Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-04 / 18. szám
~Ä~ GYÜMÖLCSÖSBEN Aki valamilyen oknál fogva áprilisban elmulasztotta a gyümölcsös trágyázását, talajmunkáit és a tervezett füvesítést, májusban még elvégezheti ezeket a műveleteket. Ilyenkor a teljes nitrogénadag harmadrészét szokás kijut.'atni. A hagyományosan használt műtrágyákat esetleg trágyalével vagy híg állati ürülékkel helyettesíthetjük. Az utóbbiakat vízzel hígítva (1:20) használjuk és a koronacsurgén készített árokba öntözve juttatjuk ki. A tápanyagpótlást követi a talajművelés. Ha van kerti traktorunk, akkor sekély rotavátorozás és boronázás, egyébként pedig kapálás és gereblyézés jöhet számításba. Ok nélkül ne tir.orjnk, ne hengerezkük a talajt, mert a kialakuló hajszálcsövesség meghatványozza a vízveszteséget. A gyümölcsösben végzett füvesítésnek több előnye, de ugyanakkor hátránya is van. Az aszályos körzetek öntözheteíien gyümölcsöseiben nem ajánlatos füvesítésre gondolni, mert ilyen feltételek közepette e fű konkurrens növényként jelentkezik, amely elvonja a fáktól az éltető nedvességet. A füvesítés egyébként lehet totális, sávonkénti, esetleg füvesíthető csupán a művelőút. Viszonyaink között az utóbbi két eljárás javasolható, de akkor gondolni kell a rendszeres kaszálásra is. Májusban kell sort keríteni a hajtások lekötözésáre. A kiszemelt hajtásokat az adott fajtajellegnek megfelelően lehet lehajlítani és rögzíteni (pl. a jonatán vagy az Éva almánál vízszintes, vagy ahhoz közeli szögállásban rögzítjük a hajtásokat). S közben elvégezhetjük a hajtásválogatást is. Ilyenkor a zsenge hajtások még kézzel kitörhetők. Énnek főleg a fűrésszel bekurtított, vastagabb ágak tisztán tartásánál vesszük hasznát, mert az edénynyalábok továbbra is a megszokott mennyiségű tápanyagot szállítják, s fgy a seb közelében vízhajtások törnek elő. Ha ezeket meghagyjuk, feleslegesen felélik a tápanyagokat. besűrítik a koronát, s egy év múlva több dolgunk lesz metszéskor. Bizonyára hallott már a kedves olvasó a halszálkás ágrendszerről. Ennek lényege, hogy a gallyakból csak két oldalra fejlődhetnek másod- vagy harmadrendű hajtások. A felfelé vagy a föld irányába növekvő hajtásokat könyörtelenül eltávolítjuk. A hajtásuk csücsán lévő, végálló rügyeket kímélni kell, hiszen ezeknek fontos szerepük van a tápanyag torlódásban és a termőrügyek kialakulásában. A téli metszéskor vétett hibákat még kiigazíthatjuk, és természetesen a llsztharmatos hajtásvégeket lg ajánlatos levágni és megsemmisíteni. A málna fölösleges tősarjait vágjuk ki vagy szedjük fel, és ülteiőanyagként hasznosítsuk. & faiskolában lazítsuk meg az átoltások kötését, majd gondoljunk a vadalásra is. Készüljünk fel a kései fagy okozta kár megelőzésére. Ha ilyenkor a hőmérséklet hirtelen 0 C-fok alá csökken, a gyümölcskezdemények károsodhatnak. Ha van a kertben vezetékes víz, esőztetö öntözést alkalmazhatunk. Miközben a víz megfagy, nagy mennyiségű hő szabadul fel s ez megóvja a közvetlen környezetet a hirtelen lehűléstől. S persze a felületre fagyott, vékony jégréteg is óvja a zsenge növényi részt a károsodástól. Persze az öntözést mindaddig folytatni kell, amíg a hőmérséklet ismét tartósan а О C-fok fölé emelkedik. A balkáni államokban virágzás idején 0,1 százalékos töménységű bórax-oldatot permeteznek a fákra, ha a meteorológiai előrejelzés fagyvcszélyt jelez. A permetnek állítólag 2—3 napig van hatása; mondják, hogy olyan mértékben növeli a virágok fagyálló képességét, hogy két fokkal nagyobb hideget képesek elviselni károsodás nélkül, mint a bőraxoldattal nem kezelt virágok. Egyelőre csak feltételezzük, hogy ez a kezelés esetleg a gyümölcskezdemények ellenálló képességét is javíthatja. Mint tudjuk, a szamóca sekélyen gyökerezik, tehát vízigényes növény. Hetente 10—15 mm csapadékot igényel. Sajnos, ez ellentétben áll az egészségi állapotával, mert az ismeretes fajták java — köztük a legelterjedtebb Senga Sengana Is — nagyon hajlamos a szürkepenészre. A baj megelőzése céljából virágzás előtt, alatt és virágzás végén okvetlenül permetezzük meg a növényzetet valamilyen gombaölő szerrel (Fundazol, Euparen, Orthophaltan, Orthocid). A megjelenő sodrőmolyokat Mgtation segítségével irthatjuk. A hónap végén, amikor az első bogyók már érni kezdenek, a tövek köré terítsünk gyaluforgácsot (mulcsolásj, ezzel bizonyos mértékig korlátozhatjuk a szürkepenész kártételét. A meteorológusok azt mondják, meleg májusunk lesz, tehát bizonyára megjelennek a betegségek és a kártevők is. Csapadékos Időben a varasodás ellen kell védekezni (Fundazol, Orthocid, Ditbane), a valószínűleg korán megjelenő takácsatkákat pedig Bi 58 ЕС, Miiből ЕС vagy Plictran 25 W készítményekkel irthatjuk hatásosan. Ha az őszibarackfát sikerült egy tél végi vagy kora tavaszi Kuprikolus permetezéssel megóvnunk a levélfodrosodástól, akkor most már csak a levéltetveket kell féken tartanunk (ezek Is terjesztik a veszélyes betegséget). Lassan kiürülnek a gyümölcstárolók, Ideje kitakarítani a helyiségeket, kimosni, fertőtleníteni vagy napos helyen összerakni a rekeszeket (a napfény is fertőtlenít). Belucz fános agrármérnök, a tudományok kandidátusa ■ВЯВЯ Május elején még telepíthetünk díszcserjét, viszont a korábban ültetett bokrok rendszeres öntözéséről sem szabad megfeledkezni. A már elvirágzott cserjék visszavághatők. A rózsák vadhajtásait távolítsuk el, a növényeket óvjuk a kártevőktől (Pirimor DP) és a betegségektől (Fundazol, Kar rathane, Sulikul). Még telepíthetünk füvet, de a korábban vetettet 5—10 cm magasság elérésekor már kaszálni kell. Ez segíti a bokrosodást és gátat vet a gyomosodásnak. Friss gyep első kaszálására gépet ne használjunk, mert sok zsenge növényt kitép. A hagymásoknak virágzás előtt és közben elegendő vizet biztosítsunk, hogy jól kifejlődjenek a virághagymák. A hagymákat elég 2—4 évenként felszedni és áttelepíteni. A felszedésre készítsük elő a növényeket: szüneteltessük az öntözést és várjuk meg, amíg behúzódnak a hagymák. A még zöld lombot nem szabad letépni, mert ez kihat a hagymák fejlődésére. A felszedett hagymát tisztogatás és osztályozás után száraz, hűvös és szellős helyen tároljuk. Az elvirágzott évelők és hagymások vlrágszárát törjük ki. Némely évelő dísznövényünk most dugvánnyal szaporítható (pl. margaréta, cickafark, varjúháj stb.j. Szabadföldbe bársonyvirágot, tűzbabot, díszbabot, pillangóvirágot és őszirózsát vethetünk. Május derekától gyökeres dugvánnyal szaporítható az őszi vírágoztatásra szánt krizantém. Ültetés előtt néhány nappal készítsük elő, gereblyézzük át és locsoljuk meg a kiszemelt területet, így a dugványok könnyebben megerednek. Legjobb négyzetes kötést alkalmazni, a nagyvirágú, egy szálra nevelt fajtákat 15X15 cm-re telepítve, a több szálra nevelteket 25—30 cm-re ültetve. Az előkészített ágyásokba kiültethetjük a szegfűt, a begóniát, a petúniát, a kakastaréjt, a kenderpakőcát. A többivel várjuk meg, amíg elmúlnak a kései fagyok. Az erkélyláda aljára tegyünk 1—3 cm durva homokot, a virágföldbe pedig a helyi adottságoknak legjobban megfelelő virágot telepítsünk. Déli fekvésű erkélyre bársonyvirág, verbéna, szalvia, kenderpakóca, árnyékos helyre gumós begónia, nabáncsvirág, napsütötte erkélyre pedig muskátli, petúnia vagy fukszia való. A száraz kötészetre szolgáló virágokat most, a kétéveseket (mályvarőzsa, bögrevirág, törökszegfű, kerti szegfű, gyűszűvirág) majd csak a hónap végén lehet elvetni. A mályarőzsa elég magasra nő, Így a vegyes ágyasokban hátúira, az alacsonyabb növények mögé kerüljön. J61 mutat a kerítés mellett és egyúttal takar is. Telepítsük el a dáliát is. de a hajtásai lehetőleg majd csak a fagyok után bújjanak élő. A növény mélyen megforgatott, komposzttal feljavított, meleg talajt igényel. A kánná előhajtatott rizómáit elég a hőnap végén kiültetni. Ha lehet, szélárnyékos, napsütötte helyet vá-DÖD0S tennivalók lasszunk növényünknek. Kardvirágot egész hónapban folyamatosan lehet ültetni. A teljes növekedésben lévő szobanövényeket rendszeresen öntözzük és körültekintően ápoljuk. Némelyik már májustól a szabadföldben töltheti a nyarat (aszparágusz, azálea, hortenzia, arálía, fikusz, fukszia, muskátli, pálmák stb.), de valamennyit fokozatosan kell hozzászoktatni a kinti viszonyokhoz. Az átültetés után jól meggyökeresedett, kellően nedves talajú növényeket már tápoldatoznl ts kell. A nyíló virágokat lehetőleg a reggeli órákban szedjük, s a vázát soha ne zsúfoljuk túl. A kiegészítő zöldet a virág formájának megfelelően válaszszűk meg, s a vázában a világos színű virágok meg a bimbók hosszabb szárral középre, a sötétebb virágok rövidebb szárral oldalra kerüljenek. Puha Margit agrármérnök ШВШВШ Az április vége óta edzett paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt és salátauborkát némi kockázattal a hónap elején, teljes biztonsággal csak a fagyveszély elmúltával ültetjük ki. Az ültetési mélységig fellazítot talajban ültetőlapát vagy kapa segítségével 10—12 cm mély gödröket készítünk, azokba legalább fél liter vizei öntünk, s pár perc múlva ültethetünk. A palánta a lomblevél magasságéig kerülhet földbe (a paradicsomot ajánlatos mélyebbre tenni), s a talajt jól a gyökerekhez kell szorítani. Az április végén vagy május elején kitelepített paradicsomot füstöléssel vagy folyamatos öntözéssel évhatjuk meg a fagykártól. Házikertben az átmeneti fölistakarás is megoldható. A fóltaházban nevelt paradicsom oldalhajtásait távolítsuk el. a főhajtásokat kötözzük. A paprika érzékenyebb a hidegre, nem érdemes korán ültetni. Ha szálanként telepítik, szebb és nagyobb bogyókat nevel. Fajtától függően 45—60X20—30 cm térállásban lehet ültetni. 'A szabadföldi paprika váz nélküli fóliatakarással, sűrűn lyuggatott fólia használatával is hajtatható. Így a betakarítás körülbelül két héttel hozható előbbre. A fóliás paprikának 20—25 C-fokos optimális hőmérsékletet kell teremteni ügy, hogy éjszaka is 20 C-fok körül hőmérséklet uralkodjék. A hőszabályozást mindig legalább a fény- és a vízellátáshoz viszonyítva kell megoldani. Gondoljunk arra, hogy a túladagolt nitrogén hatására a paprika dús lombot nevel, de késve virágzik és az első virágok is rosszabbul termékenyülnek, tehát megkésik az első szüret. S ami szintén figyelmet érdemel: a talaj kelleténél nagyobb tápanyagtartalma a bogyók elaprósodásához vezet. A tojásgyümölcs fajtától függően 60X40 vagy 70X60 cm-es kötésben telepíthető, de a gyengébb növekedésű tövek 50X40 cm-es tenyészterületen is jól megélnek. A kabakosok május második felében ültethetők szabadföldbe, és a helyrevetett, fagytól védett sárga- és görögdinnyét is csak ilyenkor lehet végérvényesen kiritkítani, fészkenként két tövet hagyva. A hajtatott uborka gazdagabb termést nyújt, ha a fóliasátorba 1000 négyzetméterenként egy-egy méhcsaládot telepítenek.- Az ápolási munkák közül most az első oldalhajtások eltávolítása van soron. A többi oldalhajtásnak elég lecsípni a hegyét. A salátauborka víz- és hőigényes. A sátorban nappal maximum 28—30, éjszaka legalább 16 C-fokos hőmérséklet legyen biztosítva. Salátauborkát szabadföldbe május elején lehet ültetni. A felszabadult palántanevelő melegágyakat is érdemes kihasználni valamilyen növény termesztésére. A hónap második felében állandó helyre ültethető a zeller, a fejes káposzta és a nyári karfiol, most vethetünk nyári retket, salátát, babot, csemegekukoricát, sütőtököt, csíllagtökőt, kései káposztát, téli tárolásra sárgarépát, palántanevelésre fodros kelt és btmbós kelt. A salátactköriát szintén május végén vagy június elején kell elvetni. Május elején korai karalábét, egy hét múlva kelkáposztát szedhetünk, a sóska után spenótot, retket, salátát, a melegebb vidékeken zsenge petrezselyemzöldet, no meg persze zöldhagymát kínál a kert; paprikát. piruló paradicsomot az idejekorán betelepített fóliasátor. Magda Valčíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa ЛSZÜLŐBEN Májusban kezdetét veszi az intenzív növekedés — ez napi 50—100 mm Is lehet —, tehát nagy figyelmet kell fordítani a talajművelésre, a zöldmunkákra és a növényvédelemre. A hónap elején először kapálunk, május végén pedig majd sarabolni, horolni kell. A 70—120 mm mély talajlazítással megakadályozzuk a párologtatást és irtjuk a gyomokat. Sarabolni általában a nagyobb esők után célszerű, és arra is gondolni kell, hogy a túl mély lazítás ebben az időben már erősen kiszárítja a talajt, a gyakori kapálás pedig csökkenti a humusztartalmat. A fiatal szőlőben a tőkék körül mindig porhanyós legyen a talaj. Az új telepítés védőhalmait ts porhanyítsuk, mert ez serkenti a hajtások növekedését. Ha a szél vagy az eső elhordja a védőhalmokat, azonnal pótoljuk azokat, nehogy az erős napfény megperzselje a zsenge hajtásokat. A dombvidéki szőlőkben ne hanyagoljuk el a vízerózió elleni védekezést. A szomszédos sorokat harántirányú bakhátakkal összekötve akadályozhatjuk meg a termőtalaj elhordását. A füvesítés csak ott jöhet számításba, ahol a tenyészidőben rendszerint elegendő csapadék hull. Május első hetében feltétlenül fejezzük be a telepítést, és legkésőbb 15-ig az oltványokat Is Iskolázzuk be. A később beiskolázott oltványok általában nem felelnek meg az első minőségi osztályú ültetőanyaggal szemben támasztott követelményeknek. A zöldmunkák a metszéshez hasonlóan befolyásolják a tőke életfolyamatait, fejlődését, termékenységét és a termés minőségét. A zöldmunkák közül elsőként a hajtásválogatás jelentkezik. Akkor keil elvégez ni, amikor a hajtások már elérték a 150 mm es hosszúságot és rajtnk jól láthatók a fürtkezdemények. A hajtásválogatás módot kínál a metszési hibák kijavítására. A hajtásokat 10—20 cm-es távolságra ritkítjuk, eltávolítva a meddő és a sűrűsítő hajtásokat. A kezelt tőkék rendszerint szellősebbek, a meghagyott hajtások jobban fejlődnek, a tőke szebb, nagyobb fürtöket nevel. A törzsön előtörő hajtásokat szintén el kell távolítani. A hajtásválogatás különösen a fiatal, még alakítás alatt tartott tőkéknél fontos. A válogatást követően — vagy azzal egyszerre — elvégezhető a hajtások eligazítása és első kötözése. A rendszeres kötözés segíti a fiatal, még nem termő szőlő hajtásainak intenzív növekedését. Az alany- vagy direkttermő tőkék átoltására május végén lehet sort keríteni. A zöldoltás leggyakrabban használt módja a hasítékoltás és a szemzés. Egy tőkén két-három hajtást oltunk be, a többit tőből eltávolítjuk. A friss oltővesszőket felhasználásig tartsuk vízben. Oltásra legalkalmasabb a meleg, szélcsendes idő. A zöldoltás főleg az új fajták elszaporftásának jő módszere, mert az átoltott tőkék a következő évben már néhány fürtöt Is hoznak. Ebben a hónapban a szőlőben is kezdetét veszi a rendszeres növényvédelem. A hatékony munka érdekében figyelemmel kell kísérni az időjárás alakulását, főleg a csapadék- és a hőmérsékleti viszonyokat. Először általában május végén vagy június elején permetezünk, amikor a hajtások elérik a 150—250 mm-es hosszúságot. A főleg meleg és csapadékos időjárás esetén károsító peronoszpóra ellen első ízben 0,2— 0,3 százalékos töménységű Díthane M 45 vagy Polyram combi oldatot használunk. Ez egyúttal a korai lombhullást okozó szőlőorbánc, valamint a korai tőkeelhalást okozó feketefoltosság ellen is hat. Peronoszpóra ellen szükség szerint 8—12 naponként permetezünk. A lisztharmat az egész növényt fenyegeti, de főleg az árnyékban levő fürtöket támadja. Ä lisztharmat elleni készítményt mindig a peronoszpóra ellen használatos vegyszerrel együtt, kombinált permetlében juttatjuk ki. Lisztharmat ellen з Sulikol К 0,4—0,5 százalékos, a Síra 80 WP 0,3 százalékos vagy a Karathane FN 57 0,1 százalékos oldata használatos. Aki Fundazolt (0,075 °/o) vagy Topsint (0,15%) basznál lisztharmat ellen, jö hatást érhet e' a fürtök kocsonyát károsító szürkepenész elleni védekezésben is. Lisztharmat elleni porozásra Sfinx kénpor használható. Az atkák és a szőlőilonca hernyóinak irtására Bi 58 ЕС adagolható a permetlébe, 0,1 százaléknyi mennyiségben. A tarka és a nverges szőlömoly hernyóit Soldep (0,4%) vagy Metation (0,2%), a nehezen beszerezhető készítmények közül Decis 2,5 ЕС és Ambusch 25 ЕС (0,05%) vagy Ultracld Í0.075 százalék) segítségével pusztíthatjuk el. Az első permetezések alkalmával a permetlébe ajánletos valamilyen lombtrágyát is 'enni. A lombtrágya serkenti a fejlődést, erősíti a lombozatot és megelőzi a btánybetegségeket. Előnyösen használható a Mikrola, a Vegaflor vagy a Harmavít 0,2 százalékos töménységű oldata. A virágot gyakran elrúgó fajtákat a jobb termékenyülés érdekében virágzáskor érdemes megpermetezni 0,2 százalékos ammónlum-moHbdénnal (molybdenan amónny)’. Ahogy az Idő melegebbre fordul, a pincében rendszeresen ellenőrizzük a bort. A nagyobb melegben fokozódik a természetes apadás, ezért gyakrabban kell töltögetni. Az érett borokat legjobb palackozni, a homályos, még nem egészen tiszta bort viszont deríteni és szűrni kell. A pincét tartsuk tisztán, ha kell, szellőztessük. Korpás András agrármérnök
