Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 13» Igényesebben a pártbatamtok Lapunk Idei 10. számában beszá­moltunk az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának üléséről, s részletesebben is kitértünk a múlt év és a hetedik ötéves tervidőszak első négy éve feladatainak teljesítésére. Most néhány gondolat erejéig vissza­térünk az idei feladatokra és a nyol­cadik ötéves terv előirányzataira. A kerületi pártbizottság határozata értelmében mind az idén, mind a nyolcadik ötéves tervidőszakban foly­tatni kell a mezőgazdasági termelés belterjesitését, az ésszerűsítés elmé­lyítését és a hatékonyság növelését, valamint a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak gyorsabb ütemű gyakorlati érvényesítését. Erre egyéb­ként a CSKP KB 11. és az SZI.KP azt követő ülésén is felhívták a figyel­met. Ä TERMŐFÖLD Ä NÖVÉNYTERMESZTÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK alapja A kerületi pártbizottság a jövőben Is elvárja, hogy a kommunisták és a gazdaságvezetők rendkívüli figyelmet szenteljenek a termőföld védelmének és ésszerű kihasználásának, valamint a talaj természetes termőképessége megőrzésének és további fokozásá­nak. Természetesen ezzel szorosan összefügg a belterjesítő tényezők ész­szerű és gazdaságos kihasználása is. Mindenekelőtt az öntözés adta lehe­tőségek kihasználására kell gondol­­nunk. A nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben az öntözőberendezések kapa­citása előreláthatólag további 54 ezer hektárral bővül, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az öntözőberendezések a kerületben a szántóterület 33,7 szá­zalékára terjednek ki. Ezzel szoro­san összefügg az új víztározók épí­tése és a vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) vízi erőmű vízkapacitása ki­használásának meggyorsítása, ami többek között lehetővé teszi, hogy a nyitrai (Nitra) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásokban is növel­jék az öntözőberendezések kapacitá­sát. A kerületi pártbizottság fontos fel­adatként jelölte meg a szerves trá­gyázás növelését úgy, hogy az a me­zőgazdasági üzemekben évente leg­alább a szántóterület egynegyedét érintse. Ezzel párhuzamosan rendkí­vüli figyelmet kell szentelni az ipari trágyák ésszerű felhasználásának, különösen a cseppfolyós műtrágyák felhasználása növelésének. Ezt a kö­vetkező összehasonlítás is indokolja: míg jelenleg a kerületben átlagosan 301 kilogramm NPK-hatóanyagot hasz­nálnak fel hektáronként, addig a nyolcadik ötéves tervidőszakban elő­reláthatólag 309 kilogrammot, ami nem nagy növekedést jelent. A párthatározatok értelmében a nö­vénytermesztést kell gyorsabb ütem­ben fejleszteni, amelynek keretében a gabonaprogram megvalósítása to­vábbra is kulcsfontosságú feladat. A tervjavaslat alapján a nyolcadik ötéves tervidőszakban évente átlago­san tizenkét és fél millió tonna sze­mest kell termelni. Különösen igényes feladatokat kell teljesíteni a szemes kukoricatermelésben, amit az utób­bi évek terméshozamainak nagy vál­tozékonysága is indokolt. Az említett igényes feladatok teljesítésével szo­rosan összefügg a vetőmagszaporítás növelése és az ellátás további javí­tása. Ezzel kapcsolatban a marcelhá­­zi (Marcelová) szárítóberendezés épí­tését az idei, az ostrovi vetőmagter­melő központ építését pedig az 1988- as év végéig kell befejezni. A fehér­jeprogram megvalósítása során a leg­igényesebb feladat a hüvelyesek ter­melésének további növelése, amelyek termőterülete várhatóan 20 ezer hek­tárra növekszik. A kerületi pártbizottság határozat­ban rögzítette, hogy a nyolcadik öt­éves tervidőszak éveiben alapvető fordulatot kell elérni a cukorrépa termelésében, s évente legalább egy­millió 721 ezer tonna cukorrépát kelj termelni 15 százalékos cukortartalom mellett. Ugyancsak előrehaladást kell elérni a zöldség- és gyümölcsfélék termelésében úgy, hogy közben meg­szilárduljon a terv- és termelői fe­gyelem, hogy fokozatosan megoldód­janak a termeléssel, a felvásárlással, a tárolással, a szállítással és a fel­dolgozással kapcsolatos problémák. Az évelő takarmánynövények rész­arányát a nyolcadik ötéves tervidő­szak végéig legalább a szántóterület 18 százalékára kell növelni úgy, bogy teljesítésében az öntözetlen területekről hektáron­ként — szénában számítva — leg­­alábbb 9, az öntözött lucernatnrüle­­tekről legalább 11, az öntözött bel­terjes füves területekről pedig leg­alább 13 tonnás terméshozamot taka­rítsanak be. ELŐTÉRBEN A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE A CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülésének határozatai értelmé­ben a nyugat-szlovákiai kerületben is a szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése a legfontosabb fel­adat az állattenyésztés szakaszán. A kerületi pártbizottság határozata ér­telmében a nyolcadik ötéves tervidő­szak végéig 80 darabra kell növelni a száz hektár mezőgazdasági terület­re számított szarvasmarhák számát, s egy hektár mezőgazdasági terület­re számítva átlagosan legalább ezer liter tejet és 105 kilogramm marha­húst kell értékesíteni. A sertéste­nyésztésben a termelés belterjesíté­­sénnk további elmélyítésére, az ab­raktakarmányok ésszerű felhaszná­lására, a termelés további összponto­sítására és szakosítására, valamint az új technológiák jobb kihasználá­sára kell törekedni. Az állattenyész­tésben folytatni kell a munkakörnye­zet komplex javítását, s feltételeket kell teremteni a dolgozók állandósí­tásához, főleg a szarvasmarha-te­nyésztésben, ahol az ötven éven fe­lüli dolgozók több mint 37 százaléka tevékenykedik, ennek pedig egyhar­­mada nő. AZ ANYAGI MŰSZAKI ELLÄTÄS JAVlTÄSÄVAL A nyolcadik ötéves terv javaslata a kerületi mezőgazdasági igazgató­ság által irányított üzemekben több mint tízmilliárd korona értékű beru­házás felhasználásával számol. Itt elsősorban a termőföld védelmére és termőképességének növelésére, a veszteségek csökkentését szorgalma­zó létesítmények építésére, az élet­környezet védelmére, a régi építmé­nyek felújítására stb. kell gondol­nunk. A jövőben a mezőgazdasági üzemekben nagyobb figyelmet kell fordítani a gépek és berendezések kihasználására. A kerületi pártbizottság határozata A KORSZERŰSÍTÉS ŰTJÁN A tudományős műszaki haladás vívmányainak rugalmas alkal­mazása a mezőgazdasági ter­melésben elsőrendű feladat. A CSKP Központi Bizottságának 8. ülése nem véletlenül hívta fel a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét az alko­tó és kezdeményező munka elmélyíté­sére, mert csakis így léphetünk előbbre a termelés és gazdálkodás terén. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a haladó munka­­módszerek megbonosításában kiemel­kedő szerepet töltenek be a szocia­lista brigádok, illetve a komplex ésszerűsítő brigádok. A szocialista verseny keretében az állami szektorban — ezidáig 532 munkaközösség nyerte el a szocia­lista brigád megtisztelő címet. A bri­gádmozgalomba 7 ezer 257 dolgozó kapcsolódott be. összesen 21 brigád nyerte el az aranyfokozatot. A leg­jobb eredményeket felmutató szocia­lista brigádok az Agrokomplex nagy­megyeri IGalovo) üzemében, a Milex üzemében, a mezőgazdasági építővál­lalatnál, a Juhocukor nemzeti válla­latnál, a Slovlik dunaszerdahelyi üze­mében és a Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaságban tevé­kenykednek. örvendetes jelenség, hogy ezek a kollektívák eredménye­sen vesznek részt a. „Minden nap tel­jesítjük termelési feladatainkat“, az „Egy nap a megtakarított anyagból termelünk“ elnevezésű mozgalomban is. A 39 komplex ésszerűsítő brigád tagjai főleg az újító- és a feltaláló­mozgalom terén tűnnek ki. Az utóbbi időben aktivizálódtak a járásban a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság alapszervezetei is. Számuk nemcsak mennyiségileg nö­vekedett, hanem egyre hatékonyab­ban veszik ki részüket egy-egy me­zőgazdasági üzem termelési eredmé­nyeinek növeléséből, valamint az új termelési és technológiai eljárások bevezetéséből. Néhány mezőgazdasá­gi üzem — például a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz, — valóban élénk és egyben úttörő mun­kát végez, s ez kedvezően hat a ter­melési eredmérfyek alakulására. A Légi Efsz-ben 52 tagja van a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi alapszervezetének. Munkatervüket a társaság IV. kong­resszusa, valamint a CSKP KB 8. és 14. ülése határozatainak jegyében állították össze. Munkájukban a ter­melési folyamat beiterjesítésének el­mélyítését tűzték ki célul. Ennek megfelelően négy szakmai-tematikai munkacsoportban végzik tevékenysé­güket. Az energetikai szakcsoport fi­gyelmét az energiatakarékosságra összpontosította. Tavaly üzembe he­lyezték a szövetkezet első napkollek­torát. A harminc négyzetméter felü­letű napelem üzemeltetéséből szár­mazó energiamegtakarítás májustól szeptember végéig 10 ezer 350 kWő volt. Hatékonyan használják ki a má­sodlagos energiaforrásokat is, s en­nek érdekében hőcserélőket alkal­maznak a tejházakban, melyek segít­ségével a tej hűtésénél felszabadult energiát vízmelegítésre hasznosítják. A hőcserélők üzemeltetésével évente 38 ezer 500 kWő villamosenergiát ta­karítanak meg. A szövetkezet egy jól felszerelt agrokémiai laboratóriummal is ren­delkezik. Itt végzik a talajminták ve­gyi elemzését, s meghatározzák a tápanyagok adagolását. A növényter­mesztési szakcsoport koordinálja a növénytermesztés és a laboratórium közötti együttműködést. Az üzemi kí­sérletek sikeres elvégzéséhez nagy­mértékben járul hozzá a kutatóinté­zetekkel való sokoldalú együttműkö­dés. A szakcsoport részt, vállalt a ter­melési rendszerek — iencse, fűfélék — programjainak megvalósításában, az egyes munkák irányításában, fő­leg a taggazdaságokban, valamint a tanácsadó szolgálat és az anyagi­­műszaki . alap létrehozásában. Az el­múlt évben a Bratislava! Öntözőgaz­dálkodási Kutatóintézettel és a ke­rületi mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve megrendezték az ÜJ Techni­'T' V |ВВ! V Щ|| * , шш írás valamennyi mezőgazdasági üzeme rendszeresen igénybe veszi a aszerdahelyi Agrokémiai Vállalat korszerűen felszerelt laboratonumát, sorban talaj-, takarmány- és terményminták elemzese cédából * értelmében a mezőgazdasági termény­felvásárló és ellátó vállalat üzemei­ben ésszerűbben kell gazdálkodni a gabonával, biztosítani a keveréktakar­mányok standard minőségét és javí­tani az egyéb igények kielégítését. A tárolókapacitás hiányának követ­keztében meg kell gyorsítani az épít­kezéseket, javítani az adásvételi kap­csolatokat, gyorsabb ütemben kiszé­lesíteni a garantált hizlalást, s el­mélyíteni a kooperációs és Integrá­ciós kapcsolatokat. IGÉNYES FELADATOK ELŐTT A mezőgazdaság és a közélelme­zést biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztési programja értelmében komplex módon kell megoldani a mezőgazdasági termékek és termé­nyek feldolgozásával, az élelmiszerek minőségének javításával, a biotech­nológia gyorsabb ütemű fejlesztésé­vel, az élelmiszerek választékának bővítésével stb. kapcsolatos kérdése­ket. Az igényes feladatok teljesítése megköveteli, hogy a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum üzemei­ben hatékony intézkedéseket érvé­nyesítsenek az adásvételi kapcsolatok javítása érdekében úgy, hogy ezek hosszú távú gazdasági, kölcsönösen előnyös egyezményekre épüljenek. Mind az elnökség beszámolója, mind a kerületi pártbizottság határozata rendkívül igényes feladatként jelölte meg a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors gyakorlati érvé­nyesítését. Hiszen elsősorban ettől, az anyagi-műszaki ellátástól és a dolgozók hatékony kezdeményezésétől függ a mezőgazdság és a közélelme­zést biztosító többi ágazat hosszú tá­vú fejlesztési programjában megha­tározott igényes feladatok teljesítése. A kerületi pártbizottság az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet szentelt a lemaradozó gazdaságok to­vábbfejlesztésének, amit az is bizo­nyít, hogy a harminckét lemaradozó mezőgazdasági üzem közül hamaro­san 29 a gazdaságilag kiegyensúlyo­zottak közé sorakozik fel. Természetesen az egyre igényesebb feladatok — a már említetteken kívül — csak akkor teljesíthetők sikeresen, ha minden fokon tökéletesítik az irányítási és a belüzemi önelszámo­lási rendszert, ha bevezetik és haté­konyan érvényesítik a brigádszerü munkaszervezési és jutalmazási rend­szert, ha tovább tökéletesítik az együttműködés különböző fomáit stb. Meggyőződésünk, hogy a kerületi pártbizottság és a járási pártbizott­ságok, a mezőgazdasági és élelmi­­szeripari üzemekben, a tudományos­­kutató bázis munkahelyein és a me­zőgazdaságnak szolgáltatásokat nyúj­tó szervezetekben tevékenykedő kom­munisták és pártonkívüliek minden tőlük telhetőt elkövetnek mind az idei, mind a mezőgazdaság és a köz­élelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztési programjában meghatározott feladatok maradékta­lan teljesítése érdekében. Erre kell irányítani a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordu­lójára kibontakozó kezdeményezési mozgalmat és azt az igyekezetét, a­­mely az év elejei kedvezőtlen időjá­rási viszontagságok következtében keletkezett lemaradások pótlására irányul. BARA LÄSZLÖ ka Napjait. Ennek keretében főleg a belterjes fűfélék új fajtáinak termesz­tésével és a lencse betakarításával foglalkoztak. Aktív munkát végez az állatte­nyésztési szakcsoport is. A Bratisla­va! Takarmányozási Kutatóintézettel együttműködve megvizsgálták a CCM- módszerrel tárolt kukorica takarmá­nyozásának hatékonyságát, különbö­ző adalékanyagokkal keverve. A Du­naszerdahelyi Agrokémiai Vállalattal karöltve optimalizálták a szarvas­­marhák takarmányadagjait. A tej mikrobiológiai vizsgálatának beveze­tésével jelentős mértékben hozzájá­rultak a tej minőségének javításához. A szövetkezetben az újítók munká­ját az erre a célra létrehozott szak­csoport irányítja. Tanácsadói szolgá­latot vezettek be, s versenyt hirdet­tek „A legjobb újító“ cím elnyerésé­ért. Az újítók bekapcsolódnak a já­rási, a kerületi és az országos ver­senybe is. Tavaly 9 újítási javaslatot valósítottak meg, s ez a szövetkezet­nek 625 ezer korona megtakarítást eredményezett. A javaslatok többsége az energia és a behozatalból szárma­zó anyagok megtakarítását célozta. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezete nagy súlyt helyez a tagok szakmai továbbkép­zésére. E célból rendezvényeket, kon­ferenciákat és tanulmányi utakat szerveznek. Rendszeresen tanulmá­nyozzák a szakirodalmat, s figye­lemmel kísérik a legújabb tudomá­nyos és műszaki ismereteket A gaz­daságban négy komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik. Szerződésük van a Szlovák Műszaki Főiskolával a vákuumos molekuláris desztillációs berendezések gyártására. Megterem­tették a szükséges feltételeket a gáz­előrejelző berendezések gyártásához. Ugyanakkor intézkedéseket hoztak a szarvasmarha leukózisa és tőgygyul­ladásos betegségeinek a megállapítá­sára. Az alapszervezet Idei feladatai ér­telmében tovább kívánja tökéletesí­teni munkáját a termelési rendszere­ken belül, s ki akarja bővíteni a ket­tőstermesztés elérését a tömegtakar­mányok és a burgonya esetében is. Fokozni akarják az agrolaboratórium szerepét a tápanyagadagolás irányí­tásában, a gyomirtásban pedig az ún. Lemix talajtakaró keverék alkalma­zását próbálják ki. Az Idén több szakelőadást és bemutatót tartanak. Jobban kiaknázzák lehetőségeiket a másodlagos energiaforrások haszno­sításában, s újabb napkollektorokat helyeznek üzembe. Az állattenyész­tésben új összetételű takarmányokat próbálnak ki, új technológiai eljárá­sok alkalmazásával. Az elektronikai és mikroelektronikai szakcsoport a korszerű számítástechnika alkalmazá­sát kapta feladatul. A minőség ellen­őrzését kiterjesztik a vetőmagok és a takarmányok termelésére is. Az újító- és feltal$16mozgialomban az energiatakarékosságot, a devizakölt­ségek csökkentését és a munkakörül' mények javítását tűzték ki célul. A nagymagyarf (Zlaté Klasy) Agro­­progres Közös Mezőgazdasági Válla­latban 40 tagja van a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alap­szervezetének. Az alapszervezet e­­gyüttműködési szerződést kötött a FSZM és a SZISZ üzemi szervezeté­vel. Figyelmüket a termelés gazdasá­gosságára, a termékek műszaki szín­vonalának emelésére és a minőség javítására fordítják. Az elmúlt évben üzembe helyezték a központi takar­mányelőkészítő részleget és bekap­csolódtak egy-egy termék gyártási folyamatának kidolgozásába. Egyik legfontosabb újításuk volt a PZT 75-ös öntözőberendezés hidromotorjának és turbinájának gyártása, ahol érvénye­sítették a gazdaságosság és a haté­konyság követelményeit. Az idén a stabil napkollektorok helyett mozgó, a nap járását követő kollektorok gyártási technológiájának kidolgozá­sát tűzték ki célul. Növelni szeretnék a taglétszámot, s fokozni akarják a tagság szakmai képzettségét. Újszerű műszaki megoldást alkalmaznak a fű­tőanyagként hasznosítható fűrészpor szemcsézésére. Hozzájárulnak az ön­­tözőszivattyúk javításához s zükséges pótalkatrészek gyártásához Is. Az elmnndnttakból kitűnik, hogy a dunaszerdahelyi járás mezőgazda­­sági üzemeiben aktív tevékenységet fejtenek ki a tudományos műszaki fejlesztés meggyorsítására. Ami pedig különösen dicséretre méltó, nemcsak sablonszerű folyamatról van szó, ha­nem kezdeményező, alkotó munkáról a sokrétű feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében. SV1NGER ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents