Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-12 / 2. szám

A munka becsülete a kiváló eredmények tükre

Az év elején bev&H szokássá vált, hogy az elillanó évről mérleget készítsünk, elemezzük az eltelt időszakot, számba vegyük az elért eredményeinket és természetesen tisztességgel beismerjük kudarcainkat is. Az eddig ismert eredmények alapján elmondhatjuk, hogy szövetkezetünk — a kedvezőtlen éghajlati és természeti adottságaink ellenére — minden idők egyik legjobb gazdasági eredményét érte el.

A növénytermesztés szakaszán legfőbb feladatként a szemesek termesztését és a szükséges mennyiségű tümegtakarmányok biztosítását tűztük ki célul. Ezt a feladatot nagyon jól, sőt nem viszem túlzásba, ha azt mondom, hogy kiváló eredménnyel teljesítettük, ami annyit jelent, hogy 2123 tonnával többet termeltünk, mint amennyit tervünkben meghatároztunk. Búzából 7,6, árpából 7,0, szemes kukoricából pedig 6,3 tonnás hektárhozamot értünk el.

Nagyon jónak mondható a cukorrépa termesztésében elért eredményünk is, hiszen 41,6 tonnát takarítottunk be hektáronként, 14,39 százalékos cukortartalommal. E tekintetben figyelőmbe kell venni, hogy szövetkezetünkben évek hosszú során az egyelés és a kapálás teljes kizárásával termeljük a cukorrépát.

Kimagaslóan jó eredményt értünk el a lencsetermesztek szakaszán is, hiszen ötszáz hektárnyi területen a termelési tervünket 140 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy kétszáz tonnával termeltünk többet az előirányzott tervvel szemben. Köztudott, hogy a nyugat-szlovákiai kerület hat 'Járásának 19 mezőgazdasági Szemében rendszergazdái vagyunk a lencse termelésének, amelyet összesen 1830 hektárnyi területen irányítunk. A rendszer keretén belül a tervet 123 százalékra teljesítettük és 424 tonnával termeltünk többet a tervezettnél. Az idén a termelési rendszer keretében 2300 hektáron termeljük majd » lencsét.

Nagyon szép sikernek könyvelhetjük el az ipari növények szakaszán elért eredményeinket, hisz a tervezett 1705 tonna szőlő helyett 2038 tonnát termeltünk, s 10,58 tonnás hektárhozamot értünk el. Igaz, hogy a tervezett értékesítési árat nem értük el, de ennek ellenére a többlettermelésből nemcsak hogy a pénzügyi tervünket teljesítettük, de túl is szárnyaltuk.

Az állattenyésztés eredményességét vagy sikertelenségét döntő mértékben befolyásolta az, hogy a növénytermesztési szakágazat milyen szinten volt képes biztosítani a kellő menynyiségű és minőségű tömegtakarmányokat. Ez egyben jelentősen befolyásolja azt is, hogy az állattenyésztési ágazat nyereséges vagy veszteséges. Ennek szellemében igyekeztünk szövetkezetünkben biztosítani a szükséges tömegtakarmányokat a belterjes fűfélék termesztése révén. A zöldtakarmányok évi szükségletének tervét 108 százalékra teljesítettük, a szilázsszükségletet pedig ugyanennyi százalékban teremtettük meg. Itt szeretném megemlíteni, hogy csakúgy, mint a lencsénél, a füvek termesztésében is rendszergazdák vagyunk, s tavaly háromezer hektáron biztosítottuk a teljes szolgáltatást.

Szövetkezetünkben hosszabb ideje nagy súlyt helyezünk a másodnövények termesztésére, ami szoros tartozékát képezi a tömegtakarmány termelésnek. Főleg káposztaféléket termesztünk, de ezeket a közeljövőben egyéves föfélékkel váltjuk fel, mert a káposztafélék szárazanyag-tartalma nagyon alacsony (8—9 százalék).

Összegezve a növénytermesztés szakaszán elért eredményeinket, meg lehet állapítani, hogy nagyon sikeres évet zártunk, s ehhez nagyban hozzájárult a laboratórium, de nem utolsósorban az öntözés maximális kihasználása, hisz több mint négymillió köbméter öntözővizet használtunk fel, és az egész területet . háromszor öntöztük.

Az állattenyésztés szakaszán is jó eredményekről számolhatunk be, mert itt is nyereséggel zártuk az évet. Az 1200 darabból álló tehénállományunk esetében egyedenkénti átlagban elértük a 4300 literes tejtermelést, 3,75 százalékos zsírtartalommal. A borjúszületés 100

darab tehénre számítva 108 darab körüli, s az elhullás nem haladta meg az 3 százalékot.

Előzetes felmérések szerint a marhahús termelési tervét is száz százalékra teljesítettük, csakúgy, mint a sertéshúsét. Az átlagos napi súlygyarapodás a marhahizlalásban elérte a tervezett 0,75 kilót, a sertések esetében pedig a tervezett 0,58 kilót. Egy kocától átlagban 18,7 darab malacot választottunk el.

Ezen eredményeket az állattenyésztésben az erőtakarmányoik gazdaságos kihasználása mellett értük el. Ezt igazolja az a tény is, hogy egy tenyészetben sem léptük túl az előírt keretet Egy liter tej termelésére 0,27 kiló erőtakarmányt fogyasztottunk, egy kiló súlygyarapodásra a szarvasmarháknál 2,05 kilogrammot, s egy kiló sertéshúst 3,68 kiló erőlakarmányból állítottunk elő.

Ami a műszaki szolgáltatások ágazatát illeti, tervüket nemcsak hogy teljesítették, de túl is szárnyalták. A szárítási részlúg a tervezett 2350 tonna helyett 2690 tonna granulált takarmányt állított elő. A szállítási részleg, valamint a melléküzemág is teljesítette múlt évi feladatait, csakúgy, mint az építészeti részleg.

A termelésben elért jó eredmények visszatükröződtek a gazdasági mutatókban is. A bruttó mezőgazdasági termelést szövetkezetünk 107 százalékra, míg az árutermelést 113 százalékra teljesítette. A nagyobb bevételek eredményezték, hogy nyereségünket is 110 százalékra teljesíthettük. Ezek után nyugtázhatjuk, hogy jó évet zártunk, helyes úton jártunk, céltudatosan építettük a fejlett szocialista mezőgazdaságot. Minden évben határozott lépést teszünk előre, s ez garantálja szövetkezeti tagságunk magas életszínvonalát, létbiztonságát Az elért eredményekkel megteremtettük a további fejlődés kedvező kiindulási alapját is.

Az elért eredmények nem automatikusan jöttek létre, az idei év sem volt könnyű esztendő. Szövetkezeti tagságunk áldozatkész munkájának köszönhető mindaz, amit ezidáig elértünk. Viszont egy pillanatra sem állhatunk meg, nem eshetünk önelégültségbe, nem elégedhetünk meg az elért színvonallal, eredménnyel, hanem egyre magasabb és magasabb célokat kell kitűznünk.

Szövetkezetünk a kimagasló eredmények elismerésének jeléül a felsőbb párt- és gazdasági szervek javaslatára megkapta a köztársasági elnök által adományozott Munka Érdemrendet. Az elért eredmények és a magas állami kitüntetés kifejezi azt a megbecsülést és elimerést, amelyet áldozatos, kemény, céltudatos munkával és emberi helytállással dolgozóink kivívtak maguknak.

Szövetkezetünk tagsága bizonyította, hogy Felső-Csallóköz népe, ahol valamikor csak szegénység és nyomor volt, ma képes komoly feladatok megoldására. Tudatában van annak, hogy az eredményekért keményen meg kellett ezidáig is küzdeni, és ez nem lesz másként a jövőben sem. Az új kenyér kemény, odaadó munka nyomán születik. Igazolást nyert az a tény, hogy szövetkezetünk eredményesen fejlődhet, szigorúbb takarékossági rendszerben is, egyszóval kisebb nyersanyag- és energiaforrásokból kell biztosítani az idei tervünket, amelyben a gazdasági fejlődés dinamizmusának növelésére törekszünk, s ez biztosítja lényegében az ötéves tervben kitűzött fejlesztési célok elérését. A kor növekvő igényei nem engedik meg, hogy beérjük azzal, amit eddig elértünk. Még jobban kell gazdálkodni az alapokkal, a nyersanyagokkal, az energiával, tovább kell fokozni az intenzifikálást, még bátrabban és rugalmasabban kell felhasználni a tudományos-műszaki ismereteket valamennyi ágazatban.

A kezdeményezés és a bátor kockázatvállalás útján kell haladnunk. A történelem és az elmúlt időszak igazolta, hogy mindig a kezdeményezők, a tegnapinál többre, jobbra törekvők által jutott előre szocialista mezőgazdaságunk, s ez nem lehet ma sem másként. Ma is csak azok révén jutottunk előbbre, akik többre törekedtek, s tetteiket lelkiismeretük parancsa szabta meg. Az elismerés kötelez, ezért tovább kell lépnünk, hogy tagságunk minden egyes dolgozója bátran kimondhassa: a maximumot

nyújtotta.

Büszkék vagyunk az elért eredményekre, de teljes őszinteséggel tudatosítjuk, hogy ezen eredményeket saját erőnkből nem értük volna el, ha járásunk mezőgazdasági üzemei, szolgáltatási vállalataink támogatását nem élvezhettük volna. Szövetkezetünk tagságának nevében ezúton fejezzük ki köszönetünket a járási pártbizottságnak, a járási mezőgazdasági igazgatóságnak, akik az igényes feladatok megoldásában mindig segítőkészek voltak.

Andrássy Sándor agrármérnök, a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz elnöke

HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA

XIV. évfolyam

3. tananyag

A szarvasmarha szaporodásbiológiája nagyüzemi feltételek között

Valamennyi gazdasági állatfaj nagy termelékenységű, hafékonyságú és jövedelmezőségű tenyésztésének elsőrendű előfeltétele az állatok folyamatos újratermelése, amely optimális mennyiségű, genetikai szempontból kiváló fiatal állatot biztosít a továbbtermelésre. Ez a követelmény kétszeresen érvényes a viszonylag alacsony újratermelési képességgel rendelkező-szarvasmarha esetében, amely rendszerint csak egy ivadékot hoz a világra és nagy az ellések közötti időszak. Ezért a szarvasmarha tenyésztése szakaszán érdekelt dolgozóknak optimális feltételeket kell biztosítani az állatok természetes szaporodásbiológiái képességének érvényesítésére és teljes mértékben ki kell használniuk az irányított újratermelés minden ismert módszerét ezen életfontosságú folyamatok belterjesítésére.

A nagy-kapacitású istállók építésének — mindenekelőtt a gazdasági hatékonyság egyes mutatóinak szemszögéből — sok előnye lehet, de az állatok szaporodásbiológiája tekintetében sok hátrányuk is van. Az üzemelésre vonatkozó gazdaságiszervezési követelmények ugyanis nem mindig állnak összhangban az éllettani törvények tiszteletben-tartásának követelményeivel,- Ezeket a problémákat nem oldhatjuk meg sikeresen a szarvasmarha-újratermelésben érvényesített új módszerek, a szaporodásbiológia élettanában szerzett minden új ismeret érvényesítése, valamint az irányított újratermelés legkorszerűbb biotechnikai módszereinek az alkalmazása nélkül. Céljainkat azonban csakis abban az esetben érhetjük el, ha az állatok számára biztosítani tudjuk mind a tápérték, mind az étrendi szempontból kifogástalan takarmányt, ha az állatok tartástechnológiája lehetővé teszi az irányított újratermelés módszereinek az érvényesítését, ha gondoskodunk a szarvasmarha által megkövetelt állategészségügyi feltételek kialakításáról és gondoskodunk az állatok jó egészségi állapotáról.

Csakis így teljesíthetjük azokat az igényes, de reális feladatokat, amelyek a szarvasmarha újratermelése szakaszán reánk várnak. Ebben a tananyagban szeretnénk felhívni a figyelmet néhány progresszív módszer érvényesítésének a lehetőségeire.

E tananyag nem merítheti ki a szarvasmarha szaporodásbiológiájának minden problémáját. Ezekkel a kérdésekkel több szakkönyv, így többek között a Príroda Lap- és Könyvkiadó n. v. gondozásában 1983-ban kiadott, Kliment és munkaközössége által összeállított „A gazdasági állatok újratermelése“ című kiadvány, valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi középiskolák és főiskolák tananyagai foglalkoznak.

A haladó újratermelési módszerek érvényesítéséhez feltétlenül szükséges a hímek és a nőstények nemi szervének alapvető morfológiai és fiziológiai tulajdonságainak az ismerete (lásd a felsorolt szakkönyveket). A nőivarú állatok tulajdonképpeni szaporodási folyamatában van néhány kulcsfontosságú mozzanat, amelytől az egész újratermelési ciklus sikere függ.

Az első helyen az ellést említjük, az eilest közvetlenül megelőző, vagy követő időszakkal együtt. Ezzel a problémakörrel a haladó tapasztalatok iskolájának egy másik tananyaga foglalkozik érdemlegesen. A következő fontos szakasz a fedeztetés időszaka, azaz az újratermelési ciklusba való ismételt bekapcsolódás. Ezzel kapcsolatban fordítsunk figyelmet az állatok nyilvántartásának, az ivarzás figyelemmel való követésének és összehangolásának, az ivarzás valódisága és a megtermékenyülés korai megállapításának, valamint az embriók átültetésének néhány új módszerére. A vemhesség és a szárazon állás Időszakát szintén fontosnak tekintjük, ám a velük kapcsolatos kérdések meghaladják e tananyag feladatát. Ugyan-1 ebből az okból nem foglalkozunk itt a hímek újratermelési folyamatának problémakörével és a mesterséges terpiékenyltéssel sem.

az Állatok nyilväntartäsa’ s nagyüzemi

TENYÉSZETEKBEN

Az állatok nagy mértékű összpontosításával járó iparszerű tehéntartás mellett az állatokról való egyedi gondoskodás és azok egyedi nyilvántartása, illetve az újratermelési ciklusuknak egyedi követése csoportos nyilvántartásra korlátozódik.

Am ilyen körülmények között ma már nem elegendő a kístenyészetekben alkalmazott, fülkagylóba tetovált számon vagy füljegyzőn, az anyaállat fejtábláján ős kártyáján alapuló nyilvántartási módszer.

Ilyenkor a számítógépek sietnek a segítségünkre. Am az egyes állatok könnyű és megbízhatú azonosítása továbbra is fontos feladatat jelent. A fülkagylóba tetovált szám maradandó ugyan, de a szabad tartású istálló esetében az állatok azonosítása nehézségekbe ütközik. A nagyobb távolságból is olvasható füljelzőket viszont az állatok könnyen elveszítik és így azonosságuk nem állapítható meg, kiesnek az újratermelési ciklus ellenőrzéséből és gyakran megtörténik, hogy rontják az egész állomány szaporodásbiológiái mutatóit.

Ezen a szakaszon nagy reményeket fűztünk az elektronika alkalmazásához. Már ismeretes az olyan nyakörvön alapuló nyilvántartási rendszer, amelyen a jól látható színes nyilván-1 tartási számon kívül van egy magnetikus lapocska is. Erről egy különleges készülék automatikusan leolvassa a tehén nyilvántartási számát, s ezt az információt a számítögépbe továbbítja, a számítógép önműködően nyilvántartja a kifejt tej mennyiségét és az abrakot is pontosan a tejhozam szerint adagolja.

Az istállóban felszerelt miniszámítógép egyúttal figyelmezteti a dolgozókat azokra a beavatkozásokra, amelyeket az egyes teheneken el kell végezni abban az időpontban, amikor a fejőházban vannak, s így egyéni ápolás céljából elkülöníthetők. Ilyen és hasonló feladatokat tölt be például a Viehcode-rendszer, amely az Uhrinövsi Állattenyésztési Kutatóintézetben működik. Más rendszerek viszont az állatok bőre alá ültetett apró adókészülék segítségével működnek. Könnyen leolvasható és maradandó számokat lehet az állatok bőrébe „sütni“ a cseppfolyós nitrogén segítségével, ez azonban a bőr részleges károsításának kockázatával jár.

Az egyedek vagy a csoportok szaporodásbiológiai ciklnsának követésére szolgálnak a különféle gépi újratermelési naptárok. Az ilyen naptárban minden egyes tehénnek megvan a maga miniatűr jelzése. Ezek a jelzések az újratermelési ciklus előrehaladottságának megfelelően helyezkednek el. A szaporodásbiológiai naptár csúsztatásával a zootechnikus ellenőrizheti, melyik állat közeledik az újratermelési ciklus valamelyik kritikus pontjához, amikor fokozott figyelemre vagy beavatkozásra lesz szükség, például közeledik az ellés ideje, az ellést követő állatorvosi vizsgálat, az ellés utáni első mesterséges termékenyítés, a fogamzás ellenőrzése, a vemhesség megállapítása, a szárazra állítás időpontja stb. Mindezeket a feladatokat a számítógépes technikára Is bízhatjuk, amely a kiértékelt adatok segítségével tájékoztat bennünket a szaporodásbiológiai folyamat állásáról, valamint rendszeresen értékeli az egyes szaporodásbiológiái mutatókat Is.

Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy hazánkban már működnek, vagy befejezés előtt állnak a leghaladóbb programok a KGST-országok elektronikus számítógépei számára, amelyek képesek az egyes szarvasmarha-tenyészetek újratermelésének irányítására és értékelésére. A SELEKS-rendszcrre gondolunk, amelyet Vinša mérnök, a tudományok kandidátusa vezetése alatt a Prágai Munka- és Irányítás-ésszerűsítő Kutató Intézet munkaközössége dolgozott ki.

A SELEKS-rendszer két részből áll: az egyik a tenyészklválasztáshoz szükséges adatokat gyűjti és értékeli. Ide tartoznak a következő programok: a termelőképesség ellenőrzése —hús- és tejtermelés, fejhetőség —, az öröklődés és az egészség