Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-27 / 17. szám
1985. Sprilis 27, .SZABAD FÖLDMŰVES 11 : . , , /. ■ i Az tizem dolgozúi által épített korszerű istáit A [A szerző felvétele) MÚLT ÉS JELEN Ä hagyományokhoz hűen áprilisban, az erdők hónapjában számos olyan rendezvényre került sor, amelyen a résztvevők elemezték az erdőgazdaság feladatait, illetve felhívták a figyelmet a legidőszerűbb tennivalók elodázásának veszélyességére. Az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumának dolgozói is értékelték az elmúlt időszakot és részletesen szóltak az idei és a távlati feladatokról. Vladimír Margetin miniszter beszámolt arról, hogy miként sikerült megvalósítani az erdőgazdaság dolgozóinak a hetedik ötéves tervidőszak első négy évére kitűzött feladatokat. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az erdők felújítására és a termőképesség növelésére fordították a legnagyobb figyelmet. Az utóbbi másfél évtizedben 300 ezer hektáron telepítettek erdőket. Szlovákiában az idén közel 20 ezer hektáros területen létesítenek új erdőket. A távlati fejlesztés célja elsősorban arra irányul, hogy az erdők a jövőben is jó minőségű nyersanyagot biztosítsanak a fafeldolgozó ipar számára, s természetesen betöltsék pótolhatatlan környezetformáló és -tisztító szerepüket. A szakemberek által végzett kutatások eredményei egyértelműen azt igazolják, hogy a fokozott ütemű gazdasági fejlődés káros következményeinek hatására jelentősen csökkent a fák és a növényzet betegségekkel szembeni ellenállóképessége. Főleg az elöregedett állományú erdők esetében érvényes az előbbi megállapítás, mivel a fák nem tudnak kellő mértékben alkalmazkodni a megváltozott környezeti hatásokhoz. Az utóbbi évtizedekben jelentős gondokat« okoztak egyrészt az éghajlati, környezeti tényezők, másrészt pedig a rovarok, és a gombák fertőzései. Szlovákia területén a legújabb statisztikai adatok szerint jelenleg több mint 260 ezer hektár erdő van veszélyben, s ez hozzávetőlegesen 730 ezer köbméter faveszteséget jelent. A legutóbbi időszakban mindenekelőtt a tölgyfavész okoz hatalmas károkat. A kipusztult vagy pedig az erősen megfertőzött területek fái helyett mielőbb újakat szükséges telepíteni. Ezeket a körülményeket és az imént említett tényezőket figyelembe véve a hetedik ötéves tervidőszak qgy évében átlagosan 5,7 millió köbméter fát termeltek ki az erdőgazdaság dolgozói. Főleg az ipari szennyeződések okozta károk növekednek egyre nagyobb ütemben. Ha ezekhez hozzászámítjuk a szinte minden évben bekövetkező viharok okozta károkat, nem nehéz kiszámítani, milyen fokozott veszélyt jelentenek a különböző szennyező anyagok. A fák egy bizonyos határig hatékonyan tudnak védekezni, ám ha a szennyeződés mértéke meghaladja az úgynevezett regenerálóképességi küszöböt, már nem képesek elegendő ellenanyagot termelni. Szinte az egész erdőállomány egészségi állapotára a jelentős mértékű megbetegedés jellemző, a legnagyobb nehézségeket azonban a már említett tölgyfavész okozza. Csak az idén a tölgyfavész következményének felszámolására 940 ezer köbméter fa kitermelését irányozták elő az erdőgazdasági szakemberek. Remélhetőleg a növényegészségügyi előírások következetesebb betartásával és a kitermelt famennyiség gyorsabb ütemű feldolgozásával sikerült ezen a területen is jobb eredményeket elérni. Valamennyi erdőgazdasági üzemben a gazdálkodás során abból kell kiindulni, hogy a jövőben csak az eddigieknél jobb minőségű erdők tölthetik be pótolhatatlan szerepüket. Ehhez elsősorban biológiailag értékes, jó minőségű, genetikai szempontból a lehető legnagyobb mértékben megfelelő erdőket szükséges telepíteni. Fontos, hogy a maggazdálkodás során csakis ezekre a célokra kijelölt, legmegfelelőbb egyedeket használják. Természetesen nagy figyelmet kell fordítani az egyes fajták ellenállóképességének növelésére, s nem utolsósorban az éghajlati viszonyokhoz és változásokhoz való jobb alkalmazkodóképesség fokozására. Örvendetes, hogy az erdei maggazdálkodás szempontjából megfelelő állomány területét az erdőgazdaság dolgozói folyamatosan növelik, így a közeljövőben a hazai magszükségletet is nagyobb mértékben ki tudják majd elégíteni. A nagyüzemi csemetekerti központok létesítése nagy jelentőségű, mivel lehetővé teszi a korszerű gépi technológia nagyobb fokú hasznosítását. Azt sem szabad figyelemén kívül hagyni, hogy ezzel a módszerrel lényegesen javítható az erdőgazdasági üzemekben dolgozók munkakörülményei. Közismert, hogy főleg a nagy távolságok, vagyis az egyes munkahelyek szétszórtsága okozta ezen a téren a legnagyobb akadályokat. Az idén fejeződik be a csemetekerti központok fokozatos kialakításának első szakasza. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a"z elképzelés megfelelő, csak a kivitelezésben szükséges néhány módosítást eszközölni. Elsősorban is a központokat több és főleg jobb, korszerűbb gépekkel kell ellátni, hogy a kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani lehessen. A facsemeték egészséges növekedéséhez ugyanis elengedhetetlenül szükséges a különböző gépsorok rendszeres alkalmazása, vagyis a folyamatos talajápolás. A Zvolení Erdőgazdasági Kutatóintézet szakemberei által kikísérletezett gépek széles körű alkalmazásával lényegesen lerövidíthető az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges idő, s a termelékenység is jelentős mértékben fokozható. Sajnos az erdőgazdasági üzemek dolgozói elsősorban a fakitermelésre összpontosítják kapacitásaikat, s ennek következtében az erdők felújítására, az állomány gondozására kevesebb idő jut. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy még ezideig nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően rendezni a facsemeték nevelésével és gondozásával rendszeresen foglalkozó dolgozók bérezését. Az erdőállomány megóvásának és felújításának sikere nagymértékben függ attól, hogy miként tudják az erdőgazdasági üzemek dolgozói mindennapi teendőik elvégzése során hasznosítani a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb eredményeit. Elsősorban a kutatóintézetek és az erdőgazdasági üzemek közötti együttműködés elmélyítésével lehetne a korszerűsítés terén gyorsabb ütemű előrehaladást elérni. Мев kell akadályozni az olyan esetek előfordulását, amikor a kutatóintézet által kifejlesztett gép csak kevésbé felel meg az adott éghajlati. illetve domborzati körülményeknek. Ezért az eddigieknél szorosabb kapcsolat szükséges a gyártó és a felhasználó között. A fafeldolgozó iparban a gyártási technológia korszerűsítésével olyan megoldásokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik az alapanyag teljes mértékű hasznosítását. Nem lehetséges ugyanis, hogy az üzemek kizárólag a jó minőségű alapanyag feldolgozására összpontosítsanak, hiszen az erdőkben nemcsak első osztályú fa termelődik. A korszerű módszerek mindenütt a világon az úgynevezett knmnlex feldolgozást eljárásokat helyezik előnybe, amelyek alkalmazásával jelentős mennyiségű alapanyag takarítható meg. Ennek azonban az a feltétele, hogy a hazai ipar olyan génsorokat fejlesszen ki, amelyeken ezt az új eljárást a gyakorlatban is hasznosítani lehet. Az erdőgazdasági dolgozók előtt álló igényes feladatok jelentős szellemi és anyagi befektetést követelnek. Ebből indultak ki a minisztérium vezetői is, amikor a következő tervidőszakokra kidolgozták a hosszú “távú terveket. Az elsődleges feladatok közé tartozik például a tölgyfavész okozta károk mielőbbi felszámolása és a további fertőzés megakadályozása. A nemesítési és mageazdálkodási munka belterjesí*ésével 1990-ben egy hektárról már 222 ezer facsemetével számolnak. Nagy jelentőségű a lucfenyő és a vörösfenyő nemesített alananvagval történő szaporítása. A többi fajtákkal folytatott kísérletek is biztatóak, így ezen a téren is gyorsabb ütemű fejlesztés várható. A nem hagyományos fatörzsű növények kiijltptésével elsősorban a légszennyeződések által leginkább sújtotta területek mikroklímáját igyekeznek majd javítani. Az erdőállomány fokozatos felújítása nemcsak az erdőgazdasági dolgozók feladata. Az ésszerű erdőgazdálkodás aianfelfétele, hogy valamennyi érintett ágazat teljps mértékben támogassa az 6 munkáinkat. Ennek tudatosítása nélkül belátható időn belül nem számolhatunk kedvezőbb eredményekkel. Ha azonban a géoinartól kezdődően egészen a fafeldolgozó iparig érintett területek képviselői igyekeznek megtenni ennek érdekében minden telhetőt, az erdőgazdasági dolgozók is az eddigieknél lóval nagyobb hatékonysággal végezhetik nélkülözhetetlen feladataikat. Tizenkét évvel ezelőtt a mezőgazdasági termelés beruházásos fejlesztése érdekében megalakult a mai Agrostav elődje, Meliorációs és Építkezési Társulás néven. Létrehozásával főleg a beruházásos építkezések problémáit szerették volna megoldani. Az alapítást követő évben a nem egész kétszáz dolgozó nem tudott teljes mértékben eleget tenni a tagüzemek elvárásainak, a többi mezőgazdasági üzemről nem is beszélve. A fejlődés során az 1973-as év1 jelentett nagyobb méretű kedvező változást, amikor már csaknem háromszáz dolgozóval jelentősen nőtt a munkatermelékenység. A pénzügyi mutatók teljesítése is ugrásszerűen növekedett, a kezdeti tízmillió koronás teljesítmény majdnem megháromszorozódott, s így meghaladta a 29 millió koronát. Ez a dinamikus fejlődés a vállalat szakosodása terén is változásokat eredményezett, s ezek következtében a mezőgazdasági beruházásos építkezések célfeladataira összpontosították figyelmüket. Az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban elért eredmények igazolták az előbb említett szakosítás helyességét, mivel az Agrostav Közös Mezőgazdasági Építővállalat galántai (Galanta) üzeme olyan jelentős építkezésekből vette ki a részét, mint például a nagyfödémesi f Veľké Üfany) BL 15-ös szárító, a farkasdi (Vliíany) sertéshizlalda egyes objektumai, a matúškovói és a negyedi (Nededí BS 6 típusú szárító, a zsigárdi (Žiharec) és a galántai tehéntelep, az úrföldi (Slovenské Pole) sertéstelep és még sorolhatnánk a többi jelentősebb beruházásos építkezést. A hatodik ötéves tervidőszakban a Sládkoviöovói Agrokémiai Vállalat objektumainak építését, valamint a gépi technológia beszerelését is az Agrostav dolgozói vállalták. Ezenkívül a hldromelloróclős berendezések javítását és folyamatos karbantartását, valamint az öntözőberendezések hálózatának bővítését, illetve üzemeltetését is vállalták. I Mi a helyzet jelenleg az Agrostavnál, mit és hol építenek, illetve újítanak fel? Erre a kérdésre kértünk választ Pethó Ferenc mérnöktől, az üzem igazgatóhelyettesétől. — Minden üzem eredményes gazdálkodásának fő mércéje, hogy a kitűzött feladatokkal mikor - és főleg hogyan sikerül megbirkóznia. Erre törekedtünk mi is az elmúlt években, s ezt tartjuk szem előtt jelenleg Is. A népgazdaság többi ágazatához hasonlóan a mi területünkre is teljes mértékben érvényes, hogy csakis a hatékonyság fokozásával, valamint a munka minőségének állandó javításával léphetünk előbbre. ■ Miként sikerül érvényesíteniük az említetteket vállalatuknál? — Például a tavalyi terv összeállításakor a CSKP KB üléseinek határozataiból Indultunk ki, amikor a feladatok megoldását a progresszív munkamódszerek előtérbe helyezésével igyekeztünk mielőbb teljesíteni. Nem félünk az újításoktól, s messzemenően támogatjuk a jobbra, tökéletesebbre való törekvéseket. A vállalat vezetősége nagy figyelmet fordít a felmerülő nehézségek leküzdésére, a hiányosságok kiküszöbölésére, s nem utolsósorban a munkafegyelem megszilárdítására. Vállalatunknak Jelenleg 730 dolgozója és 76 szakmunkástanulója van. ■ Milyen eredményekkel zárták a tavalyi évet? — Galántai üzemünk előirányzott pénzügyi tervmutatója 111 millió 400 ezer koronát írt elő, s nekünk közel két százalékkal sikerült a kitűzött tervet túlteljesítenünk, így 113 millió 510 ezer koronát könyvelhettünk et> Itt szeretném megemlíteni, hogy több szénatárolót adtunk át az első hónapokban, így az úrföldi, a farkasdi, a soporuai és a szenckirályfai (Králové pri Senci) szövetkezet, valamint a Galántai Állami Gazdaság már tavaly használhatta az általunk épített tárolókat. Ezenkívül Tárnokon 600 férőhelyes tehénistállőt építettünk közel 14 millió koronás költségráfordítással, Vágtornőcon (Trnovec nad Váhom) pedig új sertéshizlaldát. ■ Az elhangzottakból egyértelműen kitűnik, hogy a tervmutatók teljesítése terén valóban sikeres évet zártak. A továbblépés egyik feltétele az irányítási rendszer tökéletesítése. Hallhatnánk ezzel kapcsolatban az elképzeléseikről ? — Természetesen. A tudományosműszaki fejlesztés a mi körülményeink között is elsősorban azt jelenti, hogy az elméleti ismereteket mielőbb a gyakorlatban kell kamatoztatnunk. Nagy figyelmet fordítunk a belüzemi irányítás tökéletesítésére, a dolgozók bérezési és javadalmazási ösztönzésének növelésére. Mindenekelőtt ezen a téren vannak még tartalékaink, melyeket mielőbb hasznosítani szeretnénk. Szigorúan megköveteljük továbbá, hogy a feladatok elvégzésére kitűzött határidőt az egyes kollektívák tagjai betartsák. ■ Szóljunk röviden az idei feladatokról, esetleg a későbbi elképzelésekről. — Valamennyi tervmutatőnk teljesítése az eddigieknél Igényesebb feladatok elé állítja az üzem dolgozóit. Két nagyobb jellegű építkezésre szeretném felhívni a figyelmet. Még a múlt évben elkezdtük Tesedíkovébait egy tehénfarm építését, amelynek beruházási összege meghaladja a tizenkét millió koronát. Ezenkívül Nádszegen (Trstice) Is építünk egy hasonló költségráfordftású tehénistállőt. Ez utóbbi építkezés befejezési határideje 1986 első félévében volna, ám szeretnénk ezt a határidőt jelentősen lerövidíteni. Elképzelésünk szerint már az idei év végén át szeretnénk adni a korszerű létesítményt a szövetkezet dolgozóinak. ■ Ezideig nem beszéltünk a dolgozókról való gondoskodásról. — Természetesen erről sem feledkezünk meg, s igyekszünk dolgozóinknak minél jobb feltételeket teremteni. Az idén szeretnénk az új üzemi konyhát is felépíteni, s remélhetőleg ezzel sikerül megoldanunk az üzemi étkeztetés körüli problémákat. Dolgozóink részére üdülési lehetőségeket biztosítunk, s többen igénybe veszik a gyógyfürdői kezelést is. Gyakran szervezünk kiállításokat, s támogatjuk a 18 szocialista brigád tagjainak kezdeményezéseit. Mint már korábban említettem, 76 szakmunkástanulónk is van, akiknek Igyekszünk mindent feltételt biztosítani ahhoz, hogy elsajátítsák az egyes szakmák fortélyait." Korszerű műhelyekben, tapasztalt szakemberek oktatják, tanítják szakmunkástanulóinkat. Amint a beszélgetésből kitűnt, a vállalat dolgozói sikeresen teljesítik feladataikat. Az idei elképzelések maradéktalan valóra váltása az eddigieknél jobb munkára ösztönzi a dolgozókat. Az üzem a kapacitások fokozatos fejlesztésével az alakulás évéhez viszonyítva tizenegyszeres növekedést ért el a termelékenységet tekintve. Hasonló dinamikus fejlesztést és további sikereket kívánunk a jövőben is az AGROSTAV galántai üzeme dolgozóinak. Ä beszélgetést és á tájékoztatást köszöni: NAGY MIHÄLY BÁRDOS GYULA Kalita Gábor felvétele Fotó: CSTK
