Szúrós tekintetek sodrába keveredik, többen mordulnak fel a lapok betűáradatából. Kissé távol van még az eladótól, de ennek ellenére kiszökken szájából a mosolyfakasztó kérdés: ►— Van kétszáz kiflije? Az elárusító az érdeklődők tömkelegében nagy odaadással keresi a kérdésekhez éppen odaillő válaszokat. Ennek tudható be, hogy Tenyeres kérdése elkerüli a figyelmét. A túlbuzgó „vevő“ azonban nem veszíti el oly könnyen a türelmét és ismét —< most már kissé emeltebb hangon — az eladó felé szegezi óhajátt <—> Tessék mondani, elárusító elvtárs, van kétszáz kiflije? VanI — hangzik a sokak számára meglepő válasz. Erre már egyre többen tekintenek fel a lapok hasábjaiból. A folytatást várják. S mennyire várta ezt az igenlő választ Tenyeres! Az ezután következőket ő már rég „megírtb“ magában. De kivár. Majd miután észreveszi, hogy egyre több a figyelem hevétől égő szempár, a csattanót váró és remélő fül, a meghátrálást nem ismerő vevő magabiztonságával fűzi tovább az eladó által félbeszakított párbeszéd fonalát: — Kíváncsi vagyok, hogy mit fog vele csinálniI — kérdez vissza komolyan, de magában elégedetten mosolyog. Szerencsés embernek érzi magát. Ügy gondolja, joggal, hiszen ismét „csőbe húzott“ egy eladót — ezúttal is a már többször bevált tréfájával. (susla) CHEMICKÉ ZÁVODY JURAJA DIMITROVA. N. P.. BRATISLAVA fioiHtV Radu Klamania GottwaMa « Rad* republiky Hogy csináljál!, igazgató valamennyi ráfordítás hatékony érvényesítését biztosítják. Vonatkozik ez főként a kötött technológiai rendszerek keretei között megvalósuló termelőtevékenységre, ahol a termést meghatározó faktorok optimális biztosítására törekedve az ideális vízellátottság kérdése különös jelentőségű. A CSKP Központi Bizottsága 8. ütésének határozataiból kiindulva, a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel együttműködve, napjaink vízgazdálkodását az egész természeti-gazdasági környezetünket átfogó tevékenységként értelmezik, amely a természetben előforduló szélsőséges vízháztartási helyzetek egyensúlyba hozását célozza. Ezt a tevékenységet azzal a komplex szemlélettel végzik, amely az utóbbi időben alakult ki. Ennek legelőször is alkalmasnak kell lennie a természetes hidrológiai viszonyok adta lehetőségek teljes hasznosítására, káros hatásainak módosítására, a vízmennyiség optimális kielégítésére egymással megfelelő kölcsönhatásában. E korszerű követelmények betartásával számukra a mezőgazdasági vízgazdálkodás önmagában is egy komplex rendszerré vált, amely a talajtermékenység megőrzésének és fokozásának feladatában azonosan szoros kapcsolatban van egyéb tevékenységekkel — és végső soron az éghajlati elemek, a talaj, a növény és az emberi cselekvés komplex rendszerét jelenti. Az öntözésről, a vízháztartásról, a mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodásáról — a szabatos kísérleti kutatómunka eredményeként — nagy menynyiségü ismeretanyag halmozódott fel; a talaj, a növény, a vízellátottság, a termesztéstechnológia és a termés kapcsolatrendszerére vonatkozóan. E kapcsolatrendszernek köszönve a gabonaféléknél évek óta eredményesen alkalmazzák a vetés előtti tározó- és a kora tavaszi szárbaszökkenés előtti öntözést. Az idei öntözést idényben például a légi (Lehnice), a nagymagyari és az illésházi (Nový Život) szövetkezetben, valamint a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban már április utolsó hetében 24 órás műszakokban öntöztek. Az öntözés biztosításán kívül 1984-től kezdve az öntözés szerteágazó kérdéskomplexumának jelentőségét, a meglevő gépi , kapacitások rekonstrukcióját is magukra vállalták. Konkrétabban fogalmazva: szlovákiai méretben ők szolgáltatják a szivattyútelepek vízpumpáihoz szükséges pótalkatrészeket, s generáljavításokra is vállalkoznak. E fejlesztési program második szakaszában főleg a sávos öntözőberendezések pótalkatrészeinek előállítására szakosodnak. Az öntvényeket természetesen az Olomouci Sigma szolgáltatja. Ezt elsősorban azért kell megfelelő módon értékelni, mert eddig sokan, sokfelé jártunk az öntözőberendezések pótalkatrészei után. Valljuk be őszintén, hogy a hiány szülte kár hatalmas volt. Gyakran a pult alatt is keresgéltünk, most pedig a pulton van egy olyan zőtt célokat az élelmiszer-gazdasági beruházásokkal foglalkozó vállalatoknak mindennapi munkájukban kell valóra váltaniuk. Ehhez azonban nem elég a cél általános elvi megfogalmazása és a vele való azonosulás, hanem olyan munkamódszerek és műszaki-technológiai megoldások szükségesek, amelyek lehetővé teszik a korszerűen takarékos fejlesztési javaslatok megvalósítását. Az Agroprogres munkájában különösen elengedhetetlen, hogy ez a gondolkodásmód és munkamódszer termelőerővé váljék, mert a mezőgazdaság építés jel légii beruházásaival is foglalkoznak. E tevékenység keretében meghatározó szerepet tölt be az állattenyésztést szolgáló gazdasági épületek konstrukciós és tartástechnológiai berendezéseinek a készítése: a sertéstenyésztésben a tipizált ketrecrendszerek, a sertés és a szarvasmarha takarmányozását szolgáló vonalak, a ventilláciős és fejőberendezések, a takarmánykeverő gépi technológiák gyártását annak a tudatában végzik, hogy a korszerű állattenyésztés színvonamédszer és a módszert kivitelezni tudó Izem, melynek segítségével a hiányok nem elhanyagolható része megszüntethető. Az alkalmazkodás általában új utakat követel. A pártunk gazdaságpolitikája által kitűláből nem szabad engedni, s közben termékeik versenyképességére is ügyelnek. Famegmunkáló ágazatuk fő tevékenysége a tipizált szarvasmarha-istállók tetőszerkezetének, valamint a nyílászáró berendezések — ajtók, ablakok — gyártására összpontosul. Az Agroprogres közös mező« gazdasági vállalat 310 dolga, zót foglalkoztat. A hatékonyság javításának, a termelési szitu vonal emelésének legolcsóbb és rövid idő alatt ható ténye« zője a megfelelő, komplex ér« dekeltségi rendszer. A feladat az, hogy a dolgozók számára érzékelhetővé, mérhetővé kell tenni munkájuk eredményét, az ehhez kapcsolt anyagi és erkölcsi elismerést. A díjazást a munka minőségéhez, meny« nyiségéhez és eredményéhe* kapcsolják. Az önelszámoló egység vezetője, dolgozója a megszabott részcélokat jobban érzékeli, s a kitűzött erkölcsianyagi ösztönzés ismeretében azzal azonosítani tudja. Az érdekeltségi kör demokratikus bővítésének köszönve minőségileg is javuk a meghatározott technológiák szigorú betartása, a vezetői utasítások pontos végrehajtása, a rendelkezésre bocsátott eszközök rendeltetés« szerű és hatékony felhasználd« sa, állagának megóvása. Különös jelentőségűvé vált * vállalati érdek elsődlegessége, amely elsősorban az anyaggal és az energiával való ésszerűi takarékosságban, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazásé, ban ölt testet. Konkrétan: a járás legnagyobb villamosáram-fogyasztői. ként vannak elkönyvel, ve, ennek ellenére — a nmeid i);i ram-fogyasztás kiiktatásával — járást viszonylatban a 3. helyen végeztek a kWő-ra jutó költségben. Műhelyeik költséges olajfűtését hűl. ladékfával és olcsó szénnel helyettesítik, s bíz« tató kísérleteket folytatnak a granulált fűrészpor fűtésre való felhasználásával. Ugyanakkor bíztató eredményeket ér. tek el a hínár elleni küzdelemben is. Homogl. zátorral a hínárt — mielőtt a szivattyúkosárha kerül — kiöntözhet övé darabolják. Az összegezés helyett mind« össze annyit: az elmondottak keretén belül így találkozik a* igazgató, az egyén, a munkaközösségek és az üzem érdeke. CSIBA LASZLtf hanem azt, hogy párthatározataink szellemében tervszerűen nyomon kísérjük az üzem működését, kidolgozzuk a működésükről számot adó Információs rendszert, folyamatosan értékeljük az üzem működésével kapcsolatban feltárt megállapításokat, s az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében Időben tegyük meg a Mészáros György agrármérnök, igazgató Fotó: Fogas Ferenc szükséges szervezési intézkekedéseket. Az Agroprogres — 1973 óta szerepel e név alatt — 1967- ben történt megalakulása óta napjainkban is elsőrangú feladatként Felső-Csallóköz öntözését kezeli. Az öntüzőgazdálkodás bevezetésének időszakában — a száraztermesztés viszonyai között, csak részlegesen biztosítható termelési tényezők mellett — a mesterséges öntözés alapvetően a termelés biztonságát szolgálta. A belterjesebb irányú fejlődés sorén — ebben az időszakban az Agrostav keretében a komáromi (Komárno), a galántai és a trnavai járások is felsorakoztak mögé — nyilvánvalóvá vált, hogy a korszerű és ezzel költségesebb berendezések alkalmazása a magasabb hozamot alapozó termésnövelési célú öntözést követeli. Napjainkban is meghatározó jellegű e célkitűzés. A termelésben a növekvő ráfordítások mellett indokolttá, sok esetben szükségessé válnak olyan beavatkozások, amelyek elvtárs ? Gyártja: FYTOVIT levéltrágya a növények klorósisa ellen ás ZINK O VIT M cinket tartalmazó cseppfolyós műtrágya s növények minőségi kezelésére ZINKOCIT
