Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-04 / 18. szám
к ЩЛГА\ 1 ф mm LimVííIuAUMl 1985. május 4.-A- 18. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ära 1,— KCs Irta: CZAKO JÓZSEF, AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK SZAKOSZTÁLYVEZETŐJE Egész társadalmunk ezekben a napokban emlékezik meg arról, hogy mánk történelme, mindennapjaink valósága negyven évvel ezelőtt kezdődött. Üjkori -történelmünk legvéresebb háborús konfliktusa, a második világégés befejeztével Európa és a világ leigazolt, megkínzott népei minden korábbi sorsfordulónál határozottabban érezték annak szükségességét, hogy a történelem formálását kezükbe kell venni, és egy új, igazságosabb, emberibb jövőt kell formálni. Tudatosították azt is, hogy a népek igazságosabb jövőjéért folytatott harc és a békés építő munka nem lesz könnyű, ám 1945 tavasza bizalommal töltötte el a túlélőket, a szebb jövő perspektívájának a hite adott erőt nekik. Hazánk dolgozó népében is ha sonló bizalom ébresztette a reményt, hogy a romokon és sírhalmokon már egy új társadalom épül fel. amelynek irányítása azokat illeti majd, akik szépítésén, gazdagításán, békés építésén dolgoznak. A Szovjetunió történelmi győzelme a fasizmus felett és hazánk felszabadítása 1945 májusában nemcsak a világ eddigi legnagyobb háborús konfliktusának befejezése volt. Az 1917 ben kezdődött, az első szocialista állam megalakulása óta eltelt idő hatalmas változásainak a győzelme is, amely hordozója volt az egész proletáriátus harcának az imperializmus ellen. A májusi győzelmes napok csak megerősítették a világ dolgozó népeit abban, hogy a jövőt, az új társadalmat a szocializmus elvei alapján kell felépíteni. Az első szocialista állam győzelme a történelem eddigi legbarbárabb tár sadalmi formája, a fasizmus felett, amely valóban az emberiség, az emberi civilizáció sírja lehetett volna, megteremtette a reményteljes, a bizalom alapját képező feltételeket az új társadalmi rend kiépítéséhez. Csehszlovákia népeinek nemzeti és demokratikus forradalma, amelynek alapját és tervezetét inég a második világháború idején lerakták, megfogalmazták, szintén erre a történelmi tanulságra épült, s a későbbiek során ebből merítette az erőt. Szocialista jelenünk tehát egyenes és törvényszerű következménye a negyven évvel ezelőtti eseményeknek, az emberi haladás győzelmének az embertelen reakció felett. Hazánkban a nemzeti és demokratikus, majd a szocialista forradalom kezdeményezője, szervezője, a forradalmi láng hordozója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A nemzeti demokratikus forradalom továbbfejlődve szocialista forradalommá nőtt, s a csehszlovák dolgozó nép 1948-as Februári Győzelme lerakta annak a szocializmusnak az alapjait, amely végérvényesen eltörölte a kapitalista társadalmi rendszer maradványait, megszüntette az ember ember általi kizsákmányolását, s a társadalom nagy többségének hatalomra juttatásával megteremtette- a szocialista de mokráciát. Visszatekintve az eltelt időszakra, Csehszlovákia dolgozd népe méltán lehet büszke az építő munka eredményeire. Hazánk gazdasági és szellemi gyarapodása óriási ütemű volt. A csehszlovák ipar ma egy hónap alatt többet termel, mint a müncheni árulás előtti időszak egy évében Szlovákia tekintetében ez a fejlődés még hatalmasabb változásokról tanúskodik: ma a szlovákiai ipar harmincszor többet termel, mint 1948-ban. Akár csodának is nevezhetnénk ezt a fejlődést, amelyet a szocialista iparosodás hozott létre. Hasonló változásokon ment keresztül Csehszlovákia és természetesen Szlovákia mezőgazdasága is. Ha értékeljük a szocialista mezőgazdaság több mint harmincéves fejlődését, azt kell mondanunk, hogy még az ipar nál is forradalmibb változásokon ment keresztül. Teljesen megváltoztak a termelési formák és módszerek, a munkafeltételek, ami egyértelműen a szocializmus előnyeit, s a CSKP helyes agrárpolitikáját igazolja. A mezőgazdaság kollektivizálása és szocializálása előtt Csehszlovákiában több mint másfél millió kisgazdaságot tartottak nyilván átlagban öt hektár föld területtel, a szocialista változás eredményeként ma az 1700 földmúvesszuvetkezet átlagban 2400 hektáron gazdálkodik, a 160 állami gazdaság pedig átlagban 8700 hektáron termel. Persze, a szocialista változások más következményekkel is jártak, s ezek leginkább a korszerű termelési módszerek és a tudományos műszaki hala dás vívmányának térhódításában nyilvánulnak meg. Amíg harminc évvel ezelőtt egy traktorra 280 hektár földterület jutott, ma nem egészen ötven, ráadásul a mai traktorok teljesítőképessége sokkal nagyobb. Hasonló ősz szehasonlítást tehetünk a mezőgazdaság iparosításának igazolására a kom bájnoknál is: amíg 1951-ben viszonylag kis teljesítményű kombájnokból is csak 400 segítette a földművesek munkáját, addig ma több mint 20 ezer nagy telejsítnfényő gép arat nyaranként. A szocializáció eredménye az is, hogy idővel a mezőgazdasági egységek mezőgazdasági ipari komplexumokká nőttek. A szocializáció eredményeként megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a mezőgazdaságban teljesen új műszaki és technológiai feltételek közepette dolgozhassanak, hogy új munkamódszerek érvényesülhes senek a gazdálkodás, az irányítás és a szervezés terén, ami egyaránt az ipari termelési módszerekhez való közeledést jelzi. Ezek az óriási változások természetesen megkövetelik, hogy a mezőgazdaságban is egyre több szakember dolgozzon, akik egyrészt képesek alkal mazni a tudományos-műszaki haladás vívmányait, másrészt pedig megvalósítói, konkrét megformálói e vívmányoknak. A szocializmus természete sen ezen a téren is biztosítja az állandó fejlődést, hozzásegíti a fiatalo kát a mezőgazdasági tudományok elsajátításához. Amíg 1948 ban a mezőgazdaság szinte egyetlen képzett, a szocialista termelési viszonyoknak megfelelő végzettségű szakemberrel sem rendelkezett, addig ma a mező gazdasági dolgozók 12 százalékának van főiskolai, illetve középiskolai végzettsége, 27 százaléka pedig a szakmunkásképző intézetekben szerzett képesítést. A termelékenység növekedése is jelentős mutató. Gabonafélékből tavaly 4,7 tonna volt a hektáronkénti országos átlag. 35 járásban 5 tonnánál is többet értek el, a nagymegyeri f Galovo) szövetkezet pedig 8,66 tonnás rekor dot állított fel. Pénzértékben kifejezve a fejlődést: amíg 35 évvel ezelőtt a mezőgazdasági termelés értéke 52 milliárd korona volt, ma 110 milliárd, s ezt az érteket kétharmaddal kevesebb dolgozó termeli ki. A pártdokumentumok sokasága, a XVI. pártkongresszus, valamint a CSKP KB 11. ülésének határozatai további célokat tűztek ki. E célokat csak úgy lehet elérni, ha a tudományos műszaki haladás vívmányait még nagyobb mértékben és gyorsabban vezetjük be a termelésbe. A CSKP KB 11. ülésén hangzott el, bogy „a kitűzött feladatok, népünk jólétének, életszínvonalé nak biztosítása új értékek létrehozását feltételezik. E feladat igényessége semmivel sem kisebb, mint a kezdeti időszak feladataié, mint a szövetke zetesítésé“. Ezeket az igényes célokat el lehet érni, s el is kell érnünk, hogy tovább virágozzék hazánk, s tovább szilárduljanak szocialista vívmányaink. J * NEGYVEN SZABAD (V
