Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-20 / 16. szám
Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. április 20. 18. szám XXXVI. évfolyam Ära 1,— Kčs Brigádszerü munkaszervezés és jutalmazás a növénvtermesztésben Irta: Dr. CSÉFALVAY GÄBOR Ar utóbbi hetekben a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás egyre gyakoribb beszéd- és vitatéma mezőgazdasági üzemeinkben. Része van ebben a Szabad Földműves 1983. január 19 i vezércikkének is, amely a kérdés elvi vonatkozásain kívül a brigádszerű munkaszervezés feltételeivel és módjaival az állattenyésztéssel kapcsolatosan foglalkozott. A vita nem is annyira a kérdés „miért jére“ összpontosul. Abban, hogy állandóan kutatni és keresni kell azokat a szervezési módszereket és eljárásokat, melyek közös nevezőre hozzák a társadalmi. a közösségi és a személyi érdekeltséget, általános nézetazonosság alakult ki mezőgazdasági közvéleményünkben. Ma már senki sem vitatja, hogy az egyén számára sem közömbös, hogy egyéni feladatteljesítésén túl hogyan teljesülnek kollektívájának összfel adatai. Tény, hogy ennek érdekeltségi feltételeit is meg kell teremteni, még akkor is, ha az egyéni teljesítmények külön külön is mérhetőek és jutalmazhatóak. Persze, ennek módja és formája ágazatonként nagyon eltérő lehet, — mint ahogy az egyes ágazatok termelési technológiája is különbözik egymástól —, ennek következtében minden ágazat sajátos szervezési megoldásokat követel magának. Igaz. hogy a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás számára az állattenyésztés nyújtja a legjobb feltételeket, mivel zárt területen, egyenletes termelési technológiával és folyamatos munkamenettel történik, к eredményei folyamatosan mérhetők. Ennek ellentéte a növénytermesztés, ahol a termelési típus hosszó .a munkafolyamatok időben nem azonosak a termelési folyamatokkal, az eredmények nagymértékben a természeti tényezők függvénye, s személyre menően a legtöbb növénytermesztési ágazatban nem is azonusíthatóak. Mindez természetesen nem zárja ki a brigádszerú munkaszervezés és jutalmazás alkalmazását a növénytermesztésben. sőt bizonyos vonatkozásokban még meg is könnyíti azt, csupán módosított és az ágazat követel ményeihez szabott alkalmazást igényel. Melyek azok a tényezők, amelyek mindezt megkönnyítik? Elsősorban az, hogy a növénytermesztési ágazatok többségében a termelési feladatok csak csoportméretben határozhatók meg. A brigádszerű munkaszervezés re nem lehet egységes növénytermesztési modellt alkalmazni. A technológia meghatározza a termelésmódot, az pedig megköveteli a neki megfelelő szervezeti formát. Vannak növények, melyek esetében ez a teljes tenyészidőre vonatkozóan előre meghatározható, másoknál viszont helyes a szervezeti formákat bizonyos műveletcsoportokra vagy idénymunkákra differenciáltan kidolgozni. Ebből a szempontból célszerű az egykor olyan ígéretesen induló, majd később háttérbe szorult komplex gépesítési brigádok tapasztalataiból és tanulságaiból kiindulni. Ott, ahol az egyes brigádokat egyegy meghatározott területnagyságra hozták létre, ott eleve számolni kell azzal, hogy állandóan nagy számú művelet eredményeit több növény vonatkozásában kell nyilvántartani és értékelni, ami bonyolult és igényes feladat. Lényegesen egyszerűbb a helyzet ott. ahol egy egy növény vagy növénycsoport termesztésére alakulnak brigádok. Itt előre meghatároz hatók a feladatok, s a teljesítésükért járó jutalom is. így oldotta meg például a Csilizradványi Efsz a kukoricatermesztést. A normák és normatívák alapján előre meghatározták a megtermesztendő siló és szemes kukorica mennyiségét és az érte járó jutalmat, illetve an nak emelkedésének és csökkenésének feltételeit. A múlt évben 1930 hektár területen 25 tagú brigád termesztette a kukoricát. A feladat 1500 tonna siló- és 1000 tonna szemes kukorica volt, melynek tervezett jutalma egyénenként átlagosan 28 ezer 220 koronát tett ki. A brigád a feladatot silókukoricából 151, szemes kukoricából pedig 111 százalékra teljesítette, így az egy brigádtagra eső átlagjutalom 30 ezer 440 koronára emelkedett. A jutalom elosztásáról maga a brigád döntött, mivel önálló elszámolási egységként volt szervezve. Ez azt is jelentette, hogy a brigád jutalmazása nemcsak a termelési feladatok mennyiségi teljesítésétől függött, hanem benne visszatükröződött a termelés során merített költségek megtakarítása vagy túllépése is. Termé szetesen, a brigád említett jutalma zása nem jelentette egyben a brigádtagok egész évi összkeresetét, mivel azok az év folyamán körülbelül két hónapon keresztül más ágazatokban is dolgoztak, és az ott elért kérésé tűk külön került elszámolásra. Van arra is példa, hogy nem a teljes termelési folyamatra, hanem csak bizonyos műveletcsoport elvégzésére alakul brigád. Ilyen lehet a silózás. az évelő takarmánynövények begyűjtése és tartósítása stb. Azt, hogy adott esetben milyen szervezeti meg oldás biztosítja a kitűzött termelési és közgazdasági célok elérését, minden egyes növénycsoporttal kapcsolatban a technológia figyelembe vételével külön kell eldönteni és a brigádszerű munkaszervezés konkrét formáját kell kimunkálni. Ez egy aránt érvényes a szántóföldi növénytermesztés egyes ágazataira és a speciális növénytermesztésre. Tévedés lenne feltételezni, hogy a brigádszerű munkaszervezést csak a gépi vagy csak a kézi munkák területére korlátozzák. A tapasztalatok világo san megmutatták, hogy mind az egyik, mind a másik munkaterületen alkalmazható, igaz. a feltételekhez és a körülményekhez igazodó formában. Mindenütt, ahol azt a termelési folyamat lehetővé teszi, a feladatot és annak jutalmát egyénre menően kell konkretizálni. Biztosítani kell. hogy az egyén a saját feladatának teljesítésén kívül abban is érdekelt legyen, hogy a teljes termelési folyamatlánc eredményesen működjék. Vegyük például a silózásl: részt vesz benne a kombájnkezelő, aki a zöldanyagot vágja, a traktoros, aki elszállítja, továbbá azok. akik a lő in ö r í t és t és a többi silókészítési munkafolyamatokat végzik. Ezek mind egyikének feladatai külön is meghatározhatóak, teljesítményeik mérhetőek, s egyénileg jutalmazhatóak is. Mégsem lenne célszerű, hogy a koinbájnos aszerint kapná csak a jutalmát, hogy hány tonna züldanyagot vágott le, a traktoros pedig, hogy mennyit szállított el. függetlenül altól. hogy a silózók azt milyen minő séghen végezték. Az ilyen esetekben a fő cél a folyamatlánc végeredményében való minél nagyobb érdekeltség biztosítása, még akkor is, ha az alapbér az egyes részfolyamatok munkavégzése alapján kerül elszámolásra. Ezekben az esetekben meghatározó fontossággal bír az ösztönző bérrész., amely akár prémium, akár teljesítménypótlék vagy minőségi jutclom formájában is elszámolható, persze minél előbb történik meg. annál inkább ösztönző hatású, vagyis helytelen lenne vele az év végi osztalékig várni. A brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás sajátos területe a kertészet, a gyümölcsészet és a szőlőtermesztés, valamint az egyéb speciális növények termesztése. Ezek többségében túlsúlyban vannak a kézi munkák, s a munkaműveletek jelentős száma egyénre menően is meghatá rnzható és mérhető. Ennek ellenére mégis nélkülözhetetlen, hogy olyan munkaszervezést alkalmazzunk, amelynél biztosítva van a munkák egész területen és azonos ütemben való végzése. Mit érne ugyanis, ha (Folytatás a 2. oldalon) I A szakszerű palántanevclés egyik legfőbb követelménye, túl a helyes fajtatnegválasz- V fáson, a rendszeres szellőztetés, a palánták edzettsége, hogy a szabadföldbe kerülve, hamar meggyökerezzenek és fejlődésnek indulhassanak, majd ellenálljanak az időjárás szeszélyeinek Fotó: -nk-ríta— wHMHiiiBWwwwáHHHwHHHWwant—**да No»»*»**>«* Társított szocialista vállalások a Kis-Kárpátok alatt A PEZINOKI GÉP- fiS TRAKTORÄLLOMÄS Az idei év az egész népgazdaság szempontjából nagyon fontos, mert a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évéről van szó, amelyben végérvényesen döntünk a CSKP XVt. és az SZLKP kongresszusa, valamint a kerületi és járási pártkonferenciík határozatainak teljesítéséről. Egyúttal az idei évi terv és az elért eredmények kiindulási alapját képezik a nyolcadik ötéves terv előkészítésének. A kis-kárpátoki kooperációs körzetbe tartozó mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek dolgozóinak kezdeményezését elsősorban a munka minőségének javítására és a termelés jövedelmezőségének fokozására irányítják. Ezzel köszöntik hazánk szovjet hadsereg általi felszaba ditásának 40. évfordulóját és a CSKP közelgő XVII. kongresszusát. Ä kooperációs'kapcsolatokban a kölcsönös segítségnyújtás új formáinak bevezetését szorgalmazzák. A mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és üzemek, valamint a mezőgazdasági üzemek dolgozói, főleg a szocialista brigádok tagjai a kedvezőtlen év eleji időjárási viszontagságok okozta lemaradás behozása és az idei tervfaladatok túlteljesítése érdekében 3 millió 879 ezer korona értékű társított szocialista kötelezettségvállalást tettek. a repülőgépes növényvédelmet 2750, a permetezőgépes növényvédelmet pedig 3510 hektárra szélesítik ki, s 36 ezer 100 tonna istállótrágya (35—40 t<ha) kijuttatását vállalták. Ezzelszeretnének hozzájárulni a talaj termőképességének növeléséhez és ezáltal a kooperációs körzet mezőgazdasági üzemei tervfeladatainak sikeres teljesítéséhez. A A PEZINOKI AGROSTAV A sárfői (Blatné) Síkság Efsz ben befejezik az ötmillió koronás költségvetésű tehénfarm építését. A létesítményt az eredeti határidőhöz viszonyítva 15 nappal korábban szeretnék átadni. Vállalták, hogy a tehénfarmot jó minőségben, kollaudációs hibák nélkül adják át. Vállalásuk értéke 20 ezer korona. A generáljavítás után levő 4 VD, 6 VD és 8 VD típusú meghibásodott motorokat csere útján juttatják viszsza a mezőgazdasági üzemekbe s vállalták а г idény alatti szervizszolgálatot Is. Ezáltal kívánják javítani a gépek kihasználását. A generáljavítás után levő meghibásodott fejőberendezéseket — évente többször is — szintén csere útján juttatják el a termelőkhöz. A kooperációs tanács és a járási állategészségügyi intézet együttműködésével szervezik a fejők és a fejőberendezések kezelőinek iskoláztatását, ellenőrzik a fejőberendezéseket, főleg a vákuumszivattyúk és a pulzátorok beállítását. Ezzel azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az I. minőségi osztályba sorolt tej menynyiségét 1 százalékkal növeljék, amf a kooperációs körzeten belül 98 ezer korona értéket képvisel. Ezen kívül a szenei (Senec) részlegen ellenőrzik a mezőgazdasági üzemekből beszállított üzemanyag-befecskendező sztvatytyúkat. A A KERÜLETI FAJTANEMESlTÖ vállalat jArAsi központja A A MEZÖGAZDASÄGI TERMÉNYFELVÄSÄRLÖ ÉS ELLÁTÓ VÁLLALAT BRATISLAVA! ÜZEME A ZOHORI AGROKÉMIAI VÁLLALAT A munkák összehangolásával kiszélesítik szolgáltatásaikat, A kis-kárpátoki kooperációs körzetben a repülőgépes tápanyagkijuttatást 13 ezer 200, a ťmltrágyaszóróš tápanyegkijuttatást háromezer, a meszezést (2 t/ha) 2050, Az üzem dolgozói vállalták, hogy hatékony szolgáltatásokkal segítik a kooperációs körzetbe tartozó mezőgazdasági üzemeket. Vállalták, hogy csökkentik a szemes termények veszteségeit és a rágcsálók által terjesztett fertőzéseket. A keverékta kannányok minőségének javításával hozzájárulnák a gazdásági állatok megfelelő takarmányellátásához. A járási állategészségügyi intézettel együttműködésben vállalták, hogy a Senkvicei és a Blatnéi Efsz-ben, valamint a Szenei Állami Gazdaságban az idén a múlt évi valósághoz viszonyítva két nappal csökkentik a szerviz periódust. Vállalásuk 126 ezer korona értékű. Az egész kooperációs körzetben vállalták, hogy a tehenek vemhesülési aránya eléri a 96 százalékot. A iArAsi Állategészségügyi intézet Megszervezi az ellető istállókban dolgozók iskoláztatását, s előadásokat rendez a tejhigiéniával kapcsolatos kérdésekről. A kényszervágásra kerülő állatok szállításának csökkentése (Folytatás a 4. oldalon) t
