Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-11 / 19. szám

Gyepszellőztető konzervdobozból zepükre pedig a 40 mm hosszú csapágycsövet. Egy-egy 20 mm hosszúságút a két oldalsó ke: retdarabra erősítsünk. Nem újdonság a szegekkel vagy acéltüskékkel ellátott for­gó henger, amellyel a kemény­re taposott talajú gyepet ápol­hatjuk. A gyep „szurkálásával“ e'ősagít jük az öntözővíz beha­tolását a talajba, és ezáltal le­hetővé tesszük a talaj jobb szellőzését. Itt saját kerekein szállítható, nagyméretű kon­zervdobozokból készült gyep­­sze'lőztető hengert ajánlunk. CSŐBŐL, LAPOSACÉLBŐL A tüskés gyephengerlő alkat­részeit kb. 3,5 m 15X2 mm-es négyszögszelvényű acélcsőből, 1 m hosszú 30X4 mm-es és 1,5 m hosszú, 30X5 mm-es lapos­acélból, 0 20X280 mm-es acél­csőből, két kis méretű, gumi tutófelelületű kerékből és 2 db 5 l-es konzervdobozból állíthat­juk ki. A hengerek forgását egy-egy. a betonba öntött 300 mm hosszú, в mm átmérőjű acélrúd csap teszi lehetővé. A rúdvégek kb. 20 mm-nyire áll­nak ki a henger alap-, illetve fedőlapjából, csapágyazásukhoz fi mm belső átmérőjű csődarab­kákat használjnnk. A tüskék anyaga 120 mm hosszú szeg, ebből 100 db szükséges. A hen­gerek kiöntéséhez egy vödör­­nyi megkevert betont használ­junk fel. Először a hengereket készít­sük el. A kb. 230 mm magas doboz palástjába, egyenletesen elosztva 50 helyen fúrjunk vagy pl. lyukasztással készít­sünk nyílásokat a szegek szá­mára. A lyukak akkorák legye­nek, hogy a szeg szára szorul­jon bennük. A doboz belseje fe­lől minden lyukba így helyez­zünk egy-egy szeget, hogy a szárból 60 mm-nyi álljon ki. A doboz fenéklapját pontosan a közepén lyukasszuk ki, majd a tengelyt dugjuk a doboz bel­sejébe. Előkészítés után mind­két konzervdobozt öntsük ki betonnal. A tengely pontosan középen legyen, s a beton megkötéséig ne mozdítsuk meg. Daraboljuk le a hengertartó keret elemeit, 4 db 300 mm és 2 db 600 mm hosszú csövet. A kerekeket tartó hajlított ido­mokat 4 db 200 mm hosszú laposacélból készítsük. A ke­réktartókat hajlítás után fúr­juk át a gumikerekek tenge­lyének megfelelően. A gyepszellőztető „rúdja“ 1 mm hosszú laposacél, melyet kb. fél méter hosszú merevítő­vel kapcsolhatunk a kerekek tartóihoz. A jobb fogás érde­kében a laposacél mozgatórűd végére fogantyúként hegesz­­szünk rá egy csodarabot. Fűrészeljük le a csapágya­zásra használt csodarabokat, valamint két, 150X35X4 mm-es laposacélt, a húzórúd és a ke­ret csatlakoztatásához. HEGESZTETT KÖTÉSEK összeszereléskor először né­hány helyen hegesszük össze a keret két középső elemét, kö­ф Házi gyógyszer galambok­nak. Tapasztalt tenyésztők ál­lítják, hogy a fiatal, tehát az aratáskor begyűjtött búza igazi csodát művel tollváltáskor. A galamboknál nem csupán előbb­re hozza a tollváltás idejét, de lényegesen le is rövidíti a ved­­lés időtartamát. A bármilyen formában etet­hető fokhagyma leve serkentő­leg hat a tollazatban található, púderszerű anyag képződésére, a darált makk pedig állítólag vértisztító hatású. Az utóbbi A betonnal kiöntött dobozok tengelyét helyezzük a csap­ágyakba, majd hegesszük fel a hosszantit keretoldalakat is. A kerekek laposacélbúl haj­lított tartóit (a csapfuratok ki­alakítása után) hegesszük a ke­rethez. A húzórúd csatlakozta­tásához szükség lesz két köz­darabra. Azokat ugyancsak he­gesszük a vázhoz, illetve a la­posacél húzórúdhoz. A közda­rabokat és a laposacélt is fúr­juk át, s csavarokkal szereljük a kerethez. A húzórúd mereví­tő összekötőjét erősítsük a ke­réktartókhoz és a húzórúdhoz. A gyephenger szállításához, mozgatásához' szükséees tumi­­kerekek tengelyei* ill-sszük a tartókon kialakít* *♦ furataik­ba, majd a menetes tengely­végre hajtott anyákkal rögzít­sük. A szerkezet acél anyagé ele­meit vonjnk be rozsdagátló ala­pozóval, majd zománcfestékkel. Végül zsírozzuk meg a kerekek és a hengerek csapágyait. (Ezermester)’ állítást tudományosan egyelőre nem igazolták. (Tierwelt) ф Baj. ha kotlík, baj, ha nem. A csibéket többnyire keltetőből vásároljuk, tehát a kotlásnak nem örülünk. De akadnak te­nyésztők, akiknek éppen az okoz gondot, hogy nem kotlik meg a tyúk. A régi időkben borba mártott zsemlyedarabká­kat vagy árpát kínáltak a tyú­koknak, illetve szalmával bé­lelt, meleg alátéttel ellátott fé­szekre ültették és vesszőkbsár­­ral letakarták a tyúkokat. így 4—5 nap alatt többnyire sike­rült kiváltani a kotlást. (Kleintierzüchter) Hogyan telepítsünk pázsitot? emet gyönyörködtetően szép a parkok pázsitja, de még szebb és ked­vesebb az a gyepszőnyeg, ame­lyik kezünk munkája nyomán született, s telkünket díszíti. Telepítsünk teliát füvet, léte­sítsünk tavasztól késő őszig zöldellő pázsitot. Hogyan fog­junk hozzá a telepítéshez? Mindenekelőtt vegyük figye­lembe azt, hogy a fü csak jő termőtalajon díszük. A futó­­homokot, az agyagot és az épít­kezés, illetve forgatás révén felszínre került, élettelen vad földet meg kell javítani, fölé­be arasznyi vastagon termőta­lajt kell teríteni. Ahol televény­­ben és tápanyagban gazdag a föld és vizet is tudunk biztosí­tani a locsoláshoz, ott nemcsak az őszi és tavaszi, de a nyári napok Is alkalmasak a telepí­tésre. Ha a terület előzőleg gyomos volt, a talaj elmunká­­lása után várjunk 8—10 napot és csak a kikelt gyomok kiir­tása után vessünk. A vetéshez asztalsimaságú, porhanyósra el­munkált felületre van szük­ség. A talajba bemunkált nitro­génműtrágya serkenti a kelést, de az adagolással vigyázzunk, mert a talaj felszínére túl nagy mennyiségben kiszórt vagy ol­datban kilocsolt műtrágya ki­égeti a zsenge IüveL A tavaszi és a nyári vetéskor négyzetméterenként 3—4 deka mag kiszórásával megfelelő ál­lománysűrűség biztosítható. A kézi vetést azonban meglehető­sen nehéz úgy irányítani, hogy mindenütt egyenletes legyen a kelés. Ezért helyes, ha a vetés­re szánt magot kétfelé osztjuk és az első vetést egy második­kal egészítjük ki. Ahová elő­ször kevesebb jutott, oda má­sodszorra többet szúrunk. A széthlntett magot gereblye he­gyével kapáló mozdulatokkal kb. egy centi mélyre a földbe dolgozzuk. Ezt követően pedig deszkalapból készült tapogató­val tömörítjük. Illetve elsimít­juk a talajt. A túlságosan ned­ves föld vetésre nem alkalmas, tehát eső, illetve locsolás után várjunk addig, amíg felszik­kad. Arra Is ügyeljünk, hogy lábnyomok ne maradjanak. Eh­hez jó segédeszköz két deszka­lap, melyeket vetés, illetve a talaj elmunkálása közben a tal­punk alá rakunk. Kisebb területre gyeptéglá­bői is telepíthetünk pázsitot. Az átültetésre kiszemelt gyepet 5—6 centi vastag rétegben, tég­lákra vágjuk fel és a telepítés helyén szorosan egymás mellé Illesztve, alaposan beöntözzük. Ne feledjük el, hogy a fű­maggal és a gyeptéglával tele­pített területek hetekig rend­szeres öntözést kívánnak. Az első locsolást permetezéssze­­rűen végezzük és ügyeljünk arra, hogy a talaj felületén ne képződjenek víztőcsák, mert a tócsa helyén megcserepesedik a föld, s nem tud kibújni a ve­tés. Végül, de nem utolsósorban: vetőmagból tartalékoljunk né­hány dekányit, hogy a kelés után mutatkozó esetleges üres foltokat újravethessük. Kanizsa István Elsődleges az önellátás Kajan Ludmila, az SZKSZ bajcsi alapszervezete ellenőrző bizottságának elnöke Riportútjaink alkalmával elég gyakran érintjük Bajcsot (Bajé), de hogy mikor álltunk meg és mikor írtunk innen utoljára, azt bizony nem tudnám megmon­dani. Mindeneseire régen lehe­tett, mert az állami gazdaság gyengélkedése óta rendre ügy átviharzunk ezen a vidéken, mintha ez a falu nem is kínál­na tollhegyre kívánkozó témát. Bennem április derekán az éppen csak zsendülö fák közül még messzire villogó jóliahá­­zak keltették jel az érdeklő­dést. Ezúttal a kertészeti moz­galom iránt, s ez megállásra késztetett. A találomra meg­kérdezett járókelők nem tudtak eligazítani, viszont a vendéglő­ben több sikerrel jártam. — Itt van a szomszédban az állami gazdaság gépközpontja, ott dolgozik a kertészkedők el­nöke — mondták egyszerre többen is. — Remestt keresse! Vagy a titkárt, az is ott dolgo­zik, hogy is hívják, no... mind­egy, majd a portán megmond­ják. Megmondták, de nem sokra mentem vele, mert Remes, az alapszervezet elnöke szakszer­vezett gyűlésen, a titkár meg szabadságon volt. Már a kocsi felé indultam, amikor valaki­nek eszébe jutott, hogy a szer­vezet ellenőrző bizottságának elnöke alighanem elérhető. Már csengett is a telefon és két perc múlva a közeli irodaház­ban mosolyogva fogadott egy tűzről pattant — mint később kiderült, naszvadl (Nesvadyj származású —, helyre menyecs­ke. Ettől ugyan nem lett főbb kedvem, mert a takaros fiatal­asszonyoknak általában nem erős oldaluk a tájékoztatás. De mint látni fogják, ezúttal kel­lemesen csalódtam, ugyanis Katan Ľudmila az alapszervezet egyik alapító tagja, és az ellen­őrző bizottság elnökévé sem véletlenül választották meg. — A mi falunkban elég ké­sőn, 1981 végén alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének alapszervezete — mondta egyebek kötött vendég­látóm. — Nem arról van szó, hogy dtaludtuk az időt, hanem arról, hogy nálunk szerényeb­bek a kezdeményezést tápláló lehetőségek. Na kicsit fobban körülnéz nálunk, meggyőződ­het felőle, hogy itt nincsenek akkora kertek, mint mondjuk Marcelházán jMarcelová), Nasz­­vadon vagy lmelyen flmef). Ebből következik, hogy itt In­kább a kedvtelés tömörítetté szervezetbe az embereket, az árutermelés iránti érdeklődés csak később jelentkezett. Vala­hogy úgy, mint evés közben az étvágy. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy nálunk koráb­ban nem voltak kertészkedők. Voltak, és Udvarára !Dvory nad Žltavou j meg Hurbanovóra hordták az árujukat. — Vagyis kertészkednek, de 3az önellátás az elsődleges cél­juk. — Ez a helyes meghatározás. Igyekszünk jól kihasználni a földet és az adottságainkat, de a felvásárlóknak csak azt kí­­nálgatjuk, amire a saját szük­ségleteink kielégítésében már nincsen szükségünk. Vagyis nálunk nincs szakosodás, nincs monokultúrás termelés, nem száműzzük kertjeinkből a gyü­mölcsfákat meg a szőlőt, és a pihenésre szolgáló udvart meg a vtrágoskertet sem törjük föl azért, hogy kicsit nagyobb fó­liaházat építhessünk. De a zöld­ségboltban sem sorakozunk sár­garépáért, burgonyáért vagy fokhagymáért, mint más köz­ségek kertészkedői, akik csak olyasmit termelnek, ami jó áron eladható. — Miért, itt talán nem a ko­rai fejes saláta meg a karalábé viszi a prímet? — Nem bizony. Az egész idényt tekintve, nálunk rend­szerint paprikából kapnak leg­többet a felvásárlók, de para­dicsomot, munkaigényes karot­­tát, retket, mások által inkább a piacra hordott csemegeszőlőt is kínálunk, fis amire kevesen vállalkoznak, még bodzát is gyűjtünk értékesítés céljából. Pedig azt igazán nem mond­hatják, hogy az amolyan öröm­teli időtöltés. — Aztán mekkora az évi for­galom? — Tavaly összesen 195 tonna árut forgalmaztunk, beleértve az útmenti meg az erdőszéli bokrokról gyűjtött bodzabogyót is. Konkrétan a zöldségért más­fél millió koronát bevételez­tünk. — Nem mondta, de gondo­lom, hogy a szervezetnek van saját felvásárlója, tehát a csa­ládonként jelentkező többlet­­termés értékesítése nem okoz különösebb gondot. Ezen túl­menően, még miben tükröződik vissza, hogy van alapszervezet a községben és nem ösztönsze­­rűen, nem magukra hagyatot­­tan igyekeznek boldogulni az emberek? — Alapszervezetünk egyike a legizmosabb és a legjobban működő helybeli társadalmi szervezeteknek. Tagjaink mun­káját különféle szolgáltatások nyújtásával Igyekszünk kőny­­nyebbé és eredményesebbé ten­ni. Például az összesített igé­nyek alapján évente beszerez­zük a fóliát, a facsemetéket, a szamócapalántát, növényvédel­mi jellegű tanácsadással fog­lalkozunk, sőt, a társadalmi munkában kialakított felvásárló központban rendre tájékoztat­juk tagjainkat a növényvédő szerek nagymértékben elterjedt használatának kötelező élelme­zés-egészségügyi várakozási ha­táridejéről. Ezzel is arra ösz­tönözzük a háztáji kertészke­­döket, hogy tervszerűen végez­zék a növényvédelmet, és fel­jegyzéseiket figyelve csakis olyan zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak, illetve kínáljanak megvételre, amelyen már nem található az emberi egészségre káros szermaradvány. Ami a szervezeti élet további mozzanatait illeti, a bajcsi kér* tészkedők szorgalmasan látó* *látják a hazai és a külföldt kiállításokat, sőt tavaly már maguk is rendeztek egy nép* szerűsítö bemutatót. A rendez* vény sikerén felbuzdulva úgy határoztak, hogy ezentúl min* den évben tartanak hasonló tér* ménybemutatót. Vaqyts a kiál• lításnak is lesz hagyománya, akárcsak a rendszeresen ismét* lődő borversenynek, amely érezhetően jobb munkára ősz* tönzi a kertészkedôket. S ami* röl szintén itt kell beszélni, az alapszervezet — a nemzeti bt* zottsággal és az állami gazda* Sággal szorosan együttműködve — biztosítja a nagyüzemi tér* melésre alkalmatlan, korábban elfekvő területként nyllvántar­­tott földsávok megművelését és szakszerű kihasználását Is. No és természetesen a közhasznú társadalmi munkába is bekap* csolódnak a tagjai, hatékonyan hozzájárulva a Nemzeti Eront választási programfának stke* rés teljesítéséhez, a fejlesztést elképzelések megvalósításához és a település arculatának dl* landó csinosításához. Mint megtudtam, a bafcsl kertészkedők az idén Is folytatni kívánják a megkezdett utal. Az Immár 135 főt számláló szerve* zet ezúttal 287 tonna áru érté* kesítését helyezte kilátásba, beleértve a 25 tonna qyümöl* csőt és szőlőt, valamint az őt tonna bodzabogyőt Is. IborJ X szokásosnál később, de azért mégis piacképessé érett a hónapos retek A szerző fölvételei

Next

/
Thumbnails
Contents