Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-18 / 20. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. május 18. Beszédre éhező gyerekek Egy gömöri kisváros autóbusz-meg­állóhelyén ért az első élményhatás, amely e cikk megírására késztetett. Az utasjelöltek között felfigyeltem egy apára, és ötévesnek látszó kis­fiára. Szépen, kézen fogva, szótlanul álldogáltak. Negyedóránál is tovább várakoztak, sehová sem néző tekintet­tel, ijesztő mozdulatlanságban, amin alig változtatott, hogy a gyerek néha körözött egyet cipője orrával, és sza­bad kezét hol zsebre dugta, hol ki­vette onnan. Szerencsés véletlen foly­tán ők ugyanarra a járatra váltottak menetjegyet, így tovább tapasztalhat­tam a tanulságos „hangtalan“ ese­ményt elenséget. Ültek: felszállástól leszállásig, közel jél óráig egyetlen szót sem szólt egyikük sem. Vajon milyen előzmények, előzetes tapasztalatok sora fojtotta vissza a gyermekben a természetes kíváncsi­ságot, hogy kérdezzen, hangosan cso­dálkozzon, részt vegyen a szeme előtt zajló tavaszeseményekben? Hogy élményként élje át azokat, apjával megosztott közös örömben? Fizikai értelemben sem látszott betegnek egyikük sem. Mégis valami nagy-nagy bajról árulkodott némaságuk: a csa­ládi kapcsolat üresedéséről. Miért nem kérdez ez a gyerek? Miért nem magyarázza meg neki apja az ablakon át felvillanó látványokat, a táj változatait, az épülő házakat, a járműforgalmat? Miért nem érdeklő­dik az óvodában történtekről? Miért nem szervezik a hétvégi programot, vagy egyszerűen miért nem örülnek annak, hogy ünnepi hétvége vár rd— juk? Egy másik alkalommal egyik isme­rősöm hozakodott elő „aggódó“ pa­naszával: „Már kétéves is elmúlt a fiam és még mindig nem akar be­szélni." Érthető célzással megkérdez­tem tőle, hogy a „gyermek apja" sze­ret-e csevegni. A büszke apa csak nevetett vádló kérdésemen, nem ér­tett az „élő" szóból, pedig tudom, hogy nem szoktak a gyerekkel be­szélgetni, akváriumi náluk a csend. Ojfajta nyavalya ez a „nembeszélős­­di". Ismerek egy fiatal anyukát, akit ha kérdésekkel „ingerel" Óvodáskorú kislánya, akkor — sok dolgára hivat­kozva — a bekapcsolt tévé, vagy a rádió mellé ülteti: „majd az beszél neked, ő ráér“. Sorolhatnám tovább a nap mint nap látott hasonló jelenségeket. Eb­ből a három esetből és a számtalan konkrét tapasztalásból vonom le a szomorú következtetést: nem beszél­getnek a gyerekkel. De miért? Mert fáradtak az emberek? Elcsigázza őket a sok kötelesség? Ez legfeljebb ma­gyarázat, de semmiképpen sem ment­ség arra, hogy idejük, energiájuk fogytán gyerekeiket sújtsák a fizikai eltartásukon túli foglalkozásra nem terjedő figyelmetlenséggel. Hát ide jutottunk, hogy hiánycikké vált a párbeszéd lehetősége, a nyelvi feltételek kialakulásának természetes, „élőszavas“ közege. Akinek csecsemő­korától kezdve nincs szülő-játszótár­sa, az nehezen fog beilleszkedni a bölcsödéi, óvodai társakkal való kö­zös játékba. Aki az első „mi ez?“ és a későbbi sok „miért?“ kérdésére so­rozatosan nem kap választ, azt az életkorának megfelelő ismeretek hiá­­nyi értelmi fejlődésében éppúgy gá­tolja, hátráltatja, mint a környezeté­vel való kapcsolatának harmonikus kiépülésében. Akivel nem beszélget­nek, az passzív és aktív szókincsének gyarapodásától fosztva, a legelső köz­lési alapképesség, a beszéd használa­tában marad vissza. Szókincsgazdag­ságunkkal amúgy sem nagyon dicse­kedhetünk. A rpásik probléma, hogy sok szülő előszeretettel alkalmazza a félig arti­kulált, elnagyolt és félmondatos be­szédstílust. Holott a beszédkultúra gondolkodáskultúra és érintkezéskul­túra is... Ijesztő a nyelvszegényedés is. Nem idézek példákat, nem is szük­séges. Jól ismert, hogy a tizenévesek­től egyre kisebb korosztályokra, már az alsó tagozatosokra, sőt az óvodá­sokra is átterjedt a ragály: hiányos szókincsüket sokszor trágár töltelék­szavakkal pótolják. Tiltani hasztalan, a bajok jorrásáig kell visszamenni; a mosoly talonul, szótlanul tolt gyer­mekkocsikig, mert ott kezdődik а bt“ szédképesség sorvadása. Kimeríthetetlen a kisgyermek fel­fedezést vágya. A megismerés belső szükségletén alapuló kíváncsiság le­törése szinte törvényszerűen visszaüt a tanulási érdeklődés hiányában. Szük­ségszerűen visszaüt a szabadidő ér­telmes eltöltésének vakságában. Ma­rad az unalom, a kóros és a kórt okozó pótcselekvéseknek utat nyitó „nem tudok mit kezdeni magammai" állapot. Mire iskoláskorba jut, óriást utat kell megtennie a gyermeknek a külvilágban való tájékozódásban, a dolgokat nevén nevezni tudásban, a fogalmak jelentésének megsejtésében, az emberi kapcsolatok építésében, a­­melyek adott fejlettségi szintjéért az elsődleges, legszűkebb nevelést kör­nyezet, a család a felelős. Ott, a csa­ládon belül kell mindenkinek megta­nulnia a jó és a rossz, a helyes és a helytelen megkülönböztetését. Ehhez viszont a meseszó-édességű, tiszta csengésű élőbeszéd kellene. Korcsmáros László Négy nap diéta A kövérek minden bizonnyal alig várják a karcsúság elixírjét. Ám amíg a kísérletek tartanak, kipróbálhatják azt a diétát, amelyet már tizenhat éve folytat Vazgen Danielí 65 esztendős jereváni lakos. Napi adagja: 50 dkg friss zöldség. 6—10 dkg olajos mag, 1 kg friss vagy 20—25 dkg szárított gyümölcs. 2 teáskanál méz és 5—0 dkg friss csipkebogyó (vagy 1—2 po­hár csipkefőzet). Azoknak, akik túl szigorúnak tart­ják ezt a fajta fogyókúrát, kímélőna­pokat ajánlunk hétvégére. Hiszen hétköznap, amikor a nap nagyrészét megfeszített munkában töltjük el, nem könnyű diétázni. A Szovjet Or­vostudományi Akadémia Táplálknzás­­tani Intézete többféle, tudományosan megalapozott javaslatot dolgozott ki a kövéreknek: Ezek közül Ismertetünk néhányat: Első diéta: (tojás, túró) ШШк. MAJDS kelte nyugta kelte nyugta , ó. p. ó. p. 6. p. ó. p. Május 21 Hétfő BERNÄT BERNARD 1 ' 4 01 19 20 4 09 20 15 Május 21 Kedd KONSTANTIN ZINA 1 4 00 19 23 4 39 21 21 Május 22 Szerda JÚLIA, RITA JÚLIA i 1 3 59 19 23 5 18 22 22 Május 25 Csütörtök DEZSŐ i ŽELMIRA ( 1 3 58 19 24 6 08 23 13 Május 24 Péntek ESZTER { ELA 1 3 57 19 25 7 08 23 54 Május 25 Szombat ORRÁN i URBAN i 3 58 19 30 818 — Május 28 Vasárnap FÜLÖP j DUSÁN 3 56 19 27 I 9 34 0 28 Reggeli: sovány túróból készült fel­fújt sárgarépával, 1 csésze kávé (1 g valódi, 3 g pótkávé és 5 g xilit). Tízórai: 2 tojás, 1 pohár keserő tea. Ebéd: friss zöldségsaláta, erőleves tojással, omlett, 1 pohár aszaltszilva­­fözet. Vacsora: 15 dkg sovány túró, 1 dl tej. Elalvás előtt: 1 pohár sovány kefir. Naponta 5 dkg kenyér fogyasztható. Második diéta: (tej, tejtermékek) Reggeli: 1 pohár tej, 10 dkg sovány túró, egy szelet sajt. Tízórai: 1 pohár gyengén cukrozott kefir vagy fél pohár tejföl cukor /léi­kül. Ebéd: tejleves hajdinakásával, zab­­pehellyel vagy pirított kenyérkocká­val, túrósgombóc, aszalt gyümölcsből főzet vagy tea. Uzsonna: 10 dkg édesített túró, tea vagy kávé. Vacsora: 15—20 dkg sajt, füvekből készült tea vagy zöldtea cukor nél­kül. Elalvás előtt: 1 pohár kefir cukor nélkül. Harmadik diéta: (zöldség és gyü­mölcs]. Naponta fogyasszunk el 1—1,5 kg almát, cseresznyét, paradicsomot vagy sárgarépát és 5-1-10 dkg kenyeret. Azoknak az nlvasóinknak pedig, akik kedvelik a különlegességeket, figyel­mébe ajánljuk az úgynevezett „űr­­diétát“ — az űrhajósoknak összeállí­tott 4 napos étrendet. A napi adagot­­öt-hat részre osszuk el (egy adag 15—20 dkg folyékony és 10—15 dkg szilárd ételből áll), az étkezések kö­zött 2—3 órának kell eltelnie. Első nap: Tejtermékek — friss tej és aludttej, túró, sajt — tetszés sze­rinti összeállításban. Másndik nap: Egész főtt tyúk és keserű tea. Harmadik nap: Főtt rizs zsiradék nélkül és almaié. Negyedik nap: 1 üveg száraz vörös bor és sajt. —APN—1 Szervezetünk belső Szervezetünk programozottsága teljesen egyéni. Ezért mindenki maga figyelje meg, hogy mikor éri el teljesítőképessége a maximu­mát, vagy mikor kezd süllyedni a mélypontra. Aki tartósan vét a „belső órája“ által diktált ritmus elleti, az veszélyezteti testi lelki épségét is. Sok más élettani folyamat pe­­riódikus hullámzása követi a nap­szakokat, így a vese is „menet­rendszerűen“ végzi dolgát: a nát rium- és a káliumsókat a déli órákban választja ki a legnagyobb Intenzitással, éjszaka viszont szin­te alig működik. Ezzel szemben egyes mirigyek hajnalban a leg­szorgalmasabbak: ebben az idő szakban termelődik például a leg­több tesztoszteron. Évtizedek óta dolgoznak munka­egészségtani és pszichológiai szak­értők azon, hogy helyes összefüg­géseket vonjanak az emberi tel­jesítőképesség és a szervezet napi ritmusa között. Otto Graf (1893— 1985) volt az első. aki az ilyen adatokból készíthető — s róla el­nevezett — görbét megrajzolta. A Gruf-görbe szerint V2 — 1 órai „bemelegítő“ munka után, általá­ban 8 és 11 óra között a legter­mékenyebb az ember, ilyenkor a középértéket 30 százalékkal meg­haladja a munkaintenzitás. Ezután lassan lefelé halad a görbe, majd 14 és 16 óra között eléri mély­pontját. Délután — 17 és 20 kö zött — megint egy maximumhoz ér fel, de ez lényegesen alacso­nyabb a délelőtti csúcsnál. Éjjel 2 és 4 óra között van teljesítmény szempontjából az emberi szervezet az abszolút mélyponton. Az emberek — nagy tömegeket tekintve — nagyjából hasonlóan vszonyulnak a biológiai ritmushoz, de azért korántsem lehet állítani, hogy mnidenkire pontosan érvé­nyes a.Gi^rfgörbe normája. Van­nak példám! olyanok, akik keser­vesen ébrednek, egész délelőtt in­gerlékenyek és kedvetlenek, s csak délfelé lesznek igazán élénkek. Az ebéd utáni órákban testi és szellemi funkcióik láthatóan fel­gyorsulnak, s amikor az átlagem­ber már a lefekvésre gondol, ők még hallani sem akarnak róla. Egy ilyen adottságú családtag vagy munkatárs igen zavaró lehet környezete számára. Különösen akkor, ha van köztük ennek ellen­tettje is, vagyis a korán ébredő típushoz tartozó. Ez a fajta em­ber egykettőre kipattan az ágyból, fütyürészve készülődik a fürdő­szobában, túláradó aktivitásával árasztja el környezetét, amely szenved ettől, hiszen alig bírja még a szemét is kinyitni. Termé­szetesen a két véglet között szám­talan átmeneti alkat helyezkedik el. A legkedvezőbb munkateljesít­ményt akkor sikerül elérni, ha le­hetőleg a saját életritmusának megfelelő munkabeosztással tud valaki dolgozni. A nappali ritmus követelmé­oraja nyélhez való alkalmazkodásnál sokkal lényegesebb az éjszakai, vagyis az alvás üteméhez való igazodás. Az alvás ugyanis nem a passzív pihenés állapota, hanem a szervezet legfontosabb vegetatív funkcióinak egyike, melynek so­rán az oly elengedhetetlen regene­rálódás! folyamatnak kell végbe­mennie. Alomlyitatók egy- és két fázisú alvókat különböztetnek meg, az előbbiek könnyen ébrednek, mert nem a legmélyebb alvást kell hirtelen megszakítaniuk; az utóbbiak pedig hosszadalmas és nem pihentető ébredés után tér­nek vissza az éberség állapotába. Szerencsére az egészséges embe­rek túlnyomó többsége az első csoportba tartozik, s ezért több lehetősége van arra, hogy a hiva­tása gyakorlásával együttjáró súr­lódásokat könnyen elviselje. A napszaki ritmusnál semmivel sem lényegtelenebb a heti ritmus tiszteletben tartása. Mindenki is­meri a hét végén elkényelmesedett dolgozó ember hétfői „munkaked vétlenségét“. Feltűnően több a se lejt Ilyenkor, és ugyancsak szem beszökően megnő a közúti bal esetek száma. Ez a körülmény ad ja okát annak is, hogy egészség ügyi szakemberek határozottan el lene vannak az olykor felbukkanó 10 órás munkanap — 4-napos mun­kahét gondolatának. — E— Goethe l m ju.i dal cí*A vereábBl idézőnk; Rejtvény, 1.rész Méter Herénk Winden Magyar művészet­történész Rag .. , •ÍJík véres» városban ▼an T Svéd r Kalcium, шоНЬйба férfinév Sajt. ► Ipazilcn Sér A.e kö r# «£•___ J Rejtvény, 3.reá* Со ttwaldov regi elnevezése Magyar­országi település Észak Savar.ykás folyadék Oxigén VT bfiazél Antik r Személyes névmás A második ismeretle i Rejtvény, «..rész Létezik Ceaholó Hangjegy Vitamin ülaevezée IttriUtt KettBa betű. Argon Cseh költ» Surópai П él> к Irány ódon Szekundum havasok, hegység Rotániiban ítél­­ízesítő 1 Cötöazó к fond Lekvárban van I Mutató né vmée Fényt 0 árasztó lövedék Római ezer ezd Numero Asor.oe betűk A. szkandium »ígyjele Liter Oeatrák elbeezálö Róbert b.V.Ü. B. к Kiazolgál Várót az NSZK-ban A park •aélai Kitér ászak­asezami néptörzs Rejtvény, é.réa* Tárgyrag ► NéTelő A eériua ▼egyjele lereeztBl Váró» az N SZK-ban Hsjtrczó­tto Hollandia autójele üd í tö ital-MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 18. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Örökünk vagy május, Piros szabadság — juss) Zászlód leng fölöttünk, Dalolva köszöntünk. Nyertesek: Kollár Gyula, Szimő (Zemné), Németh Gyula Ipolybél (Bielovce), Gibala Istvánná, Nagyda­­róc (Veiké Dravce).

Next

/
Thumbnails
Contents