Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-01 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. június 1. Gustav Húsait elvtárs életrajza (Befejezés az 1. oldalról) Az 1948-os májusi választások után az Alkotmányhozó Nemzetgyűlés tagja és a Meghízottak Testületének elnöke lett. Döntő szerepet töltött be 1947 őszén a szlovákiai politikai válság megoldásában, a demokratikus pártban egyesült reakciós erők legyőzésében és a dolgozó nép 1948-as februári győzelmében Szlovákiában. A győzelmes február után magas pártfunkciókat töltött be, és a megbízottak testületének elnöke volt. 1949 januárjától megbízták az Élelmezésügyi Megbízotti Hivatal vezetésével, majd 1949 májusától az SZLKP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának irányításával. A CSKP IX. kongresszusán, 1949 májusában a CSKP KB tagjává, júniusban pedig a CSSZBSZ szlovákiai elnökévé és a szervezet csehszlovákiai alelnökévé választották. Alaptalan bírálat és koholt vádak alapján 1950-ben Gustáv Husákot fokozatosan megfosztották párt- és állami funkcióitól, 1951 februárjában letartóztatták, és 1954 tavaszán egy törvénysértő perben életfogytiglanra ítélték. 1960-ban közkegyelem alapján feltételesen szabadon bocsátották, és három évig egy bralislavai üzemben dolgozott. 1963-ban a Gustáv Husák elleni pert koholmánynak és törvényellenesnek minősítették, s Husák elvtársat teljes mértékben rehabilitálták, 1968-ig a Szlovák Tudományos Akadémián dolgozott. 1968 áprilisában a csehszlovák kormány álelnöke lett. 1968 augusztus végén részt vett a csehszlovák és szovjet vezetők moszkvai tárgyalásain. Következetesen küzdött a mély társadalmi és politikai válság elvhű megoldásáért a marxista-leninista, szocialista és internacionalista elvek alapján. Ennek az irányvonalnak a szellemében befolyásolta 1968 augusztusa végén az SZLKP rendkívüli kongresszusának második részét, melyen az SZLKP KB első titkárává választották. A CSKP Központi Bizottságának ülésén, 1968 augusztus végén a CSKP Központi Bizottságának és Elnökségének tagjává választották. 1968 és 1971 között a Szlovák Nemzet Tanács és a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának, 1971—1975- ben pedig a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője volt. 1969. április 17-én a CSKP KB plenáris ülésén, amely a fordulat kezdetét feledtette a párt politikáiában és az új pártvezetőség kialakításában, Gustáv Husákot választották meg a CSKP KB első titkárává. Az új pártvezetésén — Gustáv Húsúkkal az élén — történelmi érdeme, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja ismét a csehszlovák társadalom forradalmi vezető politikai ereje lett. Gustáv Husák érdeme az is, hogy a CSKP kezdeményezésére kidolgozták és 1969. január elsejétől meg is valósítjuk a két nemzet együttélésének lenini koncepcióját a csehszlovák szocialista föderáció keretében. A CSKP XIV. kongresszusa 1971 májusában megerősítette a CSKP KB 1969 áprilisától megvalósított politikai irányvonalának helyességét, és kidolgozta a csehszlovák szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésének programját. 1975-ben és 1980-ban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé választották. 1976-ban, a CSKP XV. kongresszusán és 1981-ben a CSKP XVI. kongresszusán ismét a CSKP Központi Bizottságának főtitkárává választották. 1971-től a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke és 1969-től a népi milícia főparancsnoka. Gustáv Husák a CSKP és a csehszlovák állam élén nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az új szükségletekkel összhangban szüntelenül emelkedjen a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek irányító és szervező tevékenységének színvonala, offenzíven oldjuk meg a társadalmi fejlődés új szakaszával kapcsolatos feladatokat. Gustáv Husák elvtárs állandó figyelmet szentel népünk békés élete szavatolásának, annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részt vegyen a háborús veszély elhárításáért és a béke biztosításáért folytatott küzdelemben. Nagy érdeme van Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a CSSZSZK elnökének a CSKP reális politikájának kimunkálásában és megvalósításában, a Szovjetunióval és a többi testvért országgal való barátságunk és szövetségünk elmélyítésében. Megkezdett utunk következetes folytatása, az eredmények továbbfejlesztése és szocialista társadalmunk további sikeres fejlesztése érdekében Gustáv Husák elvtársai a CSKP KB főtitkárát Csehszlovákia Kommunista Pártja és a CSSZSZK Nemzeti Frontja közös jelöltjeként a Szövetségi Gyűlés 1985. május 22-én ismét a CSSZSZK elnökévé választotta. A nemzeti felszabadító harcban való részvételéért, párt- és állami tevékenységéért Gustáv Husák elvtárs több csehszlovák és külföldi kitüntetést kapott — a Csehszlovák Hadikeresztet fl945-ben), a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend l. fokozatát f 1945-ben I, az 1948. Február 25. Érdemrend l. fokozatát (1949-ben), a Klement Gottwald Érdemrendet — A szocialista haza építéséért (1968- ban, 1973-ban, 1983-ban), a CSSZSZK Hőse címet (1969-ben, 1973-ban és 1983-ban), A Lenin-rendet (1969-ben. 1973-ban. 1983-ban), a Szovjetunió Hőse címet (1983-ban j, a Köztársasági Érdemrendet (1978-ban I, az Októberi Forradalom Érdemrendet (1978- ban I, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Marx Károly Aranyérmét (1981-ben) és a testvéri szocialista és baráti országok számos más magas kitüntetését. At Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 3-f közgyűlésén határozat született, amely az 1985-ös esztendőt az ifjúság nemzetközi évévé nyilvánította, és ez. a következő jelszó jegyében kerül lebonyolftásra: Részvétel, fejlődés, béke. A közgyűlés egyben azt ajánlotta, hasznosítsanak ebben az esztendőben minden olyan tapasztalatot, amelyet az ENSZ más nemzetközi évei során szereztek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az ifjúság nemzetközi évével öszszefüggö feladatok megoldásában a CSKP XVI. kongresszusa határozataiból és egyéb párt- és állami határozatokból indul ki, miközben figyelembe veszi a Nemzett Front társadalmi szervezeteinek, főleg azonban a SZISZ-nek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a célkitűzéseit. A fentiek alapján Igen nagy hangsúlyt kap a fiatalok életre és jövendő hivatásra való felkészítése, és az a tény, hogy az ifjúság vállaljon meghatározó szerepet a fejlett szocialista társadalom építésében. Igen lényegesnek tartjuk azt is, hogy a fiatalok vegyenek részt a szocialista demokrácia fejlesztésében, a társadalom Irányításéban és igazgatásában, a tudományos-műszaki fejlődés elmélyítésében, valamint a környezetvédelemben. Nem szabad elhanyagolni a fiatalok pályaválasztását, a jövendő hivatásra való felkészítést, a szocialista életmód kialakításának és a szabadidő hasznos eltöltésének megvalósítását sem. Különös figyelmet fordítunk a Moszkvában lebonyolításra kerülő XII. Világitjüsági Találkozó előkészítésére. Ez az akelő a világ haladó Ifjúságának legnagyobb eseménye lesz, amely jelentős mértékben hozzájárul a fiatalok egységének megszilárdításához a békéért és a haladásért folytatott harcban. Ebben az összefüggésben egyre inkább előtérbe kerül az a támogatás, amelyben Ifjúságunk részesíti a fejlett kapitalista államok fiatalságát az imperializmus elleni harcukban és az alapvető jogaikért folytatott küzdelmükben. Nem szabad megfeledkeznünk arról az erkölcsi és anyagi segítségről sem, amelvet Ázsia, Afrika és Latin-Amerlka fiataljainak nyújtunk a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmükben, valamint abban a harcban, amelyet az imperializmus, a gyarmatosítás és a diszkrimináció egyéb megnyilvánulásai ellen folytatnak. Szocialista társadalmunkban a képzettség növelésével készítik fel legjobban a fiatalokat az életre és a jövendő hivatásra. A csehszlovák oktatási- nevelési rendszer az 1984/85-ös tanévben, a tízéves tankötelezettség bevezetésével, a három középiskolái típus azonos színvonalra történő emelésével, fejlődésének új, minőségileg magasabb szakaszába tépett, amelyben mindenekelőtt arra törekedünk, hogy a fiatalokat színvonalasan oktassuk, különösen pedig azokat a ta-BÉKÉT A VILÁG FIATALJAINAK nulékat részesítsük figyelembon. akik szakmát tanulnak és így szükségszerűen reagálniuk kell a tudományosműszaki fejlődés eredményei gyakorlati érvényesülésére. Az összes iskolatípusnak, ideértve a felsőfokú oktatási Intézményeket is, állandóan arra kell törekednie, hogy a fiatalokat a társadalmi, a gazdasági és a tudományos-műszaki fejlődés követelményeinek megfelelő oktatásban részesítse. 1984 decemberében a CSSZSZK kormánya megtárgyalta azt a javaslatot, amely a gyermekek és a fiatalok részvételével foglalkozik a tudományos-műszaki fejlődésben. Ezzel öszszefüggésben arról is sző esett, hogy a fiataloknak a népgazdaság minden ágazatában tevékenyen részt kell vállalniuk a 7. ötéves terv maradéktalan teljesítésében. A fiatalok igen jő eredményeket érnek el a társadalom irányításában és igazgatásában, amit az is bizonyít, hogy felelős posztokat töltenek be az Ipari és mezőgazdasági üzemekben, a kutatóintézetekben és egyéb intézményekben. A képviselőtestületekben a képviselők közel egyharmada fiatal. Nem szabad megfeledkeznünk aznkról a fiatalokról sem, akik fontos funkciókat töltenek be a CSKP, a SZISZ, a szakszervezet és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek alapszervezeteiben. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az említett területeken a fiatalok jobban érvényesüljenek. Továbbra Is meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vehessenek a közügyekről szőlő döntésekben, érvényesíthessék aktivitásukat a nemzeti bizottsági szervekben és aktívákban, és ezzel erősítsék felelősségérzetüket községük vagy járásuk fejlődéséért, a Nemzeti Front választási programjainak teljesítéséért. Csehszlovákiában igen nagy gondot fordítanak a fiatalok egészségügyi ellátására, és megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok minden téren. pJ. a kultúra és a sport vonalán is kibontakoztathassák képességeiket. Erről tanúskodnak azok az intézkedések, amelyeket a CSSZSZK korф Štefan Ferencei miniszternek, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökének 80. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést, amellyel a CSKP és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységét méltányolták, Brattslavában Jozef Lenárt, a CSKP mányelnöksége hozott a 18 éven aluli fiatalok érdekében. Ezek az intézkedések érintik a tanulmányi ösztöndíjakat, a szakmunkás-bizonvítvánnyal rendelkező fiatalok elhelyezkedését, a közép- és főiskolás fiatalok nyári társadalmi munkájának szervezését. Néhány intézkedés 1985. január 1-én lépett hatályba. Ettől az időponttői érvényes az a rendelkezés, mely szerint az évi rendes szabadság idejét kettőről három hétre emelik — e* az intézkedés 560 ezer 18—23 év közötti fiatalt érint. A gyermekes családokról való gondoskodás fokozását jelzi az, hogy az anya első gyermeke egyéves karáig 600 korona gondozási segélyben részesülhet. , Sikeresen fejlődik a gyermekek és a fiatalok egészségügyi ellátása, és önálló gyógyító-megelőző szakágazattá válik. Csehszlovákiában ezenkívül a fiatalok gyógyító-megelőző ellátása Ingyenes, könnyen hozzáférhető és Igen magas színvonalú. Az Ifjúság nemzetközi évében érvényes a következő jelsző: „Egészséges ifjúság — boldog Ifjúság“, amelynek megvalósítása során főleg a szülői hivatásra való felkészítést helyezik előtérbe. Az egészségnevelési program keretében érvényes a „Naponta tegyünk valamit az egészségünkért“ jelszó, ami főleg a helyes életmódi szokások kialakítását célozza. Az Ifjúság nemzetközi évével kapcsolatos feladatok helyet kapnak „Ä kulturális-népművelési tevékenység 1985-ös fő irányvonalai“ nevű programban is. Ennek keretében fokozott figyelmet kívánnak fordítani a munkásfiatalok kulturális aktivitásának fejlesztésére. Az ifjúság szocialista nevelésével és sokoldalú fejlődésével kapcsolatos kérdéseket átfogó mődon kívánjuk megoldani. Mindenekelőtt arra törekedünk, hogy az ifjúság nemzetközi évének feladatait azoknak a határozatoknak a szellemében oldjuk meg, amelyek a CSKP XVI. kongresszusán, az ahhoz kapcsolódó Központi Bizottsági üléseken, a X. szakszervezeti kongresszuson, a SZISZ III. kongreszszusán és a SZISZ szlovákiai kongresszusán születtek. —NB—< KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára adta át a jubilánsnak. Lenárt 'elvtárs egyúttal átnyújtotta Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek üdvözlő levelét, amely méltányolja Stefan Ferencei elvtársnak a szocialista társadalom építésében szerzett érdemeit, a CSKP javára végzett áldozatos munkáját és felelős állami tisztségekben kifejtett sikeres tevékenységét. A jubilánst Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök is fogadta. A lig néhány hete annak, hogy országszerte megünnepeltük újkori történelmünk legjelentősebb eseményének 40. évfordulóját. Éppen négy évtizede történt, hogy hazánk népei számára felvirradt a szabadság napja, s új fejezet kezdődött történelmünkben. Az évforduló kapcsán már több ízben Idéztük a múltat, hiszen Ilyenkor kőtelező a visszatekintés; ezúttal hadd nézzünk mégis inkább előre. Indokolt, és főleg időszerű ugyanis a kérdés: mit hozott a negyven szabad év számunkra, csehszlovákiai magyarok számára? A kérdést természetesen több oldalról is megközelíthetnénk. E szempontból érzékletesen rajzolódik ki a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítésének gyakorlata, ami nemzetiségünk teljes jogegyenlőségét, a politikai és a közéletben való aktív szerepvállalását eredményezte. Ha példákat akarnánk felhozni, ma már a bőség zavarával küzdenénk Vegyük hát alapul Engels tézisét, miszerint „..egy nemzet vagy nemzetiség rangját, gazdasági súlyán és történelmi múltján túlmenően, elsősorban kulturális életének mindenkori színvonala határozza meg.“ Ahhoz tehát, hogy valós képet alkothassunk a csehszlovákiai magyar nemzetiség jelenlegi szerepéről szocialista hazánkban, megbízható alapul szolgálhat kulturális életünk egy évet felölelő áttekintése. S az Is természetes, hogy a jelenről, a negyvenedik szabad esztendőről lesz sző. Előre kell bocsátanunk, hogy nem törekedhetünk teljességre. Ha akár csak egyéves viszonylatban Is ez lenne a célunk, mindenekelőtt végig kellene látogatnunk Szlovákia szinte valamennyi magyarlakta települését. S talán sehonnan sem távozhatnánk anélkül, hogy ne találkoztunk volna egy-egy említésre méltó kezdeményezéssel, ne ismertünk volna meg lelkes szervezőket, akik munkája nyomán felpezsdül egy-egy falu vagy város kulturális élete. Az ő munkájuk adja az alapot, a tömegbázist, amelyre építeni lehet, s aminek eredményeképpen nemzetiségi kultúránk mára olyan színvonalat ért el, amelyre joggal lehetünk büszkék. Bármennyire Is megérdemelnék, hogy megemlítsük őket, erre egy Ilyen Írás keretében természetesen nincs mód. Szemléltetésképpen többet mond az, ha a jubileum kapcsán vázlatosan átprózamondók országos fórumának, a Duna Menti Tavasznak. Az idén. a rendezvénysorozat jubileumi, X. évfolyama alkalmából már elmondhatjuk, hogy jelentősége semmivel sem kisebb, mint „felnőtt testvéréé“, a Jókai-napoké. Bizonyítja ezt az a széles körű aktivitás, amelynek szintén ezekben a napokban r~ в küszöbönálló dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) országos döntő előtt — lehetünk tanúi. S ennek ismeretében mondhatjuk el azt is, hogy a tíz év alatt azzá vált a Duna Menti Tavasz, ami a legfőbb küldetése; a legfogénlus 2. között Immár harmincadszor kerül megrendezésre, és biztosak lehetünk abban, hogy színvonala méltó lesz a kettős évfordulóhoz. Ami a tartalmát illeti, az első része szintén verseny lesz, mégpedig ígéretesen fejlődő gyermektáncmozgalmunk legmagasabb szintű fóruma; ezt kétnapos folklórfesztivál követi majd, a megszokott színhelyen, a zselizi Schube rt-parkban. Az eddig felsorolt rendezvények résztvevőinek legjobbjai adnak egymásnak találkozót immár évtizedek óta a festői szépségű gombaszögi Nemzetiségi kultúránkról negyven szabad év után tekintjük kulturális életünk idei legrangosabb eseményeit, mint a négy szabad évtized alatti fejlődés legkézzelfoghatóbb bizonyítékait. Huszonkettedik évfolyamához érkezett az amatőr színjátszó csoportok, kisszfnpadok, vers- és prózamondók országos versenye. Mint minden évben, Így az Idén is ezrek kapcsolódtak bele, s az eseménysorozat kicsúcsosodására — а XXII. Jékai-napokra — az elmúlt héten került sor, hagyományos színhelyén, Komáromban (Komárno). Akik rendszeresen figyelemmel kísérik kulturális életünknek ezt a rangos eseményét, azok tudják, hogy a próbák, előadások közösségteremtő erején túl a résztvevők és a nézők tízezrei számára elsősorban az önművelődés. a kulturális épülés hatékony formáját jelenti, tágabb értelemben pedig a színjátszás adta sajátos lehetőségekkel segíti elő népeink közeledését. Ugyanilyen szempontok alapján van semmivel sem pótolható szerepe a gyermekszínjátszó csoportok, bábegyüttesek, vers- és konyább korban szeretteti meg az anyanyelvi kultúrát, s művelésének igényét — mint azt számos példa igazolja — egy életre megalapozza. A múlt és jelen szerves kapcsolatának, a néphagyományok és az új szocialista kultúra dialektikus kölcsönhatásának szép példája legrangosabb népművészeti rendezvényünk, a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal- és folklórverseny. Tömegeket mozgató erejére jellemző, hogy minden alkalommal 15—20 ezer körülmozog azoknak a száma, akik aktívan bekapcsolódva az eseménysorozatba néphagyományaink rendszeres ápolóivá válnak. Az Idén — immár kilencedszer — Ismét az „évébe“ léptünk, s bár az országos döntő csak december 7-én lesz Bratislavában, Szlovákia-szerte teljes ütemben folynak a járási és területi versenyek. A jubileumi esztendőben jubileumot ünnepel legrégebbi múltra visszatekintő kulturális rendezvényünk, a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztivál is. Május 31. és Jú(Gombasek) völgyben. Nem túlzás azt állítani, hogy a kétnapos fesztivál kulturális életünk legszebb, legszínesebb, legreprezentatívabb eseménye, amely minden szempontból egyenrangú a hazánkban élű többi nemzet és nemzetiség hasonlé kulturális rendezvényeivel. Jelentőségét és rangját mindennél jobban bizonyítja, hogy évről évre politikai és közéletünk legmagasabb szintű képviselői tisztelik meg részvételükkel, ezzel is kifejezve azt, hogy nemzetiségi kultúránk szerves és elválaszthatatlan része szocialista hazánk kulturális életének. A fesztivál küldetése elsősorban az, hogy képet adjon a hazai magyar amatőr népművészeti mozgalom egészéről, hiszen — mint említettük — itt valamennyi eddig felsorolt rendezvény, verseny legjobbjait láthatjuk. Olyan esemény a gombaszögi fesztivál, amely évek, sőt évtizedek őta tíz- és tízezreket vonz, s minden bizonnyal így lesz ez az idén Is, alig egy hőnap múlva, június 22-én és 23- án. Jelentőségét csak emelt, hogy szintén jubileumot ünnepelhet; hazánk felszabadítása 40. évfordulójának esztendejében harmincadszor kerül megrendezésre. Az énekkari mozgalomban Is lesz az idén egy kiemelkedő esemény: a munkás énekkarok IV. országos fesztiválja. A magyar munkásdalárdáknak történelmi múltjuk van Szlovákiában, elsősorban a Gömörben; nem véletlen tehát, hogy az országos találkozó színhelye hagyományosan valamely — esetleg több — gömörl város vagy falu. Az idén Gömörhorka (Gemerská Hôrka) és Pelsőc (Plešivec) látja vendégül a kórusokat, éspedig november 29.—30-án, s a fesztivál egyike lesz a csehszlovák-szovjet barátság hónapja rendezvényeinek a rozsnyói (Rožňava) járásban. A legrangosabb rendezvények rövid Ismertetésével természetesen távolról sem adtunk teljes képet arról, hol tart nemzetiségi kultúránk négy szabad évtized után. Nem beszéltünk az évente tucatszám megrendpzésre kerülő egyéb kulturális eseményekről: a járási dal- és táncünnepélyekről, írö-olvaső találkozókról, művelődést táborokról, néprajzi szemináriumokról. Viszont, bármennyire furcsán is hangzik, csak örülhetünk annak, hogy a felsorolás még egy évet felölelően sem lehet teljes. Éppen ez bizonyítja a legékesebben kulturális életünk gazdagságát és sokszínűségét, azt a színvonalat, amelyet jelentős lépéshátránnyal indulva értünk el. я amelyre ma — amikor egész népünkkel együtt ünnepeljük hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját — joggal lehetünk büszkék. Szabad hazában, egyenlő jogokat élvezve élünk egymás mellett, és becsületes munkánkon kívül kultúránkkal Is méltó módon gazdagíthatjuk szocialista hazánk éietét. VASS GYULA'
