Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-11 / 19. szám

if

Fekete ribiszke

'A fekete ribiszkét kertószkedőmk jól ismerik, de ezt kevesen tudják, hogy a gyógyászat elismert gyógynövényként tartja számon ezt a bogyós gyümölcsű cserjéi. Hasznosítható fiatul, rozsdamentes leveleit virágzás után, májusiól szeptemberig lehet gyűjteni. A legértékesebb drogot d májusi levelek adjak. A növényről legfeljebb a levelek kétharmadát szabad leszedni, különben kiszáradna a cserje.

A megszedett leveleket csomagolópapíron vékony rétegben elterítve kell szárítani, jól szellőző helyiségben, esetleg mesterséges hőforrás alkalmazásával. A drogot könnyen megtámadják a kártevők, ezért jól záró dobozban ajánlatos tárolni. Szál-adási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 15 korona. Néhol házi használatra a fiatal rügyeket is gyűjtik.

A fekete ribiszkét a „modern ember gyógynövénye“ jelzővel szoktuk illetni. Persze, nem véletlenül. Aki a növény levelének főzetét issza, általában nem kapja el az influenzát, aki viszont már megbetegedett, а főzettel siettetheti gyógyulását, szervezetének megerősödését. Ha az említetteken kívül egyéb gyógyhatása nem is lenne, már ekkor is érdemes volna gyűjteni. De más hutása is van. Például vizelethajtő, Izzasztó és izzadékonyságot gyógyító hatása Ismeretes. (6 szolgálatot tesz a reumásoknak, a hasmenésben szenvedőknek, de gyógyítható vele a gyulladásos vese és ^húgyhólyag, valamint a lábdaganat is.

A fekete ribiszke levelét legjobb más gyógynövényekkel együtt használni. Például szamárköhögés és különféle megfázásos betegségek gyógyítására, kakukkfüvei, fodormentával, édesköménnyel, ökörfarkkóró és kankalin virággal, hasmenés kezelésekor eper-, földiszeder és málnalevéllel, valamint tölgyfakéreggel célszerű keverni. Izzasztónak hársta- és bodzavirággal vegyítve leghatásosabb Külsőleg lábfürdókénl használatos az Izzadé konysug csökkentésére, vagy csalánnal vegyítve a reumatikus fájdalmak enyhítésére.

A népgyógyászat a C- és В vitaminban, cukorban, citrom savban, festékanyagokban, рек tinben és a baktériumok szapo rodását gélló fttoncidekben gazdag bogyótermést is felhasználja. Ez elősegíti a sza bályos anyagcserét, s általános erősítő gyanánt Is hat, ami elsősorban a megfáradt. Ingerültség által is gyötört szervezet által igényelt В vitaminok je leniélének köszönlietö. A termésből gyümölcsíz, szörp és bor készíthető, de például szárítva ts tárolható, és hasonlóképpen hasznosítható, mint a levelek. A száraz bogyókból készült tőzet kiváló toroköblílő, foghúzás után gyulladást megelőző ‘öblögetésre ts javasolható. Baktériumölő hatása rekedtség és tornkgyulludás ese tén hasznosítható. Miként a levélből készült teának, a bogyókból készöli főzetnek is vizelethajtó hatása vun, éjszakára egyiket sem tanácsos fogyasztani. mert vizelési Ingert vált ki, s ezáltal nyugtulan lesz az éjszakánk.

Teája 2 ’ teáskanálnyí drogból és egy csésze vízből forrázással készül. Naponta 3—4 csésze tea fogyasztása javasolható, de mérgezéstől vagy egyéb káros mellékhatástól nagyobb adagok használatú esetén sem kell tartani. A bogyót hasonlóképjien adagoljuk. Külső használatra erősebb forrázatot vagy főzetet kell készíteni.

Dr. Nagy Géza

Közeledik a méhészeti idény, ezért egy érdekes dologra szeretném felhívni a figyelmet.

Sertéstartással és méhészettel foglalkozom, s mint minden állattartó, állandóan keresem a lehetőséget, hogy jószágaimat minél kisebb ráfordítással állandóim nagyobb termelésre serkentsem. Kipróbáltam a méhek által gyűjtött virágpor etetését sertésekkel, s nagyon kedvező tapasztalatokra tettem szert. A virágpor a sertések takarmányába keverve javítja a súlygyarapodást, a takarmányhasznosulást, jó hatású az ivari életre, a bélműködésre, s étrendi tiatása is kiváló.

Ez nem csoda: a virágpor cukrot, zsírt, aminosavakat, vitaminokat, valamint baktériumellenes anyagokat' is tartalmaz. Különösen В vita________________________

Az alaps/.eivezeti évzáró taggyalések alkuiméval mindenütt értékelték a kertészeti és állattartási ninzgalum fejlesztésén évtizedek óla fáratluzok odaadó munkáját. Tülih helyütt — mint például a Szlovákiai Kertészkeddk Szövetségének karvai iKravany nad Duna join) alapszervezetéhen — azukat is kitüntetnék és megjutalmazták, akik kiemelkedő sikereket értek el az árutermelésben, a kiállításukon és a borversenyeken, vagy éppen az ifjúsági szakkörük tevékenységének szervezd seben és irányításában jeleskedtek.

Fotó: —bor

minokban gazdag, amelyek közül a Bt az idegek működésébeT), a választáskori ödéma betegség megelőzésében játszik dőnlő szerepet.

Csak a jól kezelt, пяти penészes virágport szabad felhasználni takarmányozásra,

Értékes fehérjeforrás a virágpor

ellenkező esetben mérgezést okozhat. A fiatal malacoknak már 20—22 napos kortól adható a takarmányba keverve, kezdetben malaconként öt, két héf múlva pedig nyolc gramm. (Tájé koztatásul: egy csapott kávéskanál virágpor súlya 5, egy púpozott kávéskanálé pedig 8 gramm.)

Az így takarmányozott malacok 35—40 napos etetés után 1,87—2,15 kilogrammal is súlyosabbak voltak, mint amelyek nem kap tak virágport. A hatást 8—6 koca négyszeri Hálásénál felváltva próbáltam ki, és az egyébként azonos takarmányon tartott malacok súlytöbbletét a virágpornak tulajdonítom.

27,5 dekagramm virágpor által malaconként 2 kg tobblBtsúIyt nyertem. Pénz ben számolva 24,75 forintot érő virágporból — kb. ötven forintos malacáron számol va — 100 forint többletet ériem el. Vannak tehál még kihasználatlan lehetőségek a hozamok fokozására.

Aki a virágpor kedvező hatásáról közöli eredményeket esetleg kétségbe vonná, próbálja ki az említett módszert. Ha nincs sertése, etessen virágport törpe tyúkokkal. Egy év elteltével a törpe tyúkok súlya csaknem megduplázódik s a termelésük is sokkal- jobb lesz.

(Kistenyésztük Lapja 3 85)

A hazai meteorológiai megfigyelések szerint tízévenként öt hal esetben .számíthatunk a kései fagyok kisebb nagyobb kártételére. Évenként 2—3 fagyveszélyes tavaszi nap vau, ám ekkur sem törvényszerű, hogy mínusz 2—3 C fukusnál hidegebbre fordul az idu. A lehűlés mértéke a legkritikusabb hajnali órákban is csak elvétve éri el a mínusz 5—6 C fokot. Félévszázados állagban is kivételes jelenségnek számít, hogy má|us 18—26. között (1052) vagy június elején (1918) csökkenjen fagypont alá a hajnali hőmérséklet.

A készületien gazdának rendszerint tetemes kárt ekuznak a kései fagyuk, ezért az esetleges lehűlés következményeinek megelőzésére ajánlatos mindig alapusan felkészülni Mert természetesen a kései fagyok kártétele is megelőzhető, illetve mérsékelhető.

A rómaiak füstöléssel igyekeztek enyhíteni a kései fagyok káros hálását. Persze, azt még nem tudhatták, hogy a földfelszínről lávuzo lm olyan hosszúhulláiul'! hősugárzás, amelyet a felhők — gazdag vfzcsepptartalmnknál fogva — legalább részben képesek befogadni, majd saját kisugárzás formájában viszastigározni a földre. A füstön ezek a hőhullámok áthatolnak, tehát megszöknek. Ebből következik, hogy füstöléssel nem is igen lehet megvédeni a fagykártól a növényzetet. Hogy

•

Ízzel - vízzel a fagykár ellen

a szakemberek állal is gyakran javasul! füstölés olykor mégis eredményhez vezet, az nem a füstnek, hanem inkább a lüstgerjesztés során keletkező hőnek, no meg az égetett nedves anyagokbúl képződő ködnek köszönhető. Olyan, apró vizcseppek tömegéből álló, mesterséges ködfejlesztésre szolgáló ké szílményeket csak a múlt század vége óta alkalmaznak, aine lyek valóban hatékony védelmet nyújtanak a liósugarak elilianása, tehát a kései fagyok kártétele ellen.

Ggyancsak a máit század végén jelentek meg a földeken a széntüzelésű fémkosarak, hogy az előállított hö segítségével számolják fel a fagyveszélyt. Ólajkályhákat első ízben 1905 ben alkalmazlak ilyen célra, mégpedig a kaliforniai citrus ültetvényekben.

A szélgépekkel íolytalott kísérletek az első világháború idején kezdődtek. Használatuk a magasabb légrétegekben tárolt hu kihasználására épült. A kísérletek hosszú ideig csaknem teljes kudarccal fulytak, de a több évtizedes kitartó munka végöl is meghozta a várt eredményt. A beépített vagy áttelepíthető szelgépek ( propellerek | a'légrétegek szükség szerinti és hatékony összekeverésére szolgálnak.

Az öntözéssel történő -kármegelőzés újabb keletű, lényege az energia utánpótlás. A módszer során a víz fagyáshóje hasz nősül, vagyis az a hőenergia, amely a víz niegfagyásahor felszabadul. Egy gramm víz esetében 336 joule ról van szó. Enynyi energia pedig elegendő ahhoz, hogy ugyanezt a vízmonynyiségel (1 gramm) 20 C-fokról 108 C fokra felmelegif.se. Vagyis a fagyáskor felszabaduló hőenergia mindaddig pótolja a fagyveszélynek kitett növények hüveszíeségét. ainediiig a hőfelszabadító folyamat fenntartható. Ehhez óránként 5—8 mm csapadékot kell permetező öntözéssel kijuttatni. Az öntözést akkor kell elkezdeni, amikor a hőmérséklet 0 C-fok alá csők ken, és addig kell folytatni, amíg teljesen el nem műlik a fagyveszély s a növények felületéről le nem olvad a folyama fos permetező locsolás hatására kialakult jégpáncél,

I

Általános tapasztalat, hogy a permetező öntözés a legkeményebb tavaszi fagyok kártételétől is megóvja a növényzetet. Persze, nagyon fontos a szakszerűség, mindenekelőtt a folyamatosság és a kijuttatott vízmennyiség. Ha kevés vizet perine teziink ki a növényekre és kicsi a levegő páratartalma, az esetenként súlyosabb következményekkel járhat, mint inagr a fagyveszély.

Cjabb, még tökéletesen fel nem derített lehetősége! kínai a habszivacs takarók használata. Ezeket a sorközök fedésére használják, alájuk pedig vízgőzt vezetnek s így igyekeznek kialakítani a fagyveszélyt csökkentő vagy megszüntető, optimális légnedvességet. Előnyös lehet a csekélyebb virágkárosodást követő gyümölcskütést segítő készítmények használata. A részben károsult ültetvényekben méhcsaládok te'cpitésével, tehál az egészséges virágok tökéletesebb megporzásának elősegítésével is ellensúlyozni lehet a fagykárt.

M u I íl á r F e r c ne

i