Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-20 / 16. szám

198S. április 20. SZABAD FÖLDMŰVES Nyomortanyák helyén örömteljes élet Béresek, zsellérek, szegényparasz­tok lakták többnyire a felszabadulás előtt Nagyléget (Lehnice). Ünnep­számba ment, ha asztalukon friss bú­zakenyér illatozott. A mindennapi ín­­szakajtó munka mellett legtöbbször az éhség volt az úr. Bezzeg a falu nagygazdái pöffeszkedtek, dúskáltak a Javakban, a hatalom az 6 kezükben volt.­A nagy többség nyomorgásának, a kevesek hatalmaskodásának vetett véget a felszabadító szovjet hadse­reg. Am végérvényesen csak a dol­gozó nép Februári Győzelme hozott Németh Vilmos hnb-elnök döntó változást. A CSKP IX. kongresszusát követően a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az első között alakult itt szövetkezet. Így azután a szövetke­zett tagok jogos tulajdonosaivá vál­tak a kenyértermő földnek... Jelen­leg a falu lakosainak jelentős része az országos viszonylatban ts eredmé­nyesen gazdálkodó Csehszlovák—NDK Barátság nevű szövetkezetben találja meg élete kiteljesedéséhez és boldo­gulásához a biztos alapot. Kétezeregyszáz lakosú ez a köz­ponti község, melyben békességben, egyetértésben élnek magyarok és szlovákok, akik közösen fáradoznak a település fejlesztésén, csinosításán. A hnb-elnök már csaknem negyed­­százada tölti be tisztségét, Németh Vilmos személyében. Arca gondter­helt. A 90 férőhelyes óvoda már szűknek bizonyul, ezért egy osztállyal szeretnék azt bővíteni, hogy újabb 30 gyereket tudjanak benne elhe­lyezni. Ennek a tervdokumentációját kell mielőbb biztosítaniuk. A telefonhoz hívják Németh elv­társat, a község vízfogyasztásáról kérnek tőle kimutatást. Az elnök azonnal intézkedik, az alkalmazottak készségesen segítik őt munkájában. Csak ezt követően jut némi Ideje ar­ra, hogy tájékoztasson. — Először 1957-ben választottak a hnb képviselőjévé, mint a szövetke­zet dolgozóját Ekkor már egy éve voltam a párt tagja. Aztán lettem a hnb elnöke. Ha viszatekintek az azóta megtett útra, elmondható, munkánk nem volt hiábavaló. — Eres, nagy kezével homloka ráncait simítja, majd folytatja mondandóját: — A 60-as évek elején ígértük a lakos­ságnak a korszerű kultúrház építé­sét. Nagyon nehezen jött össze az anyagi fedezet, mert kellett a pénz másra, fontosabbra. Közben az ígére­tünket is minden áron valóra akar­tuk váltani... Sok-sok utánjárással sikerült hatékony támogatásra szert tennünk. Segített a helyi szövetkezet is. Úgyhogy elkezdhettük az építést, melyhez a lakosság is hozzájárult, főleg társadalmi munkájával. Manap­ság büszkén vallja magáénak ezt a kulturális létesítményt. Meggyőződé-* sem: a kultúrát nem szabad lebe­csülni; az anyagi jóléthez társulnia kell az emberek szocialista tudatfor­málásának. ■ Hogyan teljesül a Nemzeti Front helyi szervének a cselekvési terve? — Sikeres évünk volt a tavalyi; kitűzött feladatainkat teljesítettük. A XVI. pártkongresszus határozata ér­telmében arra törekedtünk, hogy vá­lasztópolgáraink Indokolt igényei kielégítődjenek. Felépült az új, több­célú hnb-épület, melyben a posta, a férfi- és női fodrászat és a tűzoltó­­szertár Is helyet kapott. A korszerű •esketőteremben magas színvonalú te­vékenységet fejthet ki a polgárt ügyek testületé. Az új lakónegyed­ben járdákat, útpadkákat építünk. ■ Jelenleg min munkálkodnak...? — A volt helyt gazdálkodási üzem épületét szolgáltatóházzá alakítjuk át. A munkálatokat a kisüzemünk és a szövetkezet szakcsoportja végzi. De segítenek a falu lakosai is. Tavaly például az építkezésen több mint 3000 óra társadalmi munkát végez­tek. Elkészült a vízvezeték-hálózat ter­ve Is. A valóra váltás több éven át tart majd. Hisszük, hogy a járási szervek hatékony segítségével az ivóvízproblémánk végre megoldódik. Még az idén új üzlet-komplexum át­adására kerül sor a JEDNOTA Fo­gyasztást Szövetkezet jóvoltából. Ez­zel is gazdagabb lesz a falu; lakosai kultúráltabb körülmények között bo­nyolítják majd le vásárlásaikat. A hnb-elnök arcát elfutja az öröm pírja, amikor azt újságolja, hogy a lakosság hazánk szovjet hadsereg ál­tali felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére 9 közösségi és 589 egyé­ni kötelezettséget vállalt, több mint másfél millió korona értékben. ■ A gondokról faggatom őt. Töb­bek között e'mondja: — Amellett, hogy jelentős sikere­ket értünk el az életkörnyezet javí­tásában, mindmáig gond a szilárd hulladékanyagok elhelyezése. Ennek a hasznosításán törjük a fejünket. — Még folytatná a gondolatmenetet, de sürgősen szólítja a kötelesség ... A községgazdálkodási üzem irodái Is az új hnb-épületben kaptak helyet. Innen nyit be hozzánk Kiss János üzemvezető, aki egyben a hnb kere­tében működő pártszervezet elnöke. Tőle a szolgáltatások felől érdeklő­döm. — Fő célunk: a szolgáltatások tö­kéletesítése. színvonaluk emelése Vannak kőműveseink, lakatosaink fodrászaink, továbbá villanyszerelőnk cipészünk, üvegezőnk is tevékenyke dik. Eszpresszónk Is üzemel. Kísüze műnk évente félmillió koronát utal át a hnb folyószámlájára. Tavaly a legkevesebb szolgáltatást kőműve­seink és szobafestőink nyújtották. Hetente egyszer jön a somorjai (Sa­­morín) ruhatisztító üzem autója, összegyűjti a szennyest, visszaadja a tiszta ruhaneműt. Sikeres a tévé­javítás is községünkben. További szolgáltatás-bővítésre csak akkor ke­rülhet ser, ha átalakítjuk az e célra kiszemelt épületet. ■ Ismét a hnb-elnök veszi át a szót: — Nemzeti bizottságunk szakbi­zottságai jól működnek; legeredmé­nyesebben a püt, a közrendvédelmi, az oktatási és a szociális bizottság. Mivel emelkedett a rendbontások, törvénysértések száma, fokozott fi­gyelmet fordítunk a jogi nevelésre, a törvényesség megtartására. Megtudjuk még, hogy a Nemzett Front helyi szerve szorosan együtt­működik a helyi társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szervezetekkel. Jó mun­kát végez a Nőszövetség, a Vöröske­reszt helyi szervezete és a sportszer­vezet, valamint az ifjúsági szervezet. S a Honvédelmi Szövetség újjáalakult helyi szervezete is nagy lendülettel fogott munkához. összegezésképpen elmondható: a község az elmúlt négy évtizedben dinamikusan fejlődött. Látogatottságát a geriátriai Intézet ts növeli. Korszerű létesítményei a falu dolgos lakóinak a munkáját dicsérik. A lakosság nem­csak örül az elért eredményeknek, hanem a gondokkal, problémákkal is megküzd. Tennivaló van még elég. A falu vezetői a lakossággal vállvet­ve mindent megtesznek a település­fejlesztés és csinosítás sikeréért. Szitást Ferene Az új, többcélú hnb-épület MÉRSÉKELT ELŐRELÉPÉS A három évvel ezelőtt létrejött De­­méndi (Demandice) Állami Gazdaság, mint 4794 hektáros mezőgazdasági nagyüzem, tavalyelőtt ötmillió korona mérleghiánnyal zárta az évet. Ter­mészetesen. ebbe semmiképp sem nyugodott bele az SZLKP Lévai (Le­vice) Járási Bizottsága és a járási mezőgazdasági igazgatóság. Ennél­fogva a múlt év január elsejével sze­mélycserékre került sor. Az állami gazdaság, igazgatójává Miroslav Bres­­tovský mérnököt nevezték ki, aki közismerten jól felkészült mezőgaz­dasági szakember. Majd év közben is több agrármérnök és technikus került a gazdaságba. Ennek a káderintézke­désnek aztán a jótékony hatása sem maradt el. Az új gazdaságvezetés hozzáfogott a tennivalók végzéséhez: több nagy teljesítményű mezőgazdasági gépet, majd a Cseh Szocialista Köztársaság­ból törzskönyvezett növendékmarhá­kat vásárolt. Ezt követte az olyan munkaközösségek létrehozása, melyek tavasztól késő őszig derekasan helyt­álltak, teljesítve a reájuk háruló tervfeladatokat. Ezek szakszerű irá­nyítása és az áldozatkész, felelős­ségteljes munkavégzés eredmények­kel járt mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben. Az anyagi érdekeltség fokozásának, a talaj szervesanyag-tartalma növe­lésének, в talajmeszezésnek, az tstál­­létrágyázásnak, az agrotechnikai ha­táridők betartásának, a hozzáértő növényápolásnak stb. köszönhetően csúcstermést takaríthatott be kukori­cából, 1307 tonnával túlteljesítve az előirányzott termésmennyiséget. A járási szervek felhívására 145 hektá­ron lencsét és más hüvelyes növényt is termesztettek. Csalódást az olajos­­repce, a napraforgó, a szőlő és a zöldség okozott. Több hasznos intézkedés született az állattenyésztés vonalán: tíznapon­­ként értékelik az állatok termelé­kenységét. Hasznosították a húsipari és élelmiszeripari melléktermékeket. A jő hozzáállásnak meglett az ered­ménye: tavaly már 205 literrel emel­kedett a tehenenkénti éves fejést át­lag, ami 300 ezer liter tejtöbbletet jelentett. Az értékesített tej 88 száza­léka volt első osztályú. A borjúneve­lés tervét 110, a tojástermelését 102 százalékra teljesítették. Ugyancsak szerényen túlteljesítették húseladási tervüket is. Bár a növendék marhák és sertések napi felhfzása lehetne a mostanitól Jobbb is; a helyzet lénye­ges javulása várható azáltal, hogy Alsószemeréden (Dolné Semerovce) rövidesen felépül egy korszerű ser­téstelep. ÜJ istállók Is épülnek. De nem feledkeznek meg a dolgozók üzemi lakásainak az építéséről sem, hogy egyre több jő szakember kerül­jön a gazdaságba, s természetesen jó állatgondozók. Máris sokoldalúbb a dolgozókról való gondoskodás. A volt deméndi kastélyban étépítéssel 5M férőhelyes üzemi étkezdét rendeztek be. A mun­kahelyekre az üzemi autóbusz szál­lítja a friss, meleg étket. Emellett a gazdaság Immár nyugdíjas dolgozói­nak ts biztosítanak meleg ételt. Mint a kommunisták év elejt érté­kelő taggyűlésén František Solöian ský, a deméndi pártszervezet elnöke Is megállapította: várakozáson felül eredményes volt a múlt év. A párt­tagok példát mutattak a jó minőségű munkát Illetően, ami jő értelemben hatott a pártonkívüll dolgozókra is. így azután a mezőgazdasági nyers­termelés összértéke a múlt évben már elérte a 82,3 millió koronát, ami 14,2 millió koronával több, mint a ta­valyelőtti volt. Tavaly a 2,3 millió korona tiszta nyereség több is lehe­tett volna, de kétszer kellett vetniük a cukorrépát, azonkívül a gazdaságot fagy- ás aszálykár ts sújtotta. Mint előbb már említettük, az anyagi érdekeltség fokozása céljából a műit évben már 811 ezer koronát fizettek a dolgozóknak; az év végi részesedés formájában fizetett összeg pedig már meghaladta az egymillió koronát. Tehát a szóban levó állami gazda­ság vezetőinek és dolgozóinak nem kell szégyenkezniük a múlt évi ered­ményekért. A mérsékelt előrelépést még lendületesebb követheti az idén, s a tiszta nyereség te tovább gyara­podhat, ha vezetők, dolgozók egy­aránt felelősségteljesen végzik a dol­gukat, amellett a még fellelhető tar­talékokat Is Jól hasznosítják. Hiszen sok még a tennivaló...! Belányi János Versenyben az idővel Számtalan példa igazolja, hogy mezőgazdasági özemeink dolgozói min­den kínálkozó alkalmat megragadnak a szélsőséges időjárás okozta hát­rány ledolgozására, a tavaszi tennivalók ölemének meggyorsítására. A ne­mes igyekezet egyik legszebb példája, hogy a húsvéti ünnepeket szinte az egész országban munkával töltötték az emberek. Például a Mátyiisföldön és a csallóközi rónán sok helyütt még húsvéthétfőn is traktorzajtól volt hangos a mező. A kedvező időjárós tökéletes kihasználásának köszönhető, hogy — főleg a nyugat-szlovákiai kerületben — jelentősen előbbre léptünk a tavaszi munkák végzésében, s a kerület hét járása még április első har­madában pontot tett a tavaszi árpa vetése után. JÖVŐT ALAPOZÓ SZORGOSKODÄS A komáromi (Komárno) járáshoz tartozó Alsépéteri (Dolný Peter) E f s z-ben tizedikén délelőtt már napraforgót vetettek. Brányik Ká­roly agrármérnök, a közös elnöke elégedetten bólogatva nézőit a távo­lodó gépcsoport után. — Tavaly a korábbi éveknél gyengébb eredményt értünk el a naprafor­gónál s feltétlenül ki szeretnénk köszörülni a csorbát. A talaj kitűnő, egy­előre a nedvességtartalommal sincsen baj, tehát iparkodnak mielőbb elvetni a magot. Van mit csinálnunk, hiszen közben még a cukorrépa, a takar­mányrépa és a fűszerpaprika vetését is szeretnénk befejezni ezen a héten, hogy tizenötödikétől kezdve már a kukoricának szentelhessük a figyel­münket. — Mennyi lesz a napraforgóból? — Az idén még 230 hektár, de jövőre legalább száz hektárral csökken-» leni szeretnénk a vetésterületet. Kísérleti célból az idén harmincöt hektá­ron fogunk borsét termeszteni. Azt szeretnénk ellenőrizni, hogy az öntöző­­gazdálkodási feltételek közepette viszonyaink között lehet-e valamilyen nyári keveréket termeszteni a borsó után. — Mire jő ez a kísérlet, hiszen itt nincsen öntözőrendszer? — Nem volt, de már van. Végre birtokba vehettük az ötszáz hektáros hálózatot, s ezáltal a területnek legalább egy részéről szeretnénk két ter­mést betakarítani. Ha a módszer beválik, akkor akár 150—200 hektár bor­sét is elvállalunk, mert így könnyebben megteremthetjük az állattenyésztés fejlődését behatároló takarmánykészletet. — Ha jól értettem, akkor mindez a napraforgó rovására valósul meg. — Igen. a napraforgót igyekszünk visszaszorítani. A termesztést eddig jobban csak kényszerből tartottuk szinten, tudniillik ez a növény aránylag jól tűrte a száraz homokföldjeinket, és elfogadható jövedelmte nyújtott. — Beszéljünk a kukoricáról. — Háromszáznegyven hektáron fogjuk termeszteni s nagy reményeket füzünk hozzá, mert jórészt a kukorica hozamától függ, hogy mennyit tu­dunk törleszteni az adósságunkból. Az őszi búza kitűnően telelt, és az idejekorán elvégzett fejtrágyázás óta is szépen fejlődik. Éppen ma néz­tük, hogy júl elbokrosodott a növényzet, s ahogy annak lenni kell, György napján alighanem megbújhat már benne a varjú. Csak aztán az a bizonyos aranyat érő. májusi eső ne hiányozzék. A szőlőhegyen is szorgoskodtak az emberek. Az ültetvény egyik részében talajmunkát végző traktorok keringtek, de odébb még csattogott a metsző­olló. A csemegeszőlő metszését hagyták későbbre, hogy a tényleges fagy­kár ismeretében úgy kezelhessék a tőkéket, hogy idén is kerüljön Ízletes csemegeszőlő a fogyasztók asztalára. MINDEN PERC SZÁMIT A hetényi (Chotfn) szövetkezet határában — a Marhacsapás dűlőben — különleges munkagépeket vontató traktorokra lettünk figyel­mesek. Sukola Róbert agrármérnök, kertészeti ágazatvezető újsá­golta, hogy már a paradicsom részére készítik a magágyat. Idén összesen 95 hektáron fognak paradicsomot termeszteni, ebből ötvenöt hektáron helybevetéses eljárással. Azt is tőle tudtuk meg, hogy a szövetkezet 15 hektár dinnye, 10 hektár fűszerpaprika és 5 hektár húsos konzervpaprika termesztését is tervbe vet­te, s az elképzelések valóra váltásához máris nagy gonddal nevelik a sok­sok palántát. A gazdaság gépüzemelési központjában Németh István növény­­termesztési főágazatvezetővel váltottunk szét. Percenként az órájára pil­lantott. Egyre azon bosszankodott, hogy még nem futott be a Vágfüzesl (Vŕbová nad Váhom) Élsz által beígért, nagy teljesítményű vetögép. — Ezen a tavaszon összesen 1638 hektáros terület megművelése és ápo­lása vár ránk — summázta a főágazatvezető. — Ebből a vetés 780 hektár, tehát érthető, hogy szeretnénk minden alkalmas percet kihasználni. As árpa jókor földbe került, azóta már szépen sorol a vetés. Most a cukor­répát szeretnénk két nap alatt elvetni, de csak nem jön a gép. — Mennyire jutottak a tavaszi tennivalókkal? — A nyújtott műszakoknak meg a munkával töltött hétvégeknek köszön-» hetően lassan behozzuk a lemaradást. Az ötszáz hektár őszi búzánk a fej­trágyázás és a hengerezés óta igen szépen fejlődik. A lucerna és a lege­lők tápanyagpótlását, valamint a mechanikai ápolását befejeztük, a 28 hektáros legelőn most építjük a szakaszos legeltetéshez szükséges beren­dezést. A szőlőben lassan befejezzük a kötözést. Körülbelül ötven száza­lékos fagykárt állapítottunk meg, ezért komoly tartalékot hagyva végez­tük a metszést. Ebből következik, hogy nemsokára időt kell szakítanunk az ntómetszésre. A kukoricák részére kijelölt területeken lassan befejez­zük a gyomirtó permetezést, tehát a hónap derekán elindulhatnak a vető­gépek. Napraforgóból 160 hektárt vetünk, kukoricát 300 hektáron fogunk termeszteni. Egyelőre, sajnos, semmilyen rendszerbe nem sikerült bejut­nunk, viszont kimondottan jó vetőmagot kaptunk. A fajtaösszetétel nagyon jél megfelel az itteni adottságoknak. A hetényi szövetkezetről sokan tudják, hogy jé ideje a „gyengélkedők" sorába tartozik s most kapaszkodik telteié a lejtőn. A fejlesztési elképze­lések megvalósítását komolyan befolyásolja, hogy hosszú éveken át csupán a szántó 11 százalékát istállótrágyázták. Igaz, hogy nem volt elég szerves trágya, viszont az is tény, hogy a gazdaságban ötéves szalmakazlak is találhatók. A készlet felhasználásával növelik az istállótrágya-termelést. A cél, hogy a szántónak évente legalább 23 százaléka istállétrágyát, to­vábbi két százaléka pedig zöldtrágyát kapjon. A termelési eredmények ja­vításának további feltétele az öntözőgazdálkodás megvalósítása. A nemrég átadott hálózat jóvoltából a szántónak már mintegy 41,5 százalékán tud­nak öntözőgazdálkodást folytatni. Es a helyzet még tovább javul, hiszen feltehetően már június elején újabb 727 hektáros területen helyezhetik üzembe az öntözőrendszert. A lehetőségek kihasználását biztosítandó, már­is megalakították az öntözőcsoportot, s annak irányítását képzett szak­emberre bízták. Ügy alakították a vetésforgót .hogy a kukoricát, a zöldség­féléket, a silókukoricát és az évelő takarmánynövényeket rendszeresen locsolhassák, de részben a gabonát, bizonyos parcellákon a cukorrépát meg a takarmányrépát is öntözéses feltételek közepette termeszthetik. Mindez komolyan hozzájárulhat a szövetkezet termelési eredményeinek javulásához és néhány év alatt a középmezőnybe emelheti a gazdaságot. — Van még egy komoly gondunk — említette Németh István —, a szél­erózió. A hatalmas, nyilt területen nyargalászó szél kedve szerint hozza­­viszi a homokot s vele együtt a vetőmagot is. Arról nem is beszélve, hogy a szél által röpített homokszemcsék a növényzetben is kárt tesznek. Most, hogy szinte mindennap esik egy keveset, ilyen veszély nem áll fenn. csak­hogy nem volt és nem is lesz mindig Így. A gondoknak szeretnénk elejét venni, ezért már az idén 2100 méter széttörő erdősávot tervezünk telepí­teni. A várva várt vetőgép az esővel együtt érkezett meg, de a főágazatvezető mégis útnak indította az embereket. S neki lett igaza, a zápor elverte a port, aztán késő délutánig napsütésben vethették a cukorrépát. Ezzel nem perceket, de órákat használtak ki a tervezett munkák mielőbbi elvégzé­sére. KÄDEK GABOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents