Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-11 / 19. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. május lh ■•II május elseje A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizottságának, a szövetségi, a cseh és a szlo­vák kormány, valamint a Szak­­szervezetek Központi Tanácsá­nak javaslatára 1985. május el­seje alkalmából a Szocialista Munka Hőse címet ás további magas állami kitüntetéseket, valamint a Klement Gottwald Állami-díjat adományozta. A SZOCIALISTA MUNKA HOSE címet és a vele járó aranycsil­lag viselési jogát adományozta többek között: jozel Beiokostolský bányász­nak, a prievidzai CIgel Bánya konszernvállalat vágathajtó munkaközössége fö csoportve­zetőjének kimagasló munka­eredményeiért, a feladatok tel­jesítésében áldozatos, lelkiis­meretes hozzáállásáért, magas fokú politikai elkötelezettségé­ért; Vasil Ferkének, a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Mű­vek n. v. esztergályosának évek óta kifejtett úttöró munkássá­gáért és társadalmi elkötele­zettségéért; Alexander Golejnek, a bratt­­slavai Doprastav n. v. szerviz­­szolgálata gépészének évek óta az építőiparban kifejtett példás és áldozatos munkájáért, politi­kai és társadalmi elkötelezett­ségéért; Anna Halonzkovának, a hull­ni Fejlődés Efsz állatgondozó­jának kimagasló munkaered­­ményetért, közéleti-politikai el­kötelezettségéért; Jozel Chomának, a kassal (Košice) Kelet-szlovákiai Vas­mű n. v. acélműve öntőjének az új acélgyártási technológia sikeres alkalmazásáért és ak­tiv politikai tevékenységéért; Anna Kukliüovának, a seni­­cal Szlovák Selyemgyár n. v. orsózó részlege főmesterének éveken át kifejtett példás, lel­kiismeretes munkájáért, a szo­cialista mnukaverseny fejlesz­téséért és politikai elkötelezett­ségéért; Veronika špalekovának, a Chorvátsky Grob-i Haladás Efsz fejőnőjének a tehenek terme­lékenysége növelésében elért kimagasló eredményeiért és társadalmi elkötelezettségéért; Jaroslav Otto Vrtiak akadé­mikusnak, a Kassai Állatorvosi Főiskola rektorának, a Kísér­leti Allatorvostani Intézet igaz­gatójának az állatorvosi tudo­mány és a szlovákiai főiskolák fejlesztéséért; A Szovjetunióval veié szö­vetség és szoros egyíitt- I» működés nemcsak for­radalmi örökség számunkra, hanem élő jelenkor, biztonság, amelyre további fejlődésünk valamennyi tervét ás távlatát építjük“ — mondotta Gustáv Husák elvtérs, a CSKP KB fő­titkára, köztársaságunk elnöke. Ennek bizonyítéka az a tény Is, hogy hazánk dolgozó népe a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzett Front KB és a CSSZSZK kor­mányának felhívására tettekkel köszöntötte felszabadulásunk évfordulóját. Egy évvel ezelőtt hangzott el a felhívás, hogy szocialista kötelezettségvállalá­sokkal, társadalmi munkával járuljunk hoszfi szocialista ha­zánk építéséhez. A felszabadító szovjet nóp iránti hálánk kife­jezése, barátságunk jelképe le­gyen a negyvenedik évforduló tiszteletére létrehozott áj tár­sadalmi árték. Ehhez a nagy­arányú és lelkes tennlakarás­­hoz hozzájárult az a tény is, hogy a felszabadulás évfordu­lójával egyidöben emlékezünk meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködési és köl­csönös segítségnyújtást szerző­dés aláírásáról. Volt mit szám­­bavenni most, amikor egy év alkotó tetteit értékelték, óvo­dák, üdülők, parkok, üzletek, játszóterek és sportpályák épül­tek. * bratislavai várban értékel­alkalmából A KLEMENT GOTTWALD Érdemrendet adományozta a Kladnói Egye­sült Acélművek n. v. Poldi Ko­hója dolgozói munkaközösségé­nek a korszerű gépipar fejlesz­tését szolgáló nemes acélfajták és öntvények sikeres fejleszté­séért és termelésük biztosítá­sáért; A KÖZTÁRSASÁGI Érdemrendet adományozta többek között Marta Kabrhelovának, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Cseh­szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága elnökének, a CSKP és a szocialista társadalom ja­vára kifejtett áldozatos munká­jáért; Ondrej Pavlfk akadémikus­nak, a bratislavai Komenský Egyetem Bölcsészkara tanárá­nak áldozatos politikai és köz­életi tevékenységéért és jelen­tős hozzájárulásáért a nemzeti felszabadító harchoz; A bratislavai Slovnaft n. v. dolgozói munkaközösségének érdemeiért a vegyipar fejlesz­tésében; A GYŐZELMES FEBRUAR Érdemrendet adományozta többek között Er­nest Bielik mérnöknek, a Bo­rászati Üzemek n. v. bratisla­­va-račal üzeme igazgatójának politikai és közéleti tevékeny­ségéért és jelentős hozzájáru­lásáért a nemzeti felszabadító harchoz; Ladislav Cemieký professzor­nak, nemzeti művésznek, festő­művésznek érdemes képzőmű­vészeti, kultúrpolitikai és peda­gógiai munkásságáért; Ján Plesnik akadémikusnak, a nyítrai (Nitra) Alaittenyész­­tési Kutatóintézet igazgatójának a szocialista mezőgazdaság tu­dományos-kutatási ismereteinek fejlesztéséhez való jelentős hoz­zájárulásáért; A MUNKA ÉRDEMRENDET adományozta többek között Václav Hotdŕnak, a Stráž nad Dyjou-i Efsz (znojmóí járás] elnökének; Jtŕl Kure (leknek, a Bruntáli Állami Gazdaság krnovl üzeme traktorosának; Miroslav Malý mérnöknek, a Vevefi Efsz elnökének; Jozef Musilnak, az olešniki Vitavan Efsz elnökének; PŐIhög Károly mérnöknek, a Sőregl (Surlce) Efsz elnöké­nek; ték az SZSZK nemzeti bizottsá­gainak szocialista versenyét. A legjobbakrél előző számunkban már írtunk. Most hadd méltas­suk az eredményeket, amelye­ket elértek. A CSKP KB fi. is 10., az SZLKP KB azt követő üléseinek határozata alapján a nemzeti bizottságok nagyobb jogkörrel, még Bnállóbbon és közvetle­nebb kapcsolatban a lakosság­gal végezhették az értékelt idő­szakban közérdekű munkájukat. A szolgáltatások fejlesztésében — a párthatározatok megvaló­sítását saját feltételeikre le­bontva — jelentős javulást ér­tek el a lakosság Igényeinek kielégítésében, új szolgáltató központok és átvevőhelyek lé­tesítésében, a javítő- és szere­lőműhelyek, tisztítók nyitvatar­tási idejének módosításában. Javult a személyszállítás. Az SZSZK falvainak és települé­seinek 99,8 százalékát sikerült rákötni a Csehszlovák ’Autóköz­lekedési Vállalat hálózatára. Tavaly 18,7 millió utassal több vette igénybe ezeket a vonala­kat, mint az előző évben. Ja­vult közutaink minősége, 264 km utat építettek, illet'-э javí­tottak meg. A „Z“ akció beruházási ré­szében 1219 építkezést fejeztek be és egész sor új létesítményt adtak át rendeltetésének. Pél­dául 19 községi kulturális-tár­sadalmi központot, 39 üzletet, 75 évodát, 17 bölcsődét, 71 t Antonin Richternek, a Sum­­valdi Dlouhá Louöka Efsz elnö­kének; Tamaskovics Károlynak, a Sőkszelöcel (Selice) Efsz elnö­kének; Tóth Imrének, a Hraničná pri Hornáde-i CSSZB Efsz elnö­kének; Libuša Zelingerovának, a Česká Tfebová-i Állami Gazda­ság baromfigondozójának; Hana Kortánovának, a Český Krumlov-i Šumava Állami Gaz­daság szakágazti vállalat írym­­burki üzeme állattenyésztőjé­nek; Vilma Kraföíkovának, a Šenk­­vicei Efsz fejőjének; ján Kroutil mérnöknek, a Horni Bradlo-i Vörös Október Efsz elnökének; a Kostelec u Holesova-i Bé­kevédők Efsz dolgozói munka­­közösségének; a budetskói Győzelmes Feb­ruár Efsz dolgozói munkakö­zösségének. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke kiváló tel­jesítményekért A KLEMENT GOTTWALD ÄLLAMI-DlJAT és a Klement Gottwald állami díjas megtisztelő címet adomá­nyozta — tudományos munká­ért — többek között dr. Ladi­slav Kováé docensnek, a tudo­mányok doktorának, a Szlovák Tudományos Akadémia kassai Fiziológiai Intézete Ivanka prl Dunaji-i részlege munkatársá­nak a mitokondríum molekulá­ris genetikájának fejlesztéséhez való hozzájárulásáért; A nem­zeti leiszabadulásért, az új köztársaságért 1939—1945 és az 1944. évi Szlovák Nemzeti Fel­kelés története című művek szerzői munkaközösségeinek; — kiváló felfedezésekért, a technika fejlesztésében elért alapvető változásokért és új gyógymódokért — többek kö­zött dr. Jozef Laurinéik mér­nöknek, professzornak, kandi­dátusnak, a trenöfní Juhte­nyésztés! Kutatóintézet munka­társának, Milan Gajdošík do­censnek, mérnöknek, kandidá­tusnak, a Nyitrai Mezőgazdasá­gi Főiskola munkatársának és Vendelín Longauernek, a tren­­öíni Juhtenyésztés! Kutatóinté­zet munkatársának a nemesí­tett racka juhfajta kinemesíté­séért. —★— A kitüntetéseket április 30-án, a munka ünnepének előestéjén a prágai vár Spanyol-termében Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök és Lubnmfr Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök adta át. Az ün­nepségen Ľubomír Štrougal elvtárs, majd a kitüntetettek nevében Jozef Choma, a Szocia­lista Munka Hőse, a Kelet­­szlovákiai Vasmű n. v. acélmű­vének öntője mondott beszédet. szolgáltatáházat, 13 tornater­met, 45 gyermekjátszóteret, 15 hulladékgyűjtőt, 17 egészség­ügyi központot, 117 sportpályát, több mint 166 kilométernyi víz­vezetéket, 23 kilométernyi csa­tornát. Az egészségesebb életkörnye­zet alapvető feltétele a szenny­víztisztítás, a korszerű csator­nahálózat és a kifogástalan ivó­víz. Ennek biztosításához Járul hozzá számos új létesítmény, A lakosság­így pl. a bratislavai Slovnaft és a vágsellyei (Sara) DUSLO szennyvíztisztítója, örvendetes az a tény is, hogy a tavalyi év­ben már a lakosság 69 száza­léka jutott egészséges Ivóvíz­hez és a lakóházak 44,9 száza­léka volt rákötve a csatornahá­lózatra. A lakosság közreműkö­désével a kanálisok, patakok és folyók városainkon és fal­­valnkon átvezető szakaszait tisztították meg, hogy ezáltal Is egészségesebb legyen a la­kosság életkörnyezete. Az ere­detileg nyilvántartott 483, fo­lyóvizek közelében létesített szeméttelepből már több mint háromszázat felszámoltak és a levegőt leginkább szennyező üzemekben — Podbrezová, Ziar nad Hronom, Jelšava — műkö­désbe helyezték a légtisztítö berendezéseket. Irta: ONDREJ SALING, A GALÄNTAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRA A felszabadulás a mi járá­sunk számára is megteremtette a szocialista fejlődés feltételeit. A háború előtti években a nincstelen mezőgazdasági dol­gozók, a napszámosok és zsel­lérek nyomorúságos körülmé­nyek között éltek, a nagybir­tokokon a munkaidő napi ti­zennyolc óra volt. Éppen ezért bontakozott ki ezen a területen nagyon erőteljesen a munkás­­mozgalom a kommunista párt vezetésével. A kosúti tragikus sztrájk, a tornőci (Trnovec nad Váhomj manifesztáló és szá­mos más megmozdulás íródott be hazánk munkásmozgalmának történetébe, amelyet az itt élő kommunisták, proletárok szer­veztek. A felszabadulás előtt itt más ipari létesítmény, mint a cukorgyár, nem volt. A lei­szabadulás óta eltelt negyven év alatt, főleg a XIV. pártkong­resszus után, járásunk fejlett ipari-mezőgazdasági területté vált. Ipari termelésével a ne­gyedik helyen áll a kerületben, 1984-ben például egyetlen hó­nap alatt annyit termelt, mint 1961-ben egész év alatt. Telje­sen új iparágak létesültek. A mezőgazdaság szocializá­lása a termelés rohamos növe­kedését eredményezte. A búza átlagos hektárhozama például 1948-hoz viszonyítva 1984-ben a négyszeresére nőtt, az árpáé megháromszorozódott, a kuko­ricáé 2,4-szerese lett. Ezalatt az időszak alatt 100 hektárra számítva nemcsak 2,2-szeresére növekedett a marhaállomány, hanem jelentősen nagyobb lett az átlagos évi tefhozam is. Az 1948-as évhez viszonyítva 1280 liter helyett 3500 literes a te­henenként! évi átlag. Gyökeresen megváltozott az emberek élete. A falvakban új házsorok épöltek, az egészség­ügyi és a szociális gondosko­dás, a szolgáltatások színvona­la országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. A negyven év alatt harmincöt új iskola épült, megkétszereződött a könyvtárak száma, huszonkét­­szer több kölcsönzést legyez­nek, mint 1948-ban. A személy­szállítás összehasonlíthatatla­nul nagy fejlődésen ment ke­resztül. Amíg 1949-ben öt vo­nalon kilenc öreg autóbusz szállította az utasokat, ma 120 autóbusz gondoskodik évente 18 millió utas szállításáról. A felszabadulás előtt 23 orvos működött a járás területén, ma a szocialista egészségügy kere­tében 377 orvos gondoskodik a lakosság ingyenes gyógyke­zeléséről és ellátásáról, s te­gyük hozzá, hogy az egészség ügyben dolgozók száma több mint kétezerhatszáz. Ez a nagyarányú gazdasági, kulturális és szociális fejlődés a CSKP politikájának a helyes­ségét, a nemzetiségi politika lenini elveinek érvényesítését, a szlovákok és magyarok elkö­telezett munkájának eredmé­nyességét bizonyltja, amely egyre szebbé és gazdagabbá te­szi szocialista hazánkat. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósítása során új tapasztalatokra tet­tünk szert. Ezek között is alap­vető az a tény, hogy járásunk dolgozói alkotó munkával, kez­deményezéssel, felajánlásokkal és társadalmi' tevékenységgel fejezik ki hűségüket és támo­gatásukat pártunk politikája iránt. Figyelmünk középpontjában járásunk gazdasági fejlesztése áll. Termelésünk minőségének javítása, a dolgozók kezdemé­nyezésének és aktivitásának ki­bontakoztatása. A hetedik öt­éves terv négy esztendeje alatt egész sor kiváló eredményt si­került elérnünk. Ipari termelé­sünk 9,2 százalékkal nőtt, ez­által a tervezett dinamikát túl­szárnyaltuk. A mezőgazdasági termelésben a műszaki fejlesztésre fordítot­tunk nagy figyelmet, előtérbe helyezve a növénytermesztés fejlesztését, hogy még nagyobb mértékben vehessük ki részün­ket az élelmiszer-önellátásból és az élelmiszeripari nyers­anyagok előállításából. Az elő­ző ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva mezőgazdasági összter­melésünk 9,6 százalékkal nőtt. Következetesen és tervszerűen valósítják meg a járás gabona­programját, Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a gabonater­melésben vannak még tartalé­kaink. Pedig vannak olyan üze­meink — mint például a zsi­­gárdi (Ziharec), a nádszegi (Trstice), a vágsellyei (Sala) és a felsőszeli (Horné Saliby) szövetkezet, valamint a Sládko­­vičovói Magtermesztő Állami Gazdaság —, amelyek felada­taikat maradéktalanul teljesí­tik. Fokozatosan sikerül meg­valósítanunk a takarmányprog­ramot is. Növeltük a gazdasági állatok termelőképességét, ja­vultak a hatékonysági és a re­produkciós mutatóink. Húsfel­vásárlási feladatainkat, vala­mint a tej-, tojás- és baromfi­­felvásárlás tervét is eredmé­nyesen teljesítjük. A lemara­dozó mezőgazdasági üzemek — a Farkasdi | VIСапу) Efsz és a Galántai AG — megerősödését is biztosítottuk. Tökéletesítjük a belüzemi önelszámolás rend­szerének alkalmazását mező­­gazdasági üzemeinkben. Élelmiszeripari feladataink túlnyomó részét is sikeresen teljesítettük. E sikerek alapja az volt, hogy gazdasági és párt­­szervezeteink a mezőgazdaság döntő szakaszaira. így főleg a föld termőképességének foko­zására, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek követ­kezetes alkalmazására, az új termelési rendszerek bevezeté­sére helyezték a fő súlyt. A mezőgazdaságban rekord­­termést értünk el gabonafélék­ből — hat tonnát hektáron­ként. Vannak még tartalékaink a munkaszervezésben, az irányí­tásban, a technológiai fegye­lem betartásában. Még nem mindenütt érvényesítjük kellő­képpen a minőség és a haté­konyság elvárásában a kívánt követelményeket. A munkaidő kihasználásában, a raktári kész­letek csökkentésében, a több­műszakos munka szervezésében is akad még tennivalónk. A mezőgazdasági termelésben indokolatlanul nagyok a kü­lönbségek egyes üzemek ered­ményei között. Az állattenyész­tés eredményeinek elemzéséből kiderül, hogy a minőségi muta­tókban az 1983-as eredmények­hez viszonyítva csökkent a nö­vekedés Üteme, főleg ami a fe­­jési átlagokat illeti. Még min­dig nem elég hatékonyan csök­kentjük a betakaritáskor kelet­kező veszteségeket, nem javul kellő gyorsasággal a takarmá­nyok minősége. Gazdasági fejlődésünkre az 1985-ös évben a hatékonyság fokozása és a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek még következetesebb alkalma­zása a jellemző. Arra törek­szünk, hogy egyenletesen telje­sítsünk minden feladatot, hogy javítsuk termékeink minőségét és termelésünk gazdaságossá­gát. A kemény té! okozta ter­meléskiesés pótlására Is nagy figyelmet fordítunk. Hogy tervünket teljesíteni fogjuk, arra járásunk dolgozói­nak öntudatos munkája a biz­tosíték, az a nagyarányú moz­galom, amelyet 54 ezer egyéni és 1900 kollektív kötelezett­ségvállalással felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére bon­takoztattak ki üzemeink. Ilyen konkrét tettekkel fejlesztjük járásunkat, köszöntjük felsza­­dítóinkat. A Nemzeti Front tömegszer­vezetei minden eddiginél na­gyobb méretű társadalmi tevé­kenységgel járultak hozzá a nemzeti bizottságok szocialista versenyének sikeréhez, a *á­­lasztási programok teljesítésé­hez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elsősorban a terme­lő üzemekben szervezte az újí­tók és feltalálók mozgalmát. A szociális gondoskodásra Is több a lakosságért mint 107 millió koronát fordí­tottak. Húsz -új pionírtábort, négy szakszervezeti üdülőt, négy üzemi étkezdét, valamint óvodákat és bölcsődéket építet­tek. A nőszövetség alapszerve­zetei több mint másfél millió órát dolgoztak le a faluszépí­­tési akciók keretén belül. Csak­nem negyvenötezer díszcserjét és bokrot ültettek ki, 2100 ton­na másodlagos nyersanyagot és 92 ezer kg gyógynövényt gyűj­töttek. A SZISZ-szervezetek a „Fiatalok reflektora“ segítsé­gével több mint 18 ezer újítási javaslatot adtak be, ennek csaknem a felét meg is valósí­tották. Ha a „Z“ akciók sikeréről beszélünk, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kfvül az egységes földművesszövetkezetek és álla­mi gazdaságok anyagi támoga­tását a közművesítés és a szo­ciális létesítmények építése te­rületén. Tavaly több mint 101 millió koronával járultak hozzá a „Z“ akciók sikeréhez. Az öt­éves terv négy éve alett pedig 568 millió koronával. Hiszen a lakosság jóléte, jó közérzete egyben az 6 érdekük is. Sorolhatnánk még a szociális ellátás terén létrehozott jelen­tős értékeket, a tizenkét új szo­ciális otthont, az ötszáz új nyugdijasklubot stb. Tény, hogy • közérdekű munka valóban közös érdek. Es jó, hogy ezt csaknem mindenütt megértet­ték és eszerint láttak munká­hoz. A nemzeti bizottságok önál­lóbb, szélesebb jogköre nem­csak az apparátus dolgozóinak, hanem a képviselők személyes felelősségét is növeli. Ez első­sorban abban nyilvánul meg, hogy a lakosság véleményét, igényeit pontosan ismerik és úgy dolgoznak, hogy egyre jobb, kulturáltabb körülmények között élhessenek, intézhessék ügyes-bajos dolgaikat, végez­hessék munkájukat. Persze, van még tennivaló bőven, jut feladat a következő választási programokra is. Hány falu határát csúfítják még min­dig a szeméthegyek, mennyi a higiéniai követelményeket ki nem elégítő vendéglátőüzem, s akad még olyan üzlet is, ahol pult alá varázsolják a másutt korlátlan mennyiségben kapha­tó árucikkeket is. A közömbös­ség, a kényelem és a felelőt­lenség személyes hordozói és okozói is ott élnek a többi em­ber között. Az 6 közösségi lel­kiismeretük felébresztésének módját is meg kell találni. . Igaz, sokat tettünk már a szocialista hazafiasságra neve­lés tökéletesítéséért, honvédel­mi nevelésünk színvonalára büszkék lehetünk. Szocialista hagyományaink kialakításában a PÜT végzett felbecsülhetet­len munkát. Nemzetiségeink kulturális hagyományainak az ápolását magas színvonalon, jól szervezi a CSEMADOK. Fák, virágok, parkok, zöld­övezetek. Lelkes fiatalok, asz­­szonyok ültetik, tömegszerveze­tek vállalnak felettük védnök­séget — vandál és romboló hajlamú egyének pedig tönkre­teszik. Tegyük hozzá; — ha hagyjuk. Közös értékeink, két kezünk munkájával, évek fára­dozásával megteremtett létesít­ményeink csak akkor szolgál­hatnak bennünket, ha megbe­csüljük őket, s ha megbecsü­lésükre mindenkit megtanítunk. Van mire büszkének lennünk — tehát van mit féltenünk. Aki közénk áll a sorba, hogy velünk építse tovább, az vi­gyázni is fog majd rá, hát tö­rekedjünk arra, hogy mind töb­ben kapcsolódjanak be e nagy évfordulók után is a társadab mi munkába. h. m. в. Az építés negyven szabad éve

Next

/
Thumbnails
Contents