Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1935. január 19. Alkotó hozzáállással К mezőgazdasági üzemek pártaiapszervezeteiben javában folynak az előkészületek az év eleji értékelő taggyűlésekre. Így van ez a dunaszerdahelyi (Dunajské Streda) járásban is. Az SZLKP Dunaszerdahelyi já­rási Bizottságának decemberi plénuma meghatározta e tag­gyűlések politikai-szervezési beméretezését, s a kommunis­ták figyelmét az előttük álló feladatok teljesítésére irányí­totta. Megállapítást nyert, hogy minden területen szükséges a pártmunka hatékonyságának növelése, a formalizmus ma­radványainak leküzdése, vala­mint a fölösleges adminisztrá­ció megszüntetése. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy több helyen találkoznak a pártmun­kában és a gazdasági vezetés szakaszán is a kényelmesség­gel, a középszerűséggel, az átlagossággal, melyek áthidalá­sa az egyik legfontosabb fel­adat. E célból szemléletbeli változásokra van szükség, mert a kommunisták munkáját min­denkor a kezdeményezés, az új utak és módszerek keresése Jellemzi. Minden alapszervezetben ar­ra törekszenek, hogy a taggyű­léseken elhangzó beszámolók valóban elemzőek, tárgyilago­sak, s egyben feladat-megha­tározók legyenek. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy ezek a gyűlések tűzzenek ki igényes és konkrét feladatokat a párt­­szervezetek, a gazdasági irá­nyítás és az egyes társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munisták számára. A politikai szervező munkát mindenekelőtt a legégetőbb problémák meg­oldására és a termelésben fel­merülő problémák leküzdésére kívánják fordítani. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi időszak­ban van folyamatban az idei termelési tervek komplettizálá­­sa, a kommunisták nagy figyel­met fordítanak arra, hogy in­dokolatlanul ne csökkentsék a tervben meghatározott célokat. A Járás mezőgazdasági üze­meiben a belső tartalékok moz­gósítása terén egyre jobb ered­ményeket érnek el az energia-, anyag- és takarmánygazdálko­dásban. Tudatában vannak vi­szont annak, hogy a lehetősé­geket még korántsem merítet­ték ki. Ennek kapcsán a tag­gyűléseken kiemelt figyelmet fordítanak a nem szokványos energiahordozók, faképp a geo­­termális vizek és a napenergia kihasználására. A mezőgazdasági üzemek a pártszervezetek irányításával 1984-ben minden tekintetben kitűnő termelési eredményeket értek el. Gabonafélékből több mint 30 ezer tonnával termel­tek többet a tervezettnél, hüve­lyesekből elsősorban a nagy­légi (Lehnice) Csehszlovák— NDK Barátság Efsz-ben elért nagyszerű eredmények kapcsán 563 tonnával lépték túl terv­feladataikat. Az állattenyész­tésben mérsékelten növelték a termelőképességi szintet, és si­keresen váltották valóra a bio­lógiai programot. Az évi tejter­melés tehenenként 4350 literes, a hízómarhák napi felhízása 950 grammos, az átlagos ma­lacelválasztás 17,3 darabos, a sertések napi felhízása 543 grammos, az évi tojáshozam pedig 272 darabos volt. Ami pedig különösen figyelemre méltó; egy liter tej előállítására 0,27 kg, egy kiló sertéshús ki­termelésére 3,7 kg, a marha­húséra 1,9 kg, egy tojás előál­lítására pedig 0,15 kg erőtakar­mányt fordítottak. Ebben nem kis része van az egyes munka­­szakaszokon dolgozó pártcso­portoknak és kommunistáknak, akik a pártonkívüliekket együt­tesen áldozatkész munkát vé­geztek. Az elemzések során az egyes mezőgazdasági üzemekben a kommunisták foglalkoznak majd azzal is, miért nem sike­rült egyes mutatókban teljesí­teni a tervfeladatokat. Vonat­kozik ez főleg a kukorica- és cukorrépa-termelésre. A kuko­­rícatermesztésben gyakran in­dokolatlanul hagyok a különb­ségek az egyes gazdaságok kö­zött, ezért az objektív tényező­kön kívül főképpen a szubjek­tív tényezőket veszik elemzés alá. Annak ellenére, hogy 1984- ben javulást értek el a tervfe­gyelem betartása terén a beru­házásoknál, még mindig akad­nak problémák ezen a téren. A pártalapszervezetekben is na­gyobb súlyt kell helyezni az ellenőrzés megszilárdítására, hogy a beruházási terveket ne változtassák meg és a kitűzött határidőket következetesen be­tartsák. örvendetes jelenség, hogy az eredmények a mezőgazdasági üzemekben is a dolgozók, kü­lönösen az irányításban részt­vevő dolgozók szakmai és po­litikai ismereteinek bővítésével párhuzamosan javultak. A jö­vőben még nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésre, a tu­dománynak mint termelő esz­köznek a felhasználására. En­nek kapcsán minden munkahe­lyen előtérbe kerül a munka­szervezési-közigazgatási ismere­tek elmélyítése, a biológiai, technikai és üzemtant követel­mények kellő szinten való el­sajátítása. Más szóval, a perma­nens önképzés és továbbképzés, melyben természetesen a kom­munisták vállalják a példamu­tatás szerepét. A kommunisták tudatában vannak annak, hogy 1985-ben még bonyolultabb és nehezebb feladatokat kell megoldani, mint az előző években. Tudják azt is, hogy azok megvalósítá­sáról az egyes munkahelyeken és kollektívákban dolgozó em­berek döntenek. Ennélfogva az egyes termelési részlegeken el­mélyítik az agitációs és propa­gandatevékenységet, hogy min­den munkakollektívában időben és kellően ismerkedjenek meg az 1985-ös ér tervfeladatalval, s a dolgozókat megnyerjék a­­zok maradéktalan teljesítésére. Az idei terv az intenzifikációs tényezők és a hatékonyság fo­kozásával számol, ami magas igényeket és követelményeket támaszt a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó pártszerveze­tek munkájával szemben is. Mindenütt tudatosítják, hogy a hetedik ötéves terv sikeres tel­jesítéséről az idei eredmények döntenek, ennélfogva fontos, hogy a tervek megalapozottak, konkrétak, igényesek, ám telje­síthetők legyenek. A szocializ­musban a terv törvény, tehát a kitűzött feladatokat teljesíteni minden munkahelyen köteles­ség. Nem kis feladat hárul a pártszervezetekre a dolgozók munkakezdeményezésének fel­lendítésében és felkarolásában. A kommunisták és a pártonkí­­vüli dolgozók együttműködése és kölcsönös elkötelezettsége szocialista társadalmunk iránt ebben a járásban már több íz­ben hallatott magáról. Ebben a tekintetben előtérbe kerül az együttműködés hatékonyságá­nak elmélyítése az üzemi szak­­szervezet bizottságokkal,, az SZFSZ alapszervezeteivel és a többi társadalmi szervezettel. Ugyanakkor a munkaaktivitás kibontakoztatásában teljes mér­tékben számítanak a szocialista brigádok, a komplex ésszerűsí­tő brigádok és a szövetkezeti földművesek kezdeményezésére, akik a pártalapszervezetek irá­nyításával hazánk felszabadí­tásának 40. évfordulóját alkotó munkával, szociálisa kötelezett­ségvállalásokkal. köszöntik. SVINGER ISTVÁN A KGST tervezési együtt­működési bizottságának 34. ülését január 8—10. között Prágában tartották meg. A csehszlovák küldöttséget az ülésen Svätopluk Potáé szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke vezette. A tanácskozást Nyikolaj Baj­bakov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a Szovjet Állami Tervbizottság el­nöke, a bizottság elnöke vezet­te. A bizottság ülésén Ľubomír Štrougal szövetségi miniszter­elnök mondott bevezetőt. A KGST-tagországok képviselőit fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági el­nök. A KGST-tagországok gazdasá­gi csúcsértekezletén elfogadott döntések végrehajtása érdeké­ben a bizottság ülésén megvi­tatták a KGST-tagországok mű­szaki és gazdasági függetlensé­gének megszilárdításával, a gazdasági szervezetek közötti gyártási kooperáció fejlesztésé­vel, valamint a fűtőanyag-, az energia- és nyersanyagproblé­mák megoldásával kapcsolatos kérdéseket. Ezenkívül irányel­veket tárgyaltak meg azzal összefüggésben, hogy az új és a kiegészítő energiatartaléko­kat átfogóan és intenzíven hasznosítsák a KGST-tagorszá­gok népgazdaságában. Az ülés résztvevői foglalkoz­tak a beruházások egybehan­golásának bővítésével, a köl­csönös érdeklődésre számot tartó területeken, valamint a népgazdaság tervezési és irá­nyítási rendszerének tökélete­sítésével kapcsolatos tapaszta­latok cseréjének még Intenzí­vebbé tételével összefüggő kér­désekkel, s jóváhagyták az e téren végzendő munka prog­ramját az 1985—1987-es Idő­szakra. Egyúttal elfogadták a bizott­ság 1985—1986. évi munkater­vét, és megtárgyalták a terve­zőmunka területén kifejtett együttműködés további kérdé­seit. Minden megvitatott kér­déssel kapcsolatban megfelelő határozatokat hoztak. jjc Juraj Buša szlovák okta­tási miniszternek 60. születés­napja alkalmából a szocialista oktatás fejlesztése terén kifej­tett sokéves érdemdús tévé-, kenységéért a köztársasági el­nök a Győzelmes Február Ér­demrendet adományozta. A ma­gas állami kitüntetést Bratisla­­vában Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlo­vák miniszterelnök adta át a jubilánsnak. jjc A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia tagjai Prágá­ban közgyűlést tartottak. Beve­zető beszédében Bohumil Kvasil akadémikus, a CSTA elnöke ér­tékelte azon feladatok teljesí­tését, amelyek a CSKP KB 8. ülésének határozataiból hárul­nak a Csehszlovák Tudományos Akadémiára. Hangsúlyozta, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatához való új viszony szükségessé teszi e tevékeny­ség új gazdasági, jogi és szer­vezési formáinak alkalmazását.*­­Ezt követően Píemysl Ryš aka­démikus, a CSTA alelnöke rész­letezte az alapkutatás felada­tait a CSKP KB 10. ülését kő­vetően. ф Jozef Kollárnak, a Szlo­vák Statisztikai Hivatal elnö­kének 60. születésnapja alkal­mából a szocialista társadalom építése terén kifejtett sokéves elkötelezett tevékenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Bratislaváhan Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, szlovák miniszter­­elnök adta át a jubilánsnak. Peter Colotkának, a CSKP KB és az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZSZK miniszter­­elnökének 60. születésnapja alkalmából a CSKP és a szo­cialista 'társadalom javára ki­fejtett sokéves áldozatos tevé­kenységéért Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök Prágában a Szocialista Munka Hőse címet és a Kle­ment Gottwald Érdemrendet adta át. Gustáv Husák elvtárs nagyra értékelte a szocializ­mus építése terén, Csehszlová­kia népe jólétéért, valamint a CSKP programjának és céljai­nak sikeres valóra váltása ér­dekében kifejtett sokéves tevé­kenységét. Méltatta Colotka elvtárs személyes hozzájárulá­sát a fejlett szocialista társa­dalom építése feladatainak tel­jesítéséhez, hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri kap­csolatainak megszilárdításához, valamint a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi or­szágához fűződő baráti és szö­vetséges! kapcsolatok erősítésé­­séhez. Peter Colotka elvtársnak Ju­bileuma alkalmából Bratíslavá­­ban Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB elsó titkára átadta az SZLKP Központi Bizottságának üdvöz­lő levelét. jjc Ľubomír Strougal szövet­ségi miniszterelnök Prágában fogadta Nyikolaj Bajbakovot, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, az Álla­mi Tervbizottság elnökét, A ta­lálkozón elégedetten nyilatkoz­tak a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködésének fejlődéséről. Foglal­koztak a gazdasági együttmű­ködés néhány konkrét kérdé­sével az 1986—1990-es időszak­ra vonatkozóan, amikor elmé­lyül a gyártésszakosltás és a kooperáció, s bővül az áru­csere a belpiaci választék gaz­dagítása érdekében. jjc Gustáv Husák köztársasá­gi elnök 1985. január 11-én kelt döntésével komoly egész­ségi okoknál fogva felmentette tisztsége alól Martin Dzűr had­seregtábornokot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzet­védelmi miniszterét. Egyúttal őszinte köszönetét mondott Dzúr elvtársnak a csehszlovák néphadseregben és hazánk vé­delmi képességének biztosítása terén kifejtett sokéves aktív és alkotó tevékenységéért. Ugyanaznap kelt döntésében Gustáv Husák köztársaság el­nök Milán Václavík vezérezre­dest, nemzetvédelmi miniszterré nevezte ki, és megbízta a Nem­zetvédelmi Minisztérium veze­tésével. Az újonnan kinevezett miniszter Január 11-én a prá­gai várban a köztársasági el­nöknek letette a cseszlovák ál­lamszövetségről szőlő alkot­mánytörvényben előírt esküt. Gustáv Husák köztársasági elnök Ugyanaznap Jaroslav Kli­­cha altábornagyot kinevezte a csehszlovák néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnökévé. * Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára az Egyetemi Kórházak Építésének Bratisla­va! Igazgatóságán tájékozódott a bratislavai Egyetemi Gyer­mekkórház építésének problé­máiról, majd megtekintette a kramárel Egyetemi Gyermek­­kórház és Rendelőintézet épít­kezését. kplmmmm SZELLEMÉBEN Járásunkban a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum 1984. évi feladatainak teljesí­tését közvetlenül a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülése utáni gaz­dasági és politikai aktívaértekezleten értékeltük, levontuk a tanulságokat és megvitattuk az 1985. évi feladatok teljesítésének és bizonyos irányokban való túlszárnyalásának feltételeit. En­nek során abból indultunk ki, hogy a lehetőségekhez mérten teljesülhesse­nek a 7. ötéves terv által előirányzott feladatok. A múlt évi feladatok teljesítésével kapcsolatban az egyik oldalon a párt­szervek és -szervezetek, valamint a kommunisták, a mezőgazdaságban dolgozó vezetők munkáját, kezdemé­nyezését és áldozatkészségét kell ki­emelni. Az utóbbi két évben sikerült megállítanunk a gazdasági állatok termelőképességében bekövetkezett kedvezőtlen fejlődést. Több jó tapasz­talatot és ismeretet szereztünk, me­lyeket szervező és irányító munkánk­ban tovább kell fejlesztenünk. A másik oldalon viszont meg kell Jegyezni, hogy a nagy igyekezet elle­nére nem minden mezőgazdasági üzemben sikerült teljesíteni maradék­talanul a feladatokat, mint például a Jelsavai AG-ban és a Tubeníki Virág­zás Efsz-ben. Mi ismerjük a problé­mákat, s a jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy ezeket maximális mértékben megoldjuk. Az eddigi is­mereteinkből arra következtethetünk, hogy a mezőgazdasági termelés szin­te minden szakaszán vannak még je­lentős tartalékaink, amelyek bizonyos hányada szubjektív eredetű, s főleg a szervezés és irányítás alacsony színvonalával, a dolgozók helytelen széthelyezésével stb. kapcsolatosak. Egy részlegen sem szabad megelé­gedni az átlagos eredményekkel vagy a lemaradással, nem szabad helyt ad­ni olyan nézeteknek, hogy nálunk olyan sajátos feltételek vannak, ame­lyek indokolják a járási átlagtól való lemaradást. A múlt évben a kelet-szlovákiai ke­rületi pártbizottság állásfoglalását járásunk párt-, állami és gazdasági szervei, valamint a társadalmi szer­vezetek lebontották saját feltételeik­re, és hathatós Intézkedéseket fogad­változásokkal a gabonafélék részére jobb elővetemányeket sikerült biztosí­tanunk. Számokban kifejezve a gabo­nafélék területe 500 hektárral csök­kent, a szemes kukorica területe vi­szont 52 százalékkal 1000 hektárra nőtt. A jubb tápanyageílátás követ­keztében a gabonafélék tervezett ter­melését 37,3 százalékkal túlszárnyal­tuk, ami 8557 tonna terméstöbbletet jelentett. Járásunk viszonylatában 3,75 tonnás átlagos bektárhozamot értünk el. A mezőgazdasági üzemek­ben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a múlt évi jú gabo-A kommunisták, a vezető dolgozók tak el a mezőgazdasági termelés terv­feladatainak teljesítése érdekében. Az intézkedések következetes végrehaj­tására a járási pártbizottság elnök­sége is felhívta a figyelmet, különö­sen ami a szemesek és az ipari nö­vények termelését, valamint az állati termékek előállítását illeti. E célbúi az egyes mezőgazdasági üzemek ré­szére politikai-szakmai csoportokat alakítottunk. Ott, ahol a tervfelada­tokat bosszú ideig nem teljesítették, káderváltozásokat eszközöltünk, mint például a pelsőci (Plešivec) és a hosszúszúi (Dlhá Ves) lemaradozó szövetkezetekben. A növénytermesztés szakaszán mó­dosítottuk a vetésszerkezetet, s konk­rét intézkedések érvényesítésével szorgalmaztuk a gabonafélék, az ipa­ri növények, a burgonya és a takar­mánynövények termelését. A múlt év­ben három százalékkal csökkentettük a gabonafélék, ugyanakkor 3,6 száza­lékkal növeltük a szántóföldi takar­mánynövények, 0,8 százalékkal a hü­velyesek és ugyancsak 0,6 százalék­kal a len termőterületét. Az eszközölt natermelésl eredmények ne vezesse­nek az önelégültséghez. Ellenkező­leg, maximális igyekezetét kell kifej­teni annak bizonyítására, hogy a jó eredmény nem a véletlen níűve volt. Jó eredményeket értünk el a bur­gonyatermelésben, a 16,75 tonnás hektárhozam 4,2 tonnával volt több az egy évvel korábbinál. Ugyanez mondható el a mákról is, de a hüve­lyesek termelését nem sikerült telje­sítenünk, ami elsősorban az agro­technikai fogyatékosságokra vezethe­tő vissza. A takarmányprogram meg­valósítása keretében 13-rél 16,6 szá­zalékra sikerült növelnünk az évelő takarmánynövények részarányát, de még továbbra sem lehetünk elégedet­tek az állandó rétek és legelők adta lehetőségek kihasználáséval. Járásunkban rendkívüli gondot for­dítunk a szarvasmarha-állomány és a tenyésztés intenzifikálásának növelé­sére. Vonatkozik ez elsősorban az előhasl üszőkre, különösen ami a to­­vábbtenyésztésre alkalmatlan egye­­dek kiselejtezését Illeti. A múlt év­ben a CSSZK-ból vemhes tenyészüszű­ket vásároltunk, ami a tejelékenység növelésében is megmutatkozott. Ezen­kívül számos konkrét javaslatot érvé­nyesítettünk az üszőnevelés színvo­nalának további emelése érdekében. A tejtermelésben lényegesen túl­szárnyaltuk a tervfeladatot, így a ko­rábbi évek lemaradásából is sikerült bizonyos mennyiséget behozni. Tavaly hat mezőgazdasági üzemben a tehe­nek átlagos évi tejelékenysége meg­haladta a háromezer litert. Lényege­sen növekedett az első minőségi osz­tályban értékesített tej mennyisége. Az idei évre célul tűztük ki a három­példamutatásával ezer Uteres évi fejésl átlag elérését. A máit évben teljesítettük a vágó­állatok felvásárlását, de továbbra sem lehetünk elégedettek a hízémar­­hák átlagos napi súlygyarapodásával, hiszen e tekintetben a kelet-szlová­kiai kerület utolsó helyét foglaljuk el. A nagyarányú elhullást és tőgy­­gyulladást, Valamint az egyéb vesz­teségeket a jövőben nem engedhetjük meg, ezért megszilárdítjuk a felelös­­ségrevonást, s ha kell, újabb káder­változásokat eszközlünk. Csak egy példát említenék: bosszantó, hogy a legnagyobb elhullás szombatokra és vasárnapokra esik. Az üzemi pártbizottságok feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék a ter­vek teljesítését és hatékony intézke­dések érvényesítésével számolják fel a fogyatékosságokat. Mindez megkö­veteli az állattenyésztésben a politi­kai nevelő munka intenzívebbé téte­lét, a szakmai továbbképzés elmélyí­tését; az új ismeretek elsajátítását stb. A nem végleges adatok alapján a bruttó mezőgazdasági termelés a múlt évben az egy évvel korábbi valóság­hoz viszonyítva 8 százalékkal, a tel­jesítmények értéke pedig 25 millió koronával növekedett. A nyereség tervét 8,5 százalékai sikerült túlszár­nyalni. Négy lemaradozó gazdaság­ban kedvezőtlen a gazdasági fejlő­dés, legrosszabb a helyzet a hosszú­szói szövetkezetben, ahol 8,B4 száza­lékos negatív jövedelmezőséget mu­tattak ki. A járás élelmiszeripari üzemel a múlt évben a tervfeladatok teljesíté­sében váltakozó eredményeket értek el. A pártszervek és -szervezetek jelen-' tős szerepet vállalnak e CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa, a CSKP KB 4. és az SZLKP KB ezt kővető ülé­se, a kerületi és járási pártkonferen­cia határozatainak teljesítésében. Á jelenlegi időszakban a pártszervek és szervezetek előtt a következő fel­adatok állnak: # a kommunisták, a vezető gazdasá­gi dolgozók példamutatáséval meg kell szilárdítani a pártszervezetek irányítását és növelni aktivitásu­kat, különösen a fogyatékosságok elleni harc tekintetében; ф az új és egyre igényesebb felada­tok teljesítése megköveteli a ká­dermunka színvonalának további emelését. A pártszervezetek év eleji taggyű­lésein a figyelem középpontjában olyan kérdések szerepelnek, mint a múlt évben elért eredmények követ­kezetes elemzése, az idei év fő fel­adatainak megvitatása és hatékony intézkedések érvényesítése stb. Bí­zunk abban, bogy a taggyűléseken a bíráló légkör, a tárgyilagosság és a mozgósító jelleg domborodik ki. RSDr. JÚLIUS LÖRINCZ, a rozsnyói (Rožňava) járási pártbizottság titkára Az együttműködés elmélyítése

Next

/
Thumbnails
Contents