Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-01 / 22. szám

Л ZOLDSEGESKERTBEN A megüresedett palántaneve- 1Л féliházakat, üvegházakat és melegágyakat telepítsük be pap­rikával, paradicsommal vagy salátauborkával, a hajtatott nö­vényeket pedig rendszeresen ápoljuk. Júniusban a legfonto­sabb munkák közé tartozik a szellőztetés, az öntözés, a táp­­anyagpétlás, a talajlazítás és a növényvédelem. Nagyon fontos a szakszerű szellőztetés, mert a növények optimális hő- és páratartalom­­igényének kielégítését szolgál­ja. Hatásos szellőztetés hiányá­ban nappal a hőmérséklet gyor­san 30 C-fok fölé emelkedik, s ez — akárcsak a magas pá­ratartalom — komoly kárt okozhat a termelőnek. A ko­molyabb éjszakai lehűlések ká­ros hatása ellen a szellőztetők bezárásával, illetve a növény­zet enyhe beöntözésével véde­kezhetünk. Vagyis: korlátozzuk a talaj hőveszteségét és növel­jük a páratartalmat. A nagy páratartalom lecsapódik a fó­liasátor falán, s ezzel gátat vet a túlságos lehűlésnek. Ily mó­don főleg a nagyobb fóliasát­rakban és üvegházakban szabá­lyozhatjuk a hőviszonyokat és a páratartalmat. A fejtrágyát néha a sorok közé szórjuk és öntözéssel jut­tatjuk a gyökérzónába, más­kor az öntözővízben feloldva (niakroelemek) vagy lombtrá­gyaként (mikroelemek) hasz­náljuk. Például a tápanyagok­ban nem túl gazdag talajon ter­mesztett paradicsomot a kö­vetkező tápoldattal érdemes Időnként beöntözni: 100 liter víz, 0,80 kg péti só, 1,60 kg szuperfoszfát és 0,60 kg káli­só. Az oldatból tövenként 0,2— 0,3 litert számítunk. A nélkü­lözhetetlen makroelemek bizto­sítására Harmavit használható 6,2—0,5 százalékos töménysé­gű oldat formájában. Hozzáve­tőlegesen 100 négyzetméter be­­öntözésére 10—15 liter vízben 20—50 m) Harmavitot kell fel­oldani. A Harmavit 10 százalék nitrogént, 4 százalék foszfort, 0 százalék káliumot, továbbá Mn, Mo, Cu, Zn, B, Fe és Ti mikroelemet tartalmaz. A táp­­oldatozás gyorsítja a fejlődést, növeli a korai termés mennyi­ségét. A lombtrágya 14—20 na­ponként adagolható, alkalom adtán a használatos növényvé­dő szerekkel együtt is kijuttat­ható. Nagyon ügyeljünk arra. hogy az öntözővíz soha ne legyen 18—20 C-fokosnál hidegebb. Akkor járunk el leghelyeseb­ben, ba a hajtatőházban ural­kodó hőmérséklet 5 C-fokkal ha­ladja meg az öntözővíz hőmér­sékletét. A hajtatott uborkát ta­la (locsolással öntözzük, négy­zetméterenként 2,5—4 liter vi­zet juttatva (25—40 mmj.Ere­­dés után a paradicsom 8—10 naponként 15 mm, később he­tente 2-3 alkalommal 10—20 mm csapadékot igényel. A talajt lo­csoljuk, a leveleket ne nedve­sítsük be. Ültetés után a pap­rika nem tűi igényes a ned­vességre, de terméskötés után heti 2—3 alkalommal 10—15 mm vizet kell neki juttatni. Korlátozott öntözési lehetőség esetén ajánlatos feketefóliás talajtakarást végezni. A hidegebb körzetekben csak június első- napjaiban gondol­hatunk a melegigényes zöld­­ségnövényok (paprika, paradi­csom, uborka, padlizsán) elte­­lepltésére. Az esetleges kiesés pótlására mintegy 20—30 szá­zaléknyi palántát kell tarta­lékolni. A szabadföldi zöldségfélék póttrágyázására elsősorban könnyen oldódó mészsalétro­­mot használjunk. A paprikát csak első terméskötés után szabad tejtrágyázni. A palántá­zást követő öntözés a hőmér­séklettől és a talaj víztelített­ségétől függ. Csak akkor ön­tözzünk, ha a hőmérséklet 20 C-fok feletti, mert ennél hide­gebb környezetben a fejlődés lelassul vagy teljesen leáll. A paprikánál esőztető vagy ba­rázdás, a korai burgonyánál olyan öntözési módszert kell választani, amely megkíméli a lombot a nedvességtől. A dinnyét úgy védhetjük meg a szélkártól, bogy a haj­tásokat helyenként lapátnyi rá­dobott földdel rögzítjük. Ter­méskötés után peronoszpóra és termésfoltosság ellen Dithane vagy Neroxon liszt bannet el­len Afugan 30 ЕС, Benlate, Morestan, Pol-sulkol extra, Su­likéi К és Topsin M 70 WP használható (a javasolt tö­ménységet lásd a havi növény­­védelmi tanácsok között). A korai káposztafélék, a sa­láta, retek, borsó és spenót he­lyére most sárgarépát, fekete­­gyökeret, petrezselymet, mán­­goldol vethetünk, zellert pa­­lántázhatunk. De szó lehet még bab- és borsóvetésről is. A té­li retket június elején kell el­vetni. A termés jobban tárol­ható, ha kevés nitrogént, de az átlagosnál több foszfort és káliumot adagolunk, ilyenkor kell elvetni a céklát is. Szabadföldi ágyásokba ves­sünk közepes tenyészidejű fe­jes káposztát és hosszú te­nyészidejű kelkáposztát, kar­fiolt, karalábét, valamint nyá­ri salátát. A palántát nem tűz­deljük, csak Ifárom hét múlva állandó helyére ültetjük. A spárgát négyzetméteren­ként 60—80 gramm NPK mű­trágyával, a dughagymáról ne­velt hagymát 30 gramm kénsa­vas kálival fejtrágyázzuk. A vöröshagymát a betegségek el­len Dithane, Kuprikol 50, Pe­­rozin 75 B, az állati kártevők­től pedig Metatlon, Soldep, be­­öntözésre használatos Diazi­­non 60 ЕС (a 0,1 százalékos oldatból folyóméterenként 0,5 liter kell) vagy Basudin 10 G (folyóméterenként 0,6 gramm) segítségével óvjuk. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A VIRÁGOK KÖRÜL Június a legalkalmasabb e­­gyes díszcserjék zölddugvány­ról való szaporítására (rózsa­­lonc, aranyfa, nyári orgona, madárbirs, gyöngyvirágcserje, fagyai, Jázmin, gyöngyvessző). A dugványok alsó leveleit eltá­volítjuk, a vágási felületet gyökereztetést segítő porba mártjuk, majd a dugványokat komposzt és homok 1:1 arányú keverékébe ültetve párás, fél­­árnyékos helyen tartjuk. A gyö­­keresedés 4—5 hétig tart. Az orgonát most lehet alvóra sze­mezni. Ebben a hónapban már iga­zíthatjuk az élősövényt. Vágjuk le az orgona elnyílott virágza­tát, de az azáleáról majd csak akkor távolítjuk el a virágza­tot, mikor beértek a magok. A rózsa elnyílott virágainak rendszeres eltávolítása serkenti az újabb vlrágképzést. Némely díszcserjék (babarózsa, japán­cserje, rózsa) most szemzéssel szaporíthatók. A tavasszal nyíló hagymá­sok már behúzódtak, leszáradt a lombjuk, a hagymájuk bar­­nul. A száraz szárakat akkor is vágjuk vissza,- ha idén nem tervezzük felszedni a hagymá­kat. A felszedett hagymákat tisztogatás után száraz, szel­­lós helyen tároljuk az őszi ki­ültetésig. A gyepet rendszeresen ápol­­jnk, az évelők közül tépjük ki a gyomot, kapálással lazítsak а talajt, gyorsan oldódó műtrá­gyákkal és rendszeres locso­lással biztosítsunk virágaink részére kedvező életfeltétele­ket. Az íriszfélék ilyenkor virá­goznak. Elnyílás után tőosztás­sal szaporíthatók. A sűrűn ke­lő egynyártakat ritkítsuk meg, a magas évelőket (szarkaláb, kullőrojt) vágjuk vissza. A kétévesek magját most kell el­vetni (árvácska, harangvirág, nefelejcs, törökszegfű, szarka­­láb, sárga viola, mályvarózsa, gyűszűvirág). A palántanevelő területet árnyékoljuk és rend­szeresen öntözzük, a kelő pa­lántákat tűzdeljük állandó he­lyükre. Őszi virágzásra szánt kard­­nyészidejű, nagyobb gumókkal virágot még ültethetünk, de ilyenkor már csak rövidebb te­nyészidejű, nagyobb gumókkal érdemes kísérletezni. Még gyö­keres krizantémpalántát is te­lepíthetünk (begyökerezés után vissza kell csípni). A későn telepített növények visszacsípés nélkül nevelhetők. Ä fűtő, kapaszkodó és ma­gasra növő dísznövényeink mellé készítsünk támvezetéket vagy karóhoz kössük a növé­nyeket. A korán virágzó sza­gosbükköny elhervadt virágait érdemes lecsípni, mert ezzel folyamatos virágzásra serkent­jük a növényt. Virágaink, dísznövényeink szinte kivétel nélkül vfzigénye­­sek. Tartsuk szem előtt, hogy hasznosabb ritkábban, de ki­­adósabban öntözni, mint kevés vízzel naponta locsolni. Az ön­tözővízbe néha lombtrágyát is keverhetünk. Időnként vizsgáljuk meg dísz­kertünk növényeit. Az előfor­duló kártevőket Metation, Phosdrim, Bi 58 vagy Dimecron készítménnyel irthatjuk, a liszt­harmat ellen Fundazol vagy Topsin, a gombabetegségek el­len pedig Thiovit vagy Ortho­­cid használható. A szobai dísznövények föld­jét lazítsuk fel, s legyen gon­dunk a rendszeres öntözésre, szellőztetésre és tápoldatozásra is. A mikulásvirág hajtásait vágjuk vissza, a növényt tart­suk napsütötte helyen. A ka­méliát a kert déli napsütéstől védett részében cserepestől földbe süllyeszthetjük. Puha Margit agrár­mérnök A GYÜMÖLCSÖSBEN Júniusban már a gyümölcsös­ben Is bőven akad tennivaló. Rndszeresen kell kapálni (ta­lajlazítás, gyomirtás), gondolni kell a tápanyagpótlásra, a nö­vényvédelemre, a gyümölcsrit­kításra és a kaszálásra. Arról már nem Is beszélve, hogy ilyenkor érik a korai cseresz­nye, a meggy, no meg a bogyó­sok Is. Ami a talajművelést illeti, az elgyomosodott, netán könnyen megéledő, esetleg tarackos fü­vek által ellepett kertekben nem ajánlatos rotációs kapát használni, mert ez felaprltja és szaporítja a gyomokat. Az ilyen gyomokat jó lenne előbb vegy­szerrel (Graraoxone, Nitrosan) megpermetezni, pár nap múlva kijuttatni a nitrogénműtrágyát és csak azután bekapálni a te­rületet. Nem mély, csupán 5—8 cm-es lazításról van szó. Arra is gondolni kell, hogy a leti­port, esetleg hengerezett terü­leten a hajszálcsövesség miatt nagy a párolgási veszteség, a durva felületet hagyó talajmü­­velés esetén pedig a nagy fe­lület növeli a vízveszteséget. A sok helyütt elterjedt ta­rackbúza ellen a Fusiláde a leghatásosabb, de ez a gyom­irtó a háztáji kertészkedők ré­szére hozzáférhetetlen. A füvesített gyümölcsösben kéthetenként kell kaszálni. A gyümölcsösben négyzetmé­terenként 4—7 dkg nitrogén­­műtrágyát adagoljunk, lehető­leg a koronacsurgóba (esetleg vízben oldva). A fák víz- és táp­anyagigénye zsendülés (gyü­­mölcsnövekedés) idején meg­növekszik. Okosan teszi, aki ilyenkor valamilyen lombtrá­gyát is juttat a fáknak. Eze­nlus elején szokott fellépni, ezért a peronoszpóra elleni ke­zelést legtöbb esetben egybe­kapcsoljuk a lisztharmat elleni permetezéssel. Lisztharmat el­leni készítmények: Sulikol K, Síra 80 WP, Karathane, Fun­dazol, Topsin, Fademorf, Rubl­­gan. Ha szükséges, a szürkerot­hadás ellen is védekezni kell (Sumilex WP, Ronilan, Eupa­­ren, Furdazol, Topsin). kötjük. Dróttal ne kötözzünk, mert az nemcsak a hajtásokat vágja el, de még az idősebb karrészt is. Kötözéskor ne fe­ledkezzünk meg a hónaljazás­­ről. Ne törjük ki, csupán a második-harmadik levél fölött csípjük vissza a hónaljhajtást, mert Jelenlétük serkenti azasz­­szimiláciőt és a fürtök fejlőd dósét. Június közepéig fejezzük be a szőlő zöldoltását fa szemzés tennivalók két a használatos permetlevek­­be adagolhatjuk vagy külön ol­datban permetezhetjük ki a fákra és a bokrokra a reggeli vagy az esti órákban. Bogyósok esetében az oldat öntözőkanná­val is kijuttatható (levélre). A természetes gyümölcshul­lást követően néha gyümölcs­ritkítást kell végezni, mert túl sok gyümölcs marad a fákon. A ritkítást oly módon végezzük, hogy két meghagyott gyümölcs között kifejlett állapotban is elférjen egy harmadik. Leg­gyakrabban az almát, a körtét meg az őszibarackot kell ritkí­tani, a kajszit csak elvétve. Soha ne egyszerre, hanem két­­három alkalommal szedjük le a fölöslegesnek tartott gyümöl­csöket. a csomóban elhelyez­kedő gyümölcsök közül mindig a kisebbet, a fejletlenebbet vagy torzultat távolítsuk el. A nyári hónapokban igen je­lentős a párologtatás, Így két­hetenként 40—50 mm vizet kell juttatni a gyümölcsösnek. A betegségek elleni harc szem­pontjából előnyösebb a talaj­menti öntözés (barázdás stb.j. A bokrokat, a sekélyebben gyö­kerező növényeket kisebb adag­gal, de gyakrabban locsoljuk. Az átültetett vagy újonnan te­lepitett csemeték rendszeres öntözést kívánnak. A szamócát mindig reggel öntözzük, hogy estére felszáradjon, különben nem bírunk a szürkepenésszel. A házikertben nyáron sem kell „nyugdíjazni“ a metszőol­lót. Vágjuk ki a vízhajtásokat és rendszeresen csípjük-vágjuk le a lisztharmatos hajtásvége­ket. A faiskolában folytassuk a vadalást, és a felesleges oldal­hajtásokat is távolítsuk el. Az oltásoknál a hajtások közül csak a legerősebbet, a legjobb helyen növőt hagyjuk meg. Ebben a hónapban már gon­dolni kell a rendszeres növény­védelemre (levéltetvek, takács­atka, sodrómoly, keleti gyü­mölcsmoly, cseresznyelégy, lisztharmat, varasodás) és a kötelező élelmezés-egészség­ügyi várakozási határidők be­tartására is. A hónap végén esedékes az almamoly elleni permetezés, amit 14 nap múl­tán meg kell Ismételni. A korai cseresznyét, megy­­gyet. szamócát, de a ribiszkét is kocsánnyal szedjük, ugyan­akkor szüretelés közben kímél­jük a termőrészeket, hogy jö­vőre is gazdag nyarunk legyen. Szüret után a bokrokat és a fá­kat részesítsük betegséget meg­előző permetezésben. Belucz jános agrármér­nök, a tudományok kan­didátusa A szőlő élettevékenységének egyik legjelentősebb időszaka, a virágzás általában június el­ső felében kezdődik és kedve­ző időiárás esetén 5—7 napig tart. Ha nem kedvez az Időjá­rás, a virágzás elhúzódhat akár július elejéig is. Hideg, csapa­dékos időben hiányos a termé­kenyülés, a fürtök ritkák ma­radnak, rágósak és madárkásak lesznek. A szőlő virágzásának leginkább a száraz, meleg (17— 20 C-fokos) és napfényes idő­járás kedvez. Ügy lenne jó, ha ebben az időszakban az át­lagos napi középhőmérséklet nem csökkenne 15 C-fok alá. Júniusban nagy gondot kell fordítani a növényvédelemre, de virágzás idején csak akkor permetezzük a szőlőt, ha erős Usztharmat- vagy peronoszpó­­ra-fertőzés fenyeget. A pero­noszpóra mindig a júniusi fer­tőzéssel okozza a legtöbb kárt, ezért figyeljük a megjelenését, A növényvédelmet ügy időzít­sük, hogy már virágzás előtt kijuttathassuk a kombinált per­­metlét. Virágzás előtt lehetőleg szerves hatóanyagú készítmé­nyeket használjunk, ne keres­sük mindenáron a nehezen hoz­záférhető, drága készítménye­ket. A virágzás utáni permete­zést már réztartalmú készít­ményekkel végezzük, amelyek fokozzák a levél szöveteinek szilárdságát és ellenálló képes­ségét. Peronoszpóra ellen igen hatásos a Ridomil 48 WP (ha­tása 20 napig tart), de a ter­mőszőlőben a tenyőszldő folya­mán csak egyszer ajánlatos haszálnl. Peronoszpóra ellen több készítmény Is javasolha­tó (Dithane, Polyram combi, Neroxon Kuprikol 50, bordói lé, Ridomil 48 WP). Ha a pero­noszpóra a fürtöket ts megtá­madta, akkor ajánlatos külön fürtpermetezést végezni. A lisztharmat általában jú-Amikor a bogyók elérik a borsónyi nagyságot, űjra kell pemeteznl a szőlömolyok el­len (Soldep, Metation, Decis, Ambusch, Ultractrd). A fiatal szőlők növényvédelme különö­sen nagy körültekintést Igé­nyel. A nyári időszakban Is ered­ményesen használhatjuk a lombtrágyákat, amelyekkel részben a talajbői hiányzó táp­anyagokat pótolhatjuk. A lomb­­trágyák borult időben, nagy légnedvesség Idején érvénye­sülnek legjobban. A használa­tos permetlevekben a növény­védő szerekkel együtt juttat­hatók ki. A virágzás ntán juttatott nit­rogén még elősegítheti a für­tök és a bogyók fejlődését. Egy árra 1 kg könnyen oldó­dó mészsatlétromot számítunk. A fiatal ültetvényeket most fejtrágyázni kell. Június elején fejezzük be a hajtásválogatást, mert a na­gyobb hajtások eltávolításával már feleslegesen nagy táp­anyagveszteséget okoznánk. Kö­tözéssel elősegítjük a hajtások növekedését és elejét vesszük a szélkárnak. Huzalos művelés­nél a hajtásokat a huzalpárok közé igazítjuk vagy a dróthoz július 10-ig végezhető). A szem­zéshez vékonyabb, fásabb haj­tások Is felhasználhatók, fii szemzés a zöldoltásnál szoká­sos magasságban vagy akár tő­kenyakba Is végezhető, és a szemzéshez használt rügy mel­lett kis hőnaljhajtás is lehet. A szőlő talaja gyommentes, felülete porhanyős, laza le­gyen. Lehetőleg mechanikai gyomirtást végezzünk, s köz­ben fokozatosan koptassuk et az új telepítésű tőkék védő­­halmait, no meg a harmatgyő­­kereket. Száraz Időben virág­zás után érdemes négyzetméte­renként 30—50 liter vizet biz­tosító öntözést végezni. Száraz­ság esetén az új telepítést is meg kell öntözni. Az oltványiskolában is rend­szeresen porhanyósítsuk a ta­lajt. öntözéssel meggyorsíthat­juk az oltványok fejlődését. Az öntözést 14—21 naponként vé­gezzük. Ha a hajtások már el­érték a 10 cm-es nagyságot, az oltványiskolát mészsalétrommal fejtrágyázzuk, eltávolítjuk a vadhajtásokat és a harmat­gyökereket, s 7—10 naponként rendszeresen permetezünk pe­ronoszpóra ellen (Dithane vagy Ridomil a leghatásosabb). Min­dig öntözés előtt kell perme­tezni, öntözés után pedig ka­pálni. Júniusban az alanyszőlők Is intenzíven növekednek. A haj­tásokat idejekorán és rendsze­resen kötözzük, hogy a vesszők egyenesek legyenek. Kötözés al­kalmával távolítsuk el a hó­­naljhajtásokat és a kacsokat iái A BOROSPINCÉBEN Rendszeresen ellenőrizzük bo­rainkat, hogy időben felfigyel­jünk az esetleges utóerjedésre. Az utóerjedést követően a bort kénezzük, hogy gyorsabban tisztuljon. A hordókat időnként töltö­gessük föl, a bort soha ne tart­suk darabban. A pincében nyá­ron Is igyekezzünk 10—14 C-fo­­kon állandósítani a hőmérsék­letet (szellőztetés). júniusban megkezdjük a har­madik fejtést, fii bort zárt fej­téssel alaposan kitisztított és bekénezett hordóba fejtjük át< Ne feledkezzünk meg a köte­lező tisztaságról és a pince légterének Ránézéséről. Korpás András agrármérnök Virágzó szőlő Fotó: —bor

Next

/
Thumbnails
Contents