Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-04 / 18. szám

I 1985. május 4. ' / _ SZABAD FÖLDMŰVES _________ I Az új módszerek eredményei A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Sörgyár elmúlt évi eredményei a munkakezdeményezés, a szocialista versenymozgalom, a minőségre és hatékonyságra irányuló törekvések magas színvonaláról, s nem utolsósorban a dolgozók aktív hozzáállásáról tanúskodnak. A gyár dolgozói az elmúlt évben 4527 hekto­liter sört adtak piacra terven felül. A tizenkét fokos sör előirányzott termelését közel 49 ezer hektoliterrel szárnyalták túl, s az áruki­viteli tervet pedig 100,4 százalékra teljesítet ték. Az energiával, illetve az alapanyaggal va­ló takarékosság terén is számottevő eredmé­nyeket sikerült elérniük. A dolgozók munka­kezdeményezésének köszönhetően jelentős elő­relépést értek el a sörgyári hulladék haszno­sítása terén. A gyár 2355 hektoliter folyékony élesztőt, valamint 4275 tonna nedves malátát biztosított állattenyésztési célokra a környező mezőgazdasági üzemeknek. A malátagyártó részlegen is nagyszerű ered­ményekkel büszkélkedhetnek. Sikerült teljesí­teniük az első osztályú sörárpa felvásárlási tervét, s összesen 23 ezer 29 tonnát vásároltak a mezőgazdasági üzemektől. A malátagyárló részleg dolgozóinak felelősségteljes munkáját bizonyítja, hogy tervüket 467 tonna maláta elő­állításával túlteljesítették, s az év folyamán egyetlen panasz sem érkezett. A minőségi kö­vetelményeket is teljesítették, hiszen a meg­szabott negyven pont helyett hatvanat értek el. A korszerűsítésről, a fejlődést biztosító új beruházásokról sem feledkeznek meg a sörgyár vezetői. Jelenleg is végzik az egyes üzemrész­­legek felújítását. Külön ki kell emelni az új munkamódszerek bevezetését, amelynek — töb­bek között — a tavalyi nagyszerű eredménye­ket is köszönhetik. Az idén vezették be a ma­látagyártó részlegen a brigádszerű munkaszer­vezés és javadalmazás kísérleti alkalmazását. A sikerekről számot adva szükséges még megemlíteni a szódagyártó részleg dolgozóinak eredményeit is, amelyekkel nagymértékben hozzájárultak az előirányzott terv maradékta lan teljesítéséhez. Torpis [ózsef Gazdag külkereskedelmi árukínálat X brnói vásárvárosban ápri­lis 17-től 23 ig rendezték meg a közszükségleti cikkek 18. nemzetközi bemutatóját. Ha­zánk nagy figyelmet fordít a külkereskedelmi kapcsolatok állandó fejlesztésére, s ezzel magyarázható, hogy a vásár iránt külföldön is egyre na­gyobb az érdeklődés. Az idei seregszemle, amelyet a jelen­tős jubileumok évében rendez­tek, nagyszerű alkalmul szol­gált, hogy hazai közszükség­leti cikkeket gyártó üzemeink bemutassák termékeiket, össze­hasonlítsák azokat a külföldi partnerek hasonló jellegű kí­nálatával, s ezáltal lemérhes­sék, hol tartanak az egyes te­rületeken. A népgazdaság fej­lődését a tavalyi statisztikai adatok is bizonyítják, s ebből a belkereskedelem mellett a külkereskedelem is nagymér­tékben részt vállalt. A tavalyi külkereskedelmi mérleg az elő­ző év adataihoz viszonyítva A vásáron harmincnégy or­szág több mint kiiencszáz ki­állítójának a termékeit tekint­hették meg a látogatók a közel 44 ezer négyzetméteres kiállí­tási területen. A szervezők el­sődleges feladatuknak a nem­zetközi kereskedelmi kapcsola­tok további elmélyítését tekin­tették. Azt, hogy nem volt hiá­bavaló az alapos, a részletekre is maximálisan ügyelő szervező munka, a leginkább a külföldi kereskedelmi vállalatok és üze­mek élénk érdeklődése is bizo­nyítja, hiszen a tavalyinál jó­val több ország küldte el szak­embereit, üzletkötőit. A hagyo­mányosan résztvevő külföldi partnerek mellett szép szám­ban eljöttek azoknak az orszá­goknak a képviselői is, ame lyek első ízben, vagy pedig bi­zonyos szünet után vettek részt a nemzetközi bemutatón, mint például Mali, Peru, Pakisztán és Kuvait. A gazdag és eredmé­nyes múltra visszatekintő brnói több mint tíz százalékkal nőtt, hasonlóan a kivitel, illetve a behozatal is hozzávetőlegesen ekkora arányban növekedett. Amint azt Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter meg­nyitó beszédében hangsúlyozta: a pozitív kereskedelmi mérleg az egész társadalom továbblé­pésének elengedhetetlen fellé tele. A fogyasztási és közszük­ségleti cikkek utóbbi időben tapasztalt jobb minősége lehe­tővé tette, hogy a nyolcvanas években, pontosabban a jelen­legi hetedik ötéves tervidőszak első négy évében több mint negyven százalékkal növeke­dett hazánk külkereskedelmi áruforgalma. Alapvető fontos­ságú a KGST tagországokkal folytatott együttműködés, hi­szen ily módon bonyolítjuk le a külkereskedelmi forgalom há­romnegyed részét. A legjelen­tősebb külföldi partnerünkkel, a Szovjetunióval az utóbbi év­ben újabb tizenhárom száza­lékkal nőtt az árucsere-forgal­munk. vásár így tovább öregbítette eddigi jó hírnevét. Mivel az időjárás is kedve­zett az idei vásár szervezőinek, így azok nem panaszkodhattak a nagyközönség érdektelensé­gére. Ha röviden jellemezni akarjuk a kiállítócégek felvo­nultatott termékeit, valamint a vásár színvonalát, elmondhat­juk, hogy a seregszemle telje­sítette küldetését, és a pavilo­nokban az újdonságok voltak túlsúlyban. Azért, mivel az idén kerül sor a Csehszlovák Spartakiád bemutatóira, a vásáron a szo­kásosnál lényegesen gazdagabb volt a különböző sportszereket és -felszereléseket, valamint tu­risztikai cikkeket felvonultató részlegek kínálata. Szinte va­lamennyi pavilonban megtalál­hatták a látogatók a sportolás sál. az ésszerű szabadidő-hasz nosítással kapcsolatos felszere­léseket, kellékeket és beren­dezéseket. Mindenekelőtt a Slovüport bratislavai és žilinai üzeme által bemutatott termé kék között volt számos érde­kes újdonság. A több részből álló melegítők, edzoruhák, me­zek, valamint a Himalája ’84 expedíció tagjai által viselt spe­ciális hegymászóruhák nem vé­letlenül keltették fel a szak­emberek figyelmét. A sportcipőket gyártó Botana Skuteé és a Jas Bardejov üze­mének termékfelújítással fog­lalkozó dolgozói főleg a ké­nyelmes, élsportolásra és косо gásra egyaránt alkalmas lábbe­lik bemutatására törekedtek, tegyük hozzá: nem is sikertele­nül. A Lomnice nad Popelkou-i Technolen nemzeti vállalat ál­tal kiállított sátrak szintén nagy érdeklődést váltottak ki, hiszen az egyszerű, turisztikai célt szolgáló sportsátrak mel­lett a kényelmes, úgynevezett családi sátrak sem hiányoztak. A bútoripar képviselői okoz­ták sokak számára a legkelle­mesebb meglepetést, mivel kor­szerű, modern vonalvezetésű, gazdag színskálájú, rendkívül praktikus és tetszetős bútor­falakat és -darabokat sorakoz­tattak fel. A szakemberek és a látogatók egyaránt elismeréssel szóltak például a Pamir, Farne, Famos, Cortena variabútor típu­sokról, a Novena, Flóra, Anté­­za és Vegas hálószoba-beren­dezésekről, az ötletes gyermek­szobabútorokról, konyhaszekré­nyekről. Szinte valamennyi bú­toripari üzem kiállítási anyagá­ban láthattunk több változat­ban elkészített bútorcsaládokat. Ha már itt tartunk, fontos­nak tartjuk megjegyezni, hogy — sajnos — bútorüzleteink kí­nálatában csak elvétve találunk a vásáron látott esztétikus tér-4 mékekhez hasonló bútordara­bokat. Ötletben, elképzelések­ben évek óta nincs hiány a bú­toriparban sem, csak sajnos a mintapéldányoktól nagyon vi­szontagságos út vezet a soro­zatgyártásig, s onnan a szak­­üzletekig. A látogatók közül is sokan hangot adtak óhajuknak, mely szerint jó volna, ha a Brnóban évről évre látott és megcsodált bútorokból és la káskiegészítőkből legalább a termékek egy részét viszont­láthatnák az üzletekben. A D pavilon hagyományosan a ruházati üzemek bemutatójá­nak színhelye volt. A Centro­­tex szakemberei által kiválasz­tott női és férfi ruhaneműk iránt szerte a világon viszony­lag nagy érdeklődés mutatko zik. A vásár keretében rende­zett alkalmi divatbemutatók szervezői a luxuscikkek, illet ve ruhaköltemények mellett a sportos, könnyű, élénk színű ruhák bemutatására is töreked­tek. Az egyes részlegek láto­gatói természetesen a szabad­időruhák bő választékát is megtekinthették. A külföldi üzletkötők főleg a sviti Che­­mosvit nemzeti vállalat újdon­ságai iránt érdeklődtek. A Cli­­matex elnevezésű alapanyagból készült felsőruházati cikkek­nek leginkább a sportkedvelők örülhettek. Az Omnia külkereskedelmi vállalatot a közel kétezer négy­zetméteres alapterületen több mint harminc üzem termékei képviselték. Első ízben láthatta a nagyközönség a Tamat 800.1 típusjelű korszerűsített automa­ta mosógépet, amely a korábbi típusokhoz viszonyítva jelentős energiamegtakarítást erednie nyez. A Zlaté Moravce-i Calex nemzeti vállalat a C—225.1, il­letve a C—275.1 típusú hűtő­­szekrényt, valamint az M— 50.5 ös mélyhűtőt mutatta be. A füleki (Fiľakovo) Kovosmalt különféle nagyságú és típusú kályhákat, valamint fűtőteste­ket állított ki. A C pavilon volt a színhelye a legújabb hazai elektrotechni­kai és elektronikai műszerek és berendezések bemutatójának. A fiatal látogatók többsége szí­vesen időzött el a különböző automaták, elektronikus játé­kok részlegeinél. A már több ízben hiányolt színesteievízió­­készülékekből végre több félét is megtekinthettek a látogatók. Am a külföldi készülékek által sugárzott kép színminőségéhez hasonlítva korántsem lehetünk elégedettek, hasonlóan a for­matervezés és a kivitelezés te­rén is még számos tartalékok mutatkoznak. Az érsekújvári (Nové Zám­ky) Elektrosvit nemzeti válla­lat fénycsöveket és különböző nagyságú lámpatesteket állított ki. A Tesla konszernvállalat nemcsak tévékészülékét, hanem magnetofonokat, rádiókat és le­mezjátszókat is bemutatott. A Szakemberek által legkedvezőb­ben értékelt termékek közül megemlítjük a Tesla 820 A rá­diót és az SM 280 típusjelű átjátszókészüléket. A vásáron a hagyományok­hoz hűen a legjobb termékek értékelésére is sor került. A bíráló bizottság összesen 544 cikket értékelt különböző szem­pontból. A zsűri döntése alap­ján a brnói új városháza dísz­termében hazánk kiállítóválla­latainak 32 terméke kapta meg az aranyérmet. Ezenkívül a Szovjetunió és Jugoszlávia két­­két, Bulgária, Franciaország, az NSZK, Peru, Szíria és Ausztria képviselői pedig egy-egy arany­érmet vehettek át. A vásárváros pavilonjait jár­va a látogatók megtekinthették a hazai és külföldi külkereske­delmi vállalatok kínálatát. Kü­lönösen a ruházati cikkekkel és a bútorokkal kapcsolatban akarva-akaratianul az a gondo­lat foglalkoztatta a szemlélőt, hogy vajon mivel magyarázható a hazai piac jóval szegényesebb áruválasztéka. A tudományos­műszaki haladással egyenes a­­rányban növekszik a vásárlók igényessége. Ezért az egyes üzemek és vállalatok legfonto­­sak feladatai közé tartozik, hogy a külföldi piac mellett a hazai vásárlók is egyre gazda­gabb, jó minőségű közszükség­leti cikkekből választhassanak. BÁRDOS GúfULA' f íTOVIT — levéltrágya a nUvfinyek klór6 »is« ellen ZIVKOC1T ta ZINKOV IT — cinket tartalmazó cseppfolyós mű­trágya a ngvények minőségi kezelésére gyártja; CHEMICKÉ ZÁVODY JURAJA DIMITROVA. N. P.. BRATISLAVA nosttuf Mu Kl«m«n(« OottwaMi « Mu republiky ШШШ

Next

/
Thumbnails
Contents