Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-25 / 21. szám

1985. május 25.

' A bővebb

К tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek gyorsabb ütemű gyakorlati alkalmazása a mezőgazdaságban, illetve annak szolgáltató hálózatában is gyökeres változásokat hozott, módosította a termelési folyamatokat, valamint tökéletesítette az irányítás módszerét. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlődésének legújabb és egyben legjelentősebb szakasza kétségkívül az agrokémiai vállalatok létrehozásával kezdődött el.

A rozsnyói (Rožňava) járásban 1978-ban alakult meg a mezőgazdasági szolgáltató üzem alig két tucatnyi dolgozóval, valamint Ján Belák igazgatóval az élen. jelenleg már száztízen vannak, s közülük mintegy húsznak van főiskolai végzettsége. A mezőgazdasági üzemeknek 1977-ben kezdték meg a különböző szolgáltatások nyújtását évi 800 ezer korona értékben. Tervfeladataik természetesen évről évre gyarapodtak,, s öt esztendővel ezelőtt már több mint 7,5 millió koronás értékmutatóval zárták az évet. Tavaly pedig teljesítményük anyagi értéke már meghaladta a 13 millió koronát.

— A központ kiépítését tulajdonképpen a nulláról kezdtük — tájékoztatott Kardos Ferenc, a vállalat új igazgatója. — Még a kezdetlegesnek mondható anyagi és műszaki felszerelésünkkel is figyelemre méltó eredményeket értünk el, s tervünket minden évben maradéktalanul teljesítettük. Sajnos, a központ fejlesztését a mezőgazdasági üzemek részéről több ízben tanúsított helytelen hozzáállás késlelteti.

A vállalat a 7. ötéves tervidőszak első négy évében valamennyi mutatót tekintve teljesítette küldetését. Feladataikat egyrészt gazdasági, másrészt pedig pénzügyi alapon teljesítették. Példaként megemlíthetjük, hogy négyéves átlagban közel 30 ezer tonna műtrágyával javították a környék határát. E munkavégzés hatékonyságának fokozása szempontjából a jövőben egyre nagyobb szerepet szánnak a légi technika alkalmazásának. A vállalat által felkínált szolgáltatásokból, az adott lehetőségekből korántsem hasznosítanak mindent a mezőgazdasági üzemek. Nem tudni miért, de több helyen szinte még idegenkednek az új módszerek bevezetésétől. A hosszúszói (Dlhá Ves)

Kardos Ferenc mérnök

.SZABAD FÖLDMÜVEI

11

szolgáltatásnyújtás érdekien

szövetkezet például csak akkor fordul hozzájuk légi segítségért,-amikor rossz időjárás esetén a rövid agrotechnikai határidő miatt földi gépekkel nem képesek elvégezni e fontos teendőket. Természetesen jó példa is akad: a Jelsavai Állami Gazdaság, amellyel évek óta eredményesen együttműködnek.

Az említettek kapcsán szeretnénk felhívni néhány problémára a fiigyeimet. Huzamosabb ideje nehézségeket okoz, hogy a járás területén mindössze egy kifutópálya van a Cmelák Z-37 típusú repülőgép számára — a huclni központban. Igaz ugyan, hogy eddig csak bérleti szerződés szerint használhatták e gépet, de az idén már állandó jelleggel alkalmazzák. A gazdaságok kifutópályák létesítésével segíthetnék a repülőgép széles körű alkalmazását. A vállalatnak ezenkívül van egy MI 2-es helikoptere is, ám ez csak folyékony tápoldat alkalmazásakor hasznosítható. A géppark ésszerűbb kihasználása érdekében betonozott vagy aszfaltozott kifutópályákat kellene építeni a járás különböző pontjain. A legideálisabb persze az volna, ha minden gazdaságban készítenének legalább erősített alapú gyeppályát. Természetesen az ilyen nagyobb anyagi költségekkel járó beruházásokat az agrokémiai vállalat egyedül nem fedezheti. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek egy része azonban még nem értette meg teljesen a korszerűsítés fontosságát. Pedig a fejlődés nélkülözhetetlen velejárójáról van szó, amelyet minél gyorsabban tudatosítanak, annál biztonságosabb alapokra helyezhetik a jövedelmező gazdálkodást.

Vessük össze például a folyékony műtrágyák alkalmazásának jelenlegi mértékét a nem is olyan távoli elképzelésekkel! Jelenleg 200 köbméter tárolását tudják vállalni. Ennek a mennyiségnek — a rozsnyói központ átadását követően — a tizenkétszeresét lesznek képesek tárolni. A következő tervidőszak végéig a járás műtrágya-szükségletének az egyliarmada folyékony állapotban érkezik majd a szolgáltató központ raktárhelyiségeibe. Az agrokémiai vállalat felkészült erre, ám a gazdaságok eléggé vonakodnak az újdonságtól. Pedig a folyékony műtrágya adagolása pontosabb, hasznosítási foka is megfelelő, s ami nem lényegtelen: kevésbé munkaigényes a tárolása. A repülőgépen kívül egy Tatra tehergépkocsi alvázára szerelt, napi 100—150 hektáros teljesítménnyel dolgozó PAG 7-es permetezőgépük is van a folyékony műtrágya felhasználására. Sajnos, az idén

■II |ü

к '' 1

Munkában az MI 2-es helikopter

(A szerző felvétele)

szerződéses alapon egyetlen mezőgazdasági üzem sem élt ezzel a lehetőséggel.

öt esztendővel ezelőtt Kardos Ferenc mérnök így nyilatkozott: a járásban a szerves trágya nincs kellőképpen hasznosítva. Azóta a helyzet alaposan megváltozott, hiszen a szerves trágya tárolása és felhasználása terén is sikerült előbbre lépni. Akkor a vállalat gépei évente mindössze 13 ezer tonna istállútrágya hasznosítását tették lehetővé. Ezenkívül egyetlen olyan épített mezei trágyatelep sem volt a körzetben, ahol a gépekkel teljes értékű munkát végezhettek volna. Napjainkban azonban már olyan gépparkjuk van, hogy évente 120 ezer tonna istállőtrágyát tudnak a földbe juttatni. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban sorra épülnek a korszerű, betonból készült tárolók, ahol már nagyüzemi technológiával végzik a munkafolyamatokat. Problémát jelent ellenben a nagy mennyiségű hígtrágya tárolása és hasznosítása, amelyből évente 20 ezer köbméter felhasználására kapnak megrendelést. Meg kell említenünk még a koniposztot, amely a humuszban szegény talajok termőerejének növeléséhez nélkülözhetetlen. Az idén csupán tízezer tonna szállítására adódik lehetőség a járás területén levő tőzegtelepről. Sokak számára bizonyára furcsán hangzik, hogy a körzetben levő telepről korlátozzák a szállítást.

A Rozsnyói Agrokémiai Vállalat a műtrágyák egyoldalú hasznosítása ellen is sokat tesz. Am amíg nem készülnek el az új központok, a legtöbb mezőgazdasági üzemnek többnyire csak tanácsadással szolgálhatnak. Természetesen ott, ahol már teljes

egészében átvállalták a gazdaságoktól a tápanyagpótlás terhét, laboratóriumi talajvizsgálatok -alapján készített terv alapján javítják a talaj tápértékét.

Sok a savanyú talaj a járás területén, ezért a hektárhozamok növelésében nagy szerepe van a meszezésnek. Évente egyre több mésztrágyát juttatnak a talajba, a javulás mégsem arányos a befektetésekkel. Az ellentmondás feloldásához elmondjuk, hogy a meszezés a savanyú talajok közömbösítésének csak egyik formája. Sok helyen még beszántják a szalmát, -amelynek bomlástermékei savanyú kémhatásúak. Ez a probléma csak komplex agrotechnikai beavatkozással oldható meg. Csak érdekességként megemlítjük, hogy az utóbbi négy év alatt összesen 56 ezer tonna égetett meszet és mésztartalmú műtrágyát hasznosítottak, s az idén 18 ezer tonnát vállaltak.

További fontos feladatuk az állati kártevők és a gombabetegségek elleni hatékony növényvédelem. Erről az igazgató így tájékoztatott: A tervidőszak irányszámainak betartásával növeltük kapacitásunkat, s a járás területének hozzávetőlegesen a hatvan százaléka felett vállaltuk a növényvédelmi teendőket. Kerületi viszonylatban ez nagyon jó arányt jelent. A vegyszeres beavatkozás hatékonyságát és rugalmasságát növeli, hogy a repülőgépen és helikopteren kívül más gépeket is használunk. Ez a védekezési mód a nagyobb költségek ellenére megtérül, mert gyors és hatékony. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a biológiai növényvédelemre, hogy gazdaságosabb legyen a termelés. Természetesen csak

az indokolt és ésszerű vegyszerezést

támogatjuk. A környezetvédelmi előírásokat eddig sikerült betartanunk, s a továbbiakban is fontos feladatnak tekintjük az ökológiai egyensúly megtartását. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával és számos kutatóintézettel, Ä számunkra érdekes szemináriumokon, értekezleteken mindig részt veszünk. A szerzett ismereteket igyekszünk minél rövidebb idő alatt alkalmazni. Gj szolgáltatások bevezetésével is számolunk. Rekultivációs munkálatokat, az állattenyésztés részére pedig legelőtisztítást, illetve fertőtlenítést is vállalunk. Mivel érdekeltek vagyunk a mezőgazdasági üzemek gazdasági eredményeinek alakulásában, felelősséget vállalunk szolgáltatásaink minőségéért. Dolgozóink számára jobb szociális feltételeket biztosítunk, új egészségügyi központot építettünk, s az üzemi étkeztetés is megoldott. Egyre többen veszik igénybe a hazai és külföldi üdülések által nyújtott lehetőségeket.

Befejezésül talán még annyit, hogy a felépülő központtal több eddigi probléma megoldódik. A Rozsnyói Agrokémiai Vállalat egyre több szolgáltatással segíti a környező mezőgazdasági üzemek termelését. Az eddiginél jobb együttműködéssel a mostohább természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek is hathatósabb támogatást kapnak az agrokémiai vállalattól.

KORCSMÄROS LÄSZLÖ

Környezetvédelmi gondok és eredmények

К tőketerebesl (TrebiSov) járásban a gazdasági és műszaki

fejlődés következtében keletkezett környezetvédelmi problémák valamivel később jelentkeztek, mint a többi fejlett Ipari járásokban. Az emberi környezet védelméről szóló törvényrendelet meghatározta azokat a legfontosabb célokat, valamint az ezekből adódó feladatokat, amelyek az emberi környezet megóvása, végső soron az ember egészségének, életének védelme érdekében nélkülözhetetlenek. Az említett törvényrendelet az eddiginél jóval rangosabb helyre emelte a környezetvédelmet. Ismeretes azonban, hogy egy törvényrendelet hatásfokát mindenekelőtt annak a betartása minősíti.

A járási nemzeti bizottság plénuma a közelmúltban foglalkozott a környezetvédelem kérdéskörével. Ezért kérdeztük meg Veres Sándor mérnököt, a Jnb alelnökét, hogy beszámoljon az eddigi eredményekről, s természetesen a gondokról is.

— Én inkább a gondokkal kezdeném, mégpedig az ivóvízellátással kapcsolatban. Vizeink minőségének megőrzése sokszor emberfeletti erőfeszítést követel, hiszen járásunk vízföldrajzi helyzete — az ipari szennyezőforrások elhelyezkedése szempontjából — rendkívül kedvezőtlen. Mintegy 225 kilométer hosszúságú folyómedrünk van, vagyis a kerület hosszának az egyötöde. Valamennyi kelet-szlovákiai folyó megduzzadva érkezik járásunk területére, hogy aztán a Bodrogba torkollva folytassa útját. Sok a víz, ellenben kevés az Ivóvíz. Járásunk lakosságának csupán a 33 százaléka kapja a vizet a vezetékes vízhálózatból, pedig Battyán (Botany) térségében jelentős mennyiségű vizet nyerünk a Latorca és a Tisza felszín alatti vízgyűjtő területéről. A Slovenské Nové Mesto-i kutak másodpercenként 90 liter jó minőségű vizet biztosítanak a Bodrogköz lakosságának. Kedvezőtlenebb képet mutat a járás északi része, ahol a közelmúltban felépített vízmű Brachovany és Božčice között csupán 80 liter vizet ad. Pedig itt vannak a Járás élelmiszerüzemei, a cukorgyár, a csokoládégyár, a tejfeldolgozó üzem, a kenyérgyár, a tartósító üzem, az élesztőgyár, valamint a befejezés előtt álló húsfeldolgozó üzem.

0 Miként sikerül tehát a lakossági igényeket kielégíteni?

— A szalánci hegyek dargói lejtőin újabb vízforrásra bukkantunk, amely lehetővé teszi, hogy másodpercenként 20 literrel növeljük a fogyasztást. Továbbra is ki kell használnunk a járási székhely határában levő forrásokat, amelyeket az Ondava, a Trnavka és a Topia folyóból vezetett csatorna táplál. *Snnen másodpercenként további 50 liter vizet nyerünk, ám ez teljes mértékben az élelmiszeripar rendelkezésére áll.

0 Az említettekkel azonban nem oldódnak meg a problémák.

— A járás vízellátásának problémái végérvényesen csak úgy oldhatók meg, ha elvezetjük a Bodrogköz ivóvizét Tőketerebesre, ami hozzávetőlegesen 25 kilométer hosszúságú csővezeték lefektetését igényelné, vagy pedig ha a humennél járásban épülő Starina víztározóból kapnánk vizet.

0 Mi a helyzet a battyáni és a božéicei vízművel kapcsolatban?

— Nagyon őszinte vagyok, amikor azt mondom, hogy nem volt teljes az örömünk, amikor tavaly üzembe helyeztük a két vízmüvet — ahonnan egyébként a járás másodpercenként 380 liter ivóvizet kap —, mivel a minőség mindkét helyen veszélyeztetve van. A föld alatti forrásokat az ipari üzemek, valamint az átrakóállomás földbe szivárgó hulladékai szennyezik. A Bukóza, illetve a Chemko Strážske esetében az illetékes minisztériumot kértük meg, hogy segítsen, mivel a szennyeződés helye járásunk területén kívül van. Az átrakodóállomás esetében komoly szanálási munkákat rendeltünk el. A vízszennyezés elsődleges oka, hogy a gyors ipari fejlesztés során nem vették figyelembe az alapvető környezetvédelmi szabályokat.

0 Csak az ipari üzentek okoznak jelentősebb vízszennyezést?

— Jelenleg 59 szennyezőforrást tartunk nyilván, s ezekből 25 mezőgazdasagi jellegű. A mezőgazdasági üzemek közül a lastovcei és a perbenyiki (Pribenik) sertéstelep veszélyezteti a leginkább a talajvíz tisztaságát. A húsz évvel ezelőtt tervezett telepeken nem tudták tökéletesen megoldani a szennyvíz felfogását, illetve ennek gazdaságos felhasználását. A vízszennyezés megakadályozása érdekében a járás mezőgazdasági üzemei sokat tettek. Az utóbbi időben 15 mezei trágyatelepet építettek közel 50 ezer köbméter szerves trágya tárolására. Ezenkívül kilenc nagy kapacitású silótárolót létesítet-Bogoly János felvétel*

tek több mint 14 ezer köbméter takarmány tárolására. Mindez persze, nem azt jelenti, hogy ezen a téren nincsenek tennivalók.

0 Jómagam is meggyőződhettem arról, hogy sok gondot okoz a talajvédelem is. Több helyen feleslegesen széles mezei utakat láthatunk, s kihasználatlan területeket is találunk.

— Egyetértek ezzel, ám szólni kell a mezőgazdasági üzemek részéről tanúsított fokozott igyekezetről is. Számos területen javulás tapasztalható, hiszen csak a tavalyi évet tekintve több mint tízmillió koronát fordítottak környezetvédelmi célokra. Tudatosították, hogy a talajvédelem újszerű megközelítést igényel a többi környezeti elem védelmétől eltérően. Ez ugyanis a melioráció révén olyan terület, amelynek célja a többlettermelés elérése. Mindez olyan módszerek alkalmazásával érhető el, amelyek nem átmeneti, hanem tartós növelést eredményeznek. Az időszakos módszerek — mint például a műtrágyázás — legfeljebb néhány éves terméstöbbletet jelentenek. Ezzel szemben a melioráció tartós fejlesztést eredményez. Elsősorban a savanyú és a szikes talajok kedvezőtlen adottságait igyekeznek így javítani. A talaj szerkezetének, víz-, hő és levegőgazdálkodásának, kémiai tulajdonságainak javítása a szakemberek célja. E tekintetben a járás területén végzendő munkák kidolgozott tervek szerint haladnak.

0 A légkör elszennyeződésének folyamata szorosan összefügg az energiafelhasználás ütemének növekedésével. Mi a helyzet ezen a téren?

— Sajnos a levegőszennyeződést illetően kerületi méretben elsőséget „élvezünk“. A fő szennyeződésnek számító kéndioxid járásunkban emelkedő tendenciát mutat. A vajáni (Vojany)' hőerőműből évente több mint 80 ezer tonna jut a levegőbe és 25 ezer tonnányi hamu szennyezi a talajt. Nem kisebb mint száz négyzetkilométeres területet szennyez és hozzávetőlegesen hatezer lakos érzi ennek közvetlen hatását. Az intézkedések következtében a szennyezés mértékének jelentősebb csökkenését azonban csak két év múlva tudják megoldani.

0 Mit mondhatunk a Slovnaft vajáni üzemével kapcsolatban?

— Örömmel mondhatom, hogy ezen a téren nincsenek különösebb problémáink. Az üzem szennyvíztisztító állomása például tisztább vizet bocsát ki, mint amilyen a Laboréból nyert technológiai célokra alkalmas folyóvíz. Az üzem sok esetben segít a szomszédos hőerőmű gondjainak orvoslásában Is. Ugyanez mondható el a hulladékégetőről. A Slovnaft ebben az esetben is segítségére van az ágcsernyői átrakodóállomásnak az olajmaradványok felszámolásában.

0 Befejezésül mit szeretne még elmondani?

— Talán annyit, hogy már túl vagyunk azon az időszakon, amikor csak beszéltünk a környezetvédelemről. Járásunkban valamennyi üzemnek, nemzeti bizottságnak van környezetvédelmi terve s ennek megvalósítását a járási nemzeti bizottság környezetvédelmi bizottsága rendszeresen értékeli. Meggyőződésem, hogy kedvezőbb változásoknak nézünk elébe.

A beszélgetést köszöni: ILLÉS BERTALAN