Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-04 / 18. szám

~Ä~ GYÜMÖLCSÖSBEN Aki valamilyen oknál fogva áprilisban elmulasztotta a gyü­mölcsös trágyázását, talajmun­­káit és a tervezett füvesítést, májusban még elvégezheti eze­ket a műveleteket. Ilyenkor a teljes nitrogén­­adag harmadrészét szokás ki­­jut.'atni. A hagyományosan használt műtrágyákat esetleg trágyalével vagy híg állati ürü­lékkel helyettesíthetjük. Az utóbbiakat vízzel hígítva (1:20) használjuk és a koronacsurgén készített árokba öntözve jut­tatjuk ki. A tápanyagpótlást követi a talajművelés. Ha van kerti trak­torunk, akkor sekély rotaváto­­rozás és boronázás, egyébként pedig kapálás és gereblyézés jöhet számításba. Ok nélkül ne tir.orjnk, ne hengerezkük a ta­lajt, mert a kialakuló hajszál­­csövesség meghatványozza a vízveszteséget. A gyümölcsösben végzett fü­vesítésnek több előnye, de ugyanakkor hátránya is van. Az aszályos körzetek öntözhe­­teíien gyümölcsöseiben nem ajánlatos füvesítésre gondolni, mert ilyen feltételek közepette e fű konkurrens növényként jelentkezik, amely elvonja a fáktól az éltető nedvességet. A füvesítés egyébként lehet totá­lis, sávonkénti, esetleg füvesít­hető csupán a művelőút. Vi­szonyaink között az utóbbi két eljárás javasolható, de akkor gondolni kell a rendszeres ka­szálásra is. Májusban kell sort keríteni a hajtások lekötözésáre. A ki­szemelt hajtásokat az adott fajtajellegnek megfelelően le­het lehajlítani és rögzíteni (pl. a jonatán vagy az Éva al­mánál vízszintes, vagy ahhoz közeli szögállásban rögzítjük a hajtásokat). S közben elvé­gezhetjük a hajtásválogatást is. Ilyenkor a zsenge hajtások még kézzel kitörhetők. Énnek főleg a fűrésszel bekurtított, vastagabb ágak tisztán tartásá­nál vesszük hasznát, mert az edénynyalábok továbbra is a megszokott mennyiségű táp­anyagot szállítják, s fgy a seb közelében vízhajtások törnek elő. Ha ezeket meghagyjuk, fe­leslegesen felélik a tápanya­gokat. besűrítik a koronát, s egy év múlva több dolgunk lesz metszéskor. Bizonyára hal­lott már a kedves olvasó a hal­­szálkás ágrendszerről. Ennek lényege, hogy a gallyakból csak két oldalra fejlődhetnek má­sod- vagy harmadrendű hajtá­sok. A felfelé vagy a föld irá­nyába növekvő hajtásokat kö­nyörtelenül eltávolítjuk. A hajtásuk csücsán lévő, végálló rügyeket kímélni kell, hiszen ezeknek fontos szerepük van a tápanyag torlódásban és a termőrügyek kialakulásában. A téli metszéskor vétett hibá­kat még kiigazíthatjuk, és ter­mészetesen a llsztharmatos haj­­tásvégeket lg ajánlatos levágni és megsemmisíteni. A málna fölösleges tősarjait vágjuk ki vagy szedjük fel, és ülteiőanyagként hasznosítsuk. & faiskolában lazítsuk meg az átoltások kötését, majd gon­doljunk a vadalásra is. Készüljünk fel a kései fagy okozta kár megelőzésére. Ha ilyenkor a hőmérséklet hirte­len 0 C-fok alá csökken, a gyü­mölcskezdemények károsodhat­nak. Ha van a kertben vezeté­kes víz, esőztetö öntözést al­kalmazhatunk. Miközben a víz megfagy, nagy mennyiségű hő szabadul fel s ez megóvja a közvetlen környezetet a hirte­len lehűléstől. S persze a felü­letre fagyott, vékony jégréteg is óvja a zsenge növényi részt a károsodástól. Persze az ön­tözést mindaddig folytatni kell, amíg a hőmérséklet ismét tar­tósan а О C-fok fölé emelkedik. A balkáni államokban virág­zás idején 0,1 százalékos tö­ménységű bórax-oldatot perme­teznek a fákra, ha a meteoro­lógiai előrejelzés fagyvcszélyt jelez. A permetnek állítólag 2—3 napig van hatása; mond­ják, hogy olyan mértékben nö­veli a virágok fagyálló képes­ségét, hogy két fokkal nagyobb hideget képesek elviselni káro­sodás nélkül, mint a bőrax­­oldattal nem kezelt virágok. Egyelőre csak feltételezzük, hogy ez a kezelés esetleg a gyümölcskezdemények ellenálló képességét is javíthatja. Mint tudjuk, a szamóca se­kélyen gyökerezik, tehát vízigé­nyes növény. Hetente 10—15 mm csapadékot igényel. Saj­nos, ez ellentétben áll az egész­ségi állapotával, mert az isme­retes fajták java — köztük a legelterjedtebb Senga Sengana Is — nagyon hajlamos a szür­kepenészre. A baj megelőzése céljából virágzás előtt, alatt és virágzás végén okvetlenül per­metezzük meg a növényzetet valamilyen gombaölő szerrel (Fundazol, Euparen, Ortho­­phaltan, Orthocid). A megjele­nő sodrőmolyokat Mgtation se­gítségével irthatjuk. A hónap végén, amikor az első bogyók már érni kezdenek, a tövek kö­ré terítsünk gyaluforgácsot (mulcsolásj, ezzel bizonyos mértékig korlátozhatjuk a szür­kepenész kártételét. A meteorológusok azt mond­ják, meleg májusunk lesz, tehát bizonyára megjelennek a be­tegségek és a kártevők is. Csa­padékos Időben a varasodás ellen kell védekezni (Fundazol, Orthocid, Ditbane), a valószí­nűleg korán megjelenő takács­atkákat pedig Bi 58 ЕС, Miiből ЕС vagy Plictran 25 W készít­ményekkel irthatjuk hatásosan. Ha az őszibarackfát sikerült egy tél végi vagy kora tavaszi Kuprikolus permetezéssel meg­óvnunk a levélfodrosodástól, akkor most már csak a levél­­tetveket kell féken tartanunk (ezek Is terjesztik a veszélyes betegséget). Lassan kiürülnek a gyümölcs­tárolók, Ideje kitakarítani a helyiségeket, kimosni, fertőtle­níteni vagy napos helyen össze­rakni a rekeszeket (a napfény is fertőtlenít). Belucz fános agrármérnök, a tudományok kandidátusa ■ВЯВЯ Május elején még telepíthe­tünk díszcserjét, viszont a ko­rábban ültetett bokrok rend­szeres öntözéséről sem szabad megfeledkezni. A már elvirág­­zott cserjék visszavághatők. A rózsák vadhajtásait távolítsuk el, a növényeket óvjuk a kár­tevőktől (Pirimor DP) és a betegségektől (Fundazol, Kar rathane, Sulikul). Még telepíthetünk füvet, de a korábban vetettet 5—10 cm magasság elérésekor már ka­szálni kell. Ez segíti a bokro­­sodást és gátat vet a gyomoso­­dásnak. Friss gyep első kaszá­lására gépet ne használjunk, mert sok zsenge növényt kitép. A hagymásoknak virágzás előtt és közben elegendő vizet biztosítsunk, hogy jól kifejlőd­jenek a virághagymák. A hagy­mákat elég 2—4 évenként fel­szedni és áttelepíteni. A felsze­désre készítsük elő a növénye­ket: szüneteltessük az öntözést és várjuk meg, amíg behúzód­nak a hagymák. A még zöld lombot nem szabad letépni, mert ez kihat a hagymák fejlő­désére. A felszedett hagymát tisztogatás és osztályozás után száraz, hűvös és szellős helyen tároljuk. Az elvirágzott évelők és hagymások vlrágszárát törjük ki. Némely évelő dísznövényünk most dugvánnyal szaporítható (pl. margaréta, cickafark, var­júháj stb.j. Szabadföldbe bársonyvirágot, tűzbabot, díszbabot, pillangó­­virágot és őszirózsát vethetünk. Május derekától gyökeres dug­vánnyal szaporítható az őszi vírágoztatásra szánt krizantém. Ültetés előtt néhány nappal készítsük elő, gereblyézzük át és locsoljuk meg a kiszemelt területet, így a dugványok könnyebben megerednek. Leg­jobb négyzetes kötést alkal­mazni, a nagyvirágú, egy szál­ra nevelt fajtákat 15X15 cm-re telepítve, a több szálra nevel­teket 25—30 cm-re ültetve. Az előkészített ágyásokba ki­ültethetjük a szegfűt, a begó­niát, a petúniát, a kakastaréjt, a kenderpakőcát. A többivel várjuk meg, amíg elmúlnak a kései fagyok. Az erkélyláda aljára tegyünk 1—3 cm durva homokot, a vi­rágföldbe pedig a helyi adott­ságoknak legjobban megfelelő virágot telepítsünk. Déli fekvé­sű erkélyre bársonyvirág, ver­béna, szalvia, kenderpakóca, árnyékos helyre gumós begó­nia, nabáncsvirág, napsütötte erkélyre pedig muskátli, petú­nia vagy fukszia való. A száraz kötészetre szolgáló virágokat most, a kétéveseket (mályvarőzsa, bögrevirág, török­szegfű, kerti szegfű, gyűszűvi­rág) majd csak a hónap végén lehet elvetni. A mályarőzsa elég magasra nő, Így a vegyes ágyasokban hátúira, az alacso­nyabb növények mögé kerül­jön. J61 mutat a kerítés mellett és egyúttal takar is. Telepítsük el a dáliát is. de a hajtásai lehetőleg majd csak a fagyok után bújjanak élő. A növény mélyen megforgatott, komposzttal feljavított, meleg talajt igényel. A kánná előhaj­tatott rizómáit elég a hőnap végén kiültetni. Ha lehet, szél­­árnyékos, napsütötte helyet vá-DÖD0S tennivalók lasszunk növényünknek. Kard­virágot egész hónapban folya­matosan lehet ültetni. A teljes növekedésben lévő szobanövényeket rendszeresen öntözzük és körültekintően ápoljuk. Némelyik már május­tól a szabadföldben töltheti a nyarat (aszparágusz, azálea, hortenzia, arálía, fikusz, fuk­szia, muskátli, pálmák stb.), de valamennyit fokozatosan kell hozzászoktatni a kinti viszo­nyokhoz. Az átültetés után jól meggyökeresedett, kellően ned­ves talajú növényeket már táp­­oldatoznl ts kell. A nyíló virágokat lehetőleg a reggeli órákban szedjük, s a vázát soha ne zsúfoljuk túl. A kiegészítő zöldet a virág formájának megfelelően válasz­­szűk meg, s a vázában a vi­lágos színű virágok meg a bim­bók hosszabb szárral középre, a sötétebb virágok rövidebb szárral oldalra kerüljenek. Puha Margit agrármérnök ШВШВШ Az április vége óta edzett paprikát, paradicsomot, tojás­gyümölcsöt és salátauborkát némi kockázattal a hónap ele­jén, teljes biztonsággal csak a fagyveszély elmúltával ültet­jük ki. Az ültetési mélységig fellazítot talajban ültetőlapát vagy kapa segítségével 10—12 cm mély gödröket készítünk, azokba legalább fél liter vizei öntünk, s pár perc múlva ül­tethetünk. A palánta a lomble­vél magasságéig kerülhet föld­be (a paradicsomot ajánlatos mélyebbre tenni), s a talajt jól a gyökerekhez kell szorítani. Az április végén vagy május elején kitelepített paradicso­mot füstöléssel vagy folyama­tos öntözéssel évhatjuk meg a fagykártól. Házikertben az át­meneti fölistakarás is megold­ható. A fóltaházban nevelt paradi­csom oldalhajtásait távolítsuk el. a főhajtásokat kötözzük. A paprika érzékenyebb a hidegre, nem érdemes korán ültetni. Ha szálanként telepítik, szebb és nagyobb bogyókat nevel. Faj­tától függően 45—60X20—30 cm térállásban lehet ültetni. 'A szabadföldi paprika váz nélküli fóliatakarással, sűrűn lyugga­­tott fólia használatával is haj­tatható. Így a betakarítás kö­rülbelül két héttel hozható előbbre. A fóliás paprikának 20—25 C-fokos optimális hőmérsékle­tet kell teremteni ügy, hogy éjszaka is 20 C-fok körül hő­mérséklet uralkodjék. A hősza­bályozást mindig legalább a fény- és a vízellátáshoz viszo­nyítva kell megoldani. Gondol­junk arra, hogy a túladagolt nitrogén hatására a paprika dús lombot nevel, de késve vi­rágzik és az első virágok is rosszabbul termékenyülnek, te­hát megkésik az első szüret. S ami szintén figyelmet érde­mel: a talaj kelleténél nagyobb tápanyagtartalma a bogyók el­­aprósodásához vezet. A tojásgyümölcs fajtától füg­gően 60X40 vagy 70X60 cm-es kötésben telepíthető, de a gyen­gébb növekedésű tövek 50X40 cm-es tenyészterületen is jól megélnek. A kabakosok május második felében ültethetők szabadföld­be, és a helyrevetett, fagytól védett sárga- és görögdinnyét is csak ilyenkor lehet végérvé­nyesen kiritkítani, fészkenként két tövet hagyva. A hajtatott uborka gazdagabb termést nyújt, ha a fóliasá­torba 1000 négyzetméterenként egy-egy méhcsaládot telepíte­nek.- Az ápolási munkák közül most az első oldalhajtások el­távolítása van soron. A többi oldalhajtásnak elég lecsípni a hegyét. A salátauborka víz- és hőigényes. A sátorban nappal maximum 28—30, éjszaka leg­alább 16 C-fokos hőmérséklet legyen biztosítva. Salátauborkát szabadföldbe május elején lehet ültetni. A felszabadult palántanevelő me­legágyakat is érdemes kihasz­nálni valamilyen növény ter­mesztésére. A hónap második felében állandó helyre ültethe­tő a zeller, a fejes káposzta és a nyári karfiol, most vethe­tünk nyári retket, salátát, ba­bot, csemegekukoricát, sütőtö­köt, csíllagtökőt, kései káposz­tát, téli tárolásra sárgarépát, palántanevelésre fodros kelt és btmbós kelt. A salátactköriát szintén május végén vagy jú­nius elején kell elvetni. Május elején korai karalábét, egy hét múlva kelkáposztát szedhetünk, a sóska után spe­nótot, retket, salátát, a mele­gebb vidékeken zsenge petre­zselyemzöldet, no meg persze zöldhagymát kínál a kert; pap­rikát. piruló paradicsomot az idejekorán betelepített fóliasá­tor. Magda Valčíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa ЛSZÜLŐBEN Májusban kezdetét veszi az intenzív növekedés — ez napi 50—100 mm Is lehet —, tehát nagy figyelmet kell fordítani a talajművelésre, a zöldmunkák­ra és a növényvédelemre. A hónap elején először ka­pálunk, május végén pedig majd sarabolni, horolni kell. A 70—120 mm mély talajlazí­tással megakadályozzuk a pá­rologtatást és irtjuk a gyomo­kat. Sarabolni általában a na­gyobb esők után célszerű, és arra is gondolni kell, hogy a túl mély lazítás ebben az idő­ben már erősen kiszárítja a ta­lajt, a gyakori kapálás pedig csökkenti a humusztartalmat. A fiatal szőlőben a tőkék kö­rül mindig porhanyós legyen a talaj. Az új telepítés védőhal­mait ts porhanyítsuk, mert ez serkenti a hajtások növekedé­sét. Ha a szél vagy az eső el­hordja a védőhalmokat, azon­nal pótoljuk azokat, nehogy az erős napfény megperzselje a zsenge hajtásokat. A dombvidéki szőlőkben ne hanyagoljuk el a vízerózió el­leni védekezést. A szomszédos sorokat harántirányú bakhátak­kal összekötve akadályozhatjuk meg a termőtalaj elhordását. A füvesítés csak ott jöhet számí­tásba, ahol a tenyészidőben rendszerint elegendő csapadék hull. Május első hetében feltétle­nül fejezzük be a telepítést, és legkésőbb 15-ig az oltványo­kat Is Iskolázzuk be. A később beiskolázott oltványok általá­ban nem felelnek meg az első minőségi osztályú ültetőanyag­gal szemben támasztott köve­telményeknek. A zöldmunkák a metszéshez hasonlóan befolyásolják a tőke életfolyamatait, fejlődését, ter­mékenységét és a termés mi­nőségét. A zöldmunkák közül elsőként a hajtásválogatás je­lentkezik. Akkor keil elvégez ni, amikor a hajtások már el­érték a 150 mm es hosszúságot és rajtnk jól láthatók a fürt­kezdemények. A hajtásváloga­tás módot kínál a metszési hi­bák kijavítására. A hajtáso­kat 10—20 cm-es távolságra ritkítjuk, eltávolítva a meddő és a sűrűsítő hajtásokat. A ke­zelt tőkék rendszerint szellő­sebbek, a meghagyott hajtások jobban fejlődnek, a tőke szebb, nagyobb fürtöket nevel. A tör­zsön előtörő hajtásokat szintén el kell távolítani. A hajtásvá­logatás különösen a fiatal, még alakítás alatt tartott tőkéknél fontos. A válogatást követően — vagy azzal egyszerre — elvé­gezhető a hajtások eligazítása és első kötözése. A rendszeres kötözés segíti a fiatal, még nem termő szőlő hajtásainak intenzív növekedését. Az alany- vagy direkttermő tőkék átoltására május végén lehet sort keríteni. A zöldoltás leggyakrabban használt módja a hasítékoltás és a szemzés. Egy tőkén két-három hajtást oltunk be, a többit tőből eltá­volítjuk. A friss oltővesszőket felhasználásig tartsuk vízben. Oltásra legalkalmasabb a me­leg, szélcsendes idő. A zöldol­tás főleg az új fajták elszapo­­rftásának jő módszere, mert az átoltott tőkék a következő év­ben már néhány fürtöt Is hoz­nak. Ebben a hónapban a szőlő­ben is kezdetét veszi a rend­szeres növényvédelem. A haté­kony munka érdekében figye­lemmel kell kísérni az időjárás alakulását, főleg a csapadék- és a hőmérsékleti viszonyokat. Először általában május végén vagy június elején permete­zünk, amikor a hajtások elérik a 150—250 mm-es hosszúságot. A főleg meleg és csapadékos időjárás esetén károsító pero­­noszpóra ellen első ízben 0,2— 0,3 százalékos töménységű Dí­­thane M 45 vagy Polyram com­bi oldatot használunk. Ez egyúttal a korai lombhullást okozó szőlőorbánc, valamint a korai tőkeelhalást okozó feke­tefoltosság ellen is hat. Pero­­noszpóra ellen szükség szerint 8—12 naponként permetezünk. A lisztharmat az egész növényt fenyegeti, de főleg az árnyék­ban levő fürtöket támadja. Ä lisztharmat elleni készítményt mindig a peronoszpóra ellen használatos vegyszerrel együtt, kombinált permetlében juttat­juk ki. Lisztharmat ellen з Su­­likol К 0,4—0,5 százalékos, a Síra 80 WP 0,3 százalékos vagy a Karathane FN 57 0,1 száza­lékos oldata használatos. Aki Fundazolt (0,075 °/o) vagy Top­­sint (0,15%) basznál liszthar­mat ellen, jö hatást érhet e' a fürtök kocsonyát károsító szür­kepenész elleni védekezésben is. Lisztharmat elleni porozás­ra Sfinx kénpor használható. Az atkák és a szőlőilonca her­nyóinak irtására Bi 58 ЕС ada­golható a permetlébe, 0,1 szá­zaléknyi mennyiségben. A tar­ka és a nverges szőlömoly her­nyóit Soldep (0,4%) vagy Me­­tation (0,2%), a nehezen be­szerezhető készítmények közül Decis 2,5 ЕС és Ambusch 25 ЕС (0,05%) vagy Ultracld Í0.075 százalék) segítségével pusztít­hatjuk el. Az első permetezések alkal­mával a permetlébe ajánletos valamilyen lombtrágyát is 'en­ni. A lombtrágya serkenti a fejlődést, erősíti a lombozatot és megelőzi a btánybetegsége­­ket. Előnyösen használható a Mikrola, a Vegaflor vagy a Har­­mavít 0,2 százalékos tömény­ségű oldata. A virágot gyakran elrúgó fajtákat a jobb terméke­nyülés érdekében virágzáskor érdemes megpermetezni 0,2 százalékos ammónlum-moHb­­dénnal (molybdenan amónny)’. Ahogy az Idő melegebbre fordul, a pincében rendszere­sen ellenőrizzük a bort. A na­gyobb melegben fokozódik a természetes apadás, ezért gyak­rabban kell töltögetni. Az érett borokat legjobb palackozni, a homályos, még nem egészen tiszta bort viszont deríteni és szűrni kell. A pincét tartsuk tisztán, ha kell, szellőztessük. Korpás András agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents