Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-27 / 17. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. április 27. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 16. ÜLÉSÉRŐL Közélelmezés új feltételek között A Szlovák Nemzeti Tanács 1985. április 19-én tartotta 16. ülését, amelyen többek között jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke és Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. A tanácskozást Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg és vezette. A napirendne’-- megfelelően Ján Pješéák, az SZSZK Igazságügy-minisztere előterjesztette az ügyvédi gyakorlatról szóló 133/1975-ös számú Tt. törvény módosítására vonatkozó kormányjavaslatot, amelyet a brattslavai bíróságok és az ügyészség átszervezése tett szükségessé. Az SZNT-bizottságok közös jelentése után, amelyet Eva Zámečniková képviselő terjesztett elő, a képviselők egyhangúlag jóváhagyták a törvényjavaslatot. A kormánynak a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés fejlesztéséről szóló beszámolóját Ján Janovi c, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere terjesztette elő. (A beszámolót kivonatosan alább közöljük.) A miniszter beszámolója feletti vitában 15-en szólaltak fel. Jozef Gála, a mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az SZNT rendkívüli figyelmet szentel a termőföld védelmének, a talaj termőképessége fokozásának és ésszerű kihasználásának, valamint a talaj- és felszíni vizek védelmének. Rámutatott arra, hogy az SZSZK kormányának szigorított intézkedései jóvoltából az 1981—1984-es években a mezőgazdasági földterület csak 4161 hektárral csökkent, a szántóterület viszont nem egészen kétezer hektárral bővült. Kiemelte azt is, hogy az azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő eredményei további termelésfejlesztési lehetőségekre utalnak. Beszédének befejező részében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező veszteségek csökkentésének népgazdasági jelentőségéről szólt. Anna Kovalőíková képviselő a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere érvényesítésében elért tapasztalatokat ismertette, kiemelte az adásvételi kapcsolatok, valamint a vállalati szervezés és irányítás jelentőségét. Beszédének második részében a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeinek gondjairól beszélt. Ján Blcháe képviselő a szövetkezett földművesekről való komplex gondoskodásról és a Szövetkezett Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának szerepéről beszélt. Ján Gregor, az SZNT alelnöke az ésszerű táplálkozás fontosságát, Anna HaiSanová képviselő a zöldség- és gyümölcsellátás fény- és árnyoldalait emelte ki. Stefan Ferencet miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését, a mezőgazdaságból származó másodlagos nyersanyagok hatékony kihasználását, a lemaradozó állami gazdaságok továbbfejlesztésének lehetőségeit, a termőföld védelmének és a tala| termőképessége fokozásának népgazdasági jelentőségét elemezte. Elena Suchovská képviselő a Nyltral Mezőgazdasági Főiskola feladatkörén keresztül a mezőgazdasági szakemberek képzéséről. Ján Králik képviselő a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságának eredményeiről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, Jaroslav Zelko, az SZSZK kereskedelmi minisztere a zöldség- és gyümölcsellátás problémáiról, Elena Tkáüová képviselő pedig főleg a műtrágyák és a növényvédő szerek gyártásáról és ésszerű felhasználásáról beszélt. Ondrej Horniak képviselő az élelmiszertanács higiéniájának és a lakosság egészségvédelmének jelentőségéről, Jozef Ďurica képviselő a fiatalok megnyerésének és állandósításának problémáiról, valamint a mezőgazdaságnak nyújtandó segítségről, Karol LukáC képviselő a kelet-szlovákiai kerület termőföldvédelmi tapasztalatairól, FrantiSek Kufko képviselő szintén a földvédelmi törvény érvénvesítésének tapasztalatairól, Pócs József képviselő pedig a mezőgazdasági nagyüzemek és a nemzeti bizottságok együttműködésének - eredményeiről beszélt. Ján Janov'C miniszter zárszava után a képviselők határozatot fogadtak el, amely főleg a földvédelmi törvény rendelkezéseinek következetes betartását, a talaj termökéoességének fo kozását és ésszerű kihasználását, a lemaradozó gazdaságok továbbfejlesz tését, a szemes kukorica, a cukorrépa és a burgonya, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék termelésének növelését, a tudományos műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű gyakorlati hasznosítását, a szarvasmarha tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését, a veszteségek csökkentését, az adásvételi kapcsolatok javítását, az élelmiszeripari üzemek felújítását stb. szorgalmazza. A képviselők végül meghallgatták az SZNT Elnökségének jelentését az 1984. december 14-e őt-a végzett munkájáról. ★ * * Az SZNT Elnöksége 1985. ánrllis 19-i 46. ülésén a csehszlovák föderációról szóló 147/196R-as számú alkotmánytörvény 3. bekezdésének 111. cikkelye alapján új SZNT-törvényt hirdetett, amely megváltnztatia és kiegészíti az Ugyvédelemrői szóló 133/ 1975 ös számú SZNT törvényt. (blm) A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés tsyáMlepesztése Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és a közélelmezés hosszú távú fejlesztési programja az alapfeladatok mellett a megoldás Irányait és útjait Is megmutatja. Ezt a célt szolgálja az az lntézkedéscsoport is, amelyet az SZSZK kormánya a CSKP KB* 11. és az SZLKP KB azt követő ülésének, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának határozatai alapján a közelmúltban fogadott el. Hazánkban az élelmiszerfogyasztás magas színvonalú. Az élelmiszerek energiatartalmában és a fehérjék fogyasztásában már megközelítettük a gazdaságilag fejlett országok színvonalát. A miniszter elvtárs azonban rámutatott arra is, hogy az élelmiszerek választéka szegényesebb, s problémák vannak még a minőséggel és a higiéniával kapcsolatban. A továbbiakban kiemelte, hogy a CSKP egységes politikájának következtében mérséklődtek a Szlovákia és Csehország közötti különbségek mind a mezőgazdasági termelés, mind a Lakosság élelmezése vonatkozásában. Mindez a korszerű nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésre való átállásnak köszönhető. Beszédének további részében méltatta azt a fejlődést, amelyet az utóbbi tizenöt év folyamán értünk el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A fejlődés a lakosság élelmezésében Is megmutatkozott, amely elsősorban a párt- és állami szervek sokoldalú támogatásának köszönhető. A mezőgazdaság forradalmi átalakulásának eredményei jő feltételeket teremtettek a munkaerők hosszú távú fejlesztéséhez és a tudományosműszaki haladás vívmányainak érvényesítéséhez. Janovic elvtárs rámutatott arra is, hogy a közélelmezés megteremtésében más ágazatok ts részt vesznek, így az építő-, a gép-, a vegy-, a papír- és az üvegipar, valamint a kereskedelem. Ezen ágazatok részaránya fokozatosan növekszik, olyannyira, hogy döntő tényezővé válnak az élelmiszertermelés továbbfejlesztésében és a lakosság élelmezésének javításában. Sok függ a szállító és szolgáltató vállalatok, üzemek tevékenységétől Is. A bosszú távú program értelmében a mezőgazdasági termelést az 1986— 1995 ös évenben évente 1,3, az élelmiszeripari termelést pedig 2 százalékkal kell növelni. A belterjesités további gyorsítása elsősorban Szlovákia mezőgazdaságára vonatkozik. Főleg azért, mert a demográfiai előrejelzések értelmében hazánk népességnövekedése kimondottan Szlovákiára korlátozódik, s ez több élelmiszert Igényel. A helyzetet az még súlyosbítja, hogy 1990 után Szlovákia egy lakosára számítva kisebb mezőgazdasági földterület fog jutni, mint Csehországban. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő tíz évben sokkal nehezebb feltételek között kell blztostíant a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztését, mint a korábbi évtizedben. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum figyelmét két dologra hívta fel. Az egvlk a termelőeszközök relatív, sőt abszolút csökkenése, a másik pedig a belső tartalékok feltárása és kihasználása. A tartalékok mozgósítását egy példával igazolta: 1995-lg az egy hektár mezőgazdasági területre jutö miitrágyafelhasználás — hatóanyagban — csak 13 kilogrammal növekszik. Ha viszont csökkentenénk a műtrágyák tárolása és felhasználása során keletkező veszteségeket, 17 kilogramm NPK-hatóanvagot nyerhetnénk területegységenként. Lényegében ugyanez a megállapítás érvényes a szerves trágyákra is. , A hosszú távú program számol a talaj termőképességének fokozásával és az öntözőberendezések kapacitásának , növelésével. Janovic elvtárs hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő Időszakban rendkívüli gondot kell fordítani a minőség állandó javítására. Ennek bzionyftására egy példát is említett: a répa cukortartalmának 1 százalékkal való növelése annyit Jelent, mintha a hektáronkénti terméshozamot 2,5 tonnával növelnénk — a Jelenlegi cukortartalom mellett. A program nagy hangsúlyt helyez a tartalékok képzésére Is. Beszédének további részében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter azokról a fogyatékosságokról is emlftést tett, amelyek az élelmiszerek termelése és fogyasztása során előfordulnak, s rámutatott azok eltávolításának lehetőségeire. Kiemelte azt Is, hogy amíg Szlovákiában 1983-ban egy lakosra számítva naponta 94 gramm fehérjét, ebből 53,5 gramm állati eredetű fehérjét fogyasztottunk, addig a CSSZK-ban 101,4, illetve 61 grammot. Ez utóbbi már megfelel az orvostudomány által Javasolt szintnek. Részletesen szólt az élelmiszerek választékának kiszélesítéséről és tartósságuk meghosszabbításáról. — Az élelmiszerek minőségének Javítását a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek közötti Integráció kibontakoztatásával is elő kell segíteni — folytatta Ján Janovic, majd kiemelte az adásvételi kapcsolatok Jelentőségét. Az igényes feladatok teljesítése érdekében sokat tehetnek a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, főleg a termelési és tenyésztési rendszerek érvényesítésén keresztül. Módosul a beruházások szerkezete Is. A növénytermesztés szakaszán a talaj termőképességének fokozására, a tárolók építésére és a veszteségek csökkentésére, az állattenyésztésben a meglevő istállók, farmok korszerűsítésére, az élelmiszeriparban új üzemek építésére és a régiek felújítására Irányulnak. A höszszú távú program tartalmazza a szállító ágazatok feladatait is. A Jövőben nem szabad megfeledkezni a mezőgazdaság és az ökológia kölcsönös kapcsolatáról sem. Itt mindenekelőtt az ipart trágyák és a növényvédő szerek ésszerű felhasználására kell gondolni. Jelenleg műtrágyákból egy hektár mezőgazdasági területre számítva — hatóanyagban — 250, a növényvédő szerekből egy hektár szántóterületre pedig 3,8 kilogrammot használunk fel. A miniszter azonban megemlítette azt Is, hogy egyre nagyobb problémává válik a nttráttartalom, A továbbiakban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy növelni kell az erőzlö elleni védelmet. A hosszú távú program célkitűzéseinek valóra váltása nagyban függ a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóinak tevékenységétől és kezdeményezésétől, a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere hatékony érvényesítésétől. Ez utóbbival kapcsolatban a mezőgazdasági üzemek nagyobb önállóságának biztosítására, a belüzemi önelszámolást rendszer, a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás érvényesítésére kell gondolni.* A hosszú távú program fontos részét képezi a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás tervezete. Janovic elvtárs beszédének befejező részében pozitívan értékelte a kertészkedők és a kisállattenyésztők tevékenységét, majd kifejezte meggyőződését,’ hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 16. ülése és határozata jelentős mértékben hozzájárul a hosszú távú program feladatainak teljesítéséhez. Irta: JÄN MARUŠIC MÉRNÖK, A BRATISLAVA-VIDÉKE JÄRÄSI pártbizottság vezető titkára A Munka Érdemrenddel kitüntetett járásunk az 1960-as területi átszervezés éta létezik mai formájában. Területével és lakosainak számával a CSSZSZK közepes nagyságú járásai közé tartozik. Természeti szépségei, történelmi emlékei, forradalmimon kásmozgalnii és kommunista hagyományai által hazánk legérdekesebb, leggazdagabb területei között tartják számon. A nyugat-szlovákiai kerület délnyugati részén fekszik. Mintha Bratisla vát, a fővárost védené: ölelö karokat formáz. Termékeny síkságai délen a Csallóközből is magukba foglalnak egy réfezt, északon pedig a trnavai tábláig érnek. Ezek a termőföldek látják el a fővárost. Csaknem a járás kôzenén húzódik keresztül a Kis-Kárnátok, amelynek déli oldalán zamatos bor terem. Csehszlovákia legismertebb, legjelentősebb bortermő vidéke ez. A Kis Kárnátok túloldalán Záhorie terül el homokos földjeivel, borókaerdőivel, tavaival és gazdag gáz- és kőolajlelőhelyeivel. Nagyon nehéz volt itt a megélhetés az Osztrák—Magyar Monarchia idején. De lényeges változást a burzsoá csehszlovák Köztársaság mcgnlaku lása sem hozott. A gyengén fejlett ipar, a kis gyáracskák, a mezőgazda sági termelés a nadrágszíj füldecskéken, a fakitermelés és a szállítás bizony nem bírta jóllakatni a sok éhes szájat. Ezért a lakosság a közeli Bratislavában és Becsben keresett munkát, ha ott sem volt, hát elvándorolt a tengeren túlra. A mindennapi ke nyárért vívott állandó harcban nem csak a csalódás és a kiábrándulás erősödött az itt élő emberekben, ha nem az osztályöntudat is, ráébredtek, az új köztársaság sem iavlt a helyzetükön. Az első pártsejtek már 1922 elején megalakultak Pezinokban, Malackyban, Stunavában és fokozatosan másutt. Leleplezték az 1923-as földreform visszaéléseit, naggyűléseket, tüntetéseket szerveznek a munkáért, a kenyérért, az éhség ellen. Tárásunk felszabadítása március Sítől április 6-ig tartott. Mallnovszktl marsall vezetésével a II. ukrán front küzdött itt. Az e'ső felszabadított község Báhoü és Cataj volt, az utolsó Gajary, Jakubov és Vysoká pri Morave. A felszabadítókat szemükben könnvel. kitárt karokkal, virággal köszöntötték falvainkban és városainkban, amelyek a felszabadulás őta eltelt negyven évben nemegyszer láthatták vendégül azokat a szovjet pa rancsnokokat, akik akkor hősi harcok árán hozták el szabadságunkat. Bernolákovőban, Malackyban, Modrában és Pezinokban e városok tiszteletbeli polgárává választották őket. Falvalnk és városaink feLszabadnlás utáni krőnikáia csupa örömteli he le ev zést tartalmaz, amelynek írását főként a munkásosztály burzsoázia felett aratott győzelme ntán, 1948 ban kezdhettük el. Elkezdődött a háború által tönkretett gazdaság békés újjáépítésének időszaka. A lakosság őrlési lelkesedéssel és lendülettel látott hozzá az inar és a mezőgazdaság szocialista fellesztáséhez. Rohamosan változott a dolgoző nép műveltség), kulturális színvonala, növekedett politikai öntudata. A foglalkoztatottság a háború előttinek sokszorosára nö vekedett, ma már több mint 80 ezer dolgozót tartunk nyilván közülük több m)nt 46 ezren a fővárosban dolgoznak. A felszabadulás őta Járásunkban több mint 32 ezer lakás épült, ebből 1960 előtt több mint 24 ezer. Ezekből az adatokból is nyilvánvaló, hogy a Járásunkban találhatő lakások 78 százalékát a felszabadulás után építették. Sikeresen valósítjuk meg az ipar szerkezeti átépftésére és fejlesztésére hozott határozatokat, az ezzel kapcsolatos beruházási építkezéseket, s így el szeretnénk érni, hogy az elek trotechnika és a gépipar képezze járásunk gazdasági fejlődésének alapját. E feladatok teljesítését bizonyftja a matackyi Kablo, a szenei Montostroj és az Elektrovod, valamint a bernolákovói és a Záhorská Ves t Strojstav. Ipari termelésünk a 7. ötéves terv irányelveivel összhangban növekedett és össztermelésünk egyötödét képezi. Gépiparunk legjelentősebb üzeme a malacky) ZŤS, amelynek termelése egész gépipari termelésünk felét teszi ki. Külkereskedelmi kapcsolatainkban döntő szerepe van a Szovjetuniónak, ahová exportra gyártott termékeinknek több mint a felét szállítjuk. Ez a lehetőség eazdasági fejlődésünk egyik fő ténvezője. Mezőeazdasági termelésünknek nagyon eltérőek és összetettek a természeti, időjárási és talajviszonyai. Az egész járásra jellemző, hogy kevés a vizünk. Ezért kénytelenek voltunk az öntözőrendszert kiépíteni, amely fokozatosan biztosítja mezőgazdasági termelésünk kedvezőbb eredményeit, s csökkenti a kedvezőtlen időjárási és természeti feltételek hatását. Ez megmutatkozott 1964-ben is, amikor a szárazság ellenére jő eredményeket értünk el a növénytermesztésben. Ekkor értük el a járás történetében a második legnagyobb átlagos hektárhozamot gabonafélékből, 4,82 tonnát. A Chorvátsky Grob-i Pokrok szövetkezetben ugyanekkor 6,08 tonna vnlt az átlagos hektárhozam és a budme ricei szövetkezetben 8,63 tonna gabona termett egy hektáron. Mivel járásunk a főváros mellett terül el, állattenyésztése a tejtermelésre szakosodott. Már évek őta az élvonalba tartozunk tejhozamunkkal. 1984 ben összesen 78 millió 876 liter tejet termeltünk, a tehenenkénti évi fejési átlag 4024 literes volt. Nemcsak a mennyiségre, hanem a termelési költségek csökkentésére is büszkék vagyunk. Említésre méltó, hogy a senkvicei szövetkezetben például 6221 literes, a Chorvátsky Grob-1 Pokrok szövetkezetben pedig 5604 literes volt a tehenenkénti fejési étlag. Mezőgazdasági dolgozóink becsületes munkájának köszönhetően minden állattenyésztési termék tervezett felvásárlási mutatóit túlteljesítettük, összesen 18 077 tonna húst, 28 millió 322 ezer darab tojást és 71 millió 012 liter tejet adtunk a dolgozó nép asztalára. Nagy figyelmet fordítunk a CSKP KB 8. és az SZLKP KB azt követő ülésének határozatai értelmében a mezőgazdaság tudományos-technikai fejlesztésére. Bevezettük a növénytermelési rendszereket, új technológiákat alkalmazunk, amelyeknek segítségévei növekszik mezőgazdasági üzemeinkben a termelés hatékonysága. Abban, hogy a kitűzött feladatokat teljesíthessük, a mezőgazdaság fejlesztését elérhessük, nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek és a dolgozók alkotó kezdeményezésének. Ebhez adott újabb ösztönzést a CSKP KB, a Nemzeti Front és a CSSZSZK kormányénak felhívása a nemzeti felszabadító harc és hazánk felszabadításának 40. évfordulója alkalmából. Pártszerveink és -szervezeteink nemcsak a termelésre fordítanak nagy gondot és figyelmet, hanem a* Iskolaügy, az egészségügy, a szolgáltatások és az életkörnyezet fejlesztésére és javítására is. A negyven szabad év alatt járásunkban felépült 41 alapiskola, 70 óvoda, 37 bülcsőde, 23 kultúrotthon és számtalan más közérdekű létesítmény, nagyrészt a Z- akciök keretében. Minden ezer lakosról 2,5 orvos gondoskodik, jól kiépült a nyugdijasotthonaink hálózata is. Az ország úgy tartja számon járásunkat, mint azt a helyet, ahol több neves személyiség született, élt és alkotott. Módra városának nevével például Ľudovít Stúr munkássága forrott ösxsze, Dofanyban élt Jura) Fándly írú, Pezinokban dr. J. E. Holuby, Ján Zigmundík és Ján Kalinčiak. Peter Jilemnický Írú, nemzeti művész Jur pri Bratislave-ban, Stupavában Ián Nálepka, a Szovjetunió és az SZNF hősn. A számok és lények világosan mutatják, milyen óriás! változásokon ment keresztül a járás n felszabadulás után. A CSKP következetes és céltudatos politikájának eredménye ez, a munkások és a szövetkezeti földművesek, a mérnökök és technikusok, a dolgozó értelmiség szorgos kezének és tudásának eredménye, akik mindig következetesen teliesítették a párfkongrRsszus és a csatlakozó plenáris ülések határozatait. Mindezek a változások kézzelfoghatóan bizonyftják a szocialista társadalom előnyeit és optimizmussal töltenek el bennünket. Ezek képezik további öntudatos és alkotó tevékenységünk alapját, amellyel a következő években megvalósítjuk a XVI. pártkongresszus irányvonalát. És ez a legszebb ajándék, amellyel felszabadításunk 40. évfordulóját köszönthetjük. Önfeláldozó штШШgyäntöcse
