Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-18 / 20. szám
Bei. május В. Szabad földműves 5 Buris Béla, a közös ipolykeszi kertészetének és a részleg szocialista brigádjának vezetője Fotó: —bor A végső sikerért A nagykürtöst (Veľký KrtíS) járáshoz tartozó Ipolybalogl IBalog nad Iptom) Ipoly mente Élsz kertészeit ágazata az tdén összesen negyvenhárom hektáros földterületen gazdálkodik. Mim megtudtuk, az tpolykeszi IKoslhy nad Iplom) részleget primőr zöldségfélék termesztésére szakosítdtták, a szécsénkei (Seélanky) részlegen pedig túlsúlyban szabadföldi zöldségféléket (paradicsom, vöröshagyma) termesztenek, mégpedig korszerű, helyrevetéses eljárással. MÉG LEHET BIZONYÍTANI Az ipolykeszi részlegen Burts Béla a kertészeti ágazatvezetö. ö hangsúlyozta, hogy az ötéves tervidőszak sikeres betetőzése szempontjából az idei szorgoskodás eredményessége döntő fontosságú. — Tavaly viszontagságos évünk volt — említette egyebek között vendéglátónk. — Tavasszal az árvíz okozott gondot. A kertészeti központ nagyobb hányada jó ideig víz alatt állt, így megkéstünk a munkákkal. S mire ezt a csapást nagyjából elfelejtettük, jött a következő, a jégeső. De nem adtuk fel és végül ts mi győztünk. Elfogadhatóan jó évet zártunk, a bevételt tervünket teljesítettük. — Hol tartanak az ötéves tervfeladatok teljesítésében? — A tavalyi helytállásnak köszönhető, hogy most nyolcvanhal százalékos teljesítményről beszélhetünk. — Akkor még előnyük is van. — Elméletileg igen. de ezt alighanem „lefaragja" a zimankós tavasz. Ennek ellenére úgy érzem, még van lehetőségünk a bizonyításra. Persze, nem lesz könnyű dolgunk, hiszen nyolc hektáron egymillió százezer korona bevételt kell elérnünk. — Aztán mi mindent fognak termelni ezen a nyolc hektáros területen? — összesen negyvennégy darab négy és fél áras fóliasátrunk van, ezek alatt paprikát meg uborkát hajtatunk. Szabadföldön korai és nyárt káposztát, karfiolt, fél hektáron kísérletképpen csillagtököt termelünk. A-zonkívül a fóliasátrak közé paradicsomot telepítünk, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk kt ezt a darabka földet. — Ha jól emlékszem, néhány évvel ezelőtt részesműveléssel próbálták enyhíteni a munkaerőhiány okozta gondbkat. Bevált az elképzelés? — A kezdeményezés kudarcba fúlt, mert nem tudtunk mindenkinek azonos feltételeket teremteni, és ez elriasztotta az embereket a vállalkozástól. Ez lényegében érthető is, hiszen akinek satnyább palánta jutott, vagy akinek később végeztük el a palántázást, az önhibáján kívül gyakran tiz-tizenötezer koronái is veszített, pedig ugyanannyit és ugyanúgy dolgozott egész évben, mint mások. De találtunk más, a jelek szerint jobb megoldást. Az egész évben rendszeresen és kifogástalanul dolgozók elvállalhatják egy-egy fóliasátor főidénybent gondozását A talajt a szövetkezet készíti elő, a fóliát közösen húzzuk fel és a palántázást ts csoportosan végezzük. A rendszeres öntözésről és a növényvédelemről szintén a szövetkezet gondoskodik. A bérművelést vállalók feladata a kapálás, a fejtrágyázás és a folyamatos szedés. Mindezt családi kalákában végezhetik, s fáradozásukért az érvényes előírások értelmében kapnak jutalmat. Egy négy és fél áras sátor bevételi terve húszezer korona. Az ezt meghaladó bevételből részarányosán a bérmúvelésre vállalkozók ts részesülnek. — A palántákért kiadott összeg jelentősen csökkenti a kertészeti termelés jövedelmezőségét. Maguk képesek kinevelni ennyi palántát? — Az uborkát, a káposztát meg a karfiolt magunk neveljük, de a paprikapalántát kénytelenek vagyunk megvásárolni. A Poľnoprodukta nagyzellői (Veľké Zlieocej üvegházrendszeréből vásároljuk a palántát, ahol hulladékhővel fütenek, s aránylag kedvező áron kínálják a túzdelésre alkalmas ültetőanyagot. Az áttüzdelt palántát kényszerfútött fóliasátrakban magunk neveljük tovább, így valamivel olcsóbb a kész ültetőanyag. S végezetül hadd mondjuk még el azt is, amiről vendéglátónk — talán szerénységből, talán csak azért.- mert konkrétan nem kérdeztük tőle — egy szót sem ejtett: az tpolybalogi Ipolymente Efsz ipolykeszi részlegén tizennégy fős kertészeit szocialista brigád tevékenykedik. A Burls Béla vezette munkaközösség tagjai az eddigi sikereikkel már elnyerték az ezüstérmet és most a brigádmozgalom legfényesebben csillogó jelvényéért állnak versenyben. Koronázza siker törekvéseiketI Kádek Gábor SAJÄT hozamcsücsaik megdöntésén fáradoznak A rimaszombati [Rimavská Sobota) járás élenjárója a Királyi (Kráľ) Efsz, ahol a megszokottság elavult fogalommá vált, főleg az utóbbi években. Jobbító-újító szándék hatja át úgyszólván az egész tagságot, Évról évre új ötletek, formák, módszerek jutnak a termelés „vérkeringésébe“. Evégból tekintsünk szét a közös gazdaság portáján. Babík Jánossal, a szövetkezet növénytermesztési fóágazatvezetőjével hoz össze a sors, a szolgálati kötelesség. Miként vélekedik ő a növénytermesztésről, az előbbrelépésről? — Mi nem alkudunk meg a természettel. Például: a rosszul áttelelt búzát tavaszi árpával feljavítjuk. Jő! bevált módszer, ám a járásban nem éppen népszerű. Lucernát — tiszta kultúrában — 54 hektárt vetettek, lóheréből alávetésként ennek a dupláját. Az ősziek fejtrágyázását még a tél folyamán elvégezték, sajnos, mind a 300 hektárnyi területen meg kellett Ismételni, mivel a hőié az elsőt elvitte. A rétekre, legelőkre összesen 80 tonna kombinált műtrágyát szórtak el még az esőzés beállta előtt. — Miután a talaj hőmérséklete elérte a 12 Celsius-fokot — folytatja a tájékoztatást a főágazatvezető —, azonnal hozzáláttunk a cukorrépa vetéséhez, s négy nap alatt végeztünk Is vele Aztán mentünk segíteni a szomszédos mezőgazdasági üzemeknek. Közép-Szlovákiában ez a szövetkezet lett a bábolnai IKR rendszergazdája. Az tdén először fajtakísérleteket is végeznek. A kukorica idejében a főidbe került. Nagy szakértelemmel termesztik a silókukoricát: több év átlagában hektáronként 40 tonnát takarítottak be. A tavalyi termésből annyit tartósítottak, hogy most, tavasszal mintegy 50 tonnányit a rászoruló gazdaságoknak eladtak, s maradt még tartaléknak Is. A szántó 24 százalékán termesztenek takarmánynövényeket, ebből a nagy többség az évente négy termést adó lucerna. • A növénykultúrák gyomtalanításához van-e elegendő gép? — Hat permetezőgépünk van, ezekkel őrködünk a növények egészsége fölött. A Góliáttal a gyorsan növekvő búzát, a 3 Slezával a cukorrépát, a két Kertltox-szal a kukoricát gyomtalanítjuk — válaszol a szakember. A fóliasátrak alá is benézünk. Szépen fejlettek a dohánypalánták, melyeket 70 hektárba palántáznak majd, — Turis Milan és Fükő Zoltán szakirányításával. ф A dolgozók közül kik jeleskedtek a tavaszi munkák első szakaszában? — Bizalomkeltő légkörben a jó ldö minden percét kihasználtuk, még a szombatokat, vasárnapokat Is. Teljes erőbedobással dolgoztunk. Kik jeleskedtek? A vetésnél Sípos István, Kankulya István, Ferencz István és Pavel Ďuri&ka; a traktorosok közül Szobán János és Franko János érdemel nyilvános dicséretet. A gépjavítók még éjjel Is javították a meghibásodott gépeket, hogy azok reggelre üzemképesek legyenek. A szocialista munkaerkíjlcs fényes bizonyítéka, hogy munkaszüneti napokon még azok Is megjelentek a munkahelye* ken, akiknek nem szóltunk — feleli lelkesen a főágazatvezető. Tavaly 6,2 tonnás bektárbozamot értek el gabonából. Az Idén a salát hozamcsúcsaik megdöntése a cél. Az tdén is szeretnék a járást első helyet. Babík János növénytermesztési főágazatvezető (A szerző felvétele/ • Van-e erre reális lehetőség? —< kérdezem Babík Jánostól, a „Járás Építője“ kitüntetés viselőjétől, aki így válaszol: — Remény kedeml Már tavaly Is azt tettük, hogy a „tekintélytisztelettel“ termesztett, régi fajtákat mellőztük. Évek óta végzünk fajtakísérleteket, A bét kiválasztott fajta közül a Nyltra! Mezőgazdasági Főiskolától kapott Kyjanka bizonyult a legjobbnak. Tavalyelőtt ősszel, eső után 26 hektárba vetettük, s 7,5 tonnával fizetett hektáronként. A múlt év őszén már 100 hektáron felül vetettünk belőle. A Vlginta ts ehhez hasonló, bőtermő tulajdonsággal rendelkezik, mely az idén már a búzaterület 40 százalékát képezi. A királyi szövetkezetben jő munkaszervezéssel, gép- és munkaerőátcsoportosítással, a dolgozók kezdeményezésének a fokozásával Igyekeznek felszámolni a tavasz késői érkeztéből származó lemaradást. A cél: a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve tervfeladatainak a teljesítése, saját hozamcsúcsaik megdöntése. (ko-lá) Gyorsan és jó minőségűén AZ ÉLENJÁRÓ KÉT LÁSZLÓ Alig plrkad. Sajőgömör (Gemer) közelében megállítok egy Skoda 180- as erőgépet, hogy kezelőjével röpke beszélgetést folytassak. — Demjén László a nevem. Harminchét éves vagyok. Mivel esősre fordult az Idő, már második napja a felújítandó legelőket szántom. A nehéz terep ellenére átlagosan 10 hektár a napi teljesítményem. Már ötödik éve nyergelem ezt a gépet, amely — gondviselésemet meghálálva — még sosem hagyott cserben, ősszel szántunk, tavasszal magágyat készítünk. A nagy tavasz) hajrában kombtnátoroztam. Dupla kereket szereltem fel a traktorra, hogy így csökkentsen) a talaj tömllödését. Napokon át kora reggeltől késő éjszakátg „hajtottam“, s a nap! teljesítményem elérte a 40 hektárt. A kosztot utánam hozták. Jólesik ez a megbecsülő gondoskodás — sorfázza mondandóját. ф Meddig marad a legelőn? — Amíg fa kiadós eső után) a talaj felszárad... Ha majd túl leszünk a tavaszi mezőgazdasági munka dandárján, a Skodát egv kisebb teljesítményű traktorral cserélem fel és a takarmánybegvfljtésben segítek. Szerencsére jő a munkeközössségem, ahol — mint az efsz-ek X. országos kongresszusának küldöttje, a szövetkezet vezetőségi tagja kommunista — helvlállhalok, érvényt szerezhetek az Irányelveknek a párthatározatokból eredő feladatok teljesítésének. A szövi'kezei o-eml párt-zei vezetp elnökének szaval szerint Demjén László, aki egyébként négy gyerek apja, nemcsak a pénzért dolgozik. Kedvtelése a munka. Nyugodt, sokoldalúan képzett szakember. A rábízott feladatokat mindig teljesíti, s feletteseit tehermentesíti az ellenőrzés gondja alóL Albert Lászlót, a simonyi (Sitnonovce) szövetkezet 33 éves traktorosát a Glóbusz alatt nevű dűlőn leltem meg. Nagy teljesítményű Skoda 180-as erőgépével 8 méter munkaszélességű nehézslmltós-boronás aggregátort vontatott. Rövid pihenője alatt beavatott a naponta ismétlődő dologvégzés menetrendjébe. A tavaszi hajrában egy héten át napi 15—17 órán át slmltózott, vagy kombinátorozott. A szükséges karbantartást a reggelt órákban végezte el. A tavaszi munkák második szakaszában már nem annyira kimerítő, napi 11 órás műszakban dolgozik a mezőn — Ha itt befejezem a talajegyen getést, a kertészetbe megyek az erőgéppel. Mivel közel a falu, az enni valót nem szállítják a mezőre. Ebéd vagy vacsoraidőben leakasztom a gé pl eszközt és „begurulok“ a faluba. ф Teljesítménye növeléséhez, a minőségi elvárások teljesítéséhez mi a serkentő? A jutalmazásra gondolok. — Erről engem nem világosítottak fel kellőképpen, bár tudom, hogy a gazdaságvezetők kidolgoztak részünkre valamilyen premizálási rendszert. ., Albert László 1978-től efsz-tag; a legpéldásabbak között tartják őt számon Mit mondott önmagáról? Na gyón szeret olvasni, s gyermekeinek mesélni, akiket mostanában csal« édesdeden aludva lát, mire késő este az otthonába kerül. (korcsmáros) Közép-Szlovákiában Immár hagyományosan a nagykürtös! (Velký Krtlš) járás déli részén levő mezőgazdasági üzemek kezdik elsőként (és fejezik Is be) a tavasziak vetését. Így volt ez az Idén ts, csupán a megszokottnál három-négy héttel később — a kedvezőtlen Időjárás miatt. A cukorrépavetés befejezésekor jártam a Járás legnagyobb gabonatermesztő gazdaságában, a Lukanényel (Nenince) Efsz-ben. Bal к о László növénytermesztési főágazatvezető foglalta össze, miként birkóztak meg a tavaszi munkák első szakaszának feladataival. — Még a talajelőkészítés és a vetés előtt fejtrágyáztuk és vegyszereztük a jöl áttelelő őszieket. A tavaszi árpát 320 hektárba nagyon rövid idő alatt elvetettük. Ezenkívül takarmányborsóból 50, tavaszi keverékből több mint 100 és napraforgóból ugyancsak 100 hektárba került a mag. A 150 hektárnyi cukorrépa vetését némileg megzavarták az esőzések: mintegy 120 hektáron egycsírája magot vetettünk, a fennmaradó 30 hektárba meg köszörült vetőmaggal próbálkoztunk. Határszemle közben Ismerkedtem meg Antalik István és Zatykö József traktorosokkal, akik a táblavégen vesztegeltek, a vetőgépen Javítottak valamit. — Még egy forduló, s aztán egy évre ismét elfelejtjük a répavetést — mondja Antalik, majd hozzáteszi: — Néhány év után megint a Monoair vetőgépet vettük elő. Kuknricavetésre szolgált, de megf-'irtő átalakítással répamag is vethető vele. • Ennek a gépnek ml az előnye? — kíváncsiskodom. — Előnye? Jobban szabályozható, azonfelül mélyebbre kerül a mag. Néhány évvel ezelőtt szintén ezzel vetettük a répát, és azt tapasztaltuk, hogy nagyobb hektérhozamot értünk el, mint más években — veszi át a szót a másik traktoros. • Gondolom, hosszabbított műszakokban folyt a vetés? — Igen, reggel öttől este nyolckilenc óráig. Még húsvétvasárnap te kora reggeltől délután négyig vetettünk. Utána nyomban megeredt az eső és három-négy napig szünetelt a vetés — újságolja Antalik. Elköszönünk a derék traktorosoktól. A Nylva 1600-as terepjáróval a szövetkezet Irodaháza felé vesszük az Irányt. Közben a növénytermesztési ágazatvezetö elmondja, hogy a késve kezdett tavaszi munkák szervezése rugalmasságot követelt. Jól átgondolt, következetes és hozzáértő irányítással és a dolgozók megfelelő premizálásával a vetést aránylag rövid idő alatt. Jó minőségben befejezték. Kivéve a kukoricát, melynek vetéséhez akkor készítették elő a magyar gyártmányú és az amerikai IH gyár licence alapján gyártott CYCLO AIR 800-as kukoricavető gépet. Azóta már ezt a munkát is befejezték. Az Idén 450 hektár területen a Bábolnai Iparszerfl Kukoricatermelési Rendszer elvei alapján termesztik ezt a fontos takarmánynövényt Bodzsár Gyula A két traktoros a táblaszélen, a vetőgép javítása közben JA szerző felvétele)
