Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-18 / 20. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. Tnšjut lí. MjBZFsl Feladatok a kongresszus után Bár az egységes földművesszövetkezetek zárszámadö közgyűlései már március közepén véget értek, a Szövetkezett Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a napokban értékeli majd azok lefolyását, szervezési és tartalmi bebiztosítását. Ezek a közgyűlések az efsz-ek X. országos kongresszusa szellemében zajlottak, a kongresszus határozatait Idézték, amelyek egyébként valamennyi szövetkezeti földművesre kötelezők. Megkértük hát Cyril Mnravčlk mérnököt, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnökét, mondja el tapasztalatait, észrevételeit a zárszámadö közgyűlésekkel kapcsolatban. ■ A 7. ötéves terv ntnlsé évében pártunk Központi Bizottságának 11. és 12. ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongreszusa szellemében a fő figyelem a tervidőszak feladatainak teljesítésére összpnntosul. Ez azt jelenti, hogy az SZFSZ munkáját is hatékonyabbá kell tenni, tovább szükséges javítani a munkamódszereket, e munkastílust a szövetség szerveiben, valamint a szövetkezetek alapszervezeteiben. — Ä kongresszus után nagy figyelemmel készítettük elő az SZFSZ Szlovákia Bizottságának első ülését, amelyet Tatranská Lomnicán tartottunk. Itt vitattuk meg — s határozatokat fogadtunk el — a feladatokat a CSKP KB 11. ülésének, az SZLKP KB ezt követő ülésének és az efsz-ek X. országos kongresszusának szellemében. Megbeszéltük a határozatok feldolgozásának és megvalósításának módját. Figyelmünket pártunk gazdaságpolitikájának megvalósítására, az SZFSZ szerepének elmélyítésére, a dolgozókról valő komplex gondoskodásra, az eszmei és a kulturális színvonal emelésére, szövetségünk akciöképességének növelésére, po.litikai és társadalmi szerepének megerősítésére összpontosítjuk. ■ Hogyan ismertették tagjaikkal a szövetség és a szövetkezetek előtt álló feladatokat, valamint a szövetség munkáját és küldetését? — Tanfolyamot rendeztünk az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának funkcionáriusai részére, s az SZFSZ járási bizottságainak ülésein is megvitattuk ezeket a kérdéseket. A kongresszus utáni időszakban sokat segített munkánkban az Agrokomplex szlovákiai szemináriuma, amelyen részt vettek az SZFSZ járási bizottságainak titkárai is. Persze, nemcsak járási bizottságaink, hanem a szövetkezetek Is kidolgozzák a szükséges Intézkedéseket, hogy az éves tervet mezőgazdaságunk maradéktalanul teljesíteni tudja. Az Intézkedések szerves részét alkotja az SZFSZ programja, amelyet a CSKP KB 11., az SZLKP KB ezt követő ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa után dolgoztunk ki. ■ A dokumentumok mire hívják fel a figyelmet? — Ä növénytermesztés fejlesztésére, a tudományos-műszaki haladásra, a kádermunkára, az önálló elszámolás gyakorlati alkalmazására, az irányító munka módszerének megerősítésére, a munkakezdeihényézés növelésére, a szocialista verseny kibontakoztatására hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése érdekében e 22 élenjáró mezőgazdasági üzem felhívására összpontosítottuk a többi gazdaság illetékeseinek figyelmét. ■ Mindez összefüggésben van a szövetkezetek zárszámadó közgyűléseivel, amelyeket most értékelnek. Ml előzte meg ezeket? — Az SZFSZ járási bizottságainak ülései, amelyeken részt vettek szövetségünk központi és Szlovákiai Bizottságának küldöttet. Örömmel tölt el bennünket, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ezek a küldöttek aktívan bekapcsolódtak az ülések vitájába. összesen 168 SZFSZ jb-tag szólalt fel, és a vitában 66 küldött foglalt állást. A vitát különösen pozitívan kell értékelni a komáromi (Komárno), az érsekújvári (Nové Zámky) és a kassa-vidéki (Košice-vidiek) járásokban, e szempontból viszont nem voltunk megelégedve a bratislavai, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a tőketerebesi (TrebiSov) járások zárszámadó közgyűléseivel. A járási bizottságok ülése után tanfolyamokat rendeztünk a Járási bizottságok és az efsz-ek aktivistái részére. El kell mondani, hogy valamennyi zárszámadó közgyűlés a CSKP KB 11. és 12. ülése szellemében zajlott le, tisztelegve népünk nemzeti felszabadító harca és hazánk felszabadítása 40. évfordulója előtt. ■ Milyen volt a szövetkezetek zárszámadó közgyűléseinek tartalmi és eszmei-politikai légköre? — A zárszámadó közgyűlések a szövetkezett demokrácia szellemét tükrözték, összhangban voltak szövetségünk utasításaival, a Járási mezőgazdasági igazgatóságok irányelveivel. A tapasztalatok azt igazolják, hogy mindenütt betartották a földművesszövetkezetekre vonatkozó törvényt, azt, hogy a szövetkezetek legmagasabb fóruma a zárszámadó közgyűlés, mely visszatükrözi a szövetkezeti demokrácia elmélyítését. A zárszámadó közgyűlések értékelték a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítését a 7. ötéves tervidőszak eltelt Időszakábán, ugyanakkor elfogadták az Idei terveket, s a tervek teljesítésének módjait. A zárszámadő közgyűlések előtt zajlottak le a termelési értekezletek és a részletgyűlések. ■ Mi mindent értékeltek a zárszámadó közgyűlések? — Mindenekelőtt a szövetkezetek Irányító szerveinek s vezetőségeinek, továbbá az egyes bizottságoknak a munkáját, de kitértek a kisebb egységek, mint például a részlegek vezetőségeinek munkájára, az egyes munkakollektívák problémáira stb. Ilyen Jelentést hallgathattak meg Fámádon (Farná) és Perbetén (Prlbeta). Kritikus hangnemben szólt a gondokról a seÖovcei beszámoló, amit több káderváltozás is követett. A zárszámadó közgyűlések nemcsak a gazdasági eredményeket, hanem a szövetkezet belső életének menetét, a szövetkezeti demokrácia betartását, a feltaláló és újltőmozgalmat, valamint a tagság irányításában vállalt szerepét is értékelték. ■ Mit tükrözött a vita? — A vitát is pozitívan értékeljük, bár ezt minden esetben befolyásolta az előterjesztett beszámoló. Ilyen szempontból ki kell emelni a lévai (Levice), a tőketerebesi és a svidníki járásokat, ahol kritikus szemléletmód jellemezte a vitát, s nemcsak a belső szervezeti életet és a gazdasági eredményeket, hanem az adásvételi kapcsolatokat illetően is. Sok szó esett a szocialista versenyről is, melynek meghatározója tavaly az efsz-ek X. országos kongresszusa volt. A jelentésekből és a vitákból az tűnik ki, hogy az elmúlt Időszakban a szövetkezetek vezetői céltudatosabban, megfontoltabban viszonyultak a munkaaktivitás különböző formáinak fejlesztéséhez, amihez a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem említett felhívása Is hozzájárult. ■ Elmondana néhány példát? — Örömmel. A maňaí szövetkezet például 1 millió százezer koronával lépte túl a vállalását, a stropkovl pedig 2 millió kilencszázezerrel. Az idei vállalásokból Is megemlítenék kettőt: a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezet vállalta, hogy tervét 975 ezer koronával túllépi, a prievídzai járás vállalásának összértéke pedig 1 millió 717 ezer korona. A zárszámadó közgyűlések tehát gyakorlatilag is bizonyították, hogy a szövetkdzetí földművesek aktivitása — az SZFSZ jó politikai-szervező és nevelő munkájának is köszönve — egyre nagyobb. A közgyűlések teljesítették küldetésüket, ami egyúttal azt is tanúsítja, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt évben sikeres lépést tett a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítése felé. Az eredmények kétséget kizáróan Igazolják, hogy a szövetkezeti földművesek teljes mértékben támogatják a párt politikáját és hű szövetségesei a munkásosztálynak. A jelen azzal biztat, hogy a szövetkezetek teljesítik feladataikat, s ezzel nagymértékben hozzájárulnak az életszínvonal megszilárdításához. Beszélgetett: Vladimír FapSo Az egyes munkatevékenységeknél, ahol fennáll a balesetveszély, kötelező a munkavédelmi eszközök használata LEGALAPVETŐBB KÖTELESSÉG A balesetek megelőzése A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyik legfőbb feladata az efsz-tagokról való sokoldalú .gondoskodás előfeltételeinek a megteremtése. Emellett — az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatából kifolyólag — erre a szervre egyéb igényes feladatok is hárulnak, köztük a társadalmi ellenőrzés elmélyítése, az egészségvédelem, a biztonságos munkavégzés, illetve a baleset megelőzése valamennyi szövetkezetben. Ebből eredően a szövetségre, illetve annak illetékes szerveire bárul a munkaruha- és védőeszköz-ellátás, azok minőségének figyelemmel kisérése a mezőgazdaság-irányító állami szervekkel közösen, hogy a problémák megoldódjanak, ha másképp nem, hát a szövetkezetek melléküzemága segítségével. Az említett, valamint az egészségügyi szervekkel való szoros együttműködés keretében tökéletesíteni kell a szövetkezetek dolgozóiról való egészségügyi gondoskodást, a távlati cselekvési programnak megfelelően. Továbbá: jobban kell hasznosítani a szövetkezetek anyagi eszközeit az üzemi orvosi ügyelet, a körzeti egészségügyi központ működtetése, a dolgozók egészségvédelmének tökéletesítése szempontjából. Csökkenteni kell a kockázatos munkahelyek számát, különös tekintettel a nők felmentésére, a megszabottnál súlyosabb tárgyak, eszközök, termények stb. emelgetését illetően. A munkavédelmi statisztikai adatok a szövetkezetekre vonatkozóan a múlt éviek. A Szlovákiai Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év végéig Szlovákiában összesen 633 efsz működött, 287 822 dolgozóval. Összehasonlítva ezt a tavalyelőttivel, a dolgozók száma 3891 fővel volt több. A múlt évben a munkaképtelenek száma — napi átlagban — elérte a 11748 tőt, ebből a betegségek következtében 9370 személy hiányzott munkahelyéről (naponta)), közülük 820 munkabaleset, 1558 fő pedig egyéb baleset következtében. Szlovákiában a munkaképtelenség tavaly 4,082 százalék volt (az efszekben), ami a tavalyelőttihez viszonyítva 0,044 százalékkal kevesebb. Ami az egyes járásokat illeti, legnagyobb a munkaképtelenségi arányszám a komáromi (Komárno), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a trenčíni, a čadcai, a Žiar nad Hronora-i, a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a zvolení járás szövetkezeteiben. Kelet-Szlovákiában a munkaképtelenséget szövetkezetenként tartják nyilván s adnak ki erről áttekintést. KUűnt, hogy a kerület 212 szövetkezete közül 71-ben haladja meg a munkaképtelenség a szlovákiai átlagot, míg 11 efsz-ben 5 százalék fölötti. A munkaképtelenség leggyakoribb okozója a náthalázjárvány. Szlovákia szövetkezeteiben tavaly összesen 10108 munkabaleset történt, ami 198-taI kevesebb a tavalyelőttinél. A 100 dolgozóra vetített munkabaleset közül a legtöbb a dunaszerdahelyi, a nyitrai (Nitra), a trenčíni, a trnavai, a Žiar nad Hronom-i, a losonci (Lučenec), a zvolení, a Banská Bystrica-i, a svidníki és a bardejovi járásban volt. A vizsgálódások tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb munkabaleset az állattenyésztésben, a mezőgazdasági gépek körül és a melléküzemági termelésben történik. A szövetkezetek állattenyésztő telepein, s a gépek üzemeltetése közben leggyakrabban előforduló munkabaleseteket az óvintézkedések, biztonsági rendszabályok be nem tartása vagy lazasága okozza. Ugyanez vonatkozik az állatgondozás, az állatszállítás szakaszára is. A szövetkezetek vezetősége a munkavédelmi intézkedések keretén belül több figyelmet fordithatna arra, hogy a gondozókon kívül illetéktelen személyek ne tartózkodjanak az istállókban. Esetleg a kisegítő személyzet, de az is védőöltönyben. Megközelíteni az állatot csak akkor tanácsos, ha előzőleg nyugodt, határozott hangon figyelmeztetjük, s miután fölkel. Az állatok szállításánál (vasúti, |árművi) mindig legyenek ott az állatgondozók. A berakodást vagy kirakodást is a gondozó végezze, aki ehhez a legjobban ért. Rakodóhíd, korlát használata ajánlatos. Haszonállatok szállítása közben 6 óránként itassunk és 12 óránként takarmányozzunk. Az állattenyésztő telepek gépi berendezéseinek használata, üzemeltetése közben a legtöbb hiba a figyelmetlen, vagy nem szakszerű kezelésmód, helytelen karbantartás következtében történik. Fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a motoros szecskázőgépekre. Itt a legtöbb baleset az egyes részek figyelmetlen tisztogatása, leginkább a kések között maradt anyag eltávolítása közben történik. A szecskázó semmiképpen se üzemeljen, ha a kések között dolgozunk, de más esetben sem! Valamennyi fogaskereket védőburok fedje! Igaz, munkabalesetnt okozhat az állattenyésztő-telepen más gép ts, főleg az elektromos mégha jtásúak, például:/ daráló, répaszeletelő, burgonyapároló, takarmányadagoló stb. Mindenütt szükséges betartani az óvintézkedéseket, a munkavédelmi rendszabályokat, bogy munkabaleset, gazdasági kár semmiképp se keletkezzen. Amint az egyes járások szövetkezeteiben végzett vizsgálatok, ellenőrzések tapasztalatai mutatják, a balesetek leggyakoribb előfordulási okai a következők: a technológiai eljárás be nem tartása, a vezetés ás az ellenőrzés alacsony színvonala, a munkavédelmi előírások megszegése, s nem egy esetben pedig a szakmai hozzáértés hiányossága. A munkahelyen kívüli balesetek számaránya az elmúlt évben (100 dolgozóra vetítve) a nyugat-szlovákiai kerületben a legmagasabb — 0,622 százalék —, s a járásokat illetően a Bratislava-vidéke, a galántai, a komáromi, a nyitrai és a trenčíni jár (e tekintetben) az élen. E nem kívánatos helyzet felszámolása érdekében minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a munkavédelmi albizottságok elnökeinek az oktatására az üzemi felnőttoktatás, illetve a szaktanfolyamok keretén belül. S a hatékonyabb mezőgazdasági propaganda-tevékenység is hozzájárulhat ennek az állapotnak a megszüntetéséhez, illetve mérsékléséhez. A múlt évben 51 súlyos munkabaleset fordult elő, amely 9-cel kevesebb a tavalyelőttinél. Ezek közül a legtöbb esés, közlekedési baleset, kockáztatás és helytelen munkaszervezés következményeként. Szlovákia szövetkezeteiben — sajnos — növekedett a halálos balesetek száma: a tavalyelőtti 37 tavaly 52-re gyarapodott. Ez utóbbiban is Nyugat- Szlovákia „vezet“ (21), nyomában halad Kelet-Szlovákia (17) és a sort Közép-Szlovákia (14) zárja. Messzemenően fontos feladat — nemcsak a szövetkezetekben, hanem más mezőgazdasági üzemekben Is —, hogy az egészség- és munkavédelem érdekében (főleg ott, ahol magas a munkabalesetek, valamint a munkahelyen kívüli balesetek számaránya!) halogatás nélkül lássanak hozzá a probléma megoldásához, főleg a balesetek megelőzéséhez szükséges előfeltételek mielőbbi megteremtéséhez! Ez egyik legalapvetőbb kötelességünk! JOZEF PŔOKEŠ mérnök A védőszemüveg mellőzése súlyos baleset forrássá válhat (Foté: CSTK — Ita — kgy —)'
