Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-04 / 18. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES, 1985. május 4. Tisztelet a hősöknek Most, amikor Prága ünnepi díszben, teljes szépségében köszönti a szabad­ság negyvenedik évfordulóját, képze­letünk elénk vetíti a barikádokat, a halált nem félő, de életre szánt bát­rakat, akik nem bírták és nem akar­ták tovább tűrni és elviselni a fa­siszta terrort, és ellene fordultak. Hazánk volt az f európai fasiszta­­ellenes koalíció utolsó országa, a­­melynek egyik részét még 1945 tava­szán is megszállva tartották a hitle­rista csapatok, az annyi pusztulást és szenvedést az emberiségre zfiditó fasiszták. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a nemzeti felszabadító moz­galom irányítója és vezetője minden erejét arra fordította, hogy megszer­vezze a fasiszta hordák meggyöngí­­tésére és leverésére — a Vörös Had­sereg előretörésének megsegítésére —a cseh nép fegyveres felkelését. Partizánharcot szervezett, amely fo­kozatosan partizánháborúvá erősö­dött. Április utolsó napjaiban megala­kult az illegális Cseh Nemzeti Ta­nács, az ellenállási mozgalom legfőbb szerve. Ekkor még hazánk csehor­szági területén több mint egymillió fasiszta őrizte hadállásait. A nácik Prágából olyan erődítményt akartak építeni, amely, szerintük, megakadá­lyozta volna a szovjet hadsereg elő­renyomulását. A cseh nép fasisztaellenes gyűlö­lete azonban egymás után lobbantot­­ta lángra a harcokat és az összecsa­pásokat a cseh városokban, és május 5-én Prágában kitört a Cseh Nép Má­jusi Felkelése. Az elszánt ellenállók a rádión keresztül harcba szólították az egész cseh népet, minden prágait a megszállók ellen, védték a rádió épületét, hogy ne jusson a nácik ke­zére, hatodikéra virradóra Prága ut­cáin több mint ezerhatszáz barikádot emeltek és fegyveres támadásokat in­téztek a leverésükre bevetett egysé­gek ellen. A CSKP kilépett illegalitá­sából és kiadta a Rudé Právo-t, hogy sajtójával is harcba szólíthassa és a közeli felszabadulás reményében erő­síthesse a felkelő, rabságát szétzúzni kész népet. A Cseh Nemzeti Tanács átvette a hatalmat, a prágai rádión keresztül segítséget kértek. A szovjet hadsereg több oldalról indult Prága felszaba­dítására, a drámai küzdelemben min­den percet számoló, a szovjet nép fiait váró hős prágaiak védelmére. A prágai felkelők kegyetlenül nehéz órákat éltek át. A kezdeti ellenállás, támadás sikerei után csakhamar fö­lénybe jutott a náci túlerő, védekez­niük kellett. Kevés volt a fegyver, a lőszer, az élelem, a gyógyszer, mégis a barikádokon maradtak május 8-ig. Ezen a napon a náci Németország végre kapitulált. Cseh földön azon­ban még mindig folytak a harcok. A küzdelemben végső erejiikkal harco­lók megmentésére — végre — meg­érkezett a szovjet hadsereg. Máius kilencedikének hajnalán Prága utcáin már a 2. és a 4. ukrán front katonái vonultak végig, és ezen a napon űz­ték ki a német megszállókat az egész fővárosból. A rákövetkező napokban a szovjet csapatok megsemmisítették a náci hadsereg utolsó maradványait. Harcuk, bátorságuk előtt tisztelet­tel hajtunk fejet. Példájukkal a fia­tal nemzedéket tanítjuk szocialista hazafiságra, valódi hazaszeretetre. A sokéves áldozatos munkáért A Csehszlovák Tudományos Akadémia közgyűlésén az alapkutatásnak a mezőgazdasá­gi-élelmiszeripari komplexum fejlesz­tési programja megvalósításában való részvételének eredményeit vitatta meg. A tanácskozáson Jelen volt František Pitra, a CSKP KB titkára, Július Varga és Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetői, Karol Laco, a szövetségi kormány alelnöke és Miroslav Toman szövetségi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter. Josef Rimán akadémikus, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia alel­nöke bevezető beszédében a biológiai, ökológiai és mezőgazdasági tudomá­nyok terén folytatott alapkutatás ter­vének fő irányvonalait jellemezte. Hangsúlyozta: az alapkutatás a négy célprogramon keresztül elsősorban a biotechnológia további fejlesztésére összpontosítja a figyelmet, [osef Ri­mán a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés technológiai folyamatainak a biológiai optimalizáciőjával foglal­kozó munkákat nevezte meg. E tö­rekvés fő célja, hogy növeljük a ta­laj védelmét és termőképességét. Az alapkutatás új ismereteinek gyakorlati alkalmazásában jelentős szerepet játszik a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia és a Szlovák Tudo­mányos Akadémia együttműködése a kutatóintézetekkel és a termelő szer­vezetekkel. , A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia közgyűlésének vitájában felszó­lalt František Pitra, a CSKP KB tit­kára. Bevezetőjében nagyra értékelte a tudomány és a technika fejlődésé­nek szerepét a mezőgazdaság sike­reinek elérésében. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi termelés feladata a kö­vetkező Időszakban a lakosság éssze­rű és tó minőségű ellátásának bizto­sítása és az élelmiszer-termelés önel­látásának növelése. František Pitra a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy az egyre Igénye­sebb célokat mind bonvolultabh fel­tételek között kell végrehajtani. A mezőgazdasági termelés további fej­lesztésének feladatait csak a repró­­dukciős folvamat Intenzívebbé és ha­tékonyabbá tétele terén elért alapve­tő fordulattal lehet teljesíteni. A tu­dományos-műszaki haladást még ha­tékonyabban kell a mezőgazdasági és az élelmiszer-termelés szolgálatába állítani. Ennek meg kell mutatkoznia mind a termelőerők minőségi változásában, mind a felhasznált források kihasz­nálása hatékonyságának számottevő növelésében. Tudjuk, e változésok terjedelme és minősége azzal lesz arányos, hogyan leszünk képesek to­vább tökéletesíteni a szocialista ter­melési viszonyokat, növelni a mező­gazdaságban a szubjektív tényezők szerepét. Ezért tovább kell tökélete­síteni a gazdasági mechanizmust, az önelszámolási rendszert, az érdemek szerinti jutalmazóst, fokozni kell a mezőgazdasági üzemek önállóságát és felelősségét, s el kell mélyíteni a szövetkezeteken belüli demokrá­ciát. Az egész Innovációs ciklus haté­kony lefolyását — folytatta Pitra elv­társ — ma a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben befolyásolja e ciklus jő, tervszerű irányítása. Ennek alapján keressük és fejlesztjük az új, hatékony formákat, ide tartozik pél­dául az agráripari komplexummal összefüggő tudomány és technika fej­lesztése egységes tervének összeállí­tása. Ezzel a tervvel aktívan kíván­juk befolyásolni és koordinálni a ku­tató-fejlesztő munkát, az alkotó mun­kát, a végrehajtást, s biztosítani a döntő stabilizációs, újító folyamato­kat. A tudományos-műszaki haladás új, edddfg nem Is sejtett lehetőségeket tár fel az élelmiszer-termelés inten­zívebbé tételének meggyorsítása te­rén. A tudomány befolyásolja az élelmiszergyártás hatékonyságát a termelőeszközök gyártását tekintve is. A társadalomtudományoktól azt várjuk, hogy gyorsítsák meg a mező­­gazdasági termelés hatékony fejlesz­tését támogató társadalmi folyama­tok vizsgálatát — mondotta František Pitra elvtárs, s végezetül hangsúlyoz­ta, hogy e téren együtt kell működni a KGST tagállamaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A köztársasági elnök a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta 60. születésnapja alkalmából Ján Ja­­novicnak, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének, a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztése so­rán végzett sokéves áldozatos mun­kájáért. A magas állami kitüntetést Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke adta ét. Ján Janik, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára átnyújtotta a jubilánsnak Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a levelét. Husák elvtárs eb­ben nagyra értékelte Janovic elvtárs felelős állami tisztségekben végzett sokéves áldozatos munkáját és szocia­lista mezőgazdaságunk fejlesztéséhez való hozzájárulását. Az ünnepségen jelen volt Rudolf VanCo, az SZLKP KB osztályvezetője és Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter is. Ján Janovicot születésnapja alkal­mából fogadta Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is. • Miroslav Vélek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kultu­rális minisztere Bratislavában fogad­ta Köpeczi Bélát, az MNK művelődés­­ügyi miniszterét, aki küldöttség élén tartózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen a két ország kulturális együttműködése további elmélyítésének lehetőségeiről esett sző. A küldöttséget Juraj Buša, az SZSZK oktatási minisztere Is fogadta. ф A Csehszlovákiai, a Csehországi és a Szlovákiai Ojságírék Szövetsé­geinek Központi Bizottságai a nem­zeti felszabadítás! küzdelem tetőzése és hazánknak a szovjet hadsereg ál­tali felszabadítása 40. évfordulója al­kalmából Prágában együttes ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Ján Riško, a Csehszlovákiai Újságírók Szövetsé­ge Központi Bizottságának elnöke mondott beszédet . • A múlt évi jó gazdasági ered­ményekért többek között a következő vállalatok, üzemek és szervezetek ér­demelték ki a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Taná­csának vörös zászlaját: a bratislavai PNS — ústredná expedícia a dovoz tlače, a bratislavai Slov-air, a vág­­sellyei (Šaľa) Egyetértés Efsz, a nagvcétényi (Veľký Cetín 1 Alsó-Nyitra Efsz, a Sklabiňa! SZNF Efsz. az údolí Aranykalász Efsz ľ Stará Eubovňa-1 járás), az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) nemzeti vállalata. • Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök Prágában fogadta Tadeusz Porebskit, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Ülésezett az SZLKP KB bizottsága Ján Janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével a múlt héten Bratislavában ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága, amely megvitatta az 1984. évi állami végre­hajtási terv teljesítését és az idei évi feladatok biztosí­tását az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, vala mint Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumá­nak vonatkozásában. Kifejtette véleményét az Állami Erdészet mezőgazdasági üzemei továbbfejlesztésének le­hetőségeiről, értékelte a termelési rendszerek érvénye­sítésének múlt évi tapasztalatait és javasolta a tovább­fejlesztésüket szorgatmaző intézkedések jóváhagyását. A bizottság a továbbiakban megvitatta a MÉM ener­getikai programjának teljesítéséről szóló jelentést és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum energiaigé­nyességének csökkentésére hivatott intézkedéseket, a zöldségfélék termelésének, betakarítás utáni kezelésé­nek, szállításának és tárolásának biztosítását, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésé­nek feladatait, különös tekintettel a CSKP Központi Bi­zottsága ti. és az SZLKP Központi Bizottsága azt követő ülésének határozataira. Elismerés a jó munkáért A bratislavai várban a múlt héten ünnepélyes keretek között adták át az SZSZK kormányának elismerő oklevelét azoknak a nemzeti bizottságok­nak, amelyek a múlt évi szocialista versenyben kiváló eredményeket ér­tek el. A jelentős eseményen többek között részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke és Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke. A legjobb eredményeket elért nemzeti bizottságokat Stefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere mutatta be, majd Colotka elvtárs mondott ünnepi beszédet. Beszédében többek között rámutatott arra, hogy a nemzeti bizott­ságok a múlt évben, amikor megemlékeztünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 49. évfordulójáról, jelentős tevékenységet fejtettek ki a Nemzeti Front vá­lasztási programterveinek valóra váltásában. Kiemelte, hogy tavaly a Z ak­ció beruházásos formájában 1219 — egymilliárd 378 millió korona értékű — létesítményt adtak át. Közötte 75 óvoda, 17 bölcsőde, 2 alapiskola, 71 üz­let- és szolgáltató helyiség, 17 egészségügyi központ, 19 művelődési otthon, 124 autóbusz megállóhely váróterme, s több mint 100 sportpálya és egyéb testnevelési létesítmény van. Beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Front 1986—1990-re szóló választási programjai kidolgo­zásának a közelmúltban elfogadott alapelvett rögzítő határozat megkülön­böztetett hangsúlyt helyez a nemzeti bizottságok, a gazdasági és társadal­mi szervezetek erejének és eszközeinek egyesítésére, a falvak és városok továbbfejlesztésének érdekében. Az SZSZK kormányának elismerő oklevelét többek között a bratislavai IV. városkerületi, a nyitrai járási, a komáromi (Komárno) városi, a nyu­­gat-szlovékiai kerületből a gellei (Holice), a nemesócsai (Zemianska Olča és a nagysallói (Tekovské Lužany), a közép-szlovákiai kerületből a sidl (Síd) és a rimaszécsi (Rimavská Sec), a kelet-szlovákiai kerületből pedig a csécsi (Ceöejovce) helyi nemzeti bizottság képviselői vették St. A kitüntetettek nevében Štefan Balta, a Nyitrai Járási Nemzeti Bizottság elnöke köszönte meg az elismerő szavakat. Síéül érit belesel Jő lenne, ha bizonyító erejű érvek­kel meg tudnám cáfolni ezt a bele­törődést sugalló bölcsességet. Sajnos, egyelőre azonban — a rendelkezé­semre álló adatok alapján — csak annyit tudok biztosan, hogy sokkal többször fordul elő baleset, mint a­­hányszor azt a „véletlen“ számlájára írhatnánk. Hogy tulajdonképpen még tényleg mindenkit érhet — annak oka az emberi felelőtlenség, a gon­datlanság és a felületesség. Erről volt sző; a Szlovák Sajtó^ii­­vatal és a Szlovák Munkavédelmi Hi­vatal sajtótájékoztatóján, amelyen Drahoslav Macháé, a munkavédelmi hivatal igazgatója számolt be a mun­kabalesetek számának alakulásáról és a nem munkából eredő balesetek­ről az 1984-es év adatai alapján. Az elmondottak azt bizonyítottták, hogy most, amikor népgazdaságunk minden ágazatában a munka haté­konyságának tokozásán fáradozunk, sokkal nagyobb figyelmet kell fordí­tanunk arra, hogy a dolgozók megfe­lelőbb körülmények között végezhes­sék munkájukat, mint eddig. Hiszen a hatékonyabb munka következtében növekszik a gépek fordulatszáma, rezgése, erősödik a zaj, több szeny­­nyező anyag kerül a levegőbe, job­ban elfáradnak az emberek. Ha ezek­nek a körülményeknek a közömbösí­tésére, Illetve javítására csupán any­­nyi figyelmet fordítunk, mint eddig, máris növeltük a balesetveszélyt. Alapvető kötelességünk, hogy a mun­ka hatékonyságának fokozásával pár­huzamosan javítsuk a munkakörülmé­nyeket, növeljük a munkabiztonságot, hogy ezáltal javuljon a dolgozók köz­érzete és csökkenjen a munkabalese­­tekből eredő hiányzások száma, ami­nek gazdasági jelentőségét szükség­telen külön hangsúlyozni. Ami az erdőgazdaságban, a mező­­gazdasági termelésben és az élelmi­szeriparban előforduló baleseteket il­leti, nem elégedhetünk meg a hely­zet egyszerű tudomásulvételével, ü­­gyanis itt fordult elő az elmúlt évben a legtöbb munkabaleset, hússzal több halálos kimenetelű, mint 1983-ban. Az erdőgazdaság és a mezőgazda­­sági termelés az az ágazat, ahol még mindig nincs kötelező érvényű, egy­séges munkavédelmi rendszer, amely­ben az alapvető feltételek, a felelős­ség fokozata! és a mulasztásért járó eljárások meg lennének határozva a legfelső szinttől a legalsóig. Nincs kötelező érvényű terv, ami magába foglalná a szociális fejlesztés felada­tait — tehát a munka- és védőruhák, illetve eszközök kötelező beszerzését, használatát, váltását és tisztítását, a munkakörnyezet fokozatos és állandó karbantartásának és javításának kri­tériumait. Amíg pedig ez a helyzet, addig a többszöri figyelmeztetés és a munka­biztonsági előírások ismertetése elle­nére még mindig nagyon sok helyütt felelőtlenül dolgoznak a vegyszerek­kel, vagy hozzáférhető helyen, szak­szerűtlenül tárolják ezeket. Használa­tukkor nem tartják be a biztonsági előírásokat, a védőeszközök, védő­ruha használatát. Ä sok súlyos bal* esetet — mérgezést — főleg ez okoz­­za. A legtöbb baleset azonban a me­zőgazdaságban — még mindig — a teher- és személyszállítás biztonsági és egyéb feltételeinek, szabályainak be nem tartásából ered (tavaly a me­zőgazdaságban előforduló balesetek 38,3 százalékai, és abból, hogy a munkabiztonsági előírások betartását nem követelik meg hatékonyabban. A tudományos-műszaki haladás fel­tételeinek megteremtése nemcsak azt jelenti, hogy bevezetik az új techno­­lóigát, felszerelik az új gépeket, esz­közöket, hanem azt is, hogy ezeknek a kezelését szakmailag tökéletesen felkészített emberekre bízzák. Hogy ezt sok helyütt még nem tartják szem előtt, sőt végzetes mulasztásokat kö­vetnek el, azt éppen a halálos kime­netelű munkabalesetek bizonyítják, amikor ugyanis a kisegítő munkát végző asszonyok és fiatalkorúak vál­tak a gondatlanság áldozatává. Az élelmiszeriparban, sajnos, még mindig érvényben van az ún. „kivé­tel“, amely megengedi, hogy a nők egészségük szempontjából ártalmas, súlyos csomagokat, ládákat, göngyö­legeket emeljenek, cipeljenek. A nem megfelelő lábbeli viselése — jő mi­nőségű védőcipők helyett — szinte minden olyan termelő munkára jel­lemző, amelyet nők végeznek. A hosszabban tartó, munkából eredő megbetegedéseket most nem számítva számtalan balesetet éppen ez okoz. Határozott javulást csak akkor re­mélhetünk, ha a munkabiztonságárt felelős technikusok jogköre önállóbb lesz, függetlenebb az üzemvezetősé­gek sokszor alibista szempontjaitól, s határozottabban követelhetik majd a munkakörülmények, a munkabizton­ság feltételeinek javítását még akkor is, ha azok nagyobb befektetést, be­ruházást igényelnek. Mert ezidáig például az üzemi, belső ellenőrzések a kisebb-nagyobb hiányosságokra rá­mutattak, de az üzemei számára na­gyobb kiadást jelentő, alapvető hibá­kat nem tártak fel. Sok üzem ugyan­is valamiféle sajátos gazdasági indok­lással nagyon helytelenül azt bizony­gatta, hogy jobban megéri, ha kifi­zeti a büntetést a munkabiztonsági feltételek megteremtésében előfordu­ló hiányosságokért, mintha azok lét­rehozására fordítaná a pénzt. E hibás és káros szemlélet ellen mindenütt határozottan fe! kell lép­nünk. A hatékonyság ugyanis nem egy egy üzent pillanatnyi, évenként kimutatható haszna, hanem az alko­tó, a felelősen termelő ember és gép hosszú távon végzett ésszerű, nagy teljesítményű, jó minőségű munkája. E magas szinten ..kondicionált“ ter­melésre csak jő körülmények között képes a dolgozó ember. Ezért az egészséges, biztonságos munkafelté­telek megteremtésére éppen a haté­konyabb munka érdekében van szük­ség. És erről számot adni, ezért cse­lekedni nemcsak a munkavédelem hónapjában, áprilisban kell, hanem az egész évben. H. Mészáros Erzsébet ti

Next

/
Thumbnails
Contents