Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-27 / 17. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 27« A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás fejlesztésére vonatkozó alapelvek A kezdeményezés a szocialista brigádoké A tudományos-műszaki haladás gyors és rugalmas gyakorlati alkalmazása korparancs. De vajon kié legyen a kezdeményezés? — merül tel gyakran a kérdés. A tudomány közeledjen e a gyakorlat felé, vagy fordítva: a gyakorlatból induljon-e ki a fejlesztési szándék? Nem vitás, hogy az utóbbi szemléletmódnak kell érvényesülnie. Hiszen a tudományos-műszaki fejlesztést nem lehet megvalósítani egy általános recept szerint. A tudomány felkínálhat szellemi terméki javaslatokat, módszertani utasításokat adhat, a kezdeményezésnek azonban mindenkor a gyakorlatból kell kiindulnia. A mai közgazdasági feltételek között egyre inkább a mezőgazdasági üzemek érdeke, hogy adottságaikból kiindulva a legújabb tudományos-műszaki ismeretekre építsék a termelés továbbfejlesztését. II. rész TOVÁBBI ELJÄRÄS A BRIGÄDFORMA FEJLESZTÉSÉBEN Á brigádforma hazai kísérleti alkalmazásából, valamint a Szovjetunióban és a többi szocialista országban történt érvényesítéséből szerzett tapasztalatok lehetővé teszik a brigádforma elterjesztését minden olyan munkahelyen, ahol kialakítják hozzá a szükséges feltételeket, s a legközelebbi években a következő alapelvekhez fognak igazodni: 1. Az 1985-ös évtől kezdve el kell kezdeni a brigádforma fokozatos érvényesítését az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság ,az erdő- és vízgazdálkodás, a közlekedés, a távközlés, a helyi gazdálkodás és az ipari szövetkezetek termelő szervezeteiben. A további gazdasági szervezetekben (a szolgáltatási, kereskedelmi stb. ágazatokban) a brigádforma érvényesítését akkor lehet elkezdeni, ha már megfelelő tapasztalatok gyűltek öszsze specifikus feltételek között néhány kisebb számban létesített kollektívában. 2. A brigádforma fokozatos vezetéséről az állami, a gazdasági és a szakszervezet] szervekkel együttműködve kell gondoskodni. Ezt hosszú távú folyamatként kell értelmezni, amelyben a műszaki-termelési és társadalmi-gazdasági feltételek változásaival összhangban állandóan tökéletesíteni és fejleszteni kell a brigádforma egyes elemeit, s fel kelf használni a brigád gyakorlati tevékenysége során szerzett tapasztalatokat; emellett sokoldalúan ki kell használni a kísérleti alkalmazás időszakában nyert ismereteket is. A brigádforma új elemeinek a fejlesztését egyes kiemelt vállalatoknál kell kipróbálni, s a szerzett tapasztalatokat el kell terjeszteni a társadalmi gyakorlatban. 3. A hrigádforma szélesebb körű, fokozatos érvényesítése során nem engedhető meg a kapkodás, az egyoldalúság ás a formális hozzáállás; rendkívüli figyelmet kell fordítani bevezetésének komplex és jó minőségű előkészítésére, s gondoskodni kell az előirányzott célok és feladatok teljesítésének állandó ellenőrzéséről és értékeléséről, főleg a munkatermelékenység növelésében, a termelés A CSKP XVI. kongresszusának határozatai nagy hangsúlyt helyeztek a talajvédelem, valamint a talaj termőképessége növelése kérdésének. Enélkül elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése. Jól tudják ezt a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság dolgozói Is, s ezért nagy gondot fordítanak a talaj termőképességének a megtartására. Évente feltérképezik a határt, hogy pontos képet kapjanak a talajok állapotáról, szerkezetéről, hasznosítása lehetőségéről. Ez elősegíti a megfelelő vetésforgó kialakítását, valamint a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak parcellák szerinti javítását. Léka Gyula agrármérnökkel, növénytermesztési főágazatvezetőveil a termőföld ésszerű hasznosításával kapcsolatos kérdésekről beszélgetünk. ■ Ogy tudom, hogy gazdaságuk évek óta nagyon jó hozamokat ér el valamennyi növénykultúra termesztésében. Minek köszönhető ez? — Kétségtelen, hogy eredményeink nagymértékben összefüggnek a korszerű mezőgazdasági termelés feltételeinek a megteremtésével. Vagyis a gépesítéssel, a szakszerű vegyszerezéssel, a célszerű termelési technológiák és a termelési szerkezet alkalmazásával, valamint a termőföld észszerű kihasználásával. Hogy csak egy példát említsek. Míg 1980-ban az évelő takarmánynövények mindössze 11 százalékos arányban részesedtek a szántóterületen, addig ma a részarányuk eléri a 20 százalékot. Ezáltal nemcsak a takarmányalapot favítottuk, hanem kedvezően befolyásoltuk a talajadottságokat Is. ■ Az ésszerű gazdálkodás miképgazdaságosságának, minőségének és hatékonyságának javításában, valamint a tudományos-műszaki haladás gyorsított ütemű gyakorlati érvényesítésében elért eredmények értékeléséről. Az előkészítésbe be kell kapcsolni a műszaki, gazdasági és termelési részlegeket, hogy jő feltételek alakuljanak ki a hrigádforma tartós érvényesüléséhez; gondoskodni kell róla, hogy a kollektíva tagjai az előkészítés folyamán teljes mértékben megismerkedjenek a brigádforma céljaival, feltételeivel és feladataival, a kollektíva jogkörével és felelősségével. A brigádforma érvényesítésével elért eredményeket a gazdasági tevékenység elemzésének elválaszthatatlan részeként rendszeresen kell értékelni; erre ugyanolyan figyelmet kell fordítani, mint a szervezet évi komplex értékelésére. 4. A brigádforma fejlesztésénél abból kell kiindulni, hogy ennek alapvető rendeltetése elsősorban a termelés és a munkaszervezés tökéletesítésére irányul a kollektíva minden tagjának közvetlen és aktív részvételével; előtérbe kell helyezni a tudományos-műszaki haladás érvényesítéséből eredő változások aktív elsajátítását, valamint a termelés és a munka szervezésében eszközölt komplex változásokat; ebben az irányban ki kell használni a munka ésszerűsítésére vonatkozó terveket, s a termelési feladatok teljesítésének biztosítására elfogadott megállapításokat. A brigádforma további fejlesztése folyamán előtérbe kell helyezni a termelési részlegeket, ahol objektív feltételek vannak a kollektív munkaszervezéshez. Egyúttal keresni kell a bevezetéséhez szükséges lehetőségeket az egyéni munkaszervezéssel termelő részlegeken is, ezeken a szakaszokon alkotó módon kell összekapcsolni a munkaszervezés adott előnyeit a brigád kollektív jellegével, s főleg a normalapot kell kihasználni a brigád keretében végzett munka szervezéséhez, értékeléséhez és díjazásához. 5. A javadalmazás hatékonyságának növelése érdekében fokozni kell a kollektív érdekeltség szerepét, s olyan feltételeket kell kialakítani, hogy a kollektíva végső eredményeihez kötődjön az ösztönző munkabér egész pen nyilvánult meg az eredményekben? — A növénytermesztést sikerült stabilizálnunk. Az 1981-es évben még nem értük . el a növénytermesztés bruttó termelésének tervezett szintjét, a következő három évben viszont túlteljesítettük. Ezekben az években egyedül a takarmányalap megteremtése okozott gondot. Tavaly első ízben sikerült kellő mennyiségű takarmánvkészletet biztosítanunk. Ha az utóbbi négy év eredményeinek átlagát vesszük alapul, akkor Is pozitív képet kapunk. így gabonafélékből 3,16; szemes kukoricából 0,76; cukorrépából 11,51; hüvelyesekből pedig 17,05 százalékkal teljesítettük túl a 7. ötéves tervidőszak 4. évének ránk háruló feladatait. ■ A talaj ésszerű kihasználásával a növényvédelem is szorosan összefügg. Hiszen a kártevők, a betegségek és gyomnövények elterjedése jelentősen csökkenti a hozamot, a másik oldalon viszont a vegyszerek túladagolása veszélyezteti a környezetet. következetesen a talajt is. Mit tesznek annak érdekében, hogy a vegyszerezés valóban betöltse küldetését? — Tisztában vagyunk azzal, hogy a növényvédő szerek csak tudományosan megalapozott adagolásban segítik elő a hozamok növekedését. Körültekintő alkalmazásuk alapos szakmai ismereteket és fokozott felelősségérzetet igényel. Gazdaságunkban a növényvédelmi feladatok végzésével csak szakképzett dolgozókat bízunk meg. Szigorúan felügyelünk arra. hogy a dolgozók betartsák a szabványokat mind a szerek felhasználása, mind ezek tárolása tekintetében. terjedelme (vagy annak alapvető része). Az egyes tagok érdem szerinti díjazásánál — az egész kollektíva munkaeredményeihez való hozzájárulás alapján — a közös munkabér hatékony elosztási formáit kell alkalmazni, miközben kollektív módon kell dönteni a közös kereset elosztási formáiról. 6. A brigádforma érvényesítésénél következetesen ki kell használni az önálló elszámolás alapelveit. A brigádforma bevezetését támogatni kell a nagyobb alakulatokban, amelyekbe többnyire a költségemelő (gazdálkodó) részlegek egész kollektívái tartoznak, tehát nagyobb létszámú alakulatokról van sző, amelyek az irányítás, a gazdálkodás és a nyilvántartás vállalaton belüli rendszerét alkalmazzák, s a karbantartási, a vállalaton belüli szállítási stb. dolgozók is kiegészítik ezeket. Annak érdekében, hogy biztosítsák a dolgozók közvetlen részvételét a termelés és a munka irányításában, a brigádformát kisebb kollektívák (csapatok) keretében kell alkalmazni. Feltételeket kell teremteni a költségelemző részlegek (szervezeti alakulatok) keretében létesített kisebb kollektívák jó működéséhez is, amelyek rendszerint kunkrét műszakigazdasági normák és normamotívumok szerint gazdálkodnak; a komplett termelési szakaszokat el kell látni mérőberendezésekkel és el kell mélyíteni a vállalaton belüli nyilvántartást. A mindössze néhány dolgozóból álló kollektívában csak kivételes esetekben lehet érvényesíteni a brigádformát, ha ez lehetővé teszi a kollektív munka előnyeinek a kihasználását, nem növeli az ügyintézés feladatait, s nem fokozza az igazgatás bonyolultságát. 7. Ott, ahol a brigádforma hatékony érvényesítése ezt megköveteli, a vállalat (üzem) vezetősége megfelelő változásokat eszközöl a vállalaton belüli szervezésben és igazgatásban. Hasonlóan az FSZM üzemi bizottságai is megtárgyalják a szakszervezeti szakaszok felépítésében szükséges változásokat minden olyan esetben, amikor a szakszervezet közvetlen részvétele és hatása fontos szerepet játszik a brigádforma érvényesítésében. 8. A brigádforma következetes érvényesítésével, a munkaszervezés tökéletesítésével és az érdem szerinti javadalmazás elvének szilárdításával kedvező feltételeket kell kialakítani a munkakezdeményezés és a nem formális szocialista verseny fejlesztéséhez, főleg a szocialista brigádok mozgalmának további fejlesztéséhez, a kollektíva tagjainak a komplex észszerűsítő brigádok munkájában, az újítók és a feltalálók mozgalmában stb. való részvételéhez. Sajnos, egyelőre gondot okoz az egyes növényvédő szereknek a hiánya. ■ Mi a helyzet a talajjavítás terén? — Gazdaságunkban a talaj termőképességét részben beruházásos jellegű talajjavító munkákkal, részben pedig agrotechnikai intézkedésekkel növeljük. Eddig 1400 hektár vizenyős terület lecsapolását végeztük el. Mintegy 600 hektárnyi terület azonban még lecsapolásra vár. A lecsapolással azonban a belvizek levezetésének kérdése még nem oldódik meg. Javítani kell a talaj fizikai tulajdonságait, főleg a talaj mélylazításával. Ezt évente háromszáz hektáron végeztük el, sajnos ez is kevésnek bizonyult. Évente legalább a szántóterület 25—30 százalékán kellene elvégeznünk az altalaj lazítását, ebhez viszont nincs elegendő gépi eszközünk. Az utóbbi három évben végzett talajmeszezés eredményeként jelentősen javítottuk a talaj kémiai tulajdonságait. Gazdaságunkban nagy gondot fordítunk a talajok szerves trágyázására is. Az utóbbi évek eredményei azt Igazolják, hogy az állami gazdaságokban megteremtették a növénytermesztés továbbfejlesztésének feltételeit. Ennek nyomán feltehetően növekszik a terméshozam, s javul a termékek minősége, ami remélhetőleg az állattenyésztést Is kedvezően befolyásolja. A talajerő megtartása és növelése szempontjából a megfelelően kezelt istállótrágya nélkülözhetetlen Fotó: Archív A csilizradványl (Ciližská Radvaň) szövetkezetben helyesen fogták fel az előbbrelépés követelményeinek, de főleg a tudományos-műszaki fejlesztés szükségszerűségének a kérdését. Ez a szemlélet nem új a szövetkezetben, hiszen több éve a korszerű termelési módszerek meghonosítói. Példájuk nemcsak a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, hanem országos viszonylatban is gyakran visszhangot váltott ki. Ezek közismert tények, s nem is velük akarunk foglalkozni. Ami önkéntelenül is megragadja az ember figyelmét, az a kivitelezés módja, amely nem direktív utasításra történik, hanem a munkaközösségek kezdeményezéséből indul ki. Pontosabban fogalmazva: olyan érdekeltségi és ösztönzési módszer alkalmazása, amely a dolgozők többségét fokozott aktivitásra sarkallja nemcsak a tervfeladatok teljesítése, hanem a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása tekintetében Is, a termelés belterjesítése, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele érdekében. Arról, hogy a több mint 5500 hektárnyi területen gazdálkodó, hét község határát egyesítő közös gazdaság dolgozóit miképpen sikerült az ügy érdekében fokozottabb kezdeményezésre ösztönözni, Vareéka Erzsébettel, a szövetkezet személyzeti osztályának munkatársával beszélgettünk. — Tájékoztatásként meg kell említenem, hogy szövetkezetünkben a szociallstabrigád-mozgalomnak hagyományai vannak. A 36 szocialista brigádban összesen 422 tag fejt ki érdemdús tevékenységet. Közülük hárman a megtisztelő arany-, 160-an az ezüst, 328-an pedig a bronzfobozatot érdemelték ki. ■ A felsorolt adatokból kiindulva a szocialista brigádok múltjára, a szövetkezet kiváló eredményeire való tekintettel miért csupán három dolgozó érdemelte ki az aranyfokozatot? — E kérdés szorosan összefügg azzal a módosítással, amely szerint a dolgozők minél szélesebb körét kell megnyerni a legújabb tudományosműszaki Ismeretek alkalmazásának. Az utőbbí két-három évben — a szokványos kritériumok teljesítése mellett — az aranyfokozat odaítélésének új követelménye a tudományosműszaki haladás gyakorlati átültetéséhez való aktív hozzájárulás. Tehát csak az a brigádtag érheti el a szocialista verseny aranyfokozatát, aki bekapcsolódik a feltaláló és az újító mozgalomba, szorgalmazza a haladé termelési módszerek alkalmazását, és aktív tevékenységet fejt ki a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társulás alapszervezetében. Az ötlet minden várakozást felülmúló eredménnyel járt. Nehéz lenne felsorolni a kezdeményezés számtalan példáját, ezért a teljesség igénye nélkül csupán néhányat emelünk ki. Az előző évekhez viszonyítva az előterjesztett és elfogadott újítási javaslatok száma megkétszereződött. Tavaly 18 újítási javaslatot fogadtak el. Megvalósításuk 1 millió 880 ezer korona nyereséget hozott a szövetkezetnek. Ojitási javaslat révén született például a hulladékfeldnlgozú üzemrészleg terve. Az idén étadott létesítményben takarmánypéppé dolgozzák fel a konzervipari mellékterméket, amelyet a hízósertések takarmányozásában hasznosítanak. Ezzel 950 ezer korona értékű erőtakarmányt takarítanak meg. Említésre méltó Ötlet az istállótrágya konténeres kihordása. Ezt a módszert az év elejétől alkalmazzák. Azóta — az Istállók tisztasága következtében — jelentősen javult a tej minősége, nem beszélve arról, hogy az értékes szerves trágyát megfelelő kezelés után teljes mértékben hasznosíthatják. A növénytermesztés szakaszán a korszerű módszerek alkalmazása a termelési rendszerek meghonosltásásában valósul meg. A szövetkezetben a Bábolnai Kukoricatermelési Rendszert 1360, a Vágsellyei (Safa) PKZ Napraforgótermelési Rendszert pedig 100 hektáron alkalmazzák. A Petőházi Cukorrépatermelési Rendszernek ők a hazai rendszergazdái, az Idén összesen 1500 hektárnyi területen. A szövetkezet széles körű együttműködést tart fenn a külföldi, főleg a magyarországi kutatóintézetekkel, elsősorban a haladó módszerek és technológiák meghonosítása érdekében. A Kecskeméti Korai Zöldségtermelési Kutatóintézettel együttműködve sikeresen alkalmazták a helyrevetett paprika és paradicsom termesztési technológiáját. A Magyarországról szállított vetőmagok, növényvédő szerek és a teljes ТОМАТА Jelű gépsor a termesztési technológia pontos módszertani leírásával alkotja az egyetemes termelési rendszert, am^lynek hazai rendszergazdái összesen 260 hektáron, tíz taggazdaságban. Ugyancsak a magyarországi Kapos Gépgyárral együttműködve próbálták ki a legújabb középmély és mély altalaj-lazitő gépeket. A kezdeményezések e néhány példájának a felsorolása mellett említést érdemel a szocialista brigádok irányításának módszere. Ez lényegében szintén az újítások egyike, csak éppen nem a termelésben, hanem az irányítás területén. Az üzem vezetőségéből és a 36 szocialista brigád vezetőjéből egy különálló tanácsot hoztak létre. A tanács negyedévenként megtartott ülésein egyrészt a gazdaság vezetősége tájékoztatja a brigádvezetőket a tervfeladatok teljesítéséről, valamint a soron lévő sürgős feladatokról, a másik oldalon a brigádok képviselői számolnak be problémáikról, igényeikről, valamint a termelés növelését és gazdaságosabbá tételét szolgáié javaslataikról. A bizottság gyűlésein lezajlott vita általában eredményes. A felsorolt példák csupán néhány kiragadott, bizonyos mértékben rendhagyó láncszemei annak a szerteágazó anyagi és erkölcsi ösztönző rendszernek, amelyet a gazdaságban alkalmaznak. S hogy valóban eredményesen, ezt mi sem igazolja jobban, mint az elért eredmények. Az adatokhől kiderül, hogy minden feltétel adott a 7. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítéséhez. Erre kötelezi őket az a tény Is, hogy az efsz a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére felhívást indító 22 élenjáró mezőgazdasági üzem egyike. —kim— Ésszerű talajgazdálkodás
