Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-04 / 18. szám
* .SZABAD FÖLDMŰVES 1981 május 1. Eredményes gazdálkodás X Magyar Népköztársaságban a hatodik ötéves tervidőszak (1981—1985) első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően növekedett, 12,4 százalékkal haladta meg az előző ötéves tervidőszak átlagos termelését. Ezen belül a növénytermesztés 11,6, az állattenyésztés pedig 13,1 százalékkal nőtt. A növénytermesztés fejlődését Jelentős mértékben befolyásolták az Időjárási hatások. Az 1982-es év Jő termése után 1983-ban az aszály következtében csökkent a termelés, tavaly viszont 4 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Az 1981—1984-es években a mezőgazdaság áruértékesítése 12, a lakosság élelmiszervásárlása 3, a mezőgazdasági és az élelmiszeripart termékek kivitele pedig 38 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termékek 85 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát pedig háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági nagyüzemek az alaptevékenységük mellett ipari, építőipari és szolgáltató tevékenységgel ts foglalkoznak. A nem mezőgazdasági Jellegű termelés az 1981—1983-as években a másfélszeresére növekedett, a múlt évben azonban stagnálás állt be. A gabonafélék termelése az 1981— 1984-es évek átlagában az előző ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 13, a hozamok pedig 17 százalékkal növekedtek. Ugyanakkor a cukorrépa termelése 14, hozama pedig 18 százalékkal növekedett. A Magyar Népköztársaság a hektáronkénti 4,6 tonnás báza- és a 6.1 tonnás kukoricabozamokkal a világon a legjobb Ä mezőgazdasági szövetkezetek, tgy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek és a szövetkezeti társulások 1984. évi tevékenysége a hatodik ötéves terv időarányos termelési feladatainak megvalósítására, az előző évi terméskiesés pótlására, a szövetkezetekben dolgozók anyagi és szociális ellátásának szinten tartására irányult. Az 1983. évi szárazság hatása a múlt évre Is áthúzódott, sőt az aszály egyes alföld! területeken koncentráltan újra Jelentkezett. Emiatt a termelőszövetkezetek Jelentős része az 1984. évi termelést és gazdálkodás! feladatokat csak szűkösebb műszaki és pénzügyi eszközökkel, valamint a rendelkezésre álló szellemi erőforrások és tartalékok maximális mozgósításával tudta teljesíteni. Az egyes mezőgazdasági termékek értékesítési gondjai 1984-re Is átterjedtek, helyenként állandósultak, a kiegészítő tevékenységek piacfeltételei szűkültek. A kalászosok múlt évi hozama minden korábbi rekordot felülmúlt, s ez jelentős mértékben hozzájárult az ágazattal szemteljesítményt elérő országok közé tartozik. A gabonafélék termelése az utóbbi négy év átlagában a vetésterület csökkenése ellenére több mint másfél millió tonnával haladta meg az ötödik ötéves tervidőszak átlagát. Eredményesen fejlődött az ipari növények termelése, elsősorban a napraforgóé, a zöldségféléké viszont visszaesett. Az állattenyésztésben a legdinamikusabban a sertéstenyésztés fejlődött. A sertésállomány az utóbbi négy év-Иа(|рр®[?§2|(р -----jegyzetekben 900 ezer darabbal, a sertéshústermelés pedig 22 százalékkal nőtt. A szarvasmarha-állomány 1981 óta kismértékben csökkent, a tejtermelés ugyanakkor növekedett. A baromfiállomány növekedése 1983-ban — a kedvezőtlen külpiaci értékesítési lehetőségek miatt — megtorpant, de a baromfihús és a tojás termelése tovább bővült, az utóbbi a múlt évben kissé visszaesett. A takarmánygazdálkodás ugyan fokozatosan Javult, de színvonala továbbra sem kielégítő. A vágóállatok termelése az utóbbi négy év átlagában az előző ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 0,2 millió tonnával, 2,2 millió tonnára, a tejé 0,5 milliárd literrel, 2,7 milliárd literre, a gyapjúé pedig 1900 tonnával, 12 ezer 500 tonnára növekedett, a tojásé viszont 0,1 miUiárd darabbal, 4,4 miiUárd darabra, csökkent. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben meghatározóvá vált az iparszerű termelési rendszerek szerepe. A jő eredmények eléréséhez hozzájárult az is, hogy nőtt a felső- és középfokú végzettségű szakemberek száma és a dolgozók szakképzettsége. Korszerűsödött és bővült a mezőgazdaság anyagi-műszaki és biológiai alapja. Fokozódott a gépesítés, előtérbe került a nagy teljesítményű és korszerű gépek alkalmazása. Nőtt a műtrágya-, a szervestrágya- és növényvédőszer-felhasználás. A szigorúbb földvédelmi rendelkezések hatására a mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése lelassult, és kismértékben Javult a talajerő-gazdálkodás. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek sorában 1984 végén 1279 termelőszövetkezet és 128 állami gazdaság, 62 mezőgazdasági szakszövetkezet és 18 halászati termelőszövetkezet működött. Tovább növekedett a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a vállalatok működési és gazdálkodási önállósága és érdekeltsége a termelés növelésében, gazdálkodásuk Javításában. Fokozódott a nagyüzemek közötti együttműködés. Jelenleg 51 szövetkezeti társulás működik, s négy agráripari egyesülés folytat eredményes tevékenységet, jől illeszkedve a mezőgazdasági együttműködés rendszerébe. A rövidebb vegetációs Időszak miatt Igen Jelentős volt a hozamkiesés a paradicsomnál, a paprikánál és az uborkánál, valamelyest kedvezőbb volt a zöldborsó, a hagyma, a gyökérzöldség és a káposztafélék terméshozama. A gyümölcstermelés volumene mintegy 10 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A múlt évben is folytatódott a gyümölcsösök területének fajtaszerkezet-váltással egybekapcsolt csökkentése. A gyümölcsterület csökkenésében és az állománycserében az utóbbi években jelentkező értékesítési gondok, Illetve ezzel összefüggésben a kialakult alacsony árak hatása Is közrejátszott. A szőlőtermelés szintén 10 százalékkal volt kisebb, s a minőség is rosszabb volt az előző évinél. MÉRSÉKELT ÜTEMŰ NÖVEKEDÉS Az állattenyésztési termelés a tervezett csökkenéssel szemben 2—3 százalékkal növekedett. Az állattenyésztési termelés bővülése főleg az abrak- és fehérjetakarmány-igényes sertés- és baromfitenyésztésben következett be. A sertéstenyésztés volumene a múlt évben körülbelül 4 százalékkal növekedett, a baromfitenyésztés termelése az előző évi szinten maradt. Az állattenyésztést termelés körülbelül egynegyedét képviselő szarvasmarha-tenyésztés eredményeiben az 1983-as évhez képest számottevő eltérés nem volt. A termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya az előző évi szinten maradt. A Jövedelmezőségi és tenyésztési gondok miatt a Juhállomány a termelőszövetkezetekben 10—14 százalékkal csökkent. VÄLTAKOZÖ KISEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az ár- és szabálynzórendszeri okok miatt a mezőgazdasági alaptevékenység egyre több ágazatában romlott a jövedelmezőség. A termelőszövetkezetek jelentős részében a jövedelmezőségi gondokat az is fokozta, hogy a korábban viszonylagosan magasabb nyereséghányadú melléküzemági tevékenység termelési és foglalkoztatási dinamikája megtorpant. Mindez a megrendelők fizetési nehézségeire, a vállalati GMK-tevékenységek bővülésére, a termelési adó emelkedésére, a vállalatok és költségvetési intézmények megrendelésének csökkenésére stb. vezethető vissza. Ez a helyzet a melléküzemági tevékenységben foglalkoztatottak számának csökkenését váltotta ki, helyenként gondokat is előidézve. ÜTEMES ÉRTÉKESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG A termelőszövetkezetek értékesítési tevékenysége — a termelés alakulásának megfelelően — ütemes volt az egész év folyamán. A rekord gabonatermés komoly feladatok elé állította a felvásárlási hálózatot, de kisebb zavaroktól eltekintve ütemes volt az értékesítés, amelyet a gabonatároló kapacitások bővülése is elősegített. A szövetkezeti nagyüzemek az 1983. évi 3 millió 595 ezer tonnával szemben a múlt évben közel egymillió tonnával több étkezési búzát értékesítettek, s növekedett a takarmánybúza és a takarmányárpa értékesítése Is. Az állattenyésztési termékek közül nem volt zavarmentes a vágómarha és vágósertés értékesítése, főleg az év első tíz hónapjában. Kiemelkedően megnőtt a vágósertés-értékesítés, mert a múlt év első tíz hónapjában 2 millió 260 ezer darab volt, ami az előző év hasonló Időszakához viszonyítva 230 ezer darabbal volt több. Ezzel szemben a vágőmarha-értékesjtés az előző évi 313 ezer darabról 290 ezer darabra esett vissza. (Folytatjuk) BARA LÄSZLÖ A mezőgazdasági szövetkezetek 1984. évi gazdálkodásának eredményei ben támasztott exportfeladatok telje- zamára vezethető vissza. Kalászos sltéséhez. gabonából az előző évhez viszonyítva A mezőgazdasági szövetkezetek 1984. 1,4 millió tonnával, azaz 23 százalékévi gazdálkodásának eredményeiről kai termett több a termelőszövetke- és az 1985. évi terv célkitűzéseiből zetekben, és ez az előző ötéves terv adódő feladatokról Huszár Józef, a átlagterméséhez képest csaknem 48 Termelőszövetkezetek Országos Taná- százalékkal nagyobb hozamokkal vacsának közgazdasági főosztályvezető- lósult meg. A termelőszövetkezetek je tájékoztatott. kukoricából többet takarítottak be az Az 1984. évi terv a mezőgazdasági előző évinél, ez azonban a nyári és össztermelés (alap- és kiegészítő te- nyárvégi szárazság' miatt nem érte el vékenység) 4,5, ezen belül a mező- a tervezettet. gazdasági termékek termelésének 3,2 Ipari növényekből a termés 5 szászázalékos növekedésével számolt. A zalékkal volt nagyobb az előző évinem végleges adatok alapján (ott- nél, az 1982. évi és az azt megelőző Jártamkor még nem voltak pontos évek volumenét a gazdaságok azonszámadatok) a mezőgazdasági terme- ban nem érték el. Napraforgóból a kék körére vonatkozó előirányzatok tervet meghaladó, cukorrépából vtösszességében megvalósultak, a ki- szont a tervben számítottnál kevesebb egészítő tevékenység bővülése azon- volt a termés, de kedvezőbb cukorban nem érte el a tervezettet. tartalom mellett. Burgonyából — a tervezettnél kisebb vetésterület elle- REKORDTERMÉS GABONÄBÖL nére — a tervezett mennyiséget takarították be a nagyüzemek. A szánté- Ä növénytermelés múlt évi szintje földi zöldségterület a múlt évben ugyan meghaladta az egy évvel ко- mind az előző évinél, mind a terverábblt, de a tervezettől kismértékben zettnél nagyobb volt, az időjárási elmaradt. A lemaradás főleg a nö- hatások következtében a betakarított vénytermelés mintegy 30 százalékát termésmennyiség azonban 10 százakitovő kertészeti ágazat gyenge ho- lékkai kevesebb volt a tervezettnél. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás párt- és állami szervei megkülönböztetett figyelmet fordítanak a termőföld védelmére. Fő céljuk a mezőgazdasági terület stabilizálása, illetve bővítése a nem mezőgazdasági jellegű területek talajjavítása révén. A járási nemzeti bizottság mező-, erdő- és vízgazdálkodási szakosztálya következetesen érvényesíti a földvédelemmel kapcsolatos rendeleteket. Összegezve az elfoglalt és a talajjavítással pútolt területeket, tavaly a mezőgazdasági terület 98 hektárral, ebből a szántóterület 73 hektárral bővült. Talajjavítással 75 hektárnyi területet nyertek új szőlőültetvények telepítésére, főleg a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban. A nagyüzemi termelésre eddig alkalmatlan, illetve nem mezőgazdasági jellegű területek reknltiválásával 282 hektárnyi terület termőfölddé változott. A szántót 51 hektárnyi rét feltörésével és megművelésével is bővftették. A talajjavftási munkák révén az előző évhez viszonyítva a mezőgazdasági területet 1.6 százalékkal, a szántót pedig 0,99 százalékkal növelték. Építkezés céljából 29 hektárnyi területet vontak ki a mezőgazdasági termelésből. A GahCflcovo—Nagymaros-! vízi erőmő építése következtében 792 hektár vált a mezőgazdasági termelésre Ideiglenesen alkalmatlanná. Sajnos, a felsőbb szervek ezt a területet továbbra is mint mezőgazdasági területet tartják nyilván, ami főleg a termelési és értékesítési tervfeladatok lebontásakor hátrányosan érinti a károsított mezőgazdasági üzemeket. Jelenleg húsz hektáron —* tőképpen a csilizradványi (Ľiližská Radvan) és a felbári (Horný Bar) szövetkezet határában — talajjavítási munkák folynak. A munkák befejeztével ezt a területet is a szántóterülethez csoportosítják át. A járásban a termőföld védelme mellett fokozott gondot fordítanak a talaj ésszerű kihasználására. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozataival összhangban a nagyüzem! mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területeket a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek a rendelkezésére bocsátják. Tavaly a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 3,87 hektár területet adtak át. Az idén további 3,5 hektárral bővül a kertészkedők földterülete. Ma a járás 5585 szervezett kertészkedője több mint ezer hektár területet művei meg. Ez hozzávetőlegesen megfelel a járás városainak és falvainak belterületén levő kistermelésre alkalmas területnek. Tavaly több mezőgazdasági üzemet bírságoltak azért, mart elhanyagolták a talajvédelmet és a termőföld észszerű kihasználását, vagy elmulasztották a gyomirtást. A gazdaságokat arra is figyelmeztették, hogy menynyire káros — főleg a vadállományга nézve — a kukoricaszár égetése. Az említett hiányosságok ellenére jelentősen javult a talajvédelem és a talaj kihasználása. Ezt igazolják a járás gazdaságaiban elért kiváló eredmények. A termőföld védelmével kapcsolatban az illetékes szervek 32 esetben állapítottak meg mezőgazdasági, illetve más szervezetek részéről törvénysértést. Az esetek többségében engedély nélküli építkezésekről volt szó, elsősorban mezőgazdasági területen. A járási nemzeti bizottság népi ellenőrzési bizottsága 330 engedély nélküli építkezést derített fel. Többnyire HATÉKONY VÉDELEM, FOKOZOTT TERMŐKÉPESSÉG Építkezés céljából ma Is elvonják a termőföldet, ám a beruházóknak ezt pótolniuk kell nem mezőgazdasági területek talajjavításával hétvégi házak építéséről volt sző. A törvénysértést az érvényben levő előírásoknak megfelelően rendezik. A járásban folyamatosan végzik a termőföld védelmével és kihasználásával kapcsolatos ellenőrzéseket. A talajnyilvántartást négy mezőgazdasági üzemben mérték fel. A vizsgált gazdaságokban nem találtak komolyabb hiányosságokat. Az előző ellenőrzések eredményei alapján elmondható, hogy a járás mezőgazdasági üzemeinek többségében hiánytalanul végezték a földnyilvántartást. A talaj termőképességének növelése céljából tavaly 377 ezer köbméter humuszt dolgoztak be a talajba. Jelenleg a Felső-Csallóköz gyengébb adottságú talajainak humusztartalmát próbálják növelni. A Gabéíkovo— Nagymaros-1 vízi erőmű építése során felhalmozódott földet szállítják ezekre a humuszban szegény területekre. Ez a megoldás a tetemes szállítási költségek miatt meglehetősen drága. Ezért a Bratislava! Talajtani Kutatóintézettel együttmfiködvo vizsgálják, hogy milyen időn bellii térülhetnek meg a talajjavítás költségei. Tavaly a járás erdőterülete 7061 hektár volt, ami az előző évhez viszonyítva 18 hektárral kevesebb. Az erdőklvágások ugyancsak a vízi erőmű építésének a rovására írhatók. De ehhez részben hozzájárultak a falvak belterületein a Geodézia n. v. által végzett munkálatok is. Az Illetékes szervek ellenőrizték a fakitermelés és az erdősítés tekintetében előirányzott feladatok végrehajtását. Megállapították, hogy nem minden esetben tettek eleget az erdőtelepítési feladatoknak. Az ezért felelős vezetőket bírságolták. Az idén tökéletesíteni akarják az irányító és ellenőrző tevékenységet. Mindent elkövetnek a talajvédelemmel kapcsolatos törvények és rendeletek betartása érdekében. A különösen védett szántóterületen nem engedélyezik a gyümölcsösük és a szőlő telepítését. Ugyancsak megakadályozzák a községek és települések külterületein levő mezőgazdasági területek építkezési célokra való elfoglalását. A talajjavítási munkák végzése során főleg a minőségre helyezik a hangsúlyt. Az eddiginél gyorsabb ütemben végzik a szélfogó erdősávok telepítését. Ezért is felhívták a mezőgazdasági üzemek figyelmét arra, hogy idejében rendeljék meg a szükséges facsemetéket. Az öntözőberendezések építését is égy kell végezni, hogy ne kerüljön sor a meglevő erdősávok felszámolására. A mezőgazdasági üzemek gazdasági udvaraiban és állattartó telepein levő szabad területeket takarmánynövények termesztésére hasznosítják. Svinger István
