Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-20 / 16. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1981 április 2Ö. Jogász a szövetkezetben 'Az Idősebb parasztok emlékezetében a jogász csavaros eszű, minden Ügyből hasznot 'húzó személyként él. Ez a szemléletmód is hozzájárult ahhoz, hogy nehezen fogadták soraikba a Jogászt a szövetkezetek dolgozói. Am a helyzet az utóbbi 8—10 évben — legalábbis Kelet-Szlovákiában — Jelentősen megváltozott. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek tevékenységi körének bővülése, az önkormányzati szervek meghatározó szerepe, a szövetkezett demokrácia erősödése és az adásvételi kapcsolatokban előforduló Jogvédelem szinte megkívánja a jogász alkalmazását. Sőt, jogi szakember foglalkoztatása ma már nélkülözhetetlenné vált. Az üzem jogásza nem csupán Jogi problémák, konfliktusok megoldásában működik közre, hanem jelentős részt vállal a helyi sajátosságokhoz igazodó házirend és egyéb szabályzatok kidolgozásából, sőt a gazdaságirányításból; a jogtanácsadás főembere. A tőketerebesl (Trebišov) Járás mezőgazdasági üzemeiben főállásban, vagy mellékfoglalkozásként, ügyvédként tevékenykednek. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: csakis a főfoglalkozású Jogász képes maradéktalanul eleget tenni az elvárásoknak. Örvendetes, egyre több fiatal jogász kap főállásként megbízatást a szövetkezetekben. Ezek egyike Banyko Veronika, a nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet Jogásza. Vele beszélgettem a minap. ■ Tulajdonképpen mi a feladata? — Feladatom a törvényesség gyakorlati érvényesítése a szövetkezetben. Aztán a törvények, rendeletek, rendszabályok Ismertetése, népszerűsítése is az én dolgom. Meg aztán munkám közben több tényezőt is figyelembe kell vennem: képviselem jogi ügyben az üzemérdeket, de a szocialista munkaerkölcs normáinak a megtartását is nekem kell szorgalmaznom. Sokan aszerint minősítik a Jogászt, hány bírósági pert tud megnyerni. Ez téves felfogás, mérlegelésmód. Feladatom: minél kevesebb legyen a bírósági eljárás. A jogásznak nem szabad hagynia, hogy egyes dolgok elfajuljanak; be kell avatkoznia, mihamarabb... Itt elsősorban a szövetkezet és a tagok vitás kérdéseire gondolok. ■ Leggyakoribb esetek? — A vezetők helyesen viszonyulnak a törvényekhez, rendszabályokhoz, törvényerejű rendelkezésekhez. Ez megkönnyíti a munkámat. Másrészt elnökségi és egyéb üléseken rendszeresen részt veszek. Több albizottságnak is tagja vagyok. Jő a kapcsolatom a szövetkezet ellenőrző bizottságával is; ott segítek, ahol szükség van a tudásomra, joggyakorlatomra. Nyolc éve jogászkodom. Évente 15—20 peres ügyünk van. A leggyakoribb? A szabálysértésből adódó eset. Például: egy efsz-tagunk stabilizációs kölcsönt vett fel 10 éves időtartamra, s két év múltával hátat fordított a közösnek. A kölcsönt (mivel nem volt hajlandó viszszatérfteni], bírósági úton kellett behajtani tőle. Aztán még egy példát említ: egy traktoros saját hibájából 1000 korona kárt okozott a szövetkezetnek. Amikor a kár megtérítésére szólítottuk fel, ezt megtagadta. Am a bírósági eljáráskor már beismerte, hogy vétkezett. ■ Mennyire törvényismerő az efsztagság? — A törvényismerettel általában nincs baj, annál inkább az egyoldalúsággal. Saját szemszögükből ítélkeznek. Kötelességeik ismerete a hiányos. Erősíteni kellene az önbfrálatra vonatkozó hajlamukat. ,A szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesülése sokszor éppen azon áll vagy bukik, mennyire ismerik a tagok a törvényeket, törvényerejű rendelkezéseket, a szövetkezeti alapszabályzatot, a házirendet, s az egyéb határozatokat... ■ Mit tesz ön azért, hogy e téren javuljon a helyzet? — Felhasználok minden lehetőséget arra, hogy nemcsak gyűléseken, hanem az egyénekkel való személyes beszélgetések folytán Ismertessem a fontos tudnivalókat. Gyakran foglalkozunk például a munka javadalmazására vonatkozó tudnivalókkal; egyrészt azért, mert sokakat érdekel, másrészt meg azért is, hogy ezek közben módosulnak. Az üzemi felnőttoktatás keretében ugyancsak elég sok szó esik jogi tudnivalókról, törvényekről, rendeletekről, Irányelvekről, határozatokról. Ezek Ismerete sok kellemetlenségtől mentesíti a tagságot s vezetőket egyaránt. Meg aztán ez az alapja a rendnek, a munkafegyelemnek is... Mit hangsúlyozott még a jog embere? Azt, hogy jő lenne elérni, a jogászt a vezetők a segítőtársuknak tekintsék. Olyan embernek, akinek a tapasztalataira nagy szükség van a gazdaságvezetésben, az irányítás tökéletesítésében, a tudatformálásban, a számonkérésben. A jogászok anyagi megbecsülése általában megfelelő. Javultak a tárgyi feltételeik. Am a kölcsönös megbecsülés, az erkölcsi elismerés Is nagyon fontos. No meg az sem árt, ha a szövetkezetek vezetői bevonják a jogászt a tervkészítésbe, a szerződéskötésbe, vagy szétnéznek a gazdasági udvarban, ha egy-egy peres építkezést helyszínelnek ... Tovább kell tökéletesíteni a jogpropagandát. Egy mondatban legvégül: az eredményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodáshoz az is szükséges, hogy a jogászok jobban együttéljenek a szövetkezet gondjával-bajával, problémáival. Illés Bertalan ' m „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni!“ jelszó jegyében kelt versenyre több mint egy évtizede a győrödi (Veiké Dór) GYŐZELMES FEBRUAR Efsz 15 tagú dohánytermesztő csoportja a SZOCIALISTA BRIGÄD megtisztelő címért. Eredményes, jó munkája elismeréseként kivívta a bronz-, majd az ezüst-, legutóbb pedig az aranyfokozatot. A kíváncsiság űzütt-hajlott ismét Garamlökre (Lók), ahol a brigád tevékenykedik, hogy kicsit elbeszélgessek Mészáros Lajos brigádvezetővel, s természetesen a brigádtagokkal is. Serény munka folyt a melegágyak körül. Az ott szorgoskodó nők — s a brigádvezető is — abban reménykedtek. hogy derűs, meleg napok követik a barátságtalan hideget. Nos, ha nem is valami nagyon melegen, de olykor már néhány órán át süt a nap. Legutóbb akkor jártam itt, amikor az ezüstérem birtokába jutottak. — Mi volt az akkori fogadkozásuk? — pergetem vissza az emlékezés kerekét. — Mi más lehetett volna, mint az, hogy a szlovákiai dohánytermesztők versenyében előkelő helyet vívjunk ki — magyarázza hévvel a brigádvezető. — Merész célkitűzés volt ez, amiért nagyon meg kellett küzdeni, a palántaneveléstől a dohánytermés betakarításáig, falszárításáig és értékesítéséig. Ehhez tudni kell azt is, hogy öt hónapon át a dohány ki van téve az időjárás szeszélyeinek, sőt, Majdnem teljes a brigádtaglétszám az elemi csapásnak is... Aztán azt fejtegeti, hogy az 1983-as évben mind a hektárhozam, mind az értékesítés tekintetében nagyon já eredményt értek el, s azt tartották: nem engednek a 48-ból! A múlt évre hektáronként 2,6 tonna termést irányoztak elő, amit később — kötelezettségvállalás formájában — megtoldottak. Nagy hajtóerő volt az is, hogy semmiképp se maradjanak le a szövetkezet más munkacsoportjaitól. Azt tartja a szólásmondás: „Evés közben jön meg az étvágy!“ Hát Így Az ejsz-elnök átadja az aranyérmeket ARANYÉRMES NŐI BRIGÁD voltak ezzel a garamiak! dohányosok is a versenyt illetően. — Mi volt a fő célunk? A szlovákiai dohánytermesztők versenyében az élre kerülni... S az eredmény? — Erre vagyak a legkíváncsibb. A- zért jöttem ismételten ide ... — hangsúlyozom. A brigádvezető nem is marad adós a felelettel: — A szárazság ellenére a múlt évben 2,51 tonnás hektárhozamot sikerült elérnünk. Ez egyben azt is jelentette, hogy kis híján 78 ezer korona tiszta jövedelemre tettünk szert. A versenyben (szlovákiai méretű) a tisztes 5. helyet érdemeltük ki, járási viszonylatban pedig elsők lettünk. BUszkén jelenti ki a brigádvezető a brigádtagok szorgalmára, szakértelmére és leleményességére alapozva: — Az idén is bekapcsolódtunk a dohánytermesztő üzemek szlovákiai versenyébe. A cél: szeretnénk még előbbre jutni a ranglétrán ...! Az aranyérmes brigádtagok (gy nyilatkoztak: — Végtelenül nagy öröm volt számunkra, amikor (a gyógyfürdőből hazatérve) szövetkezetünk elnöke keményen kezet szorított, barátságos hangon köszöntött minket, s átadta az aranyérmet a tiszteletbeli borítékkal együtt. Az aranyérmes dohánybrigátí vezetője és valamennyi tagja mindent megtesz az idén is annak érdekében, hogy a kitűzött célt elérjék: még a tavalyinál is jobb helyezést érjenek el a szlovákiai versenyben. Ä Győzelmes Február szövetkezetben a szocialista brigádok (11) az élenjárók, a példamutatók. A brigádtagok közül 99-en a bronz-, 67-en az ezüst- és 20-an az aranyérem birtokosai. Közülük a 77 tagú komplex észszerűsítő brigád érdemdús tevékenységet fejt ki. A szövetkezet összes szocialista brigádtagja az idén is azon munkálkodik majd, hogy áldozatkész, eredményes tevékenységével öregbítse a szövetkezet jó hírnevét. Búkor Józsel, Szímő (Zemné) Többet várunk a versengő munkaközösségektől Társított szocialista vállalások a Kfs-Kárpátok alatt Ä nyitrai (Nitra) járás erősebb középmezőnyéhez tartozó, több mint ötezer hektáros szántóterületű névert (Neverice) Egyetértés Efsz tavaly is eredményesen gazdálkodott. Ennek bizonyítására most csupán két adatot említenék. Az egyik, hogy az évi összteljesítményeik értéke immár túlhaladta a százezer koronát, ami kétszerese az 1976-os egyesüléskor elért eredménynek. A másjk fontos adat: a közös gazdaság múlt évi felosztható tiszta nyeresége meghaladta a 14 millió koronát, tehát a bővített újratermelés Itt nem okozhat gondot. A szép siker kapcsán el kell mondanunk, hogy a kiváló eredmények Jórészt a többtermelési és takarékossági szocialista felajánlások példás teljesítése nyomán láttak napvilágot. A nagy közös gazdaság dolgozói tavaly az efsz-ek X. országos kongreszszusa, Illetve a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére 791 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltak, Ígéretet téve némely termelési és értékesítési feladat túlteljesítésére. A szövetkezet tagjai megtartották adott szavukat, vállalásaikat teljesítették, sőt, magasan túlteljesítették. Értékben kifejezve öt és félszer annyit nyújtottak, mint amenynyit év elején ígértek. A kötelezettségvállalások teljesítésének értékeléséből kitűnt, hogy a néveri szövetkezet tagjai a múlt esztendőben egyebek között 280 tonna borsót termeltek, és 202 ezer liter tejet értékesítettek terven felül. A melléküzemág tervezett bevételeit 2,9 millió koronával szárnyalták túl. És van még egy fontos adatunk: a szilárdított szilázsvermek határidő előtti felépítésével és átadásával hozzájárultak a télire tartalékolt eleségben tapasztalt veszteségek tíz százalékkal történő csökkentéséhez. Az sem lebecsülendő, hogy hatezer őrá társadalmi munkát végeztek a szövetkezetesek saját élet- és munkakörnyezetük javítására. A tervidőszak utolsó, döntő fontosságú évében megint komoly feladatok várnak a néveri Egyetértés Efszre. Valószínű, hogy ezek teljesítésével sem lesz különösebb baj, hiszen a nagy család tagjai minden eddiginél komolyabb többletmunka vállalásával juttatták kifejezésre, hogy erejük és tudásuk legjavát nyújtva kívánják valóra váltani a tervidőszak sikeres betetőzését segítő elképzeléseket. A szövetkezet tagjai hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére 1 millió 954 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. ígéretük úgy szól, hogy ezúttal a bruttó mezőgazdasági termelést kereken 700 ezer, a tervezett árutermelést pedig 400 ezer koronával szárnyalják túl. A többtermelési ígéretet mindenekelőtt a hüvelyesekre, a napraforgóra meg a dohányra vonatkozik, de ezen túlmenően a tejre Is, hiszen ebből a termékből az Idén 10 ezer litert terveznek értékesíteni terven felül. A kötelezettségvállalásban sző esik még 100 ezer korona anyagköltség megtakarításáról, 6100 óra társadalmi munkáról, az alkatrész-fogyasztás 80 ezer koronával történő mérsékeléséről, valamint a melléküzemág tervezett bevételeinek 500 ezer koronával való túlteljesítéséről. Nos, a mérce ezúttal talán a szokásosnál magasabbra került, de mint a múlt évi példa Is igazolja, az Egyetérlés Efsz-ben vannak még kiaknázatlan tartalékok. Például a szocialista brigádmozgalomban, annak ellenére, hogy — a hivatalos papírforma szerint — hét versengő munkaközösségben összesen 225 szövetkezeti dolgozó serénykedik a legjobb eredmények elérésén. Ha az Idén valóban szorgoskodni fognak és küldetésüknek eleget téve a munka élharcosaivá válnak, akkor az első pillanatra komolynak tűnő felajánlás teljesítése nem okozhat különösebb gondot. Reméljük, hogy így leszl (kr) (Befejezés az 1. oldalról) érdekében iskoláztatást szervez a mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő hentesek részére. A KIS-KÄRPÄTOKI KOOPERÄCIÖS körzet A Blatnéi- a Budmericei, a Jur pri Bratislave-i, a Modrai, a Pezinoki és a Šenkvicei Efsz, valamint a Szenei ÄG dolgozói vállalták, hogy a növénytermesztés szakaszán az évelő takarmánynövények vetésterületének és terméshozamának növelésével egymillió 293 ezer tonnás közös takarmányalapot hoznak létre, amelynek pénzbeli értéke 53 ezer 300 korona. Ez az alap tartalékként fog szerepelni a kooperációs körzet mezőgazdasági üzemei részére. Az állattenyésztésben olyan Intézkedéseket érvényesítettek, amelyek elősegítik az I. minőségi osztályba sorolt tej mennyiségének lényeges növelését. Ez irányú vállalásuk értéke egymillió 240 ezer korona. Az állatelhullások és a kényszervágások csökkentésével 349 ezer korona értékű hasznot érnek el. A műszaki szolgáltatások szakaszán vállalták az alkatrészek felújítását, amely a kooperációs körzet keretiben 604 ezer korona értéket képvisel. A kooperációs körzetben tevékenykedő szocialista brigádok tagjai többek között vállalták, hogy 431 ezer korona értékű másodlagos nyersanyagot, ezen beiül 16 tonna színes fémet gyűjtenek össze, a környezetszépítés és a Z-akciók során 30 ezer 470 óra társadalmi munkát végeznek. A Blatnéi Efsz komplex ésszerűsítő brigádja vállalta, hogy az ekevasakat az egész kooperációs körzét részére fogják felújítani aminek értéke 214 ezer korona. A kooperációs körzetbe tartozó mezőgazdasági üzeipek ezen kívül összüzemi szocialista kötelezettségvállalásokat is tettek. A társított szocialista kötelezettségvállalást abból a szempontból kell pozitívan értékelni, hogy az egész kooperációs körzet igényeinek kielégítését szorgalmazza. A vállalásokat a kooperációs tanács negyedévenként értékeli.
