Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-25 / 21. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. májas 25. ám lnvákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági jellegű járásáról, az érsekájvárirúl (Nové Zámky)-az utóbbi évek **sorén a mezőgazdasági termelés tekintetében nem sok jőt hallottunk. Pedig figyelembe véve éghajlati és termőhelyi adottságait és a földművelés évszázados hagyományait, az élenjárók között volna a helye. A valóságban azonban éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk: az intenzív mezőgazdasági termelésre hivatott járás több termelési és gazdasági mutató vonatkozásában elmarad a nyugat-szlovákiai kerület többi járásától, s a ranglétra legalsóbb fokán helyezkedik el. A járás mezőgazdasági termelése stagnálásának és visszahanyatlásának okairól, a felzárkózás lehetőségeiről és a távlati fejlesztési elképzelésekről a közelmúltban tett látogatásom során a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőjével, Ján Btrőák agrármérnökkel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával beszélgettem. — A járás párt és gazdasági Irányítóinak nem közömbös a mezőgazdasági termelés helyzetének alakulása. A járási pártbizottság ez év elején megtartott plenáris ülésén behatóan foglalkozott a járás mezőgazdaságának belterjesltése és hatékonyabbá tétele kérdéseivel. Részletesen elemezte a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét, a felmerülő hiányosságok okát és ezek kiküszöbölésének lehetőségét. Továbbá megvitatta a mezőgazdasági termelés és a lakosság élelmezésének hosszú távú programja keretében ránk háruló feladatokat — mondotta bevezetőül az igazgató, majd így folytatta: — Az elemzésekből kitűnik, hogy az utóbbi évek folyamán több pozitív változás történt a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén. Sajnos, az ütemesebb fejlődéssel sem sikerült behoznunk a korábbi évek — főleg a 7. ötéves tervidőszak első éveinek — lemaradását, melyek részben az objektív tényezők, többek között a kedvezőtlen időjárási viszonyok, de sok tekintetben a szubjektív tényezők — az irányításban tapasztalt hiányosságok, az anyagi-műszaki fejlesztés elhanyagolása — rovására írhatók. A számtalan negativ hatás következtében nem sikerült teljes egészében megvalósítani a kitűzött célokat, főleg a gabonaprogram tekintetében. Az állattenyésztés szakaszán pedig a stagnálás, sőt egyes ágazatok esetében a termelés intenzitásának a visszahanyatlása következett be. Különösen kedvezőtlenül hatott a járás mezőgazdaságára a szarvasmarha-állomány évekig tartó igen alacsony fokú sűrűsége. Még 1982-ben is száz hektár mezőgazdasági területre mindössze 65,8 darab szarvasmarha jutott. Érthetően a Járás mezőgazdasági üzemeiben ilymódon kevés istállótrágyát termeltek. Az elégtelen szerves trágyázás kedvezőtlen hatása főleg az aszályos években a hozamok csökkenésében nyilvánult meg. Komoly problémát jelentett s jelent ma is a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztésének jelentős lemaradása. A gazdaságok gépi felszereltsége messzemenően elmaradt a nyugatszlovákiai kerület átlagától. A beruházások megvalósítása is más járásokhoz viszonyítva, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben, lényegesen lassúbb ütemben haladt. ■ Említette az utóbbi évek során tapasztalt pozitív változásokat. Érdekelne, milyen intézkedések nyomón születtek, s néhány konkrét adattal alátámasztva, miben nyilvánultak meg? — Az 1983-ban megtartott Járási pártkonferencíán — a fent említett negatív tényezőket szem előtt -tartva — egy egész sor konkrét Intézkedést hoztunk a mezőgazdasági termelés belterjesítése érdekében. Elsősorban változtattunk a növénytermesztés szerkezetén, figyelembe véve a tömegtakarmány-termeléssel szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelményeket. A lucerna termőterületét az 1982-es év 13,8 százalékáról az 1984-es év végéig 15,4 százalékra növeltük. Ezen túlmenően bővítettük a hüvelyesek és a takarmányrépa vetésterületét. Módosítottuk a szemesek termelési összetételét a szemes kukorica termőterületének csökkentésével a búzatermesztés kiterjesztésének a javára. Bebizonyosodott ugyanis, hogy járásunk termőhelyi adottságai között az őszi búza sokkal nagyobb és kiegyensúlyozottabb hozamokat biztosít, mint a kukorica. A szemesek termelésében elkönyvelt lemaradásunk Is a kukorica gyengébb hozamainak a rovására írható. A növénytermesztés belterjesítési programjának keretében kiemelkedő helyen szerepel a talaj termőerejének a növelése. Figyelmünket elsősorban az istállőtrágyázás részarányának fokozására összpontosítottuk. Egyetemes programot dolgoztunk ki az istállótrágya-termelés növelése, minimális veszteséggel történő tárolása és maximális kihasználása érdekében. A szarvasmarha-állomány bővítése mellett szorgalmazzuk a tehenészetben az almozásos, a növendék- és a hízómarhák istállőzásánál pedig a mélyalmos tartástechnológiát. Hozzáfogtunk a mezei illetve a farm melletti trágyatelepek építéséhez is. FŐ célunk az, hogy 1987-ben a szántóterületnek 25 százalékát Istállótrágyázzuk hektáronkénti átlagban és 35—40 tonnás mennyiségben. Eddigi törekvésünk kedvező eredménnyel járt. Míg az 1981—1982-es években a szántóterületnek mindössze 16 százalékára jutott Istállótrágya, addig tavaly 20 százalékra növeltük az istállótrágyázás részarányát. Az Istállótrágya szétterítését első ízben trágyaszóró gépekkel végeztük. Ezt azért hangsúlyozom, mert a korábbi években a szerves anyag egyenletes szétterítése tekintetében a kevésbé tökéletes robbantásos módszer volt elterjedve. Mivel jelenleg az istállótrágya-terme-, lésünk nem teszi lehetővé a szántóterület egynegyed részének a szerves trágyázását, a hiány pótlására Vitahumot gyártunk, komposztokat állítunk elő, s maximális mértékben kihasználjuk a zöldtrágyázás adta lehetőségeket. A FELZÁRKÓZÁS ÚTJÁN A műtrágyázás irányítását is a legújabb tudományos módszerekre alapozzuk. Elterjedőben van a talajelemzések és a számítógépes trágyázási programok alapján történő tápanyagpótlás. Kezdjük alkalmazni a szántóréteg mélyítését és az altalajlazítást Is. Ezek kiváló belterjesítő tényezőnek bizonyultak. A felsorolt intézkedések nyomán két év leforgása alatt érzékelhetően felgyorsult a mezőgazdasági termelés fejlesztésének üteme, s ami különösen örvendetes, előtérbe került a növénytermesztés elsődleges fejlesztése. ■ Köztudott, hogy járásuk száraz éghajlatú, ezért az öntözés döntő meghatározója p növénytermesztésnek, lényeges kérdés tehát a továbbfejlődés szempontjából, hogy milyenek az öntözési lehetőségek? — Járásunkban a vízhiány, illetve az aszály szinte évente szedi a vámot a hozamokon. Az öntözés tekintetében pedig igen kedvezőtlen helyzetben vagyunk. Jelenleg a járás szántóterületének mindössze 13 százaléka Öntözhető. Ráadásul hagyományos, kis kapacitású öntözőberendezésekkel rendelkezünk. Üzemeltetésük a nyári hónapokban, amikor legnagyobb szükség van az öntözésre, jelentős mértékben korlátozott a megapadt vízforrások miatt. Távlati terveinkben kiemelkedő helyet foglal el az öntözőberendezések szélesebb körű kiépítése. Jelentősebb fordulat persze csak akkor várható, ha felépül majd a vágkirályfal (Králové nad Váliom) vízi erőmű, valamint víztárolók és duzzasztók építésével kihasználhatóvá válik a Garant (Hron) és a Vág (Váhj vize. Addig csakis az adott lehetőségek maximális kihasználásával küzdhetünk az aszály ellen. ■ A távlati tervekben fontos helyet kapott az állattenyésztés ütemes fejlesztése. Milyen alapokat teremtettek, illetve teremtenek e szerteágazó program megvalósítása érdekében? — A már említett, a tömegtakarmányok termelését érintő szerkezeti változások mellett tetemes összegeket fordítunk a tömegtakarmányok minimális veszteségű tárolására és beltartalmi értékük megóvására. A tárolás tekintetében ts Igen kedvezőtlen helyzet maradt ránk a múltból. Még 1983-ban a sllővermeknek mindössze 38 százaléka felelt meg a követelményeknek, fedett szénatárolók pedig alig akadtak a járásban. A tömegtakarmányok évente ismétlődő hiányát ezek kedvezőtlen beltartalmt értéke, vagyis gyenge minősége hatványozta. Az elmúlt év folyamán 90 ezer köbméter befogadóképességű szilárdított silóvermet és több mint 35 ezer köbméter térfogatú szénatárolót építettünk. Többet, mint az elmúlt két öt. éves tervidőszakban egybevéve. Célunk az, hogy jövőre a siló. vermek legalább 95 százalékra fedjék a szükségletet. A széna, tárolók építését a 8. ötéves tervidőszak folyamán szeretnénk befejezni. A tömegtakarmány-alap bővítése érdekében szorgalmazzuk öntözött körülmények között a belterjes legelők létesítését. Továbbá a Cherszonyec típusú kombájnok bevetésével rátértünk a kukorica egész növényének a betakarítására. Kihasználjuk a kooperációs legeltetés előnyeit is. Ebben' nemcsak a közép-szlovákiai kerület járásaival, de a trenőíni járással Is tartjuk a kapcsolatot. ■ A hathatós intézkedések nyomán milyen mértékű eiőbbrelépés tapasztalható az állattenyésztés szakaszán? — A fejlesztési program keretében elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére összpontosítjuk figyelmünket Távlati terveink értelmében 1990-ig a szarvasmarhák sűrűségét száz hektárra számítva 75—78 darabra akarjuk növelni, ebből a tehenek számát pedig 27 darabra. Két év alatt jelentős előrehaladást értünk el az állománybővítésben és a termelékenység növelésében. Tavaly száz hektár mezőgazdasági területre 70,3 darab szarvasmarha jutott. Az évi tejelékenységet két év átlagában egyedenként 211 literrel növeltük. Sikeresnek mondható a sertéstenyésztés is, ahol a hizlalásban a súlygyarapodás napi átlagát 75 grammal növeltük. Tavaly a tehenészetben egyedenkénti évi átlagban elértük a 3466 literes tejtermelést, a sertéshizlalásban pedig a 0,500 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot. Kritikusan meg kell jegyezni azonban, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében akad még bőven tennivaló ahhoz, hogy elérjük az élenjáró járások eredményeit. Főleg az üszőnevelésben kell tökéletesíteni a műnkánkat, mivel ezen a téren egyelőre külterjes tartási módszerek uralkodnak. A felelősségtelejs munkára való ösztönzés végett az üzemvezetők anyagi érdekeltséget rendszerének egyik alapvető kritériuma a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a szükséges takarmányalap megteremtése és a talaj termőképességének a növelése. ■ Miben látja On az állattenyésztés fejlesztésének további lehetőségét? — Elsősorban a korszerű állattartó telepek gyorsabb ütemű építésében, de mindenekelőtt az egyes mezőgazdasági üzemek eredményeiben tapasztalt messzemenő különbségek kiegyenlítésében. Hogy csak néhány példát említsek. Míg az udvardl (Dvory nad Žltavou) szövetkezetben tavaly egyedenkénti évi átlagban 4421, az érsekújváriban pedig 44Í1 literes tejtermelést értek el, addig a járás leggyengébb tehenészetű szövetkezetében, a bínyaiban (Bííía) mindössze 2742 litert. Tehát a legjobb és leggyengébb tejtermelési átlag közötti különbség 1679 literes volt. A sertéshizlalásban a napi súlygyarapodási átlag közötti eltérés 0,146 kilogrammos volt. A legjobb eredményt az érsekújvári szövetkezetben (0,605), a leggyengébbet pedig a Šurany! ban (0,439) érték el. Hasonló példát valameny. nyl ágazat vonatkozásában említhetnék. ■ A fejlesztési program eredményes megvalósítása érdeké, ben mire összpontosítják jelenleg figyelmüket? — A már említetteken kívül az Irányítás és a munkaszerve. zés tökéletesítésére törekszünk. Az újszerű módszerek közül szorgalmazzuk a belüzemt önelszámolási, valamint a brigád, szerű munkaszervezési és jutalmazási rendszer érvényesítését. Nagyon fontosnak tartjuk a komplex ésszerűsítő brigádok lét. rehozását, mert klemelkdő szerepet töltenek be a tudományos, műszaki haladás gyakorlati alkalmazásában. Szoros együttműködést tartunk a tudományos és kutató Intézetekkel. Ezekkel közösen oldjuk meg a szemes kukorica atmoszferikus levegővel történő szárítását, a lucernavetőmag korszerű termelési technológiáját, az Iparszerű termelési rendszerek alkalmazását, az állattenyésztésben pedig az intenzív tehéntartás tech. nológláját, amelynek célja az ötezer litert meghaladó évi te. Jelékenység elérése. Természetesen az elképzeléseink megvalósításához mielőbb meg kell teremtenünk a megfelelő anyagiműszaki alapot. A felsorolt tények Igazolják, hogy a járásban beindult egy erőteljes konszolidációs folyamat, s a szerteágazó megfontolt Intézkedések nyomán az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei is képesek lesznek felzárkózni a társadalmi elvárásoknak megfelelően a nyugat-szlovákiai kerület élenjárót közé. Beszélgetett: KLAMARCSIK MÄRIAI Hőbb bizonyítani szeretnének A csécsi (Ceőejovce) Győzelmes Február Efsz több mint háromezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, s ebből 2680 hektár a szántó — tudtam meg Anna Frigmanská üzemgazdásztól, akivel a szövetkezet tavalyt eredményeiről, az elmúlt Időszak sikereiről és gondjairól, valamint a közeljövő terveiről váltottunk szót. A viszonylag nehezen Indult beszélgetés során vendéglátóm nem tagadta meg szakmáját, s a számok emberéhez Illő pontossággal Ismertette a nem éppen legjobb gazdasági eredményeket. Nyíltsága, őszintesége és a nehézségeket nem palástoló, hanem azok mielőbbi megfelelő megoldására törekvő hozzáállása jól példázza a tagság, valamint a vezetőség álláspontját. A tagság fokozott Igyekezete, az új munkamódszerek bevezetése ellenére a növénytermesztésben nem sikerült valamennyi területen a kitűzött feladatokat maradéktalanul megvalósítani. A szemesek előirányzott tervét csak 98,В százalékra tudták teljesíteni, mert az árpa eléggé megsínylette a száraz időjárást. Szemes kukoricát 605 hektáron termesztettek, s ebből négyszáz hektáron a bábolnai, Illetve a vágsellyel (Safa) Iparszerű Kukoricatermelési Rendszert alkalmazták, ám a kitűzött hat tonnás átlagos hektárhozamot Így sem sikerült elérni. A fehérjoprogram keretében 224 hektáron termesztettek hüvelyeseket, s az előirányzott 510 tonnával szemben 542 tonnát termeltek, így öt százalékkal túlteljesítették a tervet. Mindezt elsősorban a borsó termesztése során elért nagyszerű eredmények tették lehetővé, hiszen a kilencven hektáron több mint 350 tonna termést könyvelhettek el, s ez 3,9 tonnás átlagos hektárhozamnak felel meg. A kedvezőtlen időjárás mindenekelőtt a nyolcvan hektáros szőlészetben, valamint a negyven hektáros területű gyümölcsösben okozott jelentős károkat. Így a szőlészetben csak negyven, a gyümölcsösben pedig mindössze 45 százalékos teljesítményt értek el a gazdaság dolgozót. Az állattenyésztésben főleg a sertéstenyésztés terén jelentkező hiányosságok voltak a legjelentősebbek, amelyek az egész ágazat tervteljesítási mutatóit befolyásolták. A kívántnál alacsonyabb szintű súlygyarapodás, valamint a malacelhullás következtében nem sikerült valamennyi mutató teljesítése. A szarvasmarha-tenyésztés eredményeit tekintve már jóval , kedvezőbb a helyzet, bár teljes fokú elégedettségről Itt sem beszélhetünk. A tejtermelés tervét több mint két százalékkal túlteljesítették, s az átlagos tejelékenység meghaladta a 3336 litert. Ä tej minőségét tekintve főleg a pányl (Páriává) részlegen voltak nagyobb hiányosságok, ahol a kitermelt mennyiségnek csak a 63 százalékát sorolhatták be az első minőségi osztályba. A fejők és az állatgondozók javadalmazásakor a mennyiségi mutatók mellett a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is figyelembe veszik, Így valamennyi dolgozó tisztában van azzal, hogy csakis a minőségi munka jelenti a nagyobb jövedelmet. Az állategészségügyi előírások következetesebb betartásának köszönhetően a megngedettnél lényegesen alacsonyabb volt a borjúelhullás, s az állatgondozók munkáját dicséri, hogy a napi súlygyarapodás s tervezett 0,60 kilogramm helyett meghaladta a 0,77 kilogrammot. Hasonlóan a húseladási tervet is közel négy százalékkal túlteljesítették. A baromfitenyésztésben a tojáseladási tervet a részleg dolgozói teljesítették, elsősorban a pányl telepen elért sikereknek köszönhetően. A csécsi telepen elért szerényebb eredmények főleg az elöregedett baromfiállomány számlájára írhatók. A baromfitenyésztés továbbfejlesztésének a lehetőségei között elsősorban is az észszerűbb takarmányozást, valamint a gazdaságosabb fűtési megoldást említette a szövetkezet üzemgazdásza. A műszaki szolgáltatások színvonalát értékelve mindenekelőtt a gépesítési részleg kiváló eredményeit kell megemlítenünk, amelynek dolgozói a kitűzött feladatokat valamennyi mutatót tekintve lényegesen túlteljesítették. Ennek köszönhetően gépeikkel a környező gazdaságoknak Is segíteni tudtak a mezőgazdasági munkacsúcsok Idején. A gyakran emlegetett alkatrészhiányt úgy próbálták áthidalni, hogy a szerelők több mint 45 ezer korona értékű alkatrészt készítettek, elősegítve ezzel az agrotechnikai határidők betartását. Tavaly sikerült befejezniük a 20 millió koronás beruházási költséggel felépített tehénistáliőt, s remélhetőleg a 29 részlegből álló létesítmény építési költségei gyorsan megtérülnek. Pozitívan értékelhető, hogy a tehénistálló építése során nem feledkeztek meg a korszerű higiéniai és környezetvédelmi előírásokról. Amint az üzemgazdász is több ízben hangsúlyozta, már éppen itt az Ideje, hogy az utóbbi két szűkebb esztendő után a befektetésekkel arányos sikerekről számolhassanak be. A szövekezet termelési tervét csak 95 százalékra teljesítette, mivel a növénytermesztési ágazatban az előirányzott feladatoknak mindössze a 88 százalékát sikerült megvalósítani. Ez természetesen kihatott az eredményekre, s a kedvező mérleghez nem volt elegendő az állattenyésztés tervteljesítése. Ezért a szövetkezet vezetősége olyan Intézkedéseket foganatosított, amelyek mindenekelőtt az említett ágazat fellendítését szorgalmazzák. Továbbra is nagy figyelmet fordítanak a szövetkezeti dolgozók továbbképzésére, hogy szakmai téren egyre jobban felkészítsék őket az igényes feladatok elvégzésére. A felzárkózást nagymértékben elősegítheti a dolgozók kezdeményezése. Meg kell említe-' nünk, hogy a szövetkezet 14 kollektívája közül nyolc már a megtisztelő szocialista brigád cím viselője, negyvenkét dolgozónak van bronz-, tizenháromnak pedig ezüstjelvénye. A csécsi Győzelmes Február Efsz-ben tett látogatásom arról győzött meg, hogy a szövetkezet dolgozói korántsem elégedettek as utóbbi két esztendő gazdasági eredményeivel. Valamennyien tudatosítják, hogy a jobb eredmények eléréséhez elsősorban is saját tartalékaikat kell mielőbb hasznosítaniuk. A jelentős beruházásokat követően remélhetőleg a tervmutatók teljesítése is az eddigiekhez viszonyítva zökkenőmentesebb lesz. A vezetőség véleménye szerint az előbbrelépés lehetőségeit alaposan felmérték, s lerakták a fellendítés alapjait. A dolgozókból az akarás, a kezdeményezőkészség nem hiányzik, hiszen a társadalmi munkában vállalt községfejlesztési és környezetrendezési teendőkből Is mindig kiveszik a részüket. A szövetkezet vezetősége elmélyítette a dolgozókkal való együttműködést, fokozta az ellenőrzést, s valamennyi területen a hatékonyság növelését, a nagyobb gazdaságosságot, valamint a minőség javítását tűzte ki. Az utóbbi évek hiányosságait jól ismerik, s tanultak az elkövetett hibákból. Minden valószínűség szerint rövidesen jóval sikeresebb gazdálkodásról számolhatunk be. BARDOS GYUIA
