Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-12 / 2. szám
1985. Január 12. .SZABAD FÖLDMŰVES Az eriiimiíiijí megóvása és felitása Nélkülözhetetlen természeti kincsünk áz erdő, amely légszűrőként pótolhatatlan környezetformäló és -alakító szerepet tölt be. Emellett biztosítja a fafeldolgozó Ipar számára a hazai nyersanyagot, s a talajvédelemben Illetve a vízgazdálkodásban Is meghatározó szerepet Játszik. Az utóbbi időben számos fórumon Ismert szakemberek figyelmeztettek arra: jobban oda kellene figyelni az Időszerű problémák mielőbbi megoldására, nehogy úgymond magunk alatt vágjuk a fát. Az erdővel Is valahogy úgy vagyunk, mint a bennünket kösem mellékes szempont, hogy a kiválasztott fa milyen gyorsan tud reagálni az éghajlati változásokra, mennyire fejlett az ellenállóképessége. Az erdőgazdaság számára nagy jelentőségű a lucfenyő és a vörösfenyő nemesített alapanyaggal történő autovegetativ szaporítása. A többi tűlevelű és lomblevelű fajtákkal folytatott kísérletezések is jó eredményeket hoztak, így a nyolcadik ötéves tervidőszakban az említett fenyőfaféléken kívül más fajták szaporításánál Is alkalmazni fogják a korábban említett módszert. Az 1990-es év végéig A Smoleniceí Erdőgazdaság dolgozói a szállítási munkákat végzik rülvevő többi dologgal: akkor vesszük csak észre szükségességét, esetünkben értékeljük biológiai egyensúlyfenntartó funkcióját, amikor fogyni kezd a faállomány, csökken a fák betegségekkel szembeni ellenállóképessége. A társadalmi és gazdasági fejlődés, az iparosítás és a közlekedés ütemének gyors növekedése következtében egyre jobban fokozódik az erdők veszélyeztetettsége, mivel a civilizációs ártalmak nagymértékben kedvezőtlenül befolyásolják az állományt. Mindez különösen az idősebb erdők esetében érvényes, mivel a káros környezeti hatások eredményeként jelentősen csökken a fák ellenállóképessége a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. Főleg a sík vidékeken okoz fejtörést az erdészeknek a talajvíz szintjének a csökkenése, mivel az idősebb fák gyökérzete a korábbi évek talajvízszintjéhez igazodott, s nem nagyon tud már alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A jelenlegi nem éppen legideálisabb helyzet az utóbbi évek fokozott negatív hatásainak a következménye. Több helyen a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű fát vágtak ki, s ez főleg a tűlevelű erdők állománya esetében érvényes. Ez egyrészt a fafeldolgozó ipar folyamatosabb ellátásával, másrészt pedig a természeti károk mielőbbi megszűntetésével magyarázható. A népgazdaság egyre nagyobb nyersanyagigényelt az erdőgazdaság dolgozói a jövőben csakis úgy tudják kielégíteni, ha a facsemeték nevelésétől kezdődően egészen a fakitermelésig bezáróan növelik munkájuk hatékonyságát. A facsemete-nevelés kérdéskörének és az erdőegészségügy fejlesztésének fontosságát a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülése is hangsúlyozta. Az erdőgazdaság terén az előbbrelépés lehetőségeit kutatva a szakemberek kiemelik az erdő biológiai értéke növelésének fontosságát, az ökológiai stabilitás fenntartásának szükségességét. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy elegendő mennyiségű, jó minőségű, genetikai szempontból értékes csemeteállománnyal újítsák fel az erdőket. Nagyon fontos az Is, hogv a magokat a legmegfelelőbb, korábban erre a célra kijelölt egyedektől nyerjük. Az az előirányzott terveknek megfelelően több százezer darab facsemete nemesített alapanyagú szaporításával számolnak. A nem hagyományos fatőrzsű növények kiültetésével főleg a légszennyeződésektől legjobban sújtotta területek mikroklímáját szeretnék a jövőben javítani, s 1995-ig ezzel az eljárással hozzávetőlegesen 16 ezer hektáron végzik el az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az erdei maggazdálkodás és csemetetermelés hatékonysága jelentősen befolyásolja az erdősítés folyamatát, pontosabban annak sikerét. A nemesítést és maggazdálkodási munkafolyamatok belterjesítésével a jelenleg egy hektárra eső átlagos kétszáztizennégy ezer facsemete helyett 1990-ben egy hektárról már 222 ezer facsemetére számítanak. Az új programtervezet szerint a csemeték nevelését szakosított központokban összpontosítják és ezek területe eléri a 285 hektárt. Emellett a közeljövőben mintegy 330 hektáros nagyságú területen továbbra is a kisüzemi csemetekertekben kell gondoskodni a folyamatos termelésről. Szlovákiában jelenleg 10 nagyüzemi csemetekerti központ működik, s a következő ötéves tervidőszakban ehhez még további hat járul majd. Ezekben a központokban alapos felkészültségű szakemberek Irányításával, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek az eddigieknél széles körűbb és gyorsabb gyakorlati alkalmazásával, a talajjavításí munkák rendszeres és időbeni elvégzésével, s nem utolsósorban egyes munkafolyamatok nagyobb mértékű gépesítésével, korszerűbb körülmények között szeretnének jobb eredményeket elérni. A csemetekerti központok létrehozásával befejeződik a hoszszú távú továbbfejlesztés első szakasza s majd a nyolcadik ötéves tervidőszakban folytatódik, amikor a szükséges menynyiségfl facsemeték ötven-hatvan százalékát már ezek a központok fogják biztosítani. Az erdőállományt több mint 84 ezer hektáros területen szükséges felújítani, hangsúlyozza az 1990-ig szóló, főbb feladatokat tartalmazó határozat. jelenleg hazánkban a természetes erdőfelújítás aránya hozzávetőlegesen húsz százalék. A szakemberek, figyelembe véve Szlovákia terepviszonyait azt a véleményt osztják, hogy ez az arány lényegesen nem is változhat. Az új erdőtelepítés, a mesterséges erdőfelújítás terén is főleg a hatékonyság növelése az egyedüli járható út. A gyakorlati erdőgazdasági munkákra vonatkoztatva Itt elsősorban a fajtaklválasztást és -nemesítést, az újratermelődési Időszak jelentős lerövidítését értjük. Az erdőgazdaságban használatos gépesítés terén hazánk a kontinens fejlett országai közé tartozik. Mindez azonban csak általánosságban érvényes, mivel azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes munkafolyamatok gépesítése tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. A fa kitermelését és a szállítójárművekre való áthelyezését tekintve a gépesítés foka megfelelő, ez nem mondható el azonban az erdőművelés, tehát az erdősítés műszaki színvonaláról. Közismert, hogy az erdőfelújítás területén a gépesítés költségei viszonylag lassan térülnek meg, mivel hosszantartó az újratermelődésig tartó időszak. A csemeteültetés nagyobb fokú gépesítésével kell számolnunk a jövőben, hogy meggyorsítsuk, illetve megkönnyítsük ezt az igényes munkafolyamatot. A korszerű követelményeknek megfelelő erdőállomány létesítésének nélkülözhetetlen feltétele a telepítés során a legújabb gépek teljes mértékű hasznosítása. A gépesített tala (előkészítéssel például Jelentősen javítható a telepítésre kijelölt talaj összetétele, s ez jó kiindulópontot jelent, mivel' a megfelelő talajágyba kerülő facsemeték gyorsabban tudnak alkalmazkodni a kiültetést követően az új körülményekhez. A csemeték erdei űltetőgépekkel nagyon rövid idő alatt kí- Ultethetők. Nálunk ezidelg a hazai gyártmányú RL-Z-011 típusjelű barázdás ültetőgép vélt be a leginkább. Műszakonként az előkészített talajon nyolcezer, a fatönkökkel borított területeken pedig négyezer csemete kiültetésére alkalmas. A facsemeték egészséges növekedésének legfontosabb alapfeltétele a tárcsák és kultívátorok alkalmazásával végzett talajápolás. Abban az esetben, hogyha nem előkészített talajba történt a kiültetés, gondoskodni kell az erdei gyomnövények és az aljnövényzet eltávolításáról, amely nagy mértékben hátráltatja a csemeték növekedését és fejlődését. A Zólyomi (Zvolen) Erdőgazdasági Kutatóintézet dolgozói által klkisérletezett gépek szakszerű alkalmazásával számottevően növelhető a munkatermelékenység, s lerövidíthető a nélkülözhetetlen tennivalók elvégzéséhez szükséges Idő. A hosszú távú fejlesztés népgazdasági szempontból Is fon tos célkitűzése az üzemanyag igényesség csökkentése. Különösen a hegyvidéki területeken jobban hasznosítani kell a kötélpályán történő közlekedés és szállítás előnyeit. Az új gépek fejlesztése során nagyobb figyelmet kell szentelni az energiacsökkentés kérdéseinek. A kutatóintézeteknek élénkíteniük kellene az erdőgazdaságokkal való együttműködésüket, hogy a jövőben ne forduljanak elő olyan esetek, amikor a kivitelező vállalat által legyártott gép vagy technológiai berendezés nem felel meg a gyakorlati követelményeknek. Az erdőgazdaság üzemel már huzamosabb ideje a fakitermelést helyezik előtérbe, s az erdők megóvására, állományuk gondozására már kevés idejük marad. Ez elsősorban azzal magyarázható, tájékoztatott Ernest Papay mérnök, az SZSZK erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszterhelyettese, hogy még mindig nem sikerült megfelelően rendezni a faállomány felújításával, a facsemeték munkaigényes nevelésével, kiültetésével és főleg gondozásával rendszeresen foglalkozó erdőgazdasági munkások bérezését. Az erdőgazdaság fejlődésében az utóbbi időszakban bekövetkezett változásokat figyelembe véve az irányító szerveknek több helyütt módosítaniuk kellene az érvényben levő előírásokat, amelyek bizony nem egy esetben hátráltatják a továbbfejlődést, s ezzel az egész társadalomnak is anyagi károkat okoznak. A fafeldolgozó Ipar címére különösen az utóbbi évtizedben számos — jogos és jogtalan — elmarasztaló vélemény hangzott el. A tényeket és a lehetőségeket felmérve és figyelembe véve azonban szükséges elmondanunk, hogy kedvezőbb változásokra csakis akkor kerülhet sor, ha megoldódnak a kevésbé attraktív alapanyagnak számító fa körüli ismert problémák. Mindenekelőtt a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen gépsorok legyártásával segíthetne hazai gépiparunk. A kővetkező ötéves tervidőszakban az Olomouci Gépgyár szakosított részlegén próbálnak javítani ezen a kedvezőtlen helyzeten. A felvetett problémák mielőbbi rendezése nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az erdőgazdasági dolgozók továbbra is eredményesen végezhessék a nagyobb társadalmi elismerést érdemlő, mindanynylunk számára hasznos tevékenységüket. BARDOS GYULA Ľubomír Klúőik tölgyfavágás közben (Peter Simončík — CSTK felvételei) 13 Az ünnepélyes megnyitó elnöki asztala Hasznos és tanulságos rendezvények A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a csehszlovák-szovjet barátsági hónap keretében neves szovjet vendégek — lektorok és tudományos munkatársak — közreműködésével szervezte meg a járási pártbizottság és a CSSZBSZ járási bizottsága, a szovjet tudomány és technika napjait. A három napig tartő rendezvénysorozat keretében a járás számos üzemében és intézményeiben megszervezett szemináriumok, előadások és kiállítások a tapasztalatcsere, a csehszlovák—szovjet barátság és kölcsönös együttműködés elmélyítésének nagyszerű fórumává váltak. Az ebből az alkalomból Dunaszerdahelyre érkező szovjet vendégeket Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára fogadta. A szovjet küldöttséget J. I. Kandalov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja vezette. A fogadást követően a szovjet küldöttség tagjai, valamint a járás képviselői virágcsokrot helyeztek el az elesett hősök emlékművénél. Ezt követően a szovjet küldöttség egy része beszélgetésen vett részt a somorjai (Samorfn) városi pártbizottság tagjaival, a lenini munkastílus következetes alkalmazásának fontosságáról. Ezzel egyidőben Dunaszerdahelyen, a járási Népművelési Központ nagytermében a járási pártbizottság és a Szocialista Akadémia lektorai számára szemináriumot szerveztek. A Szovjetunió békepolitikájárói A. M. Szologjan docens, a tudományok kandidátusa tartott előadást. A szovjet tudomány és technika napjainak ünnepélyes megnyitására a járási nemzeti bizottság üléstermében került sor. A kedves vendégeket Dudás Kálmán, a járási nemzeti bizottság és CSSZBSZ járási bizottságának elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet fán Gašparík és Öllé Gyula, a járási pártbizottság titkárai mondottak, akik hangsúlyozták a két nép közötti barátság és együttműködés fontosságát. A szovjet küldöttség részéről N. J. Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai konzulja és ). F. Nochrin, a Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsadója köszöntötte a jelenlevőket. Az ülés után a városi művelődési ház kiállítótermében megnyitott tárlaton a látogatók megismerkedhettek a szovjet tudomány és technika legújabb sikereivel. A kedves vendégek a Vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-be Is ellátogattak, ahol barátsági est keretében találkoztak a kiváló gazdasági eredményeket elérő szövetkezet dolgozóival. A helyi kisgalérlában Szovjet Moldávia elnevezéssel kiállítást is nyitottak. A rendezvénysorozat programjában két járási szeminárium is szerepelt. A mezőgazdasági üzemek képesítői számára „A termelés gépesítése a Moldovai SZSZK agroipari komplexumának rendszerében“ címmel tartott hasznos előadást P. F. Ababij. A Járás szakszervezeti tisztségviselői számára pedig J. B. Repin „A szovjet szakszervezetek tevékenysége és távlatai“ címmel tartott előadást. A szakszervezeti tanács épületének előcsarnokában a szeminárium alkalmával fotókiállítás nyílt. Az előadások után a vendégek a dunaszerdahelyi SIovlik üzem, és a Dunatőkési (Dunajský Klátov) Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság dolgozóival találkoztak. Az Agrofrigor Közös Mezőgazdasági Vállalatnál F. K. Popovics a gyümölcstermesztő szakemberek számára „A tudományos-műszaki haladás és a kertészet“ címmel tartott érdekes előadást. A nemzeti bizottságok elnökei, a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség járási bizottságának tagjai és a társadalmi szervezetek képviselői számára tartott rendkívül tanulságos előadást Mikuláš Janovský kandidátus „Az életkörnyezet kialakítása és védelme a Szovjetunióban“ címmel. E szemináriummal egyidóben a szovjet vendégek elbeszélgettek a dunaszerdahelyi gimnázium tanulóival a szovjet Ifjúsági mozgalom Időszerű kérdéseiről. A járási mezőgazdasági Igazgatóság épületében. V. S. Rotaru „A Moldovai SZSZK agroipari komplexumának kérdéseiről és fejlődéséről“ címmel tartott előadást a Szocialista Akadémia lektorai és a mezőgazdasági üzemek szakemberei számára. A Járási Népművelési Központ előadótermében a szocialista brigádok vezetőinek szemináriumán a résztvevők bővebben megismerkedhettek a szovjet szocialista versenymozgalom eredményeivel és terveivel. A szovjet szakemberek a Dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalat és a Gabčikovôi Állami Gazdaság dolgozóival is találkoztak. GabCíkovóban ebből az alkalomból szép kiállítás is nyílt, amely a Don vidékének romantikus szépségeit mutatta be. Végül a rendezvénysorozat záréprogramjaként a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, a szovjet vendégek az Interkozmosz kiállítás kapcsán beszélgettek az iskbla tanáraival és tanulóival a szovjet űrkutatás eredményeiről és távlatairól. Az eseményekben gazdag és változatos három nap alatt Járásunk több ezer dolgozója Ismerhette meg barátaink tudományos és műszaki újdonságait, amelyek a tapasztalatszerzés kiapadhatatlan forrását jelentik számunkra. Érdekesek, hasznosak és tanulságosak voltak ezek a találkozások, amelyek konkrét példái a Szovjetunió önzetlen segítőkészségének és egyúttal ékes bizonyítékai a két nép közötti kölcsönös, őszinte barátságnak. Dr. MAG GYULA
