Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-04 / 18. szám
1 f985. május 4. SZABAD FÖLDMŰVES Alapozzuk meg a kukoricaprsgram megvalósítását Ä tavasz az idén háromhetes kése- megalapozásától kezdve egészen a delemmel érkezett. Ennek követkéz betakarításig. Ez azért is szükséges, tében a nyugat-szlovákiai kerületben mert a kerület természeti adottságai is később fogtak hozzá a tavaszi között a kukorica évjáratonként! homunkákhoz. Az előző évekhez képest zamaiban jelentős ingadozások taa tavaszi árpa és a hüvelyesek vető- pasztalhatők, ami végső soron kedvemagja később került a talajba. Az zőtlenül befolyásolta a célul tűzött emberek és a gépek megfelelő felké- kukoricaprogram megvalósítását. A szültségének, valamint a jó munka- tavaly Vág^ellyén (Sala) megtartott szervezésnek köszönhetően azonban a kukoricatermelési konferencián résztalaj előkészítés és a vetés gyorsított letesen elemeztük ezen ágazat járáütemben haladt. Az árpa vetését a sok szerinti eredményeit, s ennek Ä növényvédelem leghatékonyabb módjának a kipróbálására beváltak a szántóföldi kísérletek. Tavaly az Ekecsi Efsz-ben a leghatásosabb gyomirtószer-kombináciökat kísérletezték ki Fotó: Kalíta mezőgazdasági üzemek többségében alapján konkrét intézkedéseket fogad- 4—6 napon belül elvégezték. Ugyan- tunk el a kukoricatermelés belterjecsak ütemesen és minőségesen vé- sítése és a hektárhozamok állangezték a hüvelyesek és a cukorrépa dósítása, valamint az évi tervfeladavetését, valamint a korai burgonya tok teljesítése érdekében, ültetését is. ' Mindezt valamennyi mezőgazdasági A jelenlegi időszakban folyamatban üzemnek a kiváló minőségű munkávan a kerület egyik legfontosabb nö- val és a technológiai fegyelem bevénykultűrájának, a kukoricának a tartásával, valamint a tudományosvetése, amelyet hozzávetőlegesen 210 műszaki haladás vívmányainak alkalezer bektáron kell elvégezni. Ebből mazásával kell szorgalmazniuk. Az 120 ezer hektár a szemes kukorica, utóbbit, a kiváló biológiai anyag és 90 ezer hektár pedig a silókukorica a termelési rendszerek alkalmazása termesztésére jut. A kerület kukorl- révén valósítják meg. Az idén termecaprogramjából kiindulva az idén lési rendszerekben több mint 80 ezer több mint 700 ezer tonna szemes kn- hektáron termesztjük a szemes knkokoricát és legalább 3,5 millió tonna ricát, ami a termőterület 77 százalésilóknkoricát kell termelnünk. ka. A rendszergazdáknak — a Vág-Ezen igényes feladatok megkövete- sellyei PKZ (IKR), az Ekecsi (Okoö) lik, hogy minden gazdaságban teljes Efsz-nek (BKR) és az Ostrovi Efszfelelősségtudattal lássanak hozzá a nek (hazai rendszer) — a Trnavai knkorica termesztéséhez, a termés Kukoricatermesztési Kutatóintézettel együttműködve döntő szerepet kell betölteniük a kukoricatermelés színvonalának emelésében. Hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a biológiai anyag genetikai adottságai teljes mértékben érvényesüljenek. Az előző évek tapasztalataiból kiindulva számottevő veszteségek keletkeztek a szemes kukorica termesztésében azáltal, hogy a gyengébb állományokat silókukoricának minősítették át. Az ilyen felelőtlen eljárással szemben az idén erélyesen fellépünk. Erre a tényre idejében hívjuk fel a gazdaságok figyelmét, hogy főleg ott, ahol ez megszokott gyakorlattá vált, tudatosítsák ennek a változtatásnak a szükségszerűségét. A kerületi kukoricatermelési konferencián elhangzott egyebek között az a követelmény, miszerint a silókukorica termesztését is belterjesíteni kell. Ez annyit jelent, hogy a termőterület'egy részén a silókukoricát a szemes kukorica termesztésében alkalmazott sortávolságra vetjük. Ezzel a technológiával hektáronként 10 tonna biomasszát takaríthatunk be — száraz anyagban számítva —, ami 35—40 tonna 30 százalékos szárazanyag-tartalmú zöldanyagnak felel meg. Emellett a kukoricacsnvek és magok részaránya is jelentős. Az ilyen növényzet esetében bármelyik betakarítási technológiát alkalmazhatjuk, beleértve a CCM-módszert is, amely bevált, s ezért az idén is alkalmazzuk. A betakarítási mód kiválasztása a növényzet állapotától, vagyis az érési folyamattól, a kukoricacsövek és a szem arányától, valamint a magok és a szár szárazanyagtartalmától függ. Az, hogy a kukoricát e területekről szemnek vagy szilázsként hasznosítják, elsősorban a szemes kukorica termelési tervének a teljesítésétől függ, amely minden gazdaság számára kötelező. Azon gazdaságok számára, amelyek a Cherszonyec típusú kukoricakombájnokkal rendelkeznek, ez a módszer különösen előnyös, mert a nedves kukorica betakarítása mellett lehetővé teszi a kukorica biomasszájának lényegesen hatékonyabb kihasználását, a kukoricaszemek tekintetében is, amelyek dara formájában a szarvasmarha takarmányozásában jól hasznosíthatók. Lényegesen jobban, mint az egész növényekből készített szilázs takarmányozása esetén. A nyugat-szlovákiai kerület produktiv déli járásaiban — a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno), az érsekújvári (Nové Zámky), a galántai (Galante), a tma vai, a nitrai és a lévai (Levice) — a 70 centiméteres sortávolságra vetett silókukoricát a termőterület 70—80 százalékán kellene termeszteni. Figyelembe véve a talaj tápanyag és nedvességtartalmát, valamint az adott terület öntözési lehetőségét. A járási mezőgazdasági igazgatóságoknak és a kukoricatermelés rendszergazdáinak ezekben a napokban — amikor a kukorica vetése folyamatban van — fokozott figyelmet kell szentelniük a silókukorica említett újszerű termesztési technológiájának. Ügyelve arra, hogy a gazdaságok maradéktalanul eleget tegyenek e követelményeknek. Igaz, ha a vezetők nem tanúsítanak kellő érdeklődést e módszer iránt, akkor ez nehezen valósítható meg. A cíferi, a voderadyi és a vajnaryi szövetkezet, valamint az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzemének eredményei meggyőzően e módszer mellett szólnak, mert alkalmazásuk elősegíti a szemes kukorica termelési tervének a teljesítését és ezenfelül megfelelő mennyiségű és jó minőségű kukoricaszilázs készítését. Ennek jóvoltából a szarvasmarhatenyésztésben is kiváló termelékenységet érnek el. Az újszerű módszer alkalmazása is egyik útja a belter-Ipari hulladékból takarmány Az Ipar növényi eredetű hulladékait sikerrel hasznosíthatnák takarmányként, ha nem volna bennük nagy mennyiségben lignocellulóz, ami az állati szervezet számára csaknem teljes egészében emészthetetlen. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mikroorganizmusok biokémiájával és élettanával foglalkozó kutatóintézetében megvizsgálták, hogy a különféle gombatörzsek miként hatnak a lignocellulózra. összesen 65 gombatörzzsel végeztek kísérleteket. Ezek közül mindössze nyolc bontotta le a lignin egy részét, legföljebb jesség és a hatékonyság növelésének, az energia megtakarításának, s ezen keresztül a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete megszilárdulásának. Tekintettel a silókukorica védelmére alkalmas gyomirtó szerek hiányára, az integrált növényvédelmet kell alkalmazni. Vagyis a vegyszeres védekezést a mechanikai kezeléssel kell egybekötni. E munkák elvégzéséhez nem hiányozhat az üzemanyag. A hatóanyagok sávos alkalmazásával a szemes kukorica esetében bizonyos mennyiségű gyomirtó szer megtakarítható. A talaj és a magágy előkészítése, valamint a vetés a legfontosabb műveletek egyike, amelytől nagymértékben függ a termés alakulása. Ezért a talajelőkészítést és a vetést gyors ütemben, de minőségesen kell elvégezni. A mindennapi feladatok lelkiismeretes elvégzésével, a minőségi munkával és a technológiai fegyelem betartásával valósíthatjuk meg a kukoricaprogram céljait. Ez megköveteli a szemes kukorica termesztésében a hattonnás, a silókukorica esetében pedig — száraz anyagban számítva — a tíztonnás hektárhozamok elérését. Igényes, de teljesíthető feladatokról van szó. Hiszen az élenjáró kukoricatermelő gazdaságok eredményei ennél jóval jelentősebbek. JÄN KNEZOVIČ agrármérnök és )ÄN ADAMOVlC agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársai 23 százalékát, s néhány pedig a cellulózt. Kizárólag a Sporotrichum purverulentum nevű gomba bontotta le mind a cellulózt, mind a lignint. A gombák a fűrészporból 43—48 százalékkal több cellulózt bontottak le, mint a szalmából. A lignin lebontásában viszont nem volt különbség a két anyagnál. Lebontás után a fűrészporban a kiindulási mennyiséghez képest a három-négyszeresére nőtt a fehérjetartalom, a szalmában viszont alig nőtt a fehérjeszint. A kutatók szerint a lignint és a cellulózt lebontó gombatörzsek tenyészkörülményeinek javításával tovább növelhető a két anyag átalakításának mértéke és a képződő fehérjék menynyisége. Ez az út elvezet oda, hogy a cellulóz és a lignin emészthetővé tételével a növényi eredetű hulladékokból állati takarmányt lehessen készíteni —APN— * * Haladó módszerekkel a felzárkózás útján A Galántai Efsz öt kisebb mezőgazdasági üzem társításával 1973-ban jött létre. Ekkor vette fel a Május 9. nevet is. Az egyesítés kezdetben nem járt nagy sikerrel, és számtalan problémát vont maga után. A több mint 4400 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet vezetősége és tagsága nehezen boldogult a városi gazdaságokra jellemző problémákkal: a munkaerőhiánnyal, a gazdasági részlegek szétszóródásával, valamint azzal a ténnyel, hogy az egyre terjeszkedő város minden évben elfoglalt valamit az értékes földjeikből. Elég sokáig tartott, amíg a tagság összerázódott, amíg megtalálták a nehéz körülmények közötti gazdálkodás módját. Nem csoda, hogy évekig a járás leggyengébb gazdaságai között szerepeltek. Ebből az egyhelyben topogásből úgy három-négy éve történt a változás. Lehet, hogy azért, mert a körülmények beérlelődtek az előbbrelépéshez, a tagság összekovácsolődott s megtanult közösen gazdálkodni. Az igazi fellendülést azonban a három évvel ezelőtt végrehajtott kádercsere hozta, amikor egyebek között új elnök került a szövetkezet élére. E rövid három év alatt gyökeres változás ment végbe a szövetkezet életében. Az ésszerű irányítás, munkaszervezés és ellenőrzés, a haladó termelési módszerek alkalmazása, valamint a célravezető fej’esztési program fokozatos valóra váltása jóvoltából a hátul kullogó szövetkezet az élenjárók soraiba zárkózott fel. A gyors fejlődést fényesen Igazolták' a múlt évi eredmények, amelyekről Frenyák Alajos mérnök, a szövetkezet főtervezője tájékoztatott. Ezekből az adatokból szeretnék legalább néhányat felsorolni, az egyes szakágazatok jellemzésével és távlati céljaik ismertetésével egybekötve. ELŐTÉRBEN A GABONAPROGRAM Bár a növénytermesztésben nem sikerült elérni a nagyobb arányú szakosítást, s egyelőre sokféle növénykultúrát termesztelek, mégis a súlypont a szemesek termelésén van. Vetésterületük meghaladja a 2200 hektárt, vagyis a mezőgazdasági területnek a felét foglalják el. Tavaly a szemesek termelési tervét 13,9 °/o-kaI túlteljesítették, köszönve ezt a hozamok kedvező alakulásának. Pózából 6,45, árpából 6,63, szemes kukoricából pedig — a vetőmagtermesztés eredményét is beleértve — 5,75 tonnát takarítottak be hektáronként. A munkaigényes Ipari növények termesztésének Is fokozott figyelmet szenteltek. Így a cukorrépa, a seprőcirok és a cikória termesztésében is terven felüli hozamokat értek el. A zöldségkertészetet az utóbbi években szakosították. A múltban több zöldségféle termesztésével próbálkoztak. Am ez a szakágazat a munkaerőhiány, a termesztés kockázatossága és a gyakori értékesítést gondok miatt nem volt kifizetődő. Ezért két éve a hagymatermesztés mellett döntöttek. A változás bevált. Ezt igazolja az a tény Is, hogy a hagyma termőterületét a tavalyi harminc hektárról az idén ötven hektárra növelték. Mindent összevetve a növénytermesztés szakaszán eredményes évet zártak. A gazdasági mutatókat túlteljesítették, s egy hektár mezőgazdasági területre számítva a bruttó termelés értéke elérte a 11 ezer 289, az árutermelésé pedig a 7486 кого ná.t. Felvetődik a kérdés, vajon a szövetkezet vezetői miben látják a növénytermesztés sikerét? Az elmondottakból egyebek között kiderült, hogy a Bábolnai IKR rendszer alkalmazása lényeges fellendülést Jelentett a szemes kukorica termesztésében. Ehhez a kiváló biológiai anyag,a szükséges növényvédő szerek és a nagy teljesítményű korszerű gépek biztosítása mellett a munka- és a technológiai fegyelem szilárdítása Is hozzájárult. A gazdaságban az alapvető hozamnövelő tényezők között az öntözést tartják számon. Jelenleg ezer hektárnyi terület öntözhető. Ha az Idén elkészül a vágklrályfal (Kráfová nad Váhom) vízi erőmű, akkor további ezer hektár terület válik öntözhetővé. Távlatilag az egész szántóterület öntözésével számolnak. A hozamnövelés szempontjából ngyancsak fontos intézkedésnek tekinthető a szerves trágyázás, amelyben évente a termőterület 25—30 százalékát részesítik. Igaz, a trágya kezelése és hasznosítása szempontjából egyelőre több kérdés megoldásra vár. Elsősorban szilárdított trágyatelepeket kell építeni, továbbá meg kell oldani a hígtrágya hasznosításának legmegfelelőbb módját. Haladéktalan feladat az altalaj lazítása, amelyet az idén 220 hektáron szeretnének elvégezni. Az előző években e munkaművelet elvégzését az üzemanyag hiánya gátolta. A növénytermesztés szakaszán az eddiginél hatékonyabban akarják alkalmazni a haladó módszereket és technológiákat. Egyebek között bevezetik a vetőmagvak lézersngaras kezelését, a növényvédelemben pedig az egyes szereknek e Muška-féle módszeren alapuló, előrejelzés szerinti alkalmazását. takarmAnyozAsi gondok nélkül A számottevő állatállomány részére 1100 hektárról, azaz a termőterület 14 százalékáról kell előállítaniuk a szükséges tömegtakarmányokat. Tavaly olyan téli készletről gondoskodtak, amely bőségesen kitart az újig, sőt marad még belőle a zöldtakarmány kiegészítésére. A vetésforgót úgy igyekeztek összeállítani, hogy a takarmánynövények öntözhető területekre kerüljenek. Minden bizonnyal ennek a jóvoltából is silókukoricából 50,23, lucernából pedig 37 tonnát takarítottak be hektáronként — zöldanyagban számítva, jól bevált a 11 hektáron létesített belterjes legelő. A takarmányozásban a hazai és külföldi tapasztalatok alapján az újszerű módszerekkel próbálkoznak. Több éve eredményesen alkalmazzák a nedves kukorira-szemcsutka zúzalékét a sertések és a szarvasmarha takarmányozásában egyaránt. Ebből évente 2300—2400 tonnát készítenek. Kiváló, erőtakarmányt helyettesítő adaléktakarmánynak bizonyult az ún. „zöld tej“, a préselt lucerna. Ebből az idén nagyobb mennyiséget készítenek. Tavaly próbálkoztak a tejsavóval dúsított répaszelet tartósításával. A módszer eredményességét az idén értékelik. Mivel a szem-csutka zúzalék takarmányozása a szarvasmarha hizlalásban aránylag nagy veszteségékkel járt, tökéletesíteni próbálják ezt a módszert is. Továbbá a CCM- hez hasonlóan akarják tartósítani a viaszérés szakaszában betakarított lóbabot. Ezáltal igen értékes, nagy fehérjetartalmú takarmány nyerhető. Az elmúlt három év folyamán jelentős beruházásokat fordítottak a takarmánytárolók építésére. A szilárdftott silőgödrök és szénatárolók építése jól kamatozóéi к a tartósított takarmányok lényegesen jobb minőségében. A jövőben egy nagykapacitású szénatároló építésével számolnak. BELÜZEMI ÖSSZPONTOSÍTÁS A gazdaság nagy létszámú állatállománya igencsak választékos képet mutat. Foglalkoznak szarvasmarha-, sertés-, Juh- és baromfitenyésztéssel egyaránt. A sokrétű munka ellenére a tervfeladatokat minden mutatóban túlteljesítették. Kedvezően alakult a termelékenység Is. A tehenészetben például egyedenkénti évi átlagban 3824 literes tejtermelést, a sertéshizlalásban pedig 0,55 dekagrammos súlygyarapodási átlagot értek el. A szfnvonalas állattenyésztői munkára és állatgondozásra utalnak * szaporodásbiológiai eredményeik is. Hiszen száz tehéntől 100,55 borjút, egy kocától pedig 18,87 malacot választottak el. Az állatelhullásban nem lépték túl a megengedett határt. Az egy hektárra számított állattenyésztési bruttó termelés 10 ezer 828, az árutermelés pedig 9400 korona értékű volt. Az első negyedév eredménye a múlt évhez viszonyítva kedvezőtlenebbül alakult. A kemény tél, főleg az új,. könnyű szerkezetű Istállókban megviselte az állatállományt, arai a termelékenység csökkenésében nyilvánult meg. A régi, hagyományos istállókban jól átvészelték az állatok a telet. Mivel a takarmányozás tekintetében nincs fönnakadás, a gazdaság vezetői meg vannak győződve arról, hogy a kiesést a második negyedévben behozzák. Az állattenyésztés szakaszán nagyarányú korszerűsítési munkák és építkezések folynak. Jövőre adják át a 400 férőhelyes tehénistállót és a száz darabra tervezett bikahizlaldát, 1988 ig pedig meg akarják valósítani a nagy kapacitású sertéshizlalda építését. A beruházások a tartási és munkafeltételek Javítása mellett mindenekelőtt az állattenyésztés bel üzemi összpontosítását és szakosítását szolgálják. El akarják érni azt, hogy az állattartó telepeket csupán egy, legföljebb két állatcsoport tartására szakosítsák. Az előző évet úgyszólván 17 millió korona tiszta nyereséggel záró Május 9. szövetkezet az idén még jobb termelési és gazdasági eredményeket szeretne felmutatni. Ezért is igyekeztek a tavaszi munkák első szakaszát felgyorsított ütemben és minőségben elvégezni. Minden jel arra ntal, hogy a gazdaságban jól megalapozták a kitűzött céljaik valóra váltását. KLAMARCSIK MÄRIÄ
