Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-11 / 19. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1985. május 11. ★ 19. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ära 1,— Kos A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum jelentős sikereket ért el a CSKP XVI. kougresszusa határozatainak valóra váltásában. Vonatkozik ez elsősorban a lakosság élelmiszerekkel, különösen állati eredetű élelmisze rekkel való folyamatos ellátására. Már 1983-ben. de főleg a múlt évben — a lej és a vágóállatuk termelési és felvásárlási feladatainak lényeges túlteljesítésével — teljes mértékben fedeztük az árualapokat, növeltük a tartalékokat, és néhány termék esetében éltünk az export lehetőségével. Mindemellett az egy lakosra számított évi húsfogyasztás 4 kilogrammal haladta meg az ötéves terv irányvonalát, s ezáltal elérte a 85 kilót. Különleges figyelmet érdemel az a tény. hogy a termelés növekedését az állatenyésztés belterjesítésével értük el. A termelés hatétatól teljesíteni. A gazdasági állatok számából, a termelőképesség szintjéből és a takarmánytartalékokból arra következtethetünk, hogy jók az előfeltételek az altat tenyésztési termelés tervezett feladatainak teljesítéséhez és a ha zai piac állati termékekkel való zavartalan és folyamatos ellátásának biztosításához Kisebb gondot esak a sertéshústermelés jelent, ami főleg az állomány csökkenésével indokolható. Ezért mindent el kell követni a vágósúly növelése érdekében. A cél az, hogy az idén a múlt évi 115 kilogrammos átlagos vágósúlyt egy kilóval növeljük. s megtartsuk a súlygyarapndáshan elért átlagút. A mezőgazdasági nagyüzemekben ugyanakkor az általuk darabszámút és a kocák fedeztetését úgy kell szervezni. hogy jó feltételeket teremtsünk az 1988. évi feladatok síké Az állattenyésztés jelenlegi feladatai Irta: Július Varga, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője konysága azáltal is növekedett, hugy csökkent az abraktakarmá nyok fogyasztása. Szinte az összes termelóképességi mutató esetében puzitiv fejlődést értünk el. A tehenek évi tejelékcnysége a múlt évben 3536 literes volt. amely az 1983 as év valóságához viszonyítva 153, az 1981 es év valóságához képest pedig 445 literrel volt több. Száz tehénre számítva átlagosan 101.84 borjút választottak el, a mely másfél darabbal volt több az előző évinél. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása az 1983. évi 0.506 kilogrammról a múlt évben 0.532 kilóra, az egy konára számítón malarelválasztás pedig 17.54 darabról 17.95 darabra, a tnjónkénti tojáshozam pedig 230 da rabról 240 darabra növekedett. A termelékenység növekedésével tejből 258 millió literrel. Injáshól 230 millió darabbal termeltünk többet, a malarelválasztás 198 ezer, a borjúelválasztás pedig 27 ezer darabbal volt tübb. A nagyobb átlagos napi súlygyarapodás lehetővé tette hogy a hizlalást a serlések esetében 10 nappal, a szarvasmarha esetében pedig öt nappal lerövidítsük. Ugyanakkor nőtt a vágósúly is, ami szintén kedvezően hatntt a hatékonyság alakulására. A jobb anvaghasznosításró! — amely az önellátási program fon fos részét képezi — tanúskodik az. hogy ezer korona árutermelésre számítva az ahraklakarmányok fogyasztása a múlt évben az 1983. évi 151.9 kilogrammról 148.6 kilóra csökkent. Ennek megfelelően csökkent az egyes állati termékek előállítására szükséges abrakfogyasztás. is. A hízósertéseknél egy kiló súlygyarapodásra számítva 3.60 kilogrammról 3,56 kilóra, a csirkebizlaláshan pedig 2 82 kilogrammról 2,55 kilóra A lej esetében annak ellenére sem növekedett a fogyasztás, hogy lényegesen nőtt a termelékenység, a többi állati termék esetében a fogyasztás nem változott. Az állattenyésztési termelés, az állati termékek felvásárlása és a piac ellátása az idén is kedvezően alakul. Olyannyira, hogy a januári és a februári nagy fagyok sem oknztnk nagy termeléskiesést. Mindez az.l bizonyítja, hogy mező gazdaságunk a jelenlegi fejlődési szinten már képes operatívan reagálni az ehhez hasonló hatásokra A tejtermelésben bekövetkezett átmeneti csökkenést már sikerült behozni Igv az idei év első negyedében sikerült minden főbb mures teljesítéséhez. Az árutermelés egyelőre kedvezően alakul, hiszen például az első negyedévben a vágóserlések tervezett felvásárlását 3500 tonnával téllel jesítetliik. A vágósúly megtartása a bízómarhák esetében is nagyon időszerű feladat. E tekir-etben a legtöbb a húsipar üzemeitől függ A felvá súrlást ugyanis nem az egyes húsipari vállalatok és üzemek szükséglete alapján kell irányítani, hanem differenciáltan, az egyes járásuk, kerületek igényei alapján úgy. hogy az egyik oldalon ne vá súrolják fel a kelleténél kisebb vágósúlyú állatokat, a másik oldalon pedig néhány mezőgazdasági üzemben maradjanak a túlhízott állatok. Ezzel elleniéiben a baromfitenyésztésben. főleg a tojástermeléslien az eddigi fejlődés azt jelzi, hngy még a gazdasági szabályozók ellenére is sok helyütt szorgalmazzák a tervezeti feladatok túlteljesítését. Tekintettel a többlettermelés hazai piacon való nehézkes elhelyezésére és a kivitel kicsi hatékonyságára, hozzá kell látni az ilyen irányú termelés módosításához. Ez nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemeket érinti, hanem a kerületi és járási mező gazdasági igazgatóságokat is. Sok függ a baromfiipartól is. Az utóbbi belek eredményei alapján feltételezhető a tervezett tejtermelés túltel jesílésn. Annak ellenére, hogy a tej jelenlegi feldolgnzási színvonala és a tejtermékek kínálata mellett a hazai piac telítődött, nincs különösebb ok a tejtermelés csökkenésére, mert ezt nem a tehenek számának növelésével, hanem a termelékenység növelésével érjük el. Ezzel kapcsolatban azunban ki kell emelni, hogy a többlettermelést elsősorban tömegtakarmány okkal kell előállítani, hogy megtartsuk az ahraklakarmányok fogyasztásának jelenlegi szintjét. A tejipar részére rendkívül fontos feladat, hngv keresse azokat az ólakat, amelvek a Ujj hatékonyabb értékesítéséhez vezetnek. Itt mindenekelőtt a választék bővítésére kelt gondolnunk. Mindez a hús és a húsipari készítmények iránti kereslet mérséklődését és ezáltal a lakosság élelmezésének további ésszerűsítését is elősegítheti, úgy. mint ahogy azt a mezőgazdaság és a közélelmezési biztosító lobbi ágazat hosszú távú programja is szorgalmazza A juhtenyésztés különleges helyzetben van. Megállapítható, hogy a tömegtakarmányok és a másod lagus takarniáryforrások felhasználási koncepciójának keretében a juhtenyésztés egészében véve kedvezően fejlődött. A múlt évben a juhok száma 2,5, ebből az anya juhok száma pedig 3.8 százalékkal növekedett, s növekvő irányzat várható az idén is. A másik tilda Ion viszont egy további probléma merült fel: nincs nagy érdeklődés a juhhús iránt. A helyzet javítása érdekében több javaslatot fogadtak el. A döntő szempont az lesz, hogy a húsipar hogyan dolgozza fel. a kereskedelem pedig hogvan kínálja majd a vásárlóknak a juhhúst. Az idén az állattenyésztés fejlesztési stratégiájából kiindulva, rendkívüli figyelmet kell szentelni a saját takarmányfarrásokkal való gazdálkodásnak és a lehető legmagasabb szinlíí érlékesiilésíik nek. Teljes mértékben vonatkozik ez a szemesekkel való ésszerű gazdálkodásra is, annak elinnére. hogy a múlt évben rekordtermést értünk el belőlük. Továbbra is törekedni kell a termékegységre jutó abrak la kar mány-felhasználás csökkentésére. A mezőgazdasági nagyüzemekben levő tartalékokat ne használjuk fel a tervezett feladatok túlteljesítésére, e tekintetben cselekedjünk úgy. mint ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának 11. ülése javasolta. Az igényességet ezen irányban az a tény még fokozza, hogy a múlt évre érvényes abraktakarmány fogyasztási normatívákat az idén 7 százalékkal szilárdítottuk meg. Mindez megköveteli, hugy a mezőgazdasági üzemekben betartsák a szigorú gazdálkodási rendszert, s az abraklakarmánvok fogyasztásúi rendszeresen ellenőrizzék Tovább kell tökéletesíteni a takarmányozási technológiákat, a minimálisra csökkenteni az abraktakarmányok ke zelése során keletkező vesztesége két. és tovább keresni azokat az utakat, amelyek az abraktakarmányoknak tömegtakarmúnynkkal való helyettesítéséhez vezetnek. jelenleg a zöldtakarniányozásra és a legeltetésre való átállás folyamatos megszervezése a legfontosabb feladat Ez annál igényesebb, mert a nyári takarmányozási időszak az idén az átlagos évjáratokhoz viszonyítva jóval késóbbb kezdődik. A tavaszi munkák során jó feltételeket kPtl teremteni a lakosság állati termékekkel való ellátásának megteremtéséhez, első sorban az elegendő mennyiségű és jó minőségű zöldtakarmányok biztosításával. Az idén több mezőgazdasági üzemben változtatásokat kell eszközölni az állattenyésztési termelés tnvábbfejleszlésevel kapcsolatos hozzáállásban úgy. hogy maradéktalanul leijesíllies-sék a tervezett feladatokat. Ez mindenekelőtt változtatást igényel az emberek gondolkodásmódjában sok esetben néhány olyan vezető dolgozókéban is. akik még nem értették meg teljes mértékben az élelmiszer-termelés fejlesztésének és ezáltal a jelenlegi feltéteteknek megfelelő közélelmezés új stratégiáját. Természetesen a mezőgazdaságot irányító szervek és a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek munkájával szemben támasztott igények is növekednek, elsősorban a fajtaneme sites és az állategészségügy szaka szán. Igényes feladatuk várnak a mezőgazdasági nagyüzemekben tevékenykedő pártái apszervezetekre is. Elsősorban arról van szó. mi lyen hatékonyan érvényesítik a mindennapos munkájukban az állattenyésztési feladatuk teljesítését szorgalmazó párthatározatokat Szervező és lömegpolitikai munka jukkái a kommunisták és a pártonkívüliek tevékenységét és kéz deményezését a leRigénvesebb fel adatok teljesítésére és bizonyos ágazatokban való túlteljesítésére irányítsák. мнгаавяваяяяеая« V
